Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-29 / 288. szám

Szennyvíz-pusztító busahalak a fanyáéi tavakban Fordult a kocka Egyedülálló kísérletek Somogybán A szennyezettség olykor kipusztítja az élő vizekből a halakat. De mi van akkor, he „fordul a kocka”, s a halak kezdik pusztítani • szennyvizet? Európában egyedülálló kísér­let első évének befejezése előtt állnak a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mezőgazdasági vízhasznosítási osztálya és a Balatonboglári Állami Gazda­ság szakemberei. Fonyódon 10 hektárnyi területen 6 nagyobb és 6 kisebb halastóban szenny­vízelhelyezési kísérleteket vé­geznek. Vagyis: a szennyvizet esőztetéssel, egyenletesen el­oszlatva eljuttatják a tavakba, és folyamatosan mérik, hogy a tó élőlényei miként használják fel, illetve mennyire tisztítják meg a szennyezett vizet A környezetvédelem egyik be­vált módszere az, amikor szennyvizet vezetnek a halas­tavakba. Sok helyen így csök­kentik annak a szennyvíznek mennyiségét, ami egyébként ter­mészetes vízfolyásokba kerülne. Másrészt a halastavakba veze­tett szennyvizet a benne lévő élőlények hasznosítják — keve­sebb takarmányt kell adni ne­kik. Van azonban ennek egy hátránya: sok esetben tömeges halpusztuláshoz vezet ha a tó ŐSZI HALASZAT egy meghatározott részén öm­lesztők be a szennyvizet. A fonyódi kísérlet nem bízza a szennyvíz elosztását a tóra és a benne lévő élőlényekre,^ ha­nem a permetező-esőztető rend­szer segítségével egyenletesen osztja el a tóbdn a szennyezet vizet. Arra is épít, hogy a szennyvíz tulajdonképpen a ter­mészet anyagforgalmában részt­vevő tápanyag. A tó baktériumai ugyanis alkotórészeikre bontják a szennyvizet. Ezeket az állati és növényi plankton szervezetek hasznosítják, a planktonokat pe­dig fölfalják a halak. A fonyódi kísérlet tehát tényként kezeli azt a természeti jelenséget, hogy a vízi élettérben a lebontást végző baktériumok, és a tápanyagot értékesítő szervezetek táplálék- láncot alkotnak, biológiailag egymásra utaltak. Rendkívül kedvező, hogy a plankton evő halak telepítése ezekben a ta­vakban sikerrel járt. A kísérlet ötéves. Beruházási költsége elérte a kilencmillió fo­rintot. Évenként további egymil­lió forintot igényel a kísérlet. A továbbiakban meg kell határoz­ni, hogy a legkedvezőbb halné- pesítés mennyire túri, illetve Hatékonyabb és olcsóbb Új öntözőmódszerek Bogláron Az esőztető, öntöző berende­zések üzemeltetéséhez kézi munkaerő és jelentős mennyisé­gű víz szükséges. Mindkettő egyre több gondot okoz a szak­embereknek. Ez év májusában a Balatonboglári Állami Gaz­daság szőlő- és gyümölcskultú­ráiban kísérletet, kezdtek ún. csepegtetős és felszín alatti ön­töző berendezésekkel. Ezek lé­nyege, hogy egy vékony mű­anyag „tyúkbél” csövön áramol­tatva, a csövön lévő csepegte­tő testeken ót juttatják a vizet a talajba. A csepegtetős beren­dezés a talaj felett a felszín alatti pedig a talajban húzó­dik. A kísérletek eredményeit eb­ben a hónapban „szüretelik”. Annyi mór biztos, hogy mind­két rendszerrel 50—60 százalék­kal kevesebb vizet kell felhasz­nálni, mint a szórófejes öntözés­nél, s üzemeltetésükhöz mini­mális kézi munkaerő szükséges. A felszín alatti rendszer külön érdekessége, hogy ez az egye­düli olyan öntözési berendezés, amivel közvetlenül a növény gyökérzetéhez lehet juttatni a vizet és annyit, amennyit a nö­vény igényel. A kísérletekkel jelenleg ezt kutatják, hogy milyen mélyen és mekkora távolságra kell egy­mástól elhelyezni a csöveket, és mekkora vízadagok szüksé­gesek a gyökérzóna optimális, egyenletes vízellátásához. Főjavított Sz—100, T—100 alapgépeket és dezerokat azonnal szállít vállalatoknak, mezőgazdasági nagyüzemeknek, jövő évre előjegyzést is elfogad a MEZOGEP horti gyáregysége. C í m MEZŐGÉP, HORT (Heves megye) Kossuth u. — Telefon: 4, 20. mennyire tisztítja és dolgozza fel a szennyvizet, majd a téli szennyvízelhelyezés és az adago­lás egyszerűbb módjait kell ki­dolgozni. Az ezévi próbahalászat ered­ménye szerint az a legkedve­zőbb telepítési arány, amikor a fehér és pöttyös busa hal döntő többségben van a tavakban. Lukics Éva Egyszer majd szeletelik, csomagolják is több a pécsiek húsosfazekában... Mennyi hízik a fogyasztási szövetkezetek óljaiban? A múltkoriban bepillantottunk a kapsváriak húsosfazékjába. Több húsboltban megfordul­tunk, s bár disznóhúsból ott is fejadag van, mégsem nyújtot­tak vigasztalan képet a hűtő­pultok, a keretbe nem tartozó húsokból: friss baromfiból, hal­ból, birkahúsból, szalonnafé­lékből és hurkákból, de meg a nálunk ritka csemegének szá­mító malachúsból is volt bősé­gesen. Ezek többnyire az álla­mi gazdaságoktól, a MÉK-től és a fogyasztási szövetkezetek­től származtak. Utóbbiak disz­nókat is hizlalnak — ezt neve­zik moslékos disznóhízlalásnak Sűrűn látogatott a fizetésképtelenség Út a csőd felé Rosszul gazdálkodik a Sellyéi Építőipari Szövetkezet Még mindig azok vannak többen, akik építtetni akar­nak, így tehát az építőipari vállalkozásoknak jól kefl hogy menjen. Ám a Sellyéi Építőipari Szövetkezet rácá­fol erre a feltételezésre. Az út, amelyen haladnak, a Baranya megyei Bevételi Hivatal revizorai szerint, a szakadékba vezet. A borotva élén való táncolás története korábbra nyúlik visz- sza. A szövetkezet nyeresége az utóbbi években csökkent, sót, az idei év első felében a mérleg már több százezer forint vesz­teséget mutatott. Ez irányította rá a revizorok figyelmét a szö­vetkezet gazdálkodására. Alap­vető hiányosságokat tártak fel. A termelési érték csökkent, ugyanakkor a kifizetett bérek nőttek. Ingatag a pénzügyi hely­zet, az anyag- és készletgaz­dálkodás zűrzavaros, az átlagos készletállomány egyre halmozó­dik, a szövetkezetnek egyre je­lentősebb késedelmi pótlékot és kamatot kellett fizetnie. Mi van e mögött? Megállapították, az anyag- beszerzések ötletszerűek. A szö­vetkezetben nyakra-főre vásárol­tak anyagokat, amelyek a szük­ségletek többszörösét tették ki. És a gondatlanságok. Szek- szórdról például fürdőkádakat vásároltak, s utána derült csak ki, ezt a méretet nem tudják beépíteni. El kellett adniuk. A szövetkezetben igen nagy meny- nyiségű elfekvő és felesleges készletet őriztek, több mint fél- milliónyi anyag már hosszú ide­je mozdulatlanul állt. őrizték? A szövetkezet nem rendelkezik megfelelő raktárakkal, így a készletek jó része a munkahe­lyeken, a szabad ég alatt — őrzés nélkül — vesztegelt. Pél­dául a vajszlói árvizes házak anyagkészletének egy részét, a homokot, folyamkavicsot, téglát már a gaz verte fel, s bizony a leltározás pontossága igen ké­tes. * Mindez súlyos pénzügyi hely­zetet teremtett, a Sellyéi Építő­ipari Szövetkezetét, a lekötött eszközök miatt, sűrűn megláto­gatta a kellemetlen vendég — a fizetésképtelenség. Egyes TEK- vállalatok, a fedezetbiztosítás hiányában, megtagadták a ki­szolgálást. A szövetkezet erre sajátos beszerzési formát vá­lasztott és talált is a Sellyéi ÁFÉSZ jóvoltából, amely hitelre biztosította az anyagok beszer­zését. Naponta kiszolgálta az építőipari szövetkezetét, majd havonta számlázott. Vagyis gya­korlatilag folyószámlát nyitott a szövetkezetnek. A fizetési előny persze betérült, hiszen az ÁFÉSZ fogyasztói áron adta az anya­gokat. Az, hogy az építkezés így feleslegesen megdrágult? Any- nyi baj legyen. A felelőtlen anyag- és készlet­gazdálkodás, a rossz munka- szervezés az időről időre vissza­térő fizetésképtelenség mellett állandó fizetési késedelemmel járt. A fentieken túl ezt úgy is megpróbálták áthidalni, hogy az egyszámláról — amikor volt rajta — felvették és a házipénz­tárba tették a pénzt. A szövet­kezet elnöke a házipénztár ke­retét félmillió forintban (!) álla­pította meg. Rendszeresen és szabálytalanul részszámláztak — például a sellyei, valamint a vajszlói ABC áruházaknál, a harkányi ABC áruház bővítésé­nél és a gyógyszálló átalakítá­sánál stb. —- és ezt nem árbe­vételként, hanem előlegként tar­tották nyilván a számlázható­ság időpontjáig. De még ezek a milliók sem hozták egyenesbe a szövetkezetét. Az elmúlt két és fél évben mintegy 400 ezer forint késedelmi pótlékot és ka­matot kellett fizetniük. Bár a szövetkezet kétségbe­esett erőfeszítéseket tesz feles­leges készletei leépítésére, a ne­gyedik negyedévben olyan köt- béres szerződései vannak, ame­lyek a készleteket ismét felduz- zasztják. Mivel az év hátralevő részében nagyobb bevételekre nincs kilátás, már most szomo­rúan állapíthatjuk meg, a Sely- lyei Építőipari Szövetkezetét a felelőtlen gazdálkodás a csőd szélére állította. (—nw—) gépek majdan! beállítását.) Hogyan is követelhetnénk hús- Kánaánt, hogyan is számíthat* nánk addiq kitűnő húsellátás* ra, amíg a disznóhús előállítá­si költsége 35—50 százalékkal több a fogyasztói árnál, amíg — bármilyen népszerűtlenül hangzik — a hús fogyasztói árát nem rendezik. És ennek tudatában kell az ÁFÉSZ-ek sa­ját hizlalásainak kellő jelentő­séget tulajdonítani. Ha a da­rabszámok 'szerények is. végül is ráfizetéssel csinálják, tagjaik .érdekében vállalják. Vegyük persze észre, most már javulóban van a megye húsellátása, s a kereten kívül a fogyasztási szövetkezetek ma­guk is többet kívánnak hizlal­ni. Új lehetőség .— a kísérlet­re kijelölt megyékben már szép eredményeket értek el velük —- a sertéshizlaló szakcsoportok megalakítása. Baranyából hó- ro'm, saját feldolgozóval ren­delkező fogyasztási szövetkeze­tét terjesztettek fel; Szigetvár, Pécs és Szentlőrinc a miniszté­rium engedélyét várja. (Kísér­letről van szó, mindez a keret- gazdálkodást nem zavarhatja.) Az ÁFÉSZ ellátná a szakcsopor­tok tagjait hízónakvalóval, ta­karmánnyal, esetleg előleggel, s a disznóhúst szabadon érté­kesíthetnék. Rögtön meg is kérdeztük a MESZÖV-elnökhe- lyettest, nem rukkolhatnának ki valami igazán speciális húské­szítménnyel az ÁFÉSZ-ek? Miért ne! És itt eszünkbe jutott a MECSEKSZALÁMI. Nagy hiba volt szétugrani, most .ragyogóan .prosperálhatna a vállalkozás. Jó lenne felmelegíteni ismét a témát. Vegyünk példát az olaszoktól az olaszoktól-, ami tiszta többlet, mert ez sem számít bele a keretbe, és a mi fogyasztási szövetkezete­ink? Nem kell mindenhová húsbolt Szegedi Ernő, a MÉSZÖV el­nökhelyettese számokat sora­koztatott fel előttünk, érdemes lesz majd ezek mögé a számok mögé nézni. A baranyai fo­gyasztási szövetkezetek többsé­ge (elsősorban is Beremend, Boly, Szentlőrinc, Pécsvárod, Villány és Pécs), saját vagy bé­relt ólakban foglalkozik sertes- hizlalással, többségük kisebb feldolgozóval is rendelkezik, és a húsboltokon és vendéglőkön keresztül besegít a községek ellátásába. A saját vágás 1971- ben 5700 darab — majd két­szer annyi, mint az előző év­ben —, 1972-ben pedig már 6270. Az idei első félévben a száj- és körömfájás utóhatása­ként mérséklődtek a vágások, a vágósúly is alábbszállt, év végére azonban, ha nem is szárnyalják túl, de remélhetően elérik a tavalyi szintet. A szű­kös kereteket baromfival és hallal igyekeztek pótolni, az ÁFÉSZ-boltok mélyhűtőkkel és haltárolókkal gyarapodtak. Óriási az étvágy! Az év első fe­lében vágott baromfiból két és félszer annyit (957 mázsát), hal­ból kétszer annyit (1758 má­zsát) értékesítettek, mint a ta­valyi év első felében. Ha nincs a sertésvész, egész más lenne most a húsellátás, s bizony, a korábbi tenyésztési kedvet feltételezve, hamarabb megérhettük volna, hogy a ser­tésből is túltermelés jelentke­zik, amint az a baromfinál egyik évről a másikra bekövet­kezett. A húsellátás kérdése azonban nem ilyen egyszerű, és most maradjunk a mosto­hább helyzetben lévő falvak­nál. A baranyai fogyasztási szövetkezetek ellátási területén 210—220 ezer ember él. A több mint háromszáz község alig negyedében van húsbolt. Hanem? Ha például a húsipar meg­kezdené a szeletelt, csomagolt hús előállítását, rendszeres tú­rajáratok vihetnék ki a friss húst a megfelelő hűtőkkel ren­delkező kis boltokba. Csakhogy könnyű ezt mondani. (Bár a szeletelt, csomagolt hús előbb- utóbb bevonul az üzletekbe, például a Kaposvári Húskom­binátban tudomásunk szerint tervbe vették' ilyen csomagoló­É£ végül a nyúl. Az ÁFÉSZ- tagok közül nagyon sokan fog­lalkoznak tenyésztésével. A nyúl a jövő borjúhúsa. Mond­ják, az olasz vendéglősök úgy elkészítik, hogy már sok ma­gyar turista is megnyalta utána a tíz körmét. Hát akkor miért nem vonul be a magyar hús­boltokba? Itthon idegenkedünk tőle, persze az is igaz, az olasz piacra küldött élő nyúl kilójá­ért 35—37 forintot fizet a fel­vásárló, s ennek az áráért ke­vés híján már egy kiló „leg­finomabb” disznóhúst kaphat a tenyésztő. Egyszer azonban nálunk is el kell kezdeni a nyúl hús bevezetését, hiszen a legegészségesebb húsok egyike. Karikaturistánk már el is kezd­te a propagálását... Miklósvári Zoltán Miért nincsenek újabb neonreklámok? A fény ára A viláovárosok fényözöne és, rek­----------■ lámer­d eje, sziporkázó neonfeliratok és ugrabugráló fényemberek . .. hát csodálatos is ez. Ha rajtunk múlna, és telne, mi is ilyen fényruhába öltöz­tetnénk a pécsi city-t. Bizony, az utóbbi két év­ben alig ragyogott fel új fény az üzleti köz­pontnak számító pécsi belvárosban. S mi jut eszünkbe? Ott van az új városközpont, kínálja- kiabólja magát felmagasodott épületeivel a fényreklámokért, s mégcsak — egyébként jogos — ellenállásba sem ütköznének, a lakóknak sem okoznának kellemetlenséget a hirdetni akarók, hiszen ezek középületek, estére elnéptelened­nek. Miért nincsenek újabb neonreklómok? Megkérdeztük a Pécsi Építőipari Szövetkezet neonszerelő részlegét. (Baranyában egyedül ők foglalkoznak neonszereléssel, bár időnként más megyékből is dolgoznak itt vállalkozók; például az ércbányász-székház tetején lévő óriás CASCO fénybetűket egy győri vállalat készítette.) A be­ruházási lassújelzések visszavetették a vállala­tokat, mondják; az utóbbi években csökkent is árbevételük. Persze nemcsak a beruházási-stop. Bár vannak olcsó megoldások is, egy valamire­való reklámfelirat negyvenezer forintnál kezdő­dik. Rendkívül drágák ezek a fény-anyagok. Nézzünk szembe egyes fényekkel, mennyibe is kerülnek? Ott van például a Széchenyi téren az egyetlen, több színben is felvillanó reklám­transzparensünk. Az OTP-é. Hatszázezer forint­ba került. Az évi karbantartás - a szövetkezet neonszerelő részlege végzi — negyvenezer forint, ehhez jön a biztosítási díj (a neonreklámokat ál­talában biztosítani szokták), és az áramfogyasz­tás, ami viszont csekély összeget tesz ki. És még. Ennek az OTP-reklámnak a ki-bekapcsolóját ko­rábban úgy kellett mindig felhúzni. Kicserélték elektromosra, most önmagától felhúzódik; vi­szont ez is pénz. Olyannyira, hogy például a Jó­kai téri töltőtoll-reklám azért nem „él”, mert elromlott a fényjáték-kapcsolója — ez maga öt­venezer forintba került — és most költségesnek találják kijavíttatását,- Tudnánk végül is trükkös reklámokat felszerelni itt, Pécsett? Persze, Csak­hogy drágák ezek az anyagok, egy tranzisztoros fényjáték-kapcsoló maga 80 ezer forint, és ak­kor még hol van maga a reklám? lav összesséoében teháttehát drás°-———-------------------------------------------- az új fény; S nem. csak elhatározás kérdése, az elképzelése­ket egyeztetni kell a tanáccsal, műemlékfelügye­lőséggel, közlekedésrendészettel. De azért nem szabadna lemondani róla. Túl a városképen, az esztétikai szempontokon, akinek messzemenő üz­leti elképzelései vannak, élnie kellene ezzel a reklámeszközzel. Egy-egy jó áru márkáját -ezek a fények szinte „beleégetik" a fogyasztók agy- tekervényeibe. — mz —­k I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents