Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-03 / 322. szám

Tudósítóink jelentik Kaposvár Zalaegerszeg Az időjárás bizony több vo­natkozásban is keresztülhúzta a kaposváriak számítását. A hét­végén akarták lebonyolítani a K. Rákóczi—Táncsics SE évzáró labdarúgó találkozót. A két NB ll-es csapat amolyan levezető­nek szánta az összecsapást. No meg igazolásnak is. Az utóbbi időben - sokak örömére - „egy nyelven beszél" a két kaposvári egyesület. Bizonyították ezt a bajnokság előtt az átigazolás­kor, amikor a Rákóczi olyan já­tékosokat engedett át a Tán­csicsnak, mint Szöllősi, Horváth, meg Szabó, viszont a Táncsics Is átadta a Rákóczihoz a lesze­relő Szebenit. A tervezett mérkőzés színhe­lye a Rákóczi-pálya viszont hir­telen vastag hótakaró alá ke­rült. A hó meg a nagy hideg miatt a tervezett mérkőzés el­maradt — mindkét tábor bána­tára. De elmaradt a fedett uszoda meghívásos versenye is, mely­nek keretében ez idén ki tudja hányadszor csaptak volna ösz- sze Kaposvár, Pécs, meg Zala­egerszeg úszói. Előbb Egerszeg- rői, aztán Pécsről érkezett meg a lemondás. Az időjárás meg az útviszonyok miatt mentették ki magukat a vendégek, így ké­sőbb derül ki, hogy milyen ponteredménnye! zárul egy olyan verseny a három város között, amikor a korosztályok nem szabnak határt, s minden csapat legjobb 2—2 versenyző­jét állíthatja rajthoz. Mit tehettek a szurkolók? Egyesek a sakkot, mások az asztalitenisz centenáriumi ver­senyt választották. Ez utóbbira <a Munkácsy Mihály Gimnázium tornatermébe be sem fértek a nézők, akik közül jó páran az iskola folyosóján lesték a te­remből a döntőkről érkező hí­reket. A sakkozóknál is mind izgal­masabb a 11 fordulóból álló viadal. A múlt héten az egyik éllovas, dr. Máthé szenvedett vereséget. Most a másik esé­lyes, a szászvári Sántha István adott le egy félpontot. Mint­hogy Máthé dr. nyert, így bi­zonnyal kettőjük jövő heti mér­kőzésén dől el, hogy ki nyeri majd a kaposvári centenáriumi sakktornát. Szekszárd Jól kezdődött a december a szekszárdi sportkedvelők szá­mára. A város kosárlabda- és labdarúgócsapata kettős siker­rel vette a nemzeti bajnokság fordulójának újabb akadályát. A szombat délutáni komlói NB ll-es női kosárlabda-mérkőzés­ről győztesen tért haza a Szek­szárdi Vcsas együttese. Buttás Pál edző „lányai” a Komlói Bá­nyász otthonában 52:47 arány­ban nyertek. Vasárnap a megyeszékhelyen nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a sportműsor is erősen összezsugorodott. Délelőtt a megyei Súlyemelő Szövetség a Sportszékházban rendezte meg a megyei felmérő verseny ha­todik fordulóját. A súlyemelő sportág egyre nagyobb térhó­dítását igazolván a megye ó egyesületének 32 fiatal verseny­zője mérte össze tudását. Délután a Dózsa sporttelepe az idei utolsó hazai mérkőzésre invitálta a labdarúgás kedvelő­it. Az NB I. B idényzáró for­dulójában az újonc szentendrei Kossuth KFSE legénységét fo­gadta a Szekszárdi Dózsa. A keményre fagyott hófoltos tala­jú pályán aztán olyan lelkes és nagyszerű játékkal rukkolt ki a lila-fehér gárda, amivel még a saját szurkolótáborát is meg­lepte. Szükség is volt a remek játékukra, mert a téli időjárás­ban didergő nézőknek, csupán ez nyújtott vigaszt. Fekete László ±mm Vasárnap délelőtt befejező­dött Zalaegerszegen az 1973. évi ökölvívó Göcsej Kupa 3 na­pos küzdelemsorozata. A nagy érdeklődéssel kísért viadalon a Pécsi VSK versenyzői is szorító- ba léptek, és szép sikerrel sze­repeltek. A serdülő korcsoport­ban a légsúlyú Pirbus, az ifjú­ságiak mezőnyében a nehéz­súlyú Alvics, az első, a felnőtt nagyváltósúlyú Lévai a második, az ifjúsági pehelysúlyú Grábli pediq a harmadik helyen vég­zett. Ugyancsak délelőtt játszották le a férfi röplabda NB l-ben a szezonzáró ZTE—Ózd találkozót, amelyen a hazaiak biztosan 3:0- ra győzték le a már kiesettként ideérkezett vendégeket, A hideg idő ellenére délután 8000-en voltak kíváncsiak a ZTE NB l-es labdarúgóinak a Cse­pel ellen vívót idényzáró össze­csapására. A szurkolók nem bánták meg a 90 perces fa­gyoskodást, mert kedvenceik ugyanis ezúttal sorrendben har. madszor is nyertek, így bár kö­zel sem arattak olyan látványos sikert, mint eqy évvel ezelőtt — eggyel több ponttal térhet­nek pihenőre, mint tavaly ilyen­kor. ' Tarsoly József Nagykanizsa Ä hét vége kiemelkedő sport- eseménye volt a városban a XIII. Zalai Olajos Kupa száz- dobásos tekeviadal, amelyet 7 fővárosi, 5 zalai és 1 soproni klub 12 férfi és 7 női együtte­sének összesen 114 tekézője részvételével bonyolítottak le a Kinizsi SK és az Ola.bászász SE csarnokaiban. Az 1961 óta min­den év december elején meg­rendezett versenyen ezúttal az FTC bábudöntői értek el átütő sikert: mindkét nemben meg­nyerték a csapatversenyt és övék lett a két díszes vándorserleg. A zalai együttesek közül a Nagykanizsai Kinizsi sportolói szerepeltek a legjobban: az NB l-es női csapat 2., az NB ll-es jogot eqy héttel korábban kl-‘ harcolt férfi együttes pedig 4. lett. Az eayéni versenyt a fér­fiaknál Ságh Pál (Kanizsa Bú­torgyár) nyerte 473 fával, a nők­nél pedig a sokszoros váloga­tott Kiss Györgyné (FTC) dia­dalmaskodott 422 fával. A ver­senyen jelen volt Hermann Jó­zsef. a Magyar Teke Szövetség elnöke is, aki az eredményhir­detést és díjkiosztást követő zá­róbeszédében melegen gratulált a kitűnően megrendezett viadal eszmei irányítójának, Gömöry Jánosnak, a Kupabizottság el­nökének, A Mezőgazdasági Főiskola Sportcsarnokában kézilabdában befejeződött a heteken át 16 csapat részvételével folyt ifjú­sági őszi teremtorna. Szom­baton került sor a fiúk döntő mérkőzésére, amelyet a minden részében jobb, végig veretlen Gazdász I. 27:18 arányban nyert meg a MÁV NTE I. ellen. A lá­nyoknál ez lett a végső sorrend: 1. Gazdász I., 2. Gazdász II., 3. Vasas Izzó, A Zrínyi általános iskola tor­naterme a fehér kaucsuk labda pattogásától volt hangos. A Za­la megyei ifjúsági tízek bajnok­ságon a fiúk közepes színvonalú versenyén a jobb játszmaarány döntött: 1. Mátai Ferenc (ZTE), 2. Perkó István (ZTE), 3. Hilcz László (N. Kin.). A lányok gyenge színvonalú bajnokságát Kovács Rózsa (MÁV NTE) veretlenül nyerte, Jánka Mariann (MÁV NTE) és Kiss Katalin (Olajmun­kás SE, Gellénháza) előtt Sakk sportágban folytatódott a városi férfi egyéni bajnokság, amelyen három forduló után Tarnóczky -Attila (N. Vasas) áll az élen. A vasárnap délelőtt sorrakerült megyei női csapaí- bajnoksáq nagykanizsai csoport­jának küzdelmein galamboki si­ker született Tihany: István I Mikor íárul fel a dzsámi kapuja? Török emlékek gyűjteménye ‘• ■ ' akúrházban A templom ajtaja bezárult a nagyközönség előtt — falai mö­gött ugyanis folyik a munka a föld mélyéből nemrég előkerült kultúrtörténeti értékek megmen­tésére. Ez év márciusától csak kívülről szemlélheti a Pécsett járó idegen Jakováli Hasszán dzsámiját a Kórház téren. Törökkori emlékeink között építészetileg egyedülálló a pécsi dzsámi: Magyarországon ugyanis csak itt maradt meg együtt a dzsámi és a hozzá tartozó mi­naret. így aztán nap mint nap százak kapaszkodtak felfelé a karcsú minaret csigalépcsőin: szerettek volna megismerkedni a dzsámival és történetével. Ez a történet —, melynek első sza­kasza az 1960-as helyreállítás­sal zárult le — azonban az utóbbi időkig nem volt teljes. Adatainkat nemrég egészítet­ték ki a réqészek és történészek Ök sejtették: rejt még ez a föld előttünk ismeretlen értékeket. Ezért indultak meg újra — két évvel ezelőtt —- az ásatások o dzsámihoz szorosan hozzáépült Megyei Kórház földszintjén. Ge­ro Győző, a Budapesti Történeti Múzeum főmunkatársa irányítá­sával folyó feltárások hamar eredményt hoztak. Az egykori egyetemi előadóterem elbontott padozata alatt félméter magas­ságú falmaradványok bukkantak elő. A feltevés beigazolódott: előkerült az a kolostor, mely­ben az úgynevezett mevlevi der­visrend szerzetesei laktak. A dzsámi és a kolostor mellé is­kolát is építettek a törökök. Fel­tárult tehát a kutatók előtt a muzulmán Pécs egyik vallási és kulturális központja. A munkák során a kolostor egy részét tud­ták csak felszínre hozni, mert az épület részben a kórház ud­vara. részben pedig a tér Rá­kóczi úti része alatt húzódik. A kutatások legértékesebb lelete a kolostor félköralakú kerengője. Az egykori centrum valóban impozánsan lehetett megépítve. mert Evlia Cselebi, a híres ato- zó krónikás többször beszél el­ragadtatással az itteni épüle­tekről. Az újonnan feltárt értékek ma még rejtettek a szemlélők elől. hiszen az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésveze­tőségének szakemberei munkál­kodnak a kultúrtörténeti érde­kességek megmentésén. A re­konstrukció —, melynek költsé­geit a Mecseki Intézőbizottság közreműködésével a Pécsi Ide­genforgalmi Hivatal és az OMF vállalta — elkészülte után Pécs ismét gazdagabb lesz egy ide­genforgalmi nevezetességgel. A Múzeumi Főigazgatóság és a Janus Pannonius Múzeum ugyanis a megtalált kolostorte­remben állandó kiállítást rendez be: olyan műkincsek, dokumen­tumok tárulnak majd a látoga­tók elé, mely csak Pécsett lát­ható az országban e korról. R.É. Disznótor az emeleten... A viszonylag kis felhozatal miatt magasak voltak az árak a pécsi vásáron Olyan kapós volt a hízott disznó, akár a forralt bor teg­nap, ezen a zimankós pécsi vá­sáron. A környező községekből a gazdák egyrésze már kora reggel ott topogott a havas vá­sártéren, már aki nem fázott elindulni a csontfagyasztó éj­szakai hidegben. Egy biztos, ke­vés volt a „bátor” ember, mert a decemberi pécsi vásár híres disznópiacán gyenge volt a fel­hozatal. Malac még akadt, mint­egy 1100 darab, de a keresett hízott disznó csak mutatóban volt. Megszámoltam, a 140 ki­lósnál nehezebb kocákból mind­össze harmincöt akadt a plac- con. Aki eijött, az bizony por­tékáját magasra tartotta — a választási malacok Dórja 800-tól 1000 forintig ment. Reggel nyolc óra tájban még meg lehetett kapni 23 forintért kilóját a két mázsás érett disznónak. Két óra múlva — nem csoda, nagy volt a kereslet — 25 forintra ugrott fel az ár. Sok volt a vásárló, kevés az állat. így aztán — a borsos árak ellenére — csaknem min­den hízó új gazdára lelt. Délig a vásártéri járlatkezelésen 900 sertést írtak át az új tulajdonos nevére. & Aki nem talál fogára való co­cát a piacon, elzarándokol a környező községekbe. így szo­kás. Már hagyomány, hogy a pécsiek, különösen a bányá­szok, Kozármislenybe és Pécs- udvardra járnak disznót vásá­rolni. — A magánosok részére a ser- téshízlalós már nem megy. In­kább leszerződnek a gazdák a tsz-szel vagy az ÁFÉSZ-szel. Mert amióta jobb a húsellátás, a városi ember nem vág disznót — mondták a kozármislenyi ta­nácson. Kicsit jobban körülpislantva a faluban a helyzet egészen más­ként fest. Igaz ugyan, hogy szer­ződnek a kozármislenyiek az említett felvásárlókkal, de hiz­lalnak is, bizony ám! — nem is egyet, se kettőt! Mert a maszek vásárló, a nagy, közel két má­zsás állatok kilójáért 24 forin­tot ad, többet mint a húsipari. A gazdák szerint a hizlalás meg­éri. — Az idén annyian jönnek tapogatózni disznó után, any- nyian kukkantanak az ólakba, hogy régen volt ilyen invázió minálunk — mesélik a faluban. Divat maradt tehát a disznó­ölés. Megéri, legalábbis azt mondják, akik már vágtak az idén. Egyik ismerősöm — akinek hét tagú családja van — így okoskodott: „24 forintba vettem a közel két mázsás disznót. Ha­veri alapon hazafuvarozták. Le- váqtam — igaz a szakmám kő­műves, de az apámtól ellestem a böllérkedést. Régebben jár­tam házakhoz is. Nos, az életé­re, meg miegymásra elment húsz kiló. Ha jól megszámítom, lett 25 kiló kolbászom, két szép son­kám, 45 liter, zsírom, 15 -kiló ■. gyönyörű szalonnám. Csak ez már több mint 3500 forint. Még nem is szóltam a hurkáról, a disznósajtról... Persze, ha jól meggondolom, ott vagyok, ahol a part szakad anyagilag, de mindent a mi szájunk íze sze­rint készítettem el. Itt a disznótorok ideje! Ezt igazolja a hentesboltok forgal­ma is, mármint hogy átmeneti a húshiány. A boltokban a hús nem lett ugyan kevesebb, de az emberek kolbászhús gyanánt tíz- kilószámra veszik a sertéscom­bot. Néhány pécsi üzletben akadt olyan vevő is, aki egy té­telben 40 kiló combot kért... Á füstölés sem okoz megold­hatatlan problémát, mert a régi mgszek hentesek műhelyüket füstölőnek képezték ki. Nekik is jól jön a mellékes. Csak a tárolással van a baj, merthogy a panellakásokban nincs akkora éléskamra, ahol a rengeteg holmi elférne. így az­tán utazik a kolbász a mamá­hoz vidékre, aztán apránként ismét vissza az újmecsekaljai tá­nyérokba. (Mécs) Közgyűlést tartott a szekszárdi Repülő Klub Tegnap délelőtt tartotta évi közgyűlését az MHSZ Szekszár­di Gyulai György Repülő Klub­ja. A tanácskozáson megjelent Somi Benjámin, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának titká­ra, Fülöp László országgyűlési képviselő, aki a Tolna megyei képviselőcsoport nevében kö­szöntötte a közgyűlés résztvevő­it. Fülöp László a klub tisztelet­beli elnökségi tagjaként jelen­tette be, hogy a megye párt- és tanácsi vezetése a Repülő Klub 17 esztendős munkásságának elimeréseként, valamint a to­vábbi fejlődés támogatására nagy teljesítményű vitorlázó re­pülőgépet adományoz a klub­nak, Csák Péter klub-vezető be­számolójában részletesen fog­lalkozott azzal az elvtársi segít­séggel, melyben a pécsi Repülő Klub a szekszárdit oly gyakran és készséggel részesítette. Hangsúlyozta, hogy az első ge- menci vitorlázó repülő-bajnok­ság sikeréhez a pécsi sportolók teljesítménye és a Dunántúli Napló által nyújtott sajtónyil­vánosság egyaránt jelentősen hozzájárult. Egy vicinálissal hevesebb Újjáépül a vasútvonal Zalaegerszeg-Lenti között Ha megvan a disznó, mindig gond, hogy ki vágja le. A benn­fentesek azonban tudják, hogy melyik henteshez, kőműveshez, fűtőhöz, vagy akár borbélyhoz kell fordulni, mert a böllérkedés nálunk olyan, mint a labdarú­gás: mindenki ért hozzá. Az üz- letiesebb gondolkodású kolbászt csináló emberek december és február között veszik ki évi ren­des fizetett szabadságukat, ugyanis a jól megérdemelt pi­henés alatt, eképp jutnak mel­lékkeresethez. Az árfolyam: ki­lónként 1—1,50 forint jár a böl- lérnek. Az oly sokszor szidott, lassú, rozoga vicinálisok közül ismét eltűnik egy. A Zalaegerszeg— Lenti közötti 45 kilométeres pá­lyaszakasz felújítási munkálatai elkezdődtek. A régi vasúti pálya már kép­telen kielégíteni az egyre nö­vekvő vasúti forgalom igényeit. Csak 12 tonna tengelynyomása teherbírása, ez azt eredményez­te, hogy a vasúti kocsikat nem lehetett teljes megterheléssel indítani, ez igen gazdaságta­lanná tette a kocsik kihaszná­lását. Ezen a szakaszon a maxi­mális sebesség 50 kilométer. A felújítás tervei részben el­készültek, és folyamatosan ké­szülnek a Zalegerszegi Pálya- fenntartási Főnökség tervező- irodájában. A kivitelező a Cell- dömölki Építési és a Zalaeger­szegi Pályafenntartási Főnök­ség. Ezen a vonalszakaszon több hídra is szükség lesz, eze­ket a Szombathelyi MÁV Igaz­gatóság híd-csoportja tervezi. Az újjáépített pályán a meg­engedett tengelynyomás 20 ton­na. lesz, a sebességet 60 kilo- méter/óra fölé emelhetik. A tel­jes felújítás költsége várhatóan mintegy 80 millió forint, Dunántúlnak ez a része vas­úttal ritkán ellátott vidék, erre a vonalra koncentrálódik a vas- űtforgaiom, emellett Lenti nö­vekvő iparosodása is sürgeti a felújítást. Ebben az évben 4,5 kilométer vonalszakasz — Zalaegerszeg— Bak között — teljesen elkészült. A tervek szerint évente 10 kilo­métert haladnak a felújítással, így az V. ötéves terv második évére jelentősen megjavul Du­nántúl észak—déli vasútforgal- ma. DUNÁNTÚLI MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET termelési osztályvezetői állás betöltésére Pályázhatnak 35—40 éves korig, műszaki egyetemi végzettséggel építőipar: szakon, vagy műszaki főiskolai végzettséggel építőipar: szakon, 10 éves kivitelezési gyakorlattal, vagy építőipari technikumi végzettséggel 15 éves kivitelezői gyakorlattal rendelkezők Fizetés megegyezés szerint Szükség esetén lakást biztosítunk A pályázatokat a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat Kiadóhivatalába 7400 Kaposvár, Latinca Sándor a. 2/a kérjük küldeni / i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents