Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-21 / 310. szám

<973. november 21. OUNANIOtl NAPlö J A Tévedések vígjátékának nagy sikere Felszabadult színház Éppen ötven éve, hogy Kpszíolányi Dezső, a Hét­ben feltette a kérdést: ér­demes volt-e felújítani a Tévedések vígjátékot, a budapesti Nemzed Szín­házban? S a darab akkor, 1923-ban meggyőzte Kosz­tolányit, hogy érdemes volt És mindig érdemes, ha értő kézzel és az újjátersmtés szándékával nyúlnak hoz­zá. Közhely már, hogy Shakespeare-ben mindig lehet új gondolatokat felfe­dezni. De az — sajnos — még nem közhely, hogy a szocialista színház minden korábbi emberi érték örö­köse. Éppen ezért tudato­san törekednie kell az em­beriség régebbi kultúrkin- csének újjáteremtésére, idő­szerűvé tételére. Kosztolá­nyi fél évszázados kérdése és a rá adott válasz ezért ma is helytálló; a Tévedé­sek vigjátékára szükségünk van. A bemutatón a szokásos szín­házi szünet nélkül, egyfolytában nevetett a közönség, végül már harsányan, majd vastapsot vert a tenyerével, sőt,, a második előadáson egy színész már a kocsijában ült az utcán, de még mindig dübörgőit a taps. Á Té­vedések vígjátéka abszolút si­kernek ígérkezik, g színházi szakma és a közönség előtt egyaránt. De mitől ez a kivéte­lesen nagy siker? — A válasz előtt hadd írjuk le a történet vázát, hiszen nem túl gyakori a Tévedések vígjátéka a magyar színpadokon. Ephesus hercege az előírásoknak megfelelően halálra ítéli a vetélytárs város­nak, Syracusának Ephesusba vetődött kalmárét, Aegeon-t. Az elítélt kereskedőnek egykor két fia volt, ikrek, hasonló képpen másik ikertestvér-pár volt a házánál, ók a fiait szol­gálták. Csakhogy a tengeri vi­harban felesége, fiai, és azok ■rolgái elvesztek, illetve messze kerültek egymástól. Sok idő múltával a véletlen folytán egy- időben kerjjlt Ephesusba a két testvér és a két szolga. A ha- onlóság ördögi, a ruházat is nz, jönnek tehát a bohózat! fej­netek, a keveredés, a két test- i ér pár összecserélése. A fele­ség nem férjének nyakába ug­rik, hanem a hasonmásénak. i calány, kölcsönpénz, nyak- i iné, amelyeket tévedésből min- ^ ig másnak adnak, porkoláb, zárda . .. számos kelléke a bo­hózatnak, mígnem tisztázódik r linden, a halálraítélt Aegeon I sdig az apácafőnöknőben is­meri fel a feleségét Mit fedezett fel és vitt szín­padra Sík Ferenc 1973-ban, Shakespeare vígjátékából? — I imona’ott szándéka szerint az • ■mberi kapcsolatok gondjait, közelebbről oz emberi önzést, | amely lehetetlenné teszi az ön­zetlen, tiszta érzelmi kötődése- ket. Ez a rendezői koncepció életszerű, reális, hű Shakes- pearehez, és egyben időszerű. Hiszen a Szentivánéji álomnak is egyik tanulsága a szerelmi hűtlenség evidenciája. S mikor időszerű ez a kérdés, ha nem a családi élet világszerte meg­újult válságának korában, vagyis ma?! Sík a Shakespeare! mű tévedés-sorozatát alkalmas­nak vélte arra, hogy mindezeket érzékeltesse. A Tévedések vígjá­téka mélyrétegében ugyanis ott húzódik a tragédia, amelyet a színpadon egyértelműen csupán Aegeon, a halálraítélt apa kép­visel. A tragédiát és a komé- di át helvenként kedvtelve fel- css"élő Shakespeare ebben a műben Aegeon történetével ad­ja a tragikus szálat a komédia rrmllé. S a kettős szál a vígjá­ték nevetésfergetege közepette is katharzissá fonódik egybe a nézőben, az értelem katarzi­sává, mert a komédia valóban ez értelem katharzisa. így sejt­jük meg a Sík Ferenc hangoz­tatta gondolatot; az emberi kapcsolatok önzésbe fulladó so'sát, szs-etetünk tárgyainak fe'cserélhetőségét. Nevetve, át­tételesen, de sejtjük. A Shakespeare-bemutató leg­főbb értéke azonban a rende­zés. E vonatkozásban úgy hisz- szük, Magyarországon talán színháztörténeti eseménynek is JEGYZET Művészeti kapcsolatok M Ktrzeiimmba« Jelenet a vígjátékból. számit majd. Sík Ferenc ugyanis most felszabadította a színházat a hagyományosság sokféle bék­lyójától. Elsősorban nem azzal, hogy szembeszállt a prüdériá- val, és ebben elment a tűrhető­ség végső határáig. Ennél azon­ban, sokkal izgalmasabb és bát­rabb tett, hogy a színpadi játé­kot mozaikjaira szedte szét, és azonnal összerakta. De ezzel új, izgalmas játékot, teremtett. Ren­dezői eszközei közül felhasznál­ta hozzá nagyszerű tömegmoz- gotó képességét is. A Tévedések vígjátékában már például afféle gesztuskórusokat is láthatunk. Szó, mozgá^ gondolat és mimi­ka mozgalmas kontrasztjai te szik különlegesen játékossá az előadást. Mindez helyenként olyan hatást kelt, mintha a fiimkameráva! szorítaná a nézők szemét eqy-egy arcra, mozdulat­ra. Mégis igazi színházat ját­szik, mert ilyenkor is érzékeljük az összképet. Egyáltalán: Síknál a művészeti formának nincsen afféle szolgálati szabályzata, és darabjai, sohasem egyoldalúan kóricepciózusak. Ebben van leg­főbb művészi vonzóereje. Mind emellett a kollektív szín­ház szép példáját nyújtja ez a bemutató. Kis szerepekben is rangos művészek játszanak és odaadással, egymásba kapasz­kodó játékkal, felszabadultan. Az Antipholus testvéreket Holl István és Győry Emil alakítja, lendületes, szép játékkal, az azonos külső mellett is megőriz­ve a két fiú más-más személyi­ségét. Aegeon-t Galambos György formálja meg, nagyon pontosan, nagyon szépen és rit­ka példáját mutatva annak, hogy egy tragikus cselekmény- szálat hogyan lehet beilleszteni komikus miliőbe. Ifj. Kómíves Sándor hercege kiváló vígjáté­ki alak, csakúgy az ezúttal is remek nevettető Faludy László, aztán Paál László és Szivler Jó­zsef alakítása. Mértéktartó, pon­tos játékót láttunk Kutas Bélá­tól, Fülöp Mihálytól és Fekete Andrástól. Ephesusi Dromiót, akit az említett ötven évvel ez­előtti előadáson maga Rózsa­hegyi Kálmán alakított, Somody Kálmán formálta mozgalmas egyéniséggé, igényesen és nagyszerű testkultúrával. így ed­digi szürke szerepei után több- rehivatottságát bizonyította, be. Hasonlóan nagyértékű, ám más ízű Dromiot formált Szegváry Menyhért, ellenállhatatlgnt, ko­pását, kedveset Laboncz Bor­bála új arcát mutatta meg: ko­moly megielenésével is tud hu­moros lenni. Adriana életrehívá- sának lehe#őséqei közül Vajda Márta a kihívóbb, lendületesebb asszonyt játszotta el, igen szé­pen. Vörös Eszter kellemes, fi­nom színészi munkát nyújtott. Sólyom Kati néhány perc alatt tudta érvényesíteni egyéni hu? morát. Mihura: Három cilinder című korai abszurd darabjában látott emlékezetes szerepformá- lósa után Vári Éva méq tovább lépett: mostani kurtuzán figurá­ja rendkívül egyéni, találó, visz- szafogottan is harsány és na­gyon komikus. Léka László maszkmester alázattal szolgálta az előadás összképét. Schaffer Judit szép jelmezkavalkádot, Vo­ta Emil pedig opart-szerű, tu­lajdonképpen egytömbű díszle­tet alkotott. Földessy Dims* Évadzárás a Mecseki Kuttúrparkban 278476 látogató — Több mint kétmillió formt bevétel — További korszerűsítések Sajátos helyzete miatt, az idő­járáshoz alkalmazkodva kerül sor minden évben a megye és a város egyik legnagyobb köz- ! művelődési intézménye, a Me- j cseki Kulturpark évadzárására, ; évi munkájának értékelésére. Az j 1973-as év tapasztalatairól, I eredményeiről dr. Fülöp István igazgatóval beszélgettünk. — A Mecseki Kulturpark egy­re nagyobb szerepet játszik a város lakóinak és az idelátoga­tóknak a „nyári életében". Ho­gyan sikerült erre a szerepre felkészülni ebben oz évbent — Intézményünk közművelődé­si jellegű, ez szabja meg'felké­szülésünket egy-egy évadra. Így alakítjuk munkánk tartalmát is. A szórakoztatás, a pihentetés — a szabadidő kulturált eltöltésé­nek formájaként — ma már fon­tos népművelői feladattá vált. Ehhez járul — és egyre jobban kiteljesedik — a biológiai isme­retterjesztő tevékenységünk. Munkatervünket ennek tudatá­ban terveztük és igyekeztünk megvalósítani. ismeretterjesztő munkánk kibővült: állatkerti be­mutatókat (üzemeknek, klubok­nak, iskoláknak) diavetítéssel kí­sért előadásokat, kiállításokat szerveztünk. Díszmadár és ga­lamb, növényvilág — lakáskultú­ra címmel Országos Természet- védelmi Gyermekrajz-pályázat. Gyakoribbá váltak az áliatkert- ben tartott biológiai órák. Ta­pasztalataink nagyon jók ezek­ről az órákról, szeretnénk ezt méq rendszeresebbé tenni. Ez évben indult a Belvárosi Álta­lános Iskolával és a Tanárképző Főiskolával közösen szervezett biológiai szakkör. Reméljük, hogy a fentieket o jövő évben beinduló új növényház tovább tudja színesíteni. — Milyen fejlesztésekre, kor­szerűsítésekre került sor 1973- ^ bánt — A szokásos évi felújítási munkák (festések stb.) mellett a város lakói állandóan figyelem­mel kísérik azt, hogy mi újat találnak a Mecseki Kultúrpark- bon. A naayobb korszerűsítések közül az új nagyragadozóház, a vidraszállás, a mini-dodgemek a népszerűvé vált kisautók, a lutri, a felújított és korszerűsí­tett úthálózat az, ami említést érdemel. Nem tudtuk sajnos — kivitelező hiánya miatt — meg­oldani az Úttörővasút üzembe­helyezését. A Városi Tanács azonban olyan anyagi támoga­tást adott ehhez' o munkához, hogy felújítására hamaroson sor kerülhet. Fejlesztési tervünk alapián reméljük, a város lakói minden évben sok újat foqnak találni intézménvünk területén. Ebben sok segítséget kaDunk különbőzé üzemek szocialista brigádjaitól, különösen a Me­cseki Ércbányászati Vállalat dol­gozóitól is. — Hány látogatót fogadtak, hogyan alakultak a bevételekt — Az Állatkert ugyan egész éven át nyitva tart, de az októ­ber 31-én összesített adatain­kon ez lényegesen már nem vál­toztat. A Vidámpark összesen 119 431, az Állatkert 144 045, a Szabadtéri Színpad 15 000 láto­gatót fogadott. így a Mecseki Kultúrpark látogatóinak száma 1973-ban 278 476 volt, ami ön­magában \ is bizonyítja fontos művelődési szerepét. Az intéz­mény 13 éves fennállása óta az idén először haladta túl a két millió forintot. — Ezek a szép adatok nyilván a jövő feladatait is befolyásol­ják. Az 1973-as év alapján mi­ben lehetne megjelölni a Me­cseki Kultúrpark további útját? — Elsősorban a tartalmi mun­ka színvonalénak, hatékonysá­gának az emelésében, az Állat- kert növénykerti részlegének fej­lesztésében, a tudományos mun­ka alapjainak a lerakásában. Fokozni kívánjuk kapcsolatain­kat az iskolákkal, ifjúsági klu­bokkal, üzemekkel ~és az ide­genforgalmi szervekkel. A láto­gatók számát még tovább sze­retnénk gyarapítani, és számuk­ra egyre szebb, kulturáltabb környezetet biztosítani. Felada­tunk és célunk a játékok és az állatállomány számának bővíté­se, rendezvényeink színvonalá­nak emelése — hogy a város lakóinak és a városba látoga­tóknak még több ismeretet, örö­met és pihentető percet tudjunk biztosítani. Schenk J. erae- kes. részleteiben is tanulságos, de különösen perspektíváiban -fon­tos tanácskozás zajlott lé - be­esett, amelyen o déi-dunántuli megyék illetékes vezetői, vajda­sági kulturális vezetők, e te.ü- let muvésztársaságainak meg­bízottai, a művgsztelepek veze­tőségének tagjai, továbbá o Magyar Képzőművészek Szö­vetségének vezetőségi tagjai, a dél-dunántúli szervezet vezetői, s más művészeti szövetségek helyi küldöttei vettek részt. £ sok tekintetben szokatlan ász-' szetételü és célú tanácskozás | azt tűzte ki feladatául, hogy a már eddig is meglévő kapcso­latokat kiszélesítse, konkretizál­ja, s egyben valami szervezeti egységbe tömörítse. A két ország között van kul­turális egyezmény, ennek része­ként a közvetlen, konkrét kap­csolatok évek óta léteznek. Kü­lönösen a képzőművészek kö­zött alakult ki gyümölcsöző cse­rekapcsolat. Kiállításokat ren­deztek egymás városaiban, il­letve meghívták egymás mű­vésztelepeire a másik terület művészeit. Különösen érdekes formának bizonyultak a közös I kiállítások, mint azt a nemrég i megnyílott és Pécs után Zalo- i egerszegre kerülő kerámiakiál- j lítás is bizonyítja. , Ha egyelőre nem is nagyon J intenzíven és szervezetten, de I kiterjedtek ezek a kapcsolatok | más művészeti áaakra is. A ki- j állítások megnyitóin az utóbbi j időben mindkét terület zenemű­vészei adtak kisebb hangver­I senyt, s tudjuk, Eszék—Pécs vi­szonylatban kialakulóban van­nak a színházi kapcsolatok is. I A fent említett megbeszélésen i éppen az egyik legfontosabb I eredmény az volt, hogy sorra j megszólaltak a társművészetek képviselői, és javaslatokkal, ígé­retekkel tették le a garast a kapcsolatfelvétel és szélesítés mellett Az elhangzott ötleteket és — minden bizonnyal — megvaló­suló terveket mind ismertetni szinte lehetetlen. A vajdasági területen például egész sor művésztelep működik, legtöbbje ugyan csak néhány napos, egé­szen konkrét céllal szeivezett, egy-egy műfajra szorítkozó szimpozion vogy alkotótelep, de ezekben a dél-dunántúli képzőművészek változatos és hasznos munkát végezhetnek. Ilyen meghívásokban nincs is hiány. Magyar részről a két ba­ranyai művésztelep a legran­gosabb, időben is a leghosz- szabb (a villányi szobrászíe- lepre csak egész nyárra érde­mes meghívni művészeket, hogy valóban eredményes munkát végezhessenek), emellé felsora­kozik a fonyód-bélqtelepí rnű- Í vésztelep és az egervári fa­szobrász művésztelep, sőt, eset­leg a későbbiekben a pécsi grafikai műhelyt is ki lehet ilyen célokra és ilyen tormában hasz­nálni. A fonyódi művészteiep igen fontos helyet foglalhat el a két terület kapcsolatainak so­rában, nemcsak azért, mert itt egész évben látnak vendéqül művészeket, hanem azért is, mert sz . nem egyetlen művé­szeti áq művelőinek ad munka- ehetőséget, hanem teljesen kö- .etleriül minden művésznek, ■óknak is. Ez is egyik bázisa le­het a többi művészeti ágban kialakuló kapcsolatoknak. Ad­dig is., amíg minden tekintetben be tudják iktatni a tervekbe ezt a lehetőséget — a fonyód-béla- telepi és a topolyai Vnűvészte:e- pek megbeszélték, hogy hama­rosan külön szerződésben rög­zítik kettejük kapcsolatának formáit. A mienknél lazntb szervezeti szabályzatokkal ren­delkező vajdasági művésztele- oek egyikére-másikára máris meghívtak zenészeket és írókat is — egyelőre még csak 'gy ál­talánosságban, de hamarosan maid időt, feltételeket is meg­szabva. A művésztelepek kölcsönös látogatása persze csak egyik — bár fontos — formája a kap­csolatok szélesítésének, A ven­dégműtermekbe való meghívás, egy-egy tematikus válogatás egymás művészeti terméséből ugyancsak jó forma lehet. így például az újvidéki képzőmű­vészeknek iparművészek, ipari formatervezőik számára van egy vendégműtermük és itt szí­vesen látnának dél-dunántúli meghívottakat is. A szabadkaiak pedig minden hónapban rend­szeresen szerveznek irodalmi esteket, ezek közé olykor szíve­sen beillesztenék a Dél-Dunán- túl íróinak estiéit, de ugyanitt lehetőséget látnak az ítótá- borba való meghívásra és a különféle folyóiratok, lapok szé- lesebbkörű felhasználására is, egymás munkáinak megismerte­tésére, közlésére. A fenti példák éppen csak érzékeltetik azokat a lehetősé­geket, amelyek eddig kihaszná­latlanok vagy csak részben ki­használtak voltak. A közbet* rögzített kisebb megállapodá­sok, szerződések, az a tény, hogy a művészeti szervezetek saját munkatervükbe ezeket az együttműködésig paritokat is .be­veszik majd (mint például a kö­zös kiállítások -terveit) és az « tény . is, hogy közben Eszék- g§s Pécs hivatalosan is testvérvá. ros lett — mind azt mutatják, hogy a kapcsolatok szinte fel­tartóztathatatlanul haladnak a tnaquk útján. Élő igényről van tehát szó, egyáltalán nem for­mális megoldásról. A nemzet­közi kapcsolatoknak mindig is az egyik leghatékonyabb és legélénkebb oldala volt a kul­turális kapcsolat. Ezen belül pediq ki tehetne többet a jobb kölcsönös megismerésért, rtvnt éppen a művészek, a Szellemi élet e mozgékony és aktív ré­szesei? A nemzetközi , kaPcso­_______________ latok or­szágos szintű szervezetén be­lül Dél-Dunántúl és Vaídaság kapcsolatai talán még erőtelié- sebben fejlődnek másoknál. Ennek azonban a két területre vonatkozó és bizonyára bekö­vetkező eredményeken túl olyan haszna is lehet, hogy a két or- száq művészei mintegy ennek a két területnek a közvetítésé­vel mind szélesebb körbe eliut- nak egymás országába, önma­guk és az ő tevékenységüket megismerők javára. H . E. A szorongva beszélő diákok kedvelik Rövid idő alatt, szinte az egész osztályt ellenőrzik saját készítésű felelet-ellenőrző kis­gépekkel a mohácsi dr. Marek József Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában. Természetesen csupán a kisgépek segítségé­vel nem osztályoznak a taná­rok, hanem írásbeli vagy szó­beli felelettel is kiegészítik a „gépesített” értékelést. Fontos szempont, hogy az élőbeszéd rovására ne alkalmazzák a „fe­leltető” gépeket. Az viszont ért­hető. hogv ezeket a szerkezete­ket leginkább a nehezen vagy­is szorongva beszélő gyerekek kedvelik. Az aüq fél kilogrammos, 10x35 centiméter nagyságú fe­lelet-ellenőrző szerkezeteket egy­kori műanyag élelmiszerdobo- zokból alakították Jrl. A terve­f 9 Feleltető" kisgépek zők és a kivitelezők Imre János, Katona József és Szűcs József tonárok. Az elképzelések meg­valósításában közreműködött a géptan-szakkör is. Az egyik mini gép-típushoz tíz kérdést szerkesztettek és mindegyik kérdéshez négyféle feleletet. Ez a felelet-ellenőrző két egyséaből áll. A tanár előtt van az ellenőrző rész, amelyen a felvillanó piros lámpa jelzi a helyes választ. A másik ellen­őrző gépnél a helyes feleletet jelző piros fényű villogó a ta­nuló előtt található. A harmadik típusnál viszont nincs villogó. Az utóbbi kétféle felelet-ellen­őrző szerkezetet már húsz-húsz kérdéssel látták el. A megfelelő választ továbbra is négy közül kell megkeresni. A többszöri próbálkozásról, vagyis a dugók helyezgetéséről az ellenőrző pa­pír vall amelyeket a lyuk alá he­lyeztek el. A kisgépekben legalul található az úgynevezett „kód­lap”. A jó válaszok Ivukrend- szerét dolgozták ki erre. Folyik az összefoglaló rend­szerező anvagrészek műanyag kódlapjainak a „gyártása”. Cél­juk az többek között, hogv az 1974 júliusában átadandó új iskolában, ghol a kabinet-rend­szerű oktatásra térnek át, min­den osztályban alkalmazzák a feleltetést, sőt a játékos gya­korlást Is segítő felelet-ellenőrző kisgépeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents