Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-24 / 343. szám
Timm M artyn Ferenc olvasása közben ábrázoltam. A folyamatosságot igyekeztem grafikai éavségbe komponálni. 3 Tiszovszky Zoltán, a Képtő- művészeti Alap Kiadóvállalatának műszaki szerkesztője: — Lengyel Lajos vt>lf a mű tipográfiai tervének készítője, én pedig lebonyolítója, szei ■ kesztője. A rajzok sok nehézség elé állították a nyomdatechnikát, mert nehez volt a színösz- szeállításuk. Sokszor kellett próbálkoznunk, kísérleteznünk, amíg az eredeti színt visszakaptuk. Martyn Ferenc rajzaiban a fekete is változatos; sötétebb, világosabb. Volt olyan fekete festék, amit kétszer kellett nyomnunk. De akadt olyan raiz is, amelyet hat színre kellett bontanunk, a feketének annyi ^nyalató szerepel rajta. Ar — Petőfi születésének s.- ötvenedik évfordulója alkalmu ból sokféle rendezvénnyel em lékezik meg az ország a nagy költőről — mi ezzel a mappával. Amikor Martyn Ferenc idén tavasszal elkészítette Petőfi- lajzsorozatát, örömmel vállal tűk, hogy ezt a sorozatoi eay reprezentatív mappa formájában kiadjuk. Az előkészítés különös gondot igenyelt. Ezen *úl a szerző iránti tisztelet is arra késztetett bennünket, hogy művészetét kellő igényességgel tudjuk bemutatni. Lengyel Lajos Kossuth-díjas könyvművész segítségével készült a tipográfia, a lehető legmagasabb színvonalon. A rajzok bemutatásával mi az illusztráció-műfajnak egy olyan különleges változatát szerettük volna a közönség elé bocsátani, amely egyenlő értékű magával a művel. Vagyis Martyn Ferenc nem illusztrálja, hanem újból írja, újból megfoMartvn Ferenc, a festő Petőfit olvasgatta és most a karácsonyi könyvpiacon Martyn- Ferenc művét lapozgathatjuk, — a magyar irodalmi illusztráció és a magyar könyvkiadás remekét. Talán csak fél év tellett el j nyomda! munka kezdete óta, a művészi alkotási folyamat es <J nyomdaipar időigényét tekintve egyaránt szinte pillanet- :yi. A mű, a grafikai és nyom- ..aművészeti alkotás, mégis kimagasló eredmény lett és jó dolog, hogy némely részéhez •rémet, angol, és orosz nyelvű tudnivalók is tartoznak, mert íegkönnyítík azt, amit nagyon negérdemel ez az album: a remzetközi sikert 1 Olvasni annyit jelent, mint közben, valahol1 a legfinomabb ■ gytekervények segítségével — épeket látni. Olvasáslélektani alóság ez, amely már az elsős kisiskolások fejében kialakul és ■ ímelyet semmiféle rossz képre- < ény nem tud teljesen eltörölte, legfeljebb megzavarni. Hizen a fantázia minden olvasó 9$ minden néző joga. És per- ze pszichológiai szükséglete. Fzt a fantáziát teremti újjá, .siszolja korszerűbbé most Petőfiről Martyn Ferenc. Hiszen mindannyian elolvastuk Fetőfit es mindannyiunkban él róla a saját olvasói fantáziánk alkotta képsor. Ezt a képsort gazdagítja és emeli a művészet magasára a művész. A húsz grafikából álló album második lapjának címe: Befordultam a ’ onyhára. Ismerjük, idézzük a verset bármikor és mindanryi- unkban megvan az ilyen széplány emléke, vagy nőkben az ■iyen egymásracsodálkozó találkozások emléknyoma. A művész e vers képzelettelének két alakját most egy síkra helyezi; a pipát szorongató Petőfibe belesimul a szép lány térdelő, vonzó alakja. De egyben sejteti Petőfi akkori, azonnali be'só lágyát is, mert a rajz vona!ai úgy szaladnak, hogy a költő sejtelmesen átölelni látszik a lányt. A háttérben pedig eg; másik Petőfi-fej van, mintegy megkettőzve a nő után vágyakozó, ám pipagyújtással bíbelődő, arról beszélő Petőfit. Korszerű pszichológiai ábrázolás és nagyon szép művészet, — megérdemli tehát ez oz album, hogy alkotóinak segítségéve! körüljárjuk. Ez a körüljárás, a művész, a tipográfus, a szerkesztő, a művészettörténész meghallgatása, megismertet egy kivételes művészeti és nyomdai alkotás születésével. — Három nagy munkát fejeztem be mostanában: — mondja Martyn Ferenc — a Janus Pannonius-, Berzsenyi- és Petőfi-sorozatot A három mű, három különböző korra vonatkozik, mindegyikre igen alaposan, hosszan kellett felkészülnöm. Amennyire Janus Panno- nlusnak inkább a felfedezésére, rátalálására esett a hangsúly. Berzsenyinél .már sok . konkrét adat segített, Petőfi pedig a legmélyebben markolt bele az életembe. Nekem is, mint mindenkinek, megvan a magam sajátos, egyéni emlékképe Petőfiről. Igen rövid idő állt rendelkezésemre, néhány hónap mindössze, hasonlóképpen <s nyomda is csak nagyon rövid idővel rendelkezett. Nagyon fáj most, hogy llku Pálnak, aki akkor mint művelődésügyi miniszter megbeszélte velem ezt a munkát, már nem adhatom át a tiszteletpéldányt. ■— Lengyel Lajos tipográfus és munkatársai segítségével olyan színvonalú nyomdai művet sikerült kiadni, amelyet bárhol megmutathatunk. Nekem egyébként nem az első Petcfi- ábrázolásom, mert előbb angol, később magyar szöveggel jelent már meg Petőfi-rajzom. Az album, illetve mappa számára több rajz készült, mint amennyi benne van. Szándékom nem a megszokott illusztráció volt. Az időbeli egymásutániságot síkban egymás mellé helyeztem, egymás mellett egész munkát a megrendeléstől kezdve az összeállításig állandóan szemmel kellett tartanom. Sőt, terven felül vállaltuk el ezt a nagyon igényes munkát. Egyébként a mi különleges kiadványaink sajátossága, hogy nem lehet ezeket egymáshoz viszonyítani, hasonlítani. Ahány művész, ennyiféle nyomdai igény, szinte annyi nyomdai stílus. A Pásztói Margit, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának főszerkesztője mondta: galmazza azokat az élményeket, amelyeket a költemények az olvasóban felidéznek 5 — Martyn Ferenc rajzai autonóm értéket képviselnek — vélekedik Pilaszanovich Irén művészettörténész. — önállóságuk hasonló azokhoz a reneszánsz és barokk festményekhez, amelyek a görög-római mitológiából, vagy a Bibliából merítik témájukat, illusztrálják a történeteket anélkül, hogy illusztrációként hatnának, vagy illusztrációként tartanánk azokat számon. Mint ahogy nem jut eszünkbe Boticelli: Vénusz születését vagy Rembrandt: József álmát látva az illusztratív jelleg, az alárendeltség érzése. Martyn rajzai társművek, amelyekben az alkotó a legszemélyesebb módon éli át az irodalmi művet és szuverén módon egészíti ki a számára vizuálisan megjelent élményt. — Az irodalmi inspirációban fogant műveket a XIX. században fellendülő sokszorosító grafikai eljárások elterjedésével hozhatjuk párhuzamba. Mariétól napjainkig szinte minden egyes jelentős művészt foglalkoztatott az illusztráció kérdése. A magyar könyvkiadás pedig — igényes gazdaként — nagy gondot fordít a képzőművészeti kiadványokra. Martyn Ferenc rajzai önállóságukkal is hozzásegítenek egy-egy Petófi-mű teljesebb élményéhez. * Petőfi szelleme a százötven éves jubileum idején is friss, élő. Martyn Ferenc egy másik művészet segítségével tette korszerűvé a költő képi és gondolatvilágét, egész szellemiségét Kivételes mű ez a mappa, Ssídessj Dense Család és gyermek „Csatád és gyermek’® címmé! meghirdetett fotópályázatunkra mennyiségét tekintve jelentős számú fotó érkezett. Úgy tűnik, a téma sokakat arid késztetett, amit vártunk, hogy a fotó nyelvén, a pillanat élményé! megragadva kifejezzék: mit jelent a gyermek a családban, mennyi szépséggé! ajándékozza meg az ember! * család harmóniája. Túlsúlyban lekképek kerültek a kollekciókba, ami részben érthető, hiszen e gyermek« világ bemutatásánál aüjj“ ha akad halasabb téma. Sajnos, k& vesebó a család, mint közösség él®» lének szépségeit kifejező kép a pÁ* lyázaíra beérkezettek között» A beérkezeti fotókat — legalább!* azok egy részét — lapunkban is kö«= töljük, most elsőként a Három els£ helyezett egy-egy képét mutatjuk te* olvasóinknak. Körtvélyesi László: Fölén» Csonka Károly; Érdeklődés W d® Bakó lenő: Orőw (III. díj)
