Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-20 / 339. szám

1973. december 20. OUNANTOll NAPIG Megkezdte munkáját a országgyűlés téli ülésszaka a baranyaiak és a költségvetés (Folytatás az 1 oldalról) Tisztelt képviselő elvtársak! Áruforgalmunk 2 3-át szocia­lista országokkal bonyolítjuk, ezért a népgazdaság kevésbé van kitéve a tőkés piaci hely­zet szélsőségeinek A valuta­válság káros hatásai megfelelő külkereskedelmi és devizapoli­tikával részben ellensúlyozha­tok. A tőkés világban végeme- nő pénzértékváltozási folyamat mellett a forint nemzetközi reál­értékének viszonylagos növeke­déséről számolhatunk be. S bár a forint, mint nemzetközi fizeté­si eszköz, még nem tartozik a szabadon átváltható, konvertibi­lis valuták közé, mégis gondos­kodnunk kell arról, hogy a gazdasági kalkulációk össz­hangban legyenek a valuta­árfolyamok értékváltozási irá­nyával és nagyságrendjével, te­hát indokolatlan előnyt ne ad­junk kereskedelmi partnereink­nek. A tőkés országok belső inflá­ciójának gyorsulása és kiterje­dése a nemzetközi kereskede­lemre általános árszintemelke­dést okoz o világpiacon. Ezektől a hatásoktól nép­gazdaságunkat nem lehet el­szigetelni. Ha az import-árváltozásoktól fcépgazdaságunk nem is képes elzárkózni, hatásaitól a lakos­ságot, a felhasználókat jórészt meakíméli a költségvetés. A nem átmeneti, nem speku­lációs okokra visszavezethető, hanem tartós világpiaci ár­emelkedést, ha néha az állami szabályozás közbejöttével is, de nyomon kell követniük. A pontos értelmezés miatt hozzáteszem, hogy elvileg a tartós emelkedések egy részét nemcsak a termelői, hanem a fogyasztói árakban is érvényesí­teni kell. Rögtön kijelenthetem azonban, hogy amikor a gya­korlatban ilyen intézkedésre sor kerül, azt nagyon gondosan mérlegeljük és különféle más intézkedésekkel ellensúlyozzuk, mert a fogyasztói árszínvonal stabilitása, a tervezett életszín­vonal-emelkedés biztosítása a továbbiakban is fontos, mi több; alapvető követelmény. Közismert a tőkés országok­ban végiggyűrűző energiavál­ság és spekuláció, ami rohamos iramot diktál a kőolajáraknak. A nálunk felhasznált olaj zöme a Szovjetunióból, kisebb része itthonról származik. Ma m-a más területekről csekély az im­port aránya. Ezért a kormány a jelenlegi helyzetet olyannak íté­li, hooy a folyamatos termelés­hez elegendő olajjal rendelke­zünk. Külgazdasági kapcsolataink­ban elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista országokkal, a KGST-partnereinkkel szemben vállalt kötelezettségeinket ma­radéktalanul, tervszerűen telje­sítsük. Ez 1974-ben a kiviteli—- 5 százalékos bővülésével jár. Erről szólva azonban fontos hangsúlyozni, hogy a nem kor­szerű és nem gazdaságos ex­port visszaszorításo minden re­lációban megfellebezhetetlen követelmény. Ezzel egyszersmind a költségvetés túlzott támoga­tási terhei is csökkenthetők. A központi és a vállalati bér­emelések, a mezőgazdasági áru- értékesítésből származó jövede­lem, valamint a pénzbeni jutta­tások 14 százalékos bővülése alapján a lakosság pénzbevéte­lei 9 százalékkal emelkednek. A kormány az idén kötelezett­séget vállalt arra, hogy a fo­gyasztói árszínvonal 3,6 száza­lékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, s ezt az ígéretet be­tartottuk. Az 1974. évi népgaz­dasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedése nem Ha ladhatja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció mi­att - mint említettem - ez csak úgy lehetséges, ha o költséq- vetés az importdrágulás túlnyo­mó részét közömbösíti. Ezt azon­ban nem lehet minden cikknél megtenni és ezért számolni kell egyes - nem alapvető — fo­gyasztási cikkeknél kisebb ár­emelkedéssel, Tervszerűbb beruházási tevékenységet A beruházások 1974. évi ter­ve folyó áron 117—118,5 milli­árd forint, 10 százalékka1 ma­gasabb az idei várható teljesí­tésnél. Az 1973-ban folyamat­ban lévő 61 egyedi nagyberu­házásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Közülük, 24 elkészül; olyanok is, amelye­ket már az előző években hasz­nálatba vettek, de még befeje­ző és pótmunkákat végeztek rajtuk. Technikai adottságaink mai színvonalán a termelés egység­nyi növeléséhez egyre több álló- • alapra van szükség, bot a kü­lönböző ágazatokban erősen eltérő mértékben. A termelé­kenység tehát, mind nagyobb és nagyobb befektetések árán emelkedik. Új nagyberuházása­ink — például a paksi atom­erőmű, a Magyar Viscosagyár új üzeme, az adriai kőolajveze­ték — is igen költségesek és magas műszaki-gazdasági fel- készültséget kívánnak. Sok még a tennivaló, beru­házási tevékenységünk tervszerű, ségében, szervezettségében, gé­pesítettségében. Erre figyelmez- let, az egyedi nagyberuházások megvalósítási ideje sokszor egy évvel, másfél évvel is hosszabb a tervezettnél. Siettetnünk kell tehát a népgazdasági hatékony­ságot növelő korszerű eljárások elterjedését, beruházáspolitikánk azon törekvésének érvényesíté­sével együtt, hogy gyorsítsuk a kivitelezés ütemét. Az ipar termelési szerkezeté­nek átalakításában kiemelkedő fontosságú központi fejlesztési programok kiválasztásakor is ezeket az elveket mérlegeltük. Jövőre a költségvetésből 7 mil­liárd forinttal járulunk hozzá tel­jesítésükhöz, miközben a hitelek és a vállalati fejlesztési alapok is közreműködnek finanszírozá­sukban. A gazdaságos termékszerke­zet, az olcsó és korszerű beru­házás, az ésszerű munkaerőgaz­dálkodás és kapacitás kihaszná­lás nemcsak az iparban köve­telmény. A mezőgazdasági tá­mogatásoknak, beleértve a fej­lesztéseket is, fontos szerepük van a fogyasztói és feldolgozó- ipari szükségletekhez igazodó mezőgazdasági termelési szerke­zet kialakításában. Javulnak az éltlkSrii’ményeink Újabb béremelések Tisztelt képviselő elvtársak! A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaz­tam, minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthet­nek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anyagi feltéte­lei. 1974-ben — mint azt már említettem - 5—5,5 százalékra tervezzük a reáljövedelem növe­kedésének ütemét. Nem állítjuk, hogy ez az ütem elegendő len­ne minden ma ismert társadal­mi, szociális qond megszünteté­sére. Mégis lényeges rámutatni, hogy gyorsabb a növekedés, meghaladja a IV. ötéves terv átlagát, s ami a fő, összhang­ban van a közös munkánk vár­ható eredményével! Mit sűrít magába az életszín­vonalnak ez az összetett muta­tója? Elsősorban 3,7 százalékos reálbér-emelkedést, vagyis a népgozdasáqi átlagos kereseti színvonal több mint 5 százalé­kos nagyobbodását, 2 százalé­kot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mellett; másodsor­ban a társadalmi közös fogyasz­tás ma'dnem 10 százalékos bó­vli1 ősét. 1971 ben is folytatjuk azt a bevált n akorlatot, hogy meg­szüntetünk néhány, a népgazda­ságban kialakult béraránytalan­ságot. A II. negyedévtől a kor­mány 8, illetve 6 százalékkal Vlsieli az állami szektor iparon j és építőiparon kívüli ágazatai­ban ipari és építőipari tevékeny­séget folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. Természetesen a vólfa latoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrósaikból a bérek növelésé­re. 10-15 százalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek: ide tartoznak többek között a tanácsi költségvetési üzemek, az állategészségügyi intézmények és a növényvédő állomások dol­gozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek kutatói­nak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozóknak a bére. Számottevő lesz a bérnö­vekedés a színházaknál és a színház jellegű intézményeknél. Az államigazgatás új bér- és címrendszerének bevezetésére is sor kerül július 1-én, a tavaszi országgyűlésen szóvátett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgo­zók bérének átlagos 15 százalé­kos rendezésével együtt. A bér­emelés mértéke 5—15 százalék a többi helyi államigazgatási szerveknél: mint például a né­pi ellenőrzési, a statisztikai ap­parátusban és az igazságügy­ben az adminisztratív dolgozók­nál. Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban fokozódik a táisadalmi közös fo- qvasz'ás jelentősége. 12 száza­lékkal bővül a társadalombizto­sítási ellátás, 9 száza'ékkal az oktatási, kS-művelődési és tudo­mányos intézmények, 7 százalék­kal az egészségügyi és szociális ellátás luadási előirányzata. Be­ruházásokra 15,9 milliárd forint áll rendelkezésre; a kulturális beruházások 17 százalékkal, az ’ ■ "éqüpyiek 22 százalékkal ? 'I ák meg az előző évit. A IV. ötéves terv két legna­gyobb szociálpolitikai program­ja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondoskodás. A jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtása­ként 550 millió forintot folyósí­tunk a költségvetésből a csalá­di pótlék, .460 millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági se­gélynövelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekáoolósi táppénzt széle­sebb körben lehet igénybe ven­ni. A kulturális é'et és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendő­ben ismét további minőségi !c- vulást segítünk elő: 140 millió forinttal támogattuk az általá­nos iskolák anyagi ellátási szín­vonalának emelését, a felsze­reltségben lévő színvonalkü­lönbségek mérséklését. A fizi­kai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek továbbtanulására — a . folyó tanévben először — tízezer ifiú számára évi 2—4000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alaoítottunk. Naqy a politikai és társadalmi szere­pe a tanácsi irányítás aló ke­rülő szakmunkásképzésnek és a szakmunkásokat felsőfokú ta­nulmányokra előkészítő tanfo­lyamoknak is. Az 1971-ben alkotott eaész- ségügyi törvény végrehajtása­ként az ellátási színvonal vi­szonylag kiegyensúlyozottan fej­lődik. Az egészségügyi ellátás rend­szerében a lakossághoz legkö­zelebb a körzeti orvos van. Az országban azonban néhány he­lyen panaszolják, hogy nincs körzeti orvos. Néhány éve Ba­ranya megyében is ezzel küsz­ködtek, de a IV. ötéves terv­időszakban a megyei tanács minden közséqben jelentős tá- mogafóst adott s ad ma is a körzeti orvos letelepedéséhez, aminek meg is van az eredmé­nye. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pedig 85— 86 ezer lakás készül el. Ez erő­síti várakozásunkat, hoqy min­den bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. Tisztelt országgyűlési Tisztelt képviselő elvtársak 1 Ahhoz, hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb le­gyen, az szükséges, hogy a jö­vő évi terv és költségvetés vég­rehajtásának legfőbb tennivaló­it a gazdasági vezetés és vég­rehajtás minden posztján jól ismerjék és érvényesítsék. © Jelentősek és tovább nö­vekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fej­lesztési terveknél számításba vett, de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan vesztesé­gek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrósokat és végsősoron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk, hogy e helyzeten vál­toztassunk, aminek egyetlen út­ja a befektetések hatékonysá­gának az eddiginél gyorsabb növelése. @ Moi fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégí­tési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsorol­juk, anyagi erőforrásainkat e szerint osszuk el, a megvalósí­tásban pediq szerényen gazdál­kodjunk, a takarékos megoldá­sokat válasszuk. ® A gazdálkodásban na­gyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költségcsök­kentésnek, az ésszerű kapacitás­kihasználásának, a vásárlási és értékesítési árak előnyös alakí­tásának. © A gazdaságosabb — min­den piacon versenyképes ter­melési szerkezet kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni o nemzetközi terme­lési. kooperációnak, mindenek­előtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatok­ban is. © A jövő évi terv és költség- vetés tekintetében az eddiginél is összetettebb feladat elé ál­lítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek és költségvetési intézmények gon­dosan mérjék fel a gazdál­kodásukra ható tényezőket, elő­relátó és jól megalapozott vég­rehajtási programot dolgoznak ki terveik megvalósításához. Az 1974. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés .ennek a programját tartalmaz­za és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt orszáqgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. (Munkatársunk teíeionietentése) Ahol pénzekről döntenek, ott mindenki telemarokkal szeretne felállni az asztaltól, következes­képp a levegő forró az össze­csapásoktól. Am. az országgyű­lés költségvetési vitája, ahol egy ország pénzét osztják szét, nem szokott zajos és viha'ös lenni, a meovék képviselő' nem mennek bírókra eqvmással, és a kormánnyal. A téli ülésszok első nap'ón a pénzügyminisz­ter beterjeszti a törvénvjavas'a- | tot. a képviselők sora kér szót, I és mond vé'eményt, majd vál- j toztatás né'kül, egyhangúan I megszavazzák a iövő évi költ­ségvetést. Ügy tűnik, mintha a megyék képviselői mindent rá­hagynának a pénzügyminiszte­rekre. Nem eaészen így van. Az ‘ény, a költségvetés sorsa sok­kal hamarább eldől, minthogy áron túl sokat lehetne vitázni. Először is már ott, amikor az 5 éves tervcélokat és feladatokat meghatározzák: ennek lebontá­sa az állam évi költségvetése Azt a bizonyos takarót tehát már nem nagyon lehet ide-oda ci- bálni. Ennek ellenére lehet, kér­ni, javasolni, vitázni, ennek azonban a legfontosabb fóru­mai inkább az országgyűlési állandó bizottságok ülései. Tag­jai (és természetesen az összes képviselők) már ió előre meg­kapták a szakemberek által ki­munkált költségvetés tervezetét és a bizottsági ülések eredmé­nyeként öltött végleges. formát a tervezet. Tíz orszáqgyűlési bi­zottságban közel 100 képviselő fejtette ki véleményét. Ezután került az orszáagyűlés elé a költségvetés törvényjavaslata. Az állandó bizottságok előké­szítő munkájában baranyai képviselők is részt vettek. Az egyik szünetben errői beszél­gettünk dr. Szabó Józseffel, a baranyai képviselő-csoport ve­zetőjével. Elmondta, hogy öt bi­zottságban fejtették- ki vélemé­nyüket, hangot adva, a jogos pécsi és baranyai igényeknek is. így például annak, hogy igen sürqetően fel kellene már építeni Pécsett egy 400 férőhe­lyes középiskolai kollégiumot, hiszen a munkások, közel, fele Pécsen kívül él, és ezzel meg­teremtődne gyerekeik továbbta­nulásának legfontosabb feltéte­le. Az illetékes tárca vezetői megígéiték, a jövő év eleién le­ülnek tárgyalni a megyei veze­tőkkel s a költségvetési tarta­lékból lehetőség szerint hozzá­járulnak az építkezéshez, és ok­kor talán már jövőre indulhat­na, 1975-re elkészülhetne a kö­zépiskolai kollégium. Az egész­ségügyi és szociális bizottság­ban dr. Flerko Béla annak a problémának a megoldását szorgalmazta, hogy Pécs bá­nyászok lakta kerületében, az I. kerületben építsenek egy kor­szerű szakorvosi rendelőt. Az állandó bizottsági ülése­ken hangsúlyozottan tették szó­vá, hogy a többi vidéki város tanácsai jóval több hozzájáru­lást kapnak fejlesztési alapjaik­hoz, mint Pécs és Baranya, hol­ott á megyében égető problé­ma az ipari struktúra megválj toztatása és a lakásépítkezés fokozása. Ahhoz, hogy a terve­zet lakásszám meglegyen, indo-s költ lenne néhány százmillió fo­rint támogatás. A. kérés meg­értésre talált a pénzügyminisz­ternél. Az igényt jogosnak tart-« jók, és keresik módját, hogy megvalósuljanak Pécs lakásépí­tési tervei, és a következő öt­éves tervidőszakban felgyorsul­hasson a lakásépítés. Egyéb­ként az mór biztos, hogy a 'V. ötéves tervidőszak elején meg­kezdik Baranyában a házgyár építését, legalább is Cserna Sándor képviselő ezt a választ kapta a tárca egyik vezetőjé­től, az építési - és közlekedési állandó bizottság ülésén. A ház­gyár, amelynek helye ugyan- még nincs kijelölve, Dél-Dunán- tú| igényeit elégíti majd ki. Sorolhatnánk, még mit tet­tünk szóvá, mit kértünk szűkebb hazánknak, Baranyának, a lé­nyeg most az, ott voltunk'mi is a költségvetési javaslat előké­szítésében és vitáiban. Mindez ma Palkó Sándor felszólalásá­val tetőzik; amikor is baranyai képviselőnk a szén és a szén­bányászok , fokozottabb megbe­csülése mellett száll síkra, az országgyűlés színe előtt. Miklósvári Zo Itg* Céljainkat csak még odaadóbb munkával érhetjük el Gáspár Sándor felszállása Az országgyűlés nagy figye­lemmel hallgatta meg Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának hozzászólását, aki az MSZMP nevében értékelte a költségve­tést. Összegezte a legfontosabb célkitűzéseket és a megvalósítá­sukra szolgáló intézkedéseket, de hozzátette, hogy ez minden szinten még fegyelmezettebb, még odaadóbb munkát követel. Ami a munka szerinti anyagi megbecsülést illeti hangsú­lyozta —, ma még vannak, akik többet, vannak, akik kevesebbet kapnak annál, amennyit munká­juk után megérdemelnek. Rész- letekbemenően szólt a vezetők felelősségéről. Tudjuk, mondot­ta, milyen nagy érdemeik van­nak, túlnyomó többségük a mun­kásosztály és a parasztság so­raiból került vezető posztra és a növekvő követelményeknek meg­felelve, tisztességgel, tudással helytállnak. Vannak azonban olyan vezetők, akik rendszeresen elvárnák a pontos eligazításo­kat, s ha csak lehetséges, nem döntenek önállóan, holott a jó vezetőnek kell hogy legyen sa­ját véleménye, elképzelése, s vállalnia kell a küzdelmet is el­veink megvalósulásáért. A továbbiakban, a nyereség­ről szólván hangsúlyozta, hogy azt nem célnak, hanem követ­kezménynek kell tekinteni. A nyereségre való törekvést csak addig támogatjuk, mondotta Gáspár Sándor, ameddig való­ban a jó munka következménye. Különben a csoportérdek szem­bekerülhet az össztársadalmi ér­dekkel. Felszólalásának befejező ré­szében a jó munkahelyi szellem, I a munkahelyi demokratizmus i fontosságát emelte ki Gáspár ‘ Sándor. Ez a demokratizmus meg nagyon elmaradt a dolgozó tömegek igényétől. Érdemben kell előrehaladnunk ezen a té­len, alkalmazva a közvetlen demokrácia eszközeit is az üze­mekben. Ez nem sérti az egy­személyi vezetés elvét, inkább segíti annak érvényesülését. Pár­tunk már régen meghirdette, mondotta, hogy népi demokrati­kus rendszerünk hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgál­nak. Ebből az következik, hogy helyesen dönteni csak a munka­helyi közvéleményre támaszkod­va lehet. Végül bejelentette, hogy a párt foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, de a cselekvéssel nem kell határozatokra várni, hiszen addig is, amíg megfelelő politikai döntés születik, sokát lehet tenni azért, hogy szélesed­jék az üzemi, a munkahelyi de­mokrácia. Az első napi vita résztvevői többségükben általánosságben érintették a költségvetés orszá­gos vonatkozásait és legfonto­sabb tényezőit, de részletekbe menően szóltak megyéjük, vá­lasztókerületük egy-két sajátsá­gos problémájáról is. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a jö­vő évi költségvetés feletti vitával folytatja munkáját. ■ ■ Uzemanyagkutak telepítését komplett kivitelben, UZEMANYAG-TARTALYOK szakszerű TISZTÍTÁSÁT, hatósági NYOMÁSPRÓBA elvégzését soron kívül vállaljuk Az 1974. évi megrendeléseket érkezési sorrendben vállaljuk és végezzük Ezen kívül ÁSOTT KUTAK építését, tisztításét, fertőtlenítését, mélyítését soron kívül vállaljuk Címünk Pécsi Épületszerelő és Karbantartó Ipari Szövetkezet Kút-mélyépítö részlege 7626 Pécs, Kossuth u. 63. Ügyintéző: Benzsay Lajos részlegvezető Telefonja: 72 körzet, 13-243 Pécs \ Hő a társasa m i*özö$ ogyasz^s ja enlosége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents