Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-02 / 292. szám
1973. november 2. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Befejeződött az almaszüret Az utóbbi évek legjobb körtetermését, s az elmúlt évit megközelítő almatermést szüreteltek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az alma szedése országszerte befejeződött. A munkával a szokásosnál egykét héttel korábban végeztek, a terméseredményekkel elégedettek a mezőgazdasági üzemek. Különösen azt tartják kedvezőnek — s ez a fogyasztók számára is előnyös, hogy az alma „darabossága” szinte ideálisan alakult; ez azt jelenti, hogy a gyümölcs nagysága a szabványméreteknek megfejelő, a túlságosan apró vagy a nagy almák aránya ebben az évben a tavalyinál kisebb. (A túlságosan nagy, 75 milliméternél nagyobb átmérőjű almának sem örülnek a gyümölcstermelő szakemberek, ez a gyümölcs ugyanis eléggé „laza”, sokszor kásás.) A gyümölcsök színét sem érheti kifogás, a hosszú hetekig tartó napsütés megtette a hatását, és az alma ízével is elégedettek lesznek majd a belföldi vásárlók és az export- megrendelők. A leszüretelt alma egy része a 26 ezer vagon befogadóképességű tárolóterekbe került, egy részét pedig folyamatosan exportálják. A Hungarofruct több mezőgazdasági nagyüzemmel bértárolási szerződést kötött a később exportra kerülő gyümölcs ideiglenes elhelyezésére. Körtéből igen jó a termés, olyannyira, hogy hosszú évek óta először nagyobb mennyiséget exportált a Hungarofruct. A körte őszi-téli tárolására raktározási kísérleteket is kezdtek. Mitől lesz melegünk? Szolgáltat-e elég hőt n'? Áz emberek ügyei a legfontosabbak Lenge magyarban nem lehet bírni — Tizenkétezer kívülről fűtött lakás Építsünk óvodát! A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat dolgozói — csatlakozva az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottságának felhívásához — egy havi jövedelmük 2 százalékát ajánlották fel az óvodaépítési akció támogatására. . ... üj forgalmi rend az M-1-es úton Csütörtökön nulla órától új forgalmi rend lépett életbe az M-1 -es nemzetközi főútvonal országhatár és Tatabánya közötti szakaszán. A változás lényege, hogy a nagyforgalmú útvonalról kitiltották a lassú járműveket: a traktorokat, lovaskocsikat és kerékpárokat. Hasonló intézkedés az M—1-es főútvonal Tatabánya és Budapest közötti szakaszán mór évekkel ezelőtt életbe lépett. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Győri Közúti Igazgatóságán az első órák tapasztalatairól csütörtökön délelőtt elmondották, hogy érezhetően meggyorsult a forgalom. Különösen a nyugati országokból érkező autós turisták és a kamionsofőrök fogadták örömmel az intézkedést. Az új forgalmi táblákat — összesen mintegy 500-at — időben kirakták. Az új forgalmi rendtől a balesetek csökkenését várják. — Az utóbbi időben ugyanis megnőtt a súlyos, és a halálos balesetek száma, s ezek többségét a kivilágításon lovaskocsik . és kerékpárok okozták. Ravasz dolog ez a hőérzet. Vannak emberek akik a „szem- melláthatóan” meleg vaskályha mellől beköltöznek a panellakásba, és vagy két télen át dideregnek, annak ellenére, hogy a higanyszál „megmász- sza" a 22—23 fokot is. Hiába, a radiátor melege más meleg, s nem is olyan nagyon egészséges, ha nem manipulálunk vele: porszáraz, az érzékeny embereknél könnyen fejfájást okoz. Igaz viszont, hogy cserébe a fűtés nem okoz fejfájást, kényelmes dolog, hogy tulajdonképpen tudomást sem kell venni a télről. És egyre többen részesülünk ebben a kényelemben, — a kisvárosokban is. A Hőszolgáltató Vállalat most már — tavaly óta — elkalandozik Pécsről és Komlóról, lassan-lassan a megyét „melegítik”. Pécsett az idei zimankóban 9712 körüli lesz a vállalat által fűtött lakások száma — az adat mindig csak hozzávetőleges, a Kertvárosban szinte naponta adnak át, és fűtenek új otthonokat — Komló 1695 lakásába viszik el a meleget, Mohácson 150, Szigetváron 93 lakásban a Hőszolgáltató Vállalat a „fűtő”, és Siklós is felsorakozott a városi kényelmet igénylők mellé: a nagyközség 360 új lakásában fűtenek a radiátorok, összességében Baranya megye több mint tizenkétezer lakásába megy „kivül- ről” a hő. A közületi fogyasztókat is beleszámítva Baranyában 1 900 000 légköbmétert kell fűteni. Ezzel persze óriási kalóriamennyiséget fogyasztunk el: csak a lakások melegítésére csúcsidőben 80 millió Cal./óra a hőigény. Csúcsidő pedig a Hőszolgáltató Vállalat tapasztalata szerint akkor van, ha tartósan mínusz 15 Celsius fokot mérnek. Jó lenne ha az idén egyszer sem kéne bedobni ezt a nyolcvanmilliót. Bár a Meteorológiai Intézet, amellyel a hő- szolgáltató rendszeres kapcsolatban áll nem sok jót ígér: az előrejelzés, szerint keményebb télre kell számítanunk mint az elmúlt két évben. Még szerencse, hogy a meteorológia sem csalhatatlan. tói: nekik külön kazántelepük vqn, hozzájuk még nem értek el a távfűtés csövei. S ha meglennének is, csak akkor kapnak távvezetéken szállított meleget, ha befejeződik a pécsi hőerőmű bővítése. Ezt pedig a következő év végére ígérik, addig dolgoznak a Kertvárosban az ideiglenes kazánok. Bizonyos szempontból nem jártak rosszul az ottlakók: a kazánokkal jobban lehet, követni az időjárás ‘'szeszélyeit. Míg az erőmű érezhetően csak három óra alatt tud hőfokot növelni, a kertvárosi telep fél óra alatt kiegyenlíti a hirtelen jött hideget. Persze a fűtés ideiglenes jellegéből s a főként nyáron átadott lakások miatt — olyankor nem tudnak teljes értékű fűtéspróbát végezni — elég sok probléma adódik. És akkor a lakó a méregtől melegszik ki, és amúgy melegében odamondogat a hőszolgáltatónak . . „ A fűtés talán legintenzívebben fejlődő szolgáltatás — évente 14—16 százalékkal többet kell fűteni — és talán nekik van igazán közvetlen kapcsolatuk a fogyasztóval. Elsősorban a reklamáló fogyasztóval. Akkor méq viszonylaq egyszerűbb q doloq ha azzal jön a meleg-fogyasztó: csöpög a radiátor, rossz a tömítés. Ezt nagyon gyorsan meg is csinálják, ne legyen nagyobb baj belőle. Az viszont már rázósabb ügy, hq azért protestál mert nincs eléq meleq az otthonában. Az „elég meleg” meglehetősen szubjektív dolog, a hőszolgáltatót viszont szabályok kötik. Csukott ajtók és , ablakok mellett a szoba középvonalában a padlótól egy méterre mért hőmérsékletnek legalább húsz foknak kell lenni a szobában. A fürdőszobában huszonnégy, a konyhában, előszobában tizennyolc a minimum. Ha nincs ennyi, segítenek, ha megvan... hát akkor fel kell öltözni. Mert ami igaz az igaz, húsz foknál nem lehet lenqemagyarban ücsörögni a szobában. Vigasztalásul egy orvosilag igazolt tény: a 24—25 fokos szoba- hőmérséklet eqészségtelen. (A hőszolgáltató főmérnökének szobájában húsz fok körüli a meleg. Nem azért, hogy neki se legyen jobb, — Szabó Ferenc ezt tartja kellemesnek...) Fűtési idényben három műszakos ügyeletet tartanak, hogy minél gyorsabban a végére járjanak a panaszos ügyeknek. Általában gyorsan eljutnak egy- egy helyre — kivéve a szezon- kezdés eqy hónapját, mert akkor nagyon összeszalad a munka — és ha jogos a bejelentés, orvosolják a hibát. Akkor viszont nem tudnak mit tenni, ha az ajtókon, ablakokon ujjnyi réseken fütyül a szél. Márpe- diq ritka az az ajtó, ablak, amelyik hivatása magaslatán zárja a nyílást. Ezért viszont nem a hőszolgáltatót kell szidni. Különben sem nagy ügy, bárki meqcsinálhatia. És inkább ezen barkácsoljanak a lakók, mint a radiátoron: előfordult ■nár, hogy tízezer forintos kárt akozott magának a fűtés-barká- asoló ... A reklamáló ritkán hagyja ki ezt a tromfot: legyen meleg ha egyszer megfizetem. Hát... Valahogy úgy néz ki a dolog, hogy az állammal közösen fedezzük a költségeket. És az állam a nagyobb gavallér. A lakó egy fűtési szezonban egy légköbméter melegért tíz forigt nyolcvan fillért fizet. A meleg egységára viszont — és ebben csak két százaléknyi haszon van — harminc forint negyven fillér. légköbméterenként, Tehát az egyharmadát mi fizetjük, kétharmadát az állam. Hát így vagyunk. O. Kónya József Élet a Színház téri házban Van egy ház a Színház téren, öreg, rozoga ház — hajdan kó- véház, szálloda volt, a felszabadulás után megvették a munkások maguknak, pontosabban érdekeik képviseletének, a szakszervezetek székházának. Nap mint nap elmegy mellette Pécs lakossága, de a Kossuth Lajos utcában sétáló emberek közül kevesen tudják, hogy, pontosan mi történik ebben a házban? Kevés a hely és idő ahhoz, hogy mindent el lehessen mondani, de megkísérelni — azt lehet, sőt, kell is. Fogadónap — nincs Hetvennyolcán érkeznek Ide minden reggel, hogy folytassák az előző napi munkát, vagy megkezdjék az újat. Negyven- ketten a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a többiek pedig az ágazati megyebizottságok apparátusában dolgoznak. Hogy mi a dolguk? Elsősorban az emberekkel, gortdiaikkal, panaszaikkal foglalkoznak, kapcsolatokat tartanak a tömegszervezetekkel, ismerkednek a „fent" hozott új határozatokkal, ismertetik azokat másokkal, egyeztetik a meglevőkkel... Szóval, sok a dolguk. És megjelennek ám maguk az emberek apró-cseprő ügyeikkel, amik — és ezt nagyon jól tudják ebben a házban — számukra tulajdonképpen a világon a legfontosabbak. Bácsika kocog felfelé a második emeletre, őszbaj szú, bottal járó. A vezető titkár éppen a Megyei Tanácsra készül, látja, hogy a bácsi nehezen jár, kérdi: r- Hová megy, bácsi? — Mi köze hozzá? — mordult vissza az öreg, és tovább ballagott. Hát, ha nincs közöm, gondolta magában a vezető titkár, akkor csak menjen. Másfél óra múlva tért vissza, persze, ott ült az öreg az előszobában. — Kire vár, bácsi? — Mi köze hozzá? És két perc múlva bent volt — őt kereste, nyugdíj-ügyben... Számtalan efféle kedves történet adódik naponta, mert érkeznek az elkeseredett, dühös és igazukat kereső ügyfelek. Tavaly 103 panaszos levél érkezett az SZMT-hez, csak a példa kedvéért nézzük meg, hogy honnan? Népszabadsáq- tó| 9, az MSZMP Központi Bizottságától 9, a SZOT-tól 14, a többi a rádiótól, televíziótól, különböző egyénektől. Mindegyikkel érdemben kellett foglalkozni, elintézni, továbbítani. Az idén a hatvanhetediknél tartanak. Tartalmuk dióhéjban: Mennyi' pihenőnap jár az eqészségügyi dolgozónak? Miért nem kaptam jubileu ni pénzt? Nem emelték a feleségem nyugdíját! Nem fizették ki a fizetett ünnepnapokat. Leltárhiányom volt... Sőt! Gyermektartási ügyben is el kellett járniok eqy alkalommal. Mindenkit fogadnak, akkor, amikor éppen jön és az, akit éppen talál. Senkit nem küldenek arrébb, meghallgatják a panaszokat — pedig, hej, de sokszor nem is ők az illetékesek! Persze, az emberekben . megvan az a jó tulajdonság, hogy eképpen gondolkodnak: minek menjek én a vállalati, |_ Fokozatosan likvidálják a szenes kazánokat Éktelenül nehéz fűtő szakmunkást szerezni, szénlapátolásra is igencsak kevés a vállalkozó, s Pécs amúgy sem ózondús levegőjét kár lenne még néhány pipáló kéménnyel tovább rontani. Néhány kisebb szenes kazán még fűt a városban, — a városi tanácsnál, a Surányi úton, a Budai vámnál, a Regős utcában — a többit vaqy átállították olajra, vagy végleg kikapcsolták, illetve a környéket bekapcsolták a távfűtésbe, A Móricz Zsigmond téren méq van egy komoly olajfűtésű kazántelep, biztos ami biztos alapon. Nem dolgozik, csak akkor dobják be, ha a hőerőmű minden melegét elszívja, a város, s az is kevésnek bizonyul. Erre is számítani kell az idei télen, kicsi már az erőmű kapacitása, kell a segítség. . A kertvárosiak akár függetleníthetnék is magukat a városA készülő új hőközpont és az ideiglenes kazántelep az épülő új Kertvárosban, Fotó: irb János netán megyei szakszervezeti bizottságomhoz? Megyek mindjárt a „fejhez", hátha ott hamarabb, vagy jobban intézik az ügyemet. Érdekvédelem több szinten Feladatuk — többek között — a kereskedelem társadalmi ellenőrzése is. Tíz szakszervezetnek működik megyei bizottsága ebben a házban — Építők, ME- DOSZ, Közalkalmazottak, HVDSZ, Orvosegészségügyi, Pedagógus, KPVDSZ, Postások, Vasutasok - míg az előbbi tevékenység a fogyasztói érdek- védelmet a szakmai bizottságok a területen levő vállalatok dolgozóinak érdekvédelmét szolgálják. Itt már kezdődik a bonyodalom. A kereskedelmi ellenőrzések konkrét árellenőrzésé adott árakra vonatkozik: ez az árucikk tíz forint, hát ennyit fizet-e a fogyasztó? Az árak kialakításával azonban ők nem foglalkoznak. Azzal, hogy miért lett harminc fillérrel az idén drágább ez vagy az? Ezt a vállalatoknál kalkulálják ki, okkal természtesen, szebb a csomagolás, az is többe kerül, vagy ak nyersanyag drágult...' Ki tudja? Azok a harminc fillérek egy adott vállalat nyereségét növelik, az ott dolgozó emberek nyereségrészesedése több lett, a vállalati, szakmai szak- szervezet örül, joggal. És a többiek? Már ütköznek az érdekek, nehéz egyeztetni. Vagy: éppen napjainkban folyik egy nagy küzdelem, a kereskedelmi dolgozók szabad szombatjáért. Országos gond, mindenkinek gondja, érdemes elidőzni egy pillanatra. Baranyában mintegy hatezer embert — zömmel nőket — foglalkoztat a kereskedelem. Indokolt a munkaidő csökkentése? Ha az érvényben levő nőpolitikái határozatokra gondolunk, a más területeken rég bevezetett szabad szombatokra, feltétlenül. Hatezer dolgozónak közvetlen érdeke hát, hogy így legyen. Családtagjaikkal csak bővül a kör, emelkedik a szám. És — hol fogunl vajon vásárolni, ha szombatoi zárva lesznek az üzletek? A: össz-érdek mást kíván. Fogai kérdés ez, oldja meg ezt a; ellentmondást, aki okosabb. Pécsett van a szakszervezet oktatási központ, négy megyé bői járnak ide a választót tisztségviselők. Ezeken a tai> folyamokon, iskolákon azokat t módszereket sajátítják el a hall gatók, amelyek alkalmassá te szik őket a szakszervezeti mun. kára. Nekik kell odaállni köz. vétlenül az emberek, munkások, alkalmazottak elé, megértetni a párt, a kormány és c SZOT határozatait, s ezálta fejleszteni azt a tudatot, ameh bizony, még nem minderüti egyformán alakult ki. Évente ezren végzik el ezeket a tanfolyamokat, különböző reszodo- sok ... Munka — az bőven lest a területen,, Szilárdítani a . fet gyeimet, helyesen értelmezni g sokat hangoztatott üzemi de* mokráciát, és annak érvényt-jj szefezni, ez a feladat. És a földszint A Híriapolvasót már többen ismerik. Naponta százan, százötvenen fordulnak itt meg, csöndesen olvassák a háromszázféle magyar és külföldi újságot, folyóiratot. Évente mintegy százezer forintot költenek ezek beszerzésére. A Hírlapolvasó mögött található a központi szak- szervezeti könyvtár, százharmincezer kötet könyvvel. Az emberek olvastatása, kulturális színvonalának emelése, alapfokú szakmai, ismeretterjesztő, politikai és szépirodalmi könyvekkel való ellátása, a száznégy üzemi könyvtár működtetése a feladatuk. Évente száz- nyolcvanezer forintért vásárolnak könyveket, a Könyvterjesztő Vállalattal szoros a kapcsolat, kéthetenként küldik a jegyzéket, amiből válogatnak. Kevés a hely, s az idő ahhoz, hogy mindent el lehessen mondani, ami a Színház téri házban történik. De megkísérelni — lehet, ez történt most is... — kampis — Itt az ideje! Készüljön fel Ön is a zavartalan téli üzemre A FAGYÁLLÓ FOLYADÉK BETÖLTÉSE ELŐTT MOSSA KI HŰTŐJÉT NAGY HATASU WYNN’S RADIATOR FLUSH HOTOMOSOSZERREL! Jobb hűtöhatás — jobb teljesítmény. Kapható: AFIT XIV. sz. Autójavító V. alkatrész üzletében. Pécs, Munkácsy M. a. 35. 1