Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-09 / 328. szám

4 OUNANTOll NAPIO 1973. december 9. Húsz éves a Baranya megyei Taxísolcr-rahlőgyiikosság véradómozgalom Szigetváron Egyszerre 150 vérodó ke(l chhoz, hogy egy fiatalembert meg* operálhassanak a 400 ágyas klinikán, A 25 esztendős tengelici férfi gyomrát feltétlenül meg kell műteni, de az operáció komplikáltnak ígérkezik, mert a beteg hemofiliás, azaz vérzékeny. — Egy évtizeddel ezelőtt hozzá sem tudtunk volna fogni a műtéthez, most reméljük si­mán megy majd mindén — mondja dr. Nagy Ibolya adjunk­tus, a klinikai tömb vérkiadójá­nak vezető orvosa. — Ma már rendelkezésünkre áll a cryopae- cipitátum sűrített plazmakészít­mény, mely az e célra beren­delt donorok véréből készül, s a Vlll-as, a vér alvadásábon szerepet játszó faktort tartal­mazza. Ez a faktor a vérzékeny­ségben szenvedő beteg véréből hiányzik. Egy műtéthez és az azt követő napokra minimum 30 palack „cryó”-ra van szüksé­günk. Aki vért ad, életet ad. Bara­nyában éppen két évtizede mentenek szervezett formában életet a véradók: 20 éves a Ba­ranya megyei véradó mozga­lom. 1953-ban létesült megyénk­ben az első véradó állomás Pé- ( esett, a Dischka Győző utcá­ban, három helyiséggel, egy műtősnővel, „fél” orvossal, s ,,fér takarítónővel, — ők Ugyanis ezt a munkát másod­állásban végezték. . Ez is nagy szó volt, hisz en- pek előtte egy-egy kórháznak voltak véradói, s a vérvétel igen kezdetleges technikai felkészült­séggel történt, nem egyszer for­dult elő hogy direkt transzfúz’ót alkalmaztak, a donor vénáját kötötték össze a betegével. Az orvostudomány fejlődése meg­parancsolta a véradóállomás, a véradómozgalom fejlesztést. Ma már ott tartunk, hogy Baranyá­ban évente 20 ezer donor vé­rére van szükség ahhoz, hogy a klinikák, kórházak 3300 ágyán fekvő betegek vérigényét bizto­sítani lehessen. Az alapítás éveit követően megindult a pécsi vértranszfú­ziós állomás fejlesztése. 1961- ben már 14 helyiségből állt az állomás. A sebészeti klinika el­költözésével, 1967-ben a felsza­badult épületrészt a véradósok vették birtokba, és új helyiségek is épültek itt. A vértranszfúziós állomás 34 helyiségében hét korszerű laboratóriumot rendez­tek be, ahol jelenleg 67-en dol­goznak. Szükség volt a fejlesztésre, hisz a véradómozgalom is óriásit fejlődött az elmúlt _ két évtizedben. 1953-ban az áüo- móst havi 25 liter vér levételére tervezték s már ebben az évben túlteljesítették ezt a mennyisé­get. 1953-ban a donorok 375 liter vért adtak, öt esztendő múlva a levett vér mennyisége elérte az ezer litert. Az egyév- tizedes jubileumon már három­ezer liter vér levételéről számol­hattak be. Ebben a mennyiség­ben nagy szerepe volt a térítés­mentes véradómozgalom bein­dulásának. 1961-ig ugyanis a donorok pénzért Odták a vért. Pécsett először 1961-ben a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói adtak vért té­rítésmentesen. Egy esztendő múlva került sor az első falusi „térítésmentes” véradónapra Szentlőrincen. Azóta a térítés- mentes véradás vált általános­sá a vöröskereszt és a véradó­állomás dolgozóinak áldozat­kész felvilágosító, nevelő mun­kája hatására. ! S most néhány szót még a vi­dékről. 1961-ben Mohácson, 1962-ben pedig Komlón épült korszerű véradóállomás, melyek | évente 1200 liter vér levételére alkalmasak. Az idei esztendőben a vér- I adóállomásokon összegyűlt vér ! eléri majd a 9000 litert. 1961-ig csak a donorok labo- j ratóriumi vizsgálatát tudták el- ) végezni a pécsi vértranszfúziós \ állomáson. 1964-ben alakították | ki a terhes szerológiai labo­ratóriumot, ahol a terhes anyák i vércsoport meghatározása tör- j ténik. A harmadik laboratórium 1969-ben létesült Itt az úgyne­vezett vércsoport szerológiai la­boratóriumban, a vérátömlesz­tésre szoruló betegek vérmintái alapján vércsoport megható-o­zásokat végeznek, s megállapít­ják, milyen vért kell felhasznál­ni a vérátömlesztésre. A vörös­fehérvérsejt meghatározás, vi'.r- lemezke számlálás, szérum, vas, hemoglobin meghatározás mű­veleteit a hematológiai labo­ratóriumban végzik. 1970-ben újabb két laboratórium létesült: az immunokémiai laborban *o- lyó munka a különböző beteg­ségek megállapításához nyújt segítséget az orvosoknak. — 1961-ig a teljes vér ere­deti formájában került felhasz­nálásra. A következő esztendő­ben láttunk hozzá a különböző vérkészítmények előállításához — mondja dr. Bajtól Gábor, il­lő másvezető főorvos. — E vér- készítmények a differenciált, célirányos gyógykezelést teszik lehetővé. Á plazmakészítmé­nyekkel a vér azon alkotórészét lehet töményebb formában izo­lálni, amelyre éppen a beteg­nek szüksége van. — Milyen készítményeket ál­lítanak elől — Vőrősvérsejt-masszát, vér­plazmát, mosott vérsejtet, fe­hérvérsejt koncentrátumot, fehérvérsejt dús plazmát, Thromboeyta suspensót, throm- bocyta-dús plazmát, a hemoíí- lia elleni plazmát, a cryoprae- cipitátumot A vér felhasználása napról napra nő. A Megyei Gyermek­kórházban tíz esztendővel ez­előtt 14 liter teljes vért, és két liter plazmát használtak fel, az elmúlt esztendőben már 41 liter teljes vért és 13 liter plazma­készítményt kaptak a kórház kis betegei. A klinikai tömb vér­igénye jelenleg 430 liter. A vérfelhasználás növekedé­sét számtalan tényező indokol­ja: a megyében húsz esztendő alatt a kórházi ágyak száma megháromszorozódott. Egy sor olyan műtéti beavatkozás vált lehetővé az orvostudomány fej- , lődésével, mely vérátömlesztés f védelme nélkül el sem képzel- í hető. A növekvő közúti balese­tek sérültjeinek gyógyítása is vérigényes. Megszaporodtak az újszülöttkori vércserék, s a „szervezett” vérellátás terem­tette meg a különböző vérké­szítményekkel a differenciált gyógykezelést, valamint a mű­vese alkalmazását. Nemegyszer fordult elő, hoijy j Simsa Lászlót éjjel hívták tele- j fonon, azonnal jöjjön, a vérere | szükség van. 1960 óta véradó. I A statisztika szerint 73 ízben se­gített a rászorultakon. Többszörös véradók: Kovács Zoltán, az Aknamélyítő Válla­lat, Papp János, a Volán 12-es I Vállalat, Dobi Ferenc, a Mecse­ki Szénbányák Vállalat dolgo- I zói. Ők és még sorolhatnánk a neveket, tíz-, tizenöt éve életet mentenek. Köszönjük .,. Mécs László Á tetteseket a rendőrség elfogta Megdöbbentő taxisofőt rab­lógyilkosság történt pétiteken, december 7-én éjjel fél 11 kö­rül Szigetvár közelében. A Szi­getvár felől Kaposvár irányába haladó autóbusz vezetője, Maza József, Szigetvár külterülete és a csertői téglagyár közötti út­szakaszon egy álló Zsiguli taxit (IB 06-62) vett észre. Megállí­totta a buszt, körüljárta a taxit és környékét, így vette észre, hogy a taxitól mintegy 25—30 méterre egy ember fekszik vére­sen az útszélen. Azonnal értesí­tette a mentőket és a rend­őrséget. A kiérkezett mentők azonban már csak a halál be­álltát tudták megállapítani. A rendőrség azonnal vizsgálathoz látott. Megállapították, hogy az út mentén fekvő ember volt a [ taxi sofőré, Schunk János, 41 éves, nős, gyermektelen, újpet- rei lakos, pécsi taxis. A rendőrség bravúros nyo­mozással tegnap, december 8-án, hajnali négy órakor a mozsgói vasútállomás váróter­mében a tetteseket elfogta. A vizsgálat adatai szerirft a fia­talkorú, 17 éves F. József, fog­lalkozás nélküli szigetvári lakos, Komáromi Sándor, 19 éves se­gédmunkás, pécsi lakos, Tóth Ilona, 18 éves segédmunkás, szigetvári lakos és B. Karola, 16 éves — aki szökésben volt a pécsi átmeneti gyermekott­honból — ültek a taxiban, ve­zetőjét több késszúrással ölték meg, — 210 forintot vettek el tőle. A kést a szóban lévő sze­mélyeknél megtalálták. A rész­letes vizsgálat folyamatban van. Miéit húzódik a szanálás a belvárosban? Sok a méltatlan követelés i ’ Egységes jogszabályi rendelkezésre lenne szükség Ifjúig! klub nyílt Hirden: Ünnepélyes klubnyitő volt decem­ber 8 "■ 'J n ( j.ir Hirden, a KSZV. Pécsi Kenderfonó és Szö­vőgyár KI3Z-5 rvoTBténsk és szakszervezetének rendezésében. Megnyitót mondott Berényi István klubvezető. A programtervet Ko­vács Judit KISZ-csúcstitkár ismertette Pécs lakóházainak negye­de a századforduló előtt épült. Sok a roskadozó, bontásra megérett épület. A váratlan útleszakadások, az elmúlt századokban ke­letkezett két-, néhol három- szintes pincék okozta sül­lyedések még sürgetőbbé teszik eltüntetésüket. Csak­hogy a régi házak nagy ré­sze magántulajdonban van, s a bontás csak a tulajdo­nosok kártalanítása után indulhat meg. S itt kezdő­dik a küzdelem, az időtlen alkudozás az árakért. A viták rendszerint a bírósá­gon folytatódnak. Sok a szanálási per. S minden j egyes eljárás az új épüle­tek megszületését késlelte­ti, nehezebbé teszi a jogos lakásigénylők kielégítését. A pécsi belváros rekonstruk­ciója, az új lakótelepek felépí­tése fontos feladat, hiszen a város lakosainak száma napról napra nő. A belvárosban új há­zakat csak a lebontott épületek helyén lehet építeni. A gondok enyhítésére kezdtek hozzá a kertvárosi lakótelep kialakításá­hoz —, de nem téveszthető szem elől az igény, hogy az elavult házak helyett korszerű városré­szeket alakítsanak ki. Szükség van tehát szanálásokra. A szanálások lebonyolítását a megyeszékhelyen a Városi Ta­nács tervosztályának megbízá­sából az UNIBER végzi. Felada­ta, hogy a szanált házak tulaj­donosait kártalanítsa. Ehhez ad számára Iránymutatót az 1965. évi 15. számú tvr. Sokan azt gondolják: ha le­bontanak egy házat, jól jár a tulaj, mert új lakáshoz és pénz­hez is jut. (Külön szerencséje — mondanák számosán — ha a rozzant falu, vizes, sok esetben komfort nélküli lakása helyett a modern kor minden kényelmével felszerelt új otthonhoz jut.) A gyakorlat azonban sokkal kemé­nyebb küzdelmet alakított ki. Az esetek többségében ugyanis a tulajdonosok lényegesen maga­sabb összeget követelnek eltűnő épületükért, mint amit a kisajá­tító felajánl számukra. Az út szinte minden alkalommal a bí­rósághoz vezet S hogy látia a bíró, dr. Csarsch Péter, a Pécsi Járásbíróság elnökhelyettese az elé kerülő ügyeket: — Az általános, hogy a kisa­játító általában valamivel keve­sebbet ajánl fel —, a tulajdo­nos viszont a tényleges értéknél lényegesen magasabb összeget követel. Nem tudnak megegyez­ni —, jönnek hozzánk. Sajnos az ügyek száma mindennél jobban érzékelteti a nagy munkát, amit a bíróság végez a szanálási pereknél. 1971-ben 334, tavaly I 148. az idén szeptember végéig j pedig 137 peres ügy érkezett l hozzánk. Ez pedig nagyon sok. Otvenhét ház sorsa eldőlt ez évben, százötven család lakás­hoz jutott, az ügyek le vannak zárva. Mégis, csupán néhány villanásnyi csak az idei, több mint félszáz elbírált perből. A színhely a Várady Antal utca. Mint ismeretes, az új Dália szál­ló miatt néhány házat itt le kell bontani. Az épület, melyért a harc folyt, három utcai, egy ud­vari szobás, hallos volt. Az UNI­BER ezért 388 ezer forint kárta­lanítást ajánlott fel, plusz lakást — a tulajdonos a dupláját (!) követelte. A bíróság végül ki­egészítésként 59 ezer forintot ítélt meg. Aggasztó gyakorlat kezdődött el a belvárosi szanálásoknál. A tulajdonosok szinte kivétel nél­kül arra hivatkozva, hogy a város szívében levő telkek sok­kal értékesebbek más területek­nél, óriási összegeket követel­nek. Egy jellemző eset a Citrom utcából. A rekonstrukció miatt itt is bontanak. Az egyik épület tulajdonosa 310 ezer forint kész­pénzhez jutott lakása után. Eh­hez jött még a hetvenkilenc négyszögölös telek ára; az ajánlat 600 forint volt négyszö­gölenként (meg kell jegyezni, hogy ez a kisajátítási jogsza­bályban meghatározott irányár felső határa volt!). Az ellenkö­vetelés ezer forint A bírói íté­let 770 forintos négyszögölen­kénti árát az UNIBER szó nélkül kifizette. Igazságukat kereső emberek mennek a bírósághoz? Úgy tű­nik, ezekben az esetekben sok a méltatlan követelés. De eh­hez a jogszabályi rendezés hiá­nyosságai is hozzájárulnak. A kisajátításoknál ugyanis kettős jogelv érvényesül. Az államigaz­gatási szervet az 1965-ös 15. sz. törvényerejű réndelet köti. Az ebben meghatározott irány­árak nem tartalmazzák a napi forgalmi értéket — mondják a tulajdonosok, s a bírósághoz mennek, amely az 1/1965. PM— IM sz. rendelet alapján maga­sabb árakat szabhat meg a ki­sajátítandó telekért és épületért Adott tehát az a helyzet, hogy a jogalkotók egymást kizáró szabályokat alkottak. Vagyis a kisajátító nem ajánlhat fel egy Tanuló fiatalok és vezetők találkozója A Pécsett tanuló Győr-Sopron megyei egyetemi és főiskolai hallgatók, 1973. december 11-én 17 órai kezdettel először talál­koznak megyéiük tanácsi veze­tőivel. A találkozó helye a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la 400 fős előadó terme. A megnyitót Szaló Lajos, a Győr-Sopron megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese tartja. Lombos Ferenc, a Megyei Ta­nács elnöke tájékoztatót mond a megye gazdasági, kulturális, reális árat, mert a rá vonatkozó jogszabály Irányárait nem lép­heti túl, a felek viszont kivétel nélkül jól járnak, ha igénybeve­szik a bírósági utat, őket ugyan­is e szabály nem köti. Dr. Csarsch Péter elmondta, hogy éppen e kettős rendezés ellentmondásai miatt az utóbbi években nem is fordult elő, hogy az állampolgárok keresetét el­utasították volna. Pedig ezek a perek súlyos milliókat vonnak el a tanácsi és az államkasszából, mivel a magánszemélyek részé­re ingyenesek. Ezért van az is, hogy felháborítóan magas ösz- szeget mernek követelni — hi­szen vesztenivalójuk nincs. An­nál inkább a másik félnek. Az UNIBER ebben az évben már húszmillió forint kártalanítást fi­zetett ki. Humánus, vagy antlumánus JogszabályokI Ügy tűnik, jogszabályaink na­gyon humánusak a szanálandó házak tulajdonosaihoz. Akár­hogy nézzük, ők nem járnak rosszul: minden esetben, ha ezt kérik — új lakáshoz jutnak, s emellett nem kevés összeg üti a markukat Szigorúbb rende­zésre volna szükség, hiszen a szanálási összegek naqyon meg­növelik egy-egy új lakás árát — Pécsett jelenleg egy 53 négyzetméteres, ,tehát átlaqos kétszobás lakás bruttó ára 430— 450 ezer forint körül mozog. S minden eaves lakásárban negy­venezer forint többletet jelente­nek a szanálások. Ez pedig vá­rosi viszonylatban óriási össze­geket tesz ki! — volt a vélemé- ménye Horváth Endrének, a Városi Tanács tervosztálya cso­portvezetőjének. Pécsett a lakásigénylők száma sokszorosan meghaladja az épülő lakások számát. S az igé­nyek csak nőnek. Sürgősen ren­dezni kellene tehát a szanálások­ra vonatkozó jogszabályokat. Hi­szen minden egyes elhúzódó perrel egy új lakás elől vesszük el a pénzt és az időt... Riechel Eves Kik a pécsi taxisofőr rablógyilkosai ? A tragikus ügy erkölcsi, emberi hátterét boncol­gatja írásában munka­társunk, választ keresve arra, hogy milyen embe­rek követték el a borzal­mas bűncselekményt Számos, a város jövőjét, a lakosság érdekeit érin­tő kérdésekről szólunk a Hétfői Dunántúli Napló­ban. ★ Miért késik Pécs építésföldtani térképezése? A Központi Földtani Hi­vatal nyilatkozik a HDN- nek. Vigyázat, gázveszély! A fogyasztóra is felelős­ség hárul Nem abszolút módszer Lehet-e hipnózissal gyó­gyítani? * „Száguldó riporterek" Látogatás a HÉT szer­kesztőségében Márkák és árak Mennyit kérnek az autó­kért c MERKUR-ná! és a vásárban? egészségügyi helyzetéről, fej­lesztései rjek távlati terveiről, majd filmvetítés következik. A találkozó napján kerül megnyitásra a Győr-Sopron me­gye képzőművészeti tárlata a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara aulájá­ban, 14.30 órai kezdettel. A ki­állítást dr. György Ernő, a Győr- Sopron megyei Tanács V. B. tit­kára nyitja meg. A tárlat de­cember 15-én 15 óráig tekint­hető meg. Sására került a csapatzászló Önkéntes tűzoltók jutalmazása ünnepséget rendeztek tegnap, szombaton délelőtt Sásdon, ö Művelődési Házban, melyen a csapatzászlóért indított verseny győzteseit, g sásdi önkéntes tűz. oltó testület tagjait köszöntöt­ték. A rendezvényen részt vett dr. Schafhauser István, a Me­gyei Tanács igazgatási osztály, vezetője, dr. Vértes Tibor, a Megyei Tanács tűzvédelmi albi­zottságának elnöke, Duklts Ká­roly alezredes, a Baranya me­gyei Tűzoltóparancsnoksáq he­lyettes vezetője. Bodor Pál és Horváth Sándor a termelőszö­vetkezetek területi szövetségei­nek képviselői. Benedek András, a Sásd Já­rási Hivatal elnökének megnyitó szavai után Szilágyi Mihály, Sásd nagyközség Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszé­det. Ezt követően dr. Schaf- hauser István értékelte az ez évi versenymozgalmat, majd a zász­ló eddigi őrzői, a dencsházal önkéntes tűzoltó testület tagjai ünnepélyes keretek között át­adták a csapatzászlót a sásdi- aknak. A helyi általános iskola úttö­rő tűzoltóinak köszöntője után dr. Vértes Tibor, a tűzvédelmi albizottság elnöke oklevelet és jutalmakat adott át a sásdi tes­tületnek, valamint a jó helyezést elért testületek tagjainak. A ter­melőszövetkezetek területi sző- vétségének képviselői a pécsi Zsolnav gyár termékeivel aján­dékozták meg az eredményesen tevékenykedő önkéntes tűzoltó­kat. Fischl Jenő, a járási tűzoltó­parancsnoksáq vezetője 300— 300 Ft pénzjutalmat adott át Kishegy; Ferencnek és Galam­bos Alajosnak a sásdi terület két tagjának. r

Next

/
Thumbnails
Contents