Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-11 / 330. szám

1973. december fl. OUNANTOlt NAPI© 4 lehetőségek és a télok tükrében Á húsipar és a húsfogyasztás Legyünk őszinték a fogyasztókhoz — Az olcsó és egészséges táplálkozás Nagyfokú közéleti aktivitás Lezailoilak az időközi tanácstagváiasztások Baranyában A húsipari termékek gyártásával és forgalmazásával kaptso- latos kérdéseket tárgyalták meg december első hetében Budapes­ten, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium képviselőinek, az óllatforgalmi és húsipari vállalatok, valamint a fővárosi és megyei tanácsok szakemberei­nek részvételével. A tanácskozáson és az azt követő kiállításon je­len voltak Baranya megye szakemberei is. Három, kölcsönösen egymás­ra ható tényező tette szüksé­gessé ezt a tanácskozást: a húsipar egyre nagyobb arányú fejlesztése, a fogyasztói igények alakulása, és nem utolsó sor­ban a kiskereskedelem lehető­ségei. Az árubemutató fő célja olyan termékek bemutatása vo't, amelyek elősegítik a korszerű, egészséges táplálkozást. Példá­ul a füstölt fejhús, füstölt kö­röm, disznósajt, a hurkafélék olyan anyagból készülnek, ame­lyek gyorsan a jóllakottság érzé­sét keltik, viszont csak kis ré­szük épü| be a szervezetbe. Ma­gas fehérjetartalmuk miatt vi­szont kiválóan megfelelnek az egészséges táplálkozás követel­ményeinek. Ezek a termékek ki­zárólag az olcsó, járulékos alapanyagokból készülnek. Va­lamennyiük „alacsony árfekvé­sű”, azaz egy kiló ára negyven forint alatt van. Sok feladat hárul a kereske­delemre és az iparra egyará't, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a húsprogram elért és várható eredményeit, a húsellá­tásnak már a jövő év első ne­gyedében jelentkező javulását A Megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, Latincsícs Aladár így fogalmoz­ta meg a legfontosabb tenniva­lókat: — A tanácskozás valamennyi észtvevője egyetértett abban, hogy a húsipari készítmények választékát nem kell nagyobb mértékben növelni, hanem a meglévő választék stabilizálásá­ra kell törekedni. Ne járjunk úgy, hogy mesterségesen te­remtsünk hiánycikkeket, mint Déldóul azt a csabai csípős sza- ’ámival tették. A fogyasztók ha­mar megkedvelték, de megfe­lelő mennyiségű alapanyag hí­ján nem tudják az igényeket maradéktalanul kielégíteni. — A kereskedelem ellátásá­nál nagyobb gondgt kell fordí­tani arra, hogy hol van az a bolt. A fogyasztói igények nem­csak tájegységenként változnak, hanem egy adott területen be­lül is. Más a kereslet a belvá­rosban és más a peremkerüle­tekben. Baranya közismerten ,hurkos” megye, A kellemes ízű, jól fűszerezett hurkát első­nek az országban, már az öt- > enes évek elején készítette itt a húsipar. A keresletre jellemző, hogy az igényeket nem is tud­ják mindig a megfelelő mérték­ben kielégíteni. Szabó László, a Baranya me­nyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: — Amikor elkezdtük a hurka gyártását, viszonylag könnyű dolgunk volt, más megyékbő1 is bőven kaptunk hozzá nyers­anyagot. Amióta másutt is gyártják, csak a saját alap­anyag-készletünket dolgozhat­juk fel. Jelentkezett igény a pá­ros hurkára is. (Budapesten időnként lehet is kapni.) Né­hány húsbolt Pécsett is nagyobb mennyiségben el tudná adni grill-ételként, de ennek előállí­tása nálunk még kézzel törté­nik. Egyelőre csak megrende­lésre készítjük, kisebb mennyi­ségben. Reméljük, hogy jövőre megérkezik az úgynevezett klip­szelő gép, akkor megindulhat a tömeggyártás. A sült .kolbász és a virsli mellett megjelenhet a húsboltokban az ízletes uzsonnaétel, a páros hurka is A tanácskozáson nyomatéko­san hangsúlyozták, hogy az ipar és a kereskedelem 'egyen őszinte a fogyasztókhoz. Ez, többek között a szalonna és a tepertő kapcsán vetődött tél, mivel e kettő igen ritkán kap­ható. Mit mond a húsipar? — Két oka is van a hiánynak. Az egyik — talán a döntőbb—, hogy a termelés a zsírserfésről egyre inkább a hússertések felé tolódik el. A másik ok, a nagy­üzemi feldolgozás technológiá­ja. Az úgynevezett vacuumos módszernél nem marad tepertő. Egyébként a megye fogyasztói­nak megnyugtatására közölhe­tem — mondta Szabó igazgató —, hogy a jelenlegi rekonstruk­ció során sem állunk át erre a technológiára. Több szakember szólt a jobb ellátás információs feltételeiről is. Latincsícs Aladár, a kereske­delem szemszögéből: — Ahhoz, hogy biztosabbon tudjuk, hogy melyik bolt milyen választékot és mennyiséget igé­nyel, szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az Ipar és a kereske­delem között. Szabó László: — Már korábban is igyekez­tünk, hogy ez a kapcsolat létre­jöjjön. Kísérletképpen megnyi­tottuk boltunkat itt, á' váaófrtd- nól, a Baranya megyei Élelmi- szerkereskedelrni Vállalattal kö­zösen. A kedvező tapasztalatok alapján több ilyen húsboltot ‘é- tesítünk, elsősorban az új lakó­telepek ellátásának javítására, így például a Kertvárosban is. Több központi intézkedés ha­tására várható, hogy az V. öt­éves terv elejére a hús picci helyzete megváltozik. A húsipar „kínálati” pozícióba kerül. Ba­ranya már elérte a negyedik ötéves tervre számított fogyasz­tási szintet. Az egy főre eső hús- fogyasztás évente 67 kilogramm. Hogyan tud az ipar e kereslet fölé nőni? — Reméljük, hogy hét hónap múlva elkészül a vágóhíd új bontó-daraboló részlege, majd ezt követően felépül a hűtőhöz is. Ezzel elérhetjük, hogy a bol­tokba nem a súlyos, nagy dara­bokat kell kivinni, megoldhatjuk a korszerű kereskedelem által megkövetelt előre csomagolást és a kiskonténeres kiszállítást is. Igaz, hogy nem megy min­den egyszerre, de bízunk ab­ban, hogy 1980-ra sikerül meg­oldani. Annál is inkább, mivel a kereskedelemben dolgozók ú0 százaléka nő. A nagyobb hűtő- kapacitással pedig a boltok *o- lyamatos ellátását biztosíthat­juk. Kurucz Gyula Baranya tíz községi tanácsi választókerületében tartottak vasárnap időközi tanácstag­választásokat. Már a reggeli órákban urnához járultak a választók, s a választások ha­mar befejeződtek. Megállapí­tották, hogy mindenben meg feleltek a törvényes előírások­nak. Kilenc kerületben a Ha­zafias Népfront jelöltjét vá­lasztották meg, Egyházasko- zárban viszont a jelölt nem kapta meg a szükséges szava­zatmennyiséget, s így pótvá­lasztást rendeltek el. A pótvá­lasztásra december 16-án ke­rül sor. Az időközi választásokra a nagyfokú közéleti aktivitás volt a jellemző. A helyi tanács­tagi választásokon 14 333 vá­lasztójogosult vett részt. Érvé­nyes szavazatok száma ’4 359; közülük 14 283-an (99,5 száza­lék) adták szavazatukat a ta­nácstag-jelöltekre. Tizenhat méteres fenyőoriás Mnienki karácsoplája Valóban mindenkié, széleskö­rű társadalmi összefogással az idén ismét felállítják Pécsett, a Széchenyi téren a karácsonyfát. Mint a december 3-i Hétfői Du­nántúli Naplóban megírtuk, megtörtént a karácsonyfa kivá­lasztása: a vajszlói erdészethez tartozó csánypszrói csemete­kertben áll egy tízméteres nagy­ságú fenyő — a tervek szerint ez került volna Pécs főterére. A Baranya megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgo­zói azonban az elmúlt héten az említett fánál szebbet, nagyob­bat találtak a Mecsekben, Kő­lyuk közelében. December 3-i felhívásunkra egymás után érkeztek szerkesz­tőségünkbe a seqítséqet ígérő felajánlások — már sokkal több kollektíva ajánlott fel társadal­mi munkát, eszközöket a fa szállítására, feldíszítésére, mint amerinvire a december 20-i ese­ménynél szükség van. Az erdő- gazdasáq adja a fát, és a kivá­gásban is szakképzett favágók segédkeznek majd. A szállítást az ÉPFU vállalta — régebben ' nagy gyakorlatot szereztek a fe­nyők szállításában, uavanis min- .dgn karácsonykor ők hoz'ák Pécsre a fát. A szállításhoz fel­ajánlotta segítségét a Posta szállítási üzeme is, minden va­lószínűség szerint a pécsi hely- őrséq katonáival együtt az ő munkaiukra a fel- és lerakásnál lesz szükség. A karácsonyfa díszeit társa­dalmi munkában a Pécsi Tempó Szövetkezet készíti el. A feldí­szítésre a DÉDÁSZ számító köz­pontjának eqyik szocialista bri­gádja vállalkozott, míg a fa ki­világítását ugyancsak a DÉ­DÁSZ Nichter János vezette szocialista brigádja vállalta. Eh­hez az eszközök egy részét a Pécsi Építő és Tatarozó Válla'at adja, a régi lámpákat és reflek­torokat a Városi Tanács őrizte meg, melyeket most ismét fel­használnak. L J­Savanyú cukorka 54 forintért Az originál dobozon az olvasható ugyan, hogy „Ka­rácsonyi cukorka”, de ha felbontjuk és egy kicsit „megvallatjuk” (értsd: le­szopogatjuk róla a millimé- ternyi kakaó bevonatot) nyomban kiderül, hogy kö­zönséges savanyú cukor rej­tőzik alatta. Ezt a cukorfaj­tát szaknyelven töltött dropsznak nevezik és rend­szerint 10 dekás csomago­lásban árusítják 2 forintért Van ennek egy másik válto­zata is, a „töltött furé”, mely 10 dekánként 40 fillér­rel drágább az előbbinél. ■ Kétségtelen, hogy a sze­menként csomagolás, na meg a csokoládé Devonat megdrágítja a „Karácsonyi cukorka” árát, de azért áll­junk meg itt néhány szóra. Ha összehasonlítjuk az ugyancsak kilós csomagolá­sú és 22 forintért árusított konzum szaloncukorkával, meghökkentő eredményt ka­punk. Jószerével azt. hogy pusztán a csokoládé bevo­nat nem kevesebb mint 32 forinttal növelte meg az em­lített cukorka árát. Nem akarjuk kimondani a súlyos szót, hogy csalás történt, mert ennél sokkal diplomatikusabb véleményt, olvashattunk a minap, a KIOSZ Értesítő 49. számá­ban. Ennek lényege a kö­vetkező: A fővárosi és a megyei ellenőrzési intézetek többek között megállapítot­ták, hogy „Az édesipar új terméke, a hagyományos szaloncukrot pótló Kará­csonyi cukorka ára indo­kolatlanul magas, és túl­zottan kemény állaga miatt élvezeti értéke gyenge. En­nek következtében értékesí­tési nehézségekkel is szá­molni kell az előrelátható­an csökkent fogyasztói ke­reslet mellett.” Hát, ami fentebb idézett megállapítósokat, majd a belőlük levont „konzekven­ciát" illeti, ezek envhén- szólva is ellentmondanak egymásnak. Ugyanis az egyértelműen bíráló minősí­tés után szinte azonmód az értékesítési nehézségek ki­látásain aggodalmaskodik a közlemény megfogalma­zója. Pedig célravezetőbb volna, ha a további aggo­dalmaskodás helyett, új, vagyis a cukorka valódi ér­tékének megfelelő árakat nyomtatnának a dobozokra. Természetesen még kará­csony előtt.-ás­Kétszái ötvenezer forintos beruházással Uj árubemutató terem A ruházati boltok üzletveze­tői vásárolnak abban a felújí­tott mintateremben, amit teg­nap délelőtt ünnepélyesen avat­tak fe| Pécsett a Dél-dunántúli Textil és Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat telephelyén. Az ünnepségen részt vett Hock Márton, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa, Jakabos Zoltánné, a Ba­ranya megyei Tanács kereske­delmi osztályának vezetője, dr. Miseta László, a vállalat igaz­gatója, valamint a kiskereske­delmi vállalatok igazgatói, áru­forgalmi osztályvezetői és a na­gyobb ruházati szaküzletek ve­zetői. Az árubemutató terem nem új létesítménye a vállalóinak, hiszen több év óta a boltveze­tők rendelkezésére áll. A spe­ciális szerepet betöltő létesít­ményt — melynek felújítása 250 ezer forintba került — akár he­tenként látogathatják a szak­emberek és a helyszínen vá­laszthatják ki azokat a terméke­ket mikből boltjuk részére ren­delni akarnak. A mintateremDe az ország minden területe'ől érkeznek az áruk, többek között a Május 1., a Vörös Október, a kaposvári és a debreceni ruha­gyárból is. A felújított, korszerűsített te­remben szakmai divatbemutató­kat is rendeznek. így történt ez tegnap is, mikor Jakabos Zol­tánné, a Megyei Tanács keres­kedelmi osztálya vezetőjének megnyitó beszéde után a válla­lat KISZ fiataljai mutatták be a vendégeknek a tavaszi model'ek egy részét A „Tíz a sokezerből" című bemutatón szerepelt modellek között számos jersey női és bébi ruhát, tavaszi ballonkabátot és férfi öltönyt láthattak a résztve­vők. Ezek a konfekció termékek — élénk színükkel, változatos fazonúkkal — már valóban a jövő évi tavasz divatjából adtak ízelítőt. Acélszerkezetek gyártása és szerelése Az 1974. évre budapesti és vidéki üzemeink részére még felveszünk megrendeléseket KÖNNYŰ, KÖZÉP ÉS NEHÉZ ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSÁRA ÉS SZERELÉSÉRE „HÖTECHNIKA” Építő és Szigetelő Vállalat 1430 Budapest, Kállai Éva u, 20. Te!,; 343-139 GAZDASÁGPOLITIKAI JEGYZET A fogyó ' naptár | assan kitépjük az utol- ” só lapot is a hetven- hárrpas naptárból. Lapoz­zunk benne előre: van még hátra három röpke hét, te­le pirosbetűs napokkal. Bár­csak már pirosodna, sóhajt Ilike a bérelszámolóból. Bár­csak feketedne, sóhajtoznak, óhajtoznak az igazgatók és a főkönyvelők. Kigyógyultunk ugyan már ' az év végi nagy hajrákból, j mégsem állíthatjuk, hogy ! nem a december az év kulcs­hónapja, amely ha nem is ; zűrzavaros, de legalábbis zű­rös és idegfeszültséggel tele, ; az a hónap, amikor minden I kétszeresen sürgős. Igaz j ugyan, hogy az árbevétel és a nyereség egész évben bu­zog (vagy csordogál?) de mégis, úgy érezzük, de- j cember az, ami mindent el- dönthet, elronthat vagy meg- I menthet, hiszen végsősoron ez a hónap alakítja ki a gazdálkodás végeredményét. Nahát akkor, húzzunk rá szaktársak, legyen minél több a mérlegben, hogy ta­vasszal, nyereségrészesedés­kor legyen mit aprítani a tejbe. S hogy a naptárt for­gatva miért óhajtoznak, só­hajtoznak az igazgatók és a főkönyvelők? Mert szeret­nék, ha minél több munka­nap lenne még ez évben, s mennél több érték, ami számbavehető. Ha hajráról nincs is szó, kemény munkanapok sora­koznak még előttünk, mé­giscsak egy „húzzunk rá!"- val és némi idegességgel éljünk. Mert ha csak rajtunk múlna. De. Most mindenki túlon túl szívesen szolgálja ki megrendelőjét, mindenki j az utolsó darabig, vagy még j ha lehet, azon felül is ki 1 akarja szállítani termékét i Nagy a futkozás a szállító- . eszközökért Csak legyen, r 1 aki átvegyen mindent. Am ami itt érdek, az amott le- * | hét hogy nagyon is teherr A.- másik sem akar túlságosan nagy terhet a nyakába ven­ni, mert készletforgó is var a világon, a készlethegyek költségei a nyereséget apasztják. Ebből származ­nak aztán az összetűzések. A súrlódások és veszekedé­sek, a packázások és takti- 1 kárások. Itt senki sem érez­heti magát páholyban. Ha­bár, ég tudja. Előfordult már olyan is, hogy: „Ne sza­ladjunk ám el gyerekek olyan nagyon a nyereséggel, mert akkor jövőre kapunk a nvakunkba egy új szabály­zót, s megnézhetjük ma­gunkat ..S akkor azon kezdtek december végén mesterkedni, hogy hogyan : dughatnának el s menthet­nének át valamicskét a kö­vetkező évre. Ha nehéz is a december, ; azokat már nem érheti kü­lönösebb meglepetés, akik az év első hetében nem ün­nepi hanaulatban, hanem már mindjárt január máso­dikon decemberi temoóban láttak munkához és hozták keményen idáig az évet Nvilván, az ilyen vállalatok és szövetkezetek vannak többségben. Az oivan válla­latok, amelyeknek már a múlt év vénén si^-ült biz- ‘o'íta-v'ik míi'-ődésük feltéte­leit egész évre. és a ió oart- neri kadcsoMok eredménye­ként nem ke'l tartaniuk attól, boerv szerződéseik mos* eav- sze-iben paoírrongyo''ká vál­nak. Az olyan vállalatok, amelyek a partne-re is fi- qvelnek. ak^or ö-ülnek iga­zán saját sikereiknek, ha a onr*ner arca is derült Ne késztessük hát egy­mást kapkodásra és idenes- | kedésre. Van méq hátra há- -em hét és tén-deg. húzzunk rá eav ki—it, használjuk ki a hé*—lévő munka-anokot. 5 Wyá-s'-lfc, hon-r fn:-zrt.-.fzC(. nek en-r^s—sll-e-püit-s az év. Ha ki-ki :ó »-á-sdiirn rp--",—n. Ir-y—M, é-z t -z:. 1. nnn-eMj l-r-'-ry»' in. '• az 1974-es új eszten- i dőnek. Miklósvári Zoltán I i r

Next

/
Thumbnails
Contents