Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-14 / 273. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio XXX. évfolyam, 273. szám 1973. október 14., vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Veszélyes utazás Régóta figyelem, mint dicsőül meg évről évre a baranyai könnyűipar a világpiacon. A termelés és a kivitel ütemesen és gyorsan növekszik. Ha időnként itt-ott adódnak is hullámvölgyek, egészében töretlen a fejlődés. Mindig tudnak alkalmazkodni a világpiac gyorsan változó igényeihez, mindig tudnak újítani. Ott vagyunk és tájékozódunk a világpiacon, figyelünk a vevőkre és a versenytársakra, alkalmazkodunk. Ez erény. De vajon mindig csak alkalmazkodnunk kell? Menni a mások feje és mások igénye szerint? Nem szorult "belénk annyi ügyesség és ötletesség, mint Monsieur X-be vagy Mister Y-ba? Mi nem találhattuk volna ki a mini és maxi vonalakat, a bunkóorrú- bunkósarkú cipőt és a farmer- nadrágot, a bőringet és a bőrszoknyát? Mi nem tudunk csodát. divatőrületet csinálni, amir vei csak egyéflül mi vagyunk a' piacon? Nem vitás, aki átváltja a váltót a világpiacra vezető vágányokra, s az egészet nem kirándulásnak tekinti, a pirosban is tovább akar menni, annak mindig a vevőket bámulatba ejtő csodákon kell törnie a fejét. Kis ország vagyunk, ahhoz nincs elégséges termelési hátterünk, hogy befolyásolni tudjuk a világgazdasági folyamatokat. Ez igaz. De ezt nem szabad sorscsapásként felfogni. A korlátok között mozgási lehetőségeink sokszor jóval nagyobbak, mint a nagy gazdaságoké. Ali ez különösen az olyan időszakokra, amikor pangás van a piacokon. Hadd idézzem Kozma professzor szellemes hasonlatát: „A forgalmi dugóban, amikor az autóbuszok tehetetlenekké válnak, a kerékpározók még mindig előre tudnak haladni.” Könnyűiparunk tőkés kivitelének fokozása fontos nemzetgazdasági érdek. Elsősorban azért, mert a könnyűipar alapanyagainak tetemes részét kemény valutáért éppen a tőkés országokból szerzi be. Mármost, ha az alapanyagokat feldolgozzuk és visszavisszük a tőkés piacokra, mindez tiszta eleven munkaexportnak számit, ügyességünkért és munkánkért kemény valutával fizetnek. Formáljuk hát ezeket a drága alapanyagokat minél több munkával és ötletes- séggel, a születendő termékek minél magasabb színvonalon és teljesebben elégítsék ki a külföldi vevők ipényeit, akik ennek fejében hajlandók megfizetni a magasabb árat is! * Szó sincs róla, hogy köny- nyűiparunk nem ezt a vonalat követné, hiszen a pécsi és baranyai bőr. cipő, kesztyű, konfekció és bútor ma már egyáltalán nem az, mint volt tíz, de akár öt évvel ezelőtt, annál sokkal igényesebb kidolgozású és értékesebb, több ötletet leheltek belé, több munkát adtak hozzá. De ennél még több kell! Elsősorban az a szemlélet és alapállás, hogy nemcsak alkalmazkodni, de elébe is kell ménni a világpiaci igényeknek. Olykor diktálnunk is kell. A külföldi vevőket ámulatba ejtő magyar könnyűipari remekművekkel, amilyenekkel csak egyedül mi vagyunk a piacon. Szemlélet és alapállás. Itt előszeretettel idézem a japánokat. Amikor a fejükbe vették, hogy motorkerékpárokat adnak el Európának és a világnak olyan terméket választottak, amelyről már mindenki azt hitte, kész, befejezett téma, nincs mit rajta újítani. A japánok mégis megbolondították a világot. A kor szellemének megfelelően új divatot csináltak. Megfiatalították a motorkerékpárt, mindenféle mütyüröket raktak rá, felsrófolták kétszázra a sebességet, és erre a „lóra” ültették fel a nyugati fiatalokat. Az eredmény: a lábuknál hevert a piac. Pedig a versenytársaknak sokkal nagyobb a hagyományuk a motorkerékpár-gyártásban, s úgy hiszem, Nyugat- Európának nem kell'szakmai tudásért Japánba mennie. Mit akarok mondani. Ne legyünk japánabbak a japánoknál! De a szemléletet el kellene tanulnunk tőlük! Nincs lehetetlen és nincs távolság. Vállalkozni kell és meglepni a világot, megelőzni a versenytársakat. Hinni ebben, hogy lehet. Élénk figyelem mindenre, soksok fejtörés és kísérletezés, elszántság és eltökéltség, maga- biztosság és erőszakosság, energia és fantázia. Produktumaink folytonos megújítása. Amikor a legjobban fut egy termékünk, ne az üzleti sikernek örvendezve dörzsölgessük a kezünket, hanem azért, mert már a páncélszekrényben lapulnak a következő évek sikertermékeinek tervei, már a magunkénak érezhetjük a holnapot. Könnyűipari termékeink világpiaci sikere elsősorban a gyártmányfejlesztésen, a modellezésen áll vagy bukik, hiszen a könnyűipari termékek a fejlett tőkés országokban többnyire divatiükkeknek számítanak, a divat pedig folyton változik. Nagy feladat és felelősség nyugszik tehát a sikertermékek kovácsainak vállán, azokén is, akilf megteremtik, azokén is, akik eladják. Fontos, hogy együtt, egy asztalnál közösen fogalmazzák meg,'mi is az, amivel meglepik vevőiket. Minden észrevételt és ötletet meg kell hallgatni, minden jó és merész ötletet és újítást tárt karokkal fogadni és felkarolni. Szakmai gőgnek, irigykedésnek, kishitűségnek helye nincs. Aki pedig valami igazán újat és nagyszerűt tett le az osztóira, attól nem szabad sajnálni a pénzt. Ebből lesz holnap még több pénz. Tiidom, sok vállalati embernek már régen ott a száján; és a nagyobb ösztönzők az exportra? Ez is igaz. De nem szabad mindent csak ettől várni, amikor ez adottság, hanem éppen adottságnak tekinteni és felülemelkedni rajta, őgy, hogy első- sorbarí a gyárkapun belül teremtsék meg a feltételeket és az ösztönzőket az újra. Aki átváltja a váltót a világpiacra vezető vágányokra, az ott nem válthat életbiztosítást. Veszélyes utazás. Kockázatot vállal, amikor is az egyik évben vastagabb, a másik évben esetleg vékonyabb a boríték. Ahhoz, hogy egy kicsikét is biztonságban érezhesse magát, újra meg újra be kell fűtenie a mozdonyt M. L Vígét ért a Vil. pécsi filmszemle A TARTALOMBÓL Pécs vízgondjairól * Templom a Széchenyi tér alatt i * Fiatalok Irodalmi összeállítás * Az igazi áldozat * V Dánia— Magyarország Vélemények a mérkőzésről Záróünnepség a Kossuth filmszínházban ♦ Fődíjat kapott a Fotográfia Eseményekben gazdag, szikes és mozgalmas hét után tegnap este véget ért a VII. Magyar Játékfilmszemle rendezvénysorozata. A program keretében a filmbemutatók telt házak előtt peregtek: hét sikeres művész- közönség találkozót rendeztek, és számos előadóművész szerepelt a vendégek előtt és á különböző művelődési házakban. A záróünnepséq tegnap este zajlott le a Petőfi Filmszínházban.. A közönség soraiban jelen volt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József,' a Városi Pártbizottság titkára és Wieder Béla, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke. Fél nyolc után megszólalt a Himnusz, majd Poór Klára ív- riporter felkérte a zsűri elnökét, dr. Pozsgai Imrét, a Társadalmi Szemle helyettes főszerkesztőjét a zárszó elmondására. Mérlegkészítés Dr. Pozsgai Imre zárszavában kiemelte a VII. Magyar Játék- filmszemle egyik fontos tanulságát. Ezt a fórumot nem a megszokás, hanem filmművészet és közönség közvetlen kapcsolatának és a magyar film önvizsgálatának, a mérleg- készítésnek az igénye élteti. Baranya és Pécs város vezető intézményei méltó feltételeket és jó közéleti atmoszférát teremtettek a szemléhez. A közönség pedig számos alkalommal tanújelét adta a mag/ar film iránti őszinte ragaszkodásának. A filmvitában, eszmecserékben és a zsűri munkájában színesen, gazdagon fogalmazódtak meg a filmművészetünkkel kapcsolatos problémák, gondok. A szónok ezek közül idézve néhányat, kifejtette: A viták vezérfonala a társadalmi valóság és a filmben ábrázolt valóság összehasonlítása volt. Főleg az, hogy a moi magyar film hozzájárul-e a társadalom önmegismeréséhez és ezzel a megváltoztatásához. Valóban közéleti-e a magyar film? — vállalt programja szerint — vagy letért erről az útról? A pécsi filmszemle 1973- ban azt állapíthatja meg. hogy o magyar film hűséges korábbi programjához, de felhívja a figyelmet a megtorpanás jeleire is, vagy a művészi megfogalmazás színvonalában, vagy a problémaérzékenységben. Szóba került a film és közönség kapcsolata is. Erre vonatkozóan a zsűri elnöke megjegyezte, hogy a közérthetőség vulgáris igényeinek kielégítése a közönségnek és a műnek egyaránt rosszat tenne. A művész, ha értelmes filmet alkot, ezzel megtesz mindent azért, hogy az előbb vagy utóbb közérthető legyen. A nagyobb feladat a hatalmas társadalompolitikai, kulturális küldetés, a közönség befogadóképességének növelése. Zolnay Pál, a Fotográfia rendezője átveszi a födijat. A magyar film nagyhatású művészet, azzá tette a haza' valósággal megteremtett orga nikus kapcsolata. Ez a kap esolat élteti filmművészetünket, Értékes alkotások A zsűri nagy felelősséggel, hosszú vita és mérlegelés után döntött arról, hogy a szemlén való részvétel jogát elért rangos, értékes alkotások megteremtői közül kik kapják meg a díjakat —, mondotta a bizottság elnöke, majd a döntés eredményét ismertetve — a közönség lelkes tapsa közepette — átnyújtotta a szemle 100 000 forintos fődíját a Zolnay Pál rendezte Fotográfia című film alkotóinak. (A díj összege a film hat alkotóművésze között oszlik meg.) A legjobb rendezés díját Bacsó Péternek, a Harmadik nekifutás című film rendezőjének Ítélték oda. A legjobb operatőri munkáért Kende Jánost jutalmazta a zsűri, mindenekelőtt a Petőfi 73, valamint a versenyben ugyancsak szereplő Utazás Jakabbal című film operatőri munkájáért. A legjobb forgatókönyv díját Kovács Andrásnak, A magyar ugaron írójának és rendezőjének, a legjobb női alakítás díját Dra- hota Andrea színművésznek, A magyar ugaron női főszereplőjének: a legjobb férfi alakítás díját pedig Bencze Ferencnek, a Kolozsvári Magyar Színház művészének, a Plusz-minusz egy nap című film főszereplőjének ítélte oda a zsűri. Baranya ajándéka Ezt követően Bernics Ferenc, a VII. Magyar Játékfilmszemle igazgatója Baranya megye és Pécs város elismeréseképpen megemlékezett a Fábrí-életmű- vet bemutató sorozatról és átnyújtotta Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas, Kiváló művésznek a megye és a város ajándékát, egy szép eozin vázát. A zsűri elnöke ezután hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a szemlét, majd megkezdődött a záróaktus ünnepi bemutatója: Sándor Pál Régi idők focija című új filmjének Jordánia is belépett a háborúba Amman, Beirut: A hírügynökségek gyorshírben jelentettek; Jordánia szombaton cetben belépett a közel-keleti háborúba. Egy katonai szóvivő az ammani rádióban a következőket olvasta föl: „Jordánia haderejének* egy részét Szíriába küldte, hogy ott katonai kötelességének eleget tegyen s a szent arab földet meg« védelmezze”. Az idézett katonai szóvivő szerint a Jordániái „elit alakulatok* egy részéről van szó. A legfrissebb hadihelyzet Szombaton délelőtt heves harcok folytak a szíriai front egész hosszában. Tel Aviv-i közlések szerint a támadó izraeli ékek tovább nyomultak előre és le* küzdték a velük szemben felvonuló iraki erők ellenállásit. Damaszkuszi és környékét három izraeli légitámadás érte. AI szíriai légvédelem tiienegy izraeli repülőgépet lőtt le — többségüket rakétákkal — közölték Damaszkuszban. A szuezi fronton az egyiptomi erők folytatták az Izraeltől visszahódított területek védőállásainak megerősítését — a többi között légvédelmi rakétákkal. A beiruti An Nahar értesülése szerint megérkeztek a Szíriái frontra az első szaud-ará- biai segélycsapatok. Böcz Sándor, az MII tudósítója jelenti: Egyiptom intenzív diplomáciai erőfeszítéseket fejt ki annak ér- / dekében, hogy az olajtermelő r arab országok a fokozódó energiaválságot kihasználva összehangolt nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra közel- keleti politikájának megváltoztatása végett. Az egyiptomi kezdeményezés időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a bejelentés, hogy Washington új fegyver- és hadianyagszállítmányokkal pótolja Izrael háborús • veszteségeit, felidézve ezzel a konfliktus kiszélesítésének veszélyét. Különösen aggasztóak az arról szóló hírek, hogy az amerikai kormányzat nagy mennyiségű Phantom-tipusú repülőgépet és harckocsit szándékozik az izraeli hadvezetés rét*« delkezésére bocsátani, Szajed Morei egyiptomi elnöki tanácsadó azzal a céllal járt Sraud-Arábiában és Kuvaitban, hogy hatékony lépésre bírja rá a két befolyásos olajtermelő ország vezetőjét. Kuvariból Katarba és Abu-Dhabiba utazik. Figyelemre méltó fejlemény, hogy Fejszal szoud-arábiai uralkodó máris sürgős figyelmeztető üzenetet intézett Nixon amerikai elnökhöz. Kadhafi líbiai elnök egy héttel az arab-izraeli harcok fel- lángolasa után közölte Szódat elnökkel, hogy kész or'szágo minden erőforrását a felszabadító harc szolgálatába állítani. Egyelőre nem ismeretes, hogy ez az ígéret magában foglalia-e a líbiai íégieiő és szárazföldi csapatok harci bevetését. Asraf Marvan, Szádot tájékoztatási titkára pénteken Líbiába repült, ahonnan továbf: utazik Tunéziába, Alqériába, Marokkóba és Jugoszláviába. Az egyiptomi államfő megbízottja útján üzen©- tét intéz az említett áilqjnok vezetőihez. Heikal, az AI Ahram főszerkesztője szombati cikkében kifejti, hogy mivel az arab olajtermelő országok tartják kezükben a térséghez fűződő amerikai érdekek kulcsát, ezekre hárul a feladat, hogy haladéktalanul nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra. 4
