Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-04 / 294. szám
A Német Szövetség kongresszusa előtt A hazánkban élő nemzetiségek közül a német a legnagyobb. Tizenhat megyében, 220 községben mintegy 220 000 németajkú él. Aki hallja vagy olvassa, hogy november 8-án és 9-én tartják IV. kongresz- szusukat, abban bizonyára felmerül a kérdés: mikor és miért jöttek az országba, hogyan alakult sorsuk a betelepüléstől napjainkig? A történ e'em tanúsága Németek kirebb-na^yobb számban már 1000 körül, tehát a feudális magyar állam létrejöttének elején jönnek hazánkba. Döntő többségük a törököknek hazánkból való kiűzése, tehát a 18. század elején és közepén vándorol be akkor, amikor az ország népesedési és gazdasági helyzete igen nehéz volt. Szegfű Gyula a törökök kiűzése, tehát az 1636 utáni helyzetről így ír: „O/van volt ez az idő, mint a vihar utáni pillanat csendje: mendöbbenve ébredt minden szemlélő, magyarok, bécsi kormányemberek, vi- láaiáró angolok arra, hogy Budától Eszékig s hasonlóképpen keresztül-kasul a visszaszerzett országban nincs falu, sem ember, csak áthatlan vadfüvek bozóttá, homoksivatag vagy parttalan vizek összefüggő mocsárvidéke". A németek betelepítését tehát az ország elnéptelenedése tette szükségessé. Elsőnek a svábok — így nevezték később valamennyi német telepest' — érkeztek Württemberg- ből. Feladatuk a*aazdasági élet beindítása és fellendítése volt. Ezt a várakozást teljesítették is, kemény, eredményes munkát végeztek. A betelepítés óta a történetük és sorsuk összefonódott a magyar nép történetével. Hogyan értékelik a hazai németek és a maavarok ezt a történetet? Az idők folyamán a magyarok is, a maavarországi németek is megtanulták, hogvan kell történetüket helyesen értékelni és megérteni. Magatartásukat a haladó eszmékhez mérik s azt vizsgáliák, hogyan felelnek meg azoknak. Ezzel -kao- esnlatosan 1848-at, az 1869 utáni éveket, Í91?-et és éoöéh napjainkat emlegetik szívesen. Az 1848-as szabadságharc laen ielentős német tömegeket áü'tott zászlaia alá. Kossuth La:os egy 1880-ban Olaszországból küldött levelében többek között ezt írja: „Cibakházán Damjanich a 6. századot a kővetkező szavakkal mutatta be: — Ezek itt svábok .., Ugye fiaim, ti svábok vagytok. A felsorakoztatott sváb honvédek büszkén felelték: — Igenis kegyelmes tábornok úr, mi svábok vagyunk, de magyar svábok!" A forradalmi hadsereg tisztikarában, sőt tábornokai között is volt magyarországi születésű német. Haynau a szabadságharc leverése után egyik kiáltványában elégedetlenül állapítja meg: „A császári párt számára kegyetlen csalódást jelentett, hogy azok, akik nyelvükben, szokásaikban németek, resztvettek egy magyar köztársaság chimérikus ’ épületének építésében". A kiegyezés után a városok környékén élő német szakmunkások a magyarországi szocialista munkásmozgalom kialakításában tevékeny szerepet játszottak. Frankel Leó, a párizsi kommíin munkaügyi minisztere óbudai származású németajkú volt. Ö az első a magyar munkásmozgalom vezetői közül, aki a hazafiság fogalmát szocialista tartalommal telítette. A Tanácsköztársaság a magyarországi németek körében széleskö'ű támogatásra talált. A Tanácsköztársaság egyenjogú népek proletariátusának szövetségén alapult s megszüntetett mindenfajta nemzetiségi elVállvetve a közös célért nyomást. A fiatal proletórhatalom funkcióiban, a direktóriumokban, a vörös hadseregben számos németajkú vett részt. A II. világnáború során a Német Birodalom igyekezett a magyarországi németeket is felhasználni háborús céljaira. Már a háború alatt és közvetlenül a felszabadulás után az emberekben a nmetekkel szemben erős előítélet, elfogultság keletkezett. Gyakori volt a velük kapcsolatos hátrányos általánosítás. Ez a légkör vezetett akkor a németajkú dolgozók visszahúzódásához. Az 1848 után kialakuló szocialista termelési, társadalmi viszonyok képezik a német nemzetiség újiászületésének alapját. A német parasztok közül sokan áramlanak a bányászatba és az iparba. A falun maradt németajkúak az ötvenes évek eleje óta tömegesen léptek be az állami gazdaságokba, a termelőszövetkezetekbe. A termelő- szövetkezetekbe való belépés arányszáma az egész országban ben a Szövetség országos munkaértekezletet, 1969-ben pedig kongresszust tart. Ez korszerű alapszabályt fogad el s rendezi a Szövetség szervezeti felépítését is. Mindezt előmozdította és hatékonyan segítette a Politikai Bizottság 1969-es nemzetiséooolitikai határozata. Ez a következőkben határozza meg a Szövetség céliát: „A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége önálló társadalmi szervezet, amely politikai, társadalmi, kulturális tevékenységét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája alapján, a Hazafias Népfronttá együttműködve fejti ki a néme nemzetiségi magyar állampolgárok alkotmányban biztosítóti nemzetiségi jogai területén". A német nemzetiségi dolgo ’ók megbecsült helyet vívtak k’ maguknak az ipari üzemekben, állami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben, magyar és más nemzetiségű dolgozótársaik színre, az anyanyelvi kultúra ápolásához ösztönző segítséget adott. A baranyai németség Bizonyára mindenkit érdekel az a kérdés, milyen Baranya megyében a németekkel kapcsolatos nemzetiségi politika. Baranya megyének öt járásában, közel 150 községében, 60—65 000 németajkú él. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon Baranya megyében él a legtöbb németajkú. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács időről-időre megtárgyalja a lemzetiségi kérdést. A példát övetik az egyes járások is. főbb alkalommal vettem részt nr\jnd megyei, mind járási szinten a párt és a tanács együttes ülésén. Mindig örömmel tapasztaltam, hogy fenti szervek igen A Leöwey gimnázium német néprajzi gyűjteménye. rrsf V A S Á R N A PjIjTVT'$ jjy m r u r k l tt11111 a német lakosságnál volt a legmagasabb, a szorgalmas, kiváló szakértelemmel, fejlett termelési kultúrával rendelkező sváb parasztok jól boldogultak és jó anyagi körülmények közé kerültek. Ez a gazdasági, társadalmi fejlődés tette lehetővé, hogy a magyarországi németek azonosuljanak szocialista társadalmunkkal, hogy a német nemzetiség újjászülessék. A nemzetiség újjászületése A gazdasági fellendülés magával hozta a kulturális munka kezdetét is. Elsőként a Békés megyei Eleken és Gyulán alakulnak német kultúrcsoportok. A gyulai csoport 1951 decemberében kultúrkörutat szervez Komárom megyében. Tíz községben lép fel, s a siker olyan nagy, hogy ettől az önmagában kicsi, de következményeiben nagy jelentőségű eseménytől számíthatjuk a szocialista német nemzetiségi mozgalom kezdetét. Ez a körút volt az első, meggyőző bizonyítéka annak, hogy a magyarországi németség önmagára talált,1 az ország többi népével egyenlő jogokat élvez és kulturális tevékenysége új színnel gazdagítja a magyar- országi kultúra színképét. 1954 júniusában Freies Leben — neve 1957-től kezdve Neue Zeitung — címen megjelenik az első szocialista német nyelvű lap. Ennek folytatása eay iaen nagy jelentőségű esemény. 1955. október 1-én megalakul a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetsége. Feladata a német nemzetiségi kultúra ápolása, továbbá a németajkúak fokozottabb politikai és társadalmi aktivizálása a párt nemzetiségi politikájának megvalósítására. 1960-ban és 1964körében. Mind politikai, mind kulturális és társadalmi vonatkozásban szép eredményeket értek el. A németajkúak ma 179 műveszeti együttessel rendelkeznek. Van 58 énekkaruk, 47 zenekaruk, 50 néptánc-, 17 színjátszó csoportjuk, és 7 klubjuk. Működik és nagyon szépen fejlődik — a Szövetség Kulturális Bizottságának keretében — az Irodalmi és Honismereti Szekció. S mi az eredménye a művészeti együttesek eddigi munkájának? 1955, tehát 18 év óta a Szövetség mintegy 150 kultúrkörutat szervezett. Ha hozzáadjuk ehhez az egyéb rendszeres vagy alkalmi rendezvényeket, nemzetiségi fesztiválokat, béke- és barátsági nopokat, nemzetiségi napokat, svábbálokat, a kulturális szemléket és versenyeket, akkor a Szövetség valamennyi eddigi rendezvényeinek száma megközelíti a kétezret. Ezzel a Szövetség mintegy 2 millió dolgozónak közvetítette a magyar és hazai haladó német kultúra kincseit, s munkája ma már kiiktathatatlan a hazai németek kulturális életéből. Hogy a magyarországi németek mennyire szeretik nyelvüket és hagyományaikat, arra beszédes példa az 1971—72-ben megrendezett Reicht brüderlich die Hand nyelvápoló és tehetségkutató verseny. Erre közel 100 helységből 88 énekkar, 26 zenekar, 13 színjátszócsoport és igen sok egyéni versenyző jelentkezett. A versenyző személyek lélekszáma meghaladta a a háromezret. A verseny keretében megszervezett döntőket közel 40 000 néző tekintette meg. Két orszános döntőt is kellett szerveznünk, Pécsett és Budapesten. A verseny német anyanyelvű kuViránk ápolásában az eddig elért eredményeket igazolta, újabb felbecsülhetetlen értékű kultúrkincseket hozott feialapos felkészültséggel, mélyrehatóan és nagy segítőkészséggel, a lenini nemzetiségi politika szellemében foglalkoznak minden nemzetiségpolitikai problémával. A Megyei Tanács 1972. november 1-én együttműködési megállapodást kötött a Német és Délszláv Szövetséggel. A megállapodás rögzíti, hogyan oszlik meg a nemzetiségpolitikai munka a Megyei Tanács és a Szövetségek között, és pontosan körülírja a teendőket. A Baranya megyei németaj- kúaknak sok lehetőségük van anyanyelvűk és saját kultúrájuk ápolására. Pécsett működik a Rádió Német Szekciója, amely naponta félórás német műsort sugároz. A pécsi német adások erős ösztönzői az anyanyelv és a hagyományok ápolásának, ugyanakkor azonban ideológiai, politikai és társadalmi téren is jelentős munkát végeznek s így az össznépi érdekeket, a szocialista nemzeti egvség megszilárdítását is szolgálják. Pécsett van a Tanárképző Főiskola német tanszéke. Itt képezik ki az általános iskola felső tagozatára a német tanárokat. A főiskolán a hallgatók elméleti és gyakorlati népművelői képzést is kapnak. Ez máris jó eredményeket érlelt, 1972-ben a főiskolán német tánccsoport alakult s rövid idő alatt igen szép eredményeket ért el. A tánccsoport 1973-ban Budapesten az országos svábbálon is megérdemelt sikert ért el. Pécsett a Leöwey Klára Gimnáziumban német tagozat működik. Ez egyik központja az anyanyelvi oktatásnak és a kulturális tevékenységnek is. A német tagozat művészeti együttese sok Baranya megyei falut örvendeztetett meg táncaival, dalaival, szavalataival, zenéjével. Igen magas színvonalú a tagozat énekakra is. Szépen halad a megyében a néprajzi értékek gyűjtése. Jelentős a mároki, a szederkényi, az egerági, a hidasi és a sásdi anyag. A megyei szervek Me- cseknádasdon állandó német néprajzi kiállítás létrehozásán dolgoznak. Elismerésre méltó munkát végeznek a Leöwey Klára Gimnázium német tagozatának tanulói a Honismereti Szakkör keretében. 1969 decemberében, a szülők nem kis áldozatvállalását Is megnyerve, nagyon szép néprajzi kiállítást rendeztek. A németajkú lakosság népművészete a megyében igen fejlett. Külön figyelmet érdemel az óbányai fazekasművészet. A Neue Zeitungnak Baranyában sok előfizetőié és olvasója van. Évente kb. 5—6000 Deutscher Kalendert vásárolnak a megyében. Ez a 11—12 000 példányban megjelenő naptárnak a fele. A nyelv- tanulás társadalmi érdek Nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb feladatai közé tartozik az anyanyelvi művelődés biztosítása. Mi a helyzet Baranya megyében? Szövetségünk 1969 óta Baranya megye alábbi körzeteit, városait látogatta meg kultúrműsorral: Babarc, Boly, Boriád, Erdősmecs- ke, Fazekasboda, Feked, Göd- rekeresztúr, Geresdlak, Hidas, Himesháza, Kaposszekcső, Kötő íy, Kiskassa, Kozármisleny, Lippó, Lánycsók, Majs, Mára- kéménd, Mórok, Mekényes, Me- cseknádasd. Mohács, Nagy- nyárád, Nagyhajmás, Olasz, Patotabozsok, Pécs, Pogány, Somberek, Szajk, Szederkény, Székelyszabar, Szűr, Véménd. A rendezvényeknek több mint 15 000 nézője volt. A kultur- körutak jól szolgálták az anyanyelvi kultúrát, a hagyományok ápolását, fejlesztését és továbbadását az új generációnak. Az utóbbi években Baranyában a németajkúak körében is igény mutatkozott a saját köz- művelődési munka szélesítésére. A cél az volt, hogy a kultúrműsorok nézői a német nemzetiségi közművelődés aktív résztvevőivé váljanak. Ezt a celt igen jól szolgálta az 1971-72. években megrendezett Reicht brüderlich die Hand német nyelvművelő és tehetségkutotó verseny. £ vetélkedő legtöbb részvevője Baranya megyei volt. 16 énekkar s zenekar, 3 öntevékeny színjátszó csoport és sok egyéni versenyző is jelentkezett. A Baranya megyei résztvevők száma 450 volt A nagy létszám miatt két megyei döntőt is kellett rendeznünk Mohácson és Komlón. Baranya megyében került sor az egyik országos döntőre is, melyen a megyei versenyzők közül a pa- lotabozsokl énekkar, a hetve- helyi fúvószenekar, valamint Göndöcs Györgyné, szűri népi mesemondó I. díjat nyert. Szé- esel János pécsi zenekara, Kraft Eva himesházi énekes, a székelyszabari férfikar, a pécsi Kardos-Szűcs duó, a komlói Schmidt Gyuláné énekes, továbbá a Tanárképző Főiskola német tanszékének hallgatói. Vértes Anna és Rei! József Ili. díjat nyertek. A budapesti gálaesten a palotabozsoki énekkar átütő sikert aratott s a Művelődésügyi Minisztériumtól jutalmul 8000 forintot kapott. Mindez jó hatással volt az anyanyelvi kultúra ápolásának fejlesztésére. A legutóbbi adatok szerint a megyében 14 énekkar, 8 fúvószenekar, 8 színjátszó csoport és 9 néptánc- csoport működik. Többségük a megyei csoportok élvonalában foglal helyet. Különösen kiérné fkedőek m mecseknádasdi. a palotabozsoki és a Tanárképző Főiskola német művészeti együttesei. Eredményesen működnek a véméndi és tőttösi együttesek is. Érdekes színfoltját adják a Baranya megyei német kulturális rendezvényeknek az évente 2—3 alkalommal sorrakerülő svábbálok, amelyek már hag/o- mányossá váltak és rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek. A német nemzetiségi olvasási igények kielégítésére Pécsett 1972-ben báziskönyvtár létesült Ehhez Baranyából 51, Bács-Kis- kun megyéből 12, Somogy megyéből pedig 6 könyvtár tartozik. Szólnunk kell az anyanyelvi oktatás fellendüléséről is. At 1968-ban 6 óvodában volt anyanyelvi foglalkozás s ezen 39 tanuló vett részt. 1972-ben már 39 az ilyen óvodák száma, a tanulóké pedig 1695. Német nyelvet, mint anyanyelvet 1968- ban 123 általános iskolában tanítottak 9460 tanulónak, 1972-ben 146 iskolában 11416 tanulónak. 1968-ban 168 tanár tanított ezekben az iskolákban, ma 236. Ónálló német gimnázium van Baján, Pécsett a Leöwey Klára, Budapesten pedig a Kossuth Lajos gimnáziumban van német tagozat Pártunk azt vallja, hogy a nemzetiségi politikának, de magának a nemzetiségi létnek Is alapkérdése az oktatás. Ezért ennek megjavítására egész sor intézkedés történt s az eredménye nem maradt el. Növekszik az anyanyelvet tanuló fiatalok száma, s ez igen örvendetes, hiszen a nyelvtudás ma társadalmi, népgazdasági érdek és jelentős segítség a szocializmus magosabb szinten való építésében. A Megyei Tanács távlati terveiben, 1980-ig, 5, németek által is lakott községben az óvodai férőhelyek növelését, 10 községben pedig új általános iskolai tantermek építését tűzte ki célul. Az idén Bolyban német nemzetiségi diákotthon kezdte meg működését Hatvankét küldött Bevezető sorainkban feltettük a kérdést, hogyan viszonyultak és viszonyulnak a magyarországi németek a magyar néphez. Erre részben válaszoltunk is. Hogyan viszonyulnak szocialista rendszerünkhöz? Sokan azt mondják, beleilleszkedtek rendszerünkbe, a szocializmus építésébe s ebből derekasan kiveszik részüket, Ezzel tulajdonképpen keveset mondunk, mert az, amiről beszélünk, nemcsak beleilleszkedés. Annál sokkal több. Hézagnélküli közös munka már a telszabadu'ás első napjaitól kezdve és teljes mértékű politikai és társadalmi együttműködés a népi demokratikus rendszer létrejötte óta. A németajkúak nagyon aktívan, célratörően dolgoznak a magyar- és más anyanyelvűekkel együtt a közös célok megvalósításában. Kötelességteljesítő, lelkes, odaadó és áldozatos hazafiak, termelőszövetkezetekben, bányákban, gyárakban és ipari üzemekben mindenütt derekasan megállják helyüket A Német Szövetség és az általa képviselt magyarországi németek IV. kongresszusára november 8—9-én kerül sor. Erre az országban, s természetesen Baranya megyében is gondos előkészületek folytak. Ezeknek első fázisát a megyei konferenciák, másodikát pedig a küldöttértekezletek képezték. Utóbbiakat mindenütt a Hazafias Népfront szervezte. Az előkészületek Baranya megyében eredményesek voltak. A megyét képviselő országos választmányi tagok és küldöttek száma 62. Nemcsak ez a szám jelentős, hanem az a politikai, kulturális és társadalmi súly is, amelyet magukkal hoznak. Bizonyos, hogy ez a kongresszus sikeréhez igen nagy mértékben hozzá fog járulni. Dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára 0 1 i r
