Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-04 / 263. szám

25 ÉVES VOR A 25 ÉVES CENTRUM ÁRUHÁZBAN • P3. október 4. DUNÄNTOL! NAPLÓ 5 Kötöttáru húszmillió forintért Erős élénkpiros, citrom- és narancssárga, kék, zöld és kü­lönösen a lila az idei ősz di- vatszinei. Ez a női kötöttárura vonatkozik. A férfi pulóverek színskálája már sokkal szoli­dabb. Az utolsó negyedévre mintegy 20 millió forint értékű kötött holmit hoz forgalomba Bara­nyában a RÖVIKÖT, ez né­hány millióval több a tavalyi­nál. Majdnem fele nyugati im­port. S ez megoszlik olasz (40 százalék), hongkonqi (30 szá­zalék) és angol (30 százalék) partnerek között. Hongkongból olcsó — általában 200 forint alatti — krepp-nylon férfi puló­verek érkeztek. Ez tavaly hiány­cikk volt, s bár az idén valami­vel többet szállítottak, ideális ellátottságról nem beszélhe­tünk. Nagyon kedveltek a po­liészter alapanyagú angol férfi és női pulóverek, kardigánok, illetve női szettek. Ugyancsak az angol partner szállította az úgynevezett bry-nylon anyagból készült nőj pulóvereket. Üj divatirányzatot képviselnek az olaszok buclé-alapanyagú női kötöttárui. A hazai könnyűipari üzemek és a HODIKÖT, továb­bá a Budapesti Finomkötött­árugyár — az idén már jelen­tős tételekben gyárt buclé- anyagú női pulóvereket. A IV. negyedévre a Baranya megyei ellátást szolgáló 20 millió fo­rint felét nagyjából a két üzem kötötte le áruval, de bizonyos mennyiségű kötött holmit ka­punk méq helyiipári vállalatok­tól, továbbá kisipari szövetke­zetektől is. örvendetes, hogy az idén már több lányka és fiú felső kötött­áru érkezik a nagykereskede­lem raktárába, illetve a megye üzleteibe. Megnyugodva mennek el Emberek, ügyek Alkalmi és mindennapos vendégek az ügyészségi panaszirodán Okosabban, célszerűbben, hatékonyabban Törvény az aktagyártás ellen Beóvakodik az ajtón, jó idő­be telik, míq megszólal, azután már könnyebben jönnek a sza­vak. Előzetes letartóztatásban levő férjét szeretné meglátogat­ni, előbb, mint a szabályok le­hetővé teszik. Merthogy sürgős dologról lenne szó... Az ügyész mérlegeli, alapos-e az indok, aztán kiállítja a beszél­getési engedélyt. Az asszony még be sem csukja maga után az ajtót, nagy garral lép be a vörös arcú parasztember. Ma­gabiztosan előkapja az irato­kat, s mélységesen fel van há­borodva, merthogy újból tárgya­lás lész. Igaz, hogy a tartásdí­jat mór egy éve nem fizeti, az is igaz, hogy a bíróság tavaly egyszer már felfüggesztette az eljárást, időt adva a kiegyen­lítésre, de ő valahogy elfeled­kezett e „csekélységről". Most meg mindenki ellene tört. Per­sze az nem jutott eszébe, hogy főiskolás lánya vajon miből élt meg . . . Hőzöng szünet nélkül. Földszint, a folyosó végén az utolsó ajtó a panasziroda . .. Pécsett, a Baranya megyei Fő­ügyészség épületében —, az új ügyészi szervezet létrehozása óta, — immár két évtizede — működik az ingyenes segítség- nyújtó hálózat, melynek kere­tében az állampolgárok pana­szaik, gondjaik megoldására itt választ s orvoslást kaphatnak. Hetente más, más ügyész lát­ja el a feladatot. — Legtöbben azonnali in­tézkedést várnak tőlünk, főleg a lakásügyekben — mondja dr. Pozsgai Zoltán soros ügyész. — Naponta jönnek: mintha ez ügyben csupa megsértett ember lenne csak, mindenki panaszkodik. Tulajdonos a bér­lőre, és viszont, anya a lányá­ra. hogy nem tud együtt élni vele, feleség az iszákos férj­re... Aztán a jogos és jogta­lan igénylők, akik naqy hanggal robbannak be és fenyegetőz­nek, hogy ők majd megmutat­ják, hogy mi lesz ha nem in­tézzük el kérésüket. Az esetek többségében azonban mi csu­pán tanáccsal tudunk szolgál­ni, megmutatjuk a megoldás útját, ha kell, más szervhez irányítjuk őket. Bűncselekmény alapos gyanúja esetén pedig helyt adunk a sértett, feljelen­tésének. Azt hiszem, sok ember­nek már az is elég," hogy van hol elmondani igaz, vagy vélt baját, van ahol egyáltalán oda­figyelnek rá, ahol tanácsot kap. Innen többnyire megnyugodva mennek el az emberek. S ez nagyon jó eredmény. Legtöbb baj a tartásdíjakkal van. A kötelezettek számtalan­szor elfeledkeznek a fizetésről, aztán sírva jön a gyereket ne­velő házastárs, segítsenek raj­ta. Telefon a volt élettárs mun­kahelyére, s ha nem megy si­mán az elintézés, bírósági ügy lesz belőle . . . Kölcsönügyek, melyben a károsultak átkozzák o fizetni elfelejtőt, apróbb és nagyobb csalások, családi per­patvarok, melyekre itt, o pa­naszirodában várnak, békebírót. Emberekből, ügyekből bőven van választék. Természetesen, itt is vannak „törzsvendégek": a notórius panaszkodók. Min­denkit okolnak, eayodül csak maguk a hiba nélküliek. Az ál­landó látogatók száma nem nagy, tán féltucatnyian vannak. Közülük a leghűségesebb több mint tíz éve jön, de már ismeri az új palota minden zegét-zu­gát, s mormolja a jogszabályok szakaszait. No, nem mintha ég­bekiáltóan nagy baja lenne, csakhát éppen frontátvonulás van. Olyan, mint a baromé­ter. .. Az ügyészségi panasz-szoba előterében mindennap várako­zik valaki. Hideq, esős napokon kevesebb a kliens, a piaci na­pokon ugrásszerűen megnő az ügyfelek száma ... R. E. A teteYÍziÓ Hét arnű műsorában megnyi­--------------------------latkozó pécsi orvosok s zellemesen világítottak rá a napjaink statisz­tikai tevékenységét jellemző fonákságokra, amikor még arról is statisztikát kérnek, hogy a t. szerv kiknek szolgáltat statisztikát, s amelynek egyes kinövéseit sokkal inkább minősíthetnénk felesleges papírgyártásnak, mintsem létszükség­letnek. Hogy mennyi vadstatisztika született az országban, nehéz lenne számbavenni, az biztos, nagyon sok. Ragályként elterjedt: valakinek va­lamiben döntenie kellett, nosza, fedezzük le magunkat, kérjünk statisztikát, s már ültek is le kérdőívet szerkeszteni, de többnyire még ezt is fordítva csinálták, a célokat, a mondanivalót kellett volna először világosan megfogalmazni, majd ahhoz szerkeszteni kérdőívet. Persze, tegyük mindjárt hozzá, mint sok min­dennek, ennek is két oldala van. Az orvosok át­kozzák o tengernyi, statisztikát, mert az admi- nisztrálgatás elvonja őket a gyógyítás munkájá­tól, uqyanakkor azonban időnként ők is meg­keresik a statisztikai hivatalt, hogy megtudakol­ják, hogyan alakul például a csecsemőhalandó­ság, hányán haltak meg rákban, és így tó­vá bb. Vitathatatlan tehát, a statisztikára szük­ség van, nélküle az élet egyetlen területén sem lehetne vezetni. Ahhoz pedig, hoqy a statisrtiku- sok tájékoztatni tudjanak, maguknak is tájéko­zódniuk kell. Az viszont már jogos óhaj, meg kell találni az ésszerű és szükségszerű kereteket, szabályozni, össze kell hangolni ezt az egyébként költséges tevékenységet, úgy kell igazítani, hogy az megfelelien a mai, s egy kicsit a jövő köve­telményeinek is. Az állami statisztikáról még húszegynéhány évvel ezelőtt keletkezett törvény rendelkezik, ma pedig az országgyűlés előtt fekszik az a tör­vényjavaslat, amely újraszabályozna a statisztikai tevékenységet. Új törvény — a statisztikáról. Te­gyük mindjárt hozzá, a törvény megalkotásához Baranya is hozzájárult: egy korábbi NEB-vizs- gálat alaposan megvilágította az e téren fenn­álló anomáliákat. Novics János képviselő sze­mélyében pedig baranyai felszólaló is lesz az országgyűlésen. Nos, az országgyűlés ma kez­dődő ülése adta meg az időszerűségét, hogy felkeressük dr. Erdélyi Ernőt, a KSH megyei igazgatóságának vezető-helyettesét, s rövid be­szélgetés kapcsán választ keressünk, mi is tette szükségessé az új törvény megalkotását. Lássuk magát a törvényjavaslatot, amely In­doklást is tartalmaz. A következőket szögezik le: Az állami statisztikáról szóló, jelenleg hatályban lévő 1952. évi VI. törvény rendelkezései a sta­tisztikai tevékenységben és rendszerben a húst év alatt végbement fejlődés következtében jó­részt elavulttá váltak és már nem alkalmasak arra, hogy a statisztikai tevékenységet a meg­változott igényeknek megfelelően szabályozzák. A törvényt a hatáskörök túlzott központosítása jellemezte. A törvény végrehajtása során azon­ban a túl merev szabályok egy része nem került bevezetésre, illetőleg azokat az idők folyamán, a fejlődés kívánalmainak megfelelően — a törvény módosítása nélkül — alacsonyabb jogszabályok megváltoztatták, és részben a törvénytől eltérő | módon szabályozták. Az így kialakult helyzet nem felel meg a törvényesség formai követelmé­nyeinek sem. Az új törvény mindenekelőtt megfogalmazza a statisztika céljait, szervezettebbé és össze- hangoltabbá teszi ezt a tevékenységet. Ponto­san körülhatárolja: mi az ami központi állami statisztika, mi az igazgatási statisztika, mi érten­dő az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló sta­tisztika alatt Eddig ez nem volt ilyen egyértel­műen elhatárolva, s ezért fordulhattak elő a párhuzamos adatgyűjtések, ezért nem volt egy­séges fogalmi rendszer. Az új törvény kihangsú- lyozra az adatok tárolásának fontosságát és le­hetőségeit, s azt, hogy az adatok egymásnak való átadása biztosított legyen. Az állami statisztika Pf,rsze '9r >* — ............. ■ ■ ------- eleg bonyolult, eg yszerűsíteni kell, amelyre éppen az új törvény biztosít lehetőséget, amikor Statisztikai Koordi­nációs Bizottság létrehozását írja elő. Ez a bi­zottság — a KSH elnökének irányításával és a különböző minisztériumok képviselőinek részvéte­lével — hivatott arra, hogy összhangot teremt­sen a statisztikai tevékenységben. Remélhetően nemcsak a kért adatok mennyisége, de gyako­risága is csökken. Tehát, azt amit eddig negyed­évenként megköveteltek, azt most majd féléven­ként, vaqy egy évben csak egyszer kérrk. Ugyan­akkor új adatokra is szükség lesz majd. Az utóbbi években több fontos országos határozat született, az ifjúságról, a nőkről stb. A statisz­tikának a határozatokat vissza kell tükröznie, az eddigieknél tehát több adat kell az ifjúság­ról, a nőkről, de említhetnénk az életszínvonalat is, benne az egyes rétegek, például a sokgyer­mekesek helyzetét Az országgyűlésen új törvény születik hát, amellyel élve, s amelynek szellemében, ha min­denki úgy akarja, kevesebb lesz a papírgyártás, hatékonyabb a statisztikai tevékenység. Miklósvári Zoltán A 25 ÉVES VOR A 25 ÉVES CENTRUM ÁRUHÁZBAN • Divat ízlés mindenkor rzr=i VÖRÖSOKTÓBER FÉRFI RUHAGYÁR A Vörös Október Férfiruhagyár termékei nagy választékban megtalálhatók a Pécsi Centrum Áruházban Vásárlási szándéka előtt tekintse meg kirakatunkat, ahol bemutatjuk Kedves Vásárlóinknak a Vörös Október Férfi­ruhagyár korszerű, divatos, jó minőségű öltönyeit, zakóit, pantallóit. CENTRUM ÁRUHÁZ A VAROS KÖZPONTJÁBAN < m < o x> > tO UT m < m LO n í m i Z-*H , * c X > *■! íj •| z I I U5 ÍVES VOR A 25 ÉYE5 CENTRUM ÁRUHÁZBAN # — Meg kellene pihenni. Min­denki rohan. Az élet, az embe­rek, talán a föld is gyorsabban forog, mint régen . . , — Miből gondolja? — Látom. Sétálok, nézem a portalanitott utat, a rohanó em­bereket, a száguldó gépeket, ahogy végigzúgnak a főutcán. Régen ez nem volt. így kezdődött beszélgeté­sünk. Csukott folyosón fonott szék, asztalként leterített pár­kányrész szolgál. Fehér üveg­ben sárgásán csillogó bor. Telt. A második pohárnál mentege­tőzve szorítja a szívére kezét: baj van, a motor működése lassult, nehéz a légzés, magas a vérnyomás, sok a cukor. Csők az emlékek friss.ek, azok nem fáradtak el.- Egyszer meglátogatott a járási tanácselnök. Jobb köz­ség kellene magának, Béla bá­csi, mint Hássógy. Azt mond­tam: ebbői a községből több embert elvittek. Újakat hoztak az ország különböző -tájairól. Ahány ember, annyiféle. Ellen­tét, kapzsiság, nagyravágyás, rongyrázás, össze kell szokni. És ehhez türelem kell. 5 az ötvenes években volt-e türelem? — Tervszámok voltak kötelezettségekkel, begyűjtési tervek meg nem értéssel. Nem törődtek a tényekkel, feltételek­kel. Kétségbeesetten keresték a kivezető utat. Amikor megala­kították a Kossuth Termelőszö­vetkezetet. sokan beléptek. Bá­nyászok, bevándorlók, nincste­lenek, olyanok is, okik még so­hasem fogtak kezükbe kapát. A mindenfelől összesereglett és verbuvált tsz-nek öt pár lova volt. Olyan emberek adták ösz- sze, akik néhány esztendővel előtte élethalálharcot vívtak egy-egy barázdáért, lóért, te­hénért, vagy malacért. Sojnos, az elnökről kiderült mór az első hetekben, hogy lá­nyokkal keres, nem egészen el­fogadható 'kapcsolatokat. Csak­hogy itt á szegénységnél is na gyobb volt a becsület. Este tsz- gyűlés, heves indulatok. Ekkor állt fel Kocsis bácsi: — Ha már így történt, azt mondom, Soós Béla legyen az új elnök. Nagy faps, éljenzés, S Béla bácsi felmérte a ter­het. Akkor o tsz-elnokök abba« Á tanácselnök különböztek a többi tagtól, hogy a nappali munka után órákon ót adminisztráltak. Egyébként 160 munkaegységé­re az elnök is 160 forintot ka­pott elszámolásként az év vé­gén. Ebben nem volt kivétel. De abban igen, hogy amit Bé­la bácsi kapott, annak sokszo­rosát adta. Kinőtt a többi kö­zül, mint erdőben a fenyő. Ké­pessége, embersége és szívós akarata emelte feljebb. A falu befogadta és felné­zett rá. A tanácsok alakulása idején felkereste a párttitkár. — Ügy gondoltuk, Béla bácsi alkalmas lesz tanácselnöknek. Ött most jobban kell az ilyen ember. így lett Soós Béla Hássógy tanácselnöke. Több mint 20 év alatt csak a titkárok változtak, az elnök nyugdíjazásáig ma­radt. Voltak-e nehéz percei? — Igen! Nem mindig könnyű kom­munistának lenni. És, aki egy egész község gondjaival tetézi sajátját, annak akadnak rossz napjai, álmatlan éjszakái. S ahol kenyeret szelnek, morzsa is akad. Hiába keresi a leg­megfelelőbb megoldásokat, va­laki mindig becsapva érzi ma­gát. Jelentgetnek, intrikálnak. Ö azt gondolja, mindénkit „pe­lenkába rakott", és akkor meg­jelentek a pártközpontból, hogy olvassa el ezt a levelet. — Én ehhez nem szólok. Menjenek ki a faluba, beszél­gessenek az emberekkel. Nem mondom, kit keressenek meg . .. A látogatók már előzőleg bejárták a községet és a felje­lentőt még aznap leváltották. Ezt arról tudta meg, hogy jött a felesége, sírt, méltatlanko­dott, mert „tönkretette az egész családot". Megmutatta az asz- szonynok férje levelét, amely­ből nem a hazugságok bosz- szantották, hanem az, hogy olyan ember irta, akivel 45-ben együtt indultak, és neki is ré­sze volt abban, hogy a felje­lentő magas beosztáshoz ju­tott.- Tehát nem én tettem tönk­re a családot, de majd kitalá­lunk valamit... Felhívta a távoR ügyvezetőt telefonon, kérte, adjanak állást a kislánynak. Alkalmazták, ta­lán még ma is boltvezető. A belvórdgyulai autóbusz portalanitott úton viszi ma Hásságyra az utazót. Valami­kor még kövesút sem volt. A hásságyi parasztasszonyok a falu határától 16 kilométeren keresztül verejtékezve dagasz­tották a sarat fejükön kosárral, hogy árujukat Pécsett eladhas­sák. Ma nagyüzemi táblák között vezet az út, — lucernák, kuko­ricások, burgonyatáblák között, s a domboldalakon újtelepülé­sű szőlők. Nem országos hírű borvidék. A pécsi borkereske­dők és vendéglősök mégis év­tizedek óta szívesen vásárolták a dombvonulat kesernyés, so- vanykás nedűjét. Ezt keverték a pécsi hegyek boraival, mert ez nyújtotta a tartósságot a pé­csi hegyek zamatos levének. A szőlőhegy alatt terül el a 90 holdas halastó, a falu — templomával, temetőjével, je­genyéivel és 110 hold nagyüze- mileg telepített „Csabagyön­gye". Flatalmas tábláit ma már helikopterről permetezik. Köz­vetlen mellette épült a borpa­lackozó több millió forintért, távolban a kertészet. A halas­tó mellett sertéstelep. Olyan munkahely ez, ahová mindenki szívesen eljár dolgozni, mert keresetüket több üzemi dolgo­zó is megirigyelhetné. A falubon tűzoltószertár, au­tóbuszváró, klub, 2000 folyómé­ter járda. A szétszórt település lakói akár el is felejthették vol­na, milyen a „klumpa”, mert az egész falut behálózza a jár­da, de a klumpára szükségük van a háztáji disznóólakban. Ott nagyon kell, mert a hássá- gyiok ma is a sertésből, hízott bikából pénzelnek. A, diszes kerítéseket ma már nem jegyzik. Természetes, hogy felépült 14 új lakóház és min den házat tataroztak. Ma a személygépkocsi megy. Futtá­ban tizenkettőig jutottunk, lel­tározunk. Minden harmodik házban televízió. Rádió több is egy-egy házban. Legalább 30 fürdőszoba, megszámlálhatat­lan villanydaráló, vízvezeték, gáztűzhely, olajkályha, hűtő- szekrény. Ez van, meg a titkos takarékbetét. Ez ma Hássógy. A tanácsel­nök csinálta. Ő is. Mert a fej­lődéshez kellett egy ember, akinek hallgattak a szavára. Ha a tanítás művészete az, hogy felébresztjük az emberek­ben az érdeklődést, az is mű­vészet, ha gondolkodni tanít­juk őket és bizalmat teremtünk a környezetünkben. Huszonöt éve ezzel kellett kezdeni: az emberek gondolkodjanak, lás­sanak, számoljanak és főleg él­jenek.. Az elv a maga értelmében ma sem változott. .. Lipóczki József Parkettázást, PARKETTA ÁTRAKÁST, MUANYAGOZAST soron kívül vállal közületek és magánosok részére a ­.TEMPÓ” EPITÓ ÉS TATAROZÓ Pécs, Felsövámhóz utca 48 Telefon: 12-618. I» r t

Next

/
Thumbnails
Contents