Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-24 / 343. szám

4 DUNANTOll NAPLÓ 1973. december 24, i A hajdani budai kapu efőtt, o Budára vivő út mentén évszá­zadokkal ezelőtt rác és sváb telepesek rakták le annak a vá­rosrésznek az alapjait, amit ma is így nevezünk: budai város­rész. Akárcsak a várfalon be­lül, itt is kanyargós, zegzugos, szűk utcácskák őrzik jobbára a múltat. A mai Irányi Dániel tér­től keletre fekvő, az Ady Endre út és a Zsolnay Vilmos út által közrefogott területet a Felső- vámház utca osztja két, jelle­gében is erősen elkülönülő részre. A déli részen a proletá­rok telepedtek meg, itt olcsób­ban lehetett építkezni minden­féle törmelékből, vályogból. Az északi oldalon költségesebb volt az építkezés, ezért oda a módosabbak települtek. Az ut­cákat járva most, 1973 decem­berében is ez a különbség a legszembetűnőbb. Titlai Ernő Ybl-díjas építész: —- A XIX. században alak ;lt ki a máig is megmaradt prole­tárnegyed, amelynek sajátos hangulata napjainkban is él. Az egységes népesség, a spontán építészet adott önálló arculatot a városrésznek. Azonos volt a telekméret, a társadalmi réteg­ződés, a foglalkozás, hasonló a családnagyság, a házak mére­te, használata. Mindez városias atmoszférát adott a környéknek a jellegzetes kiskocsmákkal, a vallási jellegű intézményekkel, a vasárnapi iskolával, a külön­böző munkóskörökkel együtt. Aradi Jánosáé tanácstag, a Felsővámház utcai iskola igaz­gató-helyettese: —t Tizenkilenc éve dolgozom Itt, családlátogatáson számta­lanszor bejártam a környéket a Basamalomtól a Havihegyig. Döbbenetes, amit a házak mö­gött látni. Csupa toldalék, ra­gasztott kis fészek deszkából, papírból... Szinte hihetetlen, hogy emberek élnek olyan tá­kolmányokban, amik aligha ne­vezhetők lakásnak. „A belváros közvetlen keleti folytatásaként jók a városszer­kezeti és forgalmi adottságok. A jelenlegi beépítés túlnyomó részben elavult, korszerűtlen és gyenge állományú, bontásra érett lakóházakból áll." — Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet tanulmányából, amelyet Pécs tömeges lakásépítésre al­kalmas lakóteríiléteinek össze­hasonlítására készítettek. Lánc utca, Harangőntő ut­ca ... Oly ódonok, hogy leg­szívesebben így ^j'rnám: utcza. Mi is tűnik fel először? No igen . . . a szemetes vödrök, la­vórok példás rendben sorakoz­nak a házak előtt, telve szén­salakkal, s várva a „félpormen­tes" szemétgyűjtőt. Aztán az, hogy itt van még a falakon a legtöbb öntöttvas gázlámpakar, amelyek a hajdani gázvilágí- tásro emlékeztetnek. Igen, itt valaha volt gáz, s a városrész lakói most már évtizedek óta meddő küzdelmet folytatnak visszaszerzéséért. Néha egy-egy kutya ront ki a házakból, s har­sány csaholással riogatja az idegent. A napsütéses decem­beri délelőttön néptelenek az utcák, s ha jő is valaki, az nem fiatal . . . Alsó-Balokány utca. A végén ott magasodik a porce­lángyár eozinmázas kéménye. A szinte egyformán apró házak takarosak, csinosak, s kikény­szeríti k az emberből a kérdést: miért kell ezeket eltüntetni? Az­tán nyílik egy kapu itt, egy má- si ott és az illúzió szertefoszlik. Valami „csodálatos” látvány tá­rulkozik ki. Házikók, kunyhók rendezetlen tömege szégyenke­zik elő az iménti zártságból, s máris oda a nosztalgikus han­gulat. Mindjárt szembetűnik az is, hogy sok itt a járda szintjé­ről nyíló függönyös ablak, mö­göttük az egészségtelen, dohos pincelakásokkal. Meg az is, hogy az utca vége felé az ápo- rodó szennyvíz szaga a frissen sülő kenyér illatával keveredik. Az egyik falon mindig aktuális felirat: „A 20-as szám lakóinak szénledobóhelye”, és alatta a szénporos pinceablak Az egyik ablakban évekkel ezelőttrő! itt­felejtett, fakultsáqától már aüg olvasható tábla hirdeti, hogy itt tiszta az udvar, rendes a ház. Felső-Balokány utca, Halász ut­ca, Major utca ... A végéhez j közeledve egyre erősebben tör be a csendes utcácskába a vá­ros zaja. A Felsővámház utca főútvonal ezen a vidéken, nagy a forgalma A túloldalon a me­redek utcák mentén egy más­fajta, kevésbé hangulatos bu­dai városrész hívogat, nem túl­ságos meggyőződéssel... Aradi Jánosné: — Valóban, sok az öreg itt az alsó részen. A törekvő mun­kásság elvágyik innen ... és el is megy más városrészekbe, ahol korszerű otthont teremthet magának. Az iskola tanulólét- száma példázza legjpbban az elvándorlást. Pár éve még 850 ; diákunk volt, ma pontosan 472. I És amikor a Kertvárosban, vagy másutt lakásátadás van, néhány gyerekünk mindig elmegy. Az itt I élő emberek egyébként türel- j mesek, nem követelőzők, de igaz, | nem is kaptak valami sokat. A mi í iskolánk itt a csoda ... Szere- I tem az ittenieket; a régiek, az I „őslakosok" adják meg tulaj­donképpen ennek a városrész­nek az igazi hangulatát.. . Jón- | nek hozzám, bár tudják, hogy nem itt vagyok tanácstag, s nem lehet nem foglalkozni velük, jól­lehet a gyárvárosi kerületem is ad elég munkát. Dehát hogyan is ne segítsünk, ha éppen lehet valamiben? Annyi minden kel­lene itt, amiből a mostani bu­dai városrészben már soha nem lesz semmi. Nincs itt egy ren­des szórakozóhely, de még olyasmi sem, ahol a napköziből kimaradt gyerekek ebédelhet­nének, vagy az öregek eltölt- hetnék a napjaikat. Nincs va­lamirevaló szolgáltató hálózat, nincs park, játszótér... Dr. Sárvári János, az I. kerü­leti tanácshivatal elnöke: — A budai városrésznek ezt a részét főleg az elavultságból adódó bajok, a zsúfoltság jel­lemzik. A kívül szerény házikók mögött rengeteg ember .él és ebből az együttélésből számta­lan probléma fakad. Átfogó rendezés nélkül itt semmit sem I lehet csinálni. Csakhogy sok a kiskeresetű ember, az idős nyugdíjas az itt élők között, akik régi bérű lakást akarnak. De kérdés, lesz-e ilyenből any- nyi, amikor megkezdődik a vá­rosrész rekonstrukciója. 400 la­kásigénylőről tudunk itt, aki kö­rülményei folytán nem tudja vállalni az új lakással járó ter­heket. Az itt élők tulajdonkép­pen beletörődtek már a gon­dolatba, hogy a városrész, ami­hez hozzánőttek, újjászületik. Az életkörülmények egyre elvisel­hetetlenebbek itt. sok a féreg, a patkány ... Már sürqetik is a szanálást, mert bíznak abban, hogy ez mindent megold. Ott, ahol a Zsolnay útról nyíló Major utca egy kanyarral a Felsővámház utca felé fordul, egymás mellett áll még néhány ház, aminek homlokzatán szí­nes eozin-cserépdísz és a gyár öttornyos címere tudatja, hogy a múlt század végén a Zsolnay- ék építették ezeket — sok más­a gépjárműjavító és vegyesipari szövetkezet ÉRTESÍTI KEDVES ÜGYFELEIT, HOGY iuvarvéileüs és háztartási olaj Hűn szállításának ügyintézése a Diósi út 4 9. sz. alatt van. Telefon: 13-86&. sai együtt itt a gyár tövében — a porcelángyári munkásoknak. A házak gondolatot szülnek. Az imént a zegzugos, kanyargós „utczákról” beszéltem, s bizo­nyos nosztalgiáról. Vajon mi marad meg a sajátos hangula­tú budai városrészből a re­konstrukció során?. . Tillai Ernő építész: — A városrekonstrukció elve: nem letarolni, hanem ja- vítva-bontva megtartani. Meg­hagyni az utcaszerkezelet, a közintézményeket, a jó állapot­ban lévő lakóépületeket, meg­őrizni a városszerkezet szelle­mét. De itt nincs sem középü­let, sem jó állapotban lévő la­kás, az utcaszerkezet sem hasz­nálható fel a rekonstrukció so­rán. A városrendező építész ne­héz helyzetben van. Ugyqnis ha az arculatot nem változtatjuk, nem nyerünk lakást sem. Az állam pedig arra ilyen helyen nem ruház be, hogy megment­se a városrész hangulatát. A rekonstrukció alapfeltétele, hogy általa a jelenleginél lényege­sen több lakást nyerjünk. Ezért alapvetően megváltozik a vá­rosrész képe. Persze érzelmileg rám is hatást gyakorol a város­rész és úgy érzem, valamit meg kellene menteni. De nem tudom még, hogy mit.. . „6,5 szintmagasságú beépí- | téssel 9975 személy elhelyezé­sére 3116 lakást lehet 44 hektár bruttó területen 28 hektár be­építésével elhelyezni. Az ala­csony beépítés nem gazdasá­gos, minthogy nagy mennyisé­gű lakást kell megszüntetni, s a korszerűiken közműhálózatot teljes egészében fel kell újítani. A fajlagos területi költséget az í teszi elfogadhatóvá, ha minél több lakás éoül magas beéoí- ; téssel.” Az ÉGSZI tanulmánya azt is megállapítja, hogy a bu­dai városrész jelenlegi laksűrű­sége a beépítésre szánt terüle­tek közül közvetlenül a belvá­ros után következik. A budai városrész „kapuiá­ban", a Felsővámház utca ele­jén két ócska ház ismerkedik az enyészettel. Ablaktokok, ajtók kiverve, tégla és vakolattörme­lék mindenfelé, és a jellegze­tes bontási hangulat. A bontó­csákány egyelőre csak ilyen sze­rényen kezdte meg a munká­ját, hogy aztán a következő években mind több és több nyomorúságos házacska tűnjön el innen. A Pécsi Tervező Vál­lalatnál a korábbi rendezési terv alapján a beépítési terve­ken dolgoznak, az ötödik öt­éves tervben már az építkezés is elkezdődik. Tillai Ernő építész: — A Zsolnay út észak felé kiszélesedik, s osztottpályás út lesz ezen a szakaszon. Az ez­után építendő keleti érintő út az Irányi Dániel tér és a Lánc utca közötti tömböt átszakítja. A nyugati oldalra középmagas házakat tervezünk, s a teljes térszín alá gépkocsiparkolót. Ügy gondoljuk, ez az épületsor a Kossuth Lajos utcai üzleti ne­gyed folytatása lesz, ahol a Centrum Áruházon kívül számos különféle üzlet kaphat helyet. Magában az új városrészben ke­vesebb üzletet tervezünk, inkább csak olyanokat, amelyek a na­pi szükségleteket elégítik ki. Általában 5 és 10 szintes épü­leteket telepítünk, a Kertváros­nál, de még Üjmecsekaljáná! is lazább szerkezetű keretes be­építéssel. Hatalmas belső tér­ségek jönnek így létre, amelyek nagyszerű helyet nyújtanak az óvodáknak, bölcsődéknek és természetesen a parkoknak, ját­szótereknek. A terület közepére egy 22 emeletes, feszített váz- szerkezetű magasház kerül. A jelenlegi ifjúsági bisztró helyire is egy középmagas házat ter­vezünk, a kenyérgyár helyere pedig, ami valószínűleg az épít­kezés felvonulási területe lesz, 1000-^1100 gépkocsi részére parkplógarázsok kerülnek. Va­lahogy így képzeljük el az új budai városrészt. És persze egyes helyeken jó volna fal- részletek, kerítésrészek megtar­tásával és felhasználásával né­mi romantikát becsempészni az új házak közé. Hársfai István A Felsővámház utca Dr. oktató Doktorráavatás volt Buda- | pesten, a Marr Károly Közgaz­, dasógtudományi Egyetemen. Az egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának ót oktatóját fogadta doktorrá az anyaegyetem tanácsa, miután valamennyien eleget tet­tek a doktori szabályzatban előírt kötelezettségeknek. Farkas Ferenc a vá! Ic la ton belüli termelőegysé­gek önálló elszámolásának szer­vezéséről a cipőiparban; Kövesi Zsuzsa az élelmiszerkereskedelmi vállalatok számviteli rendszerének néhány elméleti és gyakorlati kér­déséről; Poór József a termelés- j programozás sorbarendezési prob- ! lémáinak megoldásáról matemati- j kai módszerekkel; Szűcs Andrásáé j Zsombok Emőke a reprezentatív ! megfigyeléseken alapuló statiszti- ! kai módszerek alkalmazásáról a | vízgazdálkodásban; Varga József I a kutatási és fejlesztési progra- ; mok vizsgálatának néhány speciá- | !is hálótervezési módszeréről írt j j doktori értekezést. Elmarad a fehér karácsony? Az idén is, o jelek szerint, el­marad a fehér karácsony. Leg­alábbis erre utalnak a meteo­rológiai előrejelzések. Ország- j -zerte tart az enyhe időjárás, ■'asórnap hajnalban mínusz 2. *lusz 6 fok közti hőmérséklete­it mértek. Több városból je- intettek erős ködöket, ködszi- álást. A délelőtti órákban izonban fokozatosan felszaka- lozott a köd, s a hőmérő hi- lanyszála is szokatlanul magas lőmérsékleteket mutatott. Egyébként nemcsak a Kár­pát-medencében tapasztalható enyhe idő, hanem szerte kon­tinensünkön. Még a Szovjet­unió európai részén is, ahoi az elmúlt hetekben sűrű hava­zással kísért zord tél uralkodott — enyhült az iejő. Kontinen­sünknek még a legészakibb te­rületei fölött is az átlagosnál sokkal melegebb a levegő. A meteorológiai szolgálat távpragnózisa szerint a követ­kező napokban továbbira is enyhe időre kell számítani. Ha a hőnyérsékléf néhány fokkal ' csökken is majd, az évszaki át­lagot nem éri el. Havazás sem igen várható, így előrelátható­lag fekete karácsony lesz Ma­gyarországon. A ködös, enyhe idő ugyan­akkor a nagy karácsonyi csúcs- forgalmat • aligha befolyásolja, hiszen a MÁV vasárnap 34 pót­vonatot indított. A, legtöbben 14 mentesítő vonattal — Mis­kolc—Nyíregyháza útvonalra váltottak jegyet, de sokan utaz­nak ezekben az órákban a Du­nántúlra, vagy Szeged környé­kére is. ünnepi csúcsforgalmat bo­nyolít le a Volán is. Országo­san 250 pótjáratot indítottak be a vasárnapi forgalomba. így csaknem hétezer autóbuszjárat járja az országutakat a kará­csony előtti napon. Aki vasár­nap nem tudott vidékre utazni, az hétfőn is kényelmesen el­utazhat, hiszen 55—-60 pótautó­buszt indítanak, az utasok nagyrésze a Duna—Tisza közét, Pécs, Szeged környékét keresi fel. Hajnali fűzriadó Bagódon Százeier forintos kár — Hajnali fél négy lehetett, tudom éppen daráztattam a teheneket a 80-as istállóban. Véletlenül odapillantottam az ablakra: vörösödött. Odakiabál­tam a Péter Pistának, meg a Szabónak: „Gyerekek nyissátok ki az ajtót, mert kinn vörösö- dik valami”. Odarohantunk az ajtóhoz, s láttuk, hogy a közeli kazal egyik oldalából láng­nyelvek csapnák fel. Aztán már csak árra emlékszem; szalad­tam végig a majoron, be a fa­luba, hogy felverjem az alvó­kat. Mire a közséq végéről visszaértem, már ott is voltak Pécsről a tűzoltók — emléke­zik a hajnali eseményekre Hornung Györgyné. * December 23-án hajnalban a Bogádi Virágzó Termelőszö­vetkezet majorjában kigyulladt egy 20 méter hosszú, hét mé­ter széles és hét méter magas vöröshere kazal. Oltására két pécsi és egy-egy szigetvári, ! komlói és mohácsi tűzoltóegy- séq érkezett a helyszínre, vala­mint a helyi önkéntes tűzoltók, de a kazlat már megmenteni nem lehetett * Vasárnap délelőtt 10 óra. Az országút szélén tűzoltókocsi vesztegel. I Nyitott kabátban, kigombolt ingben állunk a kazal mellett. ; Széchenyi István tűzöltóőrnagy- gyal, a járási-városi tűzoltó- j parancsnokság helyettes veze­tőjével. Rekkenő a hőség; leg­alább 50 fok. •*- Most már mindegy... Az a lényeq, hogy minél előbb ki­égjen a kazal. Addig itt kell lenni az embereknek — ma­gyarázza. — Becslése szerint mermyi í lehet a kár? — A leltár szerint 490 mázsa ; vőröshere volt a kazalban, de I valahogy ez a kazal nagyobb- > nak tűnik. Számításos» szerint úgy 100 ezer forint veszteség érte a szövetkezetét. — Mitől gyulladhatott meg? — Most folyik a vizsgálat.. . Az őrnagy parancsokat osz­togat. Kaszát kér az egyik tsz- tagtól. Nagy g sürgés-forgás, de kasza egy darab sincs a majorban, pedig nagyon kéne, hogy mintát vehessenek a ka­zal még épen maradt részei­ből. Jobb híján megteszi az ásó is. A vöröshere csomók fó­liazsákokba kerülnek. Ebből s még számos jelből állapítják meq a szakértők a tűz keletke­zésének okát. * A major központjában kattog az írógép. Egymás után hall­gatják ki az embereket. A tűz­oltók vizsgálják a kazalellen­őrzési könyveket, melyek elárul­ják: ki, mikor vizsgálta meg a kazlat, s ott mit látott... A vallomások alapján jegyző­könyv készül. Részlet Péter István vallomá­sából: „Hajnalban, kb. 3 óra­kor jöttem dolgozni a majorbo. Amikor jöttem köd volt, kb. 20 méterre lehetett ellátni, de to­vább nem. Az égő kazal mel­letti istálló tövében mentem el, A v5röshere-kaza! de nem láttam sem füstöt, sem fényt a kazal felől, de embert sem láttam a kazal környék kén. A munkatársammal úgy 5—6 perc múlva átmentünk a 80-as istállóba trágyázni. Ekkor szólt Hornung Györgyné .,. * A kocsmában mi másról Is susmorognának az emberek, mint a hajnali tűzről... Az idegen iöttére mindenki elhall­gat. A^tán az egyik ember hoz­zám somfordái: — Nem valami rendőrféle maga, vagy a biztosítótól jött? — sandít rám. — Ja vagy úgy! — mondja, aztán rákezd — szóval az úgy volt, hogy „éq a major!” ordí­totta a Gizi és verte az abla­kot. — Mikor kinéztem — mondja a kocsmáros — vörös volt .az ég alja ... — Biztos "öngyulladás. — Miből hiszed? — Mondtam én . . — Micsoda kár!. . A vizsgálatok során minden kiderül. Addig is van beszéd­téma a faluban. (Mécs) I tűt martaléka lett I

Next

/
Thumbnails
Contents