Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-22 / 341. szám

1973. december 22. DU N * N I Ul I NftHtO Ülést tartott a minisztertanács Ülést tartott a pécsi Városi Tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) nuár elsejétől o családi segély összege jogosultanként havi 200 forinttal emelkedik. A kormány megtárgyalta és elfogadta a közlekedés- és pos­taügyi, a pénzügy- és a munka­ügyi miniszter előterjesztését a közületi szervek személygépjár­műveiről hozott rendelkezések végrehajtásáról. Ennek eredmé­nyeként javult a közlekedés munkaerőhelyzete, a közületi gépkocsik száma a tervezett sze­rint csökkent, ugyanakkor emel­kedett a szolgáltató gépkocsik száma. A kormány úgy határo­zott, hogy csökkenteni kell a szolgáltató személygépkocsik számát is, ezért a személygépko­csikra engedélyezett szolgáltatá­si joqcímet 1974. első félévében felül kell vizsgálni. A kormány a jogtalan igénybevétel megaka­dályozására szigorúbb ellenőr­zést rendelt el. A közületi gép­járművet szabálytalanul haszná­lók a jövőben az önköltség meg­térítésén felül kilométerenként 10 forint büntetést fizetnek. A Minisztertanács megtárgyal­ta a munkaügyi miniszter vala­mint a Közoonti Statisztikai Hi­vatal és a Központi Népi Ellen­őrzési bizottság elnökeinek je­lentését az azonos munkakört betöltő nők és férfiak közötti eoyenlő bérezés érvényesülésé­ről. A jelentés meqóllaoítia, hogy a közoonti bérintézkedé­sek és a vállalati bérgazdálko­dás feilődésének eredményeként jelentősen csökkent az azonos munkát végzőknél a nők és a férfiak bérezése közötti eltérés. Helyenként méq tapasztalható azonban kisebb-nagyobb indo­kolatlan megkülönböztetés. Az indokolt különbséget a szakkép­zettségben, a munka nehézsé­geiben és körülményeiben meg­lévő eltérések okozzák. A kor­mány úay határozott, hogy köz­ponti bérintézkedésekkel, bér­preferenciákkal és átgondolt vállalati bérgazdálkodással elő kell segíteni az azonos jellegű munkáknál a nők és a férfiak közötti béraránytalanságok foko­Hazaérkezett Moszkvá iéi Aczél György Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Gyenes And­rás, a KB külügyi osztályának, vezetője, akik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt képvisel­tében részt vettek a szocialista országok testvérpártjainak az ideológiai együttműködés kér­déseivel foglalkozó értekezletén, tegnap hazaérkeztek Moszkvá­ból. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára és dr. Berecz János, a KB osztályveze­tő-helyettese fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. zatos, gyors ütemű megszünteté­sét. Szükséges az indokolt bér­eltéréseket kiváltó okok fokoza­tos felszámolása is. A kormány felkérte a társadalmi szerveket és tömegszervezeteket, hogy a natározat megvalósítását segít­sék elő. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentést tett a Ve­lencei tó fejlesztési programjá­nak 1971—1973. első féléve kö­zötti időszakban történt végre­hajtásáról. Számos beruházásra került már sor, amelyek az üdü­lők kultúrált pihenését és szóra­kozását szolgálják. Jelentős munkálatok folytak a tómeder szabályozása, az iszap eltávolí­tása, a nádirtás, a vízszintszabá­lyozás, az erdősítés és a vízel­látás biztosítása érdekében. A fejlesztést a következő években is tervszerűen végzik, ugyanak­kor a minisztérium megkezdte a következő ötéves tervidőszakra Haraszti Pál pécsi festőmű­vész több mint három évtize­des alkotópályájának eredmé­nyeit bemutató, visszatekintő tárlat nyílott tegnap Pécsett, a Városi Tanács Déryné utcai ki­állítótermében. Ötvenöt kép, többségben olajfestmény, táblamozaik vall a művész természetszeretetéről, az ember és a táj kapcsolatá­ról; a dunántúli vidék és folklór atmoszféráról, valamint svédor­szági és dániai emlékekről. Kü­lönböző technikákhoz és műfa­jokhoz tartozó munkákat látha­tunk, így például a farostintar­ziák mellett elvontabb kompo­zíciókat is. Egy tabló mutalja be a harmincas évek végén in­duló pálya jelentősebb fordu­lóit, a tizenöt önálló és az öt kollektív kiállítás egyes doku­mentumait. A vajszlói születésű művész életmű-bemutatójót Aszalós Endre, budapesti művé­szettörténész rendezte. A kiállítást Papp Imre, a Pécs megyei város VB elnökhelyette­se nyitotta meg a rendező szer­vek képviselői és a tárlatláto­gatók jelenlétében. A szovjet katonai kü dötlség látogatásai A Grecsko marsall vezetésé­vel hazánkban tartózkodó szov­jet katonai küldöttség pénteki programja során meglátogatta a magyar néphadsereg néhány alakulatát. A vendégek ismer­kedtek katonáink életével, ki- I képzésével és megtekintették a harcászati bemutatókat. A to- további program szerint szoin- [ boton újabb alakulatokhoz !á- I togatnak el. „Ezüst szánkót hajt a dér" Baranyai népviseletbe öltözött 1 apróságok csengő hangon éne­keltek, egymás kezét fogva tán­coltak. A Görcsönyi Szociális Otthon száz lakóját karácsonyi műsorral örvendeztették meg a szabolcsfalusi óvodások, Tóth Józsefné vezetőóvónő és néhány szülő kíséretében 21-én érkez­tek. Pákolitz István, Weöres Sándor és Donászy Magda verseit mondták el, majd népi dalosjátékokat és pósztorjelene- teket adtak elő sok bájjal, ked­vességgel, Kodály; ,,Kis embe­rek dalai"-ból is énekeltek. A ! műsor után az óvoda szülői munkaközössége által készített apró ajándékokkal kedvesked­tek az otthon lakóinak. A bete­gekről sem feledkeztek meg, karácsonyi dalokat énekelve vé­gigjárták a betegszobákat. „Az ősz idő is szép lehet, Kívánok hosszú életet, Maradjatok méq itt velünk, Jövőre újra eljövünk" — búcsúztak az óvodások az egykori Benyovszky-kastély la­kóitól, Barna Teréz szóló fejlesztési elképzelések ki­dolgozását. A kormány a jelen­tést elfogadta. A munkaügyi miniszter jelen­tést terjesztett a kormány elé az államigazgatásban dolgozó ve­zetők továbbképző tanfolyamai­ról és javaslatot tett a kormány­nak azok továbbfejlesztésére. Az eddigi tanfolyamok jól szolgál­ták a továbbképzési célokat hasznosak voltak. Hatékonysá­guk fokozása érdekében szüksé- | ges a tematika további korsze­rűsítése. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomásul j vette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány bizottságai, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság, i valamint az Orszáqos Ifjúsánoo- | litikai és Oktatási Tanács 1974. j első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 1974 őszére állítják fel a sátortetőt a Hullámban Ki kezelje a pécsi strandfürdőket? Január l-tő egv kézben lesz a pécsi zöldterületek gondozása - A gazda: a Pécs Kertészet és Parképítő Vállala Mik az akadályai annak, hogy végre a Hullámfürdő meden­céje fölé feszülhessen a sátor­tető? Elsősorban ez a kérdés foglalkoztatta a Pécs városi Ta­nács végrehajtó bizottságának tag iáit a tegnapi ülésen a vá­rosi fürdők helyzetének tárgya­lása során. Lapunkban is több ízben foglalkoztunk az uszoda lefedésének ügyével, hangot adva annak a véleményünknek, hogy a másfélszázezres város­nqk szüksége van a téli idő- I hogy a pécsi fürdők helyzetét is Haraszti Pál életmű-kiállítása Papp Imre megnyitja Haraszti Pál kiállítását Í21CQ vadnyulat engedtek szabadon szakban is üzemeltethető strand­ra. A sport és higiénia céljait szolgáló fürdők helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről szóló előterjesztésben a sátortetős uszoda csak egyik lehetőség­ként szerepelt, a vita során azonban ez kapta a fő hang­súlyt mintegy bizonyítva, hogy tényleges igényt és sürgetően kielégítendő szükségletet jelent ez az uszoda. Az előterjesztés egyébként megállapította: Pé- j esett jelenleq nem kielégítő sem a tisztasági fürdők, sem az idényfürdők helyzete, s alkal­matlanok a tényleges igények kielégítésére. Az előterjesztés ismételten le­szögezte; a város fejlődése megkívánja új strandfürdők lé­tesítését, Újmecsekalján a fe­dett uszodát és a strandfürdőt, a majdani siklósi városrészben egy új idényfürdőt. Felvetette az előterjesztés azt a gondolatot is: nem kellene-e a pécsi strand­fürdőket a Baranya meqyei Für­dővállalat kezelésébe adni, hogy ezáltal a Pécsi Vízmű kizáróla­gosan a vízellátással foglal­kozhasson. A vitában — mint említettük — a sátortetős uszoda került előtérbe. Mi akadályozza a sá­tortető felállítását? — kérdez­te dr, Szotáczky Mihály, Ebben a szezonban üzemképessé te­hető-e a sátortetős uszoda? — hangzott Szirtes Gábor kérdé­se. Országszerte számos sátor­tetős uszoda működik már, Pé­csett miért nem járult hozzá eddig a tűzoltósóq a felállítás­hoz? — tette fel a kérdést dr. Ambrus Lászlóné. A válaszok­ból kitűnt, hogy a MÉV-nél készü'nek az uszoda tervei, az előzetes költségbecslés szerint mintegy 6 millió forintba kerül majd a sátor felállítása, a gé­pészeti berendezések felszerelé- I se és a szükséges építkezés, Azt is elmondták, hoqy ebben a I szezonban már nem lehet szó a j sátortető felállításáról, de ha a j kivitelezés munkáit megfelelően , hangolják össze, akkor 1974 ] őszén át lehet adni rendelteté­sének a sátortetős fedettuszo­dát. Szó volt a meglévő strandfür­dők vízgazdálkodásáról is. Dr. Ambrus Lászlóné, a Tanárkéoző Főisko'a uszodájának példáját említette: évente közel 20 ezer köbméter vizet kell csere miatt kiengedni aminek költsége menközelíti a 400 ezer forintot. Vízforgató berendezésekkel a felhasznált víz mennyiségét je­lentősen csökkenteni lehetne, ami a lakossáq vízellátásában éreztetné ha*ásá' Vba volt ar­ról is, hogy ki ü*eme!'ns<» a pécsi strandokat. A véa'ehaitó bizottsáa ebben nem foglalt ál­lást, de azt megállapította, a megye részeként kell vizsgálni. Nagy vita alakult ki egy má­sik napirend körül is. A vitát megelőzően a végrehajtó bi­zottság határozatban mondta ki, hogy a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat feletti fő­ügyelettel az építési és közle­kedési osztályt bízza meg (ezt eddig a mezőgazdasági es élelmezésügyi osztály látta el), minthogy a vállo'at elsősorban az építésügyi szakágazatba tar­tozó kommunális feladatokat tat el. Ezt követően kellett arról dönteni, hogy Pécs zöldterüle­teit a jövőben egységesen ke­zeljék, vagy továbbra megoszt­va gondozzák. Országosan pár­ját ritkító gyakorlat alakult ki ugyanis az évek folyamán Pé­csett. A Kertészeti Vállalat ,,ha- gyományszerűen” a II. kerület parkiéit gondozta, az I. és III, kerületi parkok a tanácsi Költ­ségvetési üzem kezelésében vol­tak. Ez azzal a következménnyel járt, hogy eqyik szervezet­nek sem volt kifizetődő a park- gondozás technikai fejlesztése és egyik sem tudott megfelelő szakembergárdát koncentrálni. Ezek következtében a parkosí­tásra, a parkok gondozására és fenntartására fordított költségek az országos átlag alatt marad­tak — nem azért, mert itt sike­rült olcsón megoldani, hanem azért, mert hiányoztak a felté­telek. Jellemzésül egyetlen ösz- szehasonlító adat: míg Pécsett az egy négyzetméternyi parkro jutó fenntartási költség 6,30 fo­rint, addig ugyanez Nyíregyhá­zán 10,40 forint. A végrehaitó bizottság végül is határozatban mondta ki: a pécsi oarkok, zöldterületek gon­dozását 1974. január 1-től vá­rosszerte egységesen a Pécsi Kertészeti és Parkéoítő Véllaiot látja el, felünyeletét a kerületi f-anácshivatalok látják s ei. A Költsénvetési üzem bérszínvona­lát felülvizsgálják, fő tevékeny­ségi köréül pedig a bölcsődék, óvodák, iskolák és más költség- vetési szervek karbantartási munkáit jelölték meg. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban tárgyalt a tanácsi vállalatok felüqveleti, gazdasá­gi ellenőrzésének taoasztaiatai- ról, jóvóhaavta a Pécsi Ingat­lankezelő Vá'lalat 1974. évi ter­vezési címjegyzékét, ho^zájá'ult r-f'ho-, hogy további 12 pécsi általános iskolát fejlesszenek önálló nazdasáqi egységgé, né­mi módosítással elfogadta az Egyesített Egészségügyi Intéz­mények szervezeti és működési szabályzatát, s hozzáiárult Ko­vács Béig igazgató és Csoboz Irtván m '--'aki vezető megbíza­tása alóli felmentéséhez — 1973, december 31 -i hatállyal — a Pécsi Fodrászipari Vállalat megszüntetése miatt. A BARAHYAMÉH árai A burgonya 2,70—3,50, a vöröshagy­ma 4,00, a lila hagyma 9,40, a fok* j hagyma 15, a fejoskóposzta 3,40, a kelkáposzta 5,60, a karalábé 3,60, g : vöröskáposzta 4,20, a sárgarépa 5,40, ! a gyökér 11,60, a szárított gyökér 88, j 'a zeller 6,80, a cékla 4, a sütőtök 3,40, a gomba 48, a metagágyi para­dicsom 32, az alma 4,80, 5,40 és 8,60, a körte 9,80 forint kilogrammonként. A tojás 2,20 és 1,80. A fenyőfa métere 24 forint. D—4 KB traktor tipizálás végett eladó. Mohács-környéki Vízgaz­dálkodási Társulat. 7700 Mohács, Vörösmarty u. 14/a. Telefon: 19. Baranya 14 vadásztársasága 2100 élő vadnyulat vásárolt a MAVAD-tól. A különleges szál­lítmányt hozó kamionok tegnap a délutáni órákban érkeztek a fővárosból Pécsre, ahonnan a vadásztársaságok 150—180-as csoportokban szállították őket tovább a kijelölt területekre. Pest, Bács-Kiskun és Szolnok megyék vadnyidban gazdog mezőségein hálóval fogták be a jól fejlett állatokat. A ma­gyarországi élő vad-expört év­ről évre nő — Nyugat-Európa szinte minden országában ma­gyarországi születésű nyulak népesítik be az erdőket, mező- ségeket. Baranya megye most először kapott lehetőséget ilyen tételű vásárlásra. A vadásztár­saságok egymással versenyezve éltek a lehetőséggel — me­gyénkben ugyanis az elmúlt év­tizedben aggasztó módon csők kent a vadnyulak száma. A mostani telepítés célja egyrészt az állománynövelés, másrészt a vérfrissítés. A baranyai erdők és mezők legújabb és nagy sze­retettel fogadott lakóit Szent- lőrinctől a mohácsi útig terje­dő összefüggő terület erre leg­alkalmasabb pontjain ma en­gedik szabadon. Fotó: Szokolai 1000 négyzet méf er bé'ésbcr naponta Megkezdte a próbatermelést a Pécs' "«gyár telsöszentmartoni kis üzeme Felsőszentmártonhnn nántp- nwlto* 7n p.n rUi Felsőszentmórtonban pénte­ken megkezdte o próbaterme­lést a Pécsi Bőrgyár első vidéki kisüzeme, ahol marha hasíték- I. bőrt készítenek ki. Itt végzik o bőr festését és vasalását, majd a i cipőbélésnek alkalmas kész ter- j méket visszaszállítják q pécsi | raktárba, ahonnan értékesítik. Januártól már folyamatosan dolgoznak, először két, majd három műszakban A termelési I program napi 1000 néqyzetmé- I tér bőr kikészítése, aminek ér- j téke 100 000 forint. Éves szin- J ten mintegy 25 millió forint lesz az üzem termelési feladata. A Dráva-menti délszláv lako­sú község régi gondját, a sza­bad női munkaerő foglalkaz- 'atását oldotta meq a Pécsi Bőrgyár azzal, hogy a helybeli Zrínyi Termelőszövetkezettől megvásárolta az igényük sze­rint átalakított régi malomépü­letet és fűrészcsarnokot, amely­ben kulturált munkakörülmé­nyeket teremtettek 70—80 dol­gozó részére. Később lehetőség lesz a fejlesztésre is. Már en­nek figyelembevételével készült az új anyagraktár a telepen. A kisüzem létesítése előnyös a gyárnak, rflert ezzel tisztíitíttd a profil iát. Sikerült elkülöníteni a kényes színbőr és a poro­sabb hasítékbőr kikészítését, ami eddiq egy műhelyben tör* tént, ha Pécsett létesítenek ilyen célra új üzemet, sokkal többe kerül, ezenkívül munkaerő se igen kínálkozott. A termelőszö- ve'kezet szívesen fogadta a bőrpyárral kötött egyezséget. A családtagok állon.dó helybeli foglalkoztatása sokkal kedve­zőbb, mint ha alkalmi idénymun­kára szorulnak, vagy naponta utzanak, ingáznak. A bőrgyár kisüzeme a szomszédos közsé­gekből is vonzott- női munka­erőt, elsőként Lakácsáról és Szentborbósról kérték felvéte­lüket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents