Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-02 / 321. szám

Decemberi pécsi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színház decemberi bemutatóján Sán­dor Iván Próba című drámá­ja szerepel. Egy nő és há rom férfi küzdelmében a célok és eszközök harmónia ja, megoldhatatlannak tű­nő ellentéte bontakozik ki. Ezen kívül láthatjuk még Bá- aya András—Tóth Sándor Társaság—Egyszer volt cí­mű darabját. Verdi Don Carlosát, Fazekas—Móricz Ludas Matyijét, Shakes- peare-től a Tévedések víg- játékát, a balettesten pedig a Faust-szlmfóniát és a Két arcképet. FILM Az ismert amerikai film­rendező, Stanley Kramer Áldd meg az állatokat és a gyermekeketl című filmje szót emel az erőszak, a fegy­verkultusz, az álférfiasság és a hamis sportember-ideál el­len. A Mónika című színes, román film rendezője Lucian Bratu. A filmalkotás a csa­lád válságával, a magányos­ság, a gyermeknevelés gond­jaival foglalkozik. Az Érett cseresznye című színes, szink­ronizált NDK-filmben a ren­dező azt vizsgálja meg, hogy a szerelem, a családi élet hogyan egyeztethető össze a hivatással. A mozik műsorán szerepel még töb­bek között Victor Hugo A királyasszony lovagja című, romantikus művének „Fel­szarvazzák őfelségét" című, színes, francia—olasz—spa­nyol—nyugatnémet filmvál­tozata. Á Feleségem kaland- ál című, csehszlovák bűn- 'oyi filmvígiáték pedig egy olyan orvosnőt mutat be. aki­nek hobbyja a kriminaliszti­ka. ZENE December 10-én az Or­vostudományi Egyetem aulá­jában Ruha István hangver­senyezik. Zongorán kísér Szabóky Márta. A Pécsi Ne­velők Háza Kamarakórusá- nak jubileumi hangversenye lesz 15-én a Liszt-teremben. Vezényel Tillai Aurél és Do­bos László. Az Egyetemi bér­let IV. hangversenyére kerül sor 16-ón a Liszt-teremben. Másnap a Nemzeti Színház­ban a bérleti hangversenyen a Pécsi Filmharmonikus Ze­nekart Antal György vezény­li. Közreműködik a Liszt Fe­renc Kórus. RENDEZVÉNYEK Gyurkovics Tibor A döntés órája című monodrámáját lutatja be előadásában 'évid Kiss Ferenc december 3-án a Doktor Sándor Műve­lődési KöZDOntban. Jelenkor­estet rendeznek a művelő­dési házban 17-én. Beveze­tőt mond Bárdosi Németh 'ónos költő. Berták László, ól Rita és Pécsi Gabriella mertetik úi köteteiket. Dr. Kulin Györny professzor, : Uránia Csillagvizsgáló azgatója látogat 12-én Pécsre. Ezen a napon előadást tart a fantasz­tikus irodalomról a Jó­zsef Attila Művelődési Házban, valamint a Pécs vá­rosi Könyvtárban. A Babits Mihály Irodalmi Kör rende­zésében 3-án a Steinmetz Miklós Műve'ődési Házban Berták László Csokonairól frt könvvéről beszélget a 'észtvevőkkel. KIÁLLÍTÁSOK Az S2MT Hírlapolvasóban nyílik 15-én a Pécsi Nevelők "áza Kamarakórusának ju­bileumi kiállítása. Haraszti Pál mutatkozik be képzőmű­vészeti alkotásaival a Pécs városi Tanács Kiállítótermé­ben, a Déryné u*cában de­cember 21-én. A „Lengyel hánvásrok életéből” című rotó- és dokrmen‘umk;álií- tást 4-éh nyitják men a Ptis- 1 in V í ■' Hódban. A Há^’tér. nnvagát a Siemei- "ow -M’chal bánya köl- 'ektívája állította össze. A magányos aknász még tervez Fél esztendeje sincs: az „Ezeregyévesben” bizakodva koccintották össze a söröskorsó­kat. Pajtás,’ láttad? — Már me­gint forog az aknakerék. A volt Széchenyi-aknaiak tucatjai la­tolgatták új munkahelyükön: ha ismét beindul a termelés, vissza­jönnek az öregüzembe. Széchenyi-akna tornyában időnként most Is meglódul a kerék — este a kivilágított ab­lakok mögött úgy tűnik, árnyak suhannak, amikor a sebesség már felismerhetetlenséaig ösz- szemossa a korong küllőit. Egy maroknyi csapat száll le nap, mint nap. A léautakat tartják rendben, vasutat javítanak, hogy majd a bánya utolsó vá­gatainak kirablásakor akadály­talanul gördülhessenek ki az anyagszállító kocsik. Mert sze­nes csillék itt már soha többé nem kerülnek felszínre. Nemré­giben újsághirdetésben olvas­tuk: a Mecseki, Szénbányák árusítja a pécsbányai üzem épületeit. Pajtás, megint forog az akna­kerék...! Bányaüzem eladó...I Talán kétszer, két különböző műfajban kellene Széchenyi-ak- náról írni. Nosztalgikus riport­ban fel lehetne idézni hősi kor­szakait, tündöklését. Keseregni lehetne felszámolásán. A másik írás szöveges hirdetésben is­mertetné az üzemet, amely egy közepes nagyságrendű gépipa­ri, lakatosipari, szerelőipari üzemnek kitűnő otthonul szol­gálna. Ez esetben negyven lé­tesítményt kellene bemutatni, amelyek mintegy 10 000 négy­zetméter területen, közel 60 ezer légköbméter teret töltenek be, s amelyek értéke... S so­rolni lehetne a műhelyeket, für­dőket (2000 személyes), csarno­kokat, irodákat, raktárakat... Megkísérlem a kettőt együtt. Érzelmek nélkül nem lehet, for­ró fejjel, a gazdasági körülmé­nyeket figyelmen kívül hagyva nem szabad Széchenyi-aknáról beszélni. A jövője sem lehet kö­zömbös: igaz, már csak ritkán foglalt az „Ezeregyévesben" va­lamennyi asztal, de a félévszá­zados aknatoronyra most is na­gyon sokan figyelnek. Köze! harmincmillió tonna szenet rejt még itt a föld. Bilrí.r.'j'iiVn Az elmúlt karácsonykor még feldíszítették, kivilágították a bá­nyaház előtt álló fenyőfák kö­zül a legszebbet, mint félévszá­zad alatt mindenkor. Hosszú esztendőkig kétezren, vagy még többen gyönyörködtek a fában, műszakra jövet, — az idén, ha feldíszítik, talán százan tekinte­nek a karácsonyfára. Széchenyi-akna halott. Ez ta­lán azért különösen szembetű­nő, mert a néhány itt dolgozó bányász most is dolgozik, gon­dolkodik, mint amikor még a nap egyetlen pillanatában sem volt itt csend: csillék csattan­tak össze, vitlák sírtak, szivaty- tyúk sivítottak. Mozgást alig látni, időnként a külszíni fejtésből érkező sze­nes ZIL-ek dübörögnek át az aknaudvaron. Sipos Ottó szál­lítási felvigyázó három embe­rével (régebben másfélszázan dolgoztak a keze alatt) azon kesereg, hogy a bányószújság valamennyi munkacsapat ered­ményét leközli, csak az övékét nem, pedig most is, hogy gyen­gébben megy a hajtás, most is 130 százalék körül járnak. Lent a bányában Zsarkó Lász­ló aknász percekig lélegzetvétel nélkül sorolja MendI Lajos fő­mérnök-helyettesnek, hogy mit kell csinálni: a lejtaknában vas­utat kell javítani, a léggurító- ban támfát cserélni, a szállító- vágaton bordázni. Itt meg — mutat az ép idomtéglafalra — ki lehetne menteni egészben néhány ezer követ. Egy lélekkel sem találkozunk. A még most is több kilométer hosszúságú vágatokon, csak a felsőbb szinten dolgoznak, ta­lán hatan, s rabunk kívül nincs is más a bányában. Az aknász kifele iövet eszi meg a zsíros­kenyerét, mint réaen, amikor az eqésznaoos sza'adgálás közben nem volt érkezése enni. Gyaní­tom, most is befutia minden nap a. bánvár. Az utolsó falat után összehajtja az újságpapírt, a biztosító ív mögé dunia, dehogy szemetel, rendnek kel! lennie Ha tehetné, néhány csille sze­net azért kifolyatna valamelvik telepből. Az sem elképzelhetet­len, hoav az aknánál levő rab­lóra felírnák, mennyit szállítot­tak, s napról napra versenyre nyauzem kelnének előző napi önmaguk­kal. Mert van itt meg bőven szén — dohog —, lenne itt még alkalom a „keverésre”.* Iqaza van. Közel harminc- millió tonna szenet rejt a föld a Széchenyi-aknához tartozó bányamezőkben. Akik életük nagyobb részét itt töltötték, ne­hezen tudják összevetni, amit ma az újságokban olvasnak. A holland miniszterelnök kerék­párral közlekedik, az Egyesült Államok eddigi legnagyobb eneraiaválsáaával küzd, újra- nyitiák. bővítik a szénbányákat. Az NSZK-ban havi 50 liter ben­zint vásárolhatnak az autótulaj­donosok, a laktanyák fűtését csökkentet*ék, csakúgy mint az amerikai bérházakét. Maayar- orszáqon a kormány vezetői az utóbbi időben többször is tanú­bizonyságát adták, hogv a ma- qvar szénbányászat — a Mecsek különösen — még hosszú eszten­dőkig jelentős szerepet kap az ország energiaellátásában. Bányaüzem eladó. Széchenvi-akna mélyítése 1913-ban kezdődött — Magyar- ország akkor leqkorszerűbb szénszállító aknája (ma is csak nagyon kevés hasonló kapaci­tású, korszerűbb akna van ha­zánkban) évi 500 ezer tonna nyersszén kiszállítására alkal­mas — a háború miatt nagyon elhúzódott és csak 1927-ben ad­ták át. A hat méter átmérőjű akna fölött 41,2 méter magas torony áll. Tulajdonképpen Szé­chenyi-akna a pécsi szénme­dence első nagyszabású kon­centrációjának szállítási felada­tait vette át a környező kis ka­pacitású, korszerűtlen berende­zésű aknáktól. Szabolcson két esztendővel korábban, 1925-ben helyezték üzembe Széchenyi- akna ikertestvérét. A két akna, a hozzátartozó bányaházak azo­nos tervek alapján készültek — a megszólalásig hű hasonmá­sai egymásnak. A szabolcsi és pécsbányai üzem története is hasonló: a hatvanas esztendők elején egy­szerre jutottak olyan mélységbe, amikor az akkori eszközökkel, biztonsáqi berendezésekkel a bányaművelés mór nagyon koc­kázatossá vált. Széchenyi-aknán az akkor feltárt IX. szinten há­rom gázkitörés történt rövid idő alatt, amelyből az egyik négy ember életét követelte, a másik kettő pedig olyan nagymennyi­ségű gázzal és szénnel árasz­totta el a vágatokat, hogy a legtapasztaltabb bányászok is megdöbbenve álltak meg. Fé­lelmetes meglepetéseket tarto­gatott a mélység, istvón-aknán hasonlóan történt minden — a szakirodalom az 1957-es gázki­törést a világ legnagyobb gáz- jelenségei között tartja számon. Az események összeestek a szénbányászat visszafejlesztésé­vel kapcsolatos megalapozatlan elképzelésekkel, a bányászok tö­megei hagyták ott az üzemeket, a fiatalokat pediq lasszóval setr lehetett többé bányásznak meg­foani. Három esztendeje, az akkori gazdasági körülmények miatt — mint azt a Szénbányák mű­szaki és gazdasági vezetői ki­elemezték - szükségszerűvé vált a két üzem összevonása, a pécsbányai terület felszámolá­sa. A felsőbb rétegekben levő mintegy 3 millió tonna szén le­művelését gazdaságtalannak ítélték, a mostani piac nem ke­resi ezt a minőségű szenet. Ugyanakkor a mélyebb réte­gekben az aknapilléreken kívül 13,7 millió tonna, András-akna, a szabolcsi légakna és Széche­nyi-akna pilléreiben újabb 13 millió tonna jóminőséqű, most is és a jövőben is keresett sze­net rejt a fpld. amelyből Szé­chenyi-akna pillérén kívül, szin­te minden gramm leművelhető, sőt a mai energiaéhségben szinte bűn lenne nem kitermel­ni! • Eav régi, még a hatvanas esz­tendők elején született gondo­lat szerint a mélyebb rétegek­ben levő Széchenyi-aknai sze­net István-aknán is ki -lehet szállítani, vagyis újabb kon­centrációra kerül sor, miként 1927-ben, amikor éppen a most halotti merev aknaóriás vette ót a sok kis aknácska felada­tát A mai technikai berendezé­sek, a kutatások, egykori gáz­kitörések elemzésének tapaszta­latai csökkentették a mélyszinti bányászkodás során váratlanul előforduló gázkitörések veszé­lyét Vannak reális tervek, jó­zan elképzelések, amelyek ta­lán nem egy rövid időszak gaz­dasági szükséaszerűséaét szol­gálják, amelyek összhangban állnak mind.a külföldi bányák nyitásával, mind a pécsbánvai üzem épületeit eladásra kínáló újsághirdetéssel. Széchenyi-akna a szabolcsi bányaüzem egvik szárnyának légaknájaként működne a távo­li iövőben, s ez esetben leg­alább 20 millió tonna szenet lehelne erről a területről nyer­ni. Két évtizedig táplálni lehet ekkora mennyiséagel a dunaúj­városi kokszoló blokkokat A külszínen — az akna közvet­len közelében — elkerítenék a területet: a bányahóz, a raktá­rak, a műhely, a fürdő, a kazán­ház, a garázsok, egy komplett nagyüzem állana Széchenyi-ak­na mellett. Az ember ha fantá­ziáját rabláncon tartja is, fcöny- nyen elképzelhet itt egy korsze­rű gyárat — csak gépeket kel­lene vásárolni. Hasonló létesít­mény a mai építési árak mel­lett, szerényen számolva is, több mint 100 millió lenne. Szinte félő, hogy a hirdetés nyomán szétaprózzák, kis kócerájokat rendeznek itt be. Üt, vasút, villany, víz, a kö­zeli lakótelep, ahonnan bizo­nyára nem szívesen járnak a város másik végébe, rosszabb esetben vidékre dolgozni... Ha Pécs a Budapestről kitelepítésre kerülő vállalatoknak felaiánla- ná az itteni lehetőséget, új üze­me lehetne a városnak. száz méter feltárt bányatérség. Széchenyi-akna, IX. szint Több mint egy évtizede hagyták fel. Az emlékezetes 1967-es vízbe­törés óta a Vili. szinttől lefelé vízzel van elárasztva ez a bá­nyarész. öt atmoszféra nyomá­sú víz szinte tömör biztosító­elemként tartja a vágatokat. Elméletileg. A valóságos hely­zetet a víz kiszívatása után lehet­ne csak megítélni. Tény, hogy egyszer már 40 millió forintot fordítottak ennek a szintnek a feltárására, kór lenne veszni hagyni. De van itt másféle víz is! Nem kevésbé érdekes téma, mint a bánya legalsó szintjét elöntve tartó 20 ezer köbméter víz. A pécsbányai édesvíz. Kö­ze! negyven esztendeje a bá­nya hatodik szintjén bukkan­tak a forrásra, amely azóta na­pi 1500 köbméter jó minőségű vízzel látja el az üzemet, a pécsbányai kórházat, a lakóte­lepet, Gyükést, Lámpást, Isten- áldást, Felső-Bánomot és még a szabolcsi üzemet és lakóte­lepet is. Szóchenyl-aknót már csalt azért sem szabad eltüntetni a föld színéről — Pécs a mai gondok közepette — és fejlesz­tési lehetőségeit figyelembe vé­ve, a jövőben sem képes pó­tolni a pécsbányai édesvizet. indulunk fel a Vili. szintről, ötszázharminc méter mélység, alattunk még hetven méterre van az aknatalp és néhány­Az ácsolatokra hófehér, vat­taszerű gombatelepek tapadnak, az aknász azt mondja, most ki­tűnő gombatenyészetet lehetne csinálni az elhagyott bányában. Büdös, záptojásra emlékeztető szagot lehelnek a vágatok. Az aknán levő táblára utoljára 325-ös számot írt a főcsatlós — ennyi szenet adtak ki 6-án. Hogy melyik esztendőben, me­lyik hónapban, az nincs a táb­lán. Az aknaudvaron lelket sem látni — egy esztendeje zárva a fürdő, amelyet annak idején — az ötvenes évek végén — az or­szág egyik legkorszerűbb szoci­ális létesítményeként tartottak számon. A zuhany alól kijövet a bányászokat hőlégfúvák szá­rították, a folyosó végén kvarc­lámpák fényében barnították testüket, amely nyolc órán ke­resztül nélkülözte a napfényt. Felöltözve az inhalálók várták a köhécselő bányászokat, a földszinten voltak a ruhatárak, a büfé, az orvosi rendelő, a mentőállomás... A porta mellett régi történet jut eszembe. Mondják, hogy egykor Kafka bácsi teljesített itt szolgálatot, rokkant vájár, aki még a vállalat igazgató­jának autóját sem engedte ki anélkül, hogy meg ne nézze, nem visz-e el „illetéktelenül” valamit, ahogy ő mondta. Ilyen embereké volt ez az akna... lombost Jené Furcsa rekordok Se szeri, se száma a kü lönleges próbálkozásoknak, fogadásoknak, versengések nek. Sok furcsa ötletet va lósítottak már meg e téren Különösen érvényes ez a kerékpározásra, amellyé még elég olcsón produkál hatják magukat. A frei burgi Fritz Sütterlin pl. 1963 májusában 37 óra és 40 per ces kerékpározással új „vi lágrekordot" állított fel az 1000 km-es nonstop kerék pározásban. Egyetlen gumi­defekt nélkül tette meg ezt a távolságot, és ezze| lénye­gesen maga mögött hagy­ta a pfalzi Stössel 1929-es régi rekordját. Nyilván a vártnál veszé­lyesebbnek bizonyult a fran­cia Jósé Meiffre vállalkozá­sa, aki kerékpárral új sebes­ségvilágrekordot állított fel.’ Az országúton egy Mer­cedes 300-as kocsi szélár- nyékóban elérte a legendás 204,8 km/óra sebességet. Egy rossz mozdulat vagy a kormány megrántása haló lát jelentette volna. Az apostolok lován is min­denfélét el lehet érni, pl. több mint 76 óra 21 perces nonstop járást. Pontosan ennyi időt ért el az 54 éves Richard Crawshaw, az an­gol parlament tagja, a Li­verpool melletti híres Aintree lóversenypályán. 409,34 km-t tett meg. „Én csaló? Na, majd meg­mutatom nekik” — mondot­ta a 47 éves ausztráliai BMI Emmerton, amikor egy újság kétségbe vonta, hogy való­ban valamivel több, mint három nap alatt végigjárta a Kalifornia és Nevada kö­zötti „Halálvölgy” néven is­mert szikes sivatagot Meg egyszer legyalogolta a 321 km-t, ezúttal három nap, 15 óra és 40 perc alatt, még­pedig hivatalos ellenőrzés mellett. Bruve Tulloh, 34 éves an­gol tanító „csupán kedvte­lésből” gyalog tette meg a 4500 km-es távolságot ez Egyesült Államok keleti part­jától a nyugati partig. 65 nap alatt céljához ért. Azó­ta a rekord már 55 nap, és a 45 éves amerikai John Ball tartja. Vagy jobban érdeklik a vízi próbálkozások? Párizs­ban ezer francia úszó 25 óra és 58:26 perces idővel új világrekordot" állított fel az 1000x100 méteres váltó­úszásban. A résztvevők kö­zött egy egész család is sze­repelt: az apa, az anya és hat gyermekük. És az önál'ó kísérletek? 1955-ben a fran­cia Jean Lercy a franciaor­szági Bethune medencéjé­ben 37 óra és 37 percig úszott. Az eredmény 54 km és világrekord. Aki a hosz- szútávúszásban akar kísér­letezni: a rekord 480 km és 89 óra a Mississippin lefelé. S mi a helyzet a búvárok­kal? A Milánó melletti Sa­ve so úszómedencéjében az olasz Beppo Longhi 59 órán át a víz alatt maradt, s ez­zel új világrekordot ért el A víz felett? Kérem: miután Sir Francis Chiches­ter első ízben megszakítás nélkül körülvitorlázta a föl­det, a tengerek nyilvánvaló­an elvesztették ijesztő mivol­tukat, az evezés ugyanis „di­vatossá” vált. Pl. éppen a Csendes-óceánon át Ebben ez évben John Fairfax és menyasszonya, Sylvia Cool tették meg az utat San Fran- ciscóból Ausztráliába egy 11 méter hosszú csónakban. Inkább vízisível próbálkoz­na? E keskeny deszkákon a leggyorsabb ember egy ausztráliai Harrv Luther a Como-tavon 130,4 km/ó'a sebesséqet ért el 1 kilométe­res távon. Persze sokkal szebb a vízisí repülés: Új- 7éland Dartia mentén a sydneyi Bill Moves 850 mé­ter maqasra repült és a Fel­hők miatt már nem is lehe­tett látni. De ml“rt síeljünk mindia két téren? A francia iean-Pierre Narquant 175 !<m-t tett men eavetlen ‘é- ren Korzikától Cannes-iq. öt óra 35 percre volt szük- séqe ehhez. Utólaaos meq- Jeavzése ,.Nem tenném meg méaeqyszer". Persze o*‘hon is lehetünk , viláare|<r>rd'>rek”. ha van asztaliteniszünk. A rekord 30 óra. a melvet két baior ért ei. k m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents