Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-15 / 334. szám
6 DUN ANTOLI NAPI© 1973. december 15. TERMÉSZETVÉDELEM A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség kelet-európai bizottságának konferenciáját a közelmúltban rendezték meg Belgrádban. Az egy hétig tartó tanácskozásnak két témája volt. a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek vizsgálata mel j lett a szövetség tagországai be számoltak a természetvédelem- j re, természetszeretetre nevelés | iskolán kívüli oktatásnak szerepéről is. A hivatalos programot köve tőén a természetvédelmi szak emberek tanulmányúton vettek részt — közel kétezer kilométe rés útjuk során egyebek között megismerkedtek Szerbia, Montenegró, Horvátország és Bosznia-Hercegovina nemzeti parkjaival, nemzeti emlékhelyeivel. Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke vezette magyar küldöttség tagja volt Reuter Camilló. Dél-dunántúl természetvédelmi főfelügyelője, tőle kértünk tájékoztatást a belgrádi konferencia tapasztalatairól, a* Országos Természetvédelmi Hivatal nemzetközi kapcsolatoiról. a természetszeretetre való nevelés néhány kérdéséről. — A nemzetközi Természet- védelmi Szövetség tagországaiban mit tesznek a természeti szépségek védelme, fejlesztése, .. hozzáférhetőségük megkönnyítése érdekében? — Az arra érdemes területeket azonnal védetté nyilvánítják Jugoszláviában, beleértve a nemzetközi történelem kegyhe- : lyéit még akkor is, ha azon a környéken a természet szépségeivel szűkmarkúan bánt — mondta Reutex Camilló. — Ezeket a parkokat, kegyhelyeket őrzik. A természet szeretetéről a természeti szépségek megbecsüléséről igen sok előadás hangzik el, mely nemcsak a gyermekeknek szól, hanem a felnőtt lakosságnak is. Azért, hogy minél többen láthassák a nemzeti parkokat, természet- védelmi területet Jugoszláviában, az az első, hogy jó aucó- utot építenek ezekre a helyekre. Mindenütt található kilátó, esőbeálló. A védett területeken szállodákat építettek. A szálloda-épületek stílusjegyei hasonlóok a környék népi építészetéhez. A szállodák egész éven át üzemelnek, melyek gazdája a helyi természetvédelmi szövetség, vagy intézet, így ezek elsősorban nem gazdasági eredmé- { nyekre törekednek. A nemzeti j parkokban iskolás gyermekeknek külön Szállodájuk van, amit a tanulmányi kirándulásaik alkclmával vehetnek igénybe. Egy-egy védett területen k's helytörténeti múzeumot hoztak * létre. S nem hiánycikk az ízléses és tetszetős propaganda anyag sem - prospektus, levelezőlap .. . A Szovjetunóban és Lengyelországban még kedvezőbb a helyzet, mint Jugoszláviában. A boloár kol'cga elmondása sze-int. náluk ig-n laza a te"m4szetvéde!mi területek védelme. — Pécs levegőjének megmentése érdekében most indult a nagyarányú fc s'tási program. Déli szomszédaiknál a fásításnak jelentős hagyományai vannak. — Nagyon tanulságos volt megismerkednünk az úgynevezett Gorán mozgalommal. Mint ismeretes, Jugoszlávia területén rmntegy négymillió hektár kopár terület van, amelynek er- dös'tése igen sürgős. Megindult a fásítási mozgalom, s a lakosság óriási tömegei vesznek részt faül'eté'ben. Az eddig végzett munka igen szép eredményeket hozott. A konferencia bizonyára jó alkalom volt a nálunk folyó természetvédelmi munka lemé- résére. összehasonlításokra is alkalmat adott. — örvendetes, hogy a magyar természetvédelmi törvény világviszonylatban a legjobbak közé tartozik, s erre joggal büszkék lehetünk. Beszámoltunk a Hortobágyi Nemzeti Park létesítéséről, a tájvédelmi körzetek, Tihany, K4sbolaton-, - ZseU«- ség, Keleti-Mecsek — kialakítási munkáinak állásáról, a hazai vándormadártelepek védelméről. Megállapítottuk, hogy a mi védett területeinken nagyobb a tisztaság, mint szomszédainknál. De azt is láttuk, hogy sok autóutat, szállodát kéne építenünk, hogy eljuthassanak az emberek a legszebb hazai tájakra. Szükséges lenne bővítenünk a propaganda anyagainkat is. A tanácskozáson szorosabbá váltak e a két ország — Jugoszlávia és Magyarország - természetvédelmi szakembereinek a kapcsolatai? — Ez a konferencia azért is jílontős volt a számunkra mert gyakodat'lag most lépett be hazánk a Nemzetközi Tér mésze‘véde!mi Szövetségbe, s egy ehhez hason'á tanácskozás meg-endezését 1975-ben vál- 'altuk. A szervezet tagországaként műd nyílik a hazai, szak- ombz_ek nemzetközi taau'mánv- út'p'ra, a tudomán'os ku*a'á- sok kő'zz*5n*”- cse-'‘;-e rv’’e- eóc,i-'"it W erezte M'kulics Zv'ezckco, a h'-vá'C’S óoi tér mőzzoivédplmi deleró-ió veze tője. s ms~hív*uk a Btcs környékén V~l' kítondó tájvédelmi körz°t IP'M t^vcszi me-myifó:ó- ra. Ártó! is táravaltun1', miképpen - lehetne fejleszteni a kapcsolatot a ké1 'zomszédos terület természetvédelmi szervei között. — A konferencián a togálla mok pedagógusai is refe-á’tak a term’szetvédelmi nevelés kérdéseirő1? — Ezen a téren is van tanulni valónk. A pedagógusok Ju- aoszíáv'c.bnn a természetvédelem leglelkesebb patrónusai. A gyermekek iskolai ki-ándulásait minden e^e^ben természetvédelmi mun! óval kötik össze: tisztítják az erdet, madáretetőket állítanak fel. A nemzeti parkok reprezentatív prospektusai komoly ismeretanyaggal is szolgálnak az olvasónak. A természetvédelmi szervek rendszeresen hirdetnek, gyermekek és felnőttek részére természetvédelmi témájú fotó-, irodalmi és képzőművészeti pályázatokat. S még. vald- mi,—a--nemzeti-kegyeleti helyek — gondolok itt a partizán harcok emlékműveire, csatahelyekre — felügyelői legtöbbször maguk is részt vettek a harcokban, s idegenvezetéseik során személyes élményeiket is elmondják a gyerekeknek. Mécs László Knmo'vtalan ro'af Az Isten nem ver botfái Még a hőskorban történt, omikor egy cég két főből óllctt. Szükség lett volna egy gépíró- nőre. Hirdetést adtak fel tehát, amelvben kérték perfekt gyors- és igépírónők jelentkezését. Micsoda áradat indult meg! Csinos, csintalan, szőke, ber- na, fekete, öreg, fiatal. Egyetlen egy faita nem jelentkezett, aki gépelni tudott. (Akkor ez még lenézett foglalkozás volt.) 1 Valamennyinek közö? vágya volt, hogy ott tanukon meg és mindegyik kiguvadt szemmel kereste az „A” és „B” betűt. Volt olyan, hogy meg is talá!ta, de olyan, aki egy percen belül, egy se. Egyébként mindnek a bemutatkozó szövege így kezdődött: _ Kupacvezető elvtársat keresem, ez és ez küldött! Aztán egy-két perc alatt megtalálta az „A" és „B” betűt és o lehetőségekhez képest kilökődött. Egyszer csak ismét beállított egy feltűnően jó nő és azt mondja: ~ A Vezető elvtársat keresem! Ez sem volt újdonság. A szöveg mindig azonos volt és a megjelent • nők fele rendkívül csinos volt. Tehát a Kupacvezető íay válaszolt: — Én vagyok! Maga pedig leül a géphez és megkeresi gyorsan az „A” és „B” betűt! — To-^os ez? — Pc!'é''cnü!! Tudom, magát a Jó' ‘en kar'úrs kü!d*e. tehát enr?' o risz'otníl ne időzzünk soká'- ' •’nem méltóztassék ne- kikön '■"■kölni. — Kivételesen nem tekintene el ettől ? ■— Szó se lehet! — Akkor sem, ha én vagyok a Minisztérium Káder-Osztályának vezetője? A Kupacvezető úgy látta, hogy lényegesen változott a helyzet. Mindenesetre orv dolog volt. Káderosok nem szoktak ilyen jó nők lenni. — Ebben az esetben természetesen módosult a helyzot! Tessék, rendelkezzék velem! A nő rendelkezett. Két alkal- mazottuk volt, a káderügy tehát 10-perc alatt elintéződött. Majd azt mondta: — Elvtárs, én itt ismeretlen vagyok. Olyan kedves ez a város. Legjobb lenne az üdülőben ebédelni. Simán fel is buszoztek, de amint a lépcsőn felfelé mennek, jut eszébe a Kupacvezetőnek, hogy az anyósával egy házban lakik a főpincér és ha az meglátja őt, amilyen piszok, be fogja köpni. Ártatlanul mártírhalált halni esze ágában sem volt. Rögtön akcióba is lépett. — Hé Elvtársnő! Ha muszáj, akkor kössünk ki itt, de ha valódi tájjellegű ételeket akar (a fene tudja mi az), akkor menjünk el a Dömörkapufioz. A Dömörkapu messze volt, kimondottan főpincér nélküli helynek tűnt fel, a. nő aránylag könnyen csábítható volt, tehát röntön el is indultak. A vidék csodálatos, vöröslött egy bokor, galagonya pirosodott, sárga, kék-lila giz-gazok virítot'ak és a nőre rátört a romantika. — Ezt szedjünk! — Mibe van ez nekem? — mondta az ipse és csodálatos őszi, mezei akcióba bonyolódtak. Kétségtelen, hogy ennél ártatlanabb szórakozásban még nem volt része, de messziről nagyon gyanúsnak tűnhetett. Ügy nézett ki, mintha a hitvestársi hűség alaposan felrúgódott volna és világrengető dévajko- dás kellős közepébe került volna az ártatlan megfigyelő. (Ha egy megfigyelő egyáltalán lehet ártatlan!) Ráadásul, ahogy kibukkantak az egyik kanyarból, a csalitból, szembejött velük egy teljes lánvosztály. Nem olyan kislányok voltak, anványiak már, akiknek jól működő fantáziájuk lehetett a bűnnel kapcsolatban és éppen olyan formájuk volt, mint a feleség, a tanárnő egyik lányosz- tályónak. — No, mondta magában, itt minden le lesz tagadva, jól*e- het nem történt semmi — sajnos! Ki az a hülye, aki ólbűnökért vállalia a felelősséget, ha még valódiért sem hajlandó. Megebédeltek, ahogy illik. Hátra volt még az otthoni beszámoló. A csalitban bujdosás, meg a lányosztály a lapítást lehetetlenné tette. — Nem értem én ezeket a pesti nőket!? Itt volt egy káderes és nem rátört o romantika?! Mindenáron a Dömörka- punál akart ebédelni. Hát nem el kellett vele mennem! — mondta o‘thon. — Csinos volt? — kérdezte az asszonytárs. Nem szerette az ilyen sunyi kérdéseket: — Láttál te- már csinos káderes nőt?! — lépett fel támadólag. '"'L'"E',r’Ó ' ,”ATr‘R~* b-Hage-ti P’'’?7 Szövetkezet 15 millió forintos költsénael megépítette Siatorbágyon másod!*- "i ‘Vi ii-emőt. Az úi konfe'-nio csarnokban férfi és női nadrágokat, női kabátokat készitenek. Az öreg — Épp a váltásra érkezett. Csibi gyere, siess! A tyúk szétterített szárnnyal bslesüppedt az udvar homokjába. A brukoló galambokat, vagy 250-et néhány perce hessintette fel házukba hfernádi Laci bácsi. Elült a hét fiatal fácán is. élükön Pityuval. Ahogy szólí'otta mindet, felkapták fejüket: Zsuzsi, Lili, Kati. öt óra van. Most Cs'bié a világ, vagyis a 10x20 méteres udvar. — Hatalmasra kigömbölyö- dött jószág, elvárja, hogy még most is felrakjam a kosárba. Reggel meg leszedem. Ha nem iöhet ki, tyúk létére kukorékol. Minden toiás után kanárieledelt kap ajándékként. Az esti : órákban. engedem ki, mert a ; harcias fácánok m‘egc$1pdfeV nék. — A szelíd Csibi billeg, bogarakat fés. majd aprózza lépéseit totyogós iramodással. Fényesre koptatott sínpárok, felettük magasfeszültségű drótok. A Hőerőmű óriási kéményéből szálló füst egyenletesen hu'lámzó halvány szalag. Pécs- Pályarendező vasútállomás mellett, a domb aljában, a szélső Nagyjából sikerült nyugalmat előidéznie, bár az egész nem hatott valomi meggyőzően. (Ártatlan történetek sohasem hatnak meggyőzően I) Másnap, amikor hazaért, lelkesen bömbölő feleség fogadta. — Hát neked mi bajod? — kérdezte nvugodtan, bár az volt a: érzése, hogy itt valami kehe van. — Az a nő mégis csinos volt! No most igazodjunk el a nőkön ! Mindenesetre a nő csinosságát erősen ké*séqbevonta a következő szavakkal: — Aki azt a nőt csinosnak látta, az hülye! A főpincérnek meg leverem a derekát. Az asz- szony a főpincért nem tagadta, tehát nem a lányok voltak. A következő vasárnap — a kibékülés után — felmentek a Dömörkapuhoz. Nem hiába a görög tragédiák a végzettéi komolyan foglalkoztak, mit láttak? Az egvik'asztalnál ott édéleg a főpincér egv naqy fenekű nővel, aki szemmel láthatóan nem volt azonos keszeg feleségével. — Na. majd adok én neked! — mondta a Kupacvezér. Az asszonyban felébredt a szolidaritás, le akarta beszélni, hogy ne ártsanak annak a szegénynek, de a Vezető tántoríthatatlan volt. — Menjünk az anyádhoz! Majd én megmutatom ennek az EPHIALTES-nek. (Ő volt az, aki a görög hadsereg, hátába vezette a perzsákat. Rá is szolgált az áruló névre.) Mindenesetre lefestette az anyósnak a semmirekelő főpincért, aki az otthoni mosás he- 'yett nagy fenekű nőkkel dévoj- kodik. Az árulókkal szemben nincs könyörület! Szőtlösy Kóhnéfl vadász szolgálati lakásban él Laci bácsi. Már 23 éve. — Hét éve a sínek között találtam Csibire. Kieshetett egy utas kosarából. Tavasz volt, felvettem. Akkor szokott örökre a tenyeremhez. Most körbejárja az udvart, aztán lefekszik. Kalitkák sorakoznak az udvaron. — Ez a siralomház. Haldokló maddrakat bújtat ide. A nyugdíjas ketrecbe az öregeket rakja. Egyet sem vág le soha, Emitt az óvodáskalitka. Ebbe menti a kiesett vagy kilökött fiókákat. Abban a zöldablakos kalitkában egykor fürjecskék laktak. A hajdani madárfogás emlékeit idézik a csaló-kglitkák. ülőkék meredeznek a kerítésen, hoqy a fácánok friss levegőt szippantsanak. Egy kisebb lugas- a mentsvár. Itt'hűsöfnék az ál- fetokr Kiitön egy ,,kácF' a fördő.- Napi-hús-z-vödör vizet is kipancsolnak, ha nagy lubickolhat- nékjuk támad. A négy méter magas galambházat egy hónap alatt eszkábálta össze. — Csak házi és olyan pöstaqdlam- bok tollászkodnak a-, bejáratok előtt, amelyek sose reppennek el máshoz. Nyest. nyuszi, menyét családok békésen megférnek a fóskamra recsegő-ropogó lomjában. — Három pár gerle turbékol az alma- és akácfán. A vállára röppennek, hirtelen surrognak és máris nagy kalapja karimóián billegnek. A belső szobában fényképek sorakoznak a falon. Az egyiken medvebocs. Fenn a Kárpátokban, Zsolnán egy málnásban vette magához. A másik képen két őz bóbiskol, Bak és Pici. Celldömöl-kön Pici a két apróságát a vasutassapkába ,.ba- bázta”. Egy szegen lóg a bölcsővé lett sapka. Előtűnik a homályban a fegyvertartó táblán az üres puskátok. 35 évet vadászott Laci bácsi. 13 évesen már vadászjegyet kapott. Min- diq ott leste a vadakat, ahol szolgált: Zsibó, Zilah, Nagy- cenk, Szentgotthárd, Losonc, Csáktornya, Szeghalom, Zala- egerszeqen a sportegvesületben aranyjelvényes mesterlövészként ismerték. Apia hegedűt és puskát nyúitott féléié gyermekkorában. ő az utóbbi felé nyúlt. Innen a vadászhagyomány. A trófeagyűjteményben őz- és szarvasaaancsok, Hársfafaraná- sok tart'ák az aaancsokat. Fa- raq is. Eav kisebb kalitkára 60 óra is kell, egy trófeatartóra csak tíz óra. Kitömött madarak: Lili, a házikacsa és Burika, a vadliba. Meggyógyította a sebesült vadlibát, íay hat évig repdesett még Pécs felett, de esténként mindig visszatért. Őrizte a kacsát, ha az 'épp tojáson ült, mert „házasságot kötöttek”, Aztán Burika nyakát elmetszette egy qonosz ember, Laci bácsi méq perre jf ment, de hiába. — Az állat gondolkodik, sőt érez is. Miért repült vissza három nap után is a vadlibám? Csak gágogott, csapkodott a vállamon. Hernádi Laci bácsi eredeti mesterséqe géplakatos, 1924- től 1951-ig főpálya mesterként szolgált a MÁV-nál. Csutí Jánfts Faházak divatja Napjaink embere a hétvégét természeti környezetben, tiszta levegőn igyekszik eltölteni. Minden áldozatot meghoz azért, hogy a maga és a családja számára megteremtse a pihenés, a zavartalan kikapcsolódás örömét. Az utóbbi években igen kedveltek a balatoni, hegyvidéki, vaqy az alföldi tájba is iái beillő, tetszetős külsejű faházak, mert az előregyártott elemekből könnyen és gyorsan felállíthatok, később esetleg szét is szedhetők. A víkendtelepek általában távol esnek a lakóhelytől, településektől, így nagyobb mértékben ki vannak téve erőszatcs rongálásoknak, elemi károsodásoknak. A nyaralóépületek sokfélék, indokolt a kérdés, milyen nyaralóra milyen biztosítást—itehet kötni? — Épület- és háztartási biztosítás köthető minden olyan nyaralóra, hétvégi házra, amely közút mentén, zárt településen áll és szilárd, azaz: kő, tégla, beton, vályog vagy gömbfa falazata van; faház esetén a kettős fa-falazat közötti üreget salak, fűrészpor vagy habszivacs tölti ki. Amennyiben a hétvégi ház a fenti követelményeknek megfelel, a biztosítás a betöréses lopás, tűz, robbanás, szélvihar, villámcsapás, árvíz, földrengés okozta károkra összeg- korlátozás nélkül kiterjed. Fedezi a biztosítás a biztosított és a vele közös háztartás ban élő családtagok baleseti kárait, valamint a másoknek okozott személysérülési és tárgyrongálási károkat is, amelyekért az épület- és telektulajdonos felelős. (Például ha felrobban a gázpalack, nemcsak o saját épületben, berendezésben keletkezett károk térülnek mag, hanem azok is, amelyeket a robbanás az ott tartózkodó vendégnek, vagy esetleg a szomszédnak okozott.) Ha a víkendház nem közút mentén vagy zárt településen van, a biztosítás alapján a betöréskárok maximálisan 5000 Ft értékhatárig térülnek meg. Egyszeres deszkafalazatú vikendhá- zakra a betörésbiztosítás nem terjed ki. Az épület- és háztartási b!z- tosítás egyébként — ha a betörés-kockázatra is érvényes — nemcsak az ellopott ingóságokra nyújt fedezetet. Nyaralóknál, hétvégi házaknál nem ritka a huligán bandák „látogatása”, melyek többnyire pusztítás nyomait hagyják maguk után. Az összetört, bemocskolt berendezés, felszerelés helyreállítását, szükség esetén pótlásét is fedezi a biztosító, továbbá kifizetik a betörés alkalmával az ajtóban, ablakban keletkezett kárt és az esetleges felmerülő festés, takarítás költségeit is. A nyaralók, hétvégi házak biztosításának díja egy évre két szobáig 180 Ft, két szobán felül évi 220 Ft. (Pálfi) f I
