Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-04 / 294. szám

A dodekafónia korában A mai magyar komolyzene A legmodernebb magyar szerző is konzervatív Merf magyar komolyzene! — Keveset beszélünk róla a mű­vészeti közéletben. Pedig a hangversenyeken egyre több­ször hangzik fel mai magyar zenemű. Vajon hol tartanak ko molyzenei alkotóink? Hol a he­lyük a magyar és az egyetemes zenetörténetben? Hogyan fo­gadja műveiket idehaza és kül­földön? — Egyebek között ezekkel a kérdésekkel foglalko­zik "az Országos Filharmónia műsorszerkesztősége, Kodály után A műsorszerkesztőí vélemény: e mai magyar zenét bizonyos értelemben még mindig Bartók és Kodály fémjelzi. Ha nemzet­közi vonatkozásban a XX. sza­zad! magyar zenéről beszélünk, akkor a két nagy magyar alko­tó: Bartók és Kodály. Talán még a francig nyelvterületen Lajtha László, őket Ismerik. De amennyire jó, hogy ezek a nagyjaink vannak, talán any- nyiro hátrányos is. Legalábbis a mai zeneszerző generáció­nak, amelynek tagjai ezeknek az árnyékában nőttek fel. Na­gyon nehéz volt ugyanis meg­szabadulniuk attól a stílusvilág- tól, amelyet ezek a nagyok fém­jeleztek. Amikor önálló hang­gal próbáltak jelentkezni, ak­kor ez a nagyokkal való össze­hasonlítással járt, s így nem mindig volt előnyös a szerzőkre nézve. Éppen a mai közép-, il­letve Idősebb generáció — hi­szen mo már ők számítanak az idősebb generációnak: Kadosa Pál, Sugár Rezső, Maros Ru­dolf — volt talán a legkevésbé szerencsés ilyen szempontból. Vagy közvetlenül kortársként él­tek, vagy életkorban ugyan va­lamelyest távolabb estek a na­gyoktól, de működési korban tulajdonképpen egyidőben je­lentkeztek. Most mór azonban utánuk is újabb két generáció érkezett az utóbbi években. Az egyik nem olyan régen még fia­talnak számított: ők'a mai har­mincasok, negyvenesek: Durkó Zsolt, Lendvay Kamilló, Láng István, Petrovics Emil, Szokolay Ottó. Az utóbbinak új operáját, a Sámson-t éppen most mutat­ták be. Stílusát tekintve nem tartozik az avangardhoz. No- gyon mértéktartó, ugyanakkor rendkívül ökonomikus, és igen törődik azzal, hogy a színpad drámai feszültsége elbírja a legmodernebb hangzásvilágot, még a laikus hallgató számáro is. De az is igaz, hogy a Ham- let-hez képest kissé visszalé­pett Szokolay. legalábbis so­kan így érezték. Viszont olyan nagyszerűen komponált, s olyan nagy ennek a műnek a koncentráltsága, hogy méltán aratott sikert. Ez azért is nagy szó, mert operalótogató közön­ségünk zöme a romantikus ope­rán nevelkedett fel. Ilyen körül menyek között nagyon nagy dolog, hogy a szakmai siker mellett közönségsikert is ara­tott. A legfiatalabbak? — Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Vidovszky László, aztán a most szerző­ként is jelentkező zongoramű­vész: Kocsis Zoltán. Nekik egy külön kis zenei klubjuk is van, amely együttest is jelent: az Oj Zenei Stúdió. A KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének ke­retében működik. Tagjai nagy­részt főiskolások, vezetőjük: Si­mon Albert főiskolai tanár. Nemzeti jelleg Minden ellenkező híresztelés­sel szemben a mai magyar komponisták, még a legmoder­nebbek is. bizonyos értelemben konzervatívnak számítanak. Szemben azokkal az avagard törekvésekkel, amelyek kezdet­ben csak Darmstadt-ban voltak tapasztalhatók. Ezek a kifeje­zési eszközök, elsősorban a ze­nekari közjátékok, és az alá­festő zene vonatkozásában a dodekafón-ához közelítettek. Később Varsóra, majd egész Európára átterjedtek. Sőt, a mai szovjet zenében is egyre Inkább jelentkeznek. Magyarországon Is megvan­nak persze ezek a törekvések, amelyeket elsősorban a legif­jabb generáció alkalmaz na­gyon bátran. Csakhogy nálunk van egy alapvető gond: meg­lehetősen kisszámú az előadó­művészi gárdánk, illetve kicsi a zenekaraink kapacitása. Hi­szen ez komoly próbamennyisé­get igényel. A másik gond: fiatal zeneszerzőink inkább csak átültetik a mi környeze tünkbe ezeket az avantgárd eszközöket, s kevésbé alkal mázzák alkotó módon, útkere­sőén. Érdekes ezzel szemben, hogy Nyugaton a közönség mégis éppen ezt szereti a mai magyar zenében. A Zenemű kiadó jóvoltából ugyanis a mai magyar szerzők művei rendsze­resen megjelennek közös ki­adásban nagy nyugati cégek­kel, Mindenekelőtt a mai ma gyár középgeneráció: Durkó Zsolt, Láng István, azonkívül Sáry László művei találhatók meg a nyugati cégek lemezein, de ezzel arányosan nőtt a hangversenyen előadott műveik száma Is, Hogy mi a mai magyar zene­irodalom varázsa külföldön? — Idehaza nehezen tudjuk meg­érteni, de odakint valami külön­legességet találnak benne. Azt mondják: ez a magyar nemzeti jelleg. Hiszen világviszonylat­ban éppen az a legnagyobb gond, hogy akár japán, akár finn, akár nyugatnémet szerző írta, zenei stílusban kicsit egy­forma alkotások. A mi szerzőink viszont, éppen mert nem veszik ót teljesen ezt az irányzatot, valamilyen különleges zamatú, sajátosan magyar jellegű al­kotásokat szereznek. Feltehe­tően Bartók és Kodály hatása érződik ebben is. Például a közeljövőben Magyarországra látogat a London tüzei nevű, kifejezetten modern angol ko­molyzenei együttes. Két angol mű mellett Láng István és Dur­kó Zsolt egy-egy alkotását játsszák itt. Sőt, ezt a két mű­vet tulajdonképpen ez az együt­tes1 rendelte meg a két magyar szerzőtől, akik ezért írták. A jövő? Külön kérdés: hogyan fogad­ja a mai magyar komolyzenét a mai magyar ifjúság? — Bár most valamelyest enyhül a gond, még mindig sokan hiá­nyosnak tartják a magyar énekoktatást Az általános is­kolában ugyan nyolc évig taní­tanak éneket de a szakmun­kástanulók és a szakközépisko­lások nem kapnak ilyen kép­zést öröm, hogy ennek elle­nére mégis egyre több fiatal hallgatja a hangversenyeket Most már állami támogatást is kapnak a koncertre járó diá­kok, s ennek máris megmutat­kozott a jótékony hatása. Az Országos Filharmónia mű­sorszerkesztősége arra törek­szik, hogy a XX. századi és ezen belül a mai magyar ko­molyzenének megfelelő helyet biztosítson a hongversenyélet- ben. Részben úgynevezett „szendvics-műsorok" révén: ha­gyományos művek közé a mai magyar szerzők műveit illesztik a műsorba. Ezt a megoldást azonban maguk a szerzők ke­vésbé szeretik, úgy vélik: a sa­ját közönségük azon a koncer­ten nem kíváncsi a hagyobiá- nyosabb zenére, Persze az is igaz, hogy a különböző stíluso­kat néha nagyon nehéz össze­illeszteni egyetlen műsorba. De a hangverseny tervezésekor, a kezdeti időszakban, senki sem lehetett volna olyan bátor, hogy olyan koncerteket szervezzen, amelyekben kizárólag XX szá­zadi szerzők művei szerepelnek. Az 'ifjúsági hangversenyek ne­velő hatása és a különböző hangversenybérleti sorozatok többéves eredményeként azon­ban, ha nem is minden város­ban, de kizárólag XX. százqdi szerzők műveiből álló koncert­tel is várhatják már a közönsé­get. A jövő? — Nehéz a válasz. Egy azonban látszik: a stílusokat illetően a zeneszerzésre egyre inkább az internacionalizmus a jellemző. Bizonyos túlzással: uniformizálódunk. Sokan úgy érzik, hogy a népi jelleg egyre inkább kiszorul az alkdtásokból. Nekünk magyaroknak is az volt a szerencsénk, — és sokan vé­lekednek így —, hogy Bartók és Kodály is, zseni voltuk mel­lett, annak köszönhetik nagy nemzetközi sikerüket, hogy a magyar folklórt, még nem kop­tatták el Európában. Annak ellenére, hogy ősi folklóranyag volt, egy-két apró motívumtól eltekintve, még nem került bele az európai zene vérkeringésé­be. Amikor aztán a XX. század bon műzenei megformálásban megjelent, izgalmos. friss anyagnak bizonyult. De med- diq marad még az? Földessy Dénes Nem reklám a kövér férfi.« ínyesmesterek Elég csak ránézni a táblára, s máris működni kezdenek a pavlovi reflexek: fekete alapon, aranytólcán egy hal kunkoro- dik némi körítés közepette, fe­lette talpas pohár előtt egy tortaszelet Ennyi talán elég is lenne, de a gyengébbek és o franciául tudók kedvéért ott vannak a feliratok is: SOCIÉTÉ DES CUISINIERS ET DES PA­TISSIERS — CONFISEURS DE HONGRIE (Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége) Bu­dapest V„ Alkotmány u. 9— 11. A reflexek után persze a fan­tázia kezd működni — állító­lag az üres gyomor serkenti — és szépen elképzeli az ember, hogy ott a szakácsszövetség­ben joviális urak ülnek, akik mondjuk küllemre is reklámjai a magyar konyhának, és min­denféle ínycsiklandozó dolgot művelnek... Ne hagyatkozzunk se a gyomrunkra, se a fantáziánkra! A szakócsszővetség egyetlen szobájában ketten ülnek: höl­gyek, és a legszigorúbb mér­tékkel mérve is karcsúak. Gépelnek és adminisztrál­nak. A szövetségnek tulajdonkép­pen mindenki tagja lehet, oki- nek ételhez és italhoz köze van, mór úgy értve: „hivatalos köze”, és a vendéglátóiparban dolgozik. Azért nem vesznek mindenkit egy kalap alá. A szakácsok az 1-es számú ta gok. a cukrászok a 2-es szá- múak. az „egyebek" pedig a 3-as számot kapják. Az „egye­bek” alatt pincérek, üzletveze­tők, szállodaigazgatók és más, vendéglátóiparban foglclatos- kodók értendők ... A szövetség tagjai igazol­vánnyal rendelkeznek, tagsági díjat fizetnek, rendszeresen ülé­seket tartanak, vagyis komoly „társulásról” van szó, amely­nek elnöke Venesz József, az Észak-Pesti Vendéglátóipart Vállalat igazgatója, alelnöke Túrós Emil, titkára pedig Liesz- kovszky Zoltán, a Gerbaud, vagyis a Vörösmarty Cukrászda igazgatója. Az 1968-ban alakult szövet ség jelenleg 1000 körüli sza­kács, cukrász és „egyéb” ta­got számlál, s már területi szer­veik is vannak. Dunaújváros­ban, Szolnokon, Székesfehérvá­ron, Nyíregyházán, Szegeden . . . — összesen tíz helyen műkö­dik „gasztronómiai társaság" a szakács szövetség égisze alatt. A hírek szerint hamarosan Pé­csett is megalakítják... Az ezernyi tag közül egy, aki talán leginkább jogosult az 1-es számú tagsági igazolvány­ra: Gundel Ferenc. Most éppen Barcelonában szolgálja a gyo­mor örömeit... A szövetség természetesen szakmai kirándulásokat is szer­vez. Mestervacsorákon vesznek részt — állítólag o szakács a legnyűgösebb vendég — meg­kóstolják más vidékek ízeit, és közben persze ellesik, amit le­het. „Védett étel” nincs, utá­nozni szabad, de a szokácsmű- vész is úgy van, mint esztétikai élvezetet nyújtó kollegája: leg­feljebb a módszert lesi el, tar­talmilag egyéniségre törek­szik ... A maszek vendéglősök gyak­ran alkalmaztak tekintélyesebb átmérőjű férfiút reklám gya­nánt: falatozzon csak Jóízűen a „kirakatban”, ebből is látja a vendég, hogy kitűnő a sza­kács ... A szakócsszővetség nem or­ra törekszik, hogy a tagok szép kövérre hizlaljanak bennünket. Éppen ellenkezőleg: az egész­séges táplálkozás szolgálatába szegődtek. A közelmúltban ép­pen felmérést végeztek, miként lehetne olyan diétás és kímélő ételeket kínálni a vendégnek, amelyek többet adnak a szem­nek és kevesebbet a zsírszöve­teknek. Megpróbálták kipuha­tolni, milyen az igény a köny- nyebb ételek iránt, s mit lehet­ne tenni annak érdekében, hogy jó étvággyal, kisebb „faj­súlyú étkeket egyen a magyar, A kezdeményezés persze nem tőlünk indult — elég nehezen adjuk be a derekunkat, a szó mindkét értelmében —. hanem az NSZK-ból: A Szakácsok és Cukrászok Világszövetségének elnöke, aki egyben NSZK „konyhafőnök” is, az elindítója és lelkes patrónusa ennek a mozgalomnak. Tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, hogy össze­fogott „potrohúnk” ellen a vi- , lóg. Lám, már a magyar sza­kácsokban sem bízhat az em­ber: a szövetség teljes egyet­értésben csatlakozott az élelmi­szeriparral és a konzerviparral közösen meghirdetett program­hoz a táplálkozási kultúra fej­lesztése érdekében ... A közeljövőben azon sem kell csodálkoznunk, ha egy-egy konzerven, vagy a hútóipar né­hány termékén találkozunk a szakácsszövetség emblémájá­val. ök ugyanis a korszerű táp­lálkozás jegyében velük is szö­vetségre léptek, és a legíze- sebb, legjobban sikerült „nagy­üzemi ételekre” szakácsi áldá­sukat adják. Ez egyben minő­séget is jelent, mert jónevű zsűri nem egykönnyen adja a sülthalas, tartós-poharas emb­lémát A burgonyapüré például mór a szakácsszövetség védel­me alatt áll... Ez a törekvés természetesen nehi jelent valamiféle „íz-unf- formizálóst”, a magyar konyha magyar marad így is, csak ép­pen azokat a komponenseket akarják kiszűrni, amelyek a szívinfarktus felé visznek ben­nünket Az amúgy is lexikon­kötetnyi ételreceptet még to­vább „bővítik". A szakácsszö­vetség a főváros centenáriumá­ra receptpályázatot hirdetett, amelyre nyolcvan új étel-kreá­ció érkezett. A szakemberek el­bírálták, a többi már ízlés dol­ga ... é A szövetséget „jó árfolya­mon" jegyzik a világban — egyszer Magyarországon is ülé­sezett a világszövetség —, kül­földön kapósak a magyar ínyes­mesterek. A mester címet egyébként nem mindenki birto­kolhatja: minden esztendőben november 7-én a miniszter ad­ja a mesterszakócs, mestercuk- rósz oklevelet, miután előtte a szigorú szakmai zsűri elbírálja a „mesterdarabot" és megeszi a „mestervacsorót”. Magyar- országon összesen 77 mester­szakácsot tartanok nyilván — köztük a pécsi Szabó Dezsőt, a Nádor konyhafőnökét — és 49 mestercukrósz dolgozik az or­szágban, illetve alkalmasint ha­tárainkon túl is. Persze nekünk is van mit ta­nulni, a fiatal szövetség most igyekszik kiépíteni, állandósí­tani nemzetközi kapcsolatait. Ha sütés-főzés „technikában" nem is, kínálásban, vendéglá­tásban bizony ránk fér a to­vábbképzés ... Az „ízes beszélgetés” után még egy utqlsó kérdés Csőrég Eszterhez, a szövetség függet­lenített munkatársához: — És önök hol ebédelnek? — Sehol. Még nem tudtuk megoldani... A szabónak nincs ruhája, a suszternek nincs cipője... D. Kónya József Novemberi pécsi esték SZÍNHÁZ Az emberben’ lévő jó és rossz, az ideális és a torz ellentétének és egységének problematikájáról vall a balett-est két darabja; Liszt Faust-szimfóniája és Bartók Két portréja. A Pécsi Nem­zeti Színházban láthatjuk még Shakespeare alkotását, a Tévedések vígjátékát, Ver d'< Don Carlosát. Verdit mű­ve megalkotásánál Schiller tragédiája is ihlette, hogy örökérvényű igazságokat mondjon a szerelemről, a szabadságról és a zsarnok Ságról. FILM Egy világhírű rendező val­lomása önmagáról, a jelen­korról önmaga és az örök város, Róma kapcsán — ei ről szól a Fellini: Róma című filmalkotás, amelynek ren­dezője Fellini. A Koperni kusz című színes lengyel— NDK történelmi film egyik fontos alapgondolata, hogy az intellektuális bátorság szembeszegülhet az ósdi és lelketmerevítő tradíciókkal. Az Altion meg a menet... című színes magyar filmben szocialista társadalmunk emberi viszonyai rajzolód nők ki egy üzem és három generáció életének tükré­ben. A pécsi mozik másoló­ban szerepel még a Fel­ügyelő életveszélyben című színes ongol bűnügyi víg­játék. Az Anderson mágnó- sra/agok című színes ameri­kai bűnügyi film is. ZENE November 11-én az egye­temi bérleti hangversenyen és másnap, 12-én a bérleti hangversenyen a Pécsi Fil­harmonikus Zenekart Victor Alessandro (USA) vezényli. Közreműködik zongorán lan- dó Jenő. A két hangverse­ny! esten Csajkovszkij- és Dvorók-műveket szólaltatnak meg. A „B” Kamarabérlet hangversenyén Beethoven C-moll, Esz-dúr és E-moll vonósnégyeseit a Bartók Vo­nósnégyes tolmácsolásában hallhatjuk 18-án. A Pécsi Filharmonikus Zenekar Kamarazeneko­rát Fischer Adóm vezérty- li 21-én a „C” .kamarabér­leti hangversenyen. Fuvolán közreműködik Barth István, zongorán játszik Nagy Ist­ván. Corelii és Bach zene­szómait adják elő. A fiától művészek hangversenyén 25-én közreműködik Pászthy Júlia, Perényí Miklós és ifj. Fasang Árpád. A műsorve­zető Agóesy László lesz. A Szovjet Trió 28-án a Liszt­teremben Brahms-művekkel lép fel, A trió tagjai Ale- xandr Bondurjanszkíj, Mi­hail Bezverhnij- és Tatjana Prohorova. RENDEZVÉNYEK Az író-olvasó találkozón a Ságvári Endre Művelődési Ház látogatói Szilvás! Lajos­sáI találkozhatnak 14-én. A Pécsi Kamaraszínházban 12-én a „Duna két partján“ címmel verses, zenés műsőrt rendeznek Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából. £. Fehér Pál, a Népszabadság kulturális rovatának vezető­je Pécsre látogat 13-án. A TIT Baranya megyei Szerve­zetének székházéban az iro­dalmi szakosztály konferen­ciáján tart előadást. Csoko- nai-emlékűnnepség színhe­lye lesz a Doktor Sándor Művelődési Központ 21-én. Ekkor bonyolítják le a Haj­dú Imre versmondóverseny városi döntőiét is a fenti művelődési központban. A hatvanéves fennállását ün­neplő Mecseki Szénbányák Közoonti Fúvószenekarának jubileumi ünnepségére ke­iül sor 24-én o Puskin Mű­velődési Házban. KIÁLLÍTÁSOK ,Nyitott szemmel" cfmű fotókiállítás a Pécsi FÉNY- SZÖV fiataljait mutatja be. A fotótárlat 9-én nyílik a Steinmetz Művelődési Ház­ban. I i

Next

/
Thumbnails
Contents