Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-16 / 335. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! nantuii XXX. évfolyam, 335. szám 1973. december 16., vasárnap Ara; 1 forint Az MSZIViP Baranya megye* Bizottságának lapja Politika és tudomány A mandsta-lenlnista politika kimunkálása és érvényesítése tudományos jellegű intellektuális tevékenység. Á megismerő és következtetésekre jutó gondolkodásban, a döntések kimunkálásában, a végrehajtás megszervezésében a politika támaszkodik a különböző szaktudományok eredményeire. Az objektív társadalmi folyamatok törvény- szerűségeit kutató, feltáró tudományok mind növekvő mértékben járulnak hozzá a politikai gondolkodás, döntés és cselekvés tudományos jellegének erősítéséhez. A politikai gondolkodást, döntést és cselekvést mégsem lehet minden megszorítás nélkül azonosítani a tudományos tevékenységgel. A politika nem a tudomány valamely speciális ága. Más minőség, sajátosságainál fogva „több” is, „kevesebb” is annál. A politika sajátos érdeklődési-működési körének legfőbb jellemzője a politikai hatalomhoz való viszony. Ez lehet helyeslő vagy tagadó, attól függően, hogy az adott politikai szervezet a meglevő hatalmat erősíteni vagy megváltoztatni, megszerezni vagy megtartani akarja-e. A szocializmus építésének idején a forradalmi munkáspárt politikai tevékenységének kiindulópontja és fő törekvése a többi dolgozó osztállyal és réteggel szövetséges munkásosztály hatalmának megőrzése, erősítése, fejlesztése. A szocialista hatalom külső és belső ellenségeinek kiindulópontja és végső törekvése e szocialista hatalom gyengítése, végső fokon megdöntése. A politikai harc lényegében mindig osztályharc, bár e két fogalom közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Az osztáiyharc jóval szélesebb, s nemcsak politikai harc formájában folyik. Másrészt pedig politikai harcnak vagyunk szemtanúi akkor is, amikor az azonos osztályokon belül folyik, például különböző burzsoá irányzatok-érdekcsopor- tok harcolnak — gyakran igen kíméletlen eszközökkel — egymás ellen. Ez is hatalmi harc, még akkor is, ha eredménye nem változtatja meg a hatalom (burzsoá) osztályjellegét. Felcserélheti viszont a kormányzás tényleges gyakorlásában résztvevő (s annak minden előnyét élvező) burzsoá csoportokat irányzatokat, személyeket A szocializmus építése idején a politikai döntések alapjául szolgáló sokrétű ismeretekben egyre magasabb a tudományos elemek aránya. Ugyanakkor a minden tekintetben egzakt-tudományos értékű politikai döntésekhez a tudományos informálok, ismeretek olyan tömegére fenne szüksége a politikai vezetésnek, amit a szaktudományok ma még nem tudnak kellő mértékben és optimális időben rendelkezésre bocsátani. A politikai vezetésnek ezért számolnia kell döntései végrehajtásánál előre nem látható, nem várt, nem kívánt következményekkel is. De nem csak erről van szó. A politikai döntéseket mindig konkrét, meghatározott körülmények között kell hozni és végrehajtani. A sajátos szituációk pedig sajátos döntéseket igényelnek. A politikai döntések szempontjából szinte nincs két azonos szituáció! A döntések a társadalmi valóság bonyolult és el- Itsniétes — a döntés pillanatában ismeretlen vagy kevéssé ismert — tendenciáinak harcain- konfliktusain keresztül, sokféle okjektív és szobjektív feltétel közepette, gyakran ellentmondásokkal terhelten érvényesülnek. A pilitikai döntés sajátos természetéhez tartozik, hogy a végrehajtás során nemcsak megvalósul, de — két irányban — szükségszerűen korrigálódik is. Egyfelől a szükségszerűen torzuló végrehajtási gyakorlat mindig helyesbítésre szorul az eredeti döntés érteimében és szellemében. Másfelől az eredeti döntés egyes elemei is módosításra szorulhatnak, mivel időközben maga a társadalmi valóság is változik. Ha egy-egy jelentősebb, hosszabb időszak alatt megvalósítható politikai döntést, a körülmények változásától fügetlenül, szó és szöveg szerint, minden szinten és szférában teljesen azonos módon akarnának érvényesíteni, — könnyen megeshetne, hogy a valóságban az eredeti döntés céljának ellenkezője teljesülne. Már csak azért is, mert gyakran éppen a helyes döntés lényegileg helyes végrehajtása idézi elő menetközben a társadalmi valóság lényeges megváltozását. A politikai döntéseket tehát hosszabb távon csakis a döntés szellemében fogant, annak eredeti céljait szolgáló érdemi „helyesbítésekkel”, „pólyamódosításokkal” lehet és szabad érvényesíteni. Politika és tudomány viszonyának sajátos oldalát képviseli a marxista-leninista politika viszonya a tudományos értékű marxista-leninista ideológiához Az ideológia a politika számára a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez, a szükséges következtetések levonásához szolgál iránytűként. Minthogy az ideológia nem valamiféle mindig és mindenütt használható recept, az adott valóság elemzésének elmulasztása esetén nem óv men a helytelen politikai döntésektől — mi több: a helytelen döntések sorozatától sem. Ez utóbbiak önmagukban még nem tehetik kétségessé az ideológia érvényes tudományos igazságát. Hiszen egy adott politika érvényességi köre lényegében nemzeti, az ideológia érvényességi köre viszont nemzetközi. Egy ország kommunista pártjának politikai döntései lényegében az adott ország viszonyai között érvényesülnek, az ideológia tudományos igazsága nemzetközileg érvényesül. A kommunista pártok nemzeti keretek között vívják harcukat a közös cél: a szocializmus, a kommunizmus győzelméért. E harc sikere megköveteli egyfelől a nemzeti és nemzetközi érdekek elvszerű egyeztetését célzó politikai kompromisszumokat. Másfelől a marxizmus-leninizmus tudományának közös fejlesztését, terjesztését és védelmét, mindenféle ideológiai kompromisszum elutasítását. A nemzetközi kommunista mozgalom testvérpártjai a proletár internacionalizmus helyes értelmezése és hatékony fejlesztése révén, együttes erőfeszítéssel biztosíthatják tudományos érvényű és értékű ideológiájuk továbbfejlesztését, egységét és oszthatatlanságát, tekintélyét, így érvényesülhet a nemzetközi kommunista mozgalomban együtt az eszmei érintetlenség és a politikai rugalmasság. Nádasdi József „Késik“ a genfi értekezlet drab—izraeli ellentétek az ENSZ szerepének megítélésében A TARTALOMBÓL N& a beruházási étvágy Vil omlással, mennydörgéssé smét beköszönt©.t a tél Közéleti ember, papircsákóban lilább kedvezmények a küllőidre utazóknak Örökösödési per 1973-ban Kissinger amerikai külügyminiszter szombaton délben érkezett közel-keleti kőrútjának következő állomáshelyére, Damaszkuszba. Személyében pontosan 20 év óta először jár amerikai külügyminiszter Szíriában. A két ország között 1967 óta megszakadt a diplomáciai kapcsolat. Megfigyelők szerint a genfi béketárgyalásokat előkészítő Kissinger-körút „legnehezebb állomása" Damaszkusz. Kissinger Damaszkuszban először munkaebéden vett részt szíriai kollégájával, Abdel Halim Khaddammal, majd az elnöki palotába ment, ahol fogadta őt Hafesz Asszad szíriai államfő. Jóltájékozott körökből származó értesülések szerint Asszad elnök a tanácskozás során kifejtette: ha az Egyesült Államok az izraeli kivonulás előtt még el akarja érni az olajembargó feloldását és a szíriai—izraeli hadifogolycsere lebonyolítását, akkor a genfi béketárgyalások eleve céltalanok. Kissinger állítólag azt bizonygatta, hogy Izrael „hajlandó” a kompromisszumra a megszállt Golan-magaslatok kérdésében. Kissinger még szombaton este tovább repült Ammanba, ott találkozik Husszein jordániai királlyal, majd vasárnap Izraelben tárgyal. Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter szombaton megbeszélést folytatott Vlagyimir Vinogradov szovjet nagykövettel és Herman Eilts-el, az amerikai diplomáciai misszió vezetőjével. Ezen kívül fogadta a francia és a libanoni nagykövetet, valamint az olasz ügyvivőt is. Kormánykörökből származó értesülések szerint a tervek szerint kedden megnyíló békeértekezleten résztvevő egyiptomi küldöttség vasárnap délelőtt indul el Genfbe. A delegációt Fahmi külügyminiszter vezeti. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton zárt ülésen határozatot fogadott e| a közel-keleti békekonferencia összehívásával és a világszervezet főtitkárának azon betöltendő szerepevei kapcsolatosan. A határozat kifejezi azt az óhajt, hogy Waldheim főtitkár „teljes és hatékony szerepet" játsszon a genfi értekezleten, ő töltse be az elnöki tisztséget, amennyiben ,.az érintett felek így kívánják” és folyamatosan tájékoztassa a konferenciáról a Biztonsági Tg- nácsot. Az el nem kötelezett országok által előterjesztett határozattervezetet ellenszavazat nélkül, a BT négy állandó tagjának tartózkodása mellett fogadták el. Kína — a tanács ötödik állandó tagja — nem vett részt a szavazásban. Röviddel ezt megelőzően az ENSZ székhelyén bejelentették, hogy Waldheim főtitkár gz eredeti tervekkel elentétben, szom- bgton még nem utgzik Genfbe. Indulósángk új időpontját a további fejleményektől tették függővé. Nem sokkal később a francia hírügynökség megbízható forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a genfi békekonferencia megnyitását három nappal elhalasztották, december 21-re. E hírt még nem erősítették meg, az ENSZ székhelyén viszont tudni vélik, hogy a halasztás oka a világszervezetnek, és különösen Waldheim főtitkárnak az értekezleten betöltendő szerepe körül továbbra is fennálló arab—izraeli nézeteliéres. Üjabb kivégzések Chilében Chilében kivégezték a népi egység kormányának két egykori egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó vezető beosztású munkatársát, dr. Abso- lon Weber Vihart es Rigobert© Achu Liendot — jelentette pénteken a La Segunda című lap. A katonai junta, a fasiszták bevett gyakorlata szerint a gyilkosságot ismét azzal próbálta igazolni, hogy a két kommunista politikust „szökési kísérlet közben” lőtték agyon. Jubileumi közgyűlés Negyedszázados a reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet Nyolc nincstelen porasztcsalad rakta le a mai háromezer holdas korszerű nagygazdaság alapjait „Úttörők” bizonyítványát állították ki tegnap a Bőrgyár kultúrtermében, a reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet jubileumi közgyűlésén. Negyed- százada nyolc nincstelen pa- rasztcsalád összekötötte sorsát, nyomorúságát és szikes, savanyú földjeiken akarták bebizonyítani, hogy közösen könnyebb megteremteni a mindennapi kenyeret. A megyei pártbizottság, felismerve a parasztok elhatározásának történelmi jelentőségét, a segítségükre sietett. A Pécs határában elhagyatottan álló Ress-pusztára költöztette a családokat, az itteni 100 holdas gazdaságban kaptak életteret. Baranya néhány más, akkor alakult szövetkezetével együtt ők voltak, akik a nagyüzemi gazdálkodás úttörői voltak. A gazdaság fejlődését szemléletesen mutatják be azok a tablók, képek, amelyekkel a gyári kultúrterem falát feldíszítették az ünnepi közgyűlésre. A tsz-tagok maguk is csodálkozva nézegették a grafikonokat, számokat. A mindennapi munkában nincs alkalom arra, hogy ilyen látványosan megszemléljék szorgalmuk eredményét. Néhány adatot érdemes feljegyezni. A szövetkezet közös vagyona 1960-ban 3 millió forint volt — most több mint 36 millió. Húsz esztendeje 7 forint volt az egy munkaegységre eső bér — ma 123 forint egy tízórás munkanap bére. A nyolc családból alakult termelőszövetkezetien ma 290-en dolgoznak, s már jónéhányan kapják a szövetkezet nyugdíját is. Vlllámlássaf, mennydörgéssel, hóviharral Ismét jelentkezett a tél. A vihar vezetékeket! tépett szét, oszlopokat döntött ki, Pécsett átmeneti vízhiányt okozott. (Tudó'ításunk a 4. oldo’on). A jubileumi közgyűlésen részt vett dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Novics János ország- gyűlési képviselő, Wiedar Béla, Pécs város Tanácsa elnöke, Mészáros M/fc/ásné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa. Mészáros András, a Városi Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Bíró Sándor, a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, valamint a megye, a város más vezetői. Övári János, « szövetkezet elnöke szubjektív, meleg hangulatú beszámolóban ismertette a gazdaság múltját, küzdelmes történetét. — ... mint málami paraszt, a szomszéd kíváncsiságával figyeltem a szövetkezet első eredményeit, majd később, amikor meggyőződtem róla, hogy helyes út a magyar paraszt számára nem lehet más, mint a közös gazdálkodós. Én is a már kitaposott, de azért még mindig nagyon rögös úttá léptem. Elismerés és tisztelet azoknak, akik az úttörő szerepet vállalták, elsősorban is Varga Lajosnak, szövetkezetünk első elnökének. De köszönet jár Sanüó Péternek, Vórga Józsefnek, Szűcs Jánosnak, Kovács Sándornak, Bódog Ferencnek, Krammeztetter Imrének, Kiss ó- nosnak, akik mit sem törődve a magyar paraszt előítéletével, bátran haladtak, és vezették a szövetkezet tagságát az új úton. — Ress-pusztán fáradt, éhes családok csatlakoztak az ormánsági nyomorultakhoz. Jancó bácsitól azt kérdezte Varga Lajos: ha idejövünk, azért itt maradnak? Az idős ember azt telelte: ha kenyerünk lesz, maradunk. Az első este a „honfoglalók” benéztek Pécsre, ezer fény villogott a városban. Csodálkozva és félve tekintettek a városra, melynek határában új otthonukra találtak. Aztán be(Folytatás a 3. oldalon) /
