Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-07 / 266. szám
4 DUNANTOll NAPLÓ 1*73. október 7. Mi kell egy kisíaluba? Apró falvak, óriás gondok E késiült az alapfokú közintézményfejlesztes programjavaslata Beszélgetés Bálint János megyei főépítésszel Legégetőbb gondjaink egyike: mi legyen az egészen kis falvakkal? Baranya 316 községéből közel száz alig kétszáz lakosú — s ennek a helyzetnek a fennmaradása óhatatlanul azt eredményezi hosszabb távon, hogy Baranya elmarad a kedvezőbb település-szerkezetű megyék mögött, hisz anyagi eszközei elaprózódnak. De az se megy, hogy máról -holnapra felszámoljuk ezeket az apró falvakat A jogos igények kielégítése kötelesség, de milyen igények \irtóznak ebbe a kategóriába? Az ötödik ötéves terv küszöbén mindezek a kérdések még égetőbbek, s ezért a Megyei Tanács is rövidesen napirendre tűzi annak vizsgálatát, milyen alapfokú közintézményeket kell megépíteni, illetve fejleszteni községeinkben? Bálint János megyei főépítész és munkacsoportja a közelmúltban elkészített egy fejlesztési programjavaslatot, mely az ezzel kapcsolatos viták alapja lehet — Hosszútávú fejlesztési terveink szerint Baranya arculata nagymértékben megváltozik, s ez nemcsak gazdasági szerkezetére vonatkbzik, hanem településszerkezetére is. A ma még túlsúlyban lévő kitermelő ipar mellett megerősödik a feldolgozóipar, s óriási fejlődésen megy ót a mezőgazdaság. Becslések szerint 1985-ben a foglal- koztotottak 20 százaléka dolgozik majd a mezőgazdaságban, s ez azt jelenti, hogy a falusi lakosság arányszáma tovább csökken. A mezőgazdaságban felszabadított munkaerő egyrészt Pécsre és a megye más városába áramlik, másrészt elhagyja a megyét, hisz a déldunántúli gazdasági körzet más vonzáspontjai is éreztetik hatásukat Baranyában. De lesz egy olyan réteg is, mely elhagyja ugyan eredeti lakóhelyét, az aprófalvak valamelyikét, de nem lesz városlakó, ök az úgynevezett központi községekbe és alsófokú központokba költöznek. Véleményem szerint — mondja a megyei főépítész — tehát nekünk a fő figyelmet ezekre az alsófokú központokra kell fordítanunk, mert csak így akadályozható meg a rendelkezésre álló, meglehetősen szűkös fejlesztési keretek végzetes elaprózódása. Érzelmek és a realitások — Gyűrüfőt elsirattuk, neve fogalom lett. De vajon hány Gyürűfűnk lesz az évezred végéig? — Először ez érzelmekről: egy falu halála tényleg nem kis dolog, de azt is látni kell, hoqy éltek az emberek ebben a faluban évszázadokon át. És azt is: mi vár azokra a gyerekekre. akik osztatlan iskolában kezdik az életet? Tehát nem sok okunk van könnyeket hullatni. Ami pedig a kilátásokat illeti: becslésem szerint 80—87 község szűnik meg a tervidőszak végére Baranyában, de még így is marad kétszázhúszegynéhány. — Ha egy falu elnéptelenedik, néhány gonddal kevesebb. Nem kell iskola, kultúrház, klub, orvos, patika. De jönnek új gondok is, hisz az új lakóhelyen követelik mindezt, plusz még lakást is. — Ügy számolom, hogy tizenöt év alatt mintegy 50 ezer ember változtat majd lakóhelyet, ebből 25 ezer valamelyik városba, illetve megyén kívüli településre költözik, 25 ezer pedig nagyobb megyei községekbe. Az elvándorlás miatt mintegy 14 ezer lakás marad gazdátlanul, ezek pótlására a központi községekben mintegy 12 ezer új lakást kell építeni. Ez nem kevés. De figyelembe kell venni azt is. hogy a falvakban több mint 32 ezer lakóház vályogból épült, s igen rossz álla — Kiállítás a mohácsi moziban. A Baranya megyei Múzeumi és Műemléki Albizottság, valamint a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház rendezésében teqnao este hat órakor a mohácsi Kossuth filmszínház kiállítótermében ünnepélyesen meg- -nyito**ók <■> Ba'aova műemlékei című k'Vitást. A múzeumi hónán ' - nndezett kiálli táson fényképek mutatják be .megyénk nevezetesebb múernlé keit pótban van — s ez azt jelenti, hogy ezek nagyrészét js újjá kellene építeni. Komoly lakásépítési igényekkel kell tehát községeinkben számolnunk és már most érdemes azon gondolkodni, hogy ki fogja ezeket a lakásokat — és miből, s hogyan? — megépíteni, — A nagyságrend — létkérdés. ön szerint mekkora a még elfogadható minimális nagyságrend a jövő szempontjábólt — Szerintem ezer fő felett van ez a nagyságrend, úgy 1300 fő körül. — 1985-ben mekkora lesz megyénk átlagközséget — Körülbelül 800—900 fős. Tizenegy alsőfokú központ •— Az Önök tanulmánya a fejlesztés középpontjába 11 kiemelt centrumközséget állít. Melyek ezekt — Szentlőrfnc, Sellye, Vajszló, Sásd, Szászvár, MágoCs, Pécs- várad. Boly, Siklós, Beremend és Villány. Ezek a községek mind egy-egy vonzáskörzetet jelölnek, melyben természetesen lesznek az alsófokú központok mellett olyan községek Is. melyeket bizonyos kéretek között továbbra is fejlesztenünk kell, s lesznek olyanok, melyek jövője az elnéptelenedés. — A tanulmány két dolgot tekint a legfontosabb célkitűzésnek. Az egyik: a gazdasági és közigazgatási körzethatárok azonosítása, s ezzel együtt a gazdaságok, termelőszövetkezetek, üzemek hatékonyabb bevonása a kőzségfejlesztS munkába, a másik: az általános Iskolai hálózat fejlesztése. —- Nagyon sok felmérés készült már az általános iskolai helyzetről. ezernyi számmal. Ezek a számok azonban becsapnak minket, mert az épületek száma például elegendő — de ha azt nézzük, hány helyen van még mindig osztatlan osztályú oktatás, akkor igenis meg kell kongatni a vészharangot. A hálózatot szinte teljes egészében át kell szervezni, mert így újra meg újra kitermeljük azt a hátrányos helyzetű ifjúsági réteget, melyet aztán nagy igyekezettel meg akarunk menteni. Arra nincs mód, hogy minden községben megfelelő tanteremszámot és tanerőt biztosítsunk, marad tehát itt is a körzetesítés. Az alsótagozatos diákok 1 számára diákotthonokat kell 1 építeni — ez szerintem g legfontosabb. Az építendő diákotthoni férőhelyek számát egy minimális program szerint 370- ben határoztuk meg — s ezt ki kell bírnunk. Küíön vizsgáltuk a központi települések óvodai helyzetét. Átlagosan 32.5 százalékos hiányt állapítottunk meg. Feltűnően nagy volt a hiány Siklóson, ugyanakkor, meglepetés volt, hogy Bolyban és Villányban . gyakorlatilag nincs hiány. És amikor azt kerestük: hogy lehet ez — természetesen ismét a községekben, illetve a körzetben működő gazdaságokig jutottunk el ... — Szolgáltatás. Ez gond a a városban, s egyre nagyobb gond lalun. — A falvakban a magánkisipar látja el a szolgáltatások 75.5 százalékát. A tizenegy alsófokú központból hétben igen sürgős változásokra lenne szükség, mindenekelőtt Siklóson, ahol 48.5 százalékos a hiány! Az a véleményünk, hogy állami erőből ezeket a hiányokat csak hosszútávon lehet pótolni, érdekünk tehát, hogy ezekben a községekben megfelelő működési feltételeket találjanak a kisiparosok. Koncentráció és lakossági érdek — Centrum-községek, társközségek, alapiokú központok, alapfokú kiemelt központok, kiemelt központok — s még sorolható a települések minősítése, mely a racionalitás alapján jött létre, s mely épp olyan realitás, mint az az alapvető állampolgári igény, hogy az ő érdekeit is vegyék figyelembe, lakjék bárhol is. — Ez természetes Attól az alapvető jogától valóban senki sem fosztható meg, lakjék akár 100 fős kisközségben is, hogy a legfontosabb napi élelmiszereket, illetve háztartási cikkeket lakóhelyén beszerezhesse. Nem igényelhető azonban 100—200 fős települések lakói részéről az alapvető cikkeken túlmenő választék. Ezek beszerzését a központi szerepkört betöltő községekben kell lehetővé tenni. Ez a koncentráció egyébként lakossági érdek végsősoron, hisz bizonyos színvonalhoz bizonyos nagyságrend is tartozik. Előterjesztésünk célja a szükséges koordináció megvalósítása, sok szerv és vállalat érdekelt ugyanis abban, milyen lesz a jövő faluja, iletve, hogy hogyan elégítjük ki a falusi lakosság jogos igényeit. Az összes érdekelt szerv egyetértésével kell kialakítani egy olyan programot, mely a következő időszakban mindenkire kötelező fejlesztési j irányelvvé válik, s amely biztosítja majd, hogy kapkodás, átfedések, s a nemegyszer protekciót sejtető váratlan, ésszerűtlen fejlesztések helyett valóban hatékonyan a közösség • igazi érdekeit szem előtt tartva költ- sük el a rendelkezésre álló összegeket. Békés Sándor Koszorúzás) ünnepség Komién, Steinmetz Miklós szobránál Szőkéiéi Mk Steinmetz Miklósra emlékeztek Komlón és Pécsett Emlékünnepséget tartottak tegnap Komlón és Pécsett Steinmetz Miklós, a Budapest felszabadításakor hősi halált halt parlamenter 60. születésnapja tiszteletére. A komlói ünnepélyes megemlékezésen részt vett Rajnai Józsel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Hartmann János, az MSZMP Komló városi Bizottságának osztályvezetője, Nagy Ferenc, Komló város Tanácsának elnökhelyettese, Hor- vát István, a Hazafias Népfront Komló városi iizottságánck titkára, Bogdán László, a KiSZ Komló városi Bizottságának titkára és Steinmetz Irén, Steinmetz Miklós testvére. Nagy Sándor, az MSZMP Baranya megyei Párt-végrehajtóbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet amelyben ismertette a parlamenter életútját. Ezt követően a Megyei, Városi Pártbizottság, o Komló városi Tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront a Steinmetz Miklós munkásőrszázad, valamint a budapesti és a komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskola képviselői helyezték el a kegyelet virágait a hős parlamenter szobránál, amely a róla ól- nevezett szakközépiskola előtt áll. A koszorúzást követően az iskola tanulói egésznapos programmal adóztak az elesett hős tiszteletének. Délutórt Pécsett a Steinmetz Miklós szülőházán elhelyezett emléktáblánál rendeztek megemlékezést, amelyen rései «ott Sinku Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Gyöngyösi Jánosné, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára és Steinmetz Irén. Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Steinmetz Miklós úttörőcsapat helyezett el koszorút A tegnapi megemlékezésen ünnepi műsort adott a Gyárvárosi Üttörő- zenekar, valamint a Leöwey Klóra Gimnázium énekkara. Este Pécsett, a Steinmetz Miklós Művelődési Házban emlókműsort és filmvetítést rendeztek a névadó tiszteletére. Díszűnnepség Szegeden az általános iskolai tanárképzés megszervezésének 25. évfordulóján Az általános iskolai tanárképzés megszervezésének 25. évfordulója alkalmából szombaton díszünepélyt tartottak a Szegedi Nemzeti Színházban. Az eseményen részt vettek a Nyíregyházi Bessenyei György, az Egri Ho Si Minh, a pécsi, a szegedi tanárképző főiskolák vezető oktatói, a velük kapcsolatban álló külföldi társintézmény küldöttségei, több hazai felső- oktatási intézmény képviselői. Ott volt a párt-, az állami, a társadalmi szervek számos vezető személyisége. Dr. Potinszky Károly művélö- désügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében méltatta az általános iskolai tanárképzés negyedszázados történetét. A művelődésügyi miniszter- helyettes szólt arról, hogy az általános iskolai tanárképzés negyedszázados jubileumáról két ok miatt emlékeznek meg Szegeden. Az egyik ok, hogy a fővárosban száz éve kezdődött meg a polgári iskolai tanárképzés. Az 1928-as évtől kezdve pedig Szegedre került pz a feladat így a Szegedi Tanárképző Főiskola — mint jogutód — most ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját. A másik ok, hogy ez a szegedi intézmény az Elnöki Tanács döntése alapján e jubileum alkalmából a jeles szegedi költő-tanár, Juhász Gyula nevét veszi fel. - Azt kívánom, a szegedi intézménynek — mondotta a miniszterhelyettes, — hogy az intézmény Juhász Gyula munkásságának szellemében egyre magasabb színvonalon folytassa az álalános iskolai tanárok képzését. Ezután Hegedűs András, a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója méltatta a névadó élet- és gyermekszeretetet tükröző költészetét, a korszerű törekvések iránt fogékony pedagógus - Juhász Gyula — munkásságát Az ünnepség második részében a szegedi főiskola hallgatóinak művészeti együttesei adtak műsort. Nyugdíjasok napja Szentegáton Tizenegy kiemelt alröfokú kSioontunk eavike — Vaisztó. loBI orr űj szövetkezett ABC-óruhéz. méh már o körzet igényeit is kielégíti majd. Szentegát) ez a háborús években annyira tönkrement, egykori Biedermann birtok, amelynek földjei alól a hatvanas évek végén a szó szoros értelmében úgy kellett kiszívatni a talajvizet, hogy vetni lehessen, ma egyik legmodernebb nagyüzemünk. A „jobbátétel" keserves és küzdelmes éveinek tanúi és harcosai az Állami Gazdaság nyugdíjas öregei, akik zömmel még a bárónál kezdték a szolgálatot, szombaton délelőtt a kastély vendégfogadó termében gyülekeztek . Galambosról, Csoboká- ról, Elekespusztáról, Péterfáról, s a környező falvakból. A gazdaság vezetői nyugdíjasnapra hívták meg őket s mind eljött, aki csak mozogni tud s nincs ágyhoz kötveu A szeretet és ragaszkodás — sokuknak még a nagyapja is itt született — mellett a kíváncsiság húzta oda őket, hisz a két évvel ezelőtti nyugdíjasnap óta egészen megváltozott a gazdaság képe. Megépült az új 22 ezres sertéstelep, a nagy szárító, megjelentek a cukorrépa és szójaföldeken az amerikai traktorok, a modern kombájnok, gépsorok. Amihez az ő idejükben naponta ezer munkáskéz kellett volna, azt most elvégzi egy kukorieaszedőgép, egy répakombájn. Kasó József a gazdaság igazgatója meleg szavakkal köszöntötte a nyolcvanéves Zámbó Istvánt, aki egykor sertésgondozó, számtartó volt s még ez évben is ledolgozott a gazdaságban 840 órát Az ugyancsak 80 éves Benke András bácsit a hatalmas kastély parkőrét és gondozóját a 78 éves Fodor Jánost és 35 társukat — az ötvenhat nyugdíjasból ennyien jöttek el. A hetven-nyolcvanévesek érdeklődéssel hallgatták a fiatal igazgató pontos, precíz beszámolóját a gazdaság beruházásairól pénzügyi helyzetéről, fejlesztési terveiről. Majd két autóbusz gördült a kastély elé s a gazdaság vezetői — igazgató, párttitkár, szb-titkór, főagronó- mus — az idős emberek társaságában szemlére indultak. Bejárták a gazdaság minden sarkát munka közben mutatták meg az új külföldi gépeket kombájnokat a cukorrépa- és kukoricatáblákon. Bemutatták nekik a Kanadából importált Holstein Frir teheneket illetve ezek keresztezett utódait megnézték a 100 millióért épült sertéstelepet a szárítóüzemet V. t
