Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-22 / 311. szám
6 1973. november 22. OUNÄNTOll NAPlö — Mivel készül a legjobb ogyag? — Emberzsírral, izzadtsággal ... Horváth János, az utolsó mohácsi korsós mondta ezt évekkel ezelőtt, amikor először meg látogattam. — A múzeumban egy Horváth nevű főcéhmester aláírása már egy 1867-ben kiadott fazekas mesterlevélen ott olvasható. Én meg talán az uto'só mohácsi korsós vagyok. Elfogytunk. Kipusztulunk . . . Az agyag a legősibb anyag, amiből az ember tá.ravakat, eszközöket formált. Mégse mpndjuk, hoay valaha is 'ett volna agyagkor. Mint ahogy volt kőkor, rézkor, bronzkor, vaskor... Mart élelem meg- szer-’ísére s’o'náló termelőeszközt. fegyvert s-'r-m lehetett belőle csinálni. Már pedig a történelmi korszakok arról kap ák nevüket, hogy a legfontosabb, termelőeszközöket milyen anvanbó! készítették. Az an aq békés anvág. Abból cs^k edényt, téglát, csereoet csinól- tnk. Az edényben élelmet tartottak, A téglából ház épült S oz agyag ezt a célt évezredeken át szolgálta. Nem tudta se a kő,' se a réz, se a bronz, se a vas kiszorítani. Szinte egészen •tegnapig megőrizte „mindenes" szerepét. A Duna mentén az egyik fegnéoesebb korsós- és fazekascéh Mohácson működőit. A Korsós utca, ahol haidan minden házban agyagművesek éltek, nevében ma is őrzi a múltat. 1780-ban hét fazekasról és negyven korsósról beszélnek oz írások. 1891-ben százhuszonhó- rom agyagiparost jegyeztek föl. Áruikkal messze földre eljutottak. A dunai hajók a mohácsi agyagedényt még a Balkánra is elvitték. Néha egy-egy mester is fölkerekedett. A mohácsi korsósok különleges készítménye volt a mázat- Iqn, fekete „török korsó”. A korsó szája csak merítésre szolgált, inni a korsó fülén levő kis kerek nyíláson lehetett. A fazekasok nem foglalkoztak a fekete korsó készítésével. Ők főként mázas agyogedényeket készítettek. Hajdan a népi fazekasság használati tárgyakat állított elő és fő ösztönzője a hagyo- már”ol'hoz való igazodás vall A népi közösség, a falu* szokásai, később a céhek gyakorlata szab*a meg a használt formákat és díszítőelemeket. Bár a piacnak, a keresletnek is volt befoh'ásoló szerepe, a fazekasra döntő erővel a saját közös- séae bírt. Akik ma e fazekaskorong mellé ülnek, ha az egyik legősibb emberi szerszámon, a lábbal hajtott korongon dolgoznak is, mint a Homéros korabeli görögök, mór nem haszná - lati eszközt, hanem főként dísztál gvakat készítenek. A népi iparművész nem céhes közösségben, hanem egyénileg gyakorolja mesterségét. A vevővel nincs közvetlen kapcsolatban. Mea-endelésre dolgozik, munkáját a városi közönség ízlése, oz üzlet, a piac, a kereslet törvényei irányítják. Művészetének színvonalát pályázatokon, szakmai zsűri bírálja el. Szervezeti- .leg országos intézményekhez tartozik. Valaha a hagyomány volt szinte az egyetlen erő, amely a fazekas munkáját meghatározta. A dísztárgyakat készítő, jóformán minden kötöttségtől ment, egyéni fazekasnak viszont ma azért van szüksége a hagyományokra, hogy munkáját népi iparművészetnek lehessen nevezni. A folyamatot, az átalakulást., ahogy a népi fazekasság népi iparművészetté vált, egyetlen ember, Horváth János élete és sorsa is példázza. Hajdan 'vásárokra dolgozott, haszná oti táovakat, a paraszti életben szükséges ed énveket, korsókot készített. Később mór csak — főként városi lakásokban e'he- lyezett — dísztárgyak kerü'íek le a korongjáról. Most újra itt állok a moriá- csi Kálvin utcában, Horváth János házának udvarán. A hajdani deszkakaput vasrácsasra cserélték. A házat újravakoltuk. Az ablakokra esslirigeni reoő- nyök kerültek. — Megvan-e még az utols.ó mohácsi korsós? — Nincs itthon a ,papa — mondja a fia. — Nem dolgozik, nyugdíjba ment már’. Nemrég kiszámította, éppen hatvan évig volt „agyagos”. Nyolc esztendős korábarf kezdte... De itt vagyok én — mondja Horváth László. — Hat éve szabadultam föl, és folytatom apám mesterségét. A műhelyben beszélgetünk. — Apám az országos népi iparművészeti szövetkezetek alapító tagja volt. 1954-ben kapta a népművészet mestere címet. Legutóbb 1970-ben, a negyedik országos fazekaspályázaton' elnyerte a Gerencsér Sebestyén díjat, melyet a híres siklósi fazekasról neveztek el. Ugyanezen a pályázaton már én is részt vettem. Második díjat kaptam. — Itt sző szerint gyúrni kell az ipart... — mondom. — Körülbelül nyolc kilométerre innét, a Korsós gödörből hozzuk az agyagot. Mindent kézzel csinálunk. A megdolgozást, a locsolást, az átdobálást, a faragást, a gragyvázást, a gázolást, a gyúrást, a földarabolást. . . Csak a pihent agyag jó, különben kikásásodik. A műhelyben körben, a falak mellett hórom korongozó széket látok. — Az egyiket már villanyra szereltük. — Mi a különbség a villanynyal hajtott, meg a lábbal hajtott korong között? — Az, hogy a lábbal hajtott korongon mindent meg lehet csinálni. Azt is, amit a villany- korongon nem. Horváth László a lábbal hajtott korongozó mellé telepszik. A félső tányérra ráteszi a megdolgozott agyagot, jobb lábával gyors mozgásra lendíti a korongot. Beszélik, hogy... a bor újra szalonképes Horváth János munka közbenA házi kiállítói Keze‘alatt gyorsan formá'ó- dik az anyag. Maro’-.ra fogja,- átöleli, simogatja. Aztán az anyag fölveszi az edény alakját. Hasa hízik, nyaka nő, szája öblörödik. Egy-egy szerszámmal hozzáér a mester.-r- Itt nem sok szerszámra van szükség. Inkább a fürgeségre, gyors mozgásra. Aki ólommadár, itt nem él meg. Ez a háromszögű vonalzóra emlékeztető, csak annál kisebb eszköz a fakés. Eqy rossz konyhakés pengéiéből van a brenda. Kukának hívjuk 'ezt az L alakú botot, amivel a korsó belsejébe lehet nyúlni. A siló a fül lyukasztásához kell. A díszítéjre a fésűt meg a vaskereket használjuk. Persze mindegyik szerszámból alakra, nagyságra többféle változat is szükséges. Ujjara. rátapad a nedves agyag. Kezét néha egy tálban vízbe mártja. — Nem eszi ki a bőrt a sok nedvesség? — Ellenkezőleg! Az agyagnak gyógyító hatása van. Hd valahol egy lónak eltörik a lába, az'állatorvos ma is ideküldi az embereket. „Kérjenek ó Hor- váthtól agyagot”, mondja. Aztán viszik, és ráteszik a törés helyére . . . Apám meséli, hogy kiskorunkban nekünk is száraz agyagporral hintették be a fenekünket, ha kimarta a pisi . . Ma is, ha véletlenül elvágom az ujjamat, ideülök ,a korong mellé, dolgozni kezdek, és a seb hamarabb begyógyul, rmnt- ha chlorociddal kenegetném . Különféle jótékony vegyületek vannak az aqyagbani Ami a cipőre ragadva, a lakásba hordva szemét, nekünk a legtisztább, a legfinomabb, a legegészségesebb anyag. A félig földbe ásott kemen- -eét az udvaron találom. Alig valamivel nagyobb, mint egy jókora szappanfőző üst. Alulról fűtik, fával. Háromhavonta 'négyszer-ötször égetnek benne. A kemencét telerakják a korongról lekerült, kiszárított, vízzel átdörzsölt tárgyakkal, aztán meggyú'tják a tüzet. Amikor az ag\agedéjyek nyolc-kilencszóz fokra fiymelegszenek, átizza- nak, á kemencét lefödik, leiapasztják. Aztán újból fát tesznek a tűzre, s a visszafojtott füst színezi feketére az edényeket. öt-hét óráig tart egy égetés. A hóz tornácán a legszebb darabokból apró kiállítás látható. Korsók, bendisek, áttört szélű tányérok,, fali virágtartók, poharak, agyagmaiac pörsö- iyök, gyertyatartók, hamuzók, vázák, cigarettatartók .. . Mind koromfekete, csillogó felül* Lű. Leggyakrabban a geometrikus díszítés tér vissza rajtuk: a fésűvel húzott, hajlított, párhuzamos vonalak, a háromszög, a farkasfog, itt-ott egy-egy viráglevél. Fölemelem az egyik korsót és megrázom. Kavics zörög benne. — Nem kavics az! Agyaggolyó, a korongozás közben tesz- szük bele. A korsóval együtt ég ki. Valami rejtelmes, kultikus célt sejtek mögött». — Praktikus oka van. Víztisztító golyónak mondjuk, bedörzsöli a vízkövet a korsó faláról, így könriyebb tisztán tartani az edényt. Alul, a korsó fenekén hosszan elnyúló téglalapban a készítő monoqrammia és a készítés helye olvasható: H. j. MOHÁCS. — Védjegy? — Annak is lehetne nevezni. De mi csak azt mondjuk: kézjegy. — Tudom, hogy minden mester büszke arra, amit kiad a kezéből. A szakmának titkai Is lehetnek. Bizonyára a mohácsi Horváthoknak is megvan a maguk titka ... — Nézze, én azt mondom, minden embernek van egy titka. A mi titkunk az égetés technikájával van kapcsolatban. De nem is titok ez. Bárkinek elmondom. Úgyse tudia utána csinálni. Amit egy másik ember készít, az már nem olyan lesz, mint a mi holmink. Apám műhelyében nőttem fel, mégis egészen más .az, amit én csinálok. Folytatom a hagyományt, úiat is adok hozzá magamból .. . A mohácsi korsó változáson megy keresztül. Nem az alakja, nem az anyaga, nem á színe vó'tozott meq, hanem a rendeltetése. A lyénművész^tből iparművészet született. Nem ara'.ó- fnunkások isznak már belőle, hanem a városi lakásban a vitrin tetejére teszik. Csak készítője hajói ma is ugyanazzal a mozdulattal a fa- zekaskoronct fölé, mint ősei ezredéveken át. Tüskés Tibor í Nem merném letenni a főesküt, hogy tényleg suskus van a dologban, de valaminek mégis lennie kell, mert imostanában mintha valamelyest enyhült volna az alkoholizmus elleni hadjárat hevessége. Igaz, nem minden frontszakaszon, hiszen a rövid italodról, az égetett szeszekről változatlanul azt hallani, hogy azokat az ördög találta ki, a sör pedig muiyává teszi a rabjait. Hanem a borral a jelek szerint tűzszünetet köthetett az alkoholizmus elleni harc vezérkara. Erről végképp akkor győződtem meg, amikor a televízió fogyókúrás klubjának orvosa a „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” műsor legutóbbi adásában nyilatkozatra bírta az egyik soványodó kövért, aki kijelentette, miszerint fogyásának titkai italozási szokásának magváltoztatásában is keresendő. Eddiq ugyanis sört ivott, eqy idő óta azonban bort, s bár ebből is nagyjából ugyanannyit vesz magához naponta, testsúlya mégis egészségesen csökken. A kijelentést egyetértő bólogatás kísérte. A bor oly sok üldöztetés után a jelek szerint megint szalonképes lesz. Mi lehet az oka a bor megtérésének? Az a gyanúm, hogy mindenek előtt a szorgalom. Az iáén a bor nemcsak abban különbözött mondjuk a krumplitól, hogy felfelé ment benne a gyöngy, hanem abban is, hogy szorgosan termett. Már a nyár véqén hallani lehetett,' hogy a szőlőtőkék csak ügy roskadoznak a fürtöktől, a szüretelők aligha fogják győzni vele a munkát. Jelzem, én már akkor gyanút fogtam és mondogattam is közvetlen környezetemnek, hogy báf a gyümölcs nagyon egészséqes, de az összes szőlőt országunk népe (aligha bogyó formájában fogja elfogyasztani. Mégcsak nem is must formájában, ami szintén egészségesnek ítéltetik, hanem... Annyira azért nem voltam bátor, hogy be Ts "fejezzem a moridatot; egyelőre nem meftem megjósolni. hoqy a több szőlő révén miből lesz több a boltokban és más kereskedelmi egységekben. Amit azonban én nem mertem kimondani, azt később kimondták nálam illetékesebbek. A szüret végéhez közeledve hivatalosan bejelentették, hoav az idei szőlőtermés minden eddigit felülmúlt, nem kevesebbel, mint húsz százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezt követően óvatos célzások láttak napviláaot arról. hoav a szőlő cukorfoka két fokkal manasnbb az elmúlt évinél, következésképpen a must cukortartalma is kedvezőbb. Góayisabb egyedek már erről is seitheték. hoav mire akarnak kilyukadni hivatalos körök ezzel a táiékoztatással és nem is té- védtek. Mert a kellő előkészítés után arról értesítették a közvéleményt. hoav az örvendetesen jó szőlőtermés és a már említett jó minőség eredményeképpen több és jobb lesz a bor is az idén. Előkerestem az erről szőlő, akarom mondani szóló híradást és abban szó szerint az áll, hogy a szüret befejeztével jó minőségű, egészséges borokra lehet számítani. (Kiemelés tőlem. A szerző.) A loqika vastörvériyei alapján már el sem maradhatott a következő lépés. Megtudtuk, hogy több, mint hatmillió hektoliter új borunk van, s mivel ez ráadásul egészséges. teljesen rendjénvaló. hogy fogyasztásá. nak érdekében propagandát kell indítani a lakosság körében. Amúgyis réges régen megcáfolták azt az elavult igazságot, hogy jó bornak nem kell cégér, tehát kellő hírveréssel nagyarányú borvásárt rendeznek az év hátralévő időszakában. S hogy ez a borvásár eredményes is legyep, leszállították a borok árát. Az év végégi harminc fajta asztali és minőségi palackozott bort, ezenkívül tizenöt fajta tájjellegű hordósbort a* eddigivel azonos minőségben, de csökkentett áron hoznak forgalomba. így győzedelmeskedett az önzetlenség a durva kai. tnárszellem fölött. A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója ezt így fogalmazta a sajtónak tartott tájékoztatójában: „Most, hoqy az idén tényleg kitűnő termés került e hordókba, a pincegazdaságok arra törekedtek, hogy ezt a l°- kossáq is megfelelőképpen tapasztalhassa, a vásárlók mindenütt hozzájuthassanak olcsóbb borokhoz is". Ez csakugyan világos beszéd, engem js azonnal meggyőzött, rögtön rohantam a kocsmába, ahol tényleg olcsób. ban adták a fröccsöt. Ettől olyannyira vérszemet kaptam, hogy egy füst alatt vásároltam két üveg szemelt rizlinget Is otthoni fogyasztásra, hat forinttal olcsóbban, mintha az árleszállítás előtt vettem volna. ® Csak az-fájt, hogy a kocsma, ban, ahol egyébként láthatólag fellendült a borfogyasztás, mindenfélét beszélnek az emberek. Olyasmiket mondtak, hogy szeretik a hajnalt, tulajdonképpen azért szállították le a bor árát, mert eqyelőre nem tudták hová tenni a nagy termést. Ezért pró. hálják most az emberekben elhelyezni a felesleget, mert az ő különleqes tárolóterük másnap, harmadnap mégint alkalmas úiabb bormennyiséq befogadására. Sajnos, a végén már nem tudtam követni ezt az okfeitést, mert a szóvivők közül többen egyre érthetetlenebből beszéltek. Igv aztán neré csoda, ha a tizedik nagyfröccs után már tökéletesen megfeledkeztek arról, hoqv a borok árleszállítása a várható forqalom alapián a lakosság számára körülbelül huszonötmillió forint megtakarítást jelent. Árkus József Megszűnik a kényszerű esti tagozat Oktatás szükségtantermek helyett korszerű intézményben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola Pécsett Csaknem 1800 rendes, nappali taqozatos tanulója ,van jelenleg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetnek. Képzésük — szükségmegoldásként — három helyen történik kényszerű esti tagozatos formában. A tdnulók hetedik órája 19 óra 35 perckor ér véget. Ennek káros következményei: a vidékiek éjszaka érnek^ haza, vqgy kénytelenek távol maradni az utolsó órákról. Az intézet tanfolyamain a szakmunkástanulók mellett további 800_-an vesznek részt. Elhelyezésük szükségtantermekben történik. A szakmunkásképző 25 tanára is ingajáratot folytat a Köztársaság téri, a Petőfi utcai általános iskola és a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola között. Ezek után már nem kell indokolni, miért égetően fontos, hogy ez a valamennyiünket érintő szakma mielőbb otthont kapion, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulók és tanáraik korszerű körülmények között készülhessenek fel a minőségileg Is egyre emelkedő fogyasztói, vásárlói igények kielégítésére. Ennek érdekében fontos döntés született a közelmúltban a Baranya megyei Tanács ülésén. Az összességében 18 millió forintot igénylő beruházás kivitelezése jövő év nyarán megkezdődik a Közgazdasági Szak- középiskola és a Köztársaság téri Általános Iskola Rét utcai épületszárnyai által határolt foghíj-terüleíen. A költségekhez a Belkereskedelmi Minisztérium 12,3 millió forinttal járul hozzá. Most már csak az a cél, hogy az iskola mielőbb felépüljön. A kivitelezési munkálatokkal a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatot bízta meq. Az átadás véq- ső határidejét 1976 első félévére tűzték ki. Ennek módosítását semmi sem indokolhatja hiszen a szükséges összegek és technikai feltételek adottak. A képzés az új intézetben 1976- ban kezdődik meg. A határidő betartása ezért is fontos. Az új Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző iskola azon túl, hogy megszünteti a jelenlegi szétszórtságot, kény. szerű esti tagozatos oktatást reméljük — áttételesen —- emelni fogja majd a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások színvonalát is. —b— Volt rá pénze 17 204 font sterlingért keltek el egy londoni árverésen azok a műtárgyak, régi pénzérmék és egyéb holmik, amelyeket néhány évvel erelőtt hoztak felszínre a XVII. és XVIII. században az Észak-tengerben eisűly- lyedt négy hajó roncsai közül. A legmagasabb áron a Curacao nevű elsüllyedt holland hadihajáról származó két bronzágyú keit el. Vevőjük 4500 fontot fizetett értük. t
