Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-24 / 343. szám
4 DUNANTOll NAPLÓ 1973. december 24, i A hajdani budai kapu efőtt, o Budára vivő út mentén évszázadokkal ezelőtt rác és sváb telepesek rakták le annak a városrésznek az alapjait, amit ma is így nevezünk: budai városrész. Akárcsak a várfalon belül, itt is kanyargós, zegzugos, szűk utcácskák őrzik jobbára a múltat. A mai Irányi Dániel tértől keletre fekvő, az Ady Endre út és a Zsolnay Vilmos út által közrefogott területet a Felső- vámház utca osztja két, jellegében is erősen elkülönülő részre. A déli részen a proletárok telepedtek meg, itt olcsóbban lehetett építkezni mindenféle törmelékből, vályogból. Az északi oldalon költségesebb volt az építkezés, ezért oda a módosabbak települtek. Az utcákat járva most, 1973 decemberében is ez a különbség a legszembetűnőbb. Titlai Ernő Ybl-díjas építész: —- A XIX. században alak ;lt ki a máig is megmaradt proletárnegyed, amelynek sajátos hangulata napjainkban is él. Az egységes népesség, a spontán építészet adott önálló arculatot a városrésznek. Azonos volt a telekméret, a társadalmi rétegződés, a foglalkozás, hasonló a családnagyság, a házak mérete, használata. Mindez városias atmoszférát adott a környéknek a jellegzetes kiskocsmákkal, a vallási jellegű intézményekkel, a vasárnapi iskolával, a különböző munkóskörökkel együtt. Aradi Jánosáé tanácstag, a Felsővámház utcai iskola igazgató-helyettese: —t Tizenkilenc éve dolgozom Itt, családlátogatáson számtalanszor bejártam a környéket a Basamalomtól a Havihegyig. Döbbenetes, amit a házak mögött látni. Csupa toldalék, ragasztott kis fészek deszkából, papírból... Szinte hihetetlen, hogy emberek élnek olyan tákolmányokban, amik aligha nevezhetők lakásnak. „A belváros közvetlen keleti folytatásaként jók a városszerkezeti és forgalmi adottságok. A jelenlegi beépítés túlnyomó részben elavult, korszerűtlen és gyenge állományú, bontásra érett lakóházakból áll." — Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet tanulmányából, amelyet Pécs tömeges lakásépítésre alkalmas lakóteríiléteinek összehasonlítására készítettek. Lánc utca, Harangőntő utca ... Oly ódonok, hogy legszívesebben így ^j'rnám: utcza. Mi is tűnik fel először? No igen . . . a szemetes vödrök, lavórok példás rendben sorakoznak a házak előtt, telve szénsalakkal, s várva a „félpormentes" szemétgyűjtőt. Aztán az, hogy itt van még a falakon a legtöbb öntöttvas gázlámpakar, amelyek a hajdani gázvilágí- tásro emlékeztetnek. Igen, itt valaha volt gáz, s a városrész lakói most már évtizedek óta meddő küzdelmet folytatnak visszaszerzéséért. Néha egy-egy kutya ront ki a házakból, s harsány csaholással riogatja az idegent. A napsütéses decemberi délelőttön néptelenek az utcák, s ha jő is valaki, az nem fiatal . . . Alsó-Balokány utca. A végén ott magasodik a porcelángyár eozinmázas kéménye. A szinte egyformán apró házak takarosak, csinosak, s kikényszeríti k az emberből a kérdést: miért kell ezeket eltüntetni? Aztán nyílik egy kapu itt, egy má- si ott és az illúzió szertefoszlik. Valami „csodálatos” látvány tárulkozik ki. Házikók, kunyhók rendezetlen tömege szégyenkezik elő az iménti zártságból, s máris oda a nosztalgikus hangulat. Mindjárt szembetűnik az is, hogy sok itt a járda szintjéről nyíló függönyös ablak, mögöttük az egészségtelen, dohos pincelakásokkal. Meg az is, hogy az utca vége felé az ápo- rodó szennyvíz szaga a frissen sülő kenyér illatával keveredik. Az egyik falon mindig aktuális felirat: „A 20-as szám lakóinak szénledobóhelye”, és alatta a szénporos pinceablak Az egyik ablakban évekkel ezelőttrő! ittfelejtett, fakultsáqától már aüg olvasható tábla hirdeti, hogy itt tiszta az udvar, rendes a ház. Felső-Balokány utca, Halász utca, Major utca ... A végéhez j közeledve egyre erősebben tör be a csendes utcácskába a város zaja. A Felsővámház utca főútvonal ezen a vidéken, nagy a forgalma A túloldalon a meredek utcák mentén egy másfajta, kevésbé hangulatos budai városrész hívogat, nem túlságos meggyőződéssel... Aradi Jánosné: — Valóban, sok az öreg itt az alsó részen. A törekvő munkásság elvágyik innen ... és el is megy más városrészekbe, ahol korszerű otthont teremthet magának. Az iskola tanulólét- száma példázza legjpbban az elvándorlást. Pár éve még 850 ; diákunk volt, ma pontosan 472. I És amikor a Kertvárosban, vagy másutt lakásátadás van, néhány gyerekünk mindig elmegy. Az itt I élő emberek egyébként türel- j mesek, nem követelőzők, de igaz, | nem is kaptak valami sokat. A mi í iskolánk itt a csoda ... Szere- I tem az ittenieket; a régiek, az I „őslakosok" adják meg tulajdonképpen ennek a városrésznek az igazi hangulatát.. . Jón- | nek hozzám, bár tudják, hogy nem itt vagyok tanácstag, s nem lehet nem foglalkozni velük, jóllehet a gyárvárosi kerületem is ad elég munkát. Dehát hogyan is ne segítsünk, ha éppen lehet valamiben? Annyi minden kellene itt, amiből a mostani budai városrészben már soha nem lesz semmi. Nincs itt egy rendes szórakozóhely, de még olyasmi sem, ahol a napköziből kimaradt gyerekek ebédelhetnének, vagy az öregek eltölt- hetnék a napjaikat. Nincs valamirevaló szolgáltató hálózat, nincs park, játszótér... Dr. Sárvári János, az I. kerületi tanácshivatal elnöke: — A budai városrésznek ezt a részét főleg az elavultságból adódó bajok, a zsúfoltság jellemzik. A kívül szerény házikók mögött rengeteg ember .él és ebből az együttélésből számtalan probléma fakad. Átfogó rendezés nélkül itt semmit sem I lehet csinálni. Csakhogy sok a kiskeresetű ember, az idős nyugdíjas az itt élők között, akik régi bérű lakást akarnak. De kérdés, lesz-e ilyenből any- nyi, amikor megkezdődik a városrész rekonstrukciója. 400 lakásigénylőről tudunk itt, aki körülményei folytán nem tudja vállalni az új lakással járó terheket. Az itt élők tulajdonképpen beletörődtek már a gondolatba, hogy a városrész, amihez hozzánőttek, újjászületik. Az életkörülmények egyre elviselhetetlenebbek itt. sok a féreg, a patkány ... Már sürqetik is a szanálást, mert bíznak abban, hogy ez mindent megold. Ott, ahol a Zsolnay útról nyíló Major utca egy kanyarral a Felsővámház utca felé fordul, egymás mellett áll még néhány ház, aminek homlokzatán színes eozin-cserépdísz és a gyár öttornyos címere tudatja, hogy a múlt század végén a Zsolnay- ék építették ezeket — sok mása gépjárműjavító és vegyesipari szövetkezet ÉRTESÍTI KEDVES ÜGYFELEIT, HOGY iuvarvéileüs és háztartási olaj Hűn szállításának ügyintézése a Diósi út 4 9. sz. alatt van. Telefon: 13-86&. sai együtt itt a gyár tövében — a porcelángyári munkásoknak. A házak gondolatot szülnek. Az imént a zegzugos, kanyargós „utczákról” beszéltem, s bizonyos nosztalgiáról. Vajon mi marad meg a sajátos hangulatú budai városrészből a rekonstrukció során?. . Tillai Ernő építész: — A városrekonstrukció elve: nem letarolni, hanem ja- vítva-bontva megtartani. Meghagyni az utcaszerkezelet, a közintézményeket, a jó állapotban lévő lakóépületeket, megőrizni a városszerkezet szellemét. De itt nincs sem középület, sem jó állapotban lévő lakás, az utcaszerkezet sem használható fel a rekonstrukció során. A városrendező építész nehéz helyzetben van. Ugyqnis ha az arculatot nem változtatjuk, nem nyerünk lakást sem. Az állam pedig arra ilyen helyen nem ruház be, hogy megmentse a városrész hangulatát. A rekonstrukció alapfeltétele, hogy általa a jelenleginél lényegesen több lakást nyerjünk. Ezért alapvetően megváltozik a városrész képe. Persze érzelmileg rám is hatást gyakorol a városrész és úgy érzem, valamit meg kellene menteni. De nem tudom még, hogy mit.. . „6,5 szintmagasságú beépí- | téssel 9975 személy elhelyezésére 3116 lakást lehet 44 hektár bruttó területen 28 hektár beépítésével elhelyezni. Az alacsony beépítés nem gazdaságos, minthogy nagy mennyiségű lakást kell megszüntetni, s a korszerűiken közműhálózatot teljes egészében fel kell újítani. A fajlagos területi költséget az í teszi elfogadhatóvá, ha minél több lakás éoül magas beéoí- ; téssel.” Az ÉGSZI tanulmánya azt is megállapítja, hogy a budai városrész jelenlegi laksűrűsége a beépítésre szánt területek közül közvetlenül a belváros után következik. A budai városrész „kapuiában", a Felsővámház utca elején két ócska ház ismerkedik az enyészettel. Ablaktokok, ajtók kiverve, tégla és vakolattörmelék mindenfelé, és a jellegzetes bontási hangulat. A bontócsákány egyelőre csak ilyen szerényen kezdte meg a munkáját, hogy aztán a következő években mind több és több nyomorúságos házacska tűnjön el innen. A Pécsi Tervező Vállalatnál a korábbi rendezési terv alapján a beépítési terveken dolgoznak, az ötödik ötéves tervben már az építkezés is elkezdődik. Tillai Ernő építész: — A Zsolnay út észak felé kiszélesedik, s osztottpályás út lesz ezen a szakaszon. Az ezután építendő keleti érintő út az Irányi Dániel tér és a Lánc utca közötti tömböt átszakítja. A nyugati oldalra középmagas házakat tervezünk, s a teljes térszín alá gépkocsiparkolót. Ügy gondoljuk, ez az épületsor a Kossuth Lajos utcai üzleti negyed folytatása lesz, ahol a Centrum Áruházon kívül számos különféle üzlet kaphat helyet. Magában az új városrészben kevesebb üzletet tervezünk, inkább csak olyanokat, amelyek a napi szükségleteket elégítik ki. Általában 5 és 10 szintes épületeket telepítünk, a Kertvárosnál, de még Üjmecsekaljáná! is lazább szerkezetű keretes beépítéssel. Hatalmas belső térségek jönnek így létre, amelyek nagyszerű helyet nyújtanak az óvodáknak, bölcsődéknek és természetesen a parkoknak, játszótereknek. A terület közepére egy 22 emeletes, feszített váz- szerkezetű magasház kerül. A jelenlegi ifjúsági bisztró helyire is egy középmagas házat tervezünk, a kenyérgyár helyere pedig, ami valószínűleg az építkezés felvonulási területe lesz, 1000-^1100 gépkocsi részére parkplógarázsok kerülnek. Valahogy így képzeljük el az új budai városrészt. És persze egyes helyeken jó volna fal- részletek, kerítésrészek megtartásával és felhasználásával némi romantikát becsempészni az új házak közé. Hársfai István A Felsővámház utca Dr. oktató Doktorráavatás volt Buda- | pesten, a Marr Károly Közgaz, dasógtudományi Egyetemen. Az egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának ót oktatóját fogadta doktorrá az anyaegyetem tanácsa, miután valamennyien eleget tettek a doktori szabályzatban előírt kötelezettségeknek. Farkas Ferenc a vá! Ic la ton belüli termelőegységek önálló elszámolásának szervezéséről a cipőiparban; Kövesi Zsuzsa az élelmiszerkereskedelmi vállalatok számviteli rendszerének néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről; Poór József a termelés- j programozás sorbarendezési prob- ! lémáinak megoldásáról matemati- j kai módszerekkel; Szűcs Andrásáé j Zsombok Emőke a reprezentatív ! megfigyeléseken alapuló statiszti- ! kai módszerek alkalmazásáról a | vízgazdálkodásban; Varga József I a kutatási és fejlesztési progra- ; mok vizsgálatának néhány speciá- | !is hálótervezési módszeréről írt j j doktori értekezést. Elmarad a fehér karácsony? Az idén is, o jelek szerint, elmarad a fehér karácsony. Legalábbis erre utalnak a meteorológiai előrejelzések. Ország- j -zerte tart az enyhe időjárás, ■'asórnap hajnalban mínusz 2. *lusz 6 fok közti hőmérsékleteit mértek. Több városból je- intettek erős ködöket, ködszi- álást. A délelőtti órákban izonban fokozatosan felszaka- lozott a köd, s a hőmérő hi- lanyszála is szokatlanul magas lőmérsékleteket mutatott. Egyébként nemcsak a Kárpát-medencében tapasztalható enyhe idő, hanem szerte kontinensünkön. Még a Szovjetunió európai részén is, ahoi az elmúlt hetekben sűrű havazással kísért zord tél uralkodott — enyhült az iejő. Kontinensünknek még a legészakibb területei fölött is az átlagosnál sokkal melegebb a levegő. A meteorológiai szolgálat távpragnózisa szerint a következő napokban továbbira is enyhe időre kell számítani. Ha a hőnyérsékléf néhány fokkal ' csökken is majd, az évszaki átlagot nem éri el. Havazás sem igen várható, így előreláthatólag fekete karácsony lesz Magyarországon. A ködös, enyhe idő ugyanakkor a nagy karácsonyi csúcs- forgalmat • aligha befolyásolja, hiszen a MÁV vasárnap 34 pótvonatot indított. A, legtöbben 14 mentesítő vonattal — Miskolc—Nyíregyháza útvonalra váltottak jegyet, de sokan utaznak ezekben az órákban a Dunántúlra, vagy Szeged környékére is. ünnepi csúcsforgalmat bonyolít le a Volán is. Országosan 250 pótjáratot indítottak be a vasárnapi forgalomba. így csaknem hétezer autóbuszjárat járja az országutakat a karácsony előtti napon. Aki vasárnap nem tudott vidékre utazni, az hétfőn is kényelmesen elutazhat, hiszen 55—-60 pótautóbuszt indítanak, az utasok nagyrésze a Duna—Tisza közét, Pécs, Szeged környékét keresi fel. Hajnali fűzriadó Bagódon Százeier forintos kár — Hajnali fél négy lehetett, tudom éppen daráztattam a teheneket a 80-as istállóban. Véletlenül odapillantottam az ablakra: vörösödött. Odakiabáltam a Péter Pistának, meg a Szabónak: „Gyerekek nyissátok ki az ajtót, mert kinn vörösö- dik valami”. Odarohantunk az ajtóhoz, s láttuk, hogy a közeli kazal egyik oldalából lángnyelvek csapnák fel. Aztán már csak árra emlékszem; szaladtam végig a majoron, be a faluba, hogy felverjem az alvókat. Mire a közséq végéről visszaértem, már ott is voltak Pécsről a tűzoltók — emlékezik a hajnali eseményekre Hornung Györgyné. * December 23-án hajnalban a Bogádi Virágzó Termelőszövetkezet majorjában kigyulladt egy 20 méter hosszú, hét méter széles és hét méter magas vöröshere kazal. Oltására két pécsi és egy-egy szigetvári, ! komlói és mohácsi tűzoltóegy- séq érkezett a helyszínre, valamint a helyi önkéntes tűzoltók, de a kazlat már megmenteni nem lehetett * Vasárnap délelőtt 10 óra. Az országút szélén tűzoltókocsi vesztegel. I Nyitott kabátban, kigombolt ingben állunk a kazal mellett. ; Széchenyi István tűzöltóőrnagy- gyal, a járási-városi tűzoltó- j parancsnokság helyettes vezetőjével. Rekkenő a hőség; legalább 50 fok. •*- Most már mindegy... Az a lényeq, hogy minél előbb kiégjen a kazal. Addig itt kell lenni az embereknek — magyarázza. — Becslése szerint mermyi í lehet a kár? — A leltár szerint 490 mázsa ; vőröshere volt a kazalban, de I valahogy ez a kazal nagyobb- > nak tűnik. Számításos» szerint úgy 100 ezer forint veszteség érte a szövetkezetét. — Mitől gyulladhatott meg? — Most folyik a vizsgálat.. . Az őrnagy parancsokat osztogat. Kaszát kér az egyik tsz- tagtól. Nagy g sürgés-forgás, de kasza egy darab sincs a majorban, pedig nagyon kéne, hogy mintát vehessenek a kazal még épen maradt részeiből. Jobb híján megteszi az ásó is. A vöröshere csomók fóliazsákokba kerülnek. Ebből s még számos jelből állapítják meq a szakértők a tűz keletkezésének okát. * A major központjában kattog az írógép. Egymás után hallgatják ki az embereket. A tűzoltók vizsgálják a kazalellenőrzési könyveket, melyek elárulják: ki, mikor vizsgálta meg a kazlat, s ott mit látott... A vallomások alapján jegyzőkönyv készül. Részlet Péter István vallomásából: „Hajnalban, kb. 3 órakor jöttem dolgozni a majorbo. Amikor jöttem köd volt, kb. 20 méterre lehetett ellátni, de tovább nem. Az égő kazal melletti istálló tövében mentem el, A v5röshere-kaza! de nem láttam sem füstöt, sem fényt a kazal felől, de embert sem láttam a kazal környék kén. A munkatársammal úgy 5—6 perc múlva átmentünk a 80-as istállóba trágyázni. Ekkor szólt Hornung Györgyné .,. * A kocsmában mi másról Is susmorognának az emberek, mint a hajnali tűzről... Az idegen iöttére mindenki elhallgat. A^tán az egyik ember hozzám somfordái: — Nem valami rendőrféle maga, vagy a biztosítótól jött? — sandít rám. — Ja vagy úgy! — mondja, aztán rákezd — szóval az úgy volt, hogy „éq a major!” ordította a Gizi és verte az ablakot. — Mikor kinéztem — mondja a kocsmáros — vörös volt .az ég alja ... — Biztos "öngyulladás. — Miből hiszed? — Mondtam én . . — Micsoda kár!. . A vizsgálatok során minden kiderül. Addig is van beszédtéma a faluban. (Mécs) I tűt martaléka lett I
