Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-22 / 341. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXX. évfolyam, 341. szám 1973, december 22., szombat Ara: 80 fillér A TARTALOMBÓL javul a járóbeteg- ellátás Pécsett Gázolai minden mennyiségben így beruházás gondjai Kaposvári művészeti díiasok kiálUtasa A jövőben gondolkodva Az o kétnapos tanácskozás, amely az országgyűlésben a jövő évi költségvetés elfogadását megelőzte, ha lehet, még az ed digieknél is sokoldalúbban bizonyította, milyen nagy erejű és egészséges folycynatok bontakoztak ki hazánkban az 1972. évi novemberi párthatározat nyomán, és hogy ezek segítségével milyen értékes, további nagy reményekre jogosító eredmények születtek. A nemzeti jövedelem, az ipari termelés, a mezőgazdasági munka, a beruházások, a külkereskedelem, a belföldi fogyasztás és mindezzel összefüggésben az életviszonyok idei itt-ott szerényen, de nem kevés területen dinamikusan növekvő, illetve javuló irányzata 1974-ben töretlenül folytatódik. Különösen az egy főre jutó reáljövedelemnek, még inkább az egy keresőre jutó reálbérnek az ötöt és fél százalékos, illetőleg több mint három és fél száza lékos növekedése érdemel figyelmet, ezen belül szómos további központi bérjavítás, valamint a változatlanul kimagasló szintű lakásépítkezés és egesz sor szociális intézkedés, főleg a népesedéspolitika terén, a több gyermekes családok érdekében. A parlamenti tanácskozás így érthetően nem is elsősorban a rendelkezésre álló anyagi eszközök mértékét és az elosztás arányait vizsgálta, hanem Inkább a feladatok megvalósításának legalkalmasabb módszereit mérlegelte. Mór a pénzügy- miniszter előterjesztése kiemelte a jövedelmezőség, a költség- csökkentés, az ésszerű kapacitás-kihasználás, valamint a külkereskedelmi ügyletek előnyös, ötletes alakításának fontosságát. Ez utóbbit különös tekintettel a világpiacon tapasztalható inflációs és más kritikus jt£ lenségekre, amelyeknek előnytelen hatásait csak nagyon körültekintő munkával, gazdálkodással tudjuk mérsékejni, közömbösíteni. Ehhez az eddigieknél is nagyobb szükség van a gazdasági és más vezető beosztásúak kezdeményező, színvonalas, re- gyelmezett és fegyelmet követelő munkájára, amely viszont a munkatársak, a dolgozók véleményének meghallgatásában és hasznosításában találhat a legjobb támaszra. Erről, azaz az üzemi, a munkahelyi demokrácia kibontakoztatásáról, az ezt biztosító intézkedések sürgető voltáról beszélt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Hangsúlyozta, hogy ez nemhogy csorbítaná, inkább erősíti a vezetők tekintélyét és személyes felelősségét a döntésekért. De hozzá kell szokniuk, hogy a valóbon fontos kérdésekben döntsenek, s még hozzá huza-vona nélkül, sőt, — ahogy a pénzügyminiszter megjegyezte — ésszerű mértékben vállalva bizonyos kockázatokat is. És ez utóbb'hoz a közvéleménynek is hozzá kell szoknia. Ami a közelebbi és kissé távolabbi jövőt illeti, ideértve a következő tervidőszakot, a tanácskozáson erősen érezni lehetett, hogy gyakorlatilag már magunk mögött hagytuk a jelenlegi ötéves terv harmadik esztendejét is. Két év van meg hátra, aztán következik az új, az ötödik ötéves terv időszaka. Csak előnyünkre válik, ha abban is gondolkozunk, gondolkozhatunk már. Balog János Illést tartott a Minisztertanács II paksi atomerőmű első reaktora 1980-ban munkába áll - Emelkedik a katonai szolgálatot teljesítők családi segélye - Gyors ütemben kell felszámolni a férfi- és női munka közötti béraránytalanságokat jövőre állítják lei a sátortetőt a Hullámban Haraszti Pál életmű-kiállítása 2100 vadnyulat engedtek szabadon A Kormány Tajékoztatasi Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttség december 3—7 között Magyarországon tett látogatásáról. A tárgyalások a testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében folytak, s minden kérdésben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A küldöttségek megállapították, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek és úgy határoztak, hogy azokat minden téren tovább szélesítik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Láiúr György, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a KGST végrehajtó bizottságának december 11—13 között Moszkvában megtartott 65. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A nehézipari miniszter tájékoztatta a kormányt a hagy erőművek beruházásainak helyzetéről. A jelentés megállapította, hogy komoly erőfeszítések történnek a Duna menti, az inotai és a tiszai erőművek építési, szerelési és bővítési, valamint a paksi atomerőmű előkészítő építészeti munkálatainak határidőre történő elvégzésére. A feltételek biztosítottak ahhoz, hogy Pakson az első reaktor 1980- ban, azt megelőzően pedig más erőművek is megkezdjék működésüket, többek között 1974. végéig befejezik az inotai gázturbinás csúcserőművet. A kormány a jelentést tudomásul vette, és felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a beruházások időben történő befejezése érdekében tegyék meg a szükséges Intézkedéseket. Az igazságügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot tett a szállítási szerződésekről szóló rendelet módosítására. Ennek értelmében a szerződések megváltoztatásával nem lehet az árakat indokolatlanul emelni. A kormány úgy határozott, hogy egyéb intézkedések mellett a szerződéseket és árfelernelés esetén a módosításokat is írásban kell rögzíteni. A módosításnak — a szerződés törvényességének ellenőrzése érdekében — tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek az áremelkedést indokolják. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter előterjesztését az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkajogi helyzetéről. Az ilyen munkakörben dolgozók közhatalmi funkciót gyakorolnak, illetve annak ellátásában közreműködnek, tevékenységük közvetlenül érinti az állampolgárokat. Magasfokú erkölcsi, szakmai és politikai követelményeknek kell tehát megfelelniük. A kormány rendeletben szabályozta az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéséit, s elfogadta az egységes bérrendszerükre vonatkozó előterjesztést is. A korpótlék megszűnik, összegével óz alapbért kiegészítik. Az alapbért a munkában eltöltött idő elismeréseként háromévenként automatikusan emelik. A bérrendszerek egységesítésével párhuzamosan 1974. július 1- ével béremelésre kerül sor a tanácsi szerveknél, a Központi Statisztikai Hivatal, a népi ellenőrzés és a társadalombiztosítás területi szerveinél, valamint az igazságszolgáltatás területén a nem bírói és ügyészi munkakörben dolgozóknál. Az egyes területeken már korábban bevezetett rendszerhez hasonlóan, meghatározott mértékben, főtanácsosi és tanácsosi címet létesítenek. A kormány mindkét előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszternek a kutatóintézeti dolgozók béremelésére és egységes bérrendszerük bevezetésére vonatkozó előterjesztését. Az 1974. április 1-től esedékes béremelés közel 30 000 kutatót, munkást és alkalmazottat érint. A bérrendszer egységesítése érdekében a kórpótlék megszűnik, összegét az alapbérhez csatolják. Az alapbért háromévenként meghatározott ösz- szeggel automatikusan emelik. A bértételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az összehasonlítható területek munkaköreivel összhangban legyenek. A kormány (elkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben segítse a bérpolitikai intézkedés végrehajtását. A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletet. Az életszínvonal emelését szolgáló intézkedésekkel összhangban 1974. ja(Folytatás az 5. oldalon.) KS/D. NAPLÓ. TELFFOTO Kadar János penteken látogatást tett az Athenaeum nyomdában. Képünk: az MSZMP KB első titkára a Tükör c. hetilap frissen ké- szült példányát tekinti meg. i Megnyílt Genf ben a közel-keleti békekonferencia Gromiko nyilatkozata a genfi értekezleten Pénteken Genfben, a Nemzetek Palótájában 11.30 órakor nyilt meg a közel-keleti békekonferencia. Megnyitó beszédet Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára mondott. Az első ülésen jelen volt Andrej Gromiko szovjet, Henry Kissinger amerikai, Iszmail Fahmi egyiptomi, Zaid Rifai jordániai és Abba Eban izraeli külügyminiszter. A konferencia első napjan Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere nyilatkozatot tett. A nyilatkozat szövegét az alábbiakban közöljük. A Szovjetunióban mélységes megelégedéssel fogadták a konferencia összehívását. Megtörtént az első, de igen fontos lépés az egyik legkiélezettebb Megkezdte a próbatermelést a Pécsi Bőrgyár felsőszentmártoni részlete. (Tudósításunk az 5. oldalon.) kisüzeme. Az új üzemrész egy Erb János felvétele nemzetközi probléma politikai megoldása felé. Immár negyed- százada ez a probléma feszültség állandó forrása nemcsak a Közel-Keleten, de messze azon túl is. Időről időre — és ennek mindannyian tanúi vagyunk — a feszültség ebben a térségben nyílt katonai összecsapásokban csúcsosodik ki, s ez minden alkalommal fenyegeti a világbékét. Az izraeli politika következtében a Közel-Keleten kialakult tűrhetetlen helyzet nem maraid- hat fenn tovább. Szeretnénk remélni, hogy a mostani konferencia összes résztvevői tudatában vannak ennek, és ezzel a szilárd szándékkal érkeztek ide, hogy lerakják az igazságos, békés rendezés alapjait. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az arab államok sohasem nyugszanak bele az 1967 nyarán tőlük elrabolt területek elvesztésébe. A Szovjetunió teljes megértéssel fogadja ezt az álláspontjukat, és támogatja is. Az arab államok igazságos harcukban a világ országai túlnyomó többségére támaszkodnak. Az ő oldalukon van az arab világ erősödő szolidaritása. A világ országainak túlnyomó j többsége ilyen vagy olyan formában teljesen határozottan kinyilvánította, hogy nem akar megbékélni a közel-keleti feszültség tűzfészkének állandósí- .tásával. Ezt figyelmen kívül hagyni annyit jelent, mint a népek világosan kifejezett akarata ellen cselekedni. A Közel-Kelet vonatkozásában a kedvező változások reális mutatójaként jelentkezett a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdeményezése, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismert határozataiban jutott kifejezésre. Ezek fényében a folytatódó közel-keleti konfliktus a harci cselekmények megszűnése ellenére megengedhetetlen anomáliának látszik. Feli kell számolni a válság okát Nem szeretnénk ismét arról beszélni, kit terhel a felelősség. Tudjuk jól, és úgy véljük, hogy nemcsak mi tudjuk. Most, amikor a rendezés ügye elmozdult a holtpontról, sokkal fontosabb annak a meghatározása, mit kell tennünk egy olyan béke megteremtése érdekében a Közel-Keleten, amely tartós és igazságos lenne a térség valamennyi állama és népe számára. A Szovjetunió szilárd meggyőződése szerint mindenekelőtt csorbítatlanul meg kell valósítani a nemzetközi élet alapvető elvét — a háború útján való területszerzés megengedhetetlen- séqének az elvét. Ebben rejlik az egész probléma kulcsa. Ha a konferencia résztvevői valóban meg akarják menteni Közel-Kelet térségét új konfliktusok veszélyétől, akkor fel kell számolni a válság eredendő okát — az arab területeknek immár több mint hat éve tartó megszállását. Ezeket a területeket maradéktalanul vissza keli adni törvényes birtokosaiknak. Meggyőződésünk szerint mindaddig, amíg az izraeli csapatok ottmaradnak ezeken a területeken, nem lesz béke a Közel-Keleten. Bármely dokumentumnak, amelyet a jelen konferencián elfogadnak, határozott és világos kötelezettségeket kell tartalmaz(Folytatas a 2. oldalon.)
