Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-07 / 266. szám
m3, október T. DUNANTOL! NAPLÖ Építsünk óvodát! Beszé’getés Antal Gyulával, a pécsi Városi Pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetőjével Egy hete jelent meg lapunk- j más célra használt helyiségek ' felszabadításával viszonylag gyorsan 450 hely létesíthető, A városban több óvoda van, ahol a kapcsolódó terület lehetőséget ad az építésié, ez ájabb 600 helyet jelent. Állami beruházásból a következő te>vidö szakban 630 helyet lehet építeni — mindez együtt 1700 új óvodai hely, — Hogyan ütemezhető ez? •— Még ebben az évben 250 helyet adhatnunk át a Szabadság úton, a dohánygyári és az Alkotmány utcai óvodában, 1974-ben 400 helyet lehet létesíteni. 1975-ben pedig 400-al. A tervidőszak végéig tehát Pécsett 1050-nel több óvodai hely lehet —- ha mindenki segít ebben. ink- ] ban a Magyar Szocialista Mun |- káspárt Pécs városi Végrehajtó Bizottságának felhívása a város társadalmához: Építsünk óvodát I Sokéves, nehezen megoldható gondból fakadt ez a felhívás. Pécs — hányszor leírtuk már ezt! — minden óva- tosabb-merészebb becslésre alaposan ráfácolva roppant dinamikusan fejlődik, s az 1949- beli 88 ezres város lakosságának száma ma már a 160 ezret közelíti. E hallatlan iramú népesség-növekedés a gyermekek számában is megmutatkozik, s ezt leginkább abból az évek óta tartó meddő versenyfutásból mérhetjük le, ami az óvodáskorú gyermekek számának növekedése és óz óvodai helyek ennél lényegesen lassúbb gyarapodása között folyik. Sok óvodát építettünk és mégis évről févre száz és száz szülő kap elutasító döntést, amikor gyermekét valamelyik óvodában szeretné elhelyezni. Holott „egyre sürgetőbb családi és társadalmi feladat a gyermekek inézményes gondozása és nevelése — állapítja meg a párt vb. felhívása. — Ez különösen érvényes az óvodáskorú gyermekekre. Az egész napos foglalkoztatás, az egészséges, esztétikus környezet biztosítása mellett az óvoda rendkívül fontos szerepet tölt be a gyermekek sokoldalú nevelésében, iskolai előkészítésében”. A felhívás nagy visszhangra talált Pécs dolgozói körében, s a naponta megjelenő híradások a felajánlásokról a nagy társadalmi összefogás kibontakozásának jelzései. A felhívás előzményeiről és céljáról beszélgetünk Antal Gyula elvtárssa!, e Városi Pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetőjével. Túlzsúfolt óvodák elutasított igények — Milyen ma Pécsett az óvodai helyzeti — Vizsgálatunk szerint évente kb. 6300 gyermek óvodai elhelyezéséről kellene gondoskodni. A város 48 óvodájában csupán 3557 hely van, a tényleges igény ezzel szemben 6049. Az ellátottság ezek szerint 56 százalékos, az igény 100 százalékosnak vehető. A 6049 gyermek közül csak 4841-et vehettek fel, ezzel a pécsi óvodák kihasználtsága ■— a megengedett 120 százalékkal szemben — 134 százalékos, 1284-gyel több gyermek van tehát az óvodákban, mint amennyi számára eredetileg hely van. — Milyen következményei vannak ennekt — Az új évodal nevelési program nagy hangsúlyt ad a szociális jelleg mellett az óvoda iskolára előkészítő jellegének. A túlzsúfoltság elsősorban ezt a célt veszélyezteti. De vannak más, súlyosabb következmények is. Megdöbbentően magas az óvodákban dolgozók megbetegedési aránya, az óvónők körében idegkimerültség, a technikai dolgozóknál túlzott megerőltetés tapasztalható. Mikor ezt megállapítjuk, meg kell mondani azt is, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is nagy szeretettel foglalkoznak az óvónők a gondjaikra bízott kicsinyekkel. — Bizonyára hatással van a zsúfoltság a gyermekekre is. — Igen, a 3—ő éves gyermekek idegrendszerében is káros elváltozásokat idézhet elő a túlzott, de a jelen körülmények között elkerülhetetlen zsúfoltság. Ezért is fordultunk segítségért Pécs társadalmához. — Az igényekhez mérten mennyi óvodai helyre lenne szükség? — A túlzsúfoltság felszámolásához legalább 800 hely kell, ha a jogos igényeket Is ki akar- j juk elégíteni, további 700-at kell létesíteni, de ha a jövőre is gondolunk, ezt még 200-zal meg kell emelni. És mik a fejlesztési lehetőségek? Ha meglévő óvodáinkat célszerűbben akarjuk kihasználni, a jelenleg zattal működik. Az érettségizett gyermekgondozónőket segéd- óvónőként foglalkoztatjuk, 1975 tői pedig már óvónőkre is számíthatunk az iskolától. Ami a működtetést illeti, a költségeket a megvalósítás évében társa dalmi támogatásból kell biztosítani, a következő évtől pedig már az állami költségvetés fedezi a személyi és működési kiadásokat, \ A cél nem elérhetetlen: az ötödik ötéves tervidőszak első éveiben el kell érni Pécsett a száz százalékos óvodai' ellátottságot, 6300 pécsi gyermek várja a társadalom segítőkész | összefogását a jó óvodai nevelési feltételek megteremtéséért. Hársfai István A társadalom megmozdult, és az építőipar. — A dúlt... társadalom megmozSzázéves a magyar cementipar Tíz magyar és több szocialista' ország cementgyárainak meghívott vendégei találkoztak tegnap Lábatlanban, a Cement és Mészművek gyáregységében. Az ünnepségre kettős jubileum adott okot: fennállásának századik, államosításának huszonötödik évfordulóját ünnepli a magyar cementipar. Az ünnepségen részt vett, és ünnepi beszédet mondott Bon- dor lózsef, építési és városfejlesztést miniszter. Ott volt a Beremendi Cementmű tizenöt tagú küldöttsége is, közülük hárman a „Szocialista munkáért" vállalati, kitüntetésben részesültek. A kitüntetettek: Eit- mann János, Németh Gyula és Vincellér János, Az ünnepséggel egyidőben kiállítás Is nyílt Lábatlqnbpn, ahol a magyar cementípar történetét,' termékeit mutatják be. A szolgáltató hálózatban nő a leggyorsabban a létszám Adatok a népgazdaság munkaerőmérlegéből A KSH most elkészült munkaerőmérlege inegállapílja, hogy a munkavállalási korban lévő, tehát a 14 év és a nyugdíjkorhatár közötti lakosság tavaly 32 000-rel növekedett, szemben a megelőző évi 40 000-es gyarapodással. A 14 éves korba lépők szánra jelenleg még jóval magasabb, mint azoké, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, tehát bár mérsékelt ütemben, de továbbra is nő a munkaképes korúak száma. Hosszabb távon azonban számolni kell azzal, hogy egyre kisebb évjáratok lépnek munkaképes korba, és ugyanakkor j többen mennek nyugdíjba, s j ilymódon a számszerű gyara- 1 podást előreláthatólag 1980-tó! Romantika nélkül — Jóleső érzéssel nyugtázza a Városi Pártbizottság mindazokat a felajánlásokat, amelyek az elmúlt héten beérkeztek. Különösen példamutatók a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, akik pénzzel, anyaggal és társadalmi munkával segítik az akció sikerét. Valóban, megmozdult Pécs társadalma és ebből kiveszi a részét a Városi Pártbizottság teljes apparátusa is. Taggyűlésen határoztuk el, hogy október hovi fizetésünk 1,5 százalékát ajánljuk a nemes célra. —■ A társadalom megmozdulását természetesen kivitelezői oldalról is várjuk. — A pártbizottság feltétlenül számít a pécsi építőipar segítségére, hiszen, a társadalmi akció csak akkor fesz sikeres, ha a felajánlások nyomán létre is tudjuk hozni az új óvodai helyeket. Első tapasztalatunk azonban sajnálatos módon kedvezőtlen. A Szabadság úton 150 óvodai helyet lehetett volna aránylag kis költséggel, gyorsan — ez tervezői vélemény volt — létesíteni. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat viszont már 1 milliós költségvetést nyújtott be, s a megvalósítást sem vállalja olyan gyorsan, mint az kívánatos lenne. A pécsi kisipari szövetkezetek már a felhívás előtt 800 ezer forintot adtak a Városi Tanáccsal kötött megállapodás alapján a Stock-házban lévő óvoda bővítésére. A munka indítására itt sem történt még semmi. Nagyon bízunk abban, hogy az építőipar is átérzi az óvodaépítés fontosságát és megtesz mindent azért, Hogy a tervszerinti feladatok mellett erre is jusson kapacitás és az új óvodai helyeket ütemezés szerint adhassuk át a pécsi gyermekeknek. Óvónőkre is szükség lesz! — Két fontos dolog van mégr az óvodák személyi ellátása és az üzemeltetés. — Nehéz dolgok ezek is, foglalkoztatnak minket... Azt hiszem, megoldhatók. Sajnálatos, hogy szakképzett óvónőkben hiány mutatkozik, de reméljük, ez csak átmeneti. Addig is más megoldáshoz kell folyamodnunk,/hiszen a tervezett fejlesztéshez 150 óvónőre és 200 technikai dolgozóra lenne szükség. A Janus Pannonius Szakközépiskola eddig gyermekgondozónőket képezett, ettől az évtől kezdve óvónőképző tagoHej halászok,halászok... A magyar halászat még a középkorban jár? A jövő Bikaion látható Az utolsó húzáskor legalább két tonnányi hal akadt a hálóba — felére sem számítottak. A kis tó egész héten ontotta az ivadékot, valamennyi húzásnál jól meg kellett markolni a köteleket, No persze nem úgy, mint a nagyobb tavaknál, mint például a Béka tónál, ohol egy-egy hálófeszítés után két- háromszáz mázsa a fogás. A hét végén már ott dolgozott a Bikali Állami Gazdaság halász- brigádja — mj az ivadék lehalászás utolsó napján még az egyik horhosba zárt' kis tónál találtuk őket. — Persze akkor majd gépek is segítenek a vontatásban, nehéz lenne csak emberi erővel. Különösen amikor már kevés a víz, s térdig süllyedünk az iszapba . . . Jövőre csörlőt szeret, nénk beállítani — mondja Sulteisz Henrik brigádvezető. Hosszú évek óta csináljuk, amióta megkezdődött itt a gazdaságban a haltenyésztés, megszokhattuk a nehéz munkát, de azért estére mindannyiunknak remeq a lába. Valamennyien combtőig érő gumicsizmában, felgyűrt inguj- jol dolgoznak, néhányon vízhatlan kötényt akasztottak maguk elé. A válogató asztalon 6—7 kilós pontyok, 2 kilós amurok ficánkolnak a ponty ivadékok között, a hálóban sokezer hal küszködik a vízért, A földúton az imént ment el a tartályos vontató — most majd a halászok is egy kis lélegzethez jutnak. A környező dombokon kukorica — a kombájnok az elébb kezdték a munkát. —A szabad- tüzet, bográcsot keresem, semmi más nem hiányzik a napsütötte októberi délidőben az idilli tájból. Szerencsére a bikáitok nem nagyon engedik az újságíró fantáziáját romantikus vizeken halászni. A bográcsról a 37 esztendős munkavezető, aki egyébként másfél évtizede halász a gazdaságban, csak annyit mond: — Nem nagyon szeretem a halat. Ha éppen valamelyikünk születésnapja van. vagy máskor összejön a társaság megeszem, •de amúgy ... Az ágazatvezető — Wolschein Ferenc — méq távolabb kerül a halászromantikától. — Tizennyolc esztendeje az első halász voltam itt Bikaion, Áz egymilliomodik utas Letenyénél Az idei egymilliomodik utas lépte át a letenyei határátkelőállomáson a magyar—jugoszláv határt. Az átépített, kibővített letenyei átkelőnél a korábbinál lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítottak le ebben az évben. Az egymilliomodik utast, Gasparinics Ferdinándot, aki a jugoszláviai Lovranból indult magyarországi látogatásra, köszöntötték a határállomáson és speciális magyar ételekkel, italokkal teli kosárral ajándékozták meg. egy Húsz holdnyí gödörben, a szarvasmarha ágazat vezetőjének irányítása alatt neveltük a halakat. Megvettük az ivadékot, aztán méghizlaltuk. Most a gazdaság összes völgyét halastóvá alakítottuk, a gazdasáq 5800 hektáros területéből 250 víz. A 350 munkás közül 18-an dolgoznak a halgazdaságban, halászok. qépkocsivezetők, a tógazda, s iá magam. A 110 milliós bevételnek viszont tíz százalékát mj adjuk, s a halak harminc százaléka exportra kerül. Hogy miért ennyire keresettek a a mi halaink? Mert olyat állítunk elő, amilyet a vevő akar. Ha másfél kilósat akar, másfél kilósat kao. Olyan életteret biztosítunk, hogy akkorára nőjön. Zámbó István, a gazdaság igazgatója, aki egvben az Országos Halászati Egyesület elnöki tisztét is betölti, tovább rombolja a dal romantikáját — „ ... hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok .. .f — Évente ötvenöt vagon halat tenyésztünk, nyolcvan százalékban tükörpontyot, illetve hát a bikali pontyot. — Az milyen? — A bikali ponty nyúltabb, elöl pajzsosabb. Hogyan? Hát genetikailag minden lehetséges, egy alfajon belül js tudunk különböző típusokat kialakítani. Nekünk a külföldiek 56 forintot fizetnek egy kiló ivadékért, ezért akár a farkát js kifényesíthetjük. Az NSZK-nak például még így is nagyon megéri — az idén hárommillió ponty' ivadékot-vesznek tőlünk. Az is a célunk, hogy ne legyen érdemes sem nekik, sem a franciáknak előállítani. Tőtünk vegyék. Ott a táplálkozási feltételek csak június második felére alakulnak ki, mj addigra egydekás ivadékot tudunk adni. Bikái egy kissé- a haltenyésztés holnapja, az országos átlagnál jóval magasabb nyereséggel dolgozunk, de nem ez a legfontosabb: növényevő halfajtákat állítunk elő. Magyar halászat sajnos — országos átlagot tekintve egy kicsit még a 12-ik században jár. Láttam már egy-két úszó hal- feldogozó üzemet, ugyanakkor nálunk esztendőről esztendőre csökken a halállomány. Elöregednek a tavaink, s ahol nem hoz nyereséget, hamar feladják. — A kereskedelem sem bír nálunk a hallal. Amikor sok van, nem képes tárolni. A kis falvakban nincs csarnok, szárazon nem lehet tartani. Amikor nincs halászás, természetesen üresek a boltok, s a vevő elszokik, elfelejti ezt a fehérjékben gazdag, egészséges táplálékot. Halászbrigád. A tógazda, a halászok, a gátőrök, vontató- vezetők. takarmányos .., Most térdig süllyednek az iszapba, Holnap a nagy tavon csónakkal terítik a hálót. Igazi halász- munka. De amikor vége a lehalászásnak kezdődik a tavak karbantartása, új partvédő sövények építése, aztán az ő feladatuk a tenyésztés, az etetés, a qondozás is, s talán télre Is jut: igazi halászmunka, a hálójavítás ' lembosi Jenő j stagnálás, esetleg csökkenés I váltja fel. A teljes munkaerőforrást ózonban nemcsak a 14 év és a nyugdíjkorhatár közöttiek alkotják, ide sorolhatók azok a nyugdíjkorhatár fölöttiek is, akik továbbra is vállalnak aktív kereső foglalkozást. Mivel az utóbbiak száma csökkent, a teljes munkaerőforrás ez év januárjában csak 22 000 fővel volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A 10 416 000 lakosból 6 685 000 alkotja a munkaerő- forrást, ami természetesen csak elméleti szám, mert közülük sok a továbbtanuló, vannak betegek, továbbá olyan háziasszonyok, akik csupán a háztartási yezetik. A ó 685 00-es munkaerőforrásból ez. év január 1-én 3 061 000 embernek volt kereső foglalkozása, ami két év alatt 51-000 fős emelkedést jelent Hazánkban tehál 100 keresőre lényegében ugyanannyi ne» kereső jut, ami nemzetközi ösz- szehasonlításban is igen magas foglalkoztatási szintet jelent. A fejlett kapitalista országok többségében 120—180 eltartott jut száz keresőre- A magas foglalkoztatási arány hazánkban előmozdítja a lakos?- ság életszínvonalának emelkedését, fokozza az általános létbiztonságot. A keresők nemenkénti eloszlásában eltolódás tapasztalható, mivel a múlt év folyamán a férfi munkavállalók száma 22 000-re| csökkent, a nőké pedig 45 000-rel emelkedett. A dolgozók között a nők aránya most már megközelíti a 43, százalékot. Arányváltozás figyelhető meg a munkaerő elhelyezkedésébert is. A leggyorsabban a szolgáltató üzemek és intézmények létszáma nő, itt a dolgozók száma a legutóbbi egy év alatt 2,5 százalékkal emelkedettemig a szállítás-hírközlés területén 1,6, az iparban 1,1 százálékös volt a növekedés, a mezőgazdaságban pedig 2,3 százalékkal csökkent a létszám. Az iparban ez év január t-ét» 1 797 000, a mezőgazdaságban 1 233 000, a szolgáltatásban 810 000, a kereskedelemben 430 000, az építőiparban 408 000, a szállítás-hírközlés területén pedig 383 000 ember dolgozott. Hosszabb távon Is várhatóan a szolgáltató hálózatban nő a leggyorsabban a létszám. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának és arányának csökkentése — a legtöbb szocialista és fejlettebb kapitalista államhoz hasonlóan s nem új jelenség, hanem évtizedek óta észlelt alapvető irányzat, amely az utolsó 10-15 évben gyakorlatilag állandósult. Az 1960-as évek elején a mezőgazdaság még a dolgozóknak körülbelül 40 százalékát foglalkoztatta, az évtized végén pedig már nem sokkal több, mint egynegyedük dolgozott mezőgazdasági munkaterületen. 1970 óta ez az arány tovább csökkent Jelenleg a mezőgazdaság az ország dolgozóinak 24,4 százalékát foglalkoztatja, a nem mező- gazdasági termelő ágazatokban 59,6 százalék, a szolgáltató hálózatban pedig 16 százalék helyezkedik el. A magyar sertó története Kiállítás Budapesten Száz év magyar sajtójának történetéből nyújt áttekintést a Petőfi Irodalmi Múzeumban szombaton megnyitott 60 táblás kiállítás. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek igazgatóságának közösen rendezett bemutatója a magyar sajtó múltjából a jelenbe elkalauzolja a látogatót. Az egy Hónapig látható kiállítást Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgatója nyitotta meg. „A magyar sajtó múltjából" című kiállításon az írásos és fotódokumentumok mellett olycn érdekes tárgyi dokumentumok is láthatók, mint például egy 1890-ből származó fotóriporter- gép, továbbá a legújabb technikát illusztráló telexgép.
