Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-15 / 334. szám

1973, december 15. DUNANTOll NAPLÓ Huszonöt éves a reménypusztai Uj Elet Termelőszövetkezet Égi vagyonban, gazdasáqi tartalé­kokban megerősödve léphetnek át a huszonhatodik évbe. — Rné — Együttműködési szerződés a Bóiyi Állami Gazdaság és egy szlovákiai vállalat között Boy évi tízmillió forint értékben szállít baromfit Ny urának öt évre visszatekintő igen gyümölcsöző kereskedelmi kap­csolat eredményeként került sor tegnap délelőtt Bárban, a gazdaság baromfiüzemének központjában, a Bólyi Állami Gazdaság és egy szlovákiai ba­romfikeltető társulás, az SPDL Nitra, közötti hosszútávé együtt­működési szerződés aláírására. Az ünnepélyes aktusra a bári Fehérkastély nagytermében ke­rült sor. Részt vettek szlovák részről: Stefan Kohanski, a nyitrai Járási Pártbizottság tit­kára, magyar részről: Ambrus Lajos, a mohácsi Járási Pártbi­zottság titkára, Szentirrr.ai Bányász kiszesek segítsége úttörőknek Az idén nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság cimet — Pécs város három­ezer holdas nagyüzeme Pécs város déli határában az egykori Ress-pusztán alakult meq 25 évvel ezelőtt, 1943, de­cember 15-én Baranya megye első termelőszövetkezete. Az akkori alapító tagok közül ma már csak hárman élnek, nyug­díjasok. A megalakulás körül­ményeire ők a hiteles tanúk, Kovács Ferenc nyugdíjas terme­lőszövetkezeti éjjeliőr és két társa. Nyolc család volt jelen az alakuló közgyűlésen, egykor a felszabadulás előtt ők föld- nélküliek, nincstelenek, határoz­tak azon a napon úgy, hogy 100 hold földön közösen kezdik meg a gazdálkodást. Vagyoni helyzetüket a krónika így jeqyezte fel: „Egy tehenet, 5 lovat, 2 kocát és 1 kant hajtottak akkor a Földbérlő Szövetkezet elnevezésű közös gazdaság ki­nevezett központjában — Ress- pusztára, hogy ebből meq a 100 hold közös szántóföldből te­remtsenek maguknak új életet". Azóta is ez a puszta maradt a szövetkezet központja, nevét 1949-ben változtatták Remény­pusztára, s ekkor vették fel az Új Élet nevet. Az egykori szövetkezet vala­mennyi irata és okmánya el­pusztult — feltehetően nem is volt sok ilyen iratuk óbban az időben. A közös gazdasáq tör­ténetének első időszakát száj- hagyomány őrzi csupán, az első esztendők küzdelmeit, az ala­pító tagok adták tovább a fia­taloknak. Az idős emberek el­mondásaiból tudjuk, hogy közös állattenyésztés beindulásához az első esztendőben állami segít­ségből kaptak kilenc tehenet és egy kisborjút. Nem lehettek rossz fajtájú tehenek, s jó szem­mel vették meq ezekhez a töb­bit is, mert a reménypusztai tsz tehenészete éveken át a megye élvonalában volt, tejtermelés­ben az elsők között voltak és elnyerték a Törzstenyészet címet is. A város termelőszövetkezete más tekintetben is igen élet­képesnek bizonyul, s már 1949- ben csatlakozott hozzá Péter- puszta, Kökénypuszta és Málom közséq parasztsága. A követke­ző évben 1950-ben méq két tanya csatlakozott a gazdaság, hoz. Gépük még akkor sem volt. a szövetkezet földjeit az ócsárdi és a kozármislenyi gép­állomás szántotta meg. Fontos dátumnak számít a tsz életében 1956, amikor az első saját traktort megvásárol­ták. Az Új Élet Tsz vonzása to­vábbra is iqen erős volt a kör­nyezetre, 1965, január 1-én a málomi Rákóczi és a nagyárpá- di Új Alkotmány Tsz-ekkel egyesült az Új Élet, a központ Reménypuszta maradt, A mos­tani, 1762 hektáros — több, mint háromezer holdas területét 1972. január 1-én érte el a szövetkezet, amikor egyesült az újmecsekaljai Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezettel. Ma, Pécs város, Keszü, Kökény, Pogány, Pécsudvard és Kozármisleny közséq határolják a szövetkezet földjeit, amelyből 2140 hold a szántó, 276 hold a rét, 216 hold á legelő, ugyanennyi az erdő, öt hold a gyümölcsös, és a pé­csi köztemető mellett egy kis szerény kertészet is, amely fó­liás zöldségféléket szállít a város ellátására. A tsz neqyedszázados fejlő­dése nem mondható egyenletes­nek. Az első másfél évtizedben csak lépésről lépésre tudtak előbbre jutni. A dinamikusabb fejlődést, ami aztán 1973 tava­szán a Kiváló Termelőszövetke­Berkesdi „Kossuth” T ermelőszövetkezet január 1-i belépéssel növénvtermejztö agrasiósMisl a tiaimaz Feltételek: felsőfokú végzettség, növényvédő szakmérnökök és szaktechnikusok előnyben Lakás megoldható Je'e-itkezis a tsz oqronómusánál zeti Gazdaság cím elnyeréséhez vezetett, az 1965-ös évtől szá­mítják. Ezt megelőzően szinte mindenféle növény termesztésé­vel foglalkoztak, sok mindennel kísérleteztek is, A tervlebontá- sos rendszer megszüntetésével, Reménypuszta megváltoztatta termelési struktúráját, vetésszer­kezetét. Ma már csak néhány növény termesztésével foglalkoz­nak, de ezzel magos színvona­lon. Búzát, kukoricát, borsót, és néhány az állatok ellátásá­hoz szükséges takarmánynö­vényt termelnek csak. Érdemes néhány terméseredményüket fel­jegyezni. Búzából 1965-ben 13 mázsát sikerült 1 holdról beta­karítani, 1972-ben már 22 má­zsát, ebben az évben étkezési búzából 20,8, takarmánybúzából 24,1 volt az átlaguk. Kukoricá­ból ugyanezen idő alatt 23 má­zsáról 30 mázsára növelték a hozamot, ezen az őszön 265 hektár átlagában 50,4 mázsa kukoricát takarítottak be hektá­ronként. Igen jó cikkük a lu­cernamag, amit az idén is 45 hektáron foqtak, átlaq 1 mázsa 9 kilót hektáronként. Ma már múzeumi tárgynak számít az első traktor, amit 17 évvel ezelőtt vásároltak. Még 1965-ben is 43 ló dolgozott a szövetkezetben, ma a tsz-nek mindössze nyolc lova van, erő­gépeinek száma azonban 18. Minden traktorhoz komplett munkagépsor tartozik. Kézimun­kát a növénytermesztésben úgy­szólván nem végeznek, de hisz Pécsről, ilyen nagy ipari város­ból nem is számíthatnak sok fiatal munkáskézre. A betakar?, tást és a szállítást ij gépesí­tették, Mikor a profilkialakításra ke­rült sor, tekintettel a vórosközel- ségre - egy 150 ezres nagyvá­rosnak nagyon kell a friss tej, amit itt a szomszédban termel­nek meg — és a helyi tradí­cióra — mely különösen Málom és Nagyárpád községekben volt igen erős — a szorvas- marhatenyésztést választották, már akkor amikor ez még ko­rántsem volt o legjövedelme­zőbb áqazat. A tehenek azon­ban régi uradalmi épületekben voltak elhelyezve, 1971-ben megkezdték az új szakosí­tott tehenészeti telep építését Nagyárpádon. A telep elkészült, az utolsó létesítményt, oz ehe­tőt a napokban fogják átadni. A megye egyik legkorszerűbb telepe lett az övék, a 200 férő­helyes tehénistálló szerkezete előregyártott, acélvázas, s a legkorszerűbb technológiával szerelték fel. Hasonlóan modern a 144 férőhelyes borjúnevelő is. Az új telep már üzemel, az ótlagtermelés most is magas, háromezer liter körüli. A szö­vetkezet évente 4—5 ezer hekto­liter tejet, 600—700 mázsa élő­marhát értékesít, amelynek 70 százalékát rendszeresen expor­tálják. Vagyonilaq is megerősödött az utóbbi években a tsz. Míg 1965-ben mindössze 18 millió forint közös vagyonuk volt, ad- diq ma ennek a duplája, több, mint 36 millió forint, amiből 30 millió a tehermentes tiszta szö­vetkezeti vagyon. A közösben ma közel 300 ember dolgozik, akik évente 20 milliót meghala­dó bruttó termelési értéket állí­tanak elő. Az egy tízórás mun- i kanap értéke 1970-ben 107,8 j forint volt. 1972-ben 116,5 fo- j rint, az idei tervükben pedig 123 forint szerepel. S hogy ez nemcsak terv marad, arra o szövetkezet idei qazdáikodása a garancia. A jubileumi esztendőt ió kilátásokkal záriók Remény­pusztán, hozamten'üket mintegy 10 százalékkal teljesítik túl, s Szerteágazó, érdekes és hasz­nos programot magábafoglaló szocialista együttműködési szer­ződés született tegnap, pénte­ken délután a pécsszabolcsi ál­talános iskolában, az iskola út­törőcsapata és az István-aknqi előkészítő körlet KISZ alapszer­vezete, valamint az ott dolgozó 3 szocialista brigád között. A szerződés értelmében az úttörők, a kiszesek és a szocia­lista brigádtagok a csapat név­adójának, Török Istvánnak a tiszteletére emléktúrát szervez­nek. A KISZ-fiatalok és a szo­cialista brigádok 500 óra tár­sadalmi munkával segítik az úttörőcsapatot. Tervezik egy külön KISZ alapszervezet létre­hozását is, amely az úttörőcsa­patot patronáló ifivezetőkből állana. A bányaüzem részéből vállalták, hogy az iskola két legjobb tanulójának és a két legrosszabb anyagi körülmé­nyek között lévő tanulójának nyári táborozási költségeit fe­dezik. A kiszesek segítik a pécs­Visszaélt a bizalommal, lakó­társait lopta meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkás- szállóján Sallai József. A 21 éves fiatalember ez év októberében került a vállalat­hoz. Alig pár napja lakott a pé­csi Hajnóczi úti szállóban, ami­kor — október 14-én — azzal a szándékkal kereste fel egyik munkatársát, hogy pénzt kérjen tőle. A férfi rövid időre elhagy­ta a helyiséget — ezt használta ki Salai: a széken levő zakó­A természetes, vitamindús, MÉHPEMPÖ, VIRÁGPOR ÉS MÉZ fogyasztása a külföldi klinikák tapasztalatai szerint — a szervezetre jótékony hatású: idegesség, fáradtság, soványság, vérnyomászava­rok, asztma, reuma, izületi bántalmak, makacs álmatlanság, kimerültség, trombózis megelőzés, klimax, lábadozás stb. esetén. Érdeklődésére — amelyhez válaszbélyeget is szíveskedjék mellékelni - díjtalanul részletes tájékoztatót küld a FARKASRÉTI MÉHÉSZET Bpest, XII, Németvölgyi út 83. Irányitószám; 1124. — Tel,: 438<286. Kérje örvöse tanácsát. szabolcsi iskolásokat a pálya- választásban is. A pályaválasz­tással kapcsolatos összejövete- leken filmeket vetítenek a gye­rekeknek, megismertetik velük az érdekesebb és fontosabb szakmákat. Ennek a program­nak a legizgalmasqbb része a bányajqrgs lesz. Az úttörők a bányqüzem ifjúkommunistáival együtt készülnek fel és ünnepük meg a KISZ megalakulásának 17. évfordulóját. A közeljövő­ben megrendezendő helytörté­neti vetélkedőn a pécsszabolcsi iskolások a Mecseki Szénbá­nyák történetéből összeállított műsorral szerepelnek. Tegnap délután az iskola vendégei meghallgatták a műsort, elis­meréssel szóltak róla, és meg­ígérték, hogy segítik kiegészíte­ni, teljesebbé tenni. Az István-aknaiak már har­madik éve szerveznek szocialista műszakokat a pécsszabolcsi út­törőcsapat patronálására. Idén 2000 forintot gyűjtöttek össze csapatfelszerelésre. A pénzt tegnap adták át. ból elemeit száz forintot. A pénzt italra költötte. A sikeres lopáson felbátorodva, másnap ismét meglátogatott egy szobát. Itt éjszakai műszakban dolgozó társa aludt. A betolakodó a nyi­tott szekrényből akadálytalonul vitte el az alvó zakóját, karórá­ját és mintegy másfél méternyi ruhaszövetet. A lopott holmit el­zálogosította, az így kapott pénzt a szórakozóhelyeken köl­tötte el. Nyolc nap múlva ismét pénz nélkül állt, gondolta, ismét szerez valamit. A negyedik eme­let egyik szobájában egy tás­karádiót talált. Útja a zálogház­ba vezetett ismét Ezen az éjsza­kán még egy szobát keresett fel: a szobában alvó kabátjából ez­úttal nyolcvan forintot lopott. Az összeg kevésnek bizonyult, így november 1-én éjszaka ismét visszalátogatott óbba a szobá­ba, ahonnan alig két héttel ko­rábban zakót, órát és szövetet emelt el. A két pihenő munka­társát figyelembe sem véve, ma­tatni kezdett a szobai szekrény­ben: az egyik kabát zsebében pénztárcát talált. Miközben ki­emelte, egy kulcscsomó is a földre esett. Ez volt Sallai Józséf veszte: a zajra felébredt az al­vók egyike. Bár a tolvaj elme­nekült, feltűnt a rendetlenség és a szoba lakója értesítette az üzemi rendészt. Segítségével ha­marosan sikerült elfogni a házi szarkát. A Pécsi Járásbíróság tegnapi tárgyalásán két rendbeli ház- közösségben élő személyek sé­relmére elkövetett lopás bün­tette, valamint négyszeres lópás vétsége miatt vonták felelősség­re Sallai Józsefet. A vádlottat egy évi szabadságvesztésre és a közügyektől két évi eltiltásra ítél­ték — egyben kényszerelvonó kezelésre is kötelezték. László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, dr. Nozdoviczky Miklós, az Állomi Gazdaságok Országos Központ­jának képviseletében. Az 1974-től 1980-ig szoló megállapodást a magyar pcit- ner részéről Kisjakab Lajos, a Bólyi Állami Gazdaság igazga­tója, és dr. Grünfelder Lőrinc, a gazdaság baromfi üzemériek vezetője, míg szlovák részről láljuk a nyitrai járás minden bq- romfikeltető társulás elnöke és Ivanicska Lukács, a társulás ] igazgatója írták alá. A hosszú- i távú szerződés előzményeként a bólyi gazdaság az utóbbi öt év­ben évi 42 ezres, majd később 80 ezres nagyságrendben szál­lított tojóhibrid szülőpárokat a szlovákiai társulásnak. Az SPDL Nitra nagy társulás, amelynek tagjai között ott to­latjuk a nyitrai járás minden ba­romfitenyésztő, illetve tartó- és termelőszövetkezetét. A bóiyi szakemberek nagy segítséget nyújtottak abban, hogy Nyitón kialakulhasson a könnyűtestű Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a Pécsi Nevelők Háza Ka­marakórusa, városunk zenei életének kiemelkedő együttese. A kórus több nemzetközi verse­nyen értékes díjakat szerzett: négyszeres kiváló együttes, or­szágos minősítése: „Diplomás Fesztiválkórus’’. A jubileum alkalmából ma, szombaton délután és este ün­nepségeket rendeznek. 17 óda­kor a Hírlapolvasóban nyílik meg a kórus életét és 15 éves történetét bemutató dokumen­tumkiállítás. A megnyitón köz­reműködik a pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius Kamarakórusa, Iva- sivka Mátyás vezetésével. Este fél 8 órakor a Liszt Fe­renc Hangversenyteremben a jubiláló együttes ünnepi hang­versenyen lép a közönség elé. A koncert előtt dr. Voksán Jó­zsef, a Pedagógusok Szakszer­tojóhibridek bázisgazdasága és Csehszlovákiában meghonosod­hasson a Bólyi Shaver tojótípus. A nyitrai tenyésztelep tervezésé­ben, kialakításában a kelte’ő építésében is hatékony segítsé­get adtak a bólyiak. így került sor a kapcsolatok magasabb szintre emelésére, a több évre szóló kereskedelmi, tudományos és technikai együtt­működési megállapodás aláírá­sára. A szerződés értelmében Boly minden évben biztosítja az SPDL Nitra részére a Shaver te- nyészanyagot. Ez azt ielenti, hogy 1980-ig évente 82 ezer szülőpárt — napos korban — és félmillió darab előnevelt végterméket, tehát Shaver hib­ridet szállít Nyitrának. Ennek ér­téke évente mintegy tízmillió fo­rint. A tegnap kötött együttműkö­dési megállapodás a két ország minisztériumának jóváhagyása után lép életbe. Az első 18 ez­res bólyi csirkeszállítmányt 1974 februárban indítják útnak Szlo­vákiába. vezete Központi Vezetőségének titkára köszönti a jubiláló kó­rust, amely műsorában az ün­nepi eseményhez méltó műve­ket állított össze. A hangver­seny első felében reneszánsz darabokat és Brahms- és Bach- műveket énekelnek, a második részben mai modern műveket szólaltatnak meg az együttes két karnagyának, Dobos László­nak és Tillai Aurélnak a vezény­lésével. / — Dalest Sellyén. Holnap, december 16-án este fél 9 óra­kor vidám, zenés dalestet rendez Sellyén a helyi ÁFÉSZ. A műsor­ban Galambos György, Vári Éva, Cseh Mária és Mester Ist­ván, a Pécsi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Pályazalol hirdetünk o január 1 -töl betölthető csoportvezető főmérnöki új álláshelyre építészmérnökök, építőmérnökök részére Várostervezési gyakorlattal előnyben Tiszta erkölcsi bizonyítvány szükséges Lakást biztosítunk . .. . Leveleim: MOHÁCS VÁROSI TANÁCS V. B. Tanácselnök-helyettes A tárgyalóteremből: Elítélték a munkásszálló tolvaját A Pécsi Kamarakórus jubileumi ünnepségei l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents