Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-27 / 286. szám

1973. október 27. DUN AN1 ULI NAPLÓ Aktívagyűlés a Kesztyűgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) nikában 55, a műszeriparban 42 százalék a nők aránya,. A köztudottan elnőiesedett orvos- és pedagógus-pályákon több mint kétharmad arányban nők dolgoznak. Egyértelműen beoi- zonyosodott — mondotta a KB osztályvezetője a résztvevők élénk helyeslése közepette — hogy o nővel, mint társodaiml tényezővel és mint munkaerő­vel egyaránt számolni kell. Beszédében részletesen ele­mezte a továbbiakban a nő­mozgalom régi módszereinek tarthatatlanságát. A bölcsődé­ben, óvodában, iskolában együtt vannak fiúk és lányok, az élet­ben, a munkában miért dolgoz­nak hát külön szervezetekben. Most sem szabad, hogy a nők csak saját fórumaikon beszéljék meg gondjaikat. így egyetlen lépést sem lehetséges előreha­ladni a nőpolitikái határozat végrehajtásában. Ezt követően a négy esztendő clatt elért eredményekről beszélt Jakab Sándor. — Anélkül, hogy részleteibe mélyednék — mondotta — szól­ni kell a határozatot követő idő­szak néhány pozitív jelenségé­ről: a nőpolitikái határozat nagy mértékben növelte a párt iránt táplált bizalmat a nőkben és minden demokratikusan gondol­kodó férfiban is. Minden esz­tendőben növekszik a pártba belépő nők száma. Négy esz­tendeje az összes belépőből 20—24 százalék volt a nők ará­nya — ma 34 százalék. Minde­nütt cselekvésre ösztönző légkör alakult ki, amelynek csak egy­két kézzelfogható eredményét szeretném megemlíteni. Csök­kent az éjszákai műszakban fog­lalkoztatott családanyák szá­ma, ugyanakkor nőtt az éjszakai pótlék összege. A nagycsaládo­sok segélyezése, az üdülési le­hetőségek, a béremelések, a bölcsődék, óvodák férőhelyei óriási arányban szaporodtak. A határozat olyan helyzetet te­remtett, amelyre azt szoktuk mondani: társadalmi üggyé vált. — Természetesen vannak gon­dok is. Egyelőre megfelelő mér­téktartással csak annyit mond­hatunk; eddig a múlt adóssá­I gait törlesztetté. A nők nevelik gyermekeinket, a nők tartják össze a családot, a nők oktatnak és gyógyítanak (említettem, hogy 70 százalékban nők dolgoznak az orvosi és pedagógus pályán) s a nők ugyanakkor eddig még­sem kapták meg méltó társa­dalmi rangjukat, megbecsülésü­ket • Beszédének befejező részében a tennivalókról szólt: a párt és a kormány az elmúlt időszakban jónéhány intézkedéssel bebizo­nyította, hogy komolyan, felelős­séggel foglalkozik a nőpolitikái határozattal. Most az alapszer­vezeteken a sor, hogy áttekint­sék: mit is tettek eddig. Amo­lyan lelkiismeret vizsgálatot kel­lene tartani. Másik fontos ten­nivaló, hogy az emberek gon­dolkodásukat változtassák meg, enélkül a határozat holt iro­mány marad. Fel kell lépni az ellen a káros nézet ellen, hocjy a nő nem politizál. Aztán a népesedés.., — ... a felszabadulás után á bányában azt mondtuk: egy csille a pártnak, egy a család­nak, egy a hazának. Hát most legyen meg a gyerek a hazának is, mert mire a mi korosztályunk nyugdíjba megy, több lesz Ma­gyarországon az eltartott mint az aktív kereső. Másik gond: a nők nagy százaléka szakképzet- len. Az automatizálás az ő ér-, dekükben is történik, de a bo­nyolult berendezések kezelésé­hez meqfelelő képzettség kell, akárcsak a vezető beosztások­hoz. Még mindig nincs elegendő nő vezető beosztásokban: szak­mailag, politikailag képezni kell önmagukat, így legyőzhetik a férfiak előítéleteit is, mert elfo­gultság nélkül mondhatom, hogy a nők kitűnő vezetők lehetnek, sokkal több impulzust képesek érzékelni mint a férfiak, több in­formáció birtokában pedig mun­kájuk Is tökéletesedik. L. J. 1985-ig megkétszereződik az egy főre jutó alumínium-felhasználói Felavatták az ajkai timföldgyárat Pénteken felavatták az új ajkai timföldgyárat. Alumínium- Iparunk történetének e jelen­tős eseményére a fiatal dunán­túli városba érkezett Focit leni, az MS7MP Politikai Bizottságá­nak tagjp, a Minisztertanács elnöke. A miniszterelnököt Veszprém megye vezetői fogad­ták, Papp lánossal, a Megyei Pártbizottság első titkárával az élükön. Dr. Tóth Béla, az Ajkai Timföldgyár és „Alumíniumkohó igazgatója tájékoztatta Fock Jenőt a 240 ezer tonna évi ka­pacitású új tlmföldgyár beruhá­zásának történetéről, majd a Minisztertanács elnökének kér­désére elmondotta, hogy a gé­pek, berendezések jelentős há­nyadát — egynegyedét — a Szovjetunióból szerezték be, többségét pedig a magyar ipát Hét és fél millióforintos társadalmi munka az „egy iskola — egy üzem“ mozgalomban Ülést tartott a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Az oktatási intézmények pat- ronólására irányuló mozgalom, amely „egy iskola — egy üzem” jeligével indult, igen jelentős eredményeket hozott. A felnőtt társadalom nagyon sokat tett és tesz azért, hogy az óvodától kezdve valamennyi oktatási in­tézményben a legkedvezőbb feltételek között menjen a fel­növekvő generáció nevelése, oktatása. A mozgalom eddigi eredményeiről tárgyalt a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága. 1972-ben 310 ezer órában 5,3 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek 36 óvodában, 27, általános és 7 középiskolában. Az 1972—73-as tanévben végzett társadalmi munka éréke már meghaladta a 7,5 millió forintot. Elismerés­sel" nyugtázta a végrehajtó bi­zottság az MSZMP Pécs városi Végrehajt^ Bizottságának kez­deményezésére kibontakozó nagy - társadalmi megmozdulás keretében tett eddigi felajánlá­sokat, amelyek reményt kelte­nek arra, hogy a tervezett nagy óvodafejlesztési programot a következő években sikeresen végre lehet hajtani. A tanács illetékes szakigaz­gatási szervei a kereskedelem­ben és a szolgáltató iparban végzett órellenőrzés tapasztala­tairól adott tájékoztatójukban egyebek között megállapították, hogy a pécsi kiskereskedelmi vállalatok nem alakítottak ki önálló árpolitikát, a beszerzési Vendégünk volt Fenyő Béla,az Elet és Tudomány főszerkesztője Pénteken délután Pécsett a Bartók klubban, a TIT Baranya megyei Szervezete és történelmi szakosztálya „Élet és tudomány ánkétot" rendezett, amelynek keretében dr. Makkal László, a történettudományok doktora a törökkori magyar művelődés­történetről tartott előadást. El­jött az ankétra Fenyő Béla, az Élet és tudomány főszerkesz­tője is, — ezt az alkalmat ra­gadtuk meg egy rövid beszél­getésre, hogy néhány kérdésre választ kérjünk a népszerű tu­dományos hetilappal kapcsolat­ban. — Kiknek készül az Élet és tudomány? — Tulajdonképpen minden­kinek. Bár még teljes képet adó, átfogó felmérés nem készült a lap olvasótáboráról, a külön­böző információkból, a közvé­leménykutatások eredményeiből, a hozzánk érkezett levelekből arra a következtetésre jutottunk, hogy igen széles igényeket kell kielégítenünk. Nagyjából három harmadra lehetne osztani az olvasóközönséget; alacsony is­kolai végzettségűek, diákok, ér­telmiségiek. Leveleznek velünk nyolc általános iskolát végzett emberek, — és magasan kvali­fikált tudományos szakemberek is .. — Újságírók készítik a lapot, vagy szakemberek? — Szakember újságírók. Orvosok, fizikusok, kémikusok, matematikusok, akik a napi munka során, a szerkesztőség­ben tanulták meg a lapkészítés művészetét, vagy mondjam in­kább így: mesterségbeli fogá­sait ... — Lesz-e áj rovata az Élet es tudománynak? — Új nem lesz, újdonság vi­szont igen. A közeljövőben kezdjük meg egy pszichológiai cikksorozat közlését, amely az indiai emberekről szól pszicho­lógiai megközelítésben, -r- ez bizonyára érdekes olvasmány lesz. Tulajdonképpen újnak szá­mít még az egyetemre készülő diákoknak íródott „beszélges­sünk a fizikáról” rovatunk. Mind­járt egy ünnepélyes ígéretet is teszek: ezután igyekszünk majd úgy beszélgetni a fizikáról, hogy az ne csak a felsőfokú tanulmányokra készülőknek le­gyen érthető . .. Felújítottuk a „Gondolkodás iskolája” című sorozatunkat is, amelynek ismét igen naqv sikere van. Mi pedig azt szeretnénk, ha az általános iskolák hetedik, nyolcadik osztá­lyosai közül többen oldanák meq ezeket a feladatokat, hi­szen nem olyan nagy ördön­gösség ... — Megfejtések, levelek gyak­ran érkeznek küllőidről is. Ha­tárainkon túl is olvassák a lapot? —- Tizenháromezer külföldi előfizetőnk van, közelebbről — távolabbról. Egyébként a lap példányszáma 152 ezer, s úgy tudom 70—80 ezren fizetik elő az Élet és tudományt — Ezek szerint az olvasók elégedettek a -tartalommal. A formátummal és a terjedelem­mel már kevésbé .., — Pedig egyelőre semmi vál­tozás nem várható. Majd, ha az Athenaeum Nyomda rekonst­rukciója után munkába áll a két Cerutti nyomdagép, — ak­kor talán már azon készül a lap. Legalábbis a tervek sze­rint. Ez annyit jelentene,. hogy a Tükörhöz, Képes Újsághoz, vagyis a mostani színes lapok­hoz hasonlóan az Élet és tudo­mánynak is lesznek színes ol­dalai. Időpontot ne kérdezzen.­— A formátum maradi — Ezen még vitatkozunk. En­nek a méretnek kétségtelenül vannak előnyei és hátrányai. Jól elfér a zsebben, könnyen olvasható, viszont a képi szer­kesztése igen nehéz ... Meg­látjuk.- d. k. j. ­árengedményekét áttalábart nem érvényesítik a fogyasztói árképzésben, s az órákat leg­többször a legmagasabb be­szerzési árhoz igazítják. A szol­gáltatási órák alakulásánál is olyan irányzat tapasztalható a szabadáras kategóriában, hogy azok a szolgáltató vállalat, szövetkezet részére minél na­gyobb nyereséget hozzanak, ez pedig a lakosság számára egy­értelműen a szolgáltatások drá­gulását jelenti. A végrehajtó bizottság utasította a szakigaz­gatási szerveket: a fogyasztói érdekek szerti előtt tartásával tegyék hatékonyabbá az árellen­őrzést és hatátozottán lépjenek fei ä fogyasztói árképzésben esetenként tapasztalható önző vállalati* törekvések ellen. Jóváhagyta 0 végrehajtó bi­zottság a város 1974. évi szo- nálási tervét is, amely 223 lakás megszüntetését irányozza elő városrendezési Okokból. Hatá­rozat született a Péter utcai KISZ-lakótelepen kialakított tér elnevezésére. A .Március 21 -e tér elnevezés egyrészt a Ma­gyar Tanácsköztársaság évfor­dulójára, másrészt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21 -i megalakulá­sára emlékeztet Elfogadta a végrehajtó bizottság a Nagy Jenő utcai óvoda 910 ezer fo­rintos bővítési programját. A bővítés során 75 új helyet léte­sítenek a KlSZÓV-vel való együttműködésben, A KISZÖV 810 ezer forintot ajánlott fel i célra, ezért az ipari szövetkeze­ti tagok 50 gyermekének elhe­lyezését biztosítják. rs/o. NAPI<5, TELEFOTÖ A kétmilliárd forint beruházással felépült új Ajkai Tímföldgyán. állította ' elő. Beszélt a KISZ- fiatalok odaadó munkájáról is, árPellyel á beruházás sikeréhez hozzájárultak. A tájékoztatót követően Fock Jenő és kísérete megtekintette az új timföldgyá­rat és elismerő szavakat írt be áz ott dolgozó szocialista bri­gádok naplójába. Az üzemlátogatást kővetően a gyár szerelőcsarnokában nagygyűlést tartottak. Az el­nökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter, Papp János, a Veszprém megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának á tit­kára, dr. Osztrovszky György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, ott volt N. F. Oszipov, a Szovjet­unió magyarországi nagykövet­ségének követtanócsosa is. Dr. Szekér Gyula nehézipart miniszter mondott beszédet Hangoztatta, hogy az utóbbi két évben már a negyedik alu­míniumipari létesítmény átadá­sára került sor. A miniszter ismertette az új gyár műszaki és gazdasági jel­lemzőit. Elmondotta, hogy az eltelt 10 év alatt világszinten is versenyképes timföldipart hoztunk létre. Ezt bizonyítják a most felavatott 240 ezer tonna évi kapacitású timföldgyór ada­tai is. A beruházás költsége 2,3 milliárd volt, az 1 tonna timföld-kapacitás létrehozása ugyanannyiba került, mint a gázcjasógilag fejlett országok­ban. Az új gyár máris nemzetközi sikert aratott. Az elmúlt hóna­pokban 25 ország szakemberei és üzletemberei keresték fel é* elismeréssel nyilatkoztak a lá­tottakról. Az üzem korszerű be­rendezései és technológiai meg­oldása alapján ezideig külföl­dön 4 timföldgyór tervezését és építését kezdték el magyar köz­reműködéssel. így valósult meg a romániai tulceái és áz indiai korbai timföldgyór. Jelentős sze­repe van ennek az üzemnek abban is, hogy az ALUÍERV kapott megbízást a jugoszláviai obrováci timföldgyór tervezésére és a berendezések szállítására is. Emellett bekapcsolódik Ma­gyarország a jugoszláviai bkácst timföldgyór építésébe is.” ' Befejezésül az alumíniumipar további fejlődését vázolva dr. Szekér Gyula elmondotta, hogy 1985-ig megkétszereződik ha­zánkban az egy főre eső alu­mínium felhasználás, s ennek megvalósításához a szocialista integráció további kiteljesedé­sére van szükség. Az ünnepi beszédet követően felszólalt Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és kitüntetése­ket adott át A Munka Érdem­rend aranyfokozatát kapta Czigler Károly, az Ajkai Timföld­gyár és Alumíniumkohó nagy­üzemi pártbizottságának titká­ra. Ezt követően dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. Radnóti István, a Veszprém me­gyei Tanács elnöke és dr. Gom­bár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára adott át kitüntetéseket Épülnek az óvodák A Stock-hóz, ez a kalandos múltú épület, akár egy feldúlt kastély. A felfordulás a gyer­mekekért van. A Steinmetz tér sarkán álló épület homlokzata előtt törme­lékbarikád. A manzardtetö egyik ablakából poros csúszda nyújtózkodik le az utcára. A kökeretes kapubejárat előtt a homokkupac szomszédságában zömök betonkeverő nyikorog. A boltíves mély kapualj bal ol­dalán egymásra rakott cemert- zsákok sorakoznak, melyek mel­lett vascsövek fekszenek. Megkezdődött a Stock-ház emeleti részén is az új óvoda kialakítása. A Pécsi Építőipari Szövetke­zet közművesei ugyan csak négy napja dolgoznak itt, de derekas munkát véqeztek; o bontás javarésze ítész, s ha minden jól megy a jövő hét vé­gére már állnak a három fog- lalkoztqtó helyiség és a mosdó falai. Az emeleti rész hosszú folyo­sóján az oxigénpalackokból zöld csőkígyók futnak a helyi­ségekbe. A hegesztőpisztolyok sercegnek, Készül « központi fűtés csőhálózata. Már két ízben voltunk fi* szombat és vasárnap társadal­mi munkában — mondta Tóth György munkavezető. Most pén­tek van, de átcsoportosítás miatt van ez a lyukas napunk, ez sem veszhet kárba. Szerin­tem két hét múlva a fűtés sze­reléssel végzünk. A maltereslódák mellett kis ajtó visz a régi óvoda emeleti konyhájába. A duzzadó bukták­kal teli asztalnyi tepsi mellett létra. Egy darabon meztelen téglák bámulnak a falból. Sü­tés, főzés, és bontás, nehéz le­het így együtt.., — Jól kijövünk az emberek­kel. Alkalmazkodunk egymás­hoz — magyarázza Molnár Jó- zsefné szakácsnő. Csak annyit emlékeztetőül, hogy ez év májusában együtt­működési megállapodást kötött Pécs város Tanácsa és a KI­SZÖV. Célja: a város ég*tő óvodai gondjainok enyhítése. A szóban forgó épületbe, ahol már o földszinten eddig is egy 90 férőhelyes óvodo működött és működik, az emeleten a fel­szabadult helyiségek átalakítá­sával egy 75 férőhelyes óvodát alakít ki a KISZÖV. Október 15-én indult meg a Szabadság út 25. szóm alatt, a régebben itt levő irodahelyisé­gek helyén egy új óvoda építé­se. Az itt kialakítandó négy fog­lalkoztató helyiség, s az ehhez csatlakozó szociális rész 125 gyermeknek nyújt majd máso­dik otthont. A ház első emelete kihalt. A vakpadlót és a parkettet fel­szedték, az ajtókat is elmozdí­tották a helyükről. Most az első emeleten folyik a nagy munka: a főfalak „kidobása miatt" az épület szerkezetének megerősí­tésére hatalmas vasgerendát helyeznek el.- A szociális szerződés sze­rint vállalatunk, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói­nak egy része az október havi keresete 2 százalékát ajánlotta fel az óvodaépítés céljaira, so­kan pedig munkájukkal segítik az óvoda felépítését. Együtt dol­gozunk a Baranya megyei Be­ruházási Vállalat kollektívájá­val, ökik egynapi munkájukkal járulnak hozzá áz épület átala­kításához.- JHogy állnak a munkák? /- A bontás csaknem kész. A villanyszerelési munkák készült­sége 50 százalékos. A jövő hé­ten megkezdődik a tetőszerke­zet felülvizsgálata és egy nyolc­tagú kőművesbrigád szálija rtieg az emeleti részt A tervek szerint a Szabadság úti óvoda február végére ké­szül el. Az „építsünk óvodát", a Pécs városi Pártvégrehajtó Bizottság felhívása alapján kibontakozó mozgalom legfrissebb statiszti­kája. Október 26-ig 19 üzem, 12 hivatal, intézmény, hat isko­la, négy szövetkezet és három magánszemély csatlakozott o mozgalomhoz. Az óvodaíejlesz- tésre általában a dolgozók ok­tóber havi keresetük két száza­lékát ajánlották fel, de néhány vállalqt intézmény kollektívája a Fizetésük 3, sőt négy és öt százalékát ajánlotta fel erre a célra. A pécsiek eddig 21 ezer társadalmi munkaórát ajánlot­tak fel óvodaépítésre. Az építő­anyag hdzzájárulósi összege mintegy 400 ezer torint. És még egy hír óvoda ügy­ben: pénteken megjelentek Pécs utcáin az „Építsünk pvo- dátl” móígálem plákátjái i? (Mécs)

Next

/
Thumbnails
Contents