Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-16 / 335. szám

DUNANTOll NAPtö 1973. december ti. 1 A béfteszeretfi erők moszkvai világkongresszusáDak nyilatkozata A békeszerető erők moszkvai világkongresszusát előkészítő mo- gnrar bizottság és az Országos Béketanács december 14-i együttes ülésének részvevői kifejezték teljes egyetértésüket a világkongresz- szus dokumentumaiban, mindenekelőtt nyilatkozatában foglalt megállapodásokkal, feladatokkal. A nyilatkozat a többek között a következőket mondja: A békeerők világkongresszusát Moszkvában, 1973. október 25— 31. között tartották meg. Ez a társadalmi mozgalmak történe­tében a legszélesebb fórum volt, amely 143 ország. 120 nemzet­közi és több mint 1100 nemzeti szervezet és mozgalom képvise­lőit egyesítette. A hét napon át a konstruktív j párbeszéd szellemében folyta- : tott őszinte vita — figyelembe i véve a különböző áliáspontokat ; — lehetővé tette, hogy átfogóan megvizsgáljuk a jelenkor ak­tuális és bonyolult problémáit. A világkongresszus forduló­pontot jelentett a népeknek a béke védelméért és megszilárdí­tásáéit folytatott harcában. Fel­becsülhetetlen hozzájárulást Je­lentett az eltérő politikai és egyéb nézeteket valló szerveze­tek közötti jobb megértéshez és együttműködéshez. Ez újabb ösztönzést ad a közös akcióra. Az elmúlt időkben a nemzet­közi porondon végbement sok esemény reménnyel és bizako­dással tölt el bennünket Foko­zódik az egyetértés abban, hogy a világ békéjének és biz­tonságának megteremtése nem 1 lehet csupán a nagyhatalmak ; szűk körének egyedüli ügye. Ez az egyetértés arra Ösztönzi az államokat — a különböző töm­bökhöz vagy csoportosulásokhoz tartozó vagy el nem kötelezett nagy, közepes vagy kis országo­kat —, hogy aktívabban járulja­nak hozzá az enyhülési folyamat elmélyítéséhez és ahhoz, hogy az ellenségeskedést, a konfron­tációt és az elidegenedést a je­lentő* és az egyenlőségen ala. puló együttműködés váltsa fel. Ugyanakkor sok minden, ami napjainkban történik, aggoda­lomra és nyugtalanságra ad okot Míg egyes területeken tért hódít az egyhüiés, más terüle­teken feszültség — feszültség­robbanás és agresszió — követ­kezik be, ami rendkívül káros befolyással von c nemzetközi kapcsolatokra. Együtt átgondoltuk, hogy — a világ közvéleményének erejével — mit lehetne és kellene ebben a helyzetben a békeerőknek tenniük. Arra a következtetésre jutottunk, hogy szükség van erőteljes és egyeztetett akciók­ra, félretéve mindazt, ami ben­nünket megoszt, hogy elősegít­sük az előrehaladást a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. A kongresszus 14 bizottsága gyümölcsöző munkája alapjan összefoglalta az ott folytatott viták pozitív eredményeit és ki­dolgozta a következtetéseket és azoknak a problémáknak a kö­zös megközelítését, amelyeknek sikeres megoldása — és erről ! meg vagyunk győződve — ga­ranciát jelent arra nézve, hogy az 1970-es években elért sikerek földünkön tartós békéhez vezet­nek. Elsőrendű fontosságot tulaj­donítunk az alábbi kérdéseknek. Békés egymás mellett élés és nemzetközi biztonság A békés egymás mellett élés nem csupán a háború lehetősé­gének teljes kizárását jelenti, j de minden népnek lehetővé te­szi, hogy sérthetetlen határain j belül fenntarlsa függetlenségét és szuverenitását, ezen az alapon fejlesszen sokoldalú együttmű­ködést. amely biztosítja a népek kölcsönös kapcsolatát és akcióit a béke és a társadalmi haladás érdekében. A békés egymás mellett élés nem jelenti az igazságtalanság­gal való megbékélést: ellenke­zőleg, azt tételezi fel, hogy az agressziót hatékonyan elhárít­ják, és hogy a népeknek joguk­ban áll minden szükséges esz­közzel harcolni politikai, gazda­sági felszabadulásukért, a tár­sadalmi haladásért, hogy bármi­nemű külső beavatkozás nélkül szabadon határozzák meg saját sorsukat A békés egymás mel­lett élés ezért felel meg a népek érdekeinek és azon erkölcsi esz­méinek, amelyekre az igazságos békének épülnie kell. Létre keil hoznunk a bizton­ság politikai, gazdasági, társa­dalmi, kulturális és pszichológiai biztosítékait. Ez az egyedüli út ahhoz, hogy véget vessünk g vi­lág egymással szemben álló katonai-politikai tömbökre való felosztó sánrk. Ezen az úton az egyesült nemzetek képes lesz or­ra, hogy — a nemzetközi biz­tonság hatékony eszközeként — teljes mértékben betöltse szere­pét Indokína A vietnami nép győzelme. amelyet a párizsi egyezmény rögzít, továbbá q laoszi nép győzelme, amelyet a laoszi egyezmény és jegyzőkönyv fog­lal magában, naay sikert jelent a hazafias erők számára, ame­lyek orra kényszeritették az ame­rikai imperializmust, hogy jelen­tős engedményeket tegyen: hoz­zájárultak ahhoz, hogy a világ­nak ebben a részében megnyis­sák az utat az igazságos poli­tikai rendezés számára­Mindazonáltal e népek közös ellensége nem hagyott fel ter­veivel; a háború Kambodzsában tovább folytatódik: az USA se­gítségével a saigoni kormány és Laosz reakciós erői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az aláírt egyezmények vég­rehajtását késleltessék. El kell érni, hogy valamennyi résztvevő fél szigorúan és maradéktalanul végrehajtsa a párizsi és a vien- tianei egyezményeket A legnagyobb mértékben tá­mogatni kell Laosz, Kambodzsa és Vietnam népeit a független­ségért és békéért folyó — kü­lönböző feltételek között végbe­menő — küzdelmükben. Közel-Kelet A Közel-Keleten nemrég be­következett katonai robbanás tragikus erővel mutatta meg, milyen veszélyt jelent e térség békéjének és biztonságának hosszú ideje tartó megoldatlan­sága, amelynek oka Izrael bé­két fenyegető, szűnni nem akqró agressziója, továbbá az, hogy Izrael makacsul visszautasítja az ENSZ határozatainak végrehaj­tását, továbbra is megszállva tart arab területeket Megmu­tatta azt is, hogy Izrael hajtho- tatlansága nem vezethet sikerre korunkban. A békés rendezés alapja a Biztonsági Tanács 1973. október 22-én, 23-án és 25-én hozott határozatainak azonnali végrehajtása, a* Izraeli haderők valamennyi megszállt arab területről való teljes visz- szavonásc az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. sz. határozatában foglalt követelmények és az ENSZ alapokmányában kimon­dott alapelvek értelmében, a térség valamennyi állama és népe törvényes Jogainak és azok biztosításának garantálására, beleértve a palesztin arab nép jogát a hazájába való vissza­térésre és az önrendelkezésre, összhangban a vonatkozó ENSZ- hatórozatökkaL Európai biztonság és együtműködés Az európai enyhülés sikerei összhangban vannak a világ- szerte javuló nemzetközi kap­csolatok általános tendenciájá­val. Ugyanakkor az európai eny­hüléssel való szembenállás szó. roson összefügg a föld másik térségeiben fellépő konfliktusok­kal és feszültséggel. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindent elkövessünk a* európai biztonság fejlődésének meggyorsítása, bővítése és el­mélyítése érdekében, és vissza­utasítsunk minden olyan kísérle­tet, amely ezt a folyamatot las­sítani, Illetve meghiúsítani Igyek- szik. Ez a béke szempontjából oly fontos ügy egyre több aktív erőfeszítést kíván meg nem csu­pán a kormányoktól, hanem mindeh. néptől, az európai kon­tinens különböző társadalmi szervezeteitől is. Nevezetesen el kell érni, hogy ésszerű határ­időn belül és a lehető legma­gasabb szinten aláírják az eu­rópai biztonság és együttműkö­dési konferencia záróokmányait és olyan állandó testületet hoz­zanak létre, amely elősegíti a megkezdett munka továbbfej­lesztését és garantálja folyta­tását Fel kell lépni annak érdeké­ben, hogy rövid időn belül lét­rejöjjön a megállapodás az európai fegyverkezési verseny beszüntetéséről, továbbá a kö­zép-európai nemzeti és külföldi haderők számszerű csökkentésé­ről. A politikai és katonai biz­tonságra épülő, egyenlőségen alapuló gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttmű­ködés — mind sokoldalú, mind kétoldalú szinten — jelentősen fejlődhetne. így lehetővé válna, hogy Európában a különböző gazdasági egyesületek között, nevezetesen a KGST és az euró­pai gazdasági közösséq között hasznos kapcsolatokat és együtt­működést teremtsenek meg. Béke és biztonság Ázsióban Az ázsiai bókét és biztonsá­got mindenekelőtt az agresz- sziá, g felforgató tevékenység és qz ázsiai emberek egymás elleni uszításának imperialista politikája veszélyezteti, A ázsiai népek nagy sikere­ket értek el az e politika el­len folytatott harcban. A hős vietnami nép győzelme az ame­rikai imperializmus felett, Bang­ladesh Köztársaság megszületé­se, a japán nép fellépése a militarizmus ellen, az Indiai szubkontinens tartós békéjének biztosítását szolaáló lépések — mind-mind hozzá'árulás az im­perialisták mesterkedései elleni küzdelemhez, amelynek eredmé­nyeként döntő váltózás ment végbe az erőviszonyokban a bő- | ke és g szabadság javára. Ma az a legfontosabb feladat, hogy együttes erőfeszítéssel bu­kásra ítéljük a neokolonialista céljaik érdekében más államok függetlenségét veszélyeztető im- perlalis'o menővereket. A valamennyi ázsiai állam előtt — az egyes államok tár­sadalmi rendjétől függetlenül — nyitva álló kollektív ázsiai biz­tonsági rendszer létrehozása politikájának a békés egymás mellett élés elveire kell épül­nie a handungi megállopdás szellemében, A KNDK kezdeményezésére észak és dél között megindult párbeszéd újabb lépés Korea demokratikus alapon, külső be­avatkozás nélkül történő békés újraegyesítése felé, bár a dél- l koreai hatalmak akadályokat gördítenek a rendezés elé. Az ézsial országok kormányai éj összes társadalmi erői szük­ségszerűen arra kényszerültek, hogy koordinálják a kontinens békéjével és biztonságával ösz- szefüggő problémák megközelí­tését A meqkőrelftés kidolgo­zásánál az előterjesztett konst­ruktív eszmék és elvek figye­lembevételével békés egymás mellett élés és a nemzetközi blztonsáq egyetemlegesen ells, mert qlgpelveibői kellene ki- indulni. Leszerelés Az enyhülés légkörét fel kell használni a fegyverkezési ver­seny beszüntetésének és a le­szerelés problémájának gyekor, loti megoldására. A nemzetközi enyhülés erősödésének és a le­szerelésnek párhuzamosan fej­lődő folyamata ösztönözni fogja egymást. Arról van szó, hogy a fegyverkezési verseny fékezésire és korlátozására Irányuló lépé­sekről át kell térni a fegyver­kezés gyakorlati csökkentésére; mindenekelőtt — az általános és teljes leszerelés perspektívá­ját tartva szem előtt — be kell tiltani a tömegpusztító fegyve­reket I óéiból szükséges: — hogy a már aláírt lesze­relési egyezményeket é$ meg­állapodásokat — és ezek jelen­tősége nyilvánvaló — szigorúan teljesítsék, továbbá, hogy csat­lakozzanak hozzájuk azok az országok Is, amelyek még nem írták alá, illetve nem ratifikálták azokat; — hogy az őt nukleáris nagy­hatalom írjon alá egyezményt, amelynek értelmében nem alkal­maz erőszakot, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy örökre megtiltja a nukleá­ris fegyverek használatát csök­kenti a katonai költségvetést, s az Így felszabaduló anyagi eszközök egy részét fordítsak a fejlődő országok népeinek segítésére; biztosítsa volameny- nyi térségben a nukleáris kísér- letek beszüntetését és tegyen további gyakorlati lépéseket a nukleáris rakétafegyverkezési verseny és e tömeq pusztító fegy­verek tökéletesítésének beszün. tetésére, a leszerelés érdeké­ben ; — hogy a gyakorlatban Is hajtsák végre az atammentes övezetek létrehozására, a külföl­di katonai bázisok megszünte­tésére és külföldi területen el­helyezett nukleáris fegyverek betiltására vonatkozó javaslato­kat; — hogy mielőbb hívják egybe a leszerelési világkonferenciát, és biztosítsák az európai fegy­verzet- és haderőcsökkentési tárgyalások sikerét. Nemzeti felszabadító mozgalom, hare a gyarmatosítás és a rasszizmus eilen Ázsia, Afrika és Latln-Amerl. ka népei harcolnak a gyarma­tosítás, a neokolortlalizmus, a rasszizmus, az apartheid. <3 nemzeti elnyomás ellen, a nem­zeti függetlenségért és a bé­kéért. A nemzeti, felszabadító erők O világméretű qntiimperiqlista mozgalomnak, a világbéke épí­tésének egyik fő elemét alkot­ják. A nemzeti felszabadító mozgalmak egyetlen törvényes képviselői népüknek, országuk­nak. Sokoldalú támogatósban és segítségben kell részesíteni Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gyarmatosító és rasszista rend ellen, az önrendelkezésért és a nemzeti államiságért küzdő né­peinek felszabadító mozgalmát Minden békeerőnek küzdenie kell azért, hogy az ENSZ szá­mos, a gyarmatosítás, az apart­heid és a rasszizmus más for­máinak felszámolásáról hozott határozatát maradéktalanul és feltétel nélkül végrehajtsák. Fejlődés és gazdasági független ség A nemzetközi enyhülésJ fefye- mafc kedvezőbb feltételeket te­remt a harmadik világhoz tar­tozó országok gazdasági és tár­sadalmi problémáinak megol­dásához. Tűrhetetlen, hogy a öudomá- nyos-technlkai forrqdclom korá­ban q világ még nem tudott megszabadulni o föld nagy ré­szén a gyarmatosítás terhétől és a gyarmatosító társadalmi struktúrától, hogy a világ szá­mos térségében még pusztít a* éhínség, o betegség, nem szűnt meg a gazdasági és kulturális elmaradottság, a nincstelenség. A fejlődő országok hatékony nemzetközi szolidaritást élvező népeinek állhatatossága és al­kotó erőfeszítései meg tudják oldani ezeket a létfontosságú társadalmi-gazdasági problé­mákat és-emelhetik ez embe­rek százmillióinak életszínvona­lát Ezt elő keli segíteni a ka­tonai költségvetések általános csökkentésével, a népek azon Jogának szigorú tiszteletben tartásával, hogy természeti kin­cseiket birtokolják, szabadon rendelkezzenek velük, azzal, hogy mindennemű politikai előfeltétel nélkül erőteljesebb gazdasági, tudományos és mű­szaki segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak Együttműködés a környezet- védelemben Az emberiség egyre Inkább tudatában van ónnak, hogy mi­lyen veszélyek fenyegetik a kör­nyezet romlása és tönkretétele következtében. A világ népeinek létérdeke, hogy oltalmazzák kö- zös otthonunk, a Föld termé­szeti kincseit. Ez pedig a sok­oldalú nemzetközi együttműkö­dés és a természeti kincsek ész­szerű felhasználását igényli. Véget kell vetni a nukleáris kísérletek, a folyók, tengerek és óceánok vize rádióaktív és mér­gező anyagokkal való szennye­zése következtében rendkívül veszélyes környezetszennyezési folyamatoknak. Együttműködés a nevelés és kultúra területén A nemzetközi Kulturális együttműködés és a szélesebb emberi kapcsolatok értékes sze­repet játszanak a népek és nemzetek közötti kölcsönös megértés erősítésében, a biral* matlanság eloszlatásában, az elfogultság és az előítéletek megszüntetésében. Mindezt a hatást azonban nem lehet el­érni addig, gmíg az e területe­ken való együttműködés nem alapul a szuverenitás demokra­tikus elvein, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozá­son és minden ország törvényei­nek és történelmi hagyományai­nak tiszteletben tartásán. A nemzetközi kulturális együttműködés formál különbö­zőek. Közülük kiemelkedően fontos: az együttműködés a ne­velés területén, ez ifjú nemze­dék nevelése a nemes erkölcsi eszmék és minden nép tisztelet­ben tartása szellemében; a kül­földi trerzők fordítási gyakorla­tának kiterjesztése és javításé; q turizmus fejlesztése; szakmai és személyi ekokbál más orszá­gokba történő utazások meg­könnyítése sth. Gazdasági, tudományos is műszaki együttműködés A gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés nem­csak következménye, hanem birtesftéka is a békés egymás mellett élésnek. Növekedését nem-a társadalmi - rendszerek - különbözősége gátolja, hanem í a nemzetközi feszültség, a fogy- verkezési hajsza, s a lélektani j hadviselés. A nemzetközi gazdasági együttműködésnek a kereste- : delmi és más gazdasági kap­csolatokban az egyenlő jogok, a kölcsönös előnyök és a leg­nagyobb kedvezmény elvén kell alapulnia. A nemzetközi gya­korlatból gyökeresen ki kell ir­tani azokat a kísérleteket, hegy politikai és diszkriminációs fel­tételeket erőszakoljanak a má­sik félre, * beavatkozzanak an­nak belügyeiba. Társadalmi haladás és emberi jogok Minden ember elidegeníthe­tetlen Joga, hogy békés környe­zetben, szabadságban és társa­dalmi Igazságosságban éljen és dolgozzon. A társadalmi haladás és em­beri Jogok biztosításához elen­gedhetetlen az enyhülés, a bé­kés egymás mellett élés és a borét! együttműködés légköre. Azoknak az államoknak és kormányoknak, amelyek az em­beri jogokról szóló nemzetközi egyezményeket eddig nem írták alá. nem ratifikálták, ezt hala­déktalanul meg kell tenniük an­nak érdekében, hogy ezek az egyezmények hatályba lépjenek. Minden embernek elidegenít­hetetlen Joga ven az élethez, s ezt a törvénynek védenie kell; az államoknak törekedniük kell a halálbüntetés teljes eltörlésé­re. Az élethez való jog felveti a gyilkosság visszautasításával kapcsolatos jog problémáiét Feltétlenül szükség*» a diszkri­mináció minden formójónqk faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási és nemre való megkülönbözte­tés — felszámolása. Mog kall javítani a munka­körülményeket, a rabszolga- ás kényszermunkát meg kell szűn­tetni. Az egészségügyi és lakás- körülményeket meg kall javíta­ni. Fejleszteni kell az államok közötti különböző szintű együtt­működést, például a nemzetkö­zi szervezetek útján, a szakszer, vezetek, az ifjúsági, a nő-, a vallási és más társadalmi szer- vezetek, a jogászok, a közgaz­dászok, a szociológusok és más tudósok között Bármely ország állampolgá­rának egyenlően kell részesülnie a társadalmi haladás áldásai­ból. a gazdasági, a társadalmi, a polgári, a kulturális jogokból amelyeket törvényben kell bizto­sítani és megfelelően kall ga­rantálni. Együttműködés a kormányközi és nem-kormányközt szervezetek között Különösen fontos, hogy ások az erőfeszítések, amelyeket kor­mányszinten tettek annqk érde­kében, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű államok 0 bé­kés egymás mellett élés elvét megvalósítsák a nemzetközi kapcsolatokban, és e nem-kor­mány szinten tett erófeslftések annak érdekében, hogy megszi­lárdítsák az enyhülést elmélyít­sék a különböző békeerők együttműködését folytatódjanak egyrészt a világméretű kormány­közi szervezetek, mint az ENSZ. a regionális szervezetek, mint az afrikai egységszervezet a* Arab Ugo. másrészt a nemzetitől nem -kormá ny szervezetek együtt­működésének aktivizálódáséban is. A nem-kormányszervezetok hozzájárulhatnak a kormánykö­zi szervezetek erőfeszítéseihez a legfontosabb nemzetközi politi­kai problémák, így a nemzet közi konfliktusok megoldásában, a biztonsági rendszer kialakítá­sában, a leszerelés támogatá­sában, á gyarmatosítás és rasz- szizmus elleni harcban, a gazda­sági és a társadalmi fejlődés problémáinak megoldásába". • környezetvédelemben. Hogy ezeket a feladatokat tel­jesíthessék, mind a nemzeti, mind a nemzetközi nem-ker* mányszervezeteknek közösen ta­nulmányozniuk kell és meg kell határozniuk a közös érdekeltségi szférákat és a körös akciókat — különösen az ENSZ-et ás an. nak specializált intézményeit il­letően. Chile A fasiszta puccs Chilében Is­mételten megmutatta, hogy az imperialisták és a reakciós erőit politikája nagy veszélyt jelent azon népekre, amelyek a sza­badság, a politikai függetlenség és a társadalmi haladás útját választották. A chilei tapasztalat Ismét megmutatta, hogy a demokra­tikus eszmékért, az alapvető emberi jogokért a törvényesség és a rend megailárdításáért fo­lyó harc. amely a népek akara­tán nyugszik, szorosan kapcso­lódik az aktiv békepolitikáhaz és a nemzetközi küzdőtéren való egyenlő jogú együttműködéshez \ chilei tragédia Ismét bizonyít­ja, hogy az enyhülés és a nem­zetközi biztonság megerősítése ellen fellépő erők azonosak azokkal az erőkkel, amelyek megkísérlik fékezni « népek nemzeti függetlenségéért és * társadalmi haladásért folyó küz­delmét A chilei néppel való növekvő szolidaritás, a junto terrorja él erőszakos cselekedetei elleni hare, a küzdelem valamennyi demokrata és hazafi kiszabadí­tásáért Chile valódi újjétzüie- téséért részévé válik az igaz­ságért, a demokráciáért és a bé­kéért folyó egyetemes mozga­lomnak. Ez a harc valóban vi­lágméreteket öltött Az idő nem vár. Az atyám nemzetközi kapcsolatok rendsze­rének megteremtéséhez, amely­ben a háború lehetetlennek bi­zonyul. és amelyben mindé* nép, minden állam maradékta­lanul élvezheti a béke javait, e mod«m civilizáció és a tudo­mányos-technikai forradalom át- dósait — nem elegendő csupáe a kormányok törekvése. Ez e földön élő valamennyi ember ügye. Az idő nem vár. Hisszük, hegy a kongresszus jó alapot teremi Erőteljes ösztönzője lesz vala­mennyi békeszeretá mozgalom, nak a nemzetközi biztonság és leszerelés, a nemzeti függetleiw ség, együttműködés és béke ér­dekében kifejtett erőfeszítései egyesítésének. Az idő nem vés.

Next

/
Thumbnails
Contents