Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-14 / 273. szám
4 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. október 14. Miért nem jó a magyar film híre? Művészek és közéleti vezetők találkozója Aczél György elvtárs a Fegyveres E-ők Klubjában, Mellette balról Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. Foto: Erb János Elutazott az eszéki pártmunkásküldöttség A Horvát Kommunisták Szövetsége Eszék Területi Konferenciájának küldöttsége: Dejan Rebics területi titkár, Zsejko Huber Eszék városi pártbizottságának elnökhelyettesei Tihomir Borzán, az Eszék városi Pártbizottságának titkára, Mato Provic, a vuko- vári területi pártbizottság titkára, Nikola Jukics, a vinkovci Területi Pártbizottság titkára egy hetet töltött Baranyában, a Megyei Pártbizottság vendégeként. Látogatást tettek a Tanárképző Főiskolán, a Pécsi Bőrgyárban, a Pécs város Tanácsán, a Mecseki Szénbányák Vállalatnál, a siklósi, a szigetvári járásban, megtekintették a játékfilmszemle rendezvényeit. Tegnap Pécsre érkezett Diago Kovacsevics, a Horvát Kommunisták Szövetsége Eszék Területi Konferenciájának elnöke is, aki csatlakozott a dr. Jerszl István megyei titkár által kalauzolt eszéki küldöttséghez. Megtekintették a Csontváry Múzeumot, a TV-tornyot, majd a Mecsek Áruházat, ahol Farkas Imre, a BARA- NYAKER igazgatója mutatta be a bő készletű üzletet. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára szombaton délben — a megyei pártbizottság épületében — baráti megbeszélést tartott az eszéki pártmunkásokkal. összegezék az egyhetes látogatás tapasztalatait. A vendégeink tegnap elutaztak Baranyából. Az udvari határ- átkelőhelyig Czégény József megyei titkár kísérte a jugoszláv vendégeket. Közös célért dolgozunk Nemzetiségi kiildötlváiaszió gyűlés Mohácson Felszállt Égg György, a KB lítfcára Is A filmszemle egyik tartalmos eseménye voit az utolsó nap délelőttjén a FÉK klubjában megrendezett beszélgetés, amelyen résztvettek Pécs és Baranya vezetői, a zsűri tagjai, a szemle néhány meghívott művészvendége, s amelyen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja is. Vitányi hón összefoglalta az előző napi vita tanulságait, majd Pozsgai Imre, a zsűri elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a zsűri péntek esti, hosz- szúra nyúlt vitájának főbb gondolatairól, anélkül természetesen, hogy a hivatalos eredményhirdetésnek elébevó- gott volna. Bernics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a VII. Magyar Játékfilmszemle igazgatóra pedig arról adott rövid táiékoztatást, hogy a szemle eddigi eseményei, számadatai kedvező képet mutatnak mind a szervezettség, mind pedig a közönség érdeklődése szempontjából. A szel'emi izgalom hiánya Kovács András filmrendező Őzt az izgalmas kérdést feszegette hozzászólásában, hogy — noha Pécs várost és a megyét egyértelműen csak dicsérni lehet o vendéglátó feladatainak men‘elelő ellátásért — mi okozza, hogy hiányzik a szemléből az a fajta szellemi izgalom, ami a személyes beszélgetések- ben, a kötetlen vitákban, a pécsi emberekkel, a szakmán kívül állókkal valá találkozásokban évekkel ezelőtt olykor megnyilvánult. Ezért lenne igazán érdemes Pécsre jönni a filmeseknek — hangsúlyozta Kovács András —, így lehetne talán „felszikráztatni" azokat a szellemi erőket, amelyek itt a szemlék alkalmával összejönnek. Jancsó Miklós filmrendező azt a kérdést, hogy miért rosszabb a magyar film híre, mint maga a magyar film, arról az oldalról vizsgálta, hogy miért nem keltik o mai magyar filmek ugyanazt az általános szellemi izgalmat, mint néhány évvel ezelőtt az „új hullám” kezdetén született magyar filmek tették? Véleménye szerint múltunknak akkori éles, alapos és őszinte vizsgálata — a formai újításokkal egyetemben — találkoztak az ország egész társadalma számára izgalmas és aktuális gondolatokkal. A magyar társadalom viszont az utóbbi néhány évben hatalmasat változott, „ez már egy másik ország" — de ez nem tükröződik eléggé a legújabb filmekben. Fábri Zoltán már klasszikussá vált iskolájára utalva mondotta: Az élet izeit, szagát, hangulatát kell visszaadnia a magyar filmnek, fel kell fedeznie az élet változásait, a valódi konfliktusokat, egyszóval a jelenleginél nagyfokúbb életközelséget kell megvalósítania. Tigyi József professzor, a zsűri tagja arról beszélt, hogy a film és a közönség közti fázis- eltolódás még túlságosan nagy. Örkény István író viszont azt az óriási eredményt fejtegette, hogy a magyar film felzárkózott immár a többi művészet mellé, bekapcsolódott a magyar művészet folyamatába amely „á Halotti beszédtől napjainkig” a nemzet öntudatának fölébresztését és ébrentartását tartotta vállalt feladatának. Makk Károly filmrendező a szakmának arról a dilemmájáról beszélt, hogy — úgy tűnik — be kell látni, hogy bizonyos filmek bizonyos közönségre hatnak inkább, azaz csak egv- egy rétegre,- s lehetséges, hogy ezt eredmény gyanánt kell elkönyvelni, ahelyett, hogy minden egyes esetben az egesz magyar társadalom érdeklődését hiányolnák. Dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első; titkára egyebek között példákkal igazolva mondta el, hogy a jó műalkotásoknak kell bizonyos „érési idő", amíg nagyobb tábort hódítanak meg maguknak, amíg elérnek a tömegekhez. Természetesen minden lehetséges eszközzel — s itt hangsúlyozta a forgalmazók, a sajtó, a kritika felelősségét is — meg kell próbálni ennek az érlelődési időnek a minimumra csökkenteset. Leszögezte továbbá, hogy Pécs- Baranya továbbra is örömmel ad otthont a filmszemléknek, abban a biztos tudatban, hogy ez nem csak a magyar filmnek, Je az itteni emberek ízlés- és tudatformálásának is ügye, erre utal többek között az a tény, hogy Baranyában - az ország más részeivel ellentétben — meqállt a mozilátogatók csökkenésének folyamata. Tízmillió illetékes Néhány más hozzászólás után Aczél György elvtárs mondott el néhány gondolatot. Hibáztatta azt a föllelhető tendenciát, hogy divatba jött oz embereket akkor is laikusnak nevezni, s ezáltal a véleményüket mellőzni, amikor pedig közös ügyekről van szó. Ez tízmillió illetékes ember országa — mondotta —, de a demokratizmus fejlesztésének természetesen feltétele és összetevője, hogy a „laikus illetékesek" nyelvén is meg lehessen vitatni a problémákat. Az üzemi demokráciára utalva beszélt arról, hogy ennek kiszélesedése attól is függ, hogyan iskolázzuk az embereket, s hogy hogyan kérdezünk tőlük. Ezek az igazságok a filmművészet jelenlegi gondjaira alkalmazva azt jelentik, hogy fontos: meglegyen a művészekben a közlési vágy — a művészet egyik létfeltétele — és a szakadatlan erőfeszítések igénye és vállalása. Nem szabod lemondani a közönség megnyeréséről. De azt sem szabad elfelejteni, hogy valamikor kevesen hitték volna, hogy például József Attila költészete ilyen iö- vid idő alatt egy egész, ország számára közérthető, elfogadott közös kinccsé válik Aczél e'v- társ kijelentette, hogy a pérs! szemlét jónak, hasznosnak tartja, de igaz az, hogy a közvetlen, őszinte beszélgetések, a protokoll formáit mellőző viták és eszmecserék lehetőségét valóban meq kell teremteni, hogy a szemlék még inkább alkotó légkörűvé váljanak. Beszélt arról, hogy a kor, amiben élünk, rendkívül nehéz, bonyolult kor, az emberiség szempontjából is, de hazánk szerepének, feladatainak, saját megoldandó gondjainknak szempontjából is. Figyelnek ránk a világban, s minden, amit teszünk, hallatlan felelősséget kíván. A szocialista országokban a mindenki számára hozzáférhető kultúra alapkérdés, s nekünk, megváltozott viszonyaink között, ezen az úton méginkább előre kell lépnünk. Éppen ezért nőtt meg a művészet szerepe, felelőssége is. S ehhez a legtöbbet kapják a művészek a vezetésAczél György látogatása a Művészen Szakközép sko.ában Aczél György, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja szombaton délelőtt — dr. Nagy Józsefnek, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának, Horváth Lajosnak, Baranya megye Tanácsa elnökének, Takács Gyulának, a megyei — Papp Imrének, a Pécs városi Tanács elnök-helyettesének kíséretében — látogatást tett a pécsi Művészeti Szakközépiskolában. Gelencsér Géza Igazgatp, valamint szakmai helyettesei köszöntötték a Központi Bizottság titkárát. Gelencsér Géza vázolta az iskola múltját, bemutatta jelenlegi helyzetét, s beszélt gondjaikról. Ezt követően Aczél György 4s a társaságában levő vezető személyiségek — megtekintették az iskola több műhelyét. Aczél György tegnapi programja során felkereste a Fegyveres Erők Klubját. Megnézte az impozáns épület gazdagon berendezett könyvtárát, éttermét és több helyiségét. Aczél György tegnap a koradélutáni órákban visszautazott Budapestre. , Nemzetiségi küldöttválasztó gyűlést tartott tegnap este Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Házban a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. A jelentős eseményen résztvett többek között dr. Bihari Ottó, a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság tagja, Borsos János, a Mohácsi városi Pártbizottság titkára, Fischer János, a Városi Tanács elnöke, dr. Krauth János, a Maqyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke és Filákovity István, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége országos választmányának tagja. Csepreghy Ferenc, a Hazafias Népfront Mohács városi Bizottsága elnökének megnyitó szavai után a gyűlés szónoka, dr. Bihari Ottó, egyetemi tanár, a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság tagja a Megyei Pártbizottság nevében üdvözölte a megjelenteket. Beszédében utalt arra, hogy a megyében több mint harminc településen laknak nemzetiségiek. A Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága létrejötte is azt a célt szolgálja, hogy a nemzetiségiek politikai, gazdasági, kulturális fejlődését segítse. Foglalkozott a nemzetiségiek helyzetével a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság és a Megyei Tanács meghatározta a tennivalókat. A továbbiakban megemlítette: a nemzetiségiek-lakta városok és községek vezető testületéiben résztvesznek a nemzetiségiek is, aktivan tevékenykednek. Ezután gazdasági helyzetükről szólva meaállapította: szorgalmas, a szocializmust épi- I tő munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a községek, városok fejlődéséhez, megtalálják a közösségben saját boldogulásukat is. Nemzetiségiek és magyarok közös célért dolgoznak az elvtársiasság, a testvériség jegyében. Egy-egy községben mindenki tudja, hogy ki német, ki horvát, szerb, magyar, — de ez semmi bonyodalmat nem okoz. - A közösségi érzés a szocializmus építésének talaján bontakozott ki és egyre fejlődik, erősödik. A nemzetiségiek élnek kultúrájuk ápolásának lehetőségével. Beszédének további részében hangsúlyozta, hogy a néprajzgyűjtő, hefytörténeti és honismereti munkának, kutatásoknak Baranya az egyik centruma. A nemzetiségi báziskönyvtár létrejötte Mohácson, a nemzetiségi pedagógusképzés és továbbképzés segítése is ennek bizonyítékai. A Megyei Tanács és a nemzetiségi szövetségek együttműködési megállapodása is a nemzetiségi politika szerves része. Befejezésül jó munkát kívánt a novemberben összeülő nemzetiségi kongresszusoknak, — amelyeken megyénk nemzetiségiéi is hallatják majd hangjukat. A nagy tapssal fogadott beszéd után felszólalt többek között dr. Krauth János — német nyelven -s Filákovity István — horvát nyelven. A gyűlés résztvevői megválasztották a Mohács város nemzetiségiéinek kongresszusi küldötteit, majd a Mohácsi Művelődési Központ délszláv klubjának és a palotabozsoki német művészeti csoport nagysikerű műsorával ért véget a küldöttválasztó gyűlés. SIKLÓS ÉS VIDÉKÉ ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET az 5/1972. Bk. M. rendelet alapján a 14. sz. drávaszabolcsi vegyesboltjába, a 6. sz. márfai közös kezelésű bolt-italboltjába, a 17. sz. drávacsehi közös kezelésű boltitalboltjába pályázatot hirdet, szakképzett boltvezetőknek, boltvezetői munkakör betöltésére. Pályázatok beküldési Határideje: 1973. okt. 19. Cím: ÁFÉSZ 7801 Siklós, Széchenyi u. 10. i töl - a bizalmat. H. E. Templom a Széchenyi tér alatt Ha csöpög az eső, ha nem, a régész s az alkalmi munkatársak — restaurátor, nyugdíjas bányász, diák — ott matatnak lent a fölfordulás kellős közepén az árokban. Néhány téjékozatlan gépkocsi- vezető forgolódik a korlát mögött, néhány bámészkodó hajol az egyre mélyülő árok fölé, s néhányon most is szidják azokat, akik ezt a rumlit „ide csinálták”. Ezúttal alaptalanul. A Széchenyi téren vezetékfektetés folyt és — a Városi Tanács építési osztályának jóvoltából — eqyszerre dolgozott a DÉDASZ, a gázmű és a vízmű. Aztán egyre nehezebb Iqtt a mélyítés, jó kemény kövek kerültek a gép elé, s kiderüjjt, hogy a kövek faragottak, valami rendszer is van bennük... j A gázosok szóltak a múzeumnak, ami akkor is „rendes dolog" volt, ha arra qondolunk, hogy mindössze pár lépést kellett megtenniük a kapuig. Kováts Valéria régész végigmutat a kb. ötven méteres árkon : — Éppen a templomfal menten húzódik. Ott, azok az üregek kripták, az az oldalsó nagyobb üreg osszárium, vagyis egy olyan gödör, amibe már a csontok kerültek, folyamatosan, mindig mészréteggel lefödve. Megtaláltuk, a Janus Pannonius u. felőli oldalon, a templom falónak hátsó sarkát, záróköveit is. Az a nagyobb, félkör alakú, lépcsőzetes kőépítmény belülről csatlakozott a templom ' falához. A többször átépített templom legfelső járószintje mintegy'nyolcvan centi mélyen fekszik. Lemérték, lefényképezték mindazt, amit ez a kutatóárok — éppen olyan, mintha annak készült volna — láthatóvá tett, lementek mindenütt olyan mélységbe, amilyenbe csak lehetett, és pontos alaprajz készült a templomról. Milyen templom van hát a Széchenyi tér alatt? Egy középkori templom, Szent Bertalanról elnevezett, amelyről igen sok forrás megemlékezik. A török hódoltságig működött, a törökök idejében elhanyagolták, lassan elpusztult, s mikor a dzsámit építették a templom köveit is felhasználták az építkezéshez. A török időben az északi és keleti részen a régi templom megmaradt falai amolyan kerítésfélét képeztek a dzsámi körül. 39-ben, amikor a dzsámi modern templom-része készült, Gosztonyi Gyula építész megkutatta itt a terepet, s megtalálta a templom déli és középső hajóját. Most megvan az északi pontos helye is. Tudományos kutatás szempontjából azt az érdekességet bizonyította ez a mostani feltárás, hogy a Janus Pannonius és Déryné utcák vonalában húzódott végig a régi pécsi belváros egyik főútvonala, s a Széchenyi téren, vagyis a tér többszáz éves elődjén a mostaninál északabbra zajlott az élet. A középkori kövek fölött mindössze 40 centiméteres útalap van. Alatta már régebben is fektettek csöveket. Hogy lehet, hogy korábban nem ütköztek ezekbe a kövekbe? — Találtunk átvágott kriptát is, egy észak—déli irányú esővízcsatorna megy át rajta. Biztosan nem lehetett könnyű munka átvágni a követ... De valószínű, hogy hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy Pécs alatt mindenütt üregek, pincék húzódnak, hisz itt a múzeum előtt is egy 18. századi pince van, s nem vetettek rá ügyet Hétfőre a régészek végeznek, mivel a szombatot. , vasárnapot is munkára fordítják. Remélik, hoqy a jövő héten a Széchenyi téren ismét zavartalan lehet a forgalom, h, e.
