Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-16 / 335. szám

ífTJ. december té. 3 DUNA NTOtf N A P. I ö A BÁÉY jov© éri 780 millioj® Ni a beruházási étvágy JSvéií« várhatóan erőteljesen fellendül a beruházás és az te^sxwi A megjegyzés, egy magyar bankár szájából, azon a kerek- asztal értekezleten hangzott el, amelyet Bécsben tartottak ma­gyar. és osztrák közgazdászok részvételével. Mindenekelőtt ezt a momentumot említettük azon a beszélgetésen, amelyen Győri János és dr. Várszegi Károly igazgató-helyettesek körvonalazták a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat előtt álló jövő évi fel­adatokat fesiilvöen a lakásépítő kapacitás! A beruházási üössújelzések már csak messziről csengenek vissza a fülekbe, minden jel ar­ra mutat, jövőre újult beruhá­zási kedv ; kezdi majd fűteni a gazdaságot • Ezt mi is érezzük — jegyezték meg azonnal az épí­tőipari vállalat igazgatóhelyet­tesei. De nézzük a számokat. Ä „stop” után a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felfe­lé Ívelő grafikonján törés állott be: a tavalyi év építkezéseinek összértéke éppencsak megha­ladta a, 70Ö millió forintot. Ä kö­vetkező szárnak a tempó gyor­sulósról árulkodnak: az idén várhatóan 720—730 millió fo­rint körül lesz az évi termelési érték, jövőre viszont mér a ter­vek szerint 780 millió forint Amíg eddig alkalmasint az épí­tőipar talpalt munkáért, jövőre visszaáll a korábbi viszony, az igények tornyosulnak fel. Ennek ellenére az építőipari vállalat nyugtat nem lesznek jövőre el­utasított építési Igények, ami profiljukba vág, mindent elvál­lalnak, legfeljebb a határidő­ket nem tudják olyan szoros ütemezésben ígérni. Á jövő évi helyzet azonban sokkal felhősebbnek néz ki, mintsem azt a bizonyos 730 milljó forintot már el is lehes­sen könyvelni. Veszélyben a la­kásépítő kapacitási Nincs pénz — a Hőerőmű beruházása el­visz a tanács pénzéből — keve­sebb tanácsi lakás épül. A la­kásépítő kapacitás viszont nem, vagy csak nehezen konvertálha­tó. , A panelgyár kapacitása 1700, lakás, ezzel szemben a ta­nács jövőre 700. lakást építtet, s ehhez jön a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat 200 munkás- lakása és esetleg további mun­káslakások. Ezek viszont egye­lőre bizonytalansági tényezőt jelentenek. A BÁÉV-nek nyilván fontos érdeke, hogy minél több lakás épüljön, minél inkább le­kösse lakásépítő kapacitását Lakások Somogynak? Az idén 1000—1100 lakást építenek, jövőre is legalább ennyit remélnek. Ehhez azonban be. kell kapcsolódniuk az OTP lakásépítkezéseibe. A BÁÉV jö­vőre vidéki nagyközségekbe is 'elmegy építeni. Sőt, szó van ar­ról, , Sjogy esetleg a szomszéd megyébe is. Somogy hívja Bárá­nyát. A BÁÉV-vel évi 200—300 lakást tudná félépíttetni és to­vábbi ÍOO millió forintot tenne ki öz egyéb építési igény. Igen- óm, de ehhez munkaerő kelle­ne. Csak akkor tudják vállalni, ha Somogy munkaerőt biztosít. Egy ilyen szerencsés esetben a BÁÉV évi termelési értéke akár ez egymilliárd forintot is elér­hetné. De azért fel ne üljünk az egymilliárd forintos lóra. Egye­lőre abból indulhatunk ki, aho­gyan Győri János műszaki igaz­gatóhelyettes fogalmazott, van mit és mivel építeni, csak n i n é s k ivei. Már ahhoz is, hogy a jövő évi 780 millió fo­rint'' termelési értéket hozni tud­ják» lég'alább 300 új munkaerő­re van szükség. Hiszen éppen ez azr arányváltozás kellemet­len-oldala: ha nem panel, ak­kor tégla, vagyis ha kevesebb lakásra (pa.nelra) van igény, ak­kor marad a hagyományos épít­Berkesdi „Kossuth” Termelőszövetkezet január 1-i belépéssel növfirv’ernrpfzlő agrenDiBUSt a hímez Feltételek: felsőfokú végzettség, növényvédő szakmérnökök és szaktechnikusok előnyben . lakás megoldható Jelentkezés a tsz agronómusánál kérési mód, ózzál kel) többet építeni. Ám ez sokkal munka­igényesebb, sokkal több mun­káskezet köt le. A BÁÉV jövőre mindenesetre még hatékonyabb munkaerőgazdálkodóst kíván folytatni; szeretné a legalacso­nyabbra leszorítani a munka- erővándorlást. De hogy meg- lesz-e a szükséges új létszám, egyelőre teljesen bizonytalan. Mielőtt sorra vennénk a jövő évi feladatokat, egy érdekes irányzat. Megnőtt az igény a kommunális és a kereskedelmi létesítmények iránt, legalább a korábbinak az ötszörösé-e, mintha mindenki egyszerre akarná bepótolni, ami eddig el­maradt Egyes vállalatoknak, főként kereskedelmi és vendég­látó vállalatoknak felgyűlt a pénzűk, megjött a beruházási étvágyuk. Hát vannak is fehér foltok, lakónegyedek üzletek nélkül, Kertváros, a déli város­rész. Ezek az üzletek viszont ha­gyományos módon, téglából, vasbetonból épülnek. Ezért je­gyezte meg dr. Várszegi Károly gazdasági igazgatóhelyettes: Mint pécsi polgárok, örülünk a gyarapodásnak, de mint építé­szeknek, roppant kellemetlen, rontja a gazdasági mutatókat. Nagy falatok Mit éprí jövőre a BÁÉV? A tanácsi lakásokat és o MéV munkáslakásait már említettük. Közülük is kimagasodik egy im­pozánsnak ígérkező alkotás, a pécsi Szigeti úti 25 emeletes -magasház, hozzá -ABG-áruhóz - és étterem. Több ‘ mint százmll-- Hóba kerül, 1976-ban készül el. Hozzákezdenék a Mecsek-Nyű- gat — az Asztalos János és a Jurisics utcák környékének elő­készítéséhez, de itt jövőre még nem indul építkezés. Ami a lakásokon kívül van, szép és komoly feladat. A pé­csi sportcsarnokba jövőre továb­bi 21 millió forintot építenek be, összesen 74 millióba kerül, ben­ne az első sporteseményre 1976- ban kerülhet sor. Jövőre kezde­nek hozzá a pécsi pályaudvaron a MÁV nyolc emeletes szociá­lis épületének felhúzásához. Huszonötmillióba kerül és 1975- ben magasodik fel. Hozzákez­denek a Tanárképző Főiskola 400 férőhelyes kollégiumának építéséhez. A könnyű vasbeton­vázas épület 28 millióba kerül. Jövőre megkezdik a pécsi Ho­tel Dália felépítését. Hetvenmíl- lióba kerül, 1976-ban fogadhat­ja az első vendégeket. Folyta­tódik a pécsi kenyérgyár ép;té- se; a pécsi műszergyárban hoz­zálátnak a beruházás harmadik, befejező szakaszához; indul a Pécsi Bőrgyár 110 millió forint nagyságrendű rekonstrukciós munkálata. Jövőre gyorsabb ütemben folytatódik a fogyasz­tási szövetkezetek nagyáruházá­nak, a 60 millióba kerülő Kon- zum Áruháznak az építése. Hat­vanötmillió forintba kerül a Szék. és Kárpitosipari Vállalót' új mohácsi gyárának építése. Ez is a jövő év témája. És vé­gül — nevezzük ahnak — egy igazán nagy falat: jövőre indul a hőerőmű mellett a pécsi ba­romfifeldolgozó építése. Száz- negyvenmillióra rúgnak az épí­tés költségei, az üzemavatást 1976-ra ígérik. Ritkán jöRjcbb? Ezek lennének a legfontosabb munkák, mert egyébként, akad­nak még bőven kisebb-nagyobb feladatok. Ehhez "remélhetőén az építőanyag is méglesz, dé hogy időben és hiánytalanul-e, arra a kivitelezők csak hüm- mögnek. Képtelenek' például több éves szerződéseket kötni az építőanyagiparral, pedig er­re van lehetőség. A szükséges eszközök és gépek viszont most már rendelkezésre állának, csak jobban és fályomatosabban kel­lene kihasználniuk. Amihez vi­szont több munkáskéz kellene. Lám, megint kilyukadtunk a munkaerő gondokhoz. S végeze­tül: a BÁÉV jövőre 2 százalé­kos áremelést tervez, pontosab­ban ennyit tud majd érvényesí­teni: Nagyrészt az anyagár-vál­tozások következményeként. összefoglalva a jövő eszten­dőre szóló várakozásokat, egyik beszélgető partnerünk egy né­met közmondást idézett: Ritkán jön jobb. Hozzászokott, hogy minden évben nehezebbek a követelmények. A másik beszél­gető partner: Egy gond meg­szűnik, hogy mit csináljunk jö­vőre, de a munkaerő kérdése nagyon sötét pont ebben. Ez a jövő legszorongatóbb útszűkü­lete. Miktósvári Zoltán Magyar-algériai tárgyalások A magyar—algériai gazdasá­gi együttműködési vegyesbizott- sóg ülésén létrejött megálla­podás értelmében a két ország közötti áruforgalom bővítése; a vállalatok közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében december 11—15, között algériai bevá­sárló delegáció folytatott tár­gyalásokat Magyarországon Ab- delaziz Manamani algériai ke­reskedelmi minisztériumi állam­titkár vezetésével. Abdelaziz Manamani állam­titkár a Külkereskedelmi Minisz­tériumban megbeszéléseket foly­tatott Veress Péter külkereske­delmi miniszterhelyettessel a két orszáq közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről. Az al­gériai delegáció vezetőjét fo­gadta dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, valamint dr. Juhász Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes. Az algériai kü'dőttséq szom­baton elutazott Budapestről. Negyedszázados a reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet (Folytatás az 1. oldalról) mentek a nyomorúságos laká­sokba, meggyújtották a petróle­umlámpát, és a jövőt tervez­ték. — ... Lovaskocsiva! hozták Pécsre a tejet eladni, a pén­zért, amit kaptak, 12 pár csiz­mát Vettek azon nvomban. Tizen­két egyforma csizmás ember volt akkor Reménypusztán — többségüknek az volt az első úi lábbelije. Most úgy látom á zsúfolásig megtelt kultúrteremben senki sincs csizmában. Félcipősek, nyakkendősek, elegánsak férfiak és nők egyaránt. Talán csak a napszítta arcok árulják el, hogy egy mezőgazdasági üzem dol­gozói ünnepelnek itt. Óvári János, aki közel 13 esz­tendeje a szövetkezet elnöke, elismeréssel szólt a tagok mun­kájáról, különösen a nagyor- pádi Tehenészet, a gépcsoport, 3640 dolgozó nevében Szocialista hrigádvezeiok tanácskozása a Mecseki Szénkányáknál Másfél évtizede még csak né­hány munkacsapat tűzte célul maga elé, az akkor még két vállalat: a Pécsi Szénbányá­szati Trösztnél és a Komlói Szénbányászati Trösztnél a szo­cialista brigád cím elnyerését. Ma a tíz éves Mecseki Szén­bányák Vállalatnál 431 brigád­ban 9640-en vesznek részt a mozgalomban, ami azt jelenti, hogy a vállalat dolgozóinak 60.5 százaléka tagja valame­lyik szocialista közösségnek. E közel tízezer dolgozó képvisele­tében találkoztak tegnap dél­előtt a szocialista brigádveze­tők küldöttei, a brigádok pat­ronáló üzemek vezetői, mintegy százhetvenen a pécsszabolcsi Puskin. Művelődési Házban, hogy elmondják tapasztalatai­kat az előző évben megtartott tanácskozás óta eltelt időszak alatt végzett munkájukról, be­számoljanak eredményeikről, és hangot adjanak a szocialista közösségeket foglalkoztató kér­déseknek. A tanácskozáson megjelent Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára, Jambrik Károly, a NIM képviseletében, Tihanyi János, az SZMT részéről, valamint a vállalat gazdasági és politikai vezetői. A vállalat qazdasági vezetése és a szákszervezeti bizottság által összeállított írásos beszá­moló megállapította, hogy az 1972-es évben a vállalat veze­tése megteremtette az MSZMP Központi Bizottságának 1971. decemberében kiadott határo­zatának végrehajtási feltételeit azzal, hogy <j munkaversehyek szervezését és irányítását válla­lati kategóriának tekintették és olyan szabályozókat dolgoztak ki, amelyek összhangban van­nak a vállalati középtávú terv­vel és meghatározzák a szocia­lista munkaverseny mozgalom célkitűzéseit, a különböző szin­tű vezetők feladatait, a gazda­sági és társadalmi vezetés kü- lön-külön és együttes felada­tait, a versenyeredménnyel azo­nos erkölcsi és anyagi, elisme­rés mértékét és formait. A ta­pasztalatok azt bizonyították, hogy 1973-as évben üzemi szin­ten kell előbbre lépni és az el­múlt évhez viszonyítva 1974- ben még többet tenni a hatá­rozat eredményesebb végrehaj­tása érdekében. A beszámolót Pozsgay Károly, a vállalat igazgatóhelyettese egészítette ki. A szóbeli kiegé­szítő foglalkozott az _ év.: hátra-, lévő és ez J974-es év gazda­sági feladataival, amely szerint a jövő év első negye­dében 16—18 000 tonna szén­nel többet vár a Mecseki Szén­bányáktól, mint ahogy azt az előzetes tervek negállapították. „A vállalat eayik legnehezebb időszakában ülésezik ma üze­meink szocialista brigádvezetői­nek küldöttértekezlete” — álla­pította meg a vita során Zoboki Béla, Pécs-Bányaüzem vezetője, S e megállapítást húzta alá az is, hogy az előző évek 12—14 felszólalójával szemben most 21 -en adták be jelentkezésüket a vitához. A huszoneqy jelent­kező közül tizennéqyen jutottak szóhoz, míq a többiek írásban nyújthatják be felszólalásuk anyagát a vállalat szakszerve­zeti bizottságához, A tizennégy felszólaló így is keresztmetsze­tét adta azoknak a problémák­nak, amelyek foglalkoztatják a szocialista közösségeket. Több felszólaló hatékony intézkedé­seket kért a bányász utánpótlás biztosítására, a meglévők meg­tartására, mivel a fizikai dol­gozók elöregedését a lassú kis- gépesítés és fizikai munkát könnyítő berendezések alkalma­zása nem tudja ellensúlyozni. Ugyancsak több üzemből észre­vételezték, hogy az üzem- és munkaszervezés területén is sok még a tennivaló. A hozzászólások egy része az üzemekben meghirdetett munka­versenyformákkal, illetve azok összehangolásának hiányával, s ezzel , az anyagi ösztönzők szét* forgácsolásával. foglalkozott. — Szó volt méq a különböző ifjú­sági kiváló mozgalmak felélesz­téséről, a brigádmozgalom és a szervezetek kapcsolatáról, a patronálok szerepéről, a bejáró munkások (4500 fő) problémái­ról, az anyagtakarékosságról, a balesetek megelőzéséről, a társadalmi tevékenységről és a brigádok kádernevelö tevékeny­ségéről. A tanácskozás befejezéseként a vállalat vezetői az elmúlt években végzett jó munkájukért hat brigádvezetőt külföldi juta­lomüdülésben, tizenhatot igaz­gatói dicséretben, hatot ötna­pos, tizennégyet pediq három­napos jutalomszabadságban ré­szesített. A 15 éves brigádmoz­galomban kifejtett tevékenysé­gükért nyolc szocialista brigád­vezetőt tárgyjutalomban része­sítettek, K. L j gépműhely szocialista kollektf- váiról. ' ;­i A negyedszázados • szövétke- ' zet éppen a jubileumi eszten­dőben kapta meg a Kiváló tér- - ] meiőszövetkezeti gazdaság ki­tüntetést. A szövetkezet okleve­lei kozott láttam jónéhányat, mellyel Pécs Város Tanácsa ju­talmazta meg a gazdaságot, a város ellátásában végzett mun­kájáért. Wieder Béla tanácsel­nök felszólalásában is beszelt erről, majd a szövetkezeti moz­galom jelentőségét méltatta, s elismerőleg szólt az alapítók út­törő szerepéről, akik példát mu­tattak a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Mint mondotta a tanácselnök: „óriási jelentőségű társadalom- politikai tettet hajtottak végre”. Beszédének végén Wieder Béla Pécs város párt- és állami ve­zetőinek jókívánságait és kö­szönetét tolmácsolta, Az ünnepségen dr Földvári János adta át Jandó Péternek a Munkaérdemrendet Kovács Ferencnek és Varga Józsefnek a Kiváló termelőszövetkezeti dol­gozó kitüntetést, majd a magvar mezőgazdasáq negyedszázados eredményeiről beszélve, külön kiemelte a reménypusztaiak út­törő szerepét. Major Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szövetkezeti főosztályának helyettes vezetője dr. Dimény Imre miniszter jókí­vánságait tolmácsolta. Az ünnepi közgyűlés végén felszólalt Varga Lajos, a szö­vetkezet első elnöke is: — Még képzeletünkben sem született meg akkor 25 eszten­deje, ami ma valóság ebben a szövetkezetben — mondotta meg hatotton. — Már kevés ismerős, régi arcot látok, hiszen akik akkor születtek, amikor mi, a közös sorsot választottuk, azok már édesanyák, apák. önök mór más gondokkal küszködnek, mint akkor mi, de mostani ne­héz munkájuk között se feled­kezzenek meg rólunk továbbra sem, s nagyon köszönöm, amit a gazdaságért tettek, s hogy megbecsülnek minket is. L. J. Építsünk óvodát! - Szigetvárott Az elmúlt héten újabb csatla­kozások történtek Szigetvárott a Városi Pártbizottság felhívása nyomán kibontakozott óvodaépí­tési mozgalomhoz. Havi kerese­tük 3 százalékát fizetik bé há­rom hónapon át a Városi Tanács számlájára a Szigetvári Járási Pártbizottság dolgozói, a Zrínyi Miklós Gimnázium leánykollé­giumának nevelői és dolgozói, a városi művelődési központ, az óvodák, a II. számú bölcsőde dolgozói, valamint a II. számú általános iskola tanárai és dol­gozói. A posta Szigetvári dol­gozói havi fizetésük 2 százalé­kával támogatják a mozgalmat. — Pécsiek, baranyaiak a rá­dióban és a televízióban. Hét­főn, a Petőfi rádióban 23.15-kor Marczis Demeter népdalokat énekel. Kedden a televízióban 21.25-kor az „Elindult szeptem­berben” (Darvas József szerzői estje) című műsorban Szirtes Adóm is szerepel a „Hajnali tűz” című drámarészletben, Szerdán a televízióban a 21.45- kor kezdődő „Jogi esetek" cí­mű műsorban az egyik szakértő dr. Csiky Ottó, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke. Pénteken a Kos­suth rádióban 9 órakor „Móricz Zsigmond Szombathelyen” cím­mel Bárdosi Németh János em­lékeiről hallhatunk. Közreműkö­dik Győri Emil. Ugyancsak pén­teken a Kossuth rádióban 15.25- kor a „Kóruspódiumban” a pécS- szabolcsi Puskin Művelődési Ház női kara énekel, vezényel Iva- sivka Mátyás (Orff: A tavaszról), a Pécsi Mecsek Kórust pedig TiJIai Aurél vezényli (Toch: Földrajzi fúaa). December 21-én a Petőfi rádióban 23.15-kor Bal­ks Tibor éneke! népdalokat A Ceglédi Cipőipari Vállalatnál ebben az évben félmillió pár gyermekcipőt készítenek. A vállalat kizárólag, a kormány ártámogatását biztosító terméket állít elő, ezzel vállalva az alacsonyabb Jövedelmezőséget k i

Next

/
Thumbnails
Contents