Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-14 / 273. szám
I 1973. október 14. DUN ANTOlt NAPLÓ Befejezés előtt az 1973. évi szárítóprogram Húsz termény szárító épül Terményszárító Boksán Megkezdődtek a próbaüzemelések Az export kukorica ára eléri a 400 Ft-ot mázsánként Ha sokkol kisebb zajjal is, mint a szakosított telepépítési kampány volt, jelentőségében mégis ahhoz mérhető beruházási hullám vonul le megyénk mezőgazdaságában az idén, a mintegy 150—200 millió forintos szárítóépítési-program, ami az idei összberuházások 25—30 százalékát teszi ki. Ebből az összegből húsz különféle típusú termény és vegyes szárító-üzemet építenek fel még a betakarítási szezon végéig a baranyai 'termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Miért népszerű a bábolnai? Sokféle külföldi és hazai terményszárító típus épül vagy épült a megyében, A kisteljesítményű Sirokkótól — ilyen épül Sásdon — a valamivel nagyobb Colmann szárítón át ■— a szigetvári tsz-ben próbaüzemelő, mindentszárító UNlLAJTÁ-n keresztül — a szentdénesi tsz építi fel — a még nagyobb, óránként 10 tonna kapacitású MGD- OB-ig. Geresdlalc választotta —■ az egyházasharaszti tsz-beri megtekinthető — óriás MON- SZUN-t. Az univerzális típusok, mint az UNILAJTA vagy az MGD-OB, mindent tudnak, gabonától a kukoricán ót a lucernalisztig, sőt egyes zöldségfélék szárításáig bezárólag igen sokféle célra felhasználhatók. Az üzemek többsége mégis a B 1—15-ös bábolnai típusú speciális terményszárítót választotta, amellyel csak szemesterményt lehet szárítani. Bábolnai szárító épül vagy üzemel már Lippón, Zengőalján, Szalántán, Üjpetrén, Boksán, Mozsgón, Kétujfaluban, Siklóson, Kémesen, Babarcon, Mágocson, Bi- csérden, a Bogádmindszenti és Görösgali Állami Gazdaságban, a szederkényi és a kátolyi tsz-ekben, S ha figyelembe vesz- szük, hogy további 10 épül fel, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy Baranya megye a bábolnai szárítókra tipizálta magát. A nagy népszerűségük oka többrétű. Egyfelől teljesítményükhöz képest viszonylag olcsók. Az óránként 15 tonna teljesítményű szárító komplettíroz- va 4.5 millió forintba kerül, s ebből egymillió az állami támogatás. Minden bábolnai szárító mellé épül egy 50 köbméteres gázolaj-tároló is, s ennek ez ára már be van kalkulálva a költségekbe. Egy szárító 1500 hold kukoricához De nemcsak a viszonylag olcsó ár szól a bábolnai szárító mellett, hanerrf az a körülmény is, hogy a mindentszárítókkal ellentétben kitűnő, exportképes terményt tud produkálni. Ennél nem fordulhat elő, hogy a szem szárítás közben megpörkölődik. Márpedig az export-minőség ' igen fontos szemponttá lépett vetkezetben — és állami gazdaságban —, amely a zárt program keretében kukorica e'xporttal kívánja törleszteni az import gépeket. Az sem mellékes körülmény,' hogy az exportkukorica ára mázsánként a 400 forintot is elérheti. Egy bábolnai szárító általában 1500 hold kukorica szárítási igényeit szolgálja ki, a boksái tsz azért épít kettőt, mivel 2 gépsorral, azaz 3 ezer holddal lépett be a CPS zárt kukoricatermesztési rendszerbe. Ezt az 1500 holdas átlagot alapulvéve az idei szárítóprogram befejezése után az üzemi szárítókapacitás Baranyában — a bólyi hibridüzemet nem számítva — mintegy 30—4.0 ezer hold kukorica szárítására elegendő. S ha jövőre a fenti ' ütemben folyik a fejlesztés tovább, akkor a megtermelt kukoricának már nagyobb hányadát tudják mesterségesen megszorítani a megyében. Nagy gond a termény tárolása Tekintettel a kedvező időjárásra, nem okoz különösebb zavart, hogy egy sor szárítót még nem adtak át. Mozsgón és Kétújfalun még két hét, Kémesen és Siklóson három hét kell a szárító befejezéséhez. Sok helyen most folyik a próbaüzem és már ezen is túljutottak s megkezdték a szárítást a sza- lántai, az újpetrei, a babarci és mágocsi szárítókban. Sőt a sza- lántai üzem már bérszárítást végez, szerződéses kapcsolat alapján a turonyi termelőszövetkezetnek, de kukoricát hordanak a szalántai szárítóba a görcsönyi, a pogónyi és a ko- zármislenyi tsz-ek is. A kukorica víztartalma most kb, 30 százalékos. Azonnali felhasználás esetén ezt felére kell csökkenteni, hosszabb időre történő tárolásnál azonban a víztartalom nem lehet több 13 százaléknál. Az üzemi szárítók napi kapacitása már hússzorosa a gabona vállalat szárító kapacitásának, ami napi 58 vagon mindössze. üzemanyag is van elegendő, hisz a szezonra közel 8 ezer köbméter gázolajat tároltak a termelőszövetkezetek. S akiknek nincs saját tárolójuk, az ÁFOR most azokat is kiszolgálja. Mégis akad zökkenő a kukorica betakarításánál. Éspedig a nagy tárolótérhiány. A szalántai tsz szárítója például jóval több munkát is elvégezne, ha a termelőszövetkezetek a megszárított kukoricát azonnal elvinnék. De nem viszik el, mert sem otthon nincs tárolóterük, sem pedig a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nem fogadja kukoricájukat szűk tárolókapacitásra hivatkozva. A vállalat tekintettel a jó termésre ezúttal 9—10 ezer vagon kukorica átvételére számít. Ám tárolótere ehhez nem elegendő. Máris megkezdték a fás színek — kialakítását. Mint- i egy 1200 vagon kukoricát kény- j telenek ilymódon félig o sza- badtér^n tárolni. Jó a minőség Mesterségünk címere Országos pályaválasztási vetélkedő Új kutak a pellérdi és torlyapi területen Á Vízmű főmérnöke a nyárról Szeptemberben egymást érték a vízellátási problémák, bajok voltak a nyomással és a minőséggel. Látható a termelés hullámzásából is, hogy nem volt rrynden rendben. — Milyennek ítéli a város nyári vízellátását? — . kérdeztük Szilágyi Elemértől, a Pécsi Vízmű főmérnökétől. — Egy kritikus időszak kivételével — a mélypont június 10- én volt 40 ezer köbméter termeléssel — általában kielégítő volt a termelés, naponta 50—51 Foto: Szokolai ezer köbméter körül mozgott. Ügy gondolom, a szeptemberi anomáliáktól eltekintve, a Víz- mű teljesítette feladatát. — A szeptember !0-i zivatar nehéz helyzetet teremtett. Eddiq mintegy 2 ezer vagon kukoricát vett át a vállalat — jó minőségben. Az idei kukorica egészséges, sem fuzárium- mal sem egyéb betegséggel nem fertőzött, és víztartalmával sincs probléma. Minden feltétele megvan tehát annak, hogy jó minőségben kerüljön be a tápokba. Hacsak tárolás közben nem éri valamilyen károsodás. Úgyláiszik minden ősz meg- i hozza a maga gondját. Tavaly j a gázolajellátás akadozott, hisz a modern telepek és az új szárítók belépésével az igény 30 százalékkal futott fel. Ez adott lökést egy üzemanyagtároló ! építési kampánynak-. Ez év ele- i jén 20 tsz jelentkezett gázolajtároló építésére Baranyából, mikor a 30 százalékos állami támogatást meghirdették. Sajnos pénzhiányon elakadt ez a kampány, a húsz közül csak egy tsz — Kisharsány — építi fel az idén gázolajtelepét, a többi 19 át fog húzódni 1974—75-re. Most mégis a kukoricatároló terek okozzák a nagy gondot. Érthető, hisz 10 százalékkal nagyobb volt a vetésterület, mint tavaly s marosak emiatt is 3—4 ezer vagonnal több kukoricatermés várható. E nagy mennyiség elhelyezése mai napig probléma az üzemekben s már-már fékezi az egyébként jól gépesített kukorica betakarítást. ■. — Rné — LA Budapest és öt nagyváros:' Szeged, Miskolc, Debrecen, Győr és Pécs úttőrő őrsei számára szervezett ,.Mesterségünk címere'* című rádiós pályaválasztási vetélkedő pécsi, első fordulóját a műit héten tartották a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. Az őrsök a Baranya megyei Építőipari Vállalót életét, munkáiét, az egyes szakmákat, üzemrészeket ismertető albummal nevezhettek. Húsznál több, gondosan elkészített, magas színvonalú album érkezett a vetélkedő pécsi versenyeit szervező Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Baranya megyei Építőipari Vállalat, valamint az országos versenyt meghirdető Pajtás újság. Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és az Úttörő Szövetség képviselőiből álló tizenegy tagú bíráló bizottság été, * Az első forduló hat győztese: a Mecsekaljaí Alt. Isk. Mókus őrse, a Pécsbányatelepi Alt. Isk. Préri őrse, az Építők úti Alt. Isk. Delfin Örse, a 39-es dandár úti Alt. Isk. Kutató őrse, a Felsövámház úti Alt. Isk. Radnóti^ őrse, az Egyetem u. Alt. Isk. Allende őrse szóbeli versenyen vetélkedik, a három első helyezett pedig már az úttörők kedvelt műsorában a „Hor- í san”-ban a Gyermekrádió nyílva- ‘ nossoga előtt vetélkedik. Városunk < győztese a középdöntőben Buda- í pest és Szeged győztesével mér- j kőzik az országos döntőbe ju- > tósért. 5 —Az eset kapcsán revízió a!á vettük belső információs rendszerünket. Itt szükség van bizonyos tennivalókra. A dolog l j azonban nem ezen állt. A víz- ! termelés objektív feltételei ki- [ zárják, hogy a hibákat gyorsan ki lehessen küszöbölni, mert üzemeink — ezt végre ki kell mondani — nem korszerűek. A kutak folyamatban levő automatizálási programja sokat fog segíteni, kisebbek lesznek a folyamatos üzemeltetés problémái. A szeptemberi események bekövetkeztében szerepe volt a pellérdi kutak vas- és mangán- Szennyezettségének (ez szabványon felüli!) továbbá a gépházak és a tárolók közötti ún. expressz vezetékek hiányának. A hálózat műszaki rendszere ugyanis olyan, hogy nem lehet a vizet terelni. — Va«- és mangónsscnnyeiettségrői és jelleg rétesen vízhiányos területekről szólt főmérnök^ elvtárs . A városnak soha nem volt annyi pénze, hogy korszerű víztelepet építsen. Ezért van az, hogy nincs vastalanító és mangántdlanító berendezés. Ez kínos, mert el kell tűrni olyan szennyeződést, ami miatt a víz gusztustalan és ami rengeteg bajt okoz a gyárak technológiájában. Ugyanez a helyzet a Dunával is, bár a Duna-víz idei minőségével meg lehetünk elégedve.1 A jótól ugyan még mindig messze volt, de hosz- szas küszködéssel valamit mégis sikerült elérni. A mennyiség — a város csúcsigénye ma becslés szerint napi 55—56 ezer köbméter, ezzel szemben a maximális termelésünk 51 ezer körül van, ami mellett mindig is vannak vízhiányos területek. A csúcsigény kielégítésére több vízre és korszerűbb hálózatra lenne szükség. Ez utóbbi hiányát különösen akkor érezzük, ha áramkimaradások miatt nem folyamatos a termelés, a leállások vízlökésekkel járnak, ezek pedig rossz hatással vannak a vezetékekre. A hálózattal egyébként kapacitás-problémák is vannak, túl kicsi. A hálózatot bővíteni kell, de nem azbesztcement-csővel, mert az Pécsett nem üzembiztos. Ha beruházunk, legalább 50 évig üzembiztos hálózatot kell teremteni. — Mikor számíthatunk a pellóttffl és a tortyogói terület új kútjaira? — Arra törekszünk, hogy az új kutak bekötése többletberuházással, ráfizetéssel is megtörténjen, s akár vesztett hatásfokkal is . termelésbe álljanak. Ezek a kutak csak a teljes beruházás elkészülte után — a tervidőszak vegén — adják a maximumot mert az együtt dolgozó kutak termelési viszonyai mások, mint az egyes kutaké. A vízellátás disszonanciája egyébként abban van, hogy a lakas- termelés folyamatos, a víztermelés fejlődése viszont ugrásszerű. Nagyobbarányú előköz- művesítésre lenne szükség, hogy a vízellátás lépést tarthasson a város fejlődésével. Mi a helyi« a viztisrtitássat? — Az aktívszenes tisztítás, az akut helyzet felszámolásához hozzásegít, de még a laboratóriumi méretű kísérleteknél tartunk. «■ ■= De hisiefl, másfél é«« is erről szól — ígéri, Csakhogy akkor kiderült, hogy a hazai aktívszéntermelés nem tud számunkra elegendő mennyiséget biztosítani, s ami laboratóriumi körülmények között jó volt, az nem vált be nagyban Külföldi aktívszén után néztünk. Mást ott tartunk, hogy 'a laboratóriumi kísérletek befejeztével hamarosan indíthatunk egy tartályt nagyüzemi kísérlettel, s ha ez az egészségügyi követelményeknek megfelel, nincs akadálya, hogy jövő télre megkezdődjék az üzemszerű aktívszenes víztisztítás. Nem mondtunk le az őzonos tisztítás technológiájáról sem, dei ez pénzt és építési kapacitást igényel, ezenkívül szakmai viták is vannak még magáról a módszerről. Ha megy, a kettőt együtt kell alkalmazni, hogy egymást segítsék, tehermentesítsék. Hársfai István •lő minden olyan termelőszö- , kukorica szükség-táro'ák — szer. Hangulatteremtés és hangulatmérés ások tengernyi gond* * jót órabérben a nyakunkba venni magasztos, egyben gyötrelmes hivatás. A pécsi vágóhíd csarnokaiban, irodáiban és ebédlőjében időnként egy nyugdíjas tanár bukkan fel. Kikérdez, őt kérdezik és kérik. Messziről olyan az egész, mintha munka közben ráérősen két ember csevegne. Munkapszichológus? Nem. — Pali bácsi kérte, pszichológiai tanulmányt akar írni, szeretne munkásemberekkel foglalkozni. Vállalatunk alkalmazta. Most ő nálunk a panaszügyintéző. ügyeket intéz, tanácsokat ad, szervezi a továbbtanulást — mondja Bányász Béla, az Áilatforgalmi és Húsipari Vállalat munkaügyi vezetője. Panaszügyintézés, nyugdíjason, napi néhány órában. Mi van e mögött? Aki a munkások között jár-kel, csokrot gyűjthet a napi kis kínokból. Az egyik dolgozó bölcsődében szeretné elhelyezni gyermekét. Nyugdíjas tanár a vállalatnál Mit tegyen? A másiknak valamilyen igazolásra vart- szüksége a városból. A harmadik nem ismer egy jogszabályt. A negyedik tanácsra vár, milyen pályát válasszon a gyerek? Az ötödik maga akar továbbtanulni, szeretné ha előtte tanár készítené fel. A hatodik sérelmét szeretné előadni, s miután meghallgatták, mindjárt könnyebben érzi magát. S oki mindezt meghallgatja, összegyűjti és intézi: Vörös Pál nyugalmazott tanár. Matematika—fizika és pedagógia szakos, de tanulmányai során foglalkozott szociológiával és pszichológiával is. Negyven évi pedagógiai munka van mögötte. Évtizedek tapasztalata, nagy ismerete és ismeretsége ad alapot, hogy a dolgozókkal foglalkozzék. — Vörös tanár úrnak része van abban, hogy az elmúlt tanévben egyetlen ipari tanulónk sem bukott meg — mondja Bányász Béla. De nemcsak az ipari tanulókról van szó. A nyugdíjas tanár szervezi és irányítja a fiatal dolgozók továbbtanulását, korrepetálását. A vállalatnál az idén huszonötén általános iskolában, t'zenöten középiskolában, négy-öten főiskolán, huszonketten pedig szakmunkás iskolában kezdik vagy fejezik t^e a tanulást. Vörös Pál vallomása munkájáról : — A dolgozók munkahelyükön nemcsak mint munkaerők, hanem mint különböző problémákkal küzdő és élő emberek jelennek meg. Az ilyen •törődésnek van létjogosultsága. Meggyőződésünk, a dolgozók szívesen veszik, ha ügyes-bajos dolgaikban segítséget, tanácsot, eligazítást kapnak. Mindezzel szeretnénk elősegíteni a munkahelyi jó közhangulat megteremtését, erősítését. A munka mintegy féléve folyik, a kezdeti stádiumában van; Később a tapasztalatok részletes Vérté kelésére is sor kerül. Bányász Béla: — A dolgozók, amii a vezetőknek esetleg nem szívesen mondanak ' el, Pali bácsinak nyugodtan elmondják. Ez nekünk jó. Innen is értesülhetünk, milyen a közhangulat az üzemben. Tehát: panaszügyintézés 1 = hangulatteremtés és hangulatmérés. Van egy ember a vállalatnál, ok hez mindennel fordulhatunk, aki intéz helyettük, aki időt és fáradságot takarít meg számunkra. Mégcsak érte se kell menni, ő jön. Mit jmpndjak? Más vállalatoknál is vannak kis ügyek és intézniva-ók. Míklcjvóri Zoltán
