Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-03 / 322. szám

MOZI: Park: Régi idők focija 4, 6, 8. Petőfi: Várunk fiú! 4, 6, 8. Kossuth: Az Anderson magnó­szalagok 10, 12, hn7. Egy asz- szony. aki arcot cserélt n3, f5. ART KINO: Sacco Vanzetti 9. RADIO: Kossuth: Kiss Manyi kabaré­szerepeiből 19.40, Petőfi: Közkívánatra: Két rá­diójáték Agatha Christie és Jack London műveiből. 18.45. A Ma­gyar Rádió Karanihy-színpada. 20.58. URH: A prágai Cellula-kvin- tett játszik. A Nagykanizsai Dzsesszfesztivál műsorából 22.20. PÉCSI STÚDIÓ: Barátságvo- naital Kievbe Moszkvába 17.30. SZÍNHÁZ: Gyurkovits Tibor: A döntés órája (monodráma) Dávid Kiss Ferenc előadásában a Doktor Sándor Művelődési Központban 19 órakor. KIÁLLÍTÁS: Kaposvárott a Megyei Könyv­tárban: Petőfi olvasása közben. Martyn Ferenc grafikai kiállítá­sa nyílik. RENDEZVÉNY: Pécsett o Steinme z Művelő­dési Házban: így élt Csokonai Vitéz Mihály. Beszélgetés Berták László költővel Csokonairól 18 órakor. — Siklóson a Várban ünnepélyesen megnyitják a TIT Téli Egyetemét. HANGVERSENY: Mohácson 1? órakor a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusá­nak és a Mecsek Fúvósötös hangversenye. műsorából HÉTFŐ: 18.00: Tv-óvoda, 18.30: A názők és a tv. 19.45: Rajzfilm, 21.00: Szomszédok — dráma. II. műsor: 23.38: Betyárok — filmsorozat, 21 30: Játékfilm. KEDD: 18.30: Tudományos stúaió, 19.45: Rajzfilm, 20.30: Újságírók klub ia, 21.15: A 110-es rendőrségi nívós — filmsorozat. S7É1DA: 17.45: Mázna, 19.15; Mun­kcsfórum, 20.35: Játékfilm. II. műsor: 20.30: Nyári aorósáenk, 22.00: A IjuV'-n”? dzsesszfesztivál. CSUORT^K: 19.45: Rnfzfílm, 2n ?C: Milrín halála — 21.30: Visz­«tzetérés a dz^es'-her. II. műsor: 2? »'Xr, 21 •«. R-7!~*ilm. PÉNTEK: lO.O*': N^ni muzsika, 19 45. P-ítT'-v D- re-mi re**ei ve*"'•e'"^, ?n-45:-ozat. II. —~-cr■ r***”n. |n-~i-r Pe'«­n-n err'-^'^o. 2' ’—izságtalansá­"'•'f — f,'-,-«mrn*Mrjs:c*'fts. SZOMBAT: 19.15: Színház a ház- Snn — h-'m-ros cd*«. 1° '5: R-*t­film. 20.33: Kosovo ckkordjai — szó- rakcT*^*ó zen-*' /—"-‘Iva* 2*13* Drá­I— — Kosovo akkordjai — eredményhirdetés. Mindenki karácsonyfára Most már bizonyos: az idén ismét felállítják majd Pécsett, a Széchenyi téren a „minden­ki karácsonyfáját”. Az elmúlt esztendőben a Városi Tanács szűkös keretei­ből nem tudott százezer fo­rintot fordítani erre a célra — a gyermekintézményektől kel­lett volna a fenyő árát s a szállítás és feldíszítés költsé­geit elvonni. A Dunántúli Napló kezde ményezésére széleskörű társa­dalmi összefogással, valóban mindenki karácsonyfája kerül az idei karácsonyon a város központi terére. A Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság felajánlot­ta, hogy Baranya legszebb, legnagyobb fenyői közül egyet karácsonvi ajándékként a vá­rosnak ad. Tegnap az erdőgazdaság és a Dunántúli Napló munka­társai a vajszlói erdészethez tartozó csányoszrói facsemete kertben kiválasztották a for- ^más, tíz méter magas „min­denki karácsonyfáját". Elképzeléseink szerint de­cember középén szeretnénk a fát. szintén társadalmi össze­fogással, Pécsre szállítani és feldíszíteni. Kérjük azokat a közösségeket, akik a szállítás­ban segíteni akarnak, (és erre eszközeik is vannak: terepjáró gépkocsi, pótkocsival), vagy a fa díszítését, kivilágítását vál­lalják, írjanak szerkesztősé­günkbe, nevük és címük fel- üntetésével. A gépkocsik üze­melési költségeihez, a díszítés költségeihez természetesen Pécs városi Tanács hozzájárul — a társadalmi összefogás­ban bízva kisebb összeget tartalékoltak erre. 1lesz a mjJéM Az idegszá^ak mágneses tulajdonságai Az emberi test legbonyolul­tabb organizmusa minden bi­zonnyal az idegrendszer. Egye­dül az élettan tudománya a kö­vetkező résztudományok formá­jában kutatja: mikrofiziológia, magatartásfizioióqia, pszicho- fiziológia, a központi idegrend­szer integratív funkcióinak vizs- qá'ata. Ha — mondjuk — egy billentyűt lenyomunk az írógé­pen, a következő történik: az ujiheqy bőrében levő recepto­rokból a qerinCve'őbe, onnan a központi idegrendszerbe futnak az ingerek, s a központi ideg- rendszerből a gerincvelő közve­títésével futnak az „utasítások” vissza az ujjba, azaz azokba az r.órroí császár neve az ókori téglán évezredes rejtély a Duna fenekén A dunai hajósok régóta mon­dogatták, hogy ott, a víz alatt egy görög templom fekszik, má­sok török erődítmény romjáról beszéltek. A vízügyi szakembe­rek egészen október végéig viz- olatti sziklaként tartották nyíl­ván. Egy romén uszály letért a ki­jelölt útvonalról, és zátonyra futott a Harta—Bölcske közötti szakaszon. Október 23-án ri­asztották a bajai könnyűbúvá­rokat, hogy derítsék fe! a titok­zatos akadályt. Pallós György, a Bajai Vízügyi Igazgatóság hi­vatásos könnyűbúvára így em­lékezik, a mini expedícióra: — Két társam Is volt, Kollár Ernő és Ignécz Antal, az MHSZ könnyűbúvárai. Kellemes, verő­fényes időben készülődtünk a merüléshez, a Duna viszont sok­kal „szigorúbb" volt, mindössze kilenc Celsius fokos vizével. Fo­lyóban, a sodrás miatt nehe­zebb a dolgunk, ezért egy ne­héz súlyt engedtünk le, ez se­gít, hogy el ne vigyen a víz. A Duna itt három méter mély és annyira szennyezett, hogy leg­feljebb nyolcvan centire lehet ellátni. Lámpával nem mentünk semmire, olyan, mintha ködbe világítana az ember. A nagy, sötét tömegen egyik társam ha- borcsolt csíkokat fedezett fel. Már biztos volt, hogy semmi­képp sem szikla, hanem ember- kéz-alkotta fal. Mintegy húsz- szor-őtven méteres, viszonyicg épségben maradt építményre bukkantunk. A legmagasabb falrósz körülbelül kétméteres le­hetett. Én téglákat találtam, hármat a felszínre hoztam. Egyet a hónom alatt, kettőt úgy rakosgattam magam előtt a Duna fenekén. Nem volt kőny- nyű, de megérte a fáradságot. Az egyiken római feliratokat ta­láltunk. A téglák hasonlóak a mai nagyméretű tömör téglákhoz, csak valamivel keskenyebbek. Kőhegyi Mihály, a Bajai Türr István Múzeum régésze meg­állapította, hogy a feliratok kö­zött szerepe! Maxentius római császár neve, aki i. sz. 30ő-ló! néhány évig uralkodott, s egy csata során a Tiberisbe fulladt. A Szekszárdi Balogh Adóm jes feltárás irányítását, s remé­lik, hogy májusban megkezd­hetik a vízalatti kutatásokat Az majd fényt derít arra, hogy ez valóban a Duna jobb partján húzódó erődítménylánc egyik része, vagy pedig középkori építmény-e, amelyhez az ókori köveket is felhasználták. Ha kiderül, hogy római erő­dítmény, akkor hazánkban ed­dig egyedülálló leletről van szó, .mivel ilyen nagy terjedel­mű, épségben maradt faladat még nem találtak. K. Gy. izmokba, amelyek az ujjúnkat mozgatják. Az ingerek elektro­mos kisülések formájában to­vábbítódnék az idegsejtekbe, amelyeknek hosszú, megnyúlt része a tengelyfonál. Sok billió idegsejtünk van, körülbelül 10 a tizennegyedik hatványon — mondják a szakemberek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében, pontosabban a tanszék mellett működő akadémiai idegélettani kutatócsoportban Kotta Péter tudományos kutató az idegsej­tek szálainak, a tengelyfonalak­nak a mágneses tulajdonságait kutatja. A sok tekintetben újat mondó eredmények összefogla­lása ezekben a napokban lát napvilágot az akadémia élet­tani szakfolyóiratában, az Acta Physiologica-ban. — Az idegszálak, vagy ten- gelyfonalak elektromos ingerve­zető képessége régóta vizsgált terület. 1965-ig úgy látszott, hogy konfliktusmentes magyará­zat létezik e jelenségre. De Ja­pánban, majd Angliában, és másutt elvégeztek néhány kísér­letet, amelynek lényege az volt, hogy a tengelylonálban kicse­rélt, mesterséges ionok megvál­toztatták a tengelyfonál belső ionszléráját, a kutatók a várt reakcióktól eltérő eredményre jutottak. így derült ki, hogy a klasszikus membránteória még­sem tökéletes, kellett lennie va­lami faktornak, ami ebből az el­méletből hiányzott. Miről is van szó? Arról a je­lenségről, hogy külső és belső ingerek hatására a tengelyfo­nálban robbanásszerű változás megy végbe, ami szédületes se­bességgel végigfut az idegsej- ten, egészen a központi ideg­rendszerig. Kolta Péter ezt az elektromos jelenséget képletek formájában leírta, s kereste azt az elektromos hálózatot, ami ugyanolyan ingerek hatására ugyanúgy viselkedik, mint az idegsejt. — Ez egy elméleti modell volt. A vizsgálatoknak az lett az eredménye, hogy az elektromos jelenségeken kívül máqneses je­lenségeknek is részt kell ven­niük a folyamatban. A mágne­ses jelenségek jelenlétének két feltétele van, ezek közül az egyiket könnyen ki lehetett szűr­ni, s maradt: egy olyan anyag, ami kölcsönhatásba lép a mág­neses erővonalakkal Ezt az anyagot kellett keresni, azt te­hát, ameiy szerkezete iolytán megakadályozza a mágneses erővonalak szétszóródását, az elektromos ingerek keletkezése és vezetése során közben ter­melődött nagyon csekély áram mágneses terét mintegy magá­ba szippantja. E matematikai úton nyert feltételezést lényegé­ben egy iqen egyszerű kísérlet­tel sikerült igazolni. A béka ishiadicusát, az ülőidegét kipre­paráltuk és egy állandó mág­nes inhomogén termébe helyez­tük. Kiderült, hogy tartalmaz ez az idegszál olyan vegyületet, amely kapcsolatba lép a külső mágneses térrel. Ez a veqyület a tengelyfonalat beburkoló ve­gyületek között található, s al­_ k otója egyben a membránnak, a kritikus határhártyának, amin az elektromos változások lezaj­lanak. A kísérletek tovább folynak, hogy méq precízebben feltárják az új jelenséget, és lehetséges következményeiről is megtudja­nak valamit. H, E, ▼ HÁREMTANC. Külföldi szerződésből hazatért művésze két láthatunk a Pannánia-bár december havi műsorában. A Berták duó nyolcéves Nyugat­európai szerződés után elősző' lép fel Magyarországon. Eddig Svájcban. Belgiumban, Hollan­diában és Franciaországban dolgozott a két artista, Oszwald Zsuzsa, az új táncosnő három évet töltött a közel-keleti arab országokban, angol impresszárió közvetítésével. Pécsett látható műsorában egy originál arab háremtánc is szerepel. O ÚJ KÖTETES SZERZŐK est­jét rendezik meg december 17- én a Doktor Sándor Művelődési Központban. Berták László, Pál Rita és Pécsi Gabriella műveit ifj. Kőmíves Sándor, Vajda Már­ta és Mikíósy Judit tolmácsolá­sában hallhatjuk. Az esten köz­reműködik Paláncz Tamás klari­nétművész és Vargha Márta zongoraművész. e PET ÉRV ÁRI ÉJSZAKÁK cím­mel készít négyrészes televízió­filmet magyar—olasz koproduk­ció keretében Franco Giraldh római rendező. A filmsorozat két szerepére meghívták Dávid Kiss Ferencet és Hall Istvánt, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szeit is. A forgatások januártól július végéig tartanak. 4 MOZAIKPALYAZAT. A szek­szárdi Egészségügyi Iskola bel­ső terében elhelyezendő mo­zaikra kiírt meghívásos pályóza- zatot, Erdős János pécsi festő­művész pályaterve nyerte meg. A pécsi kerámia-burkolatból ké­szítendő fali mozaik kivitelezé­sére a tavaszi és nyári hóna­pokban kerül sor. “ << Szén, tol!, kréta Beszélgetés Kolbe Mihállyal pécsi kiállítása ürügyén A Duna mellett áll a ház, ” odabent sok növény, virág, zongora és kép, rengeteg kép... Kolbe Mihály majd öt­ven esztendeje é| Mohácson. 192Ó nyarán látta meg először a városkát, mégpedig a Dura felől. Akkor, amikor képzőművé­szeti főiskolásként életében elő­ször utazott hajón. Pénteken este a Déryné utcai kiállítóteremben, legújabb pé­csi kiállításának megnyitóján is ezt a mozzanatot idézte fel, ezt az életreszólá nyári hajóutat. ; — Az iskola folyosóján tű­nődtem, hol töltsem a nyakat l Múzeum régészei átvették a tel- 1 Két művésztelep, Parid és Mo­hács közt lehetett választani. Akkor jött oda egyik barátom, hogy menjünk Mohácsra, mert oda hajóval lehet menni. Addig j nem utaztam hajón, hát ez dön­tötte el a további életemet... Fölszerelkeztünk vásznakkal, ecsetekkel, festékkel, este hajó­ra szálltunk, és reggel, nagy dudaszóval, kikötöttünk Mohá­cson. Először semmi különös él­ményt nem ígért a város, még csalódottságot is éreztem. Vé- gigggyalogoltunk az utcákon, gömbakácos, macskaköves ut­cák voltak és az asszonyok, lá­nyok színes, tarka népviselet­ben jártak. Hamarosan fölfe­deztem Mohács felől a Duna- partot, a vízhordó asszonyok, csónakok, bárkák, halászok lát­ványát ... Később a szigeti fü­zek és nádasok vidékét, a kör­nyék szőlődombjait... öt éven át mindig, minden nyáron le­jártam Mohácsra, a művészte­lepre. Majd 1931-ben, egy olasz és párizsi tanulmányút után le­telepedtem Mohácson. Vég­leg ... Először nem gondolt arra, hogy ez a döntés életre szól. Az ipariskolában dolgozott, mint óraadó. Nemcsak az or­szág, ő maga is küszködött az anyagi nehézségekkel. Egye­dül volt, próbált dolgozni, de a képek nem sikerültek. Sokat ' megsemmisített — Nem szívesen gondolok ezekre az évekre. Sok volt a gond, kevés az öröm. Míg az­tán Martinszky János letelepe­dett Mohácson, ez a nagysze­rű ember és nagyszerű művész. Nagy kedvvel dolgoztunk, ez a barátság sokat segített nekem. Aztán négyen lettünk, Martinsz- kyné Rohacsek Annával, ezzel a finomhangú művésszel és Keiie Sándorral egvütt, aki szintén ek­kortájt költözött Mohácsra. Martyn Ferenc vezette a pé^si képzőművészek csoportját, sok kiállításunk volt, vitáink, beszél­getéseink. A művészbarátok meghaltok, illetve elköltöztek, de Kőibe Mihály maradt. Megválto­zott körülötte a város. A macs­kaköves utcákat aszfaltozták, gyárak épültek a város körül és modern házak. Az asszonyok, lányok városi ruhákat öltötteic a régi színes népviselet helyett. Megváltozott kicsit a Duna-part is. De a folyó és a partmenti füzesek ma is ugyanolyan elemi erővel, vonzással hatnak Kolbe Mihályra, mint ha'dan. Négy éve nyugdíjba ment az iskolából, ahol rajztanárként annyi gyereket tanított meg a szép szeretetére. Azóta még többet gyalogol: kis darab jegyzetpapírral, ceruzával jóga a környéket, fölkapaszkodik a környező dombokra, följegyzi, amit lát, öreg fákat, csónakosa Dunán, házak tetővonulatait, a szélben hajladozó nádat, erdő­ket. fűszálakat. Régebben készített mozaikot, freskót is. Ma néhány finom festmény kivételévé' szinte csak­is rajzol. Ceruzával, tollal, k-é- tával, szénnel. A legnemesebb, legtisztább műfa’hoz vonult vissza, a legősibbhez. Martvn Ferenc a kiállítás megnyitóién a legszebb szavakkal beszélt erről a letisztult, öntörvényű ki­fejezésmódról. Kevés eszközzel, nagyon őszintén és egyszerűen beszél Kolbe Mihály arról a vi­lágról, amit ismer. incs is annál pompá- sabb dolog, mint raj­zolni — mondja a fehérhaiú művész, s szemüvege mögött csillog a szeme. — Mohács kör­nyéke, a természet számomra kiapadhatatlan lehetőség. Mi­óta nyugdíjban vagyok, ráé ek mászkálni, jegyzetelni, töpren­geni és rajzolni. Nagyon iá dolgom van ... H. E, A Pécsi Nemzeti Színház­ban kedden a Fausztyszim- fónia és a Két arckép című balett-est, szerdán és csü­törtökön a Tévedések vígja téka van műsoron. Pénteken a Televízió nyilvános felvéte­le keretében a Don Carlos című operából láthatunk részleteket, valamint a Bar tők: Mikrokozmosz c. zenéjé re készült baletteket. Szom­baton délután ismét a Fauszt-szimfónia és a Két arckép, este pedig a Don Carlos kerül előadásra. Va­sárnap délután és este a Szabad szél teszi teljessé a heti programot. Kaposvárott o Csiky Ger­gely Színházban pénteken mutatják be a Gerolstein! nagyhercegnő című nagy­operettet. Ezt játsszák szom­baton, valamint vasárnap délután és este is. Szekszárdon ma este ven- dégszereoel a kaposvári tár­sulat a Kurázsi mama c. tra­gédiával. Nagykanizsán ked­den és szerdán este játsz- szák a Kurázsi mamát. MOZI Aktuális, mindennapi prob­lémákkal foglalkozik See­mann, német rendező Érett cseresznye című filmje. A mindennapok problémáját és lehetséges tragédiáját min­den néző sajátjának is érez­heti. Igazi, látványos revüfilm, kitűnő zenével és tánccal kellemes szerelmi történettel a Twiggy, a sztár című szí­nes angol film. Eredetileg a paródia paródiájának ké­szült. A szórakoztató ipar re­mekeként leplezi le a szóra­koztató ipart TELEVÍZIÓ Kedden délután Melyiket az ötezerből? címmel pálya- választási tanácsadó műsort láthatnak az általános isko­lások. Este a 2. műsorban a Szatíra műhelyében c. oszt­rák filmsorozatból a moszk­vai Krokoqyil szerkesztőségé­ről készült filmet vetítik. Szerdán a főműsorban Mo- liere két egyfelvonásosát köz­vetítik a Nemzeti Színházból, a második csatornán pedig a Madárkák c. színes ma­gyar filmet sugározzák. Csü­törtökön a nemrég elhunyt Réti Józsefre emlékezik a tv, néhány éve készült portré­filmjének ismételt műsorra tűzésével Pénteken Vitray Tamás, ötszemközt-sorozatá- ban Székely Évával, volt olimpiai bajnoknőnkkel be­szélget. A 2. műsorban az öt férfi komoly szándékkal c. tévéfilmet láthatjuk. Szom­baton délután jelentkezik a TV Kabarészínháza. A kora esti órákban a sárospataki malomkészítés történetéről láthatunk érdekes, színes fil­met. Az éjszakai eladásban a Mélyvíz c. NSZK—ameri­kai film szinkronizált válto­zatát láthatjuk. HANGVERSENY Szerdán Szigetváron a Mű­velődési Házban, csütörtö­kön Komlón a Juhász Gyula klubban rendezik meq a Pé­csi Nevelők Háza kamara­kórusa és Mecsek Fúvósötös közös hangversenyét. KIÁLLÍTÁS Pécsett, a Déryné utcai kiállítóteremben Ko'bs Mi­hály festőművész kiállítása, a Kisqalériában dr. Pórszász János és Pórszász lá-iosné fotókiállítása, a PÉDAB7 if- lúsáoi khjb’ában Czakó Gá­bor: Emberek—‘«-enaoe-ek— aktok c. fottSkiállPósg. A !ó- rsef Attila Művelődési Ház­ban december 6-án nvpik Szoko'ai István fotóriporter kiállítása. ESEMÉNYEK Kedden Kaposvárott o Me­zőgazdasági Szakközépis- ko'ában Móricz emlékünne- Délvt rendeznek és emlék- táb'át leo'eznek le. Szerdán hidro'ógiai ankélot rendez­nek Pécsett a Technika Há­zában. Pénteken K'stanolnán — a saitó nan'a alkalmából — lelentezik Barta la:os Kos- suth-díjas írá em'éktábláiát, az író szülőházának falán. I V i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents