Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-23 / 252. szám
W7S, íT»pt«tnt»»f SS, DUNANTOLI NAPLÓ Kétéves s? Ifjúsági Törvény A vállalatokon a sor Beszélgetés Lukács Jánossal, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkárával Annyit emlegetjük, hogy mór- mór úgy tűnik: a legtermészetesebb dolog, mindig is volt Pedig mindössze kétéves az Ifjúsági Törvény: 1971. szeptember 23-án hirdették ki. Az ifjúsággal való állami szintű törődés természetesen sokkal nagyobb múltra tekint ennél visz- sza — az állami szervek és vállalatok, illetve szövetkezetek ifjúsággal kapcsolatos kötelezettségeinek törvénnyel való szabályozása azonban még a szocialista országok között sem általános, megszokott dolog. Rendkívüli jelentőségű politikai feladatról van szó, érthető tehát hogy a pártszervek éberen őrködnek a törvény szelleme felett, s folyamatosan ellenőrzik a megvalósítás ütemét is. Lukács János elvtárssal, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkárával az elmúlt két év tapasztalatairól és a soron következő feladatokról beszélgettünk abból az alkalomból, hogy e nagyjelentőségű törvényünk a megvalósítás harmadik évébe lépett. — Az 1971. évi IV, törvény — mely Ifjúsági Törvény néven lett közismert —, az ifjúság alapvető jogainak és kötelességeinek összegezése, mely ugyanakkor azt is egyértelműen megfogalmazza, mit kell tenniük az állami szerveknek, vállalatoknak és szövetkezeteknek államunk ifjúságpolitikájának megvalósítása érdekében. A törvény egyértelműen fogalmaz, s ezzel elejét veszi minden további „osztozkodásnak", illetve felelősségáthárításnak, amikor kimondja: ifjúságpolitikai céljaink megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata. Nem a KISZ, az iskola, vagy a család felel tehát csak és kizárólag a jövő nemzedékeinek fejlődéséért — hanem a társadalom egésze, a munkahelyektől a tanácsokig. — A Törvény megjelenését követően a kormány nyolc alkalommal tárgyalt az Hiúságot közvetlenül érintő kérdésekről, megalakult az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, mely a kormány tanácsadó, koordináló és ellenőrző testületé, s valamennyi minisztérium napirendre tűzte az ifjúság helyzetének elemzését. Milyen konkrét intézkedéseket eredményezett mindez? — Az állami szervek máris tucatnyi intézkedést adtak ki, s intézkedések, reformok egész során dolgoznak jelenleg is. Csak néhány példát az eddig megjelent intézkedésekre, melyek talán érzékeltetni tudják a munka nagyságát, illetve hord- erejét. Továbbfejlesztették a pályaválasztási tanácsadást, ösztöndíjat rendszeresítettek a fizikai munkások tehetséges gyerekei számára, megkezdődött a Velende-tavi ifjúsági tú- ristabázis építése, kidolgozták az ifjúsági klubmozgalom továbbfejlesztésének elveit. Most, szeptemberben valamennyien tapasztalhattuk: megkezdődött az állami oktatás korszerűsítése; sorra alakulnak az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek — egyszóval: az élet minden területén történik valami. Néhány rendkívül nagy jelentőségű rendeletén még dolgoznak. Ilyenek: a családalapítást megkönnyítő hitelrendszer, illetve a munka melletti továbbtanulás kedvezményrendszerének továbbfejlesztése ... — Az IT-keret, melyet eayrészt a minisztériumi, illetve főhatósági végrehajtási utasításoknak, másrészt pedig a helyi, vállalati intézkedési terveknek kell megtölteniük tartalommal. — Tizennyolc minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv eáott ki az elmúlt időben végrehajtási utasítást, az OKISZ, a TOT. a S7ÜVOSZ és a KIOSZ ugyanakkor elkészítette a szövetkezetek számára az ajánlását. Ez volt a Törvény végrehajtása útján az első jelentős állomás. A másodikat a vállalati intézkedés' tervek elkészülése jelenti ma'd, de e téren van egy kis csúszás. A tervezettnél valamivel később jelentek meg egyes minisztériumi utasítások, ebből következett, hogy a tröszti, nagyvállalati intézkedési tervek sem készültek el időre, s ez most az üzemekben csapódik le. Március 31-ig kellett volna elkészülniük a vállalati intézkedési terveknek, nos, ez a jelek szerint csak az év végére lesz meg. A nagyüzemek mintegy háromnegyede, a tanácsi vállalatok negyede, a szövetkezetek tizede végzett ezzel a munkával, van tehát mit tenni az elkövetkezendő hónapokban. — A Városi KISZ-bizottságon tucatnyi ilyen intézkedési terv, igazgatói utasítás gyűlt már össze. Idézet az egyikből: „A vállalatnál a dolgozók részére megszervezett közpanti kávéfőzést a KISZ kezelésére bízzuk, és az abból mutatkozó anyagi hasznot a KISZ további anyagi támogatására fordítjuk. Felelős: KISZ-titkár"... — Ez a legbeszédesebb rossz példa, mely egyértelműen bizonyítja, hogy számos helyen nem értették meg a törvény szellemét Az elkészült intézkedési tervek egy része kifogástalan, másik nagy része elfogadható, de sajnos van egynéhány olyan terv is, mely felületes, vagy éppen primitív. A jó példák közül érdemes megemlíteni a Pécsi Tervező Vállalat igazgatói utasítását, a Fémipari Vállalat, a Téglaipari Vállalat és a DE- DASZ tervét — ezek egyértelműen fogalmaznak, a fontos kérdésekről beszélnek, s határozottan megmondják azt is, hogy melyik pontért ki felelős. Az természetesen már eleve nem jó, ha egy vállalati intézkedési tervben, vagy pláne igazgatói utasításban a KISZ-titkár, vagy éppen a párttitkár felelős ezért vagy azért A KISZ és a párt feladata is adott, de azt nem a vállalati intézkedési terv hivatott szabályozni ... — Az intézkedési terveket lapozgatva, két örvendetes jelenség tűnik az ember szemébe. Az egyik: szinte minden vállalat központi kérdésként kezeli a belépő fiatalok beilleszkedésének segítését, illetve törzsgárdataggá való nevelését, a másik: végre pontosították, a KISZ-alapszervezetek érdekvédelmi tevékenységének kereteit. — A fogadtatás legtöbbször meghatározza a jövőt. Ezt helyesen ismerték fel a vállalatok. Van intézkedési terv, mely előírja, hogy minden belépő kapja meg a vállalat szervezeti felépítését, kollektív szerződését, éves tervének rövid ismertetését, illetve tájékoztassák az illetékes vezetők a belépőket a vállalat perspektíváiról, távolabbi lehetőségeiről is. Sokszor azt mondják: passzív a fiatalság, másszor ilyesmit hallani: felelőtlenül beleszól a dolgokba — de hát miért? Mert nincsenek megfelelő információi! Ami pedig a KISZ-t illeti, valóban lényeges dolog volt pontosítani, milyen kérdésekben van az ifjúsági szövetség képviselőjének egyetértési, képviseleti, illetve kezdeményezési joga. Persze, ezek csak kiragadott témák az intézkedési tervekből, hisz ezeknek a dokumentumoknak ki kell terjedniük a nevelés és oktatás, a munkában való részvétel, a társadalmi élet és tevékenység, a szociális és egészségügyi helyzet, valamint a művelődés és a sport minden fontos helyi kérdésére. — Sok minden történt tehát és még sok minden visszavan .,. — Valóban. Most a vállalatokon, intéményeken, helyi szerveken a sor, mert végülis a legjobb törvény sorsa is „lent", tehát a végrehajtás szintjén dől el. Az IT nagyszerű törvény, megvalósításának mostani szakasza pedig a legdöntőbb szakasz. Békés Sándor Befejeződött a Vértes 73 gyakorlat A Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt csapatainak — az éves felkészítési tervnek megfelelően — 1973. szeptember 17— 22. között tartott együttműködési qyakorlata végétért. A gyakorlat egyes piozzanotait megtekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a kormány elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint dr, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Részt vett a gyakorlaton Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Magyar Néphadsereg több vezetője, a társ fegyveres erők képviselői, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsnoka. A gyakorlatot más párt- és állami vezetők mellett megtekintették a területileg illetékes helyi párt- és állami vezetők. A gyakorlat szombaton délelőtt Veszprémben tábori díszszemlével zárult, amelyen felvonultak a gyakorlaton résztvevő magyar és szovjet alakulatok fegyvernemeinek és szak- csápatainak kijelölt alegységei. Mórócz Lajos vezérőrnagy, a gyakorlat vezetője jelentést tett a gyakorlat eredményeiről, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter beszédében értékelte a gyakorlat jelentőségét és elismerését fejezte ki a résztvevő csapatok személyi állományának a nagy erőpróbát jelentő gyakorlaton való eredményes helytállásukért. A gyakorlat sikeres befejezése alkalmából a díszszemle után Czinege Lajos vezérezredes fogadást adott a magyar és a szovjet csapatok parancsnokainak, a gyakorlaton kiemelkedően helytállt tiszteknek és honvédeknek. Á vasút megszabadult a vízzsák rémétől Orvosnak jutott eszébe a megoldás Dr. Hámori Károly és Helmli Gyula újítását kedvezően fogadta a MÁV Tudományos Intézet is Egy orvosnak jutott eszébe olyan megoldás, ami egy vasúti műszakinak is dicséretére válna? — Nehezen hihető. Pedig igaz: dr. Hámori Károly orvos-szaktonácsadó és Helmli Gyula műszerész ajánlatot tett a vasúti pályatestek alatt előforduló vízzsákok műszeres kimutatására. * A Szabadság úti rendelőintézet második emeleti szobájában fogad Hámori doktor, orvosi és műszaki folyóiratok az író- és a dohányzóasztalon, de a fotelben is. A falon grafikonok, a mozdonyok vezetőállásában jelentkező zajszintet mutatják. Szemem megakad egy motorkocsi-maketten; oldalán vöröskereszt, benne hordágyak, a sérültek ellátásához szükséges eszközök másai. — A vasúti tömegkatasztrófák szinte járványszerűen szaporodnak szerte a világon. Magyarországon ez nem jellemző, de nem árt az óvatosság. És minthogy a vasúti szerencsétlenségek általában szabad pályaszakaszon következnek be, terveztem egy önjáró ambulancia-bázist — mondja dr. Hámori Károly. Húsz éve szolgál a vasút-' egészségügy területén. Azok közé az orvosok közé tartozik, akiknek egy bejegyzés van a munkakönyvében. Hogy mi von zotta a MÁV-hoz az egyetem elvégzése után? Talán a vasút iránti tisztelet, amire dédapja, nagyapja és apja tanította! Mert ők is vasutasok voltak. Az egészségügyi szolgálat az igazgatóság egész területét felöleli, az utazások pedig módot adnak arra, hogy az orvos észrevegye azokat a jelenségeket is, amelyek mellett más esetleg elmegy. Itt vannak például a pályamunkások. Munkakörülményeik szinte a legrosszabbak a vasútnál: őket különös figyelemmel kíséri dr. Hámori. Vagy egy másik téma, ami szintén időszerű és megoldásra vár: nemrég fejezte be tanulmányát a vasúti pálya mikrobiológiai és vegyi szennyezettségének megszűntetéséről. A vízzsák-kimutatás azonban egyáltalán nem orvosi téma. Mi is tulajdonképpen a vízzsák? — A vasúti pályára ható statikus és dinamikus erők előbb- utóbb kikezdik az alapépítményt Fellazul és a töltéskorono vízzáró képessége csökken, vagy teljesen megszűnik. Ennek a következménye aztán, hogy a töltés „kiboltozódik", a sín elmozdul. A beázott töltés, a kialakult vízzsák tehát veszélyezteti a közlekedést. Ha ezeket a hibákat időben felfedezik, akkor kis költséggel rendbehozhaíók, ellenkező esetben több millió forintba kerül a pálya rendbetétele. A vízzsák a vasút réme. Két éve kezdte a munkát Helmli Gyulával, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának elektrotechnikusával közösen. A digitális időmérő műszer alkalmasnak bizonyult a láthatatlan vízzsákok kimutatására: alapelve az, Hogy a különböző sűrűségű talajok másképp vezetik a szeizmikus jeleket. A kísérleteket Taszár és Kaposvár között, Újhegyen, valamint Székesfehérvár térségében végezték. Mivel országos jelentőségű témáról van szó, természetesen a Pécsi Vasútigazgatóság továbbította az újítási javaslatot a MÁV Tudományos Kutató Intézetébe, ahonnan a napokban kaptak kedvező véleményt a társújítók: hamprosan már csak ott kell megbontani a töltést, ahol az valóban meglazult, felózott. Salamon Gyula Két nap a fiatal közgazdászokkal Mire is volt jó a harmadik? Nem tudom, más fiatal értelmiségi fiatalok körében szokás-e ez, a fiatal közgazdászok mindenesetre minden esztendőben megrendezik országos találkozójukat. Esemény- és élménydús, nagyon hasznos ösz- szejövetelek ezek, a résztvevő sok-sok érdekes, „első kézből" kapott hírrel térhet meg a találkozókról. A tavalyin magam is részt vettem, s csak egyetlen értesülésemre hadd hivatkozzam, ott hallottam, mégpedig attól, aki maga is jelen volt ezeken a tárgyalásokon, hogy küszöbön áll Magyarország felvétele a GATT-ba. Ilyen „első kézből” kapott értesülésekben ezúttal sem volt hiány. Tavaly mi mentünk Szombathelyre, most a találkozó jött el Pécsre. Egy esztendővel ezelőtt a fiatal közgazdászok II. országos találkozójának résztvevői azzal búcsúztak, jövőre találkozunk Pécsett és Harkányban, így is történt. Az elmúlt hét csütörtökjén, két napra, az ország minden megyéjéből másfélszáznál is több fiatal közgazdász érkezett Baranyába. A munka, mert hiszen a találkozó munkajellege kétségbevonhatatlan, már a vonaton elkezdődött, a résztvevők csoportokra oszlottak, és neves közgazdászok vezetésével, a legkülönbözőbb témakörben vitát rendeztek. A szekcióvezetők között olyan kitűnő közgazdászokkal találkozhattunk, mint például dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, vagy dr. Nyilas József, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese. Hogy időt szakítottak, annak bizonyítéka, hasznosnak tartják ezeket a találkozókat. Mondják különben, a vonaton, a szekcióüléseken oly parázs vita alakult ki, hogy a szekcióvezetők a kérdések le- reszttüzében kénytelenek voltak ingujjra vetkőzni. Miért szervezi meg a fiatalok találkozóját évről évre a Magyar Közgazdasági Társaság fiatal közgazdászok bizottsága és a KISZ KB ifjúmunkás osztálya? Azért, hogy a fiatal közgazdászok megismerkedjenek a gazdaságpolitika legidőszerűbb kérdéseivel, ágazati és területi vonatkozásaival. Itt kérdéseket lehet feltenni, mi miért, s miért nem másképp, vitázni lehet; s eközben felvázolódik a fiatal közgazdászok véleménye a vitavezetők előtt, akik maguk is részt vesznek az országos gazdaságpolitika kikovácsolásában, vagyis a másik oldalnak is hasznosak erek a szekcióviták. A találkozó egyben lehetőség egymás megismerésére, barátságok szövődésére, a fiatalok ismereteket szerezhetnek egymástól, szemléletet tanulhatnak, bővül a látókörük. És persze megismerkednek annak az országrésznek a gondjaival, ahol éppen a találkozó zajlik. Jelent ez nekünk valamit? Hogyne. Ha csak annyit kérdeznek meg tőlünk, milyen nálatok az ivóvíz-ellátás, már egy kicsit osztoznak gondjainkban. Éltem már Budapesten és több vidéki városban, Szegeden, Debrecenben, s általában az ott élő emberekben Pécs Műszerre! „vallatják" a vasúi! alapépítményt nem idéz fel többet, mint hogy ott bányásszák a feketeszenet, és ott van a hírneves Pécsi Balett. Nos, ezen a kétnapos találkozón az ország más tájairól érkezett fiatalok megismerkedhettek Pécs nevezetességeivel, Harkánnyal, képet kaphattak Baranya társadalmi és gazdasági helyzetéről. Éspedig szintén első kézből, a fiatalokat maga dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta, és természetesen kérdéseikre is megfelelt. Elvitték őket a pécsi üzemekbe is. Meggyőződhettek, a szénen és az ércen kívül számottevő könnyű- és élelmiszer- iparral is rendelkezünk, s hogy bár több lenne belőlük. Akivel szót váltottam, csak lelkendezett, milyen jól érezte magát nálunk, az egész azzal kezdődött, hogy „Milyen kellemes az idő a Mecsek alján!”, s betető- ződött a harkányi Napsugár Szálló-beli fogadással és az éjszakai fürdőzéssel. A fogadtatásra és a programra, amely a Pécsi Balett fellépését is magába foglalta, nem lehetett panasz. A szekcióvezetők, élükön dr. Garamvölgyi Károllyal, a Széchenyi klubban találkoztak a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének vezetőivel. A kötetlen eszmecsere folyamán sok mindenről szó esett, a közgazdasági szabályzóktól a társaság munkájáig, ez utóbbival kapcsolatban pedig a vendégek sok hasznos észrevételt tettek. Többnyire a pénzügyminiszter első helyettese vitte a szót, s többször is megesett, megerősítésért, hogy „Ugye, Sándor?”, odafordult munkatársához. Aki pedig bólintott, dr. Ferge Sándor, a Pénzügyminisztérium köz- gazdasági főosztályának helyettes vezetője, talán a legizgalmasabb téma szekcióvezetője. Vele beszélgettem, s a tőle hallottakkal zárom most e jegyzetet A téma: közgazdasági szabályozó rendszerünk továbbfejlesztésének irányai. A közgazdász közvélemény, szögezte le először is dr. Ferge Sándor, ösz- szességében elégedett az elmúlt öt év gazdasági eredményeivel. Nem cél, hogy a szabályozórendszerben alapvető változtatásokat hajtsunk végre, mindez azonban nem zárja ki, hogy jobbá, egyértelműbbé tegyük. Milyen változtatásokra gondolnak? Két fontos dologról van szó: tovább növelik a vállalati önállóságot, javítják az érdekeltségi viszonyokat, elsősorban is a vezetők érdekeltségét. Egészen pontosan: megszűnik a vállalati nyereség felosztásának jelenlegi gyakorlata, a vállalatok maquk döntik majd el, mennyit fordítanak fejlesztésre, mennyit nyereségrészesedésre. Természetesen megfelelő adózási rendszer mellett, s ezt nagyon aló kell húznunk, a vállalatok ugyanis nem mentesülhetnek az állam iránti kötelezettségek teljesítése alól. Szó van arról, hogy a bérszabályozást függetlenítik a nyereségtől, s többféle bérszabályozási rendszer lesz. Kiterjesztik a bértömeggazdálkodást. Az elmúlt években több olyan gazdasági szabályozó is érvényben volt, amely nem állt összhangban társadalompolitikai elképzeléseinkkel, nem elégítette ki a dolgozók jogos elvárásait. Indokolt lenne például a szociális alapokat, a gyermekjóléti intézmények fenntartását a termelési költségek terhére elszámolni. Nos, akik egy kicsit is érdeklődnek a gazdaság kérdései iránt, tudják, nagyon is érdekes elképzelésekről van itt szó. Végezetül megkérdeztem a minisztériumi főosztályvezetőhelyettest, mi a véleménye a mai fiatal közgazdászokról, egyáltalán, részt veszník-e a fiatalok az országos gazdaságpolitika alakításában? — Elégedett vagyok, s talán elég, ha annyit említek, osztályomon tizenkét fiatal közgazdász dolgozik — mondotta dr. Ferae Sándor, aki a maga negyvennégy évével szintén fiatalnak számit. Mikjósvéri leltén i
