Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-14 / 273. szám

4 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. október 14. Miért nem jó a magyar film híre? Művészek és közéleti vezetők találkozója Aczél György elvtárs a Fegyveres E-ők Klubjában, Mellette balról Nagy József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára. Foto: Erb János Elutazott az eszéki pártmunkásküldöttség A Horvát Kommunisták Szövetsége Eszék Területi Konferen­ciájának küldöttsége: Dejan Rebics területi titkár, Zsejko Huber Eszék városi pártbizottságának elnökhelyettesei Tihomir Borzán, az Eszék városi Pártbizottságának titkára, Mato Provic, a vuko- vári területi pártbizottság titkára, Nikola Jukics, a vinkovci Te­rületi Pártbizottság titkára egy hetet töltött Baranyában, a Me­gyei Pártbizottság vendégeként. Látogatást tettek a Tanárképző Főiskolán, a Pécsi Bőrgyárban, a Pécs város Tanácsán, a Mecseki Szénbányák Vállalatnál, a siklósi, a szigetvári járásban, megte­kintették a játékfilmszemle rendezvényeit. Tegnap Pécsre érkezett Diago Kovacsevics, a Horvát Kom­munisták Szövetsége Eszék Területi Konferenciájának elnöke is, aki csatlakozott a dr. Jerszl István megyei titkár által kalauzolt eszéki küldöttséghez. Megtekintették a Csontváry Múzeumot, a TV-tornyot, majd a Mecsek Áruházat, ahol Farkas Imre, a BARA- NYAKER igazgatója mutatta be a bő készletű üzletet. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára szombaton délben — a megyei pártbizottság épüle­tében — baráti megbeszélést tartott az eszéki pártmunkások­kal. összegezék az egyhetes látogatás tapasztalatait. A vendégeink tegnap elutaztak Baranyából. Az udvari határ- átkelőhelyig Czégény József megyei titkár kísérte a jugoszláv vendégeket. Közös célért dolgozunk Nemzetiségi kiildötlváiaszió gyűlés Mohácson Felszállt Égg György, a KB lítfcára Is A filmszemle egyik tartalmos eseménye voit az utolsó nap délelőttjén a FÉK klubjában megrendezett beszélgetés, ame­lyen résztvettek Pécs és Bara­nya vezetői, a zsűri tagjai, a szemle néhány meghívott mű­vészvendége, s amelyen meg­jelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja is. Vitányi hón összefoglalta az előző napi vita tanulságait, majd Pozsgai Imre, a zsűri el­nöke tájékoztatta a jelenlévő­ket a zsűri péntek esti, hosz- szúra nyúlt vitájának főbb gondolatairól, anélkül termé­szetesen, hogy a hivatalos eredményhirdetésnek elébevó- gott volna. Bernics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a VII. Magyar Játékfilmszemle igaz­gatóra pedig arról adott rövid táiékoztatást, hogy a szemle eddigi eseményei, számadatai kedvező képet mutatnak mind a szervezettség, mind pedig a közönség érdeklődése szem­pontjából. A szel'emi izgalom hiánya Kovács András filmrendező Őzt az izgalmas kérdést fesze­gette hozzászólásában, hogy — noha Pécs várost és a megyét egyértelműen csak dicsérni le­het o vendéglátó feladatainak men‘elelő ellátásért — mi okoz­za, hogy hiányzik a szemléből az a fajta szellemi izgalom, ami a személyes beszélgetések- ben, a kötetlen vitákban, a pé­csi emberekkel, a szakmán kí­vül állókkal valá találkozások­ban évekkel ezelőtt olykor meg­nyilvánult. Ezért lenne igazán érdemes Pécsre jönni a filme­seknek — hangsúlyozta Kovács András —, így lehetne talán „felszikráztatni" azokat a szel­lemi erőket, amelyek itt a szem­lék alkalmával összejönnek. Jancsó Miklós filmrendező azt a kérdést, hogy miért rosszabb a magyar film híre, mint maga a magyar film, arról az oldalról vizsgálta, hogy miért nem keltik o mai magyar filmek ugyanazt az általános szellemi izgalmat, mint néhány évvel ezelőtt az „új hullám” kezdetén született magyar filmek tették? Vélemé­nye szerint múltunknak akkori éles, alapos és őszinte vizsgá­lata — a formai újításokkal egyetemben — találkoztak az ország egész társadalma szá­mára izgalmas és aktuális gondolatokkal. A magyar tár­sadalom viszont az utóbbi néhány évben hatalmasat vál­tozott, „ez már egy másik or­szág" — de ez nem tükröződik eléggé a legújabb filmekben. Fábri Zoltán már klasszikussá vált iskolájára utalva mondotta: Az élet izeit, szagát, hangula­tát kell visszaadnia a magyar filmnek, fel kell fedeznie az élet változásait, a valódi konf­liktusokat, egyszóval a jelenle­ginél nagyfokúbb életközelsé­get kell megvalósítania. Tigyi József professzor, a zsű­ri tagja arról beszélt, hogy a film és a közönség közti fázis- eltolódás még túlságosan nagy. Örkény István író viszont azt az óriási eredményt fejtegette, hogy a magyar film felzárkó­zott immár a többi művészet mellé, bekapcsolódott a ma­gyar művészet folyamatába amely „á Halotti beszédtől napjainkig” a nemzet öntuda­tának fölébresztését és ébren­tartását tartotta vállalt felada­tának. Makk Károly filmrendező a szakmának arról a dilemmájá­ról beszélt, hogy — úgy tűnik — be kell látni, hogy bizonyos filmek bizonyos közönségre hat­nak inkább, azaz csak egv- egy rétegre,- s lehetséges, hogy ezt eredmény gyanánt kell el­könyvelni, ahelyett, hogy min­den egyes esetben az egesz magyar társadalom érdeklődé­sét hiányolnák. Dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első; titkára egye­bek között példákkal igazolva mondta el, hogy a jó műalko­tásoknak kell bizonyos „érési idő", amíg nagyobb tábort hó­dítanak meg maguknak, amíg elérnek a tömegekhez. Termé­szetesen minden lehetséges eszközzel — s itt hangsúlyozta a forgalmazók, a sajtó, a kriti­ka felelősségét is — meg kell próbálni ennek az érlelődési idő­nek a minimumra csökkenteset. Leszögezte továbbá, hogy Pécs- Baranya továbbra is örömmel ad otthont a filmszemléknek, abban a biztos tudatban, hogy ez nem csak a magyar filmnek, Je az itteni emberek ízlés- és tudatformálásának is ügye, er­re utal többek között az a tény, hogy Baranyában - az ország más részeivel ellentét­ben — meqállt a mozilátogatók csökkenésének folyamata. Tízmillió illetékes Néhány más hozzászólás után Aczél György elvtárs mon­dott el néhány gondolatot. Hi­báztatta azt a föllelhető ten­denciát, hogy divatba jött oz embereket akkor is laikusnak ne­vezni, s ezáltal a véleményüket mellőzni, amikor pedig közös ügyekről van szó. Ez tízmillió illetékes ember országa — mon­dotta —, de a demokratizmus fejlesztésének természetesen fel­tétele és összetevője, hogy a „laikus illetékesek" nyelvén is meg lehessen vitatni a problé­mákat. Az üzemi demokráciára utalva beszélt arról, hogy en­nek kiszélesedése attól is függ, hogyan iskolázzuk az embere­ket, s hogy hogyan kérdezünk tőlük. Ezek az igazságok a filmmű­vészet jelenlegi gondjaira al­kalmazva azt jelentik, hogy fontos: meglegyen a művészek­ben a közlési vágy — a művé­szet egyik létfeltétele — és a szakadatlan erőfeszítések igé­nye és vállalása. Nem szabod lemondani a közönség megnye­réséről. De azt sem szabad el­felejteni, hogy valamikor keve­sen hitték volna, hogy például József Attila költészete ilyen iö- vid idő alatt egy egész, ország számára közérthető, elfogadott közös kinccsé válik Aczél e'v- társ kijelentette, hogy a pérs! szemlét jónak, hasznosnak tart­ja, de igaz az, hogy a közvet­len, őszinte beszélgetések, a protokoll formáit mellőző viták és eszmecserék lehetőségét va­lóban meq kell teremteni, hogy a szemlék még inkább alkotó légkörűvé váljanak. Beszélt ar­ról, hogy a kor, amiben élünk, rendkívül nehéz, bonyolult kor, az emberiség szempontjából is, de hazánk szerepének, felada­tainak, saját megoldandó gond­jainknak szempontjából is. Fi­gyelnek ránk a világban, s minden, amit teszünk, hallat­lan felelősséget kíván. A szo­cialista országokban a minden­ki számára hozzáférhető kultú­ra alapkérdés, s nekünk, meg­változott viszonyaink között, ezen az úton méginkább előre kell lépnünk. Éppen ezért nőtt meg a művészet szerepe, fele­lőssége is. S ehhez a legtöbbet kapják a művészek a vezetés­Aczél György látogatása a Művészen Szakközép sko.ában Aczél György, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tag­ja szombaton délelőtt — dr. Nagy Józsefnek, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának, Horváth Lajosnak, Baranya megye Tanácsa el­nökének, Takács Gyulának, a megyei — Papp Imrének, a Pécs városi Tanács elnök-helyet­tesének kíséretében — látoga­tást tett a pécsi Művészeti Szakközépiskolában. Gelencsér Géza Igazgatp, valamint szak­mai helyettesei köszöntötték a Központi Bizottság titkárát. Ge­lencsér Géza vázolta az iskola múltját, bemutatta jelenlegi helyzetét, s beszélt gondjaikról. Ezt követően Aczél György 4s a társaságában levő vezető sze­mélyiségek — megtekintették az iskola több műhelyét. Aczél György tegnapi prog­ramja során felkereste a Fegy­veres Erők Klubját. Megnézte az impozáns épület gazdagon be­rendezett könyvtárát, éttermét és több helyiségét. Aczél György tegnap a kora­délutáni órákban visszautazott Budapestre. , Nemzetiségi küldöttválasztó gyűlést tartott tegnap este Mo­hácson, a Bartók Béla Művelő­dési Házban a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövet­sége és a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsége. A jelentős eseményen résztvett többek között dr. Bihari Ottó, a Megyei Pártvégrehajtó Bizott­ság tagja, Borsos János, a Mo­hácsi városi Pártbizottság titká­ra, Fischer János, a Városi Ta­nács elnöke, dr. Krauth János, a Maqyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének elnöke és Filákovity István, a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége országos választmányá­nak tagja. Csepreghy Ferenc, a Hazafias Népfront Mohács városi Bizott­sága elnökének megnyitó szavai után a gyűlés szónoka, dr. Bi­hari Ottó, egyetemi tanár, a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság tagja a Megyei Pártbizottság nevében üdvözölte a megjelen­teket. Beszédében utalt arra, hogy a megyében több mint harminc településen laknak nemzetiségiek. A Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága létrejötte is azt a célt szolgálja, hogy a nemzetiségiek politikai, gazda­sági, kulturális fejlődését segít­se. Foglalkozott a nemzetiségiek helyzetével a Megyei Pártvégre­hajtó Bizottság és a Megyei Ta­nács meghatározta a tennivaló­kat. A továbbiakban megemlí­tette: a nemzetiségiek-lakta vá­rosok és községek vezető testü­letéiben résztvesznek a nemzeti­ségiek is, aktivan tevékenyked­nek. Ezután gazdasági helyze­tükről szólva meaállapította: szorgalmas, a szocializmust épi- I tő munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a községek, váro­sok fejlődéséhez, megtalálják a közösségben saját boldogulásu­kat is. Nemzetiségiek és magya­rok közös célért dolgoznak az elvtársiasság, a testvériség je­gyében. Egy-egy községben min­denki tudja, hogy ki német, ki horvát, szerb, magyar, — de ez semmi bonyodalmat nem okoz. - A közösségi érzés a szocializ­mus építésének talaján bontako­zott ki és egyre fejlődik, erősö­dik. A nemzetiségiek élnek kul­túrájuk ápolásának lehetőségé­vel. Beszédének további részében hangsúlyozta, hogy a néprajz­gyűjtő, hefytörténeti és honisme­reti munkának, kutatásoknak Baranya az egyik centruma. A nemzetiségi báziskönyvtár létre­jötte Mohácson, a nemzetiségi pedagógusképzés és továbbkép­zés segítése is ennek bizonyíté­kai. A Megyei Tanács és a nem­zetiségi szövetségek együttműkö­dési megállapodása is a nem­zetiségi politika szerves része. Befejezésül jó munkát kívánt a novemberben összeülő nemzeti­ségi kongresszusoknak, — ame­lyeken megyénk nemzetiségiéi is hallatják majd hangjukat. A nagy tapssal fogadott be­széd után felszólalt többek kö­zött dr. Krauth János — német nyelven -s Filákovity István — horvát nyelven. A gyűlés résztvevői megvá­lasztották a Mohács város nem­zetiségiéinek kongresszusi kül­dötteit, majd a Mohácsi Műve­lődési Központ délszláv klubjá­nak és a palotabozsoki német művészeti csoport nagysikerű műsorával ért véget a küldött­választó gyűlés. SIKLÓS ÉS VIDÉKÉ ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET az 5/1972. Bk. M. rendelet alapján a 14. sz. drávaszabolcsi vegyesboltjába, a 6. sz. márfai közös kezelésű bolt-italboltjába, a 17. sz. drávacsehi közös kezelésű bolt­italboltjába pályázatot hirdet, szakképzett boltvezetőknek, boltvezetői munkakör betöltésére. Pályázatok beküldési Határideje: 1973. okt. 19. Cím: ÁFÉSZ 7801 Siklós, Széchenyi u. 10. i töl - a bizalmat. H. E. Templom a Széchenyi tér alatt Ha csöpög az eső, ha nem, a régész s az alkalmi munka­társak — restaurátor, nyugdí­jas bányász, diák — ott ma­tatnak lent a fölfordulás kel­lős közepén az árokban. Né­hány téjékozatlan gépkocsi- vezető forgolódik a korlát mö­gött, néhány bámészkodó ha­jol az egyre mélyülő árok fölé, s néhányon most is szidják azokat, akik ezt a rumlit „ide csinálták”. Ezúttal alaptalanul. A Szé­chenyi téren vezetékfektetés folyt és — a Városi Tanács építési osztályának jóvoltából — eqyszerre dolgozott a DÉDASZ, a gázmű és a vízmű. Aztán egyre nehezebb Iqtt a mélyítés, jó kemény kövek ke­rültek a gép elé, s kiderüjjt, hogy a kövek faragottak, va­lami rendszer is van bennük... j A gázosok szóltak a múzeum­nak, ami akkor is „rendes do­log" volt, ha arra qondolunk, hogy mindössze pár lépést kel­lett megtenniük a kapuig. Kováts Valéria régész végig­mutat a kb. ötven méteres ár­kon : — Éppen a templomfal men­ten húzódik. Ott, azok az üregek kripták, az az oldalsó nagyobb üreg osszárium, vagy­is egy olyan gödör, amibe már a csontok kerültek, folyamato­san, mindig mészréteggel le­födve. Megtaláltuk, a Janus Pannonius u. felőli oldalon, a templom falónak hátsó sarkát, záróköveit is. Az a nagyobb, félkör alakú, lépcsőzetes kő­építmény belülről csatlakozott a templom ' falához. A több­ször átépített templom leg­felső járószintje mintegy'nyolc­van centi mélyen fekszik. Lemérték, lefényképezték mindazt, amit ez a kutatóárok — éppen olyan, mintha annak készült volna — láthatóvá tett, lementek mindenütt olyan mélységbe, amilyenbe csak lehetett, és pontos alaprajz készült a templomról. Milyen templom van hát a Széchenyi tér alatt? Egy kö­zépkori templom, Szent Berta­lanról elnevezett, amelyről igen sok forrás megemlékezik. A török hódoltságig működött, a törökök idejében elhanya­golták, lassan elpusztult, s mikor a dzsámit építették a templom köveit is felhasznál­ták az építkezéshez. A török időben az északi és keleti ré­szen a régi templom megma­radt falai amolyan kerítés­félét képeztek a dzsámi körül. 39-ben, amikor a dzsámi modern templom-része készült, Gosztonyi Gyula építész meg­kutatta itt a terepet, s meg­találta a templom déli és kö­zépső hajóját. Most megvan az északi pontos helye is. Tu­dományos kutatás szempont­jából azt az érdekességet bi­zonyította ez a mostani feltá­rás, hogy a Janus Pannonius és Déryné utcák vonalában húzódott végig a régi pécsi belváros egyik főútvonala, s a Széchenyi téren, vagyis a tér többszáz éves elődjén a mos­taninál északabbra zajlott az élet. A középkori kövek fölött mindössze 40 centiméteres út­alap van. Alatta már régeb­ben is fektettek csöveket. Hogy lehet, hogy korábban nem ütköztek ezekbe a kö­vekbe? — Találtunk átvágott kriptát is, egy észak—déli irányú esővízcsatorna megy át rajta. Biztosan nem lehetett könnyű munka átvágni a követ... De valószínű, hogy hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy Pécs alatt mindenütt üregek, pincék húzódnak, hisz itt a múzeum előtt is egy 18. századi pin­ce van, s nem vetettek rá ügyet Hétfőre a régészek végez­nek, mivel a szombatot. , va­sárnapot is munkára fordítják. Remélik, hoqy a jövő héten a Széchenyi téren ismét zavar­talan lehet a forgalom, h, e.

Next

/
Thumbnails
Contents