Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-28 / 287. szám
Két év után... a fiatalok szövetsége Pécset előszeretettel emlegetjük az ifjúság városaként, s ezt a fiatalító jelzőt igazolja a pécsi polgárokról készült statisztika is: a város lakosságának több mint egyharmada fiatal korosztályhoz tartozik, 6500 óvodás korú, 14 800 általános iskolás, 6500 középiskolás, 5600 szakmunkástanuló, majd 5000 főiskolás, egyetemista és több mint 10 000 dolgozó fiatal él a megyeszékhelyen. Róluk, a velük való törődésről, a város és az ifjúság kapcsolatáról lesz szó. Pécs város Tanácsának legközelebbi ülésén. Nem először és nem utoljára, a vb-ülések, tanácsülések napirendjén gyakran szerepel a fiatalokat közvetlenül, vagy közvetve érintő téma. A tanács átfogóan 1971 decemberében vizsgálta utoljára Pécs város ifjúságának helyzetét s most újból helyzetkép készült arról a két esztendőről, amely már Pécs város Tanácsa és a KISZ Városi Bizottsága közötti együttműködési megállapodás jegyében, az ifjúsági törvény szellemében telt el ... „Fiatalos" közélet Tulajdonképpen ez volt a eél: mindenütt ott legyenek a fiatalok, hallassák szavukat, érveljenek érdekeik mellett. Erre most már mindenütt adott a lehetőség, az elmúlt két esztendőben például számottevően javult az állami és társadalmi szervek vezetőtestületeiben tevékenykedő fiatalok számaránya. Két évvel korábban a pécsi tanácstagok 11,2 százaléka tartozott a fiatalabb évjóratúak közé, 'a mostani tanácsülésen pedig 16,3 százalékban ifjak ülnek a tanácsteremben. Hasonlóan javult az arány a szak- szervezeti bizottságokban, műhelybizottságokban is. Persze, a számszerű növekedés önmagában még nem sokat jelent, — sokkal lényegesebb az, hogy a fiatalok nemcsak „ott vannak” ezekben a testületekben ... A közéleti tevékenység természetesen nemcsak ebből áll, az elmúlt években is az üzemek, vállalatok ifjú szocialista brigádjai, a középiskolások és szakmunkástanuló fiatalok jelentős eredményeket értek el többek oz „egy napot Pécsért" mozgalom keretében. nagyértékű társadalmi munkát végeztek, védnökséget vállaltak o pécsi ifjúsági létesítmények megvalósítása érdekében. Csak két példa: mecseki ródlipálya építése és az ifjúsági közlekedési park létrehozása, — mindkettőhöz igen sok „közük” volt a pécsi fiataloknak. De szorosan a közéletiséghez tartozik az is, hogy az „ifjúság a IV, ötéves tervért" akció keretébén a Tanárképző Főiskola 4—500 hallgatója segítette tanulmányaiban a fizikai dolgozók gyermekeit, a főiskolások, egyetemisták szakköröket, vitaköröket vezettek, művészeti csoportokat irányítottak . . . Munka, munkahely, beilleszkedés A kiindulási pont tulajdonképpen a pályaválasztás, — ami a munkakezdő fiatalok közérzetét hosszútávra meghatározhatja, s a népgazdasági hatása is jelentős. Most már a tanintézeti hálózaton kívül 20 nagyobb pécsi üzemnél dolgozik pályaválasztási megbízott, és o pályairányító tevékenységet jelentősen segítette a „nyitott kapu” mozgalom, amelyet a tanács munkaügyi osztálya, a pécsi vállalatok, üzemek részvételével, a városi KISZ Bizottsággal közösen indított. A közvetlen élmények, az első kézből szerzett tapasztalatok, a „nyitott gyárkapuk”, a munkásokkal való beszélgetések kedvezően befolyásolták a fiatalok helyes pályaválasztását... A tapasztalatok szerint a szakmunkásbizonyítványt szerzett pályakezdő fiatalok beilleszkedése is zökkenőmentesebb, a vezetők, a munkahelyi KlSZ-szerve- zetek és a kisebb kollektívák is többet törődnek az ifjú szakmunkások közérzetével. A pécsi tanácsi vállalatoknál végzett felmérés tapasztalatai szerint — amely a vállalatok által készített ifjúságpolitikai intézkedési terv végrehajtását vizsgálta — a fiatalok aktívan részt vesznek a termelésben, a munkában. Jó eredményeket érnek el a szocialista munkaver- seny-mozgalomban, szakmai versenyeken, dolgoznak kommunista és vietnámi műszakokban. Az ifjúsági törvény megjelenése óta gyakorlattá vált: a KISZ-szervezet képviselői ott vannok a vezetői értekezleteken, a vállalatvezetés számol véleményükkel, igényt tart részvételükre, egy-egy fontosabb döntés meghozatalakor, s a fiatalok élnek is ezzel a lehetőséggel. Szabad idő, intézmények A szabad idő akkor és igazán valamit, ha hasznosan, tartalmason töltjük el. Természetesen ennek a feltételeit is meg kell teremteni, — a fiatalok hasznos időtöltésének elősegítése igen nagy hangsúlyt kapott az ifjúsággal kapcsolatos kormány- határozatokban is. A tanács ifjúságpolitikai bizottsága az elmúlt esztendőben külön is foglalkozott ezzel a témával, s így vázolta a pécsi helyzetet: a még meglévő szemléletbeli, tárgyi, mechanikai hiányosságok ellenére javult a város ifjúságának kulturális ellátottsága, több lett sportolási, testedzési lehetősége. A művelődési otthonokban a sokszor gyenge felszereltség ellenére élénk kulturális élet folyik. Az amatőr művészeti csoportok tagjainak háromnegyedrésze fiatol, a művelődési házak rendezvényeit 80 százalékban az ifjúság látogatja. Mind több a városban az ifjúsági klub — jelenleg 50 működik Pécsett — s nemcsak küllemre korszerűek, ízlésesek, tartalmi munkájuk is értékes. Különösen érvényes ez a „szakmai klubokra”, Az egyetemisták, főiskolások részére külön színházi bérlet-akciót szerveztek, a pécsi Kisgalériában fiatal képzőművészek kapnak fórumot és többségében ifjú művészek tagjai az újonnan alakult kamarazene- karoknak ... A fiatalokkal való fokozottabb törődés bizonyítéka a bölcsődei, óvodai intézményhálózat fejlesztése, új sportlétesítmények létrehozása. Sokat kapott oz ifjúság Pécsett az elmúlt két esztendőben is: a bölcsődéken, óvodákon, iskolákon kívül elkészült a mecseki ródlipálya, a Karikás Frigyes úti iskola úszómedencéje, az újmecsekaljai ifjúsági közlekedési park, sportszerekkel bővültek a játszóterek .. . Pécsett azonban mindez még nagyon kevés. A város és a fiatalok közös terveiben sokminden szerepel még: ifjú sági park a Balokóny-ligetben, Sportcsarnok, a Mecseki Kultúr- park további rendezése, új gyermekjátszótér... és elkezdődött az oly nagyon várt Ifjúsági Ház és a hozzá szorosan csatlakozó MHSZ kiképzési bázis épületeinek kivitelezése is a városközpontban. Az Ifjúsági Házat remélhetőleg 1975 elején mór birtokukba vehetik a pécsi fiatalok ... A tanács és a KISZ együttműködése hasznos volt az ifjúságra vonatkozó határozatok végrehajtásában, — ezt az eltelt két esztendő is bizonyítja. És még szorosabbra fonható ez a kapcsolat, — a közös érdekek alapján ... Minden lap mellé egy kifli. járt az IM és a MI Koncz Zsuzsa képviseli a magyar táncdolénekeseket a Japánban megrendezendő nemzetközi dalfesztiválon, Szörényi—Bródy: Rakd fel a szemüveged cimű dalával. Ax IM és a Ml — vagyis az Ifjúsági Magazin és a Magyar Ifjúság — pécsi olvasói közül vagy nyolcvanon mentek el pénteken este a meszesi József Attila Művelődési Házba, hogy találkozzanak a két népszerű ifjúsági lap szerkesztőivel. Találkoztak. Először is megállapították, hogy o szerkesztők nem olyan „hű de fiatalok” — ám ez a legkevésbé sem zavart senkit, mert ugye az a fontos, ami „írva vagyon". Az pedig, a jelenlévők véleménye szerint is elég fiatalos mindkét lapban. Továbbá megtudtak egy sereg dolgot, amit a szerkesztők jónak láttak jó előre megmagyarázni: többek között azt, hogy miért nem olyan friss-sütetű egyik ifjúsági lap sem. A Magyar Ifjúság nyomdai átfutási ideje 10 nap S mindössze egyetlen oldalt hagyhatnak nyitva a heti aktualitásokra. Az Ifjúsági Maga; Adunk, veszünk, ! cserélünk... Otletvásár Ezen a vásárod, amelyet október 28—29—30-án rendeznek Budapesten, nem kell az asztalra rakni a „portékát”: szellemi, pontosabban módszertani vásár lesz ez, amelyen az ország ifjúsági klubjai hazai és külföldi ötleteket adhatnak-ve- hetnek. Ahány klub, annyi ötlet, új módszer, jól bevált, kipróbált foglalkozás. Annyi már most biztos: ezen a vásáron mindenki nyerni fog, s a frissen „vásárolt” szerzeményeket már kiválóan lehet alkalmazni az őszi téli estéken. Reméljük, a baranyaiak is jó „kereskedőnek” bizonyulnak ... Egy kicsit mindenkinek Menjünk a „nenébe..." Könnyűzenei klub Pécsett Na tessék, ezek a fiatalok már beszélni sem tudnak rendesen. A párbeszéd — bár ebben az esetben inkább „pár-ordítás” — ugyanis így hangzik a pécsi Kossuth Lajos utcában: — Hová rohantok? — Megyünk a nenébe. Jöttök? — Naná! És együtt mennek tovább, a „nenébe”... Az idősebb évjáratúnk bizonyára igénylik a fordítást. íme: A „nene”, becsületes nevén ENEN Pécs új ifjúsági, zenei létre a Pannónia Bárban. Tulajdonképpen az „Egy kicsit neked, egy kicsit nekem” című műsor hallgatóinak randevúja ez a klub minden péntek délután... Péntek délután fél 6. Esfk m. eső, de úgy látszik nem annyira, hogy a zene iránti lobogást csillapítsa. Vagy hatvanon állnak a Pannónia bár ajtaja előtt, feszes, tömött bolyban, nehogy valaki idő előtt beügyeskedje magát a muzsika birodalmába. klubja, amelyet a Pécsi Rádió, Itt fordított a játék: bent a bá- a Megyei KISZ Bizottság és a rány, kint a farkas. A „farko- Hungar-Hotels közösen hozott sok” morognak, a szigorúan Szociogram hathetenként önismeiők A Népművelődési Intézet kéz- e korosztályban vezető halólnem deményezésére két önismereti klub indult az országban. Egyik Budapesten, o másik Pécsett működik. A pécsi klub vezetését a Baranya megyei Mental- hygiénés Intézet munkatársai, vállalták. A pécsi klub tagjai a Mecseki Ércbányászati Vállalat fiataljai. Ezek a fiatalok természetesen nem betegek, de életkoruknál fogva mentálisan veszélyeztetettek. Az ifjúság a mi társadalmunkban is úgynevezett „rizikó-populáció”. Érzelmileg ilyenkor leglabilisabbak az emberek, s nem kellő önismerettel, sem emberismerettel nem rendelkeznek ahhoz, hogy akár egyéni, akár társadalmi életük során adódó nehézségeket, problémákat megfelelő módon és érzelmi sérülés nélkül legyenek képesek megoldani. Az érzelmi és önismereti kiforratlanság lehet egyik fő oka, hogy az öngyilkosság, hogy alkoholista karrierek indulnak, hogy rengeteg a társadalomba való beilleszkedési nehézség, hogy a fiatalok egy része bűnözővé lesz... Ez a klub tulajdonképpen kísérlet arra, hogy tagjai elsajátítsák a modern mentálhigiénés szemléletet, vagyis érzelmileg megszilárdulva, olyan önismereti szintre jussanak el, ahol kontrollálni képesek saját viselkedésüket minden szerepükben, minden társas kapcsolatukban. Ennek segítségével nem csupán saját életük válhat kiegyensúlyozottabbá, hanem képessé válnak e szemléletet környezetüknek is átadni ... A cél eléréséhez a klubformát választottuk. Igen lényeges a szerepe annak a folyamatnak, amely során a véletlenszerűen verbuválódott tömeg „csoporttá” válik. Képessé válnak-e arra a tagok, hogy felismerjék azokat a spontán folyamatokat, amelyek kialakítják a csoport normáit, értékrendszereit, elvárásait? E normákat ugyanis nem „kívülről” kívánjuk „bevinni”, hanem a csoporttá formálódás folyamán Mar guk a tagok fogják elvárni őn- maguktól, s egymástól. Később pedig feltárják, megfogalmazzák, miért pont ezek az elvárások, normák, értékek lettek a kialakult kapcsolatok szabályozói. A hathetente elkészítendő szoeiogramokkal mérni lehet majd e folyamatot. A csoportos módszer nem csupán az önismereti szint emelését segíti elő, hanem a többi ember reálisabb megismerését is. Erősíti azt a képességet, kapcsolatainkban képessé váljunk a partner, illetve partnerek szempontját is figyelembe venni. Ha e két kísérleti klub eredményesnek bizonyul, ez a módszer hatékony eszközzé válhat az ifjúság társadalom-egészségügyi problémáinak megoldásában. Kalikó Márta—Kamarás Zsófia zárt ajtó csak nagy ritkán nyílik, — a boldog bejutottak csöppet sem titkolt elégedettséggel leskelődnek kifelé. Nyílik oz ajtó, jön egy csel hátulról: „Lajos bácsi megjöttek a szekszárdiak ...” A csel nem jön be, így a szerző is kívül marad... A bár ablakából vékony lány hajol ki. — Dzsoni, Dzsonikáml Valahonnan a bolyból válasz érkezik. Biztosan Dzsoni. — Mit csináljak Dzsoni? — kérdi a lány a tömegtől, — nincs pénzem ... Válasz sincs... Azonos ablak, újabb lány. Valami Bob utón kiáltoz. Bob hangja is megkerül. — Szabad az az asztal, ahol a múltkor ültünk. Jó lesz? Kisvártatva mindenki megnyugszik, hogy Bobnak kiválóan megfelel a múltkori hely... Az üzenetközvetítő ablak végig teljes üzemben van. „Mindjárt jön a belépő”. — kiáltja egy bajuszos fiatalember, és az ablakon át valóban „jön" a belépő, — ám ez legfeljebb csak remény a bejutásra ... Fél hét. A tömeg és az időjárás változatlan. Ezt hangulatvilágításnak szokás nevezni, bár a világításhoz elég kevés köre van. Foglalt minden talpalatnyi hely, az ösz- szetartozók összebújnak, a „szabadok” a majdani összetartozás reményében indulnak táncba. Szól a zene, amelyet Dáríi László „vezet elő”. Igényes, fiatalos muzsika, beat- és jazz, körben játék is, — egy kicsit mindenkinek. Illetve annak a néhány száz pécsi fiatalnak, akik az ezernyi ENEN tag közül péntekenként bejutnak a „nenébe". ..- dVj zin pedig ez ügyben bőven veri a Magyar Ifjúságot: három hónapra előre készül a legeslegfrissebb szám. („Most adtam le a Magazin decemberi számának utolsó oldalát is” — mondta az olvasószerkesztő). Emiatt aztán a szerkesztőknek egy kicsit jósoknak is kell lenni, hogy kiderítsék a majd három hónap múlva esedékes „aktualitást”. Megtudták azt is a fiatalok, hogy a Magyar Ifjúság ráfizetéses, minden lap mellé egy kifliórát kapja, aki megveszi, hogy mi a kézirat, hogyan készül az újság, hogyan dolgozik az újságíró, aki nem csodalény... Szüksége van információkra, tehát minden írást, hírt, tudósítást szívesen fogadnak. — ha rövid. (Ugyanezek persze a DN-re is vonatkoznak ...) A Magyar Ifjúság, amely most 267 ezer példányban jelenik meg, egyedülálló kísérletbe kezdett: a hetilap havonta egy alkalommal irodalmi, mú- vészetpolitikaí folyóirat is, vagyis ilyen igénnyel állítják össze minden hónap utolsó hetében a mellékletet. Eddig egy jelent meg s a vélemények szerint ha tartani tudják ezt a szintet, — nyugodtan jöhet a többi... Az Ifjúsági Magazin „soványka” gárdája — négy szerkesztő, két újságíró — arra törekszik, hogy a közép- és szakmunkás tanulóknak adjon jó magazinszerű lapot. (Vélemény se pro se kontra nem hangzott el...) A hallgatókká lett olvasók természetesen kérdeztek is: miért éppen arról a VIT-küldöttről írt a Magyar Ifjúság, akiről éppen írt? (A válaszban a kérdés lényege is benne van: nem volt „súgás”...) Miért csak a katonai élet napos oldaláról írnok, emberi problémáikról, otthoni gondjaikról miért nem? („Igazad van.”) Minek az a sok semmitmondó, unalmas hirdetés? („Bele kell tenni”). Miért nem jelenik meg több beatzenéi anyag az ifjúsági lapokban? („Miért nem jelenik meg több riport, több vers, több fénykép, több sport, szóval az igények sokrétűek”). Mikor lesz színes a Magyar Ifjúság? („Ajaj...”) Miért szűnt meg o társat keresek rovat? („Iszonyatosan sok levél jött, de néhány Igen kellemetlen visszaélés”.) ... és így tovább kellemes légkörben, oldott hangulatban, de amiről úgy látszik nem tudunk leszokni: megint _csak einökség-hallgatóság szerűen-. A kollegák nevét szándékosan hagytuk el. A résztvevő fiatalok szerint ugyanis pénteken este eljött Pécsre a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin. Á-Világ Ifjúsága nem jött el. Pedig megígérte ... Nyáron hopp, télen kopp Zárt ajtók Abaligoten Nyáron igazi „nagyvilági élet*' zajlik Abaligeten, virulnak a szórakozóhelyek, egymást váltják a turistacsoportok, különböző rendezvények, — szóval igazán nem nehéz kellemesen, szórakoztatóan eltölteni a nyári estéket a tóparton ... ... Azután jön az ősz, a turisták mennek, a helybeliek maradnak. Bezár minden szórakozóhely, — az abaligeti fiataloknak marad a kocsma. Csakhogy ők nem a kocsmahangulatot keresnék, hanem egymás társaságát, szeretnének télen is, fiatalosan, elfogadható körülmények között szórakozni. Most kéréssel kopogtatnak: lehetne-e megoldást találni arra, hogy a vendéglátóipari vállalat a tóparti csöppnyi eszpresszót télen is üzemeltesse? Tulajdonképpen ez lenne a helybeli fiatalok téli „Ifjúsági klubja", s talán a téli nyitvatartás költségei sem terhelnék meg túlzottan a.vállalatot... JDIM m I ?
