Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-06 / 235. szám

1973. szeptember 6. D U N A M T U l i N * / , 0 Hatszázhúszrói 11QQ forintra emelték a felvásárlási árat A szójatermesztés jövője Kutatók a bicsérdi parcellákon HÉTVÉGI HAZAK, KERTEK MECSEK ALJA-CSERKÚT SZOMSZÉDSÁGÁBAN. Fotó: Erb János Újabb fejlemény a jégelhárítási programban Meghatározták a kilövő állomások Megkezdték Tegnap, szerdán folytatódott Bicsérden a szójatermesztési és fajtabemutató. Dr. Kurnik Ernő professzor, akadémikus a mint­egy 300 érdeklődő üdvözlése után átadta a szót Kasza Bé­lának, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osz­tályvezetőjének. — Métermózsánként 620 fo­rintról 1100 forintra nőtt a szó- jo felvásárlási ára, — tájékoz­tatott Kasza Béla. - Az árren­dezés része azoknak a fon'os intézkedéseknek, amelyeket a kormány a hazai szójatermesz­tés fellendítése érdekében tett és tesz. Korszerű állattartás nincs táp nélkül, táp szója nél­kül. Az, hogy hazai állattenyész­tésünk termelékenységével nem lehetünk elégedettek, szorosan összefügg a világjelenségként tapasztalható fehérjetakarmány- hiánnyal. A szója világpiaci ára felszökött, azonkívül mind oz USA, mind Kanada az exportot csökkentő rendelkezések meg­hozatalát határozta el. Ma­gyarország állattenyésztésének jövője azonban nem függhet a világpiac eseményeitől. Ha­zánkban, Baranya megyében, főként a Dráva, a szomszédos Tolnában a Duna melletti terü­letek, ezeken kívül pedig Bács, Győr—Sopron, Vas és Borsod megye egyes tájai bizonyultak I. osztályú szójatermővidékek- nek. Mindennel számolva úgy találtuk, hogy hazánkban jövő­re 10-12 ezer hektáron, 1975- ben már 20—25 ezer hektáion termesztünk szép eredmények­kel szóját. Ezzel többek között megelőzzük azt, hogy a nép­négymillió forint értéket termel­tek a szénbányászok többlet- munkával a vietnami népnek. Gergely László arról szólott, hogy erős és mind erősebbé lesz a fiatalokban a béke iránti felelősség és ezért hajlandók mindent megtenni. Dr. Szűcs Endre méltatta a mintegy 55 ezer vöröskeresztes aktivista fá­radhatatlan munkáját, amely­nek eredménye a kimagasló véradási eredmény Baranyában. Az aktivistáknak, a véradóknak köszönetét mondott emberbará­ti cselekedetükért. Dr. Görcs László a tanulóifjúság békesze- retetét és akaratát mondta el sokéves tapasztalatai alapján és hangsúlyozta, hogy erre min­dig számítani lehet, mert a bé­ke a fiatalság legtermészete­sebb törekvése. Remenyik Ernő az egyik komlói terület lakóinak politikai állásfoglalását ismer­tette, melynek fő jellemzője: tettek a békéért. Dr. Gyöngyösi lánosné javaslatot terjesztett a konferencia elé, melyet egyhan­gúlag elfogadtak. A megyei bé­kekonferencia résztvevői távira­tot küldtek Chile budapesti kö­vetségére. Ebben kifejezésre jut­tatták, hogy elítélik a nemzet­közi imperializmus aknamunká­ját és szolidaritást vállalnak a népi egység kormányával, a mögötte felsorakozó chileiekkel. Boda György arról szólott, hogy Mohácson, munkahelyén és a városban milyen, szép eredmé­nyeket hozott eddig a békemoz­galom. Pápai lenő azt a kíván­ságát fejezte ki, hogy a fiata­lokkal fontos megismertetni nagyapáik és apáik háborús szenvedéseit, hogy ennek nyo­mán még jobbon értékelni tud­ják a békét és megőrzéséért te­gyenek meg mindent. Varga György arról beszélt, hbgy a többnemzetiségü Majson milyen erős és egységes a békeakarat, a segítőkészség. A békekonferencia hozzászó­lásait Darvasi István, az Orszá­gos Béketanács tagja, a Ma­gyar Hírlap főszerkesztője zár­ta. Köszöntötte g megye béke- harcosait, megköszönte az ered­ményes munkát, amit az utóbbi években végeztek. Külpolitikai értékelésében arra hívta fel a gazdaság a tervezetten felül évi 40—50 millió dollárért vásá­rolja a szóját — javarészt tőkés partnerektől. A hazai termelés biztonságát garantálja az Fiit és Szuper-Elit vetőmag, a szük­séges gépek biztosítása, terme­lési központok és szaktanács- adói hálózat létesítése. — Bár a szója közismerten abraknövény - folytatta oz elő­adó — a további feldolgozását megelőző hőkezelés miatt olaj­ipari feldolgozása is szükséges. A magyar olajipar 1975 végéig évi 45 ezer tonna hazai termé­sű szója feldolgozására lesz ké­pes. A kutatók ezt követően vé- I gigkalauzolták vendégeiket a kísérleti parcellákon. Megismer­tették őket az egyes fajták sa­játosságaival és lehetőséget nyúitottak arra, hogy működés közben lássák a szója vetését, növényvédelmét, betakarítását végző magyar, szovjet, NDK és amerikai gyártmányú gépeket. A vendéglátók ismételten hang­súlyozták, hogy a hazánkban már bevált kukoricagépsorok bármelyike csekély kiegészítés­sel alkalmassá tehető szójater- mesztésre. A szakemberek köré­ben különös elismerést érde­melt ki a zárt kabinnal fel­szerelt szovjet SZK 5 mintájú kombájn, amelynek segítségé­vel szinte szemveszteség nélkül takarítható be a szója. A vendégek délután Tolna megyébe, az alsó-tengelici kí­sérleti gazdaságba látogattak, ahol az immár nagyüzemi ipar­szerű szójatermesztés tapaszta­lataival ismerkedtek. figyelmet, hogy a béke tartós­ságához, állandósításához a je­lenben sem elég a kormányok jószándéka. A döntő, hogy a béke erői nemzetközi méretek­ben hogyan érvényesítik akara­tukat, mert ez a legfőbb meg­határozó. A nép, a népek aka­ratával szemben egy kormány sem képes cselekedni, bizonyít­ja ezt az utóbbi 25 év és a je­len - hangsúlyozta többek kö­zött. Ezután az Országos Béketa­nács elnöksége nevében kitün­tető jelvényt adott át kiemelke­dő tevékenységéért Kövesái Gusztáv, Szabó Sándor, ifj. Ge­ro József, Lábodi Géza aktivis­táknak. A Baranya megyei békekon­ferencia résztvevői megválasz­tották a Vili. békekongresszus küldötteit. A küldöttek: Molnár lózsefné, Adóm Mihály, Bara­nyai Andorné, Záborszky Károly, dr. Temes Gyuláné, Pista Ibo­lya, Léber György, Benkő László, özv. Gere lánosné, Rix Ferer.c, Balázs László, Szabó Sándor, dr. Cserháti József, Horváth ló- | zsefné, Dezse Béláné, Lukács László. Rajtuk kívül az Országos Béketanács öt Baranya megyei tagja képviseli megyénket a Vili. békekongresszuson Buda­pesten. A Bisse községi bekötőút és a Tenkes-hegy csúcsa közötti fák­kal, bokrokkal benőtt domb­oldalon a napokban kezdték meg eay vadonatúj út leendő nyomvonala kitűzését. Az út a Tenkesen építendő rakétaelhá­rító központhoz vezet majd fel, építését még ebben az évben megkezdik. Ezzel a gyakorlati megvaló­sulás stádiumába lépett egy nagyszabású program, mely nem kisebb célt tűzött ki, mint meg- váltortatni az időjárást. A me­zőgazdaságban dolgozók ősi vá­gya ez, szabályozni valami mó­don az időjárás szeszélyeit, vé­dekezni az elemi csapások el­len. Nálunk az évről évre visszatérő jégverés a legnagyobb elemi kár, ami mezőgazdaságunkat sújtja. A megye illetékes ve­zetői közel egy évtizede fára­doznak azon, hogy g más or­szágokban már sikerrel műkö­dő jégelhórítás nálunk is bein­duljon. Nos, mint az köztudott, 1975-re az országban elsőként működésbe lép a megye jégel­hárító rakétarendszere. A pénzügyi problémák rende­ződtek, az állam jelentős anya­gi segítséget nyújt a beindulás­hoz. Többek között a Tenkes- hegyi út építését is a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium finanszírozza. A kö­zelmúltban a Megyei Tanácson megbeszélésre hívták össze a leginkább érintett mezőgazda- sági üzemek vezetőit annak tisztázására, hogy területileg hol helyezzék él a kilövö-állomáso- kat. A megye legsúlyosabb jégzónáiban összesen 15 ilyen elhárító állomást indokolt fel­állítani. Egy rakéta 6—10 kilo­méteres körzetet véd meg. A jégfelhőt a Tenkes hegyi köz­pont radarral felkutatja, majd rádión leadja a jelzést a kilövő­a Tenkes-hegyi út állomásokhoz. Minden kilövő­állomáson hat hónapos „jég" ügyeletet tartanak. A rakéta kezelője a rádión kapott uta­sításra kilövi a rakétát, amely ezüstjodid részecskéket juttat a jégfelhőbe. Ennek hatására a jég esővé alakül át és a ki­lövés helyétől kb. 10 kilométer távolságban eső formájában hullik le. Az állomások helyének pontos és végleges kijelölése még nem történt meg, bizonyos szükséges változtatások még lehetségesek. A tervek szerint a mohácsi já­rásban például öt állomás fog működni: Mohácson, Majson, Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása: az Egészség­ügyi Világszervezet legújabb hivatalos tájékoztatása szerint Olaszország bari tartományában 10 igazolt kolera megbetege­dés fordult elő, Nápoly tarto­mányban eddig 60 megbetege­dés bizonyult kolerának, az el­végzett járványügyi vizsgálat alátámasztja azt a korábbi fel­tevést, hogy Olaszországban a kolera terjedését a fertőzött kagylók fogyasztása okozta. Magyarországon az érintett közúti, vasúti (légi) határállo­másokon az egészségügyi ellen­őrző személyzet éjjel-nappal ellenőrzi az Olaszországból ha­zánkba érkező utasokat. Az ellenőrzésnél változatlanul az augusztus 30-án előírtak ér­vényesek, e szerint az Olasz­országból érkező személyek Ma­gyarország területére való be­lépésük alkalmával kolera elleni oltásukat igazoló nemzetközi oltási igazolványukat kötelesek felmutatni. Nemzetközi érvényű az az oltási bizonyítvány, ame­lyet legalább 5 nappal az el­utazás előtt és 6 hónapnál nem régebben ál'ítottak ki. Ennek értelmében: — Ha a beutazó rendelkezik oltási bizonyítvánnyal, de annak kiállítása óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizonyítvány érvényességének bekövetkezté­ig terjedő időre a beutazó a határmenti járványügyi megfi­gyelő állomásra kerül. — Ha a beutazó oltási bizo­nyítvánnyal nem rendelkezik vagy oltási bizonyítványa 6 hó­napnál régebbi keletű, Olasz­ország elhagyásától számított 5 napra járványügyi megfigyelő állomásra kerül. Üjabb határmenti járványügyi megfigyelőállomásokat is felál­lítottak a megfigyelésre kerülők elhelyezésére. Akiknek hozzá rtozói Olaszor­szágból várhatóan a napokban érkeznek vissza, azoknak külön nem kell érdeklődniük hozzá­tartozóikról, mivel a hatórmenti rakéta­helyét kijelölését Máriakéménden, Békáspusztón és Szajkón. Végső elhelyezésü­ket eqy főszempont szabja meg — több is, mert nagyobb vá­rosok felett például nem sza­bad jégrakétát kilőni —, hogy minél nagyobb területet védje­nek meq. Az érintett üzemekre az a feladat hárul, hogy gon­doskodjanak a kezelő személy­zet biztosítósáról, az ügyeletes­ről, illetve a rakétakilövő-állo- más felállításához szükséges épület felépítéséről, és a fenn­tartási költségekről. Ezeket a feltételeket 1974 nyaráig kell a me7Őaazdasági üzemeknek biz­tosítani. járványügyi megfigyelő állomá­sok vezetői utasítást kaptak, hogy valamennyi megfigyelésre kerülő személy hozzátartozóit értesítsék. Az Egészéqügyi Minisztérium kéri, hogy Olaszországba csak az utazzon, akinek utazása ha­laszthatatlan. Ismert az a tény, hogy a kolera elleni védőoltás nem nyúit teljes védettséget. Egyébként az euróoai orszá­gok közül csak az Olaszország­ba utazó (vagy azon átutazó) magyar állampolgárok számára kötelező a kolera elleni védő­oltás. Magyarországon jelenleg sem kolera gyanújával, sem kolera megbetegedéssel nem áll senki megfigyelés, illetve gyógykeze­lés alatt, Spórék sokat veszekedtek. Rendszerint akkor, amikor mind­ketten italt fogyasztottak — ez pedig a férjjel és a feleséggel egyaránt gyakran megtörtént. Az 1973. június 22-i családi tragédia is szóváltással kezdő­dött. A 33 éves Spór Imréné, véméndi lakos ezen a napon a szomszédban italozott egész dél­előtt. Kora délután férje is utá­na ment, majd néhány óra múlva „kapatosán” mentek ha­za. A házasfelek között nézet- eltérés támadt, olyannyira, hogy a férj és a feleséq kölcsönö­sen ütlegelni kezdte egymást Spórné egy kis idő múlva ki­szaladt a nyárikonyhából, majd kisvártatva a szobai éjjeliszek- rényben(l) tartott disznóölőkés­sel tért vissza, s azzal fenye­gette meg férjét. A férfi a fe­nyegetésen felbőszülve, felesége ! haját kezdte cibálni, Spórné | Javítják a húsellátást Az év hátralevő részében az első félévihez hasonló kiegyen­súlyozott élelmiszerellátásra le­het számítani. A második fél­évben — az elmúlt év azonos időszakához képest — tőkehús­ból 4,8 százalékkal, húskészít­ményekből pedig 7 százalékkal többet hoznak forgalomba. Ja­vul a húsfélék összetétele, amennyiben a hazánkban leg­keresettebb sertéshús teszi ki a kínálat 80 százalékát, szemben a,marhahús 20 százalékos ará­nyával. (Az év első negyedé­ben az eladott hús 60 száza­léka volt sertéshús), a következő hónapokban jelentős mértékben javítja az ellátást az is, hogy a húsipar a belkereskedelem megrendelésére fej nélkül, de uqyanolyan súlyban szállítja a félsertéseket, így végeredmény­ben 200 vagonnal több szín­hús jut majd a fogyasztókhoz. Az iparnál visszamaradó sertés­fejből disznósajtot, főtt- és füs­tölt fejhúst készítenek, ezekből a belkereskedelem annyit ren­delhet, amennyire a fogyasz­tóknak szükséqük van. lav, azon túl, hoav bővül az olcsóbb hús­félék választéka — igon^kere- sett és ízletes termékek egé­szítik majd ki a bolti kínálatot. Az első félévben, az elmúlt év első hat hónapjához képest 22 százalékkal több vágott baromfit forgalmaztak, tehát uarósszerűen megiavult az ellá­tás. A következő hetekben, hó­napokban is zavartalan lesz a baromfihúsellótós, az ipar az igények szerint szállít. A kon­zerv- és a mélyhűtőipar üze­mei szintén fokozzák a terme­lést, s ez az üzleti kínálaton is meglátszik majd. Amíq az elmúlt év utolsó hó­napjaiban csak az igényeknél kevesebb tejet tudtak biztosítani a fogyasztóknak, addig az idén a tejipar kínálati pozícióba ke­rült, Ezért az év végéig kibő­vítik a pasztőrözött tejellátás­ba bevont településeket, gya­koribbá teszik a bolti szállítá­sokat és a választékot is gya­rapítják. nem sokat teketóriázott: q ha­talmas, 18 centiméteres pengéjű késsel először férje hasába, majd nagy erővel mellkasába döfött. Spór Imre azonnal össze­esett. A penge a bordák között behatolva meanyitotta a szív üregét — a férfi életét a gyors orvosi beavatkozás sem ment­hette meg. A Pécsi Megyei Bíróság Spór Imrénét emberölés bűntette mi­att 12 évi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől 10 évi eltiltás­ra ítélte. A bíróság az ítélet kiszabá­sánál súlyosbító körülményként értékelte a vádlott ittas állapo­tát, iszákos életvitelét, valamint azt a tényt, hogy férjét ölte meg — míg enyhítésként vették figyelembe büntetlen előéletét, és hogy a veszekedést a sér­tett kezdeményezte. „ÖSSZEÁLLT” AZ ALGYŐI HÍD Az algyői közúti hid építése fon­tos szakaszához érkezett. A Tisza-meder felett helyére illesztették az utolsó, ötödik hídtagot, és ezzel átívelték a folyót. A két meder­pilléren több mint kétszáz tonna vasszerkezet nyugszik. Megyei békekonferencia Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) Az Egészségügyi Minisztérium tói élt ózta tó ja Hazánkban nincs sem koierás, sem koieragyanús beteg A tárgyalóteremből: Agyonszúrta férjét 12 évi szigorított börtönre ítélték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents