Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-10 / 329. szám

„Talárn össze tudnak hozni Kiaaingerret.. Számúidé riporterek VASÁRNAP ESTÉNKÉNT ÁLTALÁBAN 2—3 MILLIÓ NÉZŐ OL A KÉPERNYŐ ELŐTT ÉS VÁRJA, HOGY A HÉT SZIGNÁLJA MEGSZÓLALJON. AZ ADÁS RÖVID IDŐ ALATT NÉPSZERŰVÉ VÁLT. AZ AKTUÁLIS KOL. ÉS BELPOLITIKAI MŰSOR MUNKATÁRSAINAK, AKIKET EGON ERWIN KISCH UTÁN MÉLTÁN NEVEZHETÜNK „SZÁGULDÓ RIPORTEREKNEK" KÖSZÖNHETJÜK, HOGY HÉTRŐL- HÉTRE MINDENÜTT OTT LEHETÜNK, AHOL VALAMI TÖRTÉNIK A NAGYVILÁGBAN. Az első riportén, akinek Bangladesben Rahman sejkhez sikerült bejutnia, dr. Sugár And­rás volt, a Magyar Televízió fő­munkatársa. Még nem szervez­ték meg az elnöki palota őrsé­gét, s így Sugár akadálytalanul bemehetett az elnökhöz, aki ép­pen vezérkari főnökének adott utasításokat... Nem lehet egy­könnyen elfelejteni azt a ripor­tot sem, amelyet Belfastban ké­szítettek egy — tőlük alig száz méternyire történt — bomba- robbanásról. Füstölgő romok, rémült arcok. Á levegőben for­ráság. A HÉT szerkesztőségében Pol- « gár Dénes tenyérnyi szobája, — |\8ti6|] ülOZÜBR amelynek falait egy jókora Európa térkép, óegyiptomi fal­festmények reprodukciói, a fő- szerkesztő győri újságíró-éveire emlékeztető karikatúra és egy afrikai néger maszk töltenek meg, — hirtelen benépesül. Várkonyi András arra vár, hogy Polgár Dénes letegye a telefon- kagylót. Leteszi, csörög ismét. Az ajtóban felvillan Szegvóry Katalin barna hajfonata ... Newsweek egyik vezető munka­társa is, akivel szintén éveket töltöttem együtt. Közülük vala­melyik talán össze tud hozni Kissingerrel ... Brandt és Scheel személyes ismerőseim még bon­ni tudósító-koromból. Ha nem kellene Brüsszelbe utaznom, Prágába mennék, hogy a cseh­szlovák—nyugatnémet viszony rendezése után várható ma­gyar—nyugatnémet kapcsolat­rendezésről szólaltassam meg valamelyik nyugatnémet vezető politikust. Ez a feladat most Ipper Pálra hárul. Körút palesztin oídön — Hogyan zárja az évet a HÉT szerkesztősége, és milyen terveik vannak a jövőre vonat­kozólag? — December 14-én és 15-én Koppenhágában a közös piaci országok 9 miniszterelnöke ta­nácskozik Amerika és Nyugat- Európa viszonyáról, valamint az olajválságról. Erről Sugár And­rás tudósítja a HÉT nézőit. 17- én és 18-án Genfben arab—iz­raeli béketárgyalások kezdőd­nek. A két tárgyaló fél mind­egyikéhez külön tudósítót kül­dünk. Chrudinák Alajos az ara­bok, Ipper Pál a másik fél ál­láspontjának alakulását követi nyomon. Én Brüsszelből jövet Bécsben arról akarok tájéko­zódni, hogy az ott folyó had­erőcsökkentési tárgyalásokon milyen kilátások várhatók a kö­zeljövőben. Távlati terveink kö­zött szerepel egy körút a szá­razság sújtotta afrikai orszá­gokban, és szeretnénk köze­lebbről is szemügyre venni a palesztin kérdést. Ott ugyams (hátrafordul, a térképen mutat­ja) felvetődött egy új javaslat, amely szerint a Jordán folyótól nyugatra önálló palesztin álla­mot hoznának létre. Ezen a te­rületen jelenleg 2—3 millió pa­lesztin menekült tartózkodik. A sugárhajtóművek felzúgnak. Ha minden a tervek szerint tör­ténik, a HÉT 16-i műsorában egy prágai, koppenhágai és egy brüsszeli riportot láthatunk. Behesí Károly Választ sürgetnek a kérdőjelek Veszélyben ss lydii városrész rekonstrukciója? Miért kellett elállni c Makór oldal beépítésétől és módosí­tani a Kertváros beépítési programját? — Miért repedez­tek meg az Erőmű kéményei? — Miért válnak éle'.veszélyessé a Rákóczi úti házak? — Fel­törő vizek veszélyeztetik a Bu­dai városrész rekonstrukcióját? A kérdésekre egyetlen vá­lasz van: Pécs földtani viszo­nyai mind a mai napig nagy­részt ismeretlenek. A város mérnökgeológiai fel- térképezésére 1970-ben négy­éves programot dolgozott ki a Központi Földtani Hivatal, a költségeket — <5 millió forin­tot — a Városi Tanáccsal fe­— Milyen előkészületek szük­ségesek egy ilyen interjúhoz? Személyes ismerősök i A HÉT szerkesztőségében mindössze kilencen dolgoznak, okosan kell válogatni a legfon­tosabb kül- és belpolitikai ese­mények között: melyek azok az események, amelyeknek a hát­terét érdemes alaposabban is­mertetni, melyek azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorol­ják a társadalomra? Döntő fon­tosságú az aktualitás. Néhány külpolitikailag eseménytelennek számító, hét utón a HÉT ripor­terei most ismét repülőgépekre ülnek és .szétszélednek a nagy­világban. Amikor ezek a sorok olvasóink elé kerülnek, a tő­szerkesztő, Polgár Dénes már Brüsszelbe^, lesz, ahonnan Kiss Csabával a.NATO miniszteri ta­nácsának pia kezdődő üléséről tudósítanak. — Milyen „fogósra” számít Polgár Dénes Brüsszelben? — Amikor ez év nyarán Wa­shingtonban voltam és felhív­tam Kissingert,. hogy interjút kérjek tőié, elzárkózott, mivel röviddel azelőtt Oriana Falloci egy neki adott interjú alapján „kikészítette". Most ott lesz ő is Brüsszelben és részt vesz a NA­TO miniszteri tanácsának ülé­sén. Vele utazik Robert Mc Closkey is, akit még abból az időből ismerek, amikor 1960-tól 1964-ig washingtoni tudósró voltam. Closkeyt, a State De­partment sajtófőnökét Rogers kitette állásából, de Kissinger visszavette. Brüsszelben lesz a — Az interjú sikere a ripor­ter találékonyságán, kapcsola­tain, rámenősségén, egyszóval ügyességén múlik. Munkatár­saink jól beszélik a legfonto­sabb európai nyelveket, és álta­lában személyesen is ismerik napjaink vezető politikusait. Az eredményes munkában nem kis szerepe van a jó szervezésnek. Sajnos, elég kevesen vagyunk. Ezért általában csak ketten utazunk. Egyikünk csinálja az interjút, a másik világosít, keze­li a magnót és a kamerát. Eb­ből következik, hogy így igen nagy a hibalehetőség. Nem be­szélve arról, hogy a két ember poggyásza 60—70 kilogramm súlyú ... Ha egyenesadást aka­runk csinálni, előre meg kell rendelnünk a vonalakat, ame­lyeket az Intervízió, vagy ha nyugati országból közvetítünk, az Eurovízió bocsát rendelkezé­sünkre. Emellett persze meg kell rendelni a stúdiót is. Volt, ami­kor külön telefonkapcsolatot is kellett létesítenünk. Brezsnyev amerikai látogatása idején — mint az a nézők előtt ismeretes: — Sugár András Moszkvában, én pedig Washingtonban készí­tettem riportokat. Hogy a ripor­tok szinkronban legyenek, Bu­dapesten keresztül telefonon rendszeresen megbeszéltük a részleteket... Ha filmet készí­tünk valahol, az a világ bárme­lyik pontjáról 24 óra alatt meg­érkezik. Szombaton délután fe­jeződik be a filmek szinkronizá­lása és ekkor már alig van le­hetőség változtatni rajtuk. Elő­fordult persze, hogy a film csak az utolsó pillanatban futott be. A vasárnap délutáni kamera- próbán végezzük az utolsó si­mításokat a képernyőre kerülő műsoron. A műsorvezető csak ekkor írhatja meg a szövegét, ekkor ismeri meg a végszava­kat. Cifra dolgok Uránvárosbö! Brilliáns szemétben A nagy, sárga BOBR kövér varjakat rebbentve fel, bedöcög a fagyott úton, s tartalmát oda- löki a mohón várakozók elé. Papír- és műanyagflakon, rongy és rothodt élelmiszerhulladék, ócska játék és salak halmozó­dik kupacokba, ahogy az autó odébb-odébbzökken ... Tizen, tizenketten lehetnek ott — főleg cigányasszonyok —, akik meg sem várják, hogy a por megülepedjen, kampóikkal, botjaikkal máris nekiesnek és elszántan'túrják szét a szeme­tet Ott áll ugrásra készen a dó­zer, hogy az egész mindenséget beletolja a gödörbe, addig még van néhány perc, ezt kell kihasz­nálni. Krumpliért senki sem hajol le Egy férfi kesztyűs kézzel, sze­méthez öltözötten kenyér után vadászik. — Disznót hizlalok — magya­rázza. — Jól jön ez az ingyen­takarmány. — Kisebb-nagyobb darabokkal gyorsan telik a zsák. Az ötlettől a megvalósulásig: SS nap Termálvizes uszoda Dombóváron E bben e tanévben ezer kisdiák, három éven belül pedig valamennyi dom­bóvári általános és középis­kolás szerez „vízijártassá­got”, tanul meg úszni. Más­fél millió forintos költséggel elkészült ugyanis Dombóvár első fedett, télen is használ­ható uszodája. A harmadik tornaóra be­vezetése kapcsán vetődött fel: hasznosítani kéne a vá­rosi strand egyik kútjóból nyerhető 33 fokos termálvi­zet. Az ötlettől a megvalósu­lásig mindössze 55 nap telt el, s. a gyerekek a közel­múltban már meg is kezd­ték az úszóleckéket a 25-ször 9 méteres medence kellemes hőmérsékletű vizében. A vas­vázszerkezetes tetőzetű uszo­da fűtött, sőt elektromos haj­szárítókkal is fél van szerel­ve, hogy a foglalkozás után megszárítkozhassanak, meg ne hűljenek a tanulók. A harmadik tornaórán Egy Idősödő asszony férfíka- bátban vasdarabbal turkál, fa­darabokat keres. Kicsit távolabb egy vaskosárban mindenféle ócskaság ég, gumi is. Bűzös, fe­kete füst gomolyog, de meleg is van. Ide hordják a cuccot. Pa­pírdobozok, zsákok, tele kenyér­rel, megkezdett karéjjal és egész veknivel. — Naponta nyolc-tíz mázsa kenyér is kikerül ide — jegyzi meg Kemény István bányames­ter. — Pedig még kint Is guberál­nak — szól közbe valaki. — Mi kerül még ide? — Láthatja, semmi érték, — De mégis? — Egyszer állítólag egy nő — először jött ide és nem is volt igazi guberáló — egy briili- ánsgyűrűt talált — Mást? — Cipőt, ócska ruhát?... —■ tűnődik el. — Nem is tudom. — Élelmiszer? — Uránból kerülnek ide cif­ra dolgok. Találtak már egész sonkát, tábla szalonnát. Ott jól élnek, jut bőven a szemétbe is. — És a másik végen? — Meszesről még a papír sem jut ide, eltüzelik. Elég csak ránézni a kocsiból kibukó sze­métre — magyarázza —, máris látni, honnan jött A mai termés szegényes. Né­hány ócska műanyagjáték, egy hitvány aktatáska, egy íróasztal- lámpa. A krumpliért senki sem hajol le, a papír sem kell. A dózer letolja az egészet a gö­dörbe és amit fent a turkálással nem leltek meg, arra most itt lent, az átforgatás után akar­nak rábukkanni. A Buzsáki Imre úti szemétte­lepnek ez az utolsó tele. Ta­vaszra földtakaró kerül rá és az­tán jöhet a parkosítás Gyógyít a s'fer levegői© Más a helyzet a Kénes úton. A Nagy-Bányaréti völgybe már évek óta hordják a szemetet, de a hegynyi meddőhányó árnyé­kában semminek tűnik az egész. Ám megdöbbenünk, ha kiállunk a szakadék szélére. Mélyen alat­tunk a völgy feneke. A szemét­tömeg lassan, feltartóztathatat­lanul nyomul fölfelé. Talán 200 méterre néhány házban az itt élő családok várják a megvál­tó „kiűzetést”. Most, télen hagy- ján, a bűz — a szemét tetején állva Is — alig érződik. Igaz, most csak Ipari szemét jön ide. Építési törmelék, tojáshéj a ba­romfikeltetőből, bőrhulladék a bőrgyárból, töméntelen üvegtör­melék, rothadt hagyma, krumpli, kelkáposzta ... Nagy halom na­rancs bűzölög feketén. — A friss szállítmányt mindig meg kell gyújtani — mondja a bányamester. — Azelőtt elhord­ták pálinkát főzni. Itt nincs most guberáló, csak néhány öreg bányász. Zsebre- dugott kézzel álldogálnak, to­pognak. — Ide szoktunk kijönni beszél­getni, levegőzni — mondja az egyik. — Jó a sífer levegője, gyógyít... Nem sokáig. A palahányót elnyeli a szemét. Ügy számítják, 8—10 évig elég lesz még ez a völgy, de aztán már más után kell nézni. Jó hely után, ahol sem a környezet levegőjét, sem a talajt nem fenyegeti a szeny- nyeződés. Ez nem a legszeren­csésebb; az altalaj homokos, a fertőző szennyet bemoshatja a csapadék, s egy idő múltán ta­lán a környék vizében is megje­lenik a szenny. Mennyit „termeink“ naponta? Pécsett jelenleg évente min den egyes lakos csaknem egv köbméter szemetet „termel”, na­ponta 440 köbméter friss szemét kerül ki a telepekre. A minapi Deltában látott „szemétház” ju­tott eszembe, látván az itt ve­szendőbe menő értékeket. Vajon csakugyan értékek? Vagy csak így, tömegben látva tűnnek an­nak? Hársfai (stvŐKi !e-fele alapon vállalta volna. 1973 végéig a programból nem lett semmi. # Mit jelent a mémökgeo- lógiai térképezés? — Kér- désünkkel a Központi Földtani Hivatalhoz for­dultunk, ahol dr. Fodor Tamásrté, a kutatási fő­osztály építésföldtani szakági főgeológusa vá­laszolt — A településfejlesztés nem nélkülözheti a földtani viszo­nyok és az építkezés egymásra- hatásának ismeretét. Ennek előfeltétele az igénybevett te­rület mérnökgeológiai-építés- földtani térképezése, ami lehe­tővé teszi a földtani lehetősé­gek célszerű kihasználását, a magas- és mélyépítmények legkedvezőbb elhelyezését, a későbbi meghibásodások elke­rülését és ezek révén a rendel­kezésre álló költségkeretek gazdaságos felhasználását Hazánkban ez a fajta kutató­munka 1966-ban kezdődött, s jelenleg is folyik a Balaton környékén, Budapesten, Eger­ben, Miskolcon, Salgótarján­ban és Esztergomban, legutóbb pedig Sopron, Tapolca és Sze­ged jelentkezett ilyen igény­nyel. # Hogyan jön létre at együttműködés a KFH és a tanácsok között? — Azok a tanácsok kérték segítségünket, ahol a sorozat­ban jelentkező problémák meg­oldása komplex vizsgálatot igé­nyelt Gondolok itt Eger út­beszakadásaira, épületösszeom. lásaira, Esztergom csúszásos- suvadásos területeire, Salgótar. ján süllyedéseire, alapozási ne­hézségeire. A tanácsok igé­nyeit messzemenően figyelem­be vesszük, a többéves kutatá­si programok költségeit 50—50 százalékos arányban közösen fedezzük a tanácsokkal. # Milyen haszonnal jár ex a munka? — Ezt a kutatást új tudo­mányágnak nevezhetjük, ami komplex értékelést ad az illető város földtani képződményeiről, azok térbeli elhelyezkedéséről, fizikai és kémiai tulajdonságai­ról, viselkedésükről, a vízföld­tani viszonyokról, a földrengés- veszélyesség fokáról, a talaj te­herbírásának mértékéről, O Mikor vetődött fel a pé­csi térképezés gondolata? — 1969-ben, amikor egyre többször lehetett hallani a Pé­csett történő útbeszakadások­ról, épületkárokról, vízellátási problémákról. Területi szolgála­tunk vetette fel a térképezés szükségességének gondolatát Több változatban dolgoztuk Id a programot, a tanács a leg­megfelelőbbet kiválasztotta és kérte ennek átdolgozását. Ez megtörtént, s ót is adtuk ffl Városi Tanácsnak. # És azóta?... — Hivatalunk a munka el­végzését ma is szükségesnek tartja, ezért anyagilag és szak­mailag támogatjuk a város mérnökgeológai térképezését A költségek 50 százalékát biz­tosítjuk. Várjuk, hogy Pécs nyi­latkozzék. — A városnak óbban az idő­ben nem volt erre pénze. Ugyanakkor minden nagyobb programnál megvizsgáltatjuk az illető terület földtani viszo­nyait, — mondotta dr. Németh Lajos Pécs város tanácselnök- helyettese. — Jövőre az általá­nos rendezési terv felülvizsgá­lata kapcsán el akarjuk végez­tetni a KFH-val a térképezést a már meglévő anyagok kiegé­szítésére. ■JArtfaí István rMicffpn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents