Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-15 / 334. szám

6 DUN ANTOLI NAPI© 1973. december 15. TERMÉSZETVÉDELEM A Nemzetközi Természetvédel­mi Szövetség kelet-európai bi­zottságának konferenciáját a közelmúltban rendezték meg Belgrádban. Az egy hétig tartó tanácskozásnak két témája volt. a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek vizsgálata mel j lett a szövetség tagországai be számoltak a természetvédelem- j re, természetszeretetre nevelés | iskolán kívüli oktatásnak szere­péről is. A hivatalos programot köve tőén a természetvédelmi szak emberek tanulmányúton vettek részt — közel kétezer kilométe rés útjuk során egyebek között megismerkedtek Szerbia, Monte­negró, Horvátország és Bosz­nia-Hercegovina nemzeti park­jaival, nemzeti emlékhelyeivel. Rakonczay Zoltán, az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal elnöke vezette magyar küldött­ség tagja volt Reuter Camilló. Dél-dunántúl természetvédelmi főfelügyelője, tőle kértünk tájé­koztatást a belgrádi konferen­cia tapasztalatairól, a* Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal nemzetközi kapcsolatoiról. a ter­mészetszeretetre való nevelés néhány kérdéséről. — A nemzetközi Természet- védelmi Szövetség tagországai­ban mit tesznek a természe­ti szépségek védelme, fejleszté­se, .. hozzáférhetőségük meg­könnyítése érdekében? — Az arra érdemes területe­ket azonnal védetté nyilvánít­ják Jugoszláviában, beleértve a nemzetközi történelem kegyhe- : lyéit még akkor is, ha azon a környéken a természet szépsé­geivel szűkmarkúan bánt — mondta Reutex Camilló. — Eze­ket a parkokat, kegyhelyeket őrzik. A természet szeretetéről a természeti szépségek megbe­csüléséről igen sok előadás hangzik el, mely nemcsak a gyermekeknek szól, hanem a felnőtt lakosságnak is. Azért, hogy minél többen láthassák a nemzeti parkokat, természet- védelmi területet Jugoszláviá­ban, az az első, hogy jó aucó- utot építenek ezekre a helyek­re. Mindenütt található kilátó, esőbeálló. A védett területeken szállodákat építettek. A szállo­da-épületek stílusjegyei hason­lóok a környék népi építészeté­hez. A szállodák egész éven át üzemelnek, melyek gazdája a helyi természetvédelmi szövet­ség, vagy intézet, így ezek első­sorban nem gazdasági eredmé- { nyekre törekednek. A nemzeti j parkokban iskolás gyermekek­nek külön Szállodájuk van, amit a tanulmányi kirándulásaik alkclmával vehetnek igénybe. Egy-egy védett területen k's helytörténeti múzeumot hoztak * létre. S nem hiánycikk az íz­léses és tetszetős propaganda anyag sem - prospektus, leve­lezőlap .. . A Szovjetunóban és Lengyelországban még kedve­zőbb a helyzet, mint Jugoszlá­viában. A boloár kol'cga el­mondása sze-int. náluk ig-n laza a te"m4szetvéde!mi terü­letek védelme. — Pécs levegőjének megmen­tése érdekében most indult a nagyarányú fc s'tási program. Déli szomszédaiknál a fásítás­nak jelentős hagyományai van­nak. — Nagyon tanulságos volt megismerkednünk az úgyneve­zett Gorán mozgalommal. Mint ismeretes, Jugoszlávia területén rmntegy négymillió hektár ko­pár terület van, amelynek er- dös'tése igen sürgős. Megin­dult a fásítási mozgalom, s a lakosság óriási tömegei vesz­nek részt faül'eté'ben. Az ed­dig végzett munka igen szép eredményeket hozott. A konferencia bizonyára jó alkalom volt a nálunk folyó természetvédelmi munka lemé- résére. összehasonlításokra is alkalmat adott. — örvendetes, hogy a ma­gyar természetvédelmi törvény világviszonylatban a legjobbak közé tartozik, s erre joggal büszkék lehetünk. Beszámoltunk a Hortobágyi Nemzeti Park lé­tesítéséről, a tájvédelmi körze­tek, Tihany, K4sbolaton-, - ZseU«- ség, Keleti-Mecsek — kialakítási munkáinak állásáról, a hazai vándormadártelepek védelmé­ről. Megállapítottuk, hogy a mi védett területeinken na­gyobb a tisztaság, mint szom­szédainknál. De azt is láttuk, hogy sok autóutat, szállodát kéne építenünk, hogy eljuthas­sanak az emberek a legszebb hazai tájakra. Szükséges len­ne bővítenünk a propaganda anyagainkat is. A tanácskozáson szorosabbá váltak e a két ország — Ju­goszlávia és Magyarország - természetvédelmi szakemberei­nek a kapcsolatai? — Ez a konferencia azért is jílontős volt a számunkra mert gyakodat'lag most lépett be hazánk a Nemzetközi Tér mésze‘véde!mi Szövetségbe, s egy ehhez hason'á tanácskozás meg-endezését 1975-ben vál- 'altuk. A szervezet tagországa­ként műd nyílik a hazai, szak- ombz_ek nemzetközi taau'mánv- út'p'ra, a tudomán'os ku*a'á- sok kő'zz*5n*”- cse-'‘;-e rv’’e- eóc,i-'"it W erezte M'kulics Zv'ezckco, a h'-vá'C’S óoi tér mőzzoivédplmi deleró-ió veze tője. s ms~hív*uk a Btcs kör­nyékén V~l' kítondó tájvédelmi körz°t IP'M t^vcszi me-myifó:ó- ra. Ártó! is táravaltun1', mikép­pen - lehetne fejleszteni a kap­csolatot a ké1 'zomszédos terü­let természetvédelmi szervei kö­zött. — A konferencián a togálla mok pedagógusai is refe-á’tak a term’szetvédelmi nevelés kér­déseirő1? — Ezen a téren is van tanul­ni valónk. A pedagógusok Ju- aoszíáv'c.bnn a természetvéde­lem leglelkesebb patrónusai. A gyermekek iskolai ki-ándulásait minden e^e^ben természetvédel­mi mun! óval kötik össze: tisztít­ják az erdet, madáretetőket állí­tanak fel. A nemzeti parkok rep­rezentatív prospektusai komoly ismeretanyaggal is szolgálnak az olvasónak. A természetvédel­mi szervek rendszeresen hirdet­nek, gyermekek és felnőttek ré­szére természetvédelmi témájú fotó-, irodalmi és képzőművé­szeti pályázatokat. S még. vald- mi,—a--nemzeti-kegyeleti helyek — gondolok itt a partizán harcok emlékműveire, csatahelyekre — felügyelői legtöbbször maguk is részt vettek a harcokban, s ide­genvezetéseik során személyes élményeiket is elmondják a gye­rekeknek. Mécs László Knmo'vtalan ro'af Az Isten nem ver botfái Még a hőskorban történt, omikor egy cég két főből óllctt. Szükség lett volna egy gépíró- nőre. Hirdetést adtak fel tehát, amelvben kérték perfekt gyors- és igépírónők jelentkezését. Micsoda áradat indult meg! Csinos, csintalan, szőke, ber- na, fekete, öreg, fiatal. Egyet­len egy faita nem jelentkezett, aki gépelni tudott. (Akkor ez még lenézett foglalkozás volt.) 1 Valamennyinek közö? vágya volt, hogy ott tanukon meg és mindegyik kiguvadt szemmel kereste az „A” és „B” betűt. Volt olyan, hogy meg is talá!ta, de olyan, aki egy percen be­lül, egy se. Egyébként mindnek a bemu­tatkozó szövege így kezdődött: _ Kupacvezető elvtársat ke­resem, ez és ez küldött! Aztán egy-két perc alatt meg­találta az „A" és „B” betűt és o lehetőségekhez képest kilökő­dött. Egyszer csak ismét beállított egy feltűnően jó nő és azt mondja: ~ A Vezető elvtársat kere­sem! Ez sem volt újdonság. A szö­veg mindig azonos volt és a megjelent • nők fele rendkívül csinos volt. Tehát a Kupacve­zető íay válaszolt: — Én vagyok! Maga pedig leül a géphez és megkeresi gyorsan az „A” és „B” betűt! — To-^os ez? — Pc!'é''cnü!! Tudom, magát a Jó' ‘en kar'úrs kü!d*e. tehát enr?' o risz'otníl ne időzzünk soká'- ' •’nem méltóztassék ne- kikön '■"■kölni. — Kivételesen nem tekintene el ettől ? ■— Szó se lehet! — Akkor sem, ha én vagyok a Minisztérium Káder-Osztályá­nak vezetője? A Kupacvezető úgy látta, hogy lényegesen változott a helyzet. Mindenesetre orv do­log volt. Káderosok nem szok­tak ilyen jó nők lenni. — Ebben az esetben termé­szetesen módosult a helyzot! Tessék, rendelkezzék velem! A nő rendelkezett. Két alkal- mazottuk volt, a káderügy tehát 10-perc alatt elintéződött. Majd azt mondta: — Elvtárs, én itt ismeretlen vagyok. Olyan kedves ez a vá­ros. Legjobb lenne az üdülő­ben ebédelni. Simán fel is buszoztek, de amint a lépcsőn felfelé mennek, jut eszébe a Kupacvezetőnek, hogy az anyósával egy házban lakik a főpincér és ha az meg­látja őt, amilyen piszok, be fog­ja köpni. Ártatlanul mártírha­lált halni esze ágában sem volt. Rögtön akcióba is lépett. — Hé Elvtársnő! Ha muszáj, akkor kössünk ki itt, de ha va­lódi tájjellegű ételeket akar (a fene tudja mi az), akkor menjünk el a Dömörkapufioz. A Dömörkapu messze volt, kimondottan főpincér nélküli helynek tűnt fel, a. nő aránylag könnyen csábítható volt, tehát röntön el is indultak. A vidék csodálatos, vöröslött egy bokor, galagonya piroso­dott, sárga, kék-lila giz-gazok virítot'ak és a nőre rátört a ro­mantika. — Ezt szedjünk! — Mibe van ez nekem? — mondta az ipse és csodálatos őszi, mezei akcióba bonyolód­tak. Kétségtelen, hogy ennél ár­tatlanabb szórakozásban még nem volt része, de messziről na­gyon gyanúsnak tűnhetett. Ügy nézett ki, mintha a hitvestársi hűség alaposan felrúgódott volna és világrengető dévajko- dás kellős közepébe került vol­na az ártatlan megfigyelő. (Ha egy megfigyelő egyáltalán lehet ártatlan!) Ráadásul, ahogy kibukkantak az egyik kanyarból, a csalitból, szembejött velük egy teljes lánvosztály. Nem olyan kislányok voltak, anványiak már, akiknek jól mű­ködő fantáziájuk lehetett a bűnnel kapcsolatban és éppen olyan formájuk volt, mint a fe­leség, a tanárnő egyik lányosz- tályónak. — No, mondta magában, itt minden le lesz tagadva, jól*e- het nem történt semmi — saj­nos! Ki az a hülye, aki ólbű­nökért vállalia a felelősséget, ha még valódiért sem hajlan­dó. Megebédeltek, ahogy illik. Hátra volt még az otthoni be­számoló. A csalitban bujdosás, meg a lányosztály a lapítást le­hetetlenné tette. — Nem értem én ezeket a pesti nőket!? Itt volt egy ká­deres és nem rátört o roman­tika?! Mindenáron a Dömörka- punál akart ebédelni. Hát nem el kellett vele mennem! — mondta o‘thon. — Csinos volt? — kérdezte az asszonytárs. Nem szerette az ilyen sunyi kérdéseket: — Láttál te- már csinos káde­res nőt?! — lépett fel támadó­lag. '"'L'"E',r’Ó ' ,”ATr‘R~* b-Hage-ti P’'’?7 Szövetkezet 15 millió forintos költsénael megépítette Siatorbágyon másod!*- "i ‘Vi ii-emőt. Az úi konfe'-nio csarnokban férfi és női nadrá­gokat, női kabátokat készitenek. Az öreg — Épp a váltásra érkezett. Csibi gyere, siess! A tyúk szétterített szárnnyal bslesüppedt az udvar homok­jába. A brukoló galambokat, vagy 250-et néhány perce hes­sintette fel házukba hfernádi Laci bácsi. Elült a hét fiatal fá­cán is. élükön Pityuval. Ahogy szólí'otta mindet, felkapták fe­jüket: Zsuzsi, Lili, Kati. öt óra van. Most Cs'bié a világ, vagy­is a 10x20 méteres udvar. — Hatalmasra kigömbölyö- dött jószág, elvárja, hogy még most is felrakjam a kosárba. Reggel meg leszedem. Ha nem iöhet ki, tyúk létére kukorékol. Minden toiás után kanáriele­delt kap ajándékként. Az esti : órákban. engedem ki, mert a ; harcias fácánok m‘egc$1pdfeV nék. — A szelíd Csibi billeg, bogarakat fés. majd aprózza lé­péseit totyogós iramodással. Fényesre koptatott sínpárok, felettük magasfeszültségű dró­tok. A Hőerőmű óriási kémé­nyéből szálló füst egyenletesen hu'lámzó halvány szalag. Pécs- Pályarendező vasútállomás mel­lett, a domb aljában, a szélső Nagyjából sikerült nyugalmat előidéznie, bár az egész nem hatott valomi meggyőzően. (Ártatlan történetek sohasem hatnak meggyőzően I) Másnap, amikor hazaért, lel­kesen bömbölő feleség fogadta. — Hát neked mi bajod? — kérdezte nvugodtan, bár az volt a: érzése, hogy itt valami kehe van. — Az a nő mégis csinos volt! No most igazodjunk el a nő­kön ! Mindenesetre a nő csinossá­gát erősen ké*séqbevonta a következő szavakkal: — Aki azt a nőt csinosnak látta, az hülye! A főpincérnek meg leverem a derekát. Az asz- szony a főpincért nem tagadta, tehát nem a lányok voltak. A következő vasárnap — a kibékülés után — felmentek a Dömörkapuhoz. Nem hiába a görög tragédiák a végzettéi ko­molyan foglalkoztak, mit láttak? Az egvik'asztalnál ott édéleg a főpincér egv naqy fenekű nővel, aki szemmel láthatóan nem volt azonos keszeg feleségével. — Na. majd adok én neked! — mondta a Kupacvezér. Az asszonyban felébredt a szolidaritás, le akarta beszélni, hogy ne ártsanak annak a sze­génynek, de a Vezető tántorít­hatatlan volt. — Menjünk az anyádhoz! Majd én megmutatom ennek az EPHIALTES-nek. (Ő volt az, aki a görög hadsereg, hátába vezette a perzsákat. Rá is szol­gált az áruló névre.) Mindenesetre lefestette az anyósnak a semmirekelő főpin­cért, aki az otthoni mosás he- 'yett nagy fenekű nőkkel dévoj- kodik. Az árulókkal szemben nincs könyörület! Szőtlösy Kóhnéfl vadász szolgálati lakásban él Laci bá­csi. Már 23 éve. — Hét éve a sínek között találtam Csibire. Kieshetett egy utas kosarából. Tavasz volt, fel­vettem. Akkor szokott örökre a tenyeremhez. Most körbejárja az udvart, aztán lefekszik. Kalitkák sorakoznak az ud­varon. — Ez a siralomház. Hal­dokló maddrakat bújtat ide. A nyugdíjas ketrecbe az öregeket rakja. Egyet sem vág le soha, Emitt az óvodáskalitka. Ebbe menti a kiesett vagy kilökött fiókákat. Abban a zöldablakos kalitkában egykor fürjecskék laktak. A hajdani madárfogás emlékeit idézik a csaló-kglitkák. ülőkék meredeznek a kerítésen, hoqy a fácánok friss levegőt szippantsanak. Egy kisebb lugas- a mentsvár. Itt'hűsöfnék az ál- fetokr Kiitön egy ,,kácF' a fördő.- Napi-hús-z-vödör vizet is kipan­csolnak, ha nagy lubickolhat- nékjuk támad. A négy méter magas galambházat egy hó­nap alatt eszkábálta össze. — Csak házi és olyan pöstaqdlam- bok tollászkodnak a-, bejáratok előtt, amelyek sose reppennek el máshoz. Nyest. nyuszi, me­nyét családok békésen megfér­nek a fóskamra recsegő-ropogó lomjában. — Három pár gerle turbékol az alma- és akácfán. A vállára röppennek, hirtelen surrognak és máris nagy kalap­ja karimóián billegnek. A belső szobában fényképek sorakoznak a falon. Az egyiken medvebocs. Fenn a Kárpátok­ban, Zsolnán egy málnásban vette magához. A másik képen két őz bóbiskol, Bak és Pici. Celldömöl-kön Pici a két apró­ságát a vasutassapkába ,.ba- bázta”. Egy szegen lóg a böl­csővé lett sapka. Előtűnik a ho­mályban a fegyvertartó táblán az üres puskátok. 35 évet va­dászott Laci bácsi. 13 évesen már vadászjegyet kapott. Min- diq ott leste a vadakat, ahol szolgált: Zsibó, Zilah, Nagy- cenk, Szentgotthárd, Losonc, Csáktornya, Szeghalom, Zala- egerszeqen a sportegvesületben aranyjelvényes mesterlövészként ismerték. Apia hegedűt és pus­kát nyúitott féléié gyermekko­rában. ő az utóbbi felé nyúlt. Innen a vadászhagyomány. A trófeagyűjteményben őz- és szarvasaaancsok, Hársfafaraná- sok tart'ák az aaancsokat. Fa- raq is. Eav kisebb kalitkára 60 óra is kell, egy trófeatartóra csak tíz óra. Kitömött madarak: Lili, a há­zikacsa és Burika, a vadliba. Meggyógyította a sebesült vad­libát, íay hat évig repdesett még Pécs felett, de esténként mindig visszatért. Őrizte a ka­csát, ha az 'épp tojáson ült, mert „házasságot kötöttek”, Aztán Burika nyakát elmetszet­te egy qonosz ember, Laci bá­csi méq perre jf ment, de hiába. — Az állat gondolkodik, sőt érez is. Miért repült vissza három nap után is a vadlibám? Csak gágogott, csapkodott a vállamon. Hernádi Laci bácsi eredeti mesterséqe géplakatos, 1924- től 1951-ig főpálya mesterként szolgált a MÁV-nál. Csutí Jánfts Faházak divatja Napjaink embere a hétvégét természeti környezetben, tiszta levegőn igyekszik eltölteni. Min­den áldozatot meghoz azért, hogy a maga és a családja számára megteremtse a pihe­nés, a zavartalan kikapcsolódás örömét. Az utóbbi években igen ked­veltek a balatoni, hegyvidéki, vaqy az alföldi tájba is iái be­illő, tetszetős külsejű faházak, mert az előregyártott elemek­ből könnyen és gyorsan felállít­hatok, később esetleg szét is szedhetők. A víkendtelepek általában távol esnek a lakóhelytől, tele­pülésektől, így nagyobb mérték­ben ki vannak téve erőszatcs rongálásoknak, elemi károsodá­soknak. A nyaralóépületek sok­félék, indokolt a kérdés, milyen nyaralóra milyen biztosítást—ite­het kötni? — Épület- és háztartási biz­tosítás köthető minden olyan nyaralóra, hétvégi házra, amely közút mentén, zárt településen áll és szilárd, azaz: kő, tégla, beton, vályog vagy gömbfa fa­lazata van; faház esetén a ket­tős fa-falazat közötti üreget sa­lak, fűrészpor vagy habszivacs tölti ki. Amennyiben a hétvégi ház a fenti követelményeknek megfelel, a biztosítás a betöré­ses lopás, tűz, robbanás, szél­vihar, villámcsapás, árvíz, föld­rengés okozta károkra összeg- korlátozás nélkül kiterjed. Fedezi a biztosítás a biztosí­tott és a vele közös háztartás ban élő családtagok baleseti kárait, valamint a másoknek okozott személysérülési és tárgyrongálási károkat is, ame­lyekért az épület- és telektulaj­donos felelős. (Például ha fel­robban a gázpalack, nemcsak o saját épületben, berendezésben keletkezett károk térülnek mag, hanem azok is, amelyeket a robbanás az ott tartózkodó ven­dégnek, vagy esetleg a szom­szédnak okozott.) Ha a víkendház nem közút mentén vagy zárt településen van, a biztosítás alapján a be­töréskárok maximálisan 5000 Ft értékhatárig térülnek meg. Egy­szeres deszkafalazatú vikendhá- zakra a betörésbiztosítás nem terjed ki. Az épület- és háztartási b!z- tosítás egyébként — ha a betö­rés-kockázatra is érvényes — nemcsak az ellopott ingóságok­ra nyújt fedezetet. Nyaralóknál, hétvégi házaknál nem ritka a huligán bandák „látogatása”, melyek többnyire pusztítás nyo­mait hagyják maguk után. Az összetört, bemocskolt berende­zés, felszerelés helyreállítását, szükség esetén pótlásét is fede­zi a biztosító, továbbá kifizetik a betörés alkalmával az ajtó­ban, ablakban keletkezett kárt és az esetleges felmerülő fes­tés, takarítás költségeit is. A nyaralók, hétvégi házak bizto­sításának díja egy évre két szo­báig 180 Ft, két szobán felül évi 220 Ft. (Pálfi) f I

Next

/
Thumbnails
Contents