Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-22 / 311. szám

I T973. november 22. DUNANTOU NAPIO Követésre méltó kezdeményezés ! üjüSCSCkaljál 0180« Párttag gyű lés a tanácstagok részvételével kétszáz munkáslakás aiapizásál Vitafórum Pécs fejlődésétől, várospolitikájáról Mintegy húsz kérdés Pécs fej­lődéséről, várospolitikájáról, vá- loszok, néhány kérdésben vita, — ez jellemezte azt a kibőví­tett párttaggyűlést, amelyet az MSZMP Pécs belvárosi I., párt­szervezete hívott össze hétfőn este az SZMT hírlapolvasó tér-* rnében. A taggyűlésen részt vet­tek a Hazafias Népfront belvá­rosi I. és II. területi bizottsága elnökségének tagjai, valamint a belvárosi terület tanácstagjai. A kérdésekre — mint tanácstag is —- válaszolt Ambrus lend, a Pécs városi Pártbizottság első , titkára, dr. Galabár Tibor, a Pécs megyei város Tanácsa VB- titkára, valamint Balaskó Ist­ván, a tanács tervosztályának vezetője, Tóth Zoltán, a tanács építési és, közlekedési osztályá­nak vezetője és Sarkadi György, ti tqnócs éphésf és közlekedé­si osztályának közmű-főmérnö­ke. Reális kép a lakásépítésről lakásépítkezés, közműfejlesz­tés témakörében elhangzott, il­letve írásban előre összegyűjtött kérdések és válaszok „nyitották meg" a vitafórumot. Miért épí­tünk kevesebb lakást, mint a I tervezett? Van-e elképzelés és anyagi lehetőség a l<^kások alapterületének növelésére? A válaszadók tények és konk­rét számok ismertetésével ad­tak őszinte és reális képet. A IV. ötéves tervben Pécsett 4400 lakás építése szerepelt. Időköz­ben azonban felmentek az épí­tőanyagok arai, — ez természe­tesen hatással volt a lakásépít­kezésre. Ügy tűnt az eredeti terv szerinti 4400 lakás helyett mindössze 3300-at építhetünk. A kormány azonban mintegy 130 millió forintot juttatott a városnak, ezzel a segítséggel 3/00 lakás épülhet fel a terv­időszakban. A munkáslafeás- éaítkezéshez és általában a la­kásépítkezéshez nyújtott külön­böző kedvezményekkel is igyek­szik államunk seqíteni abban, hoqy mind többen Jussapak Otthonhoz. Ami pedig a lakások nagyságát, alapterületét Illeti: figyelembe kell venni mind az igényeket, mind a lehetősége­ket. A most épülő lakások ót- laaalapterülete 52 négyzetmé­ter. Ez tervezési norma, — anya­gi lehetőségeink figyelembevé­telével ezt a normát kötelező betartani. A lakásszám adott. Ha tehát építünk például eqy 3? négyzetméternél nagyobb alapterületű lakást, akkor en­nek ellensúlyozására építeni kell az odott normánál kisebb négy- zetméterű lakást is. Az arányo­kon lehet vitatkozni, de az ót- lagataoterületen jelenleg — anyagiak híján — változtatni nem tudunk. A következő öt­éves tervben azonban valószínű némileg nő az átlagalapterü- let. Számos kérdés foglalkozott a város közműellátottságával, fej­lesztésével. „Tapasztaljuk, hogy ezek az építkezések nagyon el­húzódnak ...” .......A közmű­ép ítérben részvevő (rállolatok munkájában sokszor hiányzik az összehangoltság...” Kétségtelen xa munkák elhú­zódása. Invekeztek ezen segíte­ni: két műszakban, illetve nyúj­tott műszakban dolgoznak, — de mint a válaszadó mondotta: „merem állítani, hogy az igye­kezet megvan, a siker viszont nem mindig a kívánt mértékű". Pécs közművei elöregedtek, ezeknek cseréjét el kell végez­ni. A távlati tervek is megkö­vetelik ezt: például a Széchenyi tér környékén levő épületeket a távfűtésbe kívánják bekapcsol­ni, — erre 1976-tól lesz lehető­ség. Először az itt levő középü­letek távfűtésére kerül sor. Ha­sonló lehetőség nyílik a 48-as tér környékén levő épületek táv­fűtési hálózatba való bekap­csolására is. A távfűtés mellett szó esett a aázfűtss kiterjedtebb alkalmazásának lehetőségeiről. A válaszadó hanasúlyozta: elő­ször a tervek szerint városszerte a kőznv'fektetést kívánják „vég­legesen" megoldani, aztán kö­vetkezik az utak javítása, rend­betétele. Ezzel o koncepcióval Igyekeznek elkerülni: „az egyik | vállalat elvégzi a munkát, rövid idő múlva a másik pedig fel­bontja az úttestet” — sokszor megtörtént helyzetet. A közmű­fektetéssel kapcsolatos a séta­tér rendbetétele is. Tervezik: *a jövő'év elején megkezdhetik a tér csinosítását, a szökőkút és a vízesés is szép környezetben működhet. Árkádositás, foghijak, zöldterület A városrendezéshez még szá­mos kérdés kqpcsolódott. A Bem utca árkádosításáról elmondot­ták; a terv kész, az órkádosítós- hoz előreláthatóan 1976-ban kezdenek hozzá. Szót ejtettek arról is, hogy egy ilyen kiviteli terv elkészítésénél számos prob­lémát kell megoldani, Például; az árkádositás több üzlet áthe­lyezését követeli meg. Ezeket gz üzleteket továbbra is g belvá­rosban kívánják elhelyezni, könnyen elérhető helyeken. Eze­ket a helyeket meg kellett ke­resni, mégpedig mind a lakos­ság, a vásárlók, mind pedig az Üzlet érdekeinek megfelelően. Az árkádosítással a jobb közle­kedési lehetőséget kívánják megteremteni, ne szoruljon a gyalogos az úttestre, mint most nap mint nap kénytelen. Szót ejtettek az úgynevezett foghíjak beépítéséről is. A foghíjak ál­talában életveszélyessé nyilvá­nított és lebontott épületek he­lyén keletkeztek. Ugyanerre a helyre új épületet húzni — ál­talában gazdaságtalan, nem egyszer a talajmozgós miatt is jelentős többletköltség merül fel az építkezésnél. Időteltével a foghíjak mellett is nagyobb te­rületek szabadulnak fel, — ok­kor mór gazdaságosabbá válik egy „tőmbépítke/és”. Természe­tesen ez nem jelenti azt, hogy számos foghíjat — ha előfel­tételei adottak — ne építenének tie, mint ahogy erre példák is voltak. Kérdésként hangzott el a bel­város kevés zöldterületének nö­velése is. A város belterülete odott, ezt kiszélesíteni nem le­het.^ A válaszok az egyetlen le­hetőséget az úgynevezett tömb­belsők kiszabadításában jelöl­ték meg. A tömbbelsőket kell közklnccsé tenni. Szép tér lehetne például a Kossuth Lajos tér. Mi lesz a MÉSZÖV irodaházával? Végle­ges döntés még nincs, — de valószínű, le kell bontani, mert csak az „állagmegóvásának” költsége — mint azt az eddigi számítások mutatják — nem áll arányban az épület értékével. A zöldterületet ha nem is a szigorúan vett belvárosban — növelni lehetne például a vár- sétány további kiépítésével is. A Barbakántól északra fekvő te­rület rendbetételéhez jövőre lát­nak hozzá. „Nagy gondot jelent a ház­tartási szolgáltatás elégtelensé­ge. A meglevő szolgáltató ipa­runk a szolgáltatást magas áron végzi. A gond enyhítésének egyik lehetőségeként felmerül: lehetne-e nyugdíjasokból álló szolgáltató szövetkezetét létre­hozni?” — Néhány nyugdíja­sokból álig — szolgáltató szö­vetkezet valóban működik. Tör­téntek már Intézkedések: meg kell vizsgálni megalakításának pécsi lehetőségeit 4 A belvárosi pártszervezethez érkezett írásos panasz, kérés: Törvényes rendelkezés van a csendrendelet megszegői elle-n, — még a rádióban is halljuk a figyelmeztetést: halkítsuk le ké­szülékeinket este tíz óra utón. A Rózsakertből este tíz után is kihallatszó — már zajártalom­nak is beillő — zene a kör­nyékbelieket — közel 300 dol­gozót, öreget, beteget, gyerme­keket — érint. Mit lehetne tenni az esti, „csendesebb vígadás” érdekében? Felmerült a harká­nyi vasútvonal megszűntetésé­nek kérdése is. A válasz: a harkányi vasútvonal alépítmé­nye elavult, kicseréléséhez mint­egy 150 millió forint körüli ösz- szeg kellene. Nincs erre ennyi pénz. Egyelőre működik, nem valószínű, hogy 1975 vége előtt megszünteteik, — de lehet, hogy később, Ha megszüntetik. autóbusz-járatokat indítanak, De ez még nem a „közeli na­pok” kérdése. A kerületi tanácsok megszün­tetésével — hangzott az egyik felszólalás — a kerületi tanács- hivatalok, a pártszervezetek és a tanácstagok kapcsolatában hiányosságok jelentkeznek. Nem mindig kielégítőoa tájékoztatás különböző városrészeket érintő városfejlesztési, várospolitikqi kérdésekben. A válaszok utaltak arra: a Hazafias Népfront kör­zeteiben létrehozzák a tanács­tagi csoportokat, — ebben a szervezeti formában több tájé­koztatásra is lehetőség nyílik Ezen kívül a tanács programját eljuttatják a pártszervezetekhez is, — ez szintén a tájékoztatás javítását szolgálja. A kibővített tqggyűlés délután Öt órakor kezdődött és este nyolc órakor még mindig érdek­lődve hallgattak a részvevők, il­letve újabb felszólalásokra je­lentkeztek. . Kitűnő kezdeményezés, köve­tésre méltó példa az így meg­rendezett kibővített taggyűlés — mondotta „záró” felszólalásá­ban Ambrus Jenő, a városi párt- bizottság első titkára. — A tag­gyűlés valóban közérdekű kér­désekkel foglalkozott. Ha az ilyen jellegű taggyűlések rend­szeressé válnak, —, változnak majd a kérdés-témák is, mind jobban valóban vitafórummá válnak, ahol eredményeinkről, gondjainkról, azok megoldásá­ról esik szó. Kitért többek között a nagy társadalmi megmozdu­lást eredményező Építsünk óvo­dát akcióra is, — annak nogy jelentőségére és közérdekére. Befejezésül utalt: körösen be­széljük meg majd az ötödik öt­éves terv feladatait is. lószándékű türelmetlenséggel Engedtessék meg a taggyűlé­sen részvevő újságírónak is, hogy néhány mondatot fűzzön az ott elhangzottakhoz. Valóban őszinte és konkrét válaszokat kaptak a kérdésekre. De ezek a válaszok korántsem jelenthe­tik és nem jelentik egy-egy kérdéscsoport lezárását Mert még jónéhány kérdés — csak az itt elhangzottak közül — ké­pezhetné alaposabb vita tár­gyát Például szó esett a foghí- jakrél, — amelyek közül szá­mosnak beépítése jelenleg nem gazdoságos. Nem lehetne-e ezeket kis játszóterekké kialakí­tani? Mi az akadálya, hogy he­lyükön kis „zöldövezet” létesül­jön? A' taggyűlés részvevői — többségében nyugdíjasok — fel­ajánlották segítségüket társa­dalmi munkában, de — mint mondták —- pillanatnyilag nincs konkrét, ilyen jellegű megbíza­tásuk! __ Meg kellene bízni ő ket például az említett /kis zöldterületek kialakításával. El­hangzott a tömbbelsők kiszaba­dításának fontossága is. Las­san, vontatottan halad ennek a lehetőségnek kihasználása Meggyorsításának hogyanja megérne egy „misét1/. Felmerült őrzött, úgynevezett „csillaggará- r.sok" létrehozásának igénye is ahol gépjárművek parkolhatná­nak. Az igény jogos, — lapunk­ban is foglalkoztunk a kérdés­sel, — megszervezése sürgető. Megbeszélés, vita témája Tehet­ne — szó is esett róla, — az épülő lakások hagyományos beosztásának változtatása, ha már az akppterület nagyságát egyelőre nem lehet jelentősen növelni. Csatlakozom én is a taggyűlés valamennyi részvevő­jéhez, kérdés-feltevőkhöz és vá­laszadókhoz egyaránt, akik jó­szándékú türelmetlenséqgel kí­vánják ezt a várost fejleszteni, szépíteni. Garqy Ferenc A legutóbbi pécsi városi ta­nácsülésén Kővári Antal, a 100- os választókerület tanácstagja munkóslakásépítési ügyben in­terpellált. Megkérdezte: hogyan lehetséges, hogy miután külön­böző fórumokon megállapodás született a Mecseki Ércbányá­szati Vállalattal tervezett 200 munkáslakás építésének indítá­sára az Üjmecsekqlján a vál­lalati nagy lakásberuházás ide­jén előközművesített, de jelen­leg a BÉV által használt terü­leten, most a kivitelező vállalat csupán 120 lakás építését vál­lalja. Az interpelláció mindenkit meglepett, hiszen olyan ügyben történt „utóvédharcokról" tudó­sított, amelyet már hónapokkal ezelőtt lezártnak tartottunk. An­nakidején a Dunántúli Napló­val együtt más hírközlő szervek is örömmel jelentették: a párt kezdeményezésére indult mun­káslakásépítési akció első jelen­tős pécsi építkezése elöl minden akadály elhárult. Nos, egy még­is megmaradt — egy kisebb üzemi épület formájábon. A kérdésre adott választ az inter­pelláló tanácstag nem fogadta el mondván: q munkáslakás­építést nem lehet két vállalat gl.kujónak tárgyává tenni. Az el nem fogadott válasz után megtörtént a tanácsi in­tézkedés' az Építőipari Vállalatot 300 000 forinttal — tehát csak­nem eqy kétszobás lakás nettó költségével — kártalanították. Ezzel csakugyan elhárult az utolsó akadály is az építkezés megkezdése elől. A BÉV meg­bízásából az alvállalkozó már fel is vonult a helyszínre a cö­löpalapozó géppel, s megkezdte a próbacölöpözést. Az Építők úti* általános iskola mögötti te­rületen Öt tízszintes épületben 200 lakást építenek 1974—75- ben. A MÉV azt szeretné, ha az első 120 lakást a iövó évben át lehetne adni az építtető bá­nyászoknak. A KISZ-titkárnaU nem szabad koravénnek lennie Az alapszervezeti választások és a küldöttértekezletek tapasztalatai Beszélgetés Gergely Lászlóval, a KISZ megyei Bizottsága titkárával Néhány számadat bevezető­ül: 1121 KISZ alapszervezet működik Baranyában, ezek 30 708 tagot számlálnak. ' A szervezettség foka megegyezik az országos átlaggal — mint­egy negyven százqlékos. Ez, persze átlag. Az egyetemeken, főiskolákon a szervezettség csaknem száz, g középiskolák­ban 52, a szakmunkásképzők­ben mindössze 19 százalék a KISZ-tagság. üzemekben, gyá­rakban a munkásifjúságnak 29 százaléka vallhatja magát KISZ- tagnak. Kitűnik, hogy néhol —- és ép­pen a munkásfiatalok körében — nem nagy a tagok száma. Persze, átfedések vannak, a te­rületen működő, alapszerveze­tekben —• ahol 25 százalékos a szervezettség — sok tag vqn, oki üzemében nem az. Befeje­ződtek az alapszervezeti válasz­tások, a járási-városi küldöttér­tekezletek. Ezek tapasztalatai­ról, az alapszervezeti munka fontosságáról és a jól működő alapszervezet titkáról kérdeztük Gergely Lászlót, a KISZ Bara­nya megyei titkárát, — Az alapszervezeti válási’ lások után a titkárok leiét ta­lálhatjuk csak régi tisztségé­ben, fele újonnan került a tit­kári „székbe". Van-e ennek va­lami jelentőségei — Kulesfohtossógú, hogy mi­lyen felkészültségű .vezetők irá­nyítják a KISZ alapszervezetet Milyen közegben tevékenykedik, környezetétől milyen segítséget kap? Párttag-e? A jól felkészült titkárnak tekintélye van a töb­biek előtt Elsősorban a mun­kában tűnik ki, amit mind a fia­talok, mind a gazdasági- . és pártvezetők elismernek. Aztán politikailag is elkötelezett, tá­jékozott. Érdeklődése széles­körű, olvasott. Tulajdonképpen egy nyugtalan ember kell, hogy legyen, aki bizonyos, akár tag­gyűléseken felmerülő kérdések­re magyarázatot tud adni. — A távozó titkárok egy része bizonyára azért került máshová, mert nem felelt meg a tagság­nak, Vajon miérti — Nem szabad koravénnek lenni. A fiatalos titkárokat sze­retik nálunk, de talán mindenütt a fiatalok. Gondolkodásban, szokásokban, életvitelben ha­sonlónak kell tennlök a tagság­hoz. Ez aztán olyan emberkö­zelséget eredményezhet, ami a jó politikai munka egyik alap. vető feltétele. Ha a titkár nem ilyen, akkor nem is szeretik. Ez aztán meglátszik g választás­kor is ... Meg kell említeni a jó szervezőkészséget. Számta­lan programot, akciót kell szer­vezni egy titkárnak, s elisme­rése záloga, hogy ezek a prog­ramok, akciók gördülékenyek legyenek. Minden tagnak le­gyen meg a megfelelő felada­ta, megbízatása. Nálunk igen kevés a konkrét megbízatás, ami aztán elveszi a tagok ked­vét a munkától. — Sokféle dolga van egy KISZ-titkárnok ezek szerint. Mi ezek között az elsődleges? — Az ifjúság politikai felké­szítése. Ehhez természetesen alaposan ismernie kell azt a kollektívát, amely megválasz­totta. Gondjaikat, kulturális ér­deklődésüket, otthoni körülmé­nyeiket, múltjukat... Ide tarto­Hásságyi fafurésilet Erb Ionos felvétele zik a világnézeti nevelés is, amely voltaképpen materialista propaganda. Persze, a szemé­lyes példa jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni! Hiszen, ha egy durva példával élhetek, hiába beszél szomba­ton q taggyűlésen a materializ­mus filozófiai tételeiről egy tit­kár, ha másnap a templomban látják! Vagy, aki a taggyűlésen, q munkaerkőlcsről prédikál, a munkahelyén meg fusizik és folyton azt hangoztatja, hogy a piacról élűnk. Jó módszere­ink vannak a politikai munká­hoz. Részben oktatás kereté­ben, másrészt minden olyan al­kalommal, amit meg lehet ra­gadni. Huszonhatezer fiatal vesz részt a politikai oktatás­ban! Ez pedig csaknem at egész tagságot jelenti. Eleven, já hangvételű viták jellemzik ezeket az oktatási formákat. A többi alkalom lehet például egy bál Is. No, nem arra gondol­tam, hogy előtte szemelvénye­ket olvasnak fel Lenin művei, bői, de egy odavetett mondat­tal is lehet az embert formálni, alakítani, olyan magatartást kí­vánni, amely a kommunista em­berre jellemző. De beszéljünk a többi feladatról is. A fioto- lokqt közéletiségre kell neverni. Ezt akkor végezzük jól, ha a KISZ jelen van a gazdasági döntéseknél, legalább vélemé­nyezési joggal, egy váMa1p*-tt, intézményt érintő fontosabb történéseknél. Ez persze forrói­vá is érvényes, a KISZ taggyű­lésekre meg kell hívni a veze, tőket, akár a falusi tanácselnö­köt, vagy a termelőszövetkezet elnökét, akár a vállalat igazga­tóját, főkönyvelőjét. Kölcsönö­sen informálódhatnak: mi fog- lalkoztatjo a vezetőket, és mi a fiatalokat, nekik mi a véle­ményűk a felnőttek, és a fel­nőtteknek mi a fiatalok tevé­kenységéről? Nem szabad el­felejtkezni arról, hogy a kritjka mindig ott jelentkezik ahol a dolgok történnek. A helyi poli­tika integráns része az orszó- , gos politikának... Végül; tuda­tosan kell törekedni a párt utánpótlásának nevelésére, s ehhez foglalkozni kell a fiata­lokkal, nem kell megvárni, amíg magától történik minden. .— Tűlqidonképpen milyenek a iiqtaloki Mint minden kor fiataljai. Kritikusak, őszinték, ellentmon­dásokban gqzdqgok. ök még nem tanultak meg* udvariason, diplomatikusan fogalmazni, nyersek, kimondják mindezt, ami nyomja a szívüket,,, «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents