Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-28 / 287. szám
/ Közös dolgainkról Milyen lesz az idő? nehezemre Is esik felolvasni ez előre megfogalmazott kérdések legrázősabbikát: — Hány kisiparos kereshet évi 100 ezer forint felett? — Pontosan két százalék.-— Tehát mintegy nyolcvan ember. — Igen, hetven-nyolcvan. — És mennyien lehetnek azok, akik megközelítik ezt a szintet? — A baranyai kisiparosok 42 százaléka átalányban adózik, ami azt jelenti, hogy évi 70 ezer forintig terjed a jövedelmük, kivetésben 39 százalék, adómentes 19 százalék. A nagyobb jövedelműek kivetéses rendszer alaDián adóznak. Évi 70 és 100 ezer forint közötti összeg után fizet adót 3 százalék, ez tehát azt jelenti, hogy összesen 5 százalékot tesz ki azok aránya, akik 70 ezer forint feletti jövedelemmel bírnak. — Beszélgessünk a „félmaszekokról”! — Számuk nő, s ezt helyeseljük. Olyan szakmák és olyan terü'etek vonatkozásában, ahol „szűk a keresztmetszet" ez a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás. Kisfalvak esetében is ez a legcélravezetőbb. Egy 150— 200 lakosú közséqben nem épülhet szolgáltatóház, a cipő, a rádió, a mosógép, a motor azonban ott is meghibásodhat... A lényeg: jó szakemberek engedélyt kapnak, hogy munkájuk eMótósa után javító tevékenységet folytassanak. A. Meszes, Szabolcsfalura néző garázssor. Itt volt valamikor Újvári István István-aknai lakatosnak egy motorszíne, s most Itt von a műhelye. Az avanzsálás egyébként mindössze abból állt, hogy Újvári kitett a qarázsaitó mellé egy táblát: LAKATOSMESTER. A lakatosmester most éppen egy babakocsiból fabrikált olaj- szállító alkalmatosságot hegeszt. Amióta megjelentek az olajkályhák, ez a legnagyobb gond: miben és mivel szállítsuk haza a tüzelőt? Nos, Újvári István erre az igényre alapozta „cégét”: vashordót fenekei, csapot hegeszt, kocsit eszkábál. ■— A szó legszorosabb értelmében rákényszerítettek, hogy vegyem ki az ipart. Bütykölős ember vagyok, ez a hobbym. Ha a saját hózamtóján nem találtam munkát, hoztak a barátok. És egyre többen jöttek. Hát valahogy így történt. Az Újvári-féle „lakatosüzem” azóta karriert csinált. Vagy száz olajszállító kiskocsi, legalább ennyi hordó, olajtároló; ki tudja hány meghegesztett ásó-kapa jelzi a felfutás állomásait. Az „üzem alapterülete" megduplázódott: most már két egymás melletti garázs jelenti a műhelyt. — És mit hoz mindez? — Mit mondjak? Sokhavi átlagban 900—1000 forintot havonta. De mindjárt hozzá teszem: nemcsak pénzért dolgozom, magamnak, a barátoknak is. Itt van például ez a kis kertitraktor: apámnak csinálom, éppen négy év óta ... — Az üzemben mit szóltak hozzá? — Eleinte szenzáció volt: maszek lett az Újvári! — de ma már mindenki napirendre tért felette. Inkább kontárkodnék? — Kik az ügyfelek? — A környék, meg persze az ismerősök, munkatársak. A száz forintos munka itt már nagy dolog. Húsz-harminc forintos dolgokról van szó, amikért azelőtt el kellett menni a város másik végébe, vagy amiket csak úgy lehetett elintézni, ha tehertaxit hívtak. Húsz forintos munka, száz forintos taxiszámla . . . — István-oknán hajnali 6-kor kezdi. ,:t délután 5-kor. Meddig lehet ezt csinálni? — Egyelőre megy. Weisz József „maszekká” válásának .körülményei szinte mindenben megegyeznek Újvári fstván történetével. Kőműves, a kozármislenyi termelőszövetkezet ipari részlegének dolgozója. Személyben lakik — s a személyiek örökké építenek. — Nem tagadom, dolgoztam azelőtt is, de így most jobb. Az embernek nem kell félnie a rosszakaróktól. — Adó? — Két évig adómentes vagyok. Kisközség, másodállás, szolgáltató jellegű tevékenység . . . — És mit hoz a konyhára? — Nyáron elég jól megy. télen meg szinte sehoqy. Eves szinten úgy 1000—1500 forintot havonta. — És ha két év után sok lesz az adó?-— Akkor abbahagyom, 5. Lőrinc Károly: — Legnagyobb gondunk az elöregedés és a fluktuáció. A „másodállásos" iparengedélyek kiadása fiatalítást is jelent egyben, hisz ezek az emberek többnyire azért vállalják ezt a pluszt, mert fiatalok, s most rendezik be életüket. Kisemberekről van itt szó, ezt szeretném aláhúzni, olyan emberekről, akik nagyon sokat dolgoznak. Van persze más jellegű gondunk is. A kisközségekben nagyon sokan azért adják vissza a működési engedélyt, mert egyszerűen nem tudnak megélni. Nincs forgalom. Van fodrászunk, aki négy napig tsz-ben dolgozik, s két napig nyír, borotvál . . . — Adó, adóbevallás . . . Vannak-e viták, visszaélések? — Vita is akad, visszaélés is -— bár ez elöbb-utóbb kiderül. Az igazság, hogy elég komoly könyvelésre van szükség, s ez fTqyelmet, hozzáértést igényel. Most van egy ügyünk, az érintett ófalusi kisiparos vissza akarja adni az engedélyt. Faesztergályos, s közületi munkát Hallgassuk meg először, mit mond az utca embere! — Na látja, nekik most igazán jól megy. — Dörzsölt fiúk, de tudnak melózni is. — Ez kérem a múltból itt maradt valami. Majd elmúlik egyszer. — Pénz. Ez jut eszembe erről a szóról. És egy bundás platina- szőke asszony minden ujján egy aranygyűrűvel . . . — Kellenek, nem vitás. Van, amit az állami cég egyszerűen el se vállal. — A maszeknál nincs anyaghiány, s nincs munkaszervezési határozat se. A maszek megdolgozik a pénzéért, még akkor is, ha nagy az a pénz. — Nekem az adóhivatal jut az eszembe ... — Mert? — Mert, sajnos, maszek vagyok ... 1. Nincsenek annyian, amennyit beszélünk róluk, de annál sokkal többen vannak, semhogy ne kellene róluk időnként komolyan is szót váltani. Kezdjük tehát a statisztikával I 1972-ben Magyarországon 10 000 lakosra 56 kisiparos jutott. Ez természetesen megyénként, városonként igen változó szám: Budapesten például 102, míg Fejérben csak 31. Pécsett 67 kisiparos jut tízezer lakosra, s ez azt jelenti, hogy Pécs nem valami vonzó a magánkisipar számára. A statisztikusok persze a részeket is mikroszkóp alá tették, s ebből kiderült, hogy Pécs belvárosa, azaz II. kerülete kivétel ez alól a megállapítás alól: itt ugyanis 106 kisiparos jut minden tízezer lakosra, s ez már fővárosi sűrűség. A legtöbb kisiparos Csong- rádban él — 64 tízezer lakosra —, a megyék többségében azonban 50 körül van ez a szám, s így a mi 53-as viszonyszámunk tipikusnak mondható. és többé-kevésbé tipikusak a részletadatok is. Ez az 53-as viszonyszám, ugyanis 3822 kisiparost, illetve kiadott működési engedélyt jelent, akik közül 983-an úgynevezett „másodállásos” kisiparosok, tehát olyan emberek, akiknek állami „főállásuk” is van. További 221 kisiparos nyugdíjas, s csak az így fennmaradó 2618 kisiparos „maszek” a szó valódi és teljes értelmében. Közel 4000 ember — ez magyar méretekkel mérve egy nagyon tekintélyes nagyságú vállalat. Ha a területi megosztást, a különböző járások adatait nézzük, Mohácsot és körzetét kell elsőként említeni: a városban, illetve közvetlen közelében 528 kisiparos dolgozik. Siklós környékén 341, a szigetvári járásban 305. Persze a számok csak a kép keretét adják. Maga a kép egy hatalmas mozaik, mely messziről úgy-ahogy egységes benyomást kelt, közelről azonban szinte minden tagja más. Egy „menő". — Nem tudom, hogy miért gondolja, hogy nagymenő vagyok, hát úgy néz ki ez a műhely? Pécs, Alsóbalokány utca 31. Autószerelő-műhely. A tulajdonos: Csendes József. Készségesen fogad, azt mondja, nincs titok, egyedül a nagymenők skatulyájába való helyezés miatt tiltakozik. A műhely 9-szer 6 méteres, ajtaja közvetlenül az öreg, szegényes hangulatú utcácskára nyílik. Szerelőakna, a belső sarokban jobbról ■ munkaasztal satuval, balról egy kiselejtezett íróasztal, előtte valamikor elegáns bor- bélyszék. Az asztal sarkán rádió Hontliy Hanna lánykorából, a rádió körül papírok, számlák és finomabb kis alkatrészek sokasága. A műhely mennyezetének közepéről színes reklámkorong csüng alá márkajelekkel, a bejárat melletti falon komoly tábla: „Irányár-könyvből dolgozom”. Udvar nincs, raktár se, hűtőszekrény se ... A főnök tetőtől talpig olajos, száia sarkában Symphonia. Hagyjuk tehát a jelzőt: nagymenő! VASÁRNAP MtliíMtl Ez valamikor autófényező műhely volt, úgy vettem a házzal együtt. — Tehát a ház is . .. Felnéz, s kissé gúnyosan elmosolyodik. — De én előbb vettem a házat, s aztán lettem kisiparos. Története egyébként egyszerű. A 14-es Autójavítónál tanult, majd a Borforgalminál dolgozott Kis pénz — kis meló. De Csendes nem olyan ember, aki* fél a munkától, s beéri kicsivel, csakhogy ne kelljen semmit csinálnia. — Berkesben kezdtem: egyszerűen rábeszéltek, hogy autó már van dögivei, de aki javítsa, sehol . .. Két évig voltam kint, s ez elég volt, hogy beleúnjak az utazgatásba. Gondoltam, Pécs se olyan jól ellátott, pláne az I. kerület. Eladtam a lakást meg mindent, amit lehetett, s megvettem ezt a házat. Hát ennyi az egész. — De megérte . . .-— Tavaly 77 ezer forint volt a jövedelmem. — És az adó? — Huszonnyolcezer. — Hat éve maszek, ebből négyet már Pécsett dolgozott le. Az utca ritkán üres: a Csendes név márka lett. Miért? — Mértéktartónak kell lenni. Ez az egyik. Aki azonnal meg akar gazdagodni, az vagy lebukik, vagy ügyfél nélkül marad elöbb-utóbb. És van még valami: én sose mondom az ügyfélnek, sajnos nincs anyag, menjen el érte ide, vagy menjen el oda. Ha elvállaltam valamit, én szaladgálok. — Sokszor napokig — mondja a segéd. — Volt olyan, hogy ötven forintos alkatrészért bejártuk a fél megyét. .. — Szóval ez a titkom. — A tábla: „Irányór-kőnyv- ből dolgozom” mit jelent tulajdonképpen? — Amit ír: itt az irányár- könyv, akárki megnézheti, minek mi a hivatalos ára. Egyébként minden munkát a munkalap felvételével kezdem, s azzal fejezem be, hogy az ügyféllel aláíratom: amit kért, elkészült. — A Csendes-féle garancia miben áll? — Generálozás után 6000 kilométerig garanciát vállalok mindarra, amit én tettem a kocsiba. — És? — És ez bizony sokszor sokba kerül nekem, mert az Autóker semmiféle anyagra se ad garanciát. Beszélgetünk, de a kocsik közben berregnek, s Csendes József keze is mindig jár. — Valami panasz? — Aki panaszkodik, attól el kell venni. — Volt már úgy, hogy azt mondja: elég, bedobom a törölközőt? ■— Nem is egyszer! — Mert? — Mert ami itt van anyag- ügyben, abba előbb-utóbb bele kell bolondulni ... 3. Lőrinc Károly a KIOSZ megyei szervezetének titkára. Szívélyesen fogad, olyannyira, hogy MADARAK ÉS ROVAROK Amikor a madár kiterjeszti szárnyait, nagy esőre számíthatunk. (India). A magasba emelkedő pacsirta jó idő hírnöke. (topán, Franciaország). Hg a fecskék magasan repülnek, szép idő lesz; alacsonyan repülő fecske esőt hoz. (Spanyolország, Francia- ország). Minél később jelennek meg ősszel a szúnyogok, annál enyhébb lesz a tél. (Szovjetunió). Reggel szőtt pókháló a szép idő jele. (Japán). Ha a méhek gondosan lezárják a kaptár bejáratát, a tél hideg lesz; enyhe télre akkor számíthatunk, ha nyitva hagyják a kaptár ajtaját. SZÁRAZON ÉS VIZEN Vízisikló-sziszegés esős időt ígér. (Spanyolország, Francia- ország), Ha a piócák kijönnek a vízből s a fű között, vagy a kövek alatt keresnek menedéket: hamarosan vihar tőr ki. (Németország). A tó közepén „gyűlést tartó” halak földrengést éreznek. (Japán). Ha a ló meghempereg a fűben, minden kétséget kizáróan esni fog. (Norvégia, Svájc). Ha a macska az asztal lábát kaparja, megváltozik az idő. (Nagy-Britannia). Mosakodó macska esőt érez (Hollandia). Ablakban ülő macska esőt vár (Egyesült Államok). Kemény télre számíthatunk, ha a mókus nagy mennyiségű diót gyűjt odújába (Szovjetunió, Norvégia, Egyesült Államok,' Görögország, Svédország, Finnország stb.). Évszakok és napok Esős május és meleg június után hamar jön az aratás (Nagy-Britannia). Novemberi havazás áprilisig tart (Egyesült Államok, Franciaország). Havas tél, esős nyár; jeges tél, forró nyár (Szovjetunió). Ha regqel vörös az ég alja, estére eső lesz; ha este vörös az ég alia, másnap jó idő lesz (Kína). Ha a tavasz beköszöntése előtt dörög az éa, 49 naoi rossz időre számíthatunk (Kína). Esti szivárvány őrömmel tölti el, a hajnali szivárvány megrettenti a tengerészt (Egyesült Államok). A felhőtlen Tejút tíz napos jó időt ígér (Japán). h végez. At azonban nem mindegy, mekkora ennek az aránya az összforgalmon belül, egy bizonyos határ túllépése ugyanis az adókulcs megváltozásával jár. Ö erre nem figyelt eléggé, s utólag kapott egy hatalmas számlát. .. — Van kisiparos, aki nemcsak közületek számára dolgozik, de exportéi is. — Méghozzá jelentős tételekben. Ezt egyébként szervezetten lehet csak csinálni, a Kisipari Termeltető Vállalaton keresztül. Vannak nagy munkaigényessé- gű egyedi darabok, amit csak kisiparos tud megcsinálni, vannak már-már művészi munkák, s van kooperáció is. Volt olyan baranyai asztalos — ma már nyugdíjas —, aki az angol királyi udvar számára készített intarziás szekretert ... Egyszóval a kisipari tevékenység nemcsak színfolt a népgazdaság egészén belül, hanem nélkülözhetetlen elem is. Vannak szakmák, melyeknek már csak egykét képviselője él, s vannak természetesen olyanok is, melyek örökre kihaltak, mert nem volt, aki átvegye az elöregedett kézből a szerszámot. .. ©. A bólyi Sasvári János kékfestő műhelye egy kicsit olyan, mint a boszorkány-konyha. A kékfestést a XVII. században hozták be Magyarországra nyugati mesterek, s számos fogása ma is titok. Molinóval dolgoznak — ez a legolcsóbb és legtartósabb anyag —, főzik, keményítik, fehéren megmintázzák. Attól függően, hogy hányszor mártják az anyagot az indigós lébe, narancssárgától feketéig sötétednek a színek. Krómkáli fürdőbe mártva — zöld színt kapnak. Sasvári János tizenöt évvel ezelőtt 128 mintát adományozott a múzeumnak — úgy érezte, neki már nem lesz szüksége rá, úgy sincs utód. És ez a borongás hangulat ma is hatalmában tartja. — Tudomásom szerint 18 kékfestő dolgozik még a szakmában — mondja, majd hozzá teszi: — Én se sokáig csinálom már.., Néha vásározik, de ezek a vásárok már nem az igaziak. Valamikor a véméndi, a somberek! vásár volt a nagy szóm, igaz, akkoriban csak Bolyban 4—5 kékfestő volt. v — Több itt a néprajzos, meg kíváncsiskodó, mint a vevő — mondja, s legyint. S legyint a maszekok körül folyó vitára is... y. Baranyában 3822 kisiparos van — s ez összesen 78 szakmát jelent. Legtöbben — 1054-en — az építők vannak. A textil-, illetve ruházati iparban összesen 501-en dolgoznak. A „vasasok" száma 482—itt folyamatos az emelkedés. De a szakmai jegyzéken egyre több a kihúzott rubrika. Egyetlen bronzműves, ka- zónkovács, orvosi műszerész, reszelővágó, csónaképítő, kaptafakészítő, paszomónyos sincs a megyében, mintahogy a múlté már a pipakészítők, szűcsök fénykora is. Vándoriparos — köszörűs, foltozó, vándorüveges — is már csak 31 van, pedig valamikor ők nagyon sokan voltak. Minden mozog, minden változik tehát ebben a „tegnapról itt maradt" szférában is, s természetesen ez azt is jelenti, hogy egyre szembetűnőbb a polarizáció. Valóban vannak „milliomosok", de hovatovább nélkülöző, az öregségtől joggal félő mesteremberek is lesznek. Az utca emberének summás véleményeivel kezdtük, fejezzük hát be ezt a sétát és ezt a portrésort egy hivatalos véleménnyel I Idézet Pécs megyei város ipari osztályának előterjesztéséből: „Népgazdasági érdek és a kisiparosok számára is fontos feladat, hogy a termelés és a fogyasztás bonyolult rendszerében azt a helyet foglalják el, amely a legjobban megfelel szakmai, műszaki, illetve technikai feltételeiknek és lehetőségeiknek. A társadalmi munka- megosztás színvonalából objektívon következik, hogy egyes szakmákban és területeken szükség van és még hosszú ideig szükség lesz a kisiparosok szolgáltató munkájára, mert ezzel társadalmi igényeket elgíte- nek ki.” Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy szükségtelen a vita. Csak éppen nem azon kell vitatkozni: kellenek-e, hanem azon: ki az, aki nem kell? Békés Sándet Apró állattörténetek KELEPCÉT KÉSZÍT A HARKÁLY Egyes fák és cserjék kérgén kora tavasszal korok jelennek meg. Mintájuk közelről cizellált fémre hasonlít. Sok ilyen fát láthatunk a Sváb Alpokban. Kiderült, hogy a gyűrűket bizonyos harkály-fajták „rajzolják” a fákra: azért vájják ki a fák kérgét, hogy éltető nedveket szívjanak ki beiőle. De nem ez a fő céljuk; a gyűrűkben visszamaradó nedvek „kelepcét készítenek” az aprócska rovaroknak, amelyek a harkályok zsákmányai lesznek. * KUTYA, MINT FRIZURAMODELL Pietro Barelli olasz fodrász új frizurát talált ki, amely nagy népszerűségnek örvend a római arisztokraták körében. Az újságírók megkérdezték Barellit, hogy elképzeléséhez honnan merített ihletet. így válaszolt: „Az ötléi akor született meg bennem, amikor a kutyám a bekapcsolt ventillátor elé feküdt." * KI A BÁTRABB? Az állatok — akárcsak az emberek — különbözőképpen fogadják a veszélyt. Nézzük meg, mit cselekszenek, ha kígyókkal találkoznak. A madarak magabiztosnak érzik magukat: rárepülnek a kígyóra és verik a csőrükkel. A fácánoknak, hollóknak és a tyúkoknak egyenesen csemege a kígyó. Ä sündisznók a töviseikre hagyatkozhatnak. De mit kezdhet az az állat, amelyiknek se csőre, se tüskéje? Jó szolgálatot tesznek a karmok is. A macskák csaknem minden kígyót megtámadnak és sikeresen meg- küzdenek, még a mérgesekkel is. A kutyák közt vannak gyávák és bátrak. Az előbbiek behúzzák a farkukat és nagy ívben elkerülik a kígyót. A bátrak hátán felborzolódik a szőr: szempillantás alatt rárontanak a kígyókra. Rendszerint így járnak el a tacskók, a foxterrierek és a spánielek. A görény és a nyesi először ingerkedlk a kígyó va!: odanyújtja elé, majd villámgyorsan visszarántja a mancsát. Ilyenkor a kígyó nyilvánvalóan „kiadja a mérgét”, s a maradék méreg már nem veszélyezteti a kis ragadozót. Hiába: a ravaszság is al- kolmas fegyver. * AZ IDŐPONT JELENTŐSÉGE A német Tudományos Kutató Társaság (NSZK) érdekes kísérleteket végzett. A patkányok egy csoportját intenzív röntgensugárzásnak tették ki reggel 9 órakor, egy másikat esti 9 órakor. Az első csoport 120 napig élt, ugyanaz az adag 13 nap alatt végzett a második csoporttal. Az egereknek minden délben beadott baktériuminjekció az állatok 80—90 százalékát meqöite, míg ugyanaz az adog éifélkor beadva csak 10 százalékukat gyilkolta meg. A ciklikus ritmus pontos Ismerete jelentős változást tehet indokolttá a gyógyszerek használati előírásában. * MITŐL FÜGG A COBOLYOK SZÍNÉT Régóta megfigyelték, hogy a cobolyok színe az egyik évben sötétebb, a másikban világosabb. Vajon mitől függ a cobolyszőr színezete? Kiderült, hogy a Nap sugártevékenységétől. összehasonlítva a cobolyok szfnváltoza- tait a naptevékenység görbéjével, a tudósok megállapították, hoqy a növekvő nap- tevékenységgel párhuzamosan nő a sötétszörű cobolyok száma, míg a naptevékeny- séq csökkenésével a világosaké. F
