Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-17 / 306. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napto XXX. évfolyam, 306. sióm 1973. november 17., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Adjunk szót a „szónokoknak“! É rdemes odafigyelni arra, amiről az emberek nyíltan, őszintén beszélnek. Érde­mes, de ez önmagában még nem elég. Véleményüket össze kell gyűjteni, s olyan nyilvános fórum elé vinni, ahonnan eljut az illetékesek elé is- A fővá­rosban például két évvel ez­előtt a Hazafias Népfront Hét­fő esti párbeszéd — Budapest­ről címmel nyilvános vitafóru­mot biztosított a közérdekű pa­naszoknak, kéréseknek, vélemé­nyeknek. Ezeken bárki részt ve­hetett, az adott témáról véle­ményt mondhatott. így' került terítékre a Margitsziget gépko­csiforgalma. így fogalmazódott meg a kérés: legyen a Város­liget ismét a város ligete. Nincs olyan városa, községe az országnak, ahol ne akadná­nak speciális, csakis a helyie­ket érintő problémák. És ezek többségét délutánonként-estén- ként az emberek a talponállók­ban, presszókban is megfogal­mazzák. Volt ahol például a városi tömegközlekedést, a régi lassú villamosokat szidták, s ma már a helyzet javítása ér­dekében földalattiról beszél­nek, máshol a borozókban mindennapos beszédtéma a kertvárosok közművesitese, is­mét más helyen addig szidták az „apák boltjában” a szűkös óvodai helyzetet, míg végül az egész város összefogott, s gom­bamódra szaporodtak ár óvo­dai férőhelyek. Es van-e váro­sa, községe az országnak, ahol ai új lakótelepek hiányzó üzle­teiről, szolgáltató helyiségeiről r>e esne sző a presszókban, cukrászdákban? Tudom, per­sze, nagyon sokan azt vála­szolják, hogy az ilyesfajta he­lyek melegágyai a pletykáknak, arra, ami itt elhangzik, nem szabad sokat adni. Nos, azt hiszem, nem ilyen fekete az ör­dög. Valóban sok személyes jellegű pletyka, esetleg vádas­kodás központja a presszó, a talponálló, az is igaz, hogy nem egyszer a tényéktől „el­szakadva", a történetek felna­gyítva jutnak el újabb és újabb hallgatókhoz, de az is tény, hogy a mindennapi élet ezer­nyi gondja-baja, jogos panasza is terítékre kerül. Érdemes az itt elhangzó gon­dolatoknak nyilvános, demok­ratikus fórumot teremteni. Az is nyilvánvaló, hogy a Hazafias Népfront helyi szervezetei le­hetnének a beszélgetések gaz­dái, vitavezetői. Hozzájuk for­dulhat bárki kérdésével, javas­latával. A népfront egy-egy té­mának nyilvánosságot teremt­het, „közhírré” teheti a vita lehetőségét, s természetesen biztosíthatja a válaszadásra il­letékesek jelenlétét is. Röviden fogalmazva: a Hazafias Nép­front fórumain kérdezhet bárki, a kérdésre a legilletékesebbtöl, a téma legjobb ismerőjétől kap választ. így kerülhetnek a leg­fontosabb helyi témákban in­terpellálok elé a tanács veze­tői, a közlekedésrendészet szak­emberei, a város-község veze­tői. Az sem baj, ha ezeken az esti beszélgetéseken nem min­dig alakul ki „szinkron” a kér­dezők és a válaszadók között. Elfordulhat, hogy a szóváte- vök sok olyan körülményt is­mernek, amelyről azideig az il­letékes nem tudott/ S ha ezt a fórumot egy-egy fontosabb döntés meghozatala előtt te­remtik men. akkor a nyilvános­ság bevonásival, a nyílt, de­nn rú'raí'k'is városnoM'ika' meg­teremtésével szinte biztosra ve­hető, hogy megalapozottabb, átgondoltabb határozat szüle­tik. L Gy, Közel-Kelet Folytatódott a haditogolycsere Izrael figyelembe veszi a sziriai követelést — Uj vonalat jelölnek ki az egyiptomi és izraeli erők között? Gépesítés a mecseki szénbányákban A TARTALOMBÓL A pártélet jelentős eseménye (3. old.) Erőfeszítések a zöldségellátás javításáért (3. old.) Hangverseny bányászoknak (4. old.) Tanácskoztak Eszék és Pécs város vezetői (5. old.) A pécsi if jú kommunisták küldöttértekezlete (5. old.) Pénteken folytatódott Egyip­tom és Izrael között a hadifog­lyok cseréje, és megkezdődött a betegek és sebesültek elszál­lítása a túlzsúfolt szuezi kórház­ból Kairóba. Mindkét akció le­bonyolításában a Nemzetközi Vöröskereszt bérelt repülőgépei, teherautói és emberei vesznek részt. Megindultak az első élel­miszert, vizet, gyógyszereket és más utánpótlást szállító teher­autókaravánok Szuez városába és a Sinai félszigeten tartóz­kodó 3. egyiptomi hadsereg számára. Mint az ENSZ békefenntartó erők szóvivője Kairóban közölte, lassan, növekszik a nemzetközi haderő létszáma. Jelenleg 2028, különböző el nem kötelezett or­szágból származó katona telje­sít szolgálatot az egyiptomi— izraeli tűzszüneti vonalon. Pén­teken 50 perui katona érkezett és foglalta el helyét a Szuezi- csatorna izraeli megszállás alatt lévő oldalán. A Biztonsági Ta­nács, mint ismeretes, 7000 főnyi békefenntartó erőt akar óllo- másoztatni a közel-keleti tűz­szüneti vonalak mentén. Míg a tűzszünetet megerősítő hatpontos egyiptomi—izraeli megállapodás jónéhány 'előíró­I sónak végrehajtása rendben fo- ! lyik, addig a legkritikusabb pont, az október 22-i tűzszüneti vonalak helyreállítása érdeké­ben Izrael merev ellenállása miatt még egy lépés sem tör­tént. Izraeli értesülések szerint a két szembenálló hadsereg képviselői, Gamazi egyiptomi és Joriv izraeli tábornok vasárnap tárgyal először a szembenálló haderők egységeinek ■ egymástól való eltávolításáról. Szíria és Izrael között egyelő­re nincs megállapodás a fog­lyok dolgában. Damaszkusz szó- i mára kulcskérdés, hogy Izrael j hozzájáruljon a lakóhelyeikről j elűzött szír lállampolgárok ha­zatelepítéséhez. Amíg ezt nem teszi meg, folyamatosan meg­sérti az 1949. évi genfi konven- ; ciót. Izrael, amely kedzetben tudomást sem vett erről fi prob­lémáról, most hajlékonyabbnak tűnik fel: Dajan hadügyminisz­ter csütörtökön közölte, hogy „a fogolycserét célzó csomagterv részeként” készek beleegyezni a legújabban megszállt terüle­tek mintegy 15 ezer sziriai ős honosának visszatelepítésébe. Ebon izraeli külügyminiszter az ENSZ New York-i székhelyén újságírók előtt kijelentette: o Több kilométeres sétautak, pihenők Parkerdő a Mecsekben Az idén félmillió forintot fordított az Árpádtetői Erdészet közlóléti célra Tavaly kezdődött az Árpád­tetői Erdészetnél a külön dosz- szié vezetése, amelyben a park­erdő-létesítés szerepel. Mit is jelent ez? Az erdészet dosszié­jába a Keleti-Mecsek nagy ré­sze, Árpádtetőtől a Mecsek-ka- puig, Árpádtetőtöl Sikondáig közjóléti erdőként szerepel. Az erdészet feladatává lett ezen erdőterület turizmusának segí­tése? sétautak létesítésével, asz- talok-padok készítésével, pihe­nők, WC-k, esőbeállók, szalon­nasütők létesítésével. Kovács József erdész, az Árpádtetői Erdészet műszaki vezetője az erdők átalakításának jelenlegi állását az alábbiakban vázol­ta. Legnehezebb feladatot a sé­tautak kialakítása jelentette. A feladat az volt, hogy a hegy rétegvonala mentén a külön­böző forrásokat, pihenőket ösz- szekössék, mégpedig igazi sé- taúttal. Az utaknak maximum 5 százalékos emelkedője van: többnyire szinte vízszintesek, o sétáló észre sem veszi, hogy hegyek között jár. így elkészült az idén már a Kisrét és Kígyós­fa közti 4 kilométeres szakasz, a Tripammer fa és o Kánya­forrás közötti 3,5 kilométeres sétaút, valamint az Árpádtető és a Tripammer fa közt levő, mintegy másfél kilométeres sza­kasz. Felújították idén a Sikon- da környéki régi sétautakát A mai napig mar összesen 16 ki­lométer hosszúságú sétaút van a Mecseken. Ugyanakkor az erdészet bognár-műhelyében is folyt a munka: hat esőházat ké­szítettek már él, ötven asztalt, s közel százötven padot helyez­tek ki a források környékére. A Kishajmási Termelőszövetkezet építő brigádjával kooperálva majdnem valamennyi forrást felújítottak és közel 20—25 kö­vezett szalonnasütőt készítettek Hogy csak néhány példát j mondjunk, a Kisrét kapott egy esőbeállót, két új szalonnasü­tőt, nyolc asztalt 12 páddá! a Tripammer fa környékén is van esőház és WC, a melegmányi vízesés és Kantavár új hidakat kapott, s az idén Sikondán 18 asztalt, 55 padot, hét szemét- tárolót és két hidat létesítettek. A tervek szerint jövőre is folytatódik ez az úgynevezett „közjóléti” munka, hasonló be­ruházási kerettel. A cél: a Me­cseket olyan turistaparadicsom­má alakítani, ahol a keveset gyaloglók is turistának érzik majd magukat, s ahol a séta- utakon a Mecsek minden pont­ját meg lehet közelíteni igazán sétálva, hegymászás nélkül. S ahol a kialakított és kialakításra váró pihenőkön a most már többnyire autóval érkező „csa­ládos-turisták” is otthonra lel­nek. Gamazi—Jariv találkozók ered­ményeként valószínűleg „új vo­nalat" húznak meg az egyipto­mi és izraeli erők között Ez a vonal különbözni fog a mosta­niaktól, de nem lesz azonos az október 22-ivei — adta értésre — az AP szerint — Eban. Kadhafi líbiai elnök csütörtö- | kön nyílt levélben bírálta Szá­dot egyiptomi elnököt azért, mert egyrészt elfogadta a tüz- | szünetet, másrészt belement az | izraeli és egyiptomi katonai ve- j zetók lényegében közvetlen tár- j gyalásaiba a 101-es kilométer- ! kőnél. A Kadhafi normái szerint I is erőteljesen kritikus hangvé­telű nyílt levélből kitűnik: Kad­hafi legnagyobb sérelme az, hogy Szadat az említett dönté­sek meghozatalánál nem kon­zultált vele. ■ Ennélfogva az egyiptomi elnök megsértette a sziriai—líbia.i—egyiptomi föde­ráció alkotmányának egyik pontját — mondja Kadhafi, te­hát mindama 40 millió szövet­ségi polgár részéről bírálat érheti, oki a közős alkotmányra szavazott. A Kadhafi-levél meg­lepő fordulattal zárul: ha min­denki hátat is fordítana Egyip­tomnak és elnökének, Libia ak­kor is vele maradna — bizto­sítja a címzettet a líbiai ál­lamfő. Az izraeli diplomácia híre, hogy — hosszas fontolgatás után — Tel Aviv 20 tagú kül­döttséget meneszt nyugat-euró­pai és latin-amerikai orszáqok- ba, valamint az Egyesült Álla­mokba „az ország jelenlegi helyzetének és ■ politikájának megmagyarázása végett”. Tel Aviv-Í források szerint a volt nagykövetekből álló delegáció rokonszenvet igyekszik majd kel­teni Izrael politikája iránt, ami nagyon is aktuálisnak látszik e politika fokozódó elszigetelődé­se közepette. A kairói AI Ahram pénteki száma közölte, hogy az NSZK, Franciaország és Svédország se­gélyeket ajánlott Egyiptomnak a háborús károk fölszámoló­Tovább könnyítik a dolgozók munkáját HptvanmiHió forintot lordított í idéri a Mecseki Szénbányák Vállalat gépbeszerzésre. Ez a | jelentős összeg egy nagyszabá- | sú fejlesztési program céljait szolgálta, melynek keretében évről évre növelik a föld. alatti munkahelyekre telepített gépek számát. A bányászat több mint két évtizeden át szinte minden gondját és feladatát a munka intenzitásának növelésével ol­dotta meg, ez az út azonban egyre kevésbé járható, A mun­kaerő megszerzésének, illetve megtartásának ma alapvető kritériuma: mennyire nehéz a munka? A bányászat hallatlan hátrányban van e téren, a fizi­kai megterhelés folyamatos csökkentésének igényéről azon­ban nem mondhat le. A kon­centráció eredményeképpen ki­alakultak az elmúlt években azok o korszerű, nagyteljesít­ményű munkahelyek, melyek nagyságrendje már lehetővé teszi a szinte 100 százalékos gépesítést. Ez a vágathajtó munkahelyek esetében be.is kö­vetkezett, a fejtésekben azon­ban — a szeszélyes geológiai adottságok miatt —, mindez- ideig csak a kísérletezés szint­jéig jutottak el. Megoldódott a szállítás gépesítése — a kiter­melt szén 91,6 százalékát szál­lítják gépi úton, s óriásiak a változások az anyagmozgatás terén is. A fejtésgépesítési kísérletek kudarcai, illetve elhúzódása tet­te indokolttá a nagyszabású kisgépesítési program beindítá­sát. E program célja: hatéko­nyabb és könnyebb gépeket, szerszámokat adni a dolgozók kezébe. Egy nemrégiben készült felmérés szerint ma 1795 kor­szerű kisgép (fejtőkalopács, fú­rógép, csavarozógép stb.) dol­gozik a pécsi, illetve komlói bányákban, A fémbiztosító ele­mek 65 százaléka korszerű, könnyűfémből- készült hidrauli­kus tóm. A Mecseki Szénbányák üze­meiben ma 152 kilométer hosszú vágatrendszer üzemel. Ennek 90 százaléka korszerűen — tehát fémmel biztosított. Munkavé­delmi és eqyészségügyi' szem­pontból döntő jelentőségű a vágat szelvénynagysága, ettől függ ugyanis, mennyi levegőt — és milyen sebességgel —. juttathatnak a szellőztetőgépék a mélybe. Nos, 1960-ban a fel­táróvágatok ótlagszelvénynagy. sága 8,1 négyzetméter volt —” mig jelenleg 13,4 négyzetméter ugyanez a szám. A kitermelt szén napszintre szállításának gépesítése egy­részről létszámot szabadított fel, másrészről igen kedvezően hatott a baleseti helyzetre, hisz a sérülések eqy jelentős részé éppen a szállítási munkahelye­ken következett be. Ma — egye. bek mellett — 90 mozdony, 67 rakodógép, 145 szállítószalag és 92 láncosvonszoló dolgozik a mecseki bányákban'—közel 120 millió forint értékben. További mintegy 100 millió forintot for­dítottak az elmúlt években a biztonságot közvetlenül szolgáló berendezések — ventillátorok, metánmérők, jelzőberendezések és szivattyúk —, beszerzésére és beépítésére. A föld alatti munka további könnyítését és hatékonyabbá tételét szolgálják azok a tech­nológiai módosítások, illetve kísérletek is, melyek oz idei év­ben teljesedtek ki, illetve vál­tak üzemi méretűvé. Ilyen az úgynevezett habdugós robban­tási technológia, mely sújtóiég. veszélyes körzetekben jelent ha­tékony segítséget; s ilyen a Va­sas-bányán kipróbált sűrített le­vegős lazításos fejtési technoló­gia, mellyel eddig mintegy 80 ezer tonna szenet fejtettek, minden eddiqinél könnyebben és gazdaságosabban. Mohácsi iparnegyed. A város északi részén, a Duna-porton egyre gyorsabb ütemben épülnek az új üzemrészek. Ez a térség ma már a város ipari centrumává vált. Előtérben a Baranya megyei Épí- tóanyagipari V. üzemrésze. Tető alatt a mozaiklap gyártó csarnok. Az építők belső szerelési mun- v < kákát végeznek. Korödí Gábor felvétel#

Next

/
Thumbnails
Contents