Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-25 / 314. szám
9 Propagandisták fóruma /\ társadalom demokra- tizmusának egyik foknié röje az emberek közéleti akti vitása, amely mutatja, hogy a társadalom tagjai hogyan vi szonyulnak a társadalom céljaihoz, érdeklődnek-e a társadalmi élet főbb kérdései iránt és részt vesznek-e tevékenyen a közösség érdekeinek szolgálatában. Az MSZMP X. kongresz- szusa célul tűzte^ki, hogy „erősíteni kell azt a közszellemet, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását, viszont növeli a szocialista. ipádon végzett munka, a szőcia- Ifzmus ügye iránti elkötelezett- « ség becsületét és tekintélyét". A közösség szocialista céljaival és érdekeivel való azonosulás, az értük való tettre- készség egyik alapköve a tömegek közéletiségének, a helyes társadalmi magatartásnak. A párt propagandamunkája fórumot és teret ad az emberek társadalmi aktivitásának, ugyanakkor fejleszti és növeli a társadalmi érdeklődést és c közéletiséget. Minden feladat ellátásához fontos azoknak a jelenségeknek és tendenciáknak az ismerete, amelyek a társadalmi aktivitást jellemzik. Pécsett, a Városi Pártbizottság a közelmúltban szociológiai módszerekkel 1337 njunkásra kiterjedő vizsgálatot végzett annak tanulmányozására, hogy a munkások milyen társadalmi kérdések iránt érdeklődnek, hogyan vélekednek pártunk politikájáról, a közélet helyzetéről, és hogyan vesznek részt a társadalmi munkában. A vizsgálat tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy a X.' kongresszus óta a közgondolkozásban, és a közéleti magatartásban a pozitív tendenciák erősödtek. Fokozódott a páit politikai irányvonalával való egyetértés, erősödött a kritikai szellem. A kritikai észrevételek alapvetően a párt politikájával való egyetértések talaján állnak. A munkások megnövekedett politikai érdeklődése, pozitív vé-’* lekedése és nagyobb társadalmi aktivitása a politikai érettség növekedésének fokmérője. Tapasztalható a társadalmi igazságérzet növekedése, a párttagokkal és a vezetőkkel szemben támasztott nagyobb fokú igényesség, a szocialista erkölcsi normák megsértésének és a kispolgári magatartásnak az elítélése. A társadalmi és gazdasági fejlődés az életmód-változáson keresztül kedvezőbb körülményeket teremtett a közgondolkodás fejlődéséhez, a közéleti Közéleti aktivitás aktivitás gyakorlásához. Pl. a férfiak szabadideje 3,8 óráról 5,7 órára, a nők szabadideje 2,4 óráról 4 órára növekedett. Fejlődött a szabadidő eltöltésének módja és jelentős volument tesz. ki benne a művelődésre és társadalmi munkára fordított idő. A növekvő életszínvonallal párhuzamosan emelkedett a kulturált életmódra és az ismeretszerzésre fordított összegek aránya. Ezen belül is kiemelkedik, hogy csaknem teljes a családok rádióval való ellátottsága, a vizsgált munkások 94,3%-a rendelkezik televízióval, 92,4%-uk élöfizpt valamilyen újságot, folyóiratot, és hogy a Pécsett eladott politikai könyvek évi összege meghaladja az 1 millió forintot. A közéleti érdeklődés és a társadalom politikai életéről szerzett információk egyik legfontosabb förrc/sát a tömegkommunikációs eszközök jelentik. Ezek közül is kiemelkedő az újságolvasás gyakorisága. A megkérdezettek 92,6%-a vallotta, hogy naponta olvas újsá- aot. (A férfiak 96°/0-a. a nők 84.4%-a). Az újságolvasás napi szokás?, sá válásának pozitív tendenciáján túl sokat mond a közéleti érdeklődés fejlődéséről, hogy az emberek nagyobb része nem csak az eseményeket és a híreket, hanem a párthatározatokat is figyelemmel kíséri. Az újságban megjelenő központi párthatározatokról a megkérdezettek 65,4%-a val lotto, hogy „elolvassa általában”, 27,6%-a „néha olvassa”, oz „egyáltalán nem olvassa el” alternatívát mindössze 5,4% válaszolta. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása a felvételünk időszakában belpolitikai életünk egyik legfontosabb eseménye volt. A megkérdezettek 50,7%-a válaszolta, hogy végigolvasta a határozatot az újságban, amikor megjelent. A párttagok körében ez az arány 74,5%. A megkérdezettek mindössze 10,2%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a határozatot, a párttagoknál ez a szám mindössze 2,2%. Az érdeklődés fejlődésének megállapítása mellett azonban azt is látnunk kell, hogy ez az érdeklődés gyakran felszínes. Több összefüggés elemzéséből arra következtetünk, hogy az érdeklődés és a konkrét tényismeret nincs arányban egymászösség akarata a különböző döntésekben. A közügyekbe való beleszólás lehetőségét nem szűkítik le a vezetőségekre, hanem szervezetek egész tagsósal. A novemberi KB-határozat leglényegesebb kérdéseiről a felmérésben résztvevők 42,9% semmit sem tudott megnevezni. Vizsgálatunk a tanácsválasztás előkészítése idején történt, mégis feltűnően sok válasz alapvető állampolgári ismeretek hiányáról tanúskodott. Hasonló összefüggést tár fel a munkahelyen, társaságban leggyakoribb beszédtéma, és a témával kapcsolatos tárgyi ií- meret. Pl. a leggyakoribb beszédtéma a megkérdezettek körében a város közlekedése és lakáshelyzete. Ugyanakkor e két dologban a helyzet tényleges ismerete elég hiányos. Az emberek túlnyomó többsége elismeri gazdasági, politikai, társadalmi fejlődésünket. A szocializmus eredményeit ma gukénak vallják, és ezt a különféle vélemény-nyilvánításokban kifejezik. Mind többen megfogalmazzák, hogy a párt politikája biztos talajon álló emberközpon tű politika, mely a tömegek bizalmát élvezi. Ugyanakkor türelmetlenség is tapasztalható a politika teljes érvényesülését helyenként gátló szervezetlen- seg, fegyelmezetlenség, a sok elnézés és lojalitás miatt. A legtöbb problémát az érdekviszonyok torz szemlélete, a termelés—fogyasztás kapcsolatának értelmezése, az életszínvonal politikai ár- és bérkérdésekre történő leszűkítése okozza. A pártoktatás szemináriumain évek óta ezeknek a kérdéseknek a helyes megértése okoz gondot a propagandisták nak. Ezekkel függ össze az olyan nézetek felszínre kerülése is. hogy az árintézkedések többsége a parasztságnak kedvez és a piacról élő munkásokat sújtja. Ez többeket elvezet a szövetségi politika helytelen szemléletéhez. A hibás nézetek gyakoribb felbukkanása nem a politikai ítéletek rosszabbodását mutatja, hanem inkább az emberek felszabadultabb nyíltságát, a fejlődő kritikai szellem erősödését tanúsítja. Ezt tapasztalhat juk a különböző fórumokon, a párttaógyülésekeri is. A felmérésünkben szereplő párttagok 71,1%-a azt vallotta, hogy a pártban jól érvényesül a kritikai szellem. A szocialista demokratizmus szerepét a dolgozók többsége helyesen értelmezi. Ügy látják, hogy a demokratizmus szélesedik, nő a kollektívák szerepe, fokozottabban érvényesül g kömasan válaszai. Teli van bizonytalansággal. Másodikos az esti gimnáziumban. — En nem tudtam tanulni. Négyen voltunk lánytestvérek, két öcsénk volt, anyánk-idegileg teljesen kikészült, nem mehettem el hazulról, tizennégy éves koromban én láttam el a családot. Nem tudom pontosan megmagyarázni, de attól fogva mindig úgy éreztem, hogy mindentől elmaradtam, ezt soha, de soha nem fogom tudni behozni ... Később csecsemő- és gyerekgondozónak tanultam. Sok bajom volt a kémiával. Most is .. . Én nagyon nehéz munkát végzek. Szeretem csinálni, nem bántam meg, hogy vállaltam. Sok a túlmunka, délutáni elfoglaltság, légótanfolyam. Van egy fiam, iskolás. A férjem munkája révén sojrat van kiszálláson, gyakran este jön haza. Nekem csak akkor van időm leülni a könyvek mellé, ha már minden napi munkán túl vagyok, késő este. Néha olyan fáradt vagyok, hogy . A fiam a múltkoriban azt mondta nekem: anyu, muszáj neked tanulni ilyen öregen? De én úgy érzem, nekem nagyon nagy szükségem van erre... A főnököm is biztat Elsüllyednék szégyenemben, ha nem tudnám elvégezni .., Mellár Erzsébet taian a legfiatalabb tanulója az esti gimnáziumnak: mindössze 17 éves. A szentlőrinci tangazdaság mérlegkezelője. Temperamentumos. határozott kislány, az egyik második — különben csupa fiatalokból álló — osztály titkára. — Tessék csak nyugodtan kiírni a nevemet! Nincs semmi olyan, amit ne merrték mondani. Engem különben is mindenki segít Ha nem támogatnának, el se tudnék járni. De a gazda ság o yan rendes, komolyan mondom, mindent megtesznek. Amikor bejövök az iskolába, édesanya megy helyettem megcsinálni a munkámat. Ha édesanyám nem segítene nekem, én nem tudnék iskolába járni. Vagy ha a gazdaságban nem lennének olyan rendespk. Háromszor egy héten kell bejárni, olyankor mindig tizenegy— negyed tizenkettő felé érek haza, és még három kilométert kell gyalogolnom vaksötétben, de vaiaki mindig elém jön, csakhát az egész esalód dolgozik és tanul, a bátyám, az öcsém, még édesapa is, és nem mindig tudnak kijönni, Nem mondom, hogy kicsit nem félek, de hát ez a kis áldozat semmi, ha azt vesszük, hogy értem is mindenki áldozatot hoz. — Végig kitűnő tanuló volt az általánosban. •— Az az igazság, hogy engem fölvettek gimnáziumba nappalira, a Leöweybe, biológia— kémia tagozatra. De én nem szerettem iskolába járni, mert igaz, hogy az édesapámnak érettségije van, de szerelő, és én így fizikai dolgozó gyereke voltam, ketten vagy hárman voltunk csak ilyenek az osztályban. Én bejáró voltam, és nem mertem leülni, nehogy a köpenyem összegyűrődjön, mert engem néztek, hogy na, milyen ez a lány,, és én voltam az, aki zsíroskenyeret hozott, zöldpaprikával, néha az uzsonnámat se ettem meg ... Én ezt nem tudtam csinálni, kiborultam; és itthagytam az iskolát. Most egy nagyon jó osztályba járok, ko molyán mondom, nagyon rendes lányok meg fiúk vannak együtt Igazi jó kollektíva. Tanulni meg nagyon szeretek, és az a véleményem, hogy ebben a rohamos fejlődésben minden em bernek csinálni kell valamit, mert tizenöt-húsz év múlva már az se elég, hogy valaki elvégezte a középiskolát, És olvasni is nagyon szeretek, csak most ezzel a Tartuffe-fel bajban vagyok, én nem is tudom, hogy lehet, mást is olvastam már Moliere-től, és azt értettem, ezt meg valahogy nem , ., Már másodszor olvasom. Ha leérettségizek, szeretnék jogtudományi egyetembe menni, mert az nagyon érdekel, de áddig még sokat kell tanulnom. Munka közben is szoktam tanulni vagy olvasni, nem haragszanak érte, hiszen egy mérlegnél nincs mindig munka, ha lefut a kukoricaszüret is, akkor lesz majd egy kis idő közbe-közbe, mert nem szeretnék lemaradni a tanulásban . . , A Dolgozók önálló Gimnáziumában, Pécsett 1110 felnőtt tanul. Négyszázegy férfi és hétszáz- nyolcvanöt nő. Haüame Srzséb«* Fontos eleme a demokratizmusnak, és a X. kongresszus óta különös figyelmet érdemel a vezetők és vezetettek Icözötti kapcsolat alakulása. Több kérdés erre irányult. A kérdésekre zömében pozitív válaszokat kaptunk. Figyelmet érdemel, hogy a pártvezetők emberközelségét pozitívabbnak minősítették, rfiint a gazdasági vezetőkét. A közéleti magatartás egyik fontos mutatója a társadalmi munka végzése. A társadalmi munka, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett, önkéntes, közérdekű tevékenység, átfogja a közéleti magatartás különböző fokozatait, de egységesíti is azokat. A megkérdezettek 41,9%-a rendszeresen, 42,3% o időnként végez társadalmi munkát. Nem végez társadalmi munkát 13,3%, kihagyta ezt a kérdést 2,4%. Enpél a globális képnél többet mutat, ha megvizsgáljuk, hogy van-e és milyen a kü lönbség a megkérdezett különböző ismérvek szerint képzett csoportjai között a társadalmi munka végzésében. Különösen figyelemreméltó eltérés van a párttagok és a pártonkívüliek között. Amíg a párttagok 66,4%-a végez rendszeresen társadalmi munkát, addig a pártonkívülieknek csak 27,3%-a. Az időnként társadalmi munkát végzők között viszont a párton- Icívüliek 'vannak túlsúlyban, 50,4°o,. széniben a párttagok 29,1%. óval. A közéleti tevékenységnek a részvételhez képest fejlettebb fokozatát jelenti a közéleti fő rumokon való aktivitás, hozzászólás az ott szereplő témához. A pártrendezvényeken a párttá gok 15,6%-a rendszeresen, 17,2%-a gyakran szól hozzá. 55,8%-a esetenként, 10,8% nem szól házzá. A tömegszervezetí rendezvényeken magasabb á passzívak aránya; 39,8% esetenként, 34,2% nem szól hozzá. A termelési tanácskozásokon. a megkérdezettek 14,9%-a rendszeresen, 11,2%-a gyakran szól hozzá, esetenként szól hozzá 47,8%, nem szól hozzá 24,1%, A párttagok jelentősen aktívabbak. A nők passzivitása különösen figyelemreméltó! A foglalkozási státusz szerinti bontásban a művezetők aktivitásra a legnagyobb, A munkások közéleti érdeklődése nagyobb, mint. a közügyek tényleges ismerete. Az emberek sokat olvasnak, rádiót, tv-t hallgatnak, figyelemmel kísérik a társadalmi életet. Munkahelyen és baráti körben gyakran beszélgetnek közéleti, politikai kérdésekről. (Ajyanak- kor néhány fontos kérdésben sokan ténybeli tájékozatlanságot árulnak el. Arra lehet következtetni, hogy az információk befogadása felületes és a tömegpoíitikai munkában még nem mindenben találtuk meg azokat a formákat és módszereket. amelyek hatékonyabban segítenék a lényegi kérdések mélyebb megértését, társadalmi összefüggések belátását Nincs megfelelő szinkron a demokratizmusról alkotott, zömében pozitív vélemények és a város vagy üzem közérdekű kérdéseinek, a testületek munkájának tényleges ismérete közt. Feltételezhető, hogy a testületek munkájáról az emberek sok kai kevesebb információt kapnak, mint amennyi az aktív közéleti magatartáshoz szükséges lenne. A tömegpolitika! munká- * ' ban és az állampolgári nevelésben fejleszteni kell a gondolkodás és magatartás egységének tudatosítását. Az emberek kritikus gondolkodása és társadalmi Igazságérzete a szocialista építés és nevelés eredménye. Arra keli törekednünk a propagandamunkában, hogy a közgondolkodásnak e pozitív bázisára alapozva fejlődjön és erősödjön az emberek tömegeiben a cselekvő részvétel akarata. Antal Gyula, MSZMP Pécs város! Bizottsága propaganda és művelődési osstólf veietój® Varga Hajdú István rajra Baranyai utazás — kötetben Tüskés Tibor űj könyvérő! Néhány éve a Dunántúli Napló hasábjain baranyai felfedező útra indult Tüskés Tibor. Bejárta a Zselicség, o Hegyhát kis falvaít, Ormánságot, a Dráva mentét, bekukkantott a mánfai Árpád-kori templomba, a zeflgövárkonyi gesztenyésbe, elvezette az olvasót egy sósvertikei talpasházba, körülnézhettünk vele az egregyi padlásokon, a falusi vásározók a furcsa, ritka .kisiparosok között, az ormánsági eklézsiák kincset érő lónedényei között, elvitte az olvasót a „hős vértől pirosult gyászt&rre", a Zrínyiek földjére, Pécsvárad régi utcáiba, halászok, szőlészek, botanikusok, közé. Egyik helyen kócsagokat, mocsári füzet talált, másutt a hajdani fazekasok nyomait kutatta. Mindvégig a történelem, a múlt érzékeny ismeretében, az irodalmár műveltségével, az éytékek iránti aggódó szeretettel. A^fél ujságoldalakat is alig kitevő írások nemrég könyvvé állottak össze, s Baranya me- gye Tanácsa vállalta a kiadás valósággal úttörő jelentőségű tettét. Nem gyakori dolog, hogy napilapban megjelent írások, kötetben is megjelenjenek, nem gyakori a táj szeretetében fogant ilyenfajta összefogás. Azért is kell fontos eseményként értékelnünk magának a Nyár, erdő. kakukk című kötetnek a megjelenését is. Ha pedig kinyitjuk a könyvet, a „Baranyai útirajzok" alcím mel találkozunk, majd Tüskés Tibor előszavával, amely fnúr- már mentegetődzésnek tűnik: ,Nem vagyok, sem geoíráfus, sem műtörténész, sem mezőgazdász, sem s'tatisztikus. Minden különösebb tudományos fölszerelés nélkül vágtam , neki, hogy megismerjem Baranya tájait..." Később pedig: „Mi volt a célom ezzel a könyvvel? Hogy elmondjam mindazt, amit egysze- irű utasként átéltem és tapasztaltam. Flogy azok is,' akik na ponta látják, akik beleszülettek és természtes környezetüknek fogadják eF e tájat, fölfedezzék változásait és magukénak vallják minden értékét.” Szép program, különösen olyasvalaki számára, akiben a pedagógusi hajlam, a népművelő érdeklődés sosem lankadó erővel munkál. Ebben a könyvben is, ezekben az írásokban is mindvégig ott van „Tüskés tanár úr”, fiatalok és öregebbek eligazítója, mindig-lelkes vezetője. a múlt és jelen örökké tevékeny magyarázója. Ha egy* egy helyre odavezet bennünket, olvasókat, akkor arról a hely« rő! mindent, tud, mindent olva- sott, s pillanatig sem fukarkodik megosztani velünk ismereteit. Ezek az innen-onnan származó, gazdag ismeretek nem nehezítik, inkább ezer űj színnel, érzékletes tartalmakkal töltik meg az írásokat. Ha Pécsváradra látogatunk el Tüskés Tibor tollának segítségévei, nemcsak 9 tájat látjuk magunk előtt, a régészek által kiszabadított falakat, a domb alatt elnyúló utcákat, hanem —- mintegy mellesleg — belefészkelődik agyunkba egy apró adat: 35 kódexet őriztek a pécsváradi kolostorban nem sokkal a honfoglaló» után. Érzékletes adat, levegője van, alkalmas arra, hogy fölidézze honfoglaló őseink, Magyarország első évszázadának különös, sűrű és vad levegőjét. De a Dráváról is teljesebb a képünk, ha egyszeresük elképzeljük a sóval, gabonával megrakott dereglyéket, omikor „a Dunán már régen gőzhajó járt”, a hajóvontatókat, akiknek, monoton, régies dalát is olvashatjuk .. De példának hozhatnánk a S/ársomlyó ritka törpe manduláját, Vörösmarty fiatalkori szavait Szigetvárról vagy bármi mást, hisz ezekben a bő kézzel szórt ismeretekben rendkívül gazdag a könyv, A másik végigvonuló jelenség Tüskés Tibor írásaiban az a gondos szeretet, felelősségteljes segítség, amellyel a múlt, a hagyomány, az. értékek meg- mentőit körülveszi, legyenek azok névtelen faragóművészek, honismereti szakkör-tagok, falusi tanítók, popok, gyűjtők, a pusztuló népi építményeket . fényképeken megörökítők, hasonlók. S miközben okos, baráti szavakat áldoz nekik Tüskés Tibor, maga is ezt teszi: megpróbál mindent, ami még megfogható, rögzíthető, tapasztalható, megőrizni. Talán azért is mert — mint maga írja egyhe- lyütt a könyvben: — „a mai ember, akinek keze a csillagokig ér, egyre mohóbb kíváncsisággal fordul múltja felé.” A könyv szép és ízléses, de mégiscsak szerény kiállítása figyelmedet az anyagi lehetőségek határaira, mégis megemlí- Xtenérrr: milyen jó lett volna, ha az írásokhoz megerősítésül, segítségül a vizuális memóriát is megmozgató fényképek társul- nak . .. H. L STTTT A5ÍSN4PÍ MíuexiEt i I
