Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-24 / 343. szám
Í973. december ?< ©ÜMÄNTOll NÄPIÖ A novemberi határozat szellemében Irta: dr.Nagy József,a megyei Néhány hete annak, hogy fllést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. Napirendjén a múlt év novemberében hozott határozatok végrehajtásának helyzete, az 1974-es népgazdasági terv és a személyzeti kó- dermunka kérdései szerepeltek. A KB-ülés állásfoglalásairól a sajtó széleskörű tájékoztatást adott, de úgy véljük, hogy indokolt nekünk Is számot adni arról, hogy a novemberi határozatok végrehajtása megyénkben miként alakult, annál is inkább, mert ilyenkor az év végén amúgy is esedékes az eredményeinkről és gondjainkról való beszámolás. Az 1972-es esztendő voltaképpen a két pártkongresszus közötti félidőszak éve volt. Ennélfogva időszerűvé vált, hogy a Központi Bizottság megvizsgálja a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. Szükségessé tette a helyzet áttekintését és az állásfoglalást az is, hogy néhány vonatkozásban, főleg a gazdaság és az ideológia területén feszültségek keletkeztek. A KB 1972 novemberi határozatát megyénkben széles körben ismertettük. A párt- és tömegszervezetek testületi ülései és rendkívüli taggyűlések mellett több mint 200 helyen tar tottunk pártnapokat, mintegy 15 ezer résztvevővel. Sokat segítettek a helyi hírközlő eszközök, a sajtó, rádió is az állásfoglalás ismertetésében, A közvélemény többsége már közvetlen a határozat megjelenése után is egyetértett az alapvető politikai-gazdasági- ideológiai kérdésekben a helyzet értékelésével és a meghatározott feladatokkal. Egyes részkérdésekben azonban voltak nézetkülönbségek. Pl.: az első időszakban, Baranya megyében is az ár- és bérkérdéseket ragadták ki az állásfog'a- lásból. Ezek között főként a fej- és tejtermékek áremelését helytelenítették, vitatták. Amint kiderült, a lakosság jelentős 'é- sze nem volt tisztában a tej állami dotálásának mértékével. Tulajdonképpen nem is annyira az áremelések szükségességén vitatkoztak, hanem azon, hogy minek az árát kellett volna emelni. (Pl. a dohány és szeszes italok árának emelése különösebb bírálatot nem váltott ki.) A politikailag tájékozottabb, képzettebb rétegek, bár kezdettől fogva helyeselték a határozatot, annak „munkás jellegét", a munkásság helyzetének a javítására hozott intézkedéseket, azonban az árkérdésekben megnyilvánuló közhangulat rájuk is hatott. A határozat ismertetése során egyre inkább általánossá vált az a felfogás, hogy most a fő feladat a X. kongresszus határozatainak számonkérése és következetesebb végrehajtása.' Ezt azért indokolt megemlíteni, mert találkoztunk — nem kis számban — olyan felfogással is, amely a novemberi határozatot mintegy „új vonalként’*' értékelte és nem összefüggésben a kongresszus határozataival, ezek helyzetével. összességében az az általánosítható tapasztalat, hogy Baranyában az állásfoglalás megismerésével, megértésével volt arányos annak elfogadása, helyeslése. Ezt nagyban elősegítették a különböző kormányintézkedések. melyek az állásfoglalás szellemében történtek. Hasonló módszerekkel készítették terveiket, programjaikat a megyei párt-, társadalmi és tanácsi szervek is Termelési eredményeink A novemberi határozatok óta eltelt eny évben a közvélemény v~észsé^es reagálását az egyet-' értés bizonyítékait a politikai lelyzet kiegyensúlyozottsága, a negnövekedett társadalmi ak- :ivitás mellett elősorban azok a :erme!ési eredmények mutatják, smelygk az országos helyzethez íasonlóan Baranyában is ked- rezően alakultak. A- onr termelése ez évben !—2"’ ' — a szénbányászat léikül 8—9%kai — növekszik. :zt azért értékeljük kedvező- lek, mert az előző két évben megyénkben az Ipari termelés lényegében stagnált. Elismerésre méltóak azok az erőfeszítések, amelyek a termelés gazdaságosabbá tétele és a gyártmányszerkezet korszerűsítése érdekében történtek, elsősorban azoknál a vállalatoknál, amelyeket a novemberi határozat a kiemelten megfigyelendő!: közé sorolt. Problémát okoz, hogy a szénbányászat a krónikus munkahelyi hiány, a Kossuth-bányai tűz és más okok miatt lényegesen kevesebbet termelt, mint tavaly, ami gazdálkodási eredményüket is hátrányosan érintette. Kedvezőbben alakult megyénkben az ipar területén a produktív és improduktív területen dolgozók közti arány, miután a foglalkoztatottak 3%-os emelkedésén belül a munkás- létszám 4%kal nőtt. Nem tekinthető azonban elfogadhatónak, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1—2%-kal csökken. Ez csak részben magyarázható a megye egyolda!ú iparszerkezetével. (Azzal, hogy a szénbányászat termelése azonos létszám mellett csökkent.) Inkább az a probléma, hogy nem eléggé hatékony a belső munkaerőtartalékok hasznosítása, nem mindenütt kielégítő a munkafegyelem és néhány helyen nem követelik meg még a normális munkaintenzitást sem. Az elmúlt időben lépések történtek az iparszerkezet korszerűsítésében is. A Beremendi Cementmű üzembehelyezése mellett megkezdte termelését a Mechanikai Labor pécsi és a MOM komlói gyáregysége. Ezeknek a megyénkbe telepítése a szerkezetváltozásnak csak kezdeteként fogható fel. Ennél nagyobb előrelépés csak központi támogatással valósítható meg, mert a jelenlegi helyi források még több év távlatában sem adnak gyorsabb változásra lehetőséget. 1973-ban tovább folytatódott megyénk mezőgazdaságának az országos átlagnál gyorsabb ütemű fejlődése. Az utóbbi öt év alatt ennek az ágazatnak bruttó termelési értéke 26 'Vokal, s ezen belül az állat- tenyésztésé 37, a növénytermesztésé pedig 18%-kal nőtt. A Központi Bizottság novemberi határozatának végrehajtását, valamint az ezt követő kormány- határozatok hatását e területen mindenekelőtt abban mérhetjük le, hogy kedvező irányú hatást gyakorolt a korábban stagnáló ágazatokra, és magasabb szintre emelte a gazdálkodás egészét. Ez évben búzából elértük a hektáronkénti 40 q-át, kukoricából a 45 q-ót. A cukorrépatermelés vetésterülete pedig egy év alatt több mint 50%-kal növekedett. Szarvasmarha-állományunk 1970-hez viszonyítva 9,7%-kal, s ezen belül a teHen- állomány 11,6%-ka| növekedett. Megyénkben az utóbbi három évben 61 szakosított állattenyésztő telep épült, amely az ország szakosított telepeinek mintegy 9%-át adja. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a különböző zárt termelési rendszerek és a repülőgépes, helikopteres növényvédelem iránt. Ezek egyben a technikai, ,műszaki megalapozottság fejlődésének is bizonyítékai. Változatlanul nem kielégítő a zöldségtermesztés fejlődése és a lakosság szükségleteinek nagy részét még mindig más megyei behozatallal tudjuk csak biztosítani. Biztató k dór ások A novemberi határozat néhány vonatkozásában életszínvonalpolitikánkat is érintette. Megyénkben, különösen a nagyüzemi munkásságnál jó hatást váltott ki a határozatnak a bér- intézkedésekre vonatkozó része. A bérrendezés végrehajtásának hatékonyságát és bizonyos értelemben annak elkerülhetetlen szükségességét bizonyítják azok a számok, amelyek a két alapvető osztály jövedelmének egymáshoz való viszonyát mutatják. Pl.: Baranya megyében 1971-ben az előző évhez viszonyítva a munkás-alkalmazottak bér- és bérjellegű bevételének növekedése 5%-os„ a lasezogazdasági jellegű bevételek növekedése 19%-os volt 1972-re a növekedés üteme kiegyenlítődött. Ez év első három negyedévében a munkás és alkalmazottak bérjellegű bevételei 9,6%- kal, míg a mezőgazdasági lakosság bevételei 3—4%-kal növekedtek. Ezek a számok bizonyítják, hogy megyénkben a novemberi határozat idevonatkozó részét végrehajtottuk. És ami megnyugtató: ez a szükséges és jogos jövedelem-átcsoportosítás nem okozott a szövetségi politika helyzetében munkások és parasztok kapcsolatában semmiféle törést! Ma már a parasztság és más rétegek többsége is elismeri, hogy ez a kérdés — a nagyüzei munkások bérrendezése — indokoltan került napirendre. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan nőtt a lakosság fogyasztása is. Ezt a kiskereskedelem forgalmának 8,5%-os növekedése bizonyítja a legjobban. lémáik rendezését, hanem maguk is szívesen vállalnak áldozatot lakáshelyzetük megoldása érdekében. Példája ennek a munkósla- kás építkezési akció, amelynek Pécsett közel 400 jelentkezője van. Sajnos itt méq mindig megoldatlan a kapcsolódó beruházások és a közművesített területek biztosítása. Szép eredményt hozott az a kezdeményezés és felhívás, amelyet a Pécsi városi Pártbizottság a közelmúltban tett. Ennek alapján mind több üzem és intézmény dolgozói ajánlották fel havi keresetük 1,5—2%- át az óvodai-bölcsődei hálózat bővítésére, elősegítve ezzel is pártunk és kormányunk népesedési programjának megvalósítását. Ez is a munkások áldozatvállalásának és egyúttal a novemberi határozatra való reagálásnak példája. Az előzőkben felsorolt gondok megoldása többségében népgazdaságunk fejlődési lehesonló mértékű emelkedését. A társadalmi összefüggések megértésének színvonalával nem lehetünk elégedettek, amit többek között a novemberi határozat ismertetésének kezdeti problémái is bizonyítanak. Pl.: a szövetségi politika szükségességét és helyességét elvileg elismerik és fontosának tartják, azonban ennek gyakorlatáról már nem ilyen egyértelműek a vélemények. Megyénkben is vannak akik nem értenek egyet azzal, hogy most a munkásosztály életszínvonalát kellett emelni. Ellenvéleményként azt hozzák fel, hogy a munkásbéremelések újabb feszültségek kialakulásához vezethetnek. De ugyanakkor más oldalról előfordul a munkáspolitika szűk értelmezése, amely csak a munkás anyagi érdekeit közvetlenül szolgáló intézkedéseket tekinti munkáspolitikának. Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy politikai, ideológiai, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt A novemberi határozatban foglalt árintézkedéseknek a fogyasztásra gyakorolt hatása azonban nem volt egyértelműen kedvező. A cigaretta fogyasztása ez év első félévében 7%-kal, az égetett szeszé pedig 8%kal csökkent, s ez egybeesik az egészséges fogyasztási szerkezet kialakulásával. Nem ez a helyzet a tej- és tejtermékek fogyasztásánál. Bár a tejfogyasztás kezdeti csökkenése a második félévre kiegyenlítődött, azonban a vaj fogyasztása 18%kal, a tejföl és a túróé 10%-kal az előző év alatt maradt. Az életkörülményeknek oz egészében véve kedvező alakulása mellett gondjaink is bőven adódnak. Ezek közül néhány országosan is hasonló módon jelentkezik, de súlyuk a megyénkben — különösen Pécsett — nagyobb. Pl.: a közlekedés helyzete a megye egészében némi javulást mutat, azonban továbbra is kedvezőtlen Pécs városán beiül. Nemrégiben a „SKODA-program" keretében Pécs kapott 15 új korszerű autóbuszt, amely azonban csak a kiselejtezettek pótlását biztosította és nem segített a helyi közlekedés problémáinak enyhítésében. Pedig a fővárosi zsúfoltsághoz hasonló csúcsforgalom enyhítése a jelenleginél hatásosabb intézkedéseket igényelne mind a forgalom szervezésében, mind az eszközökkel való ellátás tejcinte- tében. Nagy qondot okoz megyénkben a lakásépítés ütemének az országostól eltérő kedvezőtlen alakulása is. A 350 db lakásra kapott pótköltségek sem biztosítják Pécsett az ötéves terv idejére tervezettt lakásszám megépítéséi. Közismert, hogy ezek mellett milyen problémát jelent még a város alatt meghúzódó és csak részben feltárt pincerendszer, a szanálási költségek drágasága, az építkezéssel kapcsolatos áremelkedések. Ugyanakkor a lakásigénylők száma tovább növekedett és Pécsett jelenleg is közel 5900 jogosult lakásigénylőt tartanak nyilván. Pedig a dolgozók nem kizárólag várják probtőségeitől függ. Ebből a szempontból jelentős az Országgyűlés legutóbbi ülése, amely a Központi Bizottság állásfoglalása után megtárgyalta és megszavazta az 1974-es állami költségvetést és népgazdasági tervet Miután a terv tartalmát — ez országgyűlés vitáját — a sajtó, TV, rádió részletesen ismertette — és a januári nyilvános pártnapok témája ez lesz — nem volna indokolt most ez alkalommal is megismételni. Csupán egy megjegyzés kívánkozik ide: meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az 1974-es terv — mint az ötéves terv szerves része, igen biztató kilátásokat mutat még egy év távlatában is. Ügy véljük, hogy ezekkel az irányelvekkel, amelyek az élet- körülmények további javulását ígérik, bátran lehet kiállni a tömegek elé aqitálni, mozgósítani armak megvalósítására. Nőtt eszméink befolyása A novemberi határozatokban jelentős teret kapott ideológiai életünk, közgondolkodásunk helyzete. Az elmúlt egy év alatt ezen a területen is mutatkoznak a fejlődés jelei. A marxista-leninista eszmék befolyása a lakosság minden rétegében tovább nőtt. A dolgozók jelentős hányada tömegpropaganda tanfolyamokon rendszeres politikai képzésben vesz részt és ezáltal mind többen ismerik meg politikánkat, világnézetünket. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre jelentkezők száma évente kétszerese annak, mint amennyi felvételre lehetőség van. öt év alatt a megyében vásárolt politikai könyvek mennyisége kétszeresére növekedett és az egy keresőre jutó politikai irodalom vásárlási összege 11%-ka! magasabb az országos átlagnál. Ezek az eredmények jelentősek, de még mindiq nem elég hatékony az ideológiai munkánk. A politikai kérdések iránti érdeklődés még köze! sem teljesértékű, növekedése pedig nem jelenti egybe* az elméleti! képzettség Sscterősítenj szükséges o munkás- osztály vezető szerepét, hogy ez a párt politikájának és egyben szövetségi politikánknak is fontos alaptétele. Az elmúlt év alatt tovább fejlődött a szocialista demokrácia. Ezt bizonyítja többek között az év elején lebonyolított tanácstagi választások jelölőgyűléseinek aktivitása is, amely ugyancsak a novemberi határozat hatásaként értékelhető. És mégsem lehetünk elégedettek a fejlődéssel, miután az üzemi demokrácia fejlődése messze elmaradt az állami demokráciától. Szinte közhelynek tűnik, de igaz: egy-egy üzem dolgozó közössége néha lényegesen többet tud a világ, az ország, a „nagypolitika” dolgairól, mint saját vállalatának helyzetéről, holott mint a „tulajdonosnak” az üzemi kérdésekbe beleszólási joga is lenne. Sokan lebecsülik az ideológiai harc szerepét, pedig jó! ismertek azok a problémák, amelyek a szocialista közgondolkodás formálását, befolyásolását nehezítik. A szocializmus ügyéért szíwel-lélekkel dolgozó emberek joggal teszik szóvá, hogy csökken a forradalmi szellem és sokszor szemünk láttára történnek meg a fegyelemsértések, az árdrágítások, a munkafegyelem t lazaságai, vagy terebélyesedhet e kispolgáríság, az úrhatnámság stb. Egyes állampolgárok — nem kis számban köztük vezető beosztásúak — a közösség iránti áldozatkészség és önzetlenség helyett egoisták lettek, sok esetben a „szerzést” tekintik életcéljuknak. Tévedés ne essék, nem bűn az, ha valaki — ha erre tisztességes úton lehetősége van — házat, nyaralót épít, autót vásárol magának. Ezeket az állam helyenként még jelentős anyagi eszközökkel is támogatja. A probléma ott van, ha ezek az életet szebbé tevő eszközök céllá változnak! Márpedig a „státus-szimbólumok” egyre növekvő száma mutatja, hogy van ilyen veszély. A fogyasztási javak megszerzéséért folyó türelmetlen verseny önzés- Sw4, egoizmushoz, néha törvénytelenségekhez vezet, amelyek pedig nem egyeztethetők össze a szocialista erkölcs normáival ! Meg kell értenünk, hogy crz életkörülmények javulása, a jólét, a javak birtoklása a szocializmusnak csak járuléka és nem célja! A világnak, a környezetnek, amelyben élünk, kell elsősorban szocialistának lenni és ez sokban magatartásbeli és közgondolkodásbeli kérdés is! Az egyéni érdekek túlzott előtérbe kerülése mellett az utóbbi időben a csoportérdekek érvényesülésének is tapasztalhatók, bizonyos- torzulásai. Bár a gazdasági reform elveinek megfelelően a csoportérdek vonatkozásában tudatosan érvényesülnek azok a pozitívumok, amelyeket vártunk tőle: a serkentés, a nyereségrészesedés stb. azonban ugyanakkor hatnak a negatívumok is. Von, ahol az össznépi érdeket alárendelik a csoportérdekeknek és ezt a közérdek rovására érvényesítik. Az állami vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek egy része pl. elfogadhatónak tartja, hogy az országos érdekek rovására szerzi az előnyöket dolgozóinak. Egyesek túlteszik 1 magukat rendeleteken, szabályokon is, holott képtelenségnek tűnik, hogy a vállalati, vagy szövetkezeti érdekeket a törvénytelenségek elkövetésével érvényesítsék. De nem tartható az a helyzet sem, hogy a rosszul értelmezett csoportérdekek védelmében olyan egység jöjjön létre, amelyben az Igazgatótól kezdve a segédmunkásig mindenki szövetségessé válik. Az ilyen jelenséggel szembe kell szállni és érvényesíteni kell azt az alapvető elvet, amely szerint a csoport- és társadalmi érdekek esetleges ütközésénél a társadalmi érdeké az elsődle- gesség I Ebben a kérdésben szigorúbb és határozottabb követelményeket kell a jövőben a közfunkciókat viselőkkel szemben támasztani. Sajnos, azok a baranyai esetek, amelyeknél az ilyen jellegű visszaélések (mérleghamisítás, tisztességtelen haszon, árdrágítás stb.) miatt gazdasági fegyelmit, vagy éppen büntető eljárásokat kellett lefolytatni, azt is bizonyították, hogy a csoportérdekek és egyéni érdekek összefonódottan — együttesen jelentkeztek és néhány helyen a korrupció határát is súrolták. Belpolitikai életűnk kiegyensúlyozott Amint ezekből a példákból és a szocialista elveinkkel ösz- sze nem egyeztethető más esetekből kiderül, hiba lenne, ha olyan illúziókat táplálnánk, hogy a novemberi határozat óta eltelt egy esztendő alatt minden problémánkat megoldhatjuk. Ez azért is lehetetlen, mert a határozat többségében olyan társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdésekkel foglalkozik, amelyek rendezése jellegüknél fogva is hosszabb időt é$, gondos, alapos politikai munkát igényel. Kötelességünk, hogy szóvá- ' tegyük a hibákat, de hangsúlyozni kell, hogy helyzetünket alapvetően nem ezek a negatívumok jellemzik. Belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, a gazdaság és az életszínvonal terén elért eredményeink jók. A feladatunk most az előttünk álló 1974-es esztendőben országosan és — nálunk, Baranyában is — az, hogy még következetesebben dolgozzunk a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért. t
