Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-06 / 235. szám

6 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. szeptember A. Elcsitult Tiborc panasza Gyárváros Végre el tudom olvasni Rózsi karján a tetoválást. A kevert egy pillanatig mozdulatlan a pohárban, ezt a pillanatot hasz­nálom ki: a késre tekergő kígyó felett az áll, hogy bűn az élet, a szívben pedig az, hogy Má- rianosztra, 1958. Gyárvárosi kocsma — régen ez volt a Pályán. A Mohácsi út sarkán áll. A belső helyiségben egy cigánylánynak udvarolnak, úgy tűnik a zöldinges szóke fiú eredménytelenül ostromolja. Kint a földhöz vágnak egy szé­ket — a kocsmáros egyetlen szóval rendet teremt. Gyárváros sarokpontjait *eg- }obban a kocsmák határozzák meg: a Pályán, aztán a Hét- lépcsős a régi téglagyárral szemben, s a Jószerencsét a Budai vámnál. Pontosabban kö­rülhatárolják azonban a terüle­tet, melyen mintegy ezer lakás­ban ötezer ember él, a Koksz­mű melletti Nagykozóri út, a Felszabadulás útja és a Fürst Sándor utca. Bár Gyárvároshoz számítják a tanács környékét, s valószínűleg Gyárvároshoz tar­tozik majd az új ipartelep is: az Autójavító Szövetkezet, a posta műszaki épijjetei, az épü­lő kenyérgyár, a nyomda, a DÉLVIÉP-telep, a tűzoltók gya­korlótelepe. * Az országgyűlési képviselőnő vermuttal kínál. Apja a kertben fát hasogat, anyja a lenti la­kásban foglalja el magát. Csir­ke Anna, tősgyökeres gyárváro­si lány, panaszkodik: — Hova menjen egy gyárvá­rosi lány táncolni? Ha vendé­günk érkezik, hova tudjuk egy kávéra vinni? Nincs egy presz- szónk, nincs egy normális étter­münk ... A lépcsősbe ki megy be? Az öregek mesélik, hogy azelőtt itt volt a Kiserdő, aztán a Tűr malom mellett a kertven­déglő, a Pályán ... A múlt esz­tendőben kihívtam Gyárvárosra a város és a megye vezetőit, és csupa ilyen mini problémáink voltak akkor is, de nekünk élet­bevágóan fontos ügyek. Megvan a vizünk, az utunk, villanyunk. Itt vannak a szeméttároló kon­ténerek is — sajnos nagyon ke­vesen használják ... — Szép a mi Gyárvárosunk — mondja a képviselőnő — tár­sadalmi összefogással még szebbé is tennénk, de magunk nem vagyunk képesek mindent megoldani. Itt van például ez óvodagond ... Ügy tűnik Gyárvároson már sokkal kevesebb a nagycsalád, mint régebben: a Remény ut­cában több család is élt, ahol tucatnyi gyerek szorongott a szoba-konyhás lakásokban. Ma is nagy laksűrűségű terület, a nagycsaládok száma azonban már jóval kevesebb, mint régen. Találomra megállítom oz első kisfiút, akivel a Remény utcá­ban találkozom: — Hová mégy? — Boltba. Győréi Károly hét esztendős, öten vannak testvérek, apja gyárban dolgozik. — Hol szoktál játszani? Vállatvon. Hol is játszhatna? A négyzet­kilométernyi területen rna sincs sokkal több játszóhely, mint Csirke Anna gyermekkorában. Ok akkor még a Pécsvóradi úton (Fürst Sándor utca) ród- liztak a kockaköveken, s a Re­mény utcai grundon labdáz­tak ... — ön szerint mi Gyárváros legégetőbb gondja? A fiatal országgyűlési képvi­selőnő gondolkodás nélkül vá­laszol: itt is az óvodahiány. * — S ön szerint? Az I. kerületi tanácshivatal szociálpohtlkai csoportvezetője, Szabó Gyuláné nem válaszol a kérdésre. Helyette elmondja, mivel foglalkoznak. — Sok az ellátatlan, beteg, öreg Gyárvároson. Legalább nyolcvan embernek fizetünk rendszeresen szociális segélyt. Ügy kapják, mint a nyugdíjot. Sokan vannak, akiknek az -íla csony nyugdíját kiegészítjük, másoknak tüzelő- és ruhase­gélyt adunk. Jónéhány magate­hetetlen , beteg gondozását is vállaltuk. Aztán a rendkívüli se­gélyek, a közgyógyellátás . . . — Az mi? — Nagyon sokan vonnak, akiknek nincs SZTK jogosultsá­guk, alkalmi munkások, aztán a környéken élő 20—25 cigány- család orvosi ellátását biztosít­juk. Aztán a katonai segélyek Két tucat fiatal, többen család- fenntartók, teljesítenek most is katonai szolgálatot. És hát a börtönviseltek utógondozása is sok problémával jár. . . Lopás, verekedés, közveszélyes munka­kerülés. — Régebben sok mindent me­séltek a Remény utcáról és kör­nyékéről . . . — Megszelídültek az ottani nehézfiúk. Többen már nagypa­pák . . . De azért most sem ta­nácsos a Pályánnál, o Lépcsős­ben nagyfiúskodni . . . A Remény utcában egy lelket sem látok. Az egykori kultúrház- ban egy tervező vállalat és egy könyvtár működik. A mellette levő házakban, ahol valamikor négy-öt család is lakott, ahol tucatnál is több gyerek ülte kö­rül az asztalt, most alig látni mozgást. Ruppert Adóm éthor­dóval csoszog át az úton. — Ide megyek az öregek napközi otthonába ebédért. Hét forint naponta. Vasárnap a lá­nyomtól hozom — Üjmecsekal- járól. Huszonnyolc esztendeje élek itt. Nem panaszkodom. Mindig jobb itt az élet. Most bevezettük a vizet, aszfaltozták az utat, aztán a salakdomb sem porzik annyira, amióta így összezsugorodott. Az Álmos utcában a kémény­seprővel találkozom. — Sok a munka? — Sok a régi fajta tűzhely, ahol fával tüzelnek, aztán a szeneskályhák. Nem mondom, olaj is van . . . De szívesen jár­nék mindin idé, itt minden em­ber barátságos. Itt is elbeszél­getek, ott is, és eljár a nap . .. A Csaba utca keresztezi az Álmos utcát, kelet felé a panel­üzem kerítésének fut. 21-es ház­szám. A lakás ajtaja az utcára nyílik. Régen pékség volt A hű­tőszekrényen tévé, vetetlen ágy, lenhajú nő egy lavór vizet löty- tyint az utcára. Az udvarban négy-öt pléd szárad a kötélen. A gyerekek anyjukat veszik kö­rül, nagybajuszé férfi ül a kü­szöbön. Hanyagul összetákolt bódéban lovat sejtek, a széna- boalya — úgy tűnik — az első széllökésre a rozoga kocsira dől. A 10-es számú házban nap­ernyő alatt öregek pihennek. Negyven ember otthona nap­közben. Szemben új ház épül. A tanács szerint, bár az építé­si tilalmat feloldották nemrégi­ben — új lakás nem építhető ezen a területen, mert ipari övezetként szerepel a távlati tervekben. Hát ez bizony nem fürdősaoba, vagy W. C. lesz. Igaz, a salakdomb lábánál nyolc-tíz házat illetve házfélét építettek o ciaányok ugyancsak engedély nélkül. Juhász Gyuláné hetedik esz­tendeje dolqozik az ÉPFU salak­domb kiadójában. A salakdomb, az eaykori sa­lakdomb, vörös halma innen még most is félelmetes látvány. Az ember két emberöltő alatt óriási hegyet hozott itt létre, s alig egy évtized alatt kéoes volt el- hordáni. Ezer köbméter napon­ta: utakhoz, sportpályákhoz. Amikor a szél feltámadt, Gyár- várost beborította a vörös-feke­te por. Ruhát soha nem lehe­tett az udvaron szárítani, az ablakot soha nem lehetett nyit­va tartani. Most is valamennyi házon zárva az ablakok, sűrű leengedett redőnyök. Egy órakor megélénkülnek az utcák. A délutánosok munkába sietnek. Néhány kaouban öre­gek állnak, a postást várják. Horváth József 16 esztendeje járja Gyárvárost — A nyugdíjat várják, leve­let a gyerektől . . . Kis nyugdíjak vannak itt, sok a nyuqdíjos, mégis könnyen elfér a táskám ban a pénz. Nyolcszáz forintnál magasabb alig akad. Talán csak a kokszteleoen. Pediq szor­galmas nép lakik .itt és becsü­letes. Egvszer a kőzsegélvt el­fizettem. Reggel a néni a kapu­ban várt, és mondta, hogy pos­tás bácsi, itt a száz forint * Az Almos utcán megyek a vá­rosrész szíve felé. A sarkon bolt, mellette néhányon sört isznak. At a hídon. A vasút szinte ket­tészeli Gyórvárost, akácfákkal szegélyezett bevágásban fut át a területen. A házak bezárkóztak. Inkább kertvárosnak tűnik, mint ipar­telepnek, Csaknem valamennyi Új könyvek — úi lemezek KONYVAJANLATUNK: Benedek István; Párizsi szalonok (Magve­tő), Eötvös József: A karthausi — Versek-Drámák (Szépirodalmi* Magyar Helikon), Füst Milán; A feleségem története (Magvető), Hamodámi és Haryi makámái- bál: A szűz és az asszony (Ma­gyar Heiikon), Jókai Anna: Sze­retteink, szerelmeink (Szépirodal­mi), Nikosz Kazantzakisz; Aki­nek meg kell halnia (Európa). LEMEZAJANLATUNK: Déry Ti­bor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című alkotás be­tétdalai. Count Basire: Have a Nice Day (új indiai lemezen), DECCA-le. lezen: Puccini: Tosco (énekel Maria Callas és Carlo Bergonzi, vezényel Georges Prét- re). Wagner: A nürnbergi mes­terdalnokok (énekel Theó Adom, Helen Donath, a Dresdai Álfami Hangversenyzenekart vezényli H. Karajan). ház kertes, és jó állapotbon van. Rövid leltárt készítek: négy élelmiszerbolt, egy zöldséges, három kocsma, könyvtár, öre­gek napközije, egy iskola, egy óvoda. Bqlcsőde nincs, csak a benzinkúttal szemben az erőmű­házakban. Imaház, templom, o Közúti Építő Vállalat telepe, az építő szövetkezet telepe, a fa­ipari szövetkezet telepe, Gáz­mű, aknamélyítők, gőzmalom, öntöde, panelüzem, salakdomb. Utíák: Álmos, Huba, Géza, Ságvári, Táltos, Remény .. , — Mit kértek öntől először a gyárvárosiak? Csirke Anna nevet. — Még meg sem választot- tgk, amikor idejött hozzám egy család, hogy adjam férjhez a lányukat. Aztán jöttek a levelek, volt olyan is, amiben kötelet ígértek, ha nem intézem el ké­résüket. — De hát mit lehet elintéz­ni? * — Az utcákat mind aszfaltoz- tattuk, járdákat építtettünk. A Géza, Gyula és Táltos utcában megépült a vízvezeték, a Re­mény utcában 1974-ben fejez­zük be a vízvezeték építését — mondja Horváth Gyula, az I. ke­rületi Tanácshivatal építési és közlekedési csoportjának veze­tője. — Csatornázás, óvoda, bölcsőde, kultúrház — ezek o leggyakoribb kérések. Az álta­lános rendezési terv szerint Gyárváros ipartelepként van fel­tüntetve, a 6-os korszerűsítéséig azonban ezen o területen nem lesznek bontások, és érzésem szerint az általános rendezési tervben foglaltak 2000 előtt nem nagyon valósulnak meg. Ez év tavaszáig volt érvényben az épí­tési tilalom — most feloldottuk, korszerűsíteni lehet a lakásokat, mindenki saját erejéhez képest jobb körülményeket teremthet magának. A salakdomb rövide­sen eltűnik, a gázműben meg­szüntették a kokszgyártást — így a levegő rohamosan javul majd . . . Szó van arról, illetve a részletes rendezési tervek sze­rint a tanács épülete kultúrköz- pont lesz . . . Hát ennyi. Na­gyobb rendezés mostanában nem lesz. Harmadnapja járom Gyárvá­rosi. Az állomásra akkor érke­zem vissza, amikor a bátaszéki személyvonat 2 óra 20 perckor kiindul. Dúskoronájú fák lomb­ja alatt rejtőzik az állomás. A pénztárablakra már felhúzták a függönyt, ma itt már nem lehet jegyet venni. Aki délután és éj­jel száll fel a vonatra, a kalauz­tól válthatja meg a jegyét — A két gyors- és a tehervo- natokon kívül minden szerel­vény megáll Gyárvároson — mondja a főnök. — Mészkő megy innen az Alföldre, a kan­tavári kő Budapestre. Kavics és faáru érkezik. Hogy mi történt itt érdekesebb? Hát néhány éve még a turista-transzportok in­dultak, de most már nemigen. Kis hely ez ... Az Előd utca zölddel befutott kertes házak között a panel- üzem kerítésének fut. Ott bent o daru lustán emelgeti a be- tonfalakat. Felette a Budai vám tízemeletesei tornyosulnak. Estefele népesebb Gyárváros: az öregek sámlikon ülnek a kapuk előtt, de vannak, okik csak a járda szélére telepsze­nek. — Ha már oz útépítésért 1000 forintot fizettünk, legalább kihasználjuk... A víz meg 2500 volt. Tulajdonképpen nem is pa­naszkodva mondják, inkább büszkélkednek vele, hogy ők is megmozdultak Gyárvórosért Mint amikor társadalmi munká­ról volt szó: útépítés, területren­dezés. A fiatalok közül többen ajánlkoznak: építenek kerthe­lyiséget, játszóteret is, csak szervezzék meg. Az Álmos utcán hatalmas pa­nelszállító autó ügyeskedik. Mondjuk ezer panellakás épül évente, egy lakáshoz kell ennyi meg annyi panel, egy autóra felfér... Nem érdemes számol­ni, óriási itt a forgalom, sze­rencsére az emberek nagyon óvatosan közlekednek, amikor a gépmonstrumokat meglátják. Az egykori Weisz pusztánál lassan gyülekeznek a fiatalok. Természetesen farmerben és hosszú hajjal. A legtöbb fiú ha­ján látszik, hogy nem sokkal előbb fürdőtt, a gyárvárosiak közül kevés oz irodista ... A képviselőnő is azt mondja: „ . .. Amíg a fizikai munkások közé tartozom, nincs mit félte­nem, nyugodtan jórtathatom a számat. . * Hétlépcsős. Gondolom, a ve­rekedés perceken belül elkez­dődik. A zöld inges fiú mégis­csak elhozta a lányt a Pályán- tól, bár most itt úgy tűnik fut­nia kell. Sok itt a cigánylány is­merőse ... Lombosi Jenő Megvásárolhatók üzemünkkel az alábbi anyagok: ? db 2000 i 1500-os yasoblofc 2 db 2800 x 2800 as vasajtó 8 db 8 fm-es telített faoszlop 23 db bükk talpfa 200 kg 5,5-es melegen hengerelt köracél 200 kg 7 mm-es melegen hengerelt lágyhuzal 200 kg 8-as melegen hengerelt köracél 200 db szovjet hullámpala 500 db 20 x 20 -as mozaiklap 600 db hullámpalakapocs 600 db hullámpalacsavar 30 fm lefolyócső 139 fm függő ereszcsatorna 148 kg 9 mm-es horganyzott sodronykötél 200 fm 16-os sodrottacélkábel 100 fm MBA 4 x 10-es kábel 50 fm 3 x 150 x 150-es földkábel 100 fm 100 '5 textilgumi hajtószíj Érdeklődni leheti Drávaszabotcs, Len gyár, Telefon: % Száz év távlatából Magyarországi utazások Érdekes, 18*0-Ken, Lipcsében mey- I jelent mű került a közelmúltban a ! kezembe, Ungarn durchreiset, beurt- ■ Heilet und beschrieben. Szerzője I. G. I Eisner a maga korában jól ismert közgazdasági író sziléziaii lakos, ki tíz „kirándulásban11 járta be az 1830- as években úgyszólván az egész ak­kori Magyarországot. 1839 őszén Ba­ranyában is megfordult. (Dr. Páva István) Sásdon nagyvásár volt, s a tolongásban lehetetlen volt el­jutni a vendégfogadóhoz, amit főleg szegény lovaim miatt na­gyon sajnáltam ... A sásdi vá­sárról egy kis rajzot kell adnom. A faluban olyan nagy sokada- lomba jutottam, hogy alig tud­tam megmozdulni. A szép idő­járás még a szokottnál is na­gyobb tömeget vonzott ide. Hogy magát a vásárt hol tart­ják, eleinte nem is tudtam, míg a községből kijutva a réten meg nem pillantottam a nagy nyüzsgést. Az út két oldalán volt a nagyvásár, egyiken az áruk, a másikon o jószág... Könnyű állványokra takarókat vagy vászonból való tetőket he­lyeznek, ezeket a sátorhoz ha­sonló építményeket hamar fel lehet állítani és le is lehet bon­tani. Egy óra alatt az egész tá­bort felállítják, összecsomagolá­sa még gyorsabb. A ponyvával fedett szekereket is felhasznál­ják az áruk felvonultatására. Akármilyen egyszerű is az épít­mény és kevés helyet foglal el, mégis nem jelentéktelen a hely­pénz, amely a földesurat Ille­ti. Emellett nem is említjük meg a közvetett hasznot, amit ilyen alkalomkor a kocsmákba beté­rő fogyasztók jelentenek .. . A sátrgk közötti utcán előre- nyomakodva meg kell csodál­nunk az eladók ügyességét, ahogyan a vevőket kiszolgálják és azt a szóbóséget, mellyel ál­landóan újabb érdeklődőket vonzanak. Minderre nagy szük­ség van, mert az egész alig tart 4—5 óra hosszat, és ezen rövid idő alatt nem egy iparos vagy szatócs sokszáz aranyat forgal­maz . . . Megfigyeltem egy fia­tal szatócsot, egy bűvész gyor­saságával és mozgékonyságá­val mutogatta áruit, ugyanazon holmit legkülönbözőbb formá­ban és áron kinálgatva, egé­szen komoly választék benyo­mását keltve) noha sátrában alig volt harminc különféle áru­cikk. Az iparosok is, akik pedig külsejükben egyszerűnek, hogy ne mondjam együgyünek tűn­tek, oly ravaszságot és szívós­ságot tanúsítottak, amit egyál­talában nem néztem ki belőlük. A vevők közül a fiatal lányok legjava fehérbe volt öltözve, sok tarka szalaggal díszítve. A szoknyájuk rövid volt és látni engedte az egyenes lábukat és telt lábszárukat. A népviselet szorosan a testhez simuló. így 'i annak formája tisztán és élesen kiemelkedik. Nem láttam sem fölösleges teltséget, sem rikító soványságot vagy karcsúságot. Különösen szép a fejdíszük. Olajjal megkent, ezért atlasz­ként csillogó hajukat egy kis koszorúba fonják és csavarják, melyet azután tarka szalaggal erősen körültekernek. Az asszo­nyok mindkét oldalon szélesen, egészen nyakukig leengedik és onnan hajtják csak vissza konty­ba, A sűrű, fekete és olajtól csillogó haj úgy tűnik, mintha csuklyát hordanának a fejükön, amíg közelebbről meg nem lát. tam, magam is annak tartottam. A férfiak durva gyapjúból ké­szült fehér kabátot hordanak, melyet az alsó szegélyén éppen úgy, mint a keskeny, szegletes gallérján hímzett virágdísszel ékesítenek. E kabátok rövidek és nincsen ujjuk, vagy legfel­jebb egy rövid bevarrt csonk van helyette. Azt nem láttam, hogy bárki is ezt felnyitva verte volna magára. Nadrágjuk több­nyire kékszínű posztóból készült, a kalap közepesen széles kari­májú és gyakran díszítik tollal. Nagyon szerettem volna már Székre érni. de az még igen messze volt. Ehhez járult meg Oroszló után o nagy emelkedő, melyre fel kellett másznom. A megyei térképen hasztalanul ke­resgéltem a rárajzolt főútvonal mentén Széket, nem leltem meg ... Később tudtam csak meg, hogy a régi, egyenes út, át a hegyeken már régen nem használható és az új országút, mely átvezet Széken az egyet­len, melyet igénybe lehet ven­ni ... Végre megpillantottam a vár- vavárt célt, de előbb még egy többszörösen kanyarodó úton kellett végigmennem. Nagy örö­mömre a gyerekek németül kö­szöntöttek, és így mindent meg­kérdezhettem, ami csak érde­kelt Szék község két részből áll, az egyik magyar, a másik német. Az itt észlelt német táj­szólás nagyon hasonlít az erdé­lyi szászokéhoz. Ho oz emberek maguk között beszélgettek, csak nagynehezen érthettem meg, miről is van szó. Ugyanakkor is­merik az irodalmi német nyel­vet is. Nagyon tréfás, amikor a magyarok és németek egymás­sal társalognak. Ilyenkor mind­két nyelv szavait összekeverve használják, alig érthető, mit is akarnak mondani. Megijesztettek a magas és meredek hegyektől, melyeken át kellett még kelnem. Valóban csak lépésben lehetett felfelé haladni és több mint egy órá­ba került, míg a tetőre értem. Az út azonban meglehetősen iá volt és néhány pontról ragyogó kilátás nyílott. .. Lefelé már gyorsan haladtam, de sokáig hiába kerestem Pécset. A ha­talmas kanyarodó, melyet az út leír, mindvégig eltakarja a célt . . . Végre feltűntek a tor­nyok csúcsai, melyeket megara­nyozott a hegyek mögé hanyatló nap. Utam beletorkollott a Pest­ről érkező főútvonalba, melyen egy eqész sor parasztkocsi ha­ladt. Takarmányt szállítottak a városba, ahol ma egy huszár- eaység pihenőt tartott, hogy holnap Szigetre vonuljon csa­patösszevonásra. Az úton sűrű porfelleg emelkedett, pedig a korábbi esőzések úgy lemosták, hogy hosszú szakaszokon látha­tó volt az alapkövezés, hatal­mas szikladarabok rendszertele­nül eldobálva. Aki gyorsan hajt­va nem törte be a bordáit ezen az úton. az bizonyos lehetett, hogv megszabadul a hipokond- riától, ha korábban abban szenvedett. Mindennek ellenere c parasztok o könnyű rako­mánnyal gyorsan gördültek to- vo. noha az egész jármű recse- gett-ropogott, , . ■ • í /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents