Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-23 / 252. szám
DUNANTOll NAPlő 1973. szeptember 23. Miért nem hozott határozatot a Városi Tanács V.B,? Fejlesztésre várnak a pécsi piacok Untig őstermelői felhozatal van, addig piacra is szükség van Nem mindennapi döntéssel napolta el egy előterjesztés végleges megtárgyalását és a határozathozatalt a Pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. „A piacok fejlesztésének általános elvei" c. előterjesztést azzal adták vissza a kereskedelmi osztálynak, hogy előbb meg kell hallgatni a lakosság véleményét is. A végrehajtó bizottság felkérte a Dunántúli Naplót, hogy a város piacfejlesztési elgondolásait tárjuk a nyilvánosság elé. Egy Kis practörténet Nem kivonunk o régmúltba visszamenni, csupán 50—60 évvel ezelőttre, amikor Pécs központi piaca a Széchenyi téren volt. A fejlődő város kiszorította onnan a piacot a Kossuth térre (hosszú évtizedekig ott volt, mellette természetesen létezett a Búza téri piac is), míg egy újabb városrendezés során oz 50-es években a mai helyére került. Akkoriban halódó piac volt ez, távol a város közlekedési vérkeringésétől. Hallatlanul felfutott akkor a Búza — azaz Irányi Dániel téri piac. Azt ugyanis jobban lehetett megközelíteni. A fordulat akkor következett be, amikor megszűnt a villamos. Számos új autóbuszjárat indult, ezek közül nagyon sok érintette vagy erősen megközelítette a Bajcsy úti piacot. A piac kezdett izmosodni és ma már az összes városi felhozatal mintegy kétharmada idekerül. Az óriási forgalom miatt kellett a tehermentesítésre gondolni és erre az Irányi Dániel téri, azaz most már Felsőmalom utcai piac — időközben bekerült a tömbbelsőbe — látszott a legalkalmasabbnak. Az utóbbi években ez a piac sokat veszített a jelentőségéből, jóllehet a másiknál korszerűbb, mert részben fedett. Forgalma és felhozatala valamivel több a Bajcsy úti felénél, figyelemreméltó viszont, hogy míg ennek a vásárlói között nagyon sok a vidéki, a Felsőmalom utcain nagyrészt pécsiek vásárolnak. A város ezt a piacot legutóbb tetemes költséggel bővítette a Koller utca felé, a volt F0- SZÉRT-raktórak területén, ez a rész azonban az idei piaci szezonban nagyrészt kihasználatlan volt. A két belvárosi piac meílett hosszú idő éta kínlódva funkcionál a meszesi. A környék lakói pedig, ha már buszra kell szállni, inkább valamelyik belvárosi piacra mennek. Nagymúltú piac volt a Megyeri úti, amely a legutóbbi évtizedekben fokozatosan sorvadt, mígnem a Szigeti városrész rekonstrukciója során teljesen megszűnt. Felélesztésére némi bátortalan próbálkozás van már, de ez még nem az igazi. Jelenlegi harmadik legnagyobb és egyben a legdrágább piacunk az úimecsekaljai. Már a második, de még mindig nem a végleges helyén van. Megfigyelések szerint nem is szolgálja ki az egesz városrészt, éppen azért, mert nem központi helyre került és a 39-es dandár úttól délre lakók szívesebben mennek a viszonylag olcsóbb és nagvobb választékot kínáló belvárosi piacokra. Stftsfcw a p5aef de meddig? A város jelenlegi piaci helyzete mindenképoen javításra, fejlesztésre szorul. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem nincs méa abban a helyzetben, hogv nz laénye'-nek megfelelő mennyiségben és minőségben elégítse ki a szükségleteket, bár a térhódítás feltartóztathatatlan. Pécsett a lakosság ellátásában g kereskedelem ma már 68.8 szg-g'»khgn veszi ki a részé* m!" g n*ac csak 31,2 szá- gnU'.Urn e-iH~''”>s az ezen belüli c-g-vn1' p'tgiódósa. Burgo- nva«TÍ','*'g|*'t'",nl'et ol. 87 százalékban a boltokba1 szerezzük be. de e~,-*b zöldségféléket má- t-ó—’lókban, a (iyft.-oedlg mrndösz57« 4"* - ' A piacra tehá‘ szhksóg van, a fejlesztésben viszont komoly szerepet játszik az, .hogy senki nem tudja ma: meddig. Magyarul: idegenkednek attól, hogy sokmilliós nagyberuházásokkal hatalmas vásárcsarnokokat létesítsenek, amelyek esetleg a számítottnál hamarabb kihasználatlanokká válnak. Ma az őstermelői felhozatal jelenti a többséget, a tsz-ek piaci felhozatala változó és esetleges, az állami gazdaságok a kereskedelmi hálózaton keresztül értékesítik inkább termékeiket. Nos, amíg őstermelői felhozatal van, addig piac is van. Sőt a pécsi piacokon nemcsak baranyai, hanem Bács, Somogy és Zala megyei árusokkal is találkozunk. A piacfejlesztés az utóbbi évek visszatérő témája Pécsett. E tekintetben a legjobb kilátásokkal a Felsőmalom utcai kecsegtetett. Jellemző, hogy a közelmúltbeli tervpályázat is ezt a területet jelölte meg a város központi piacának, ahol érdemes nagyvárosi bevásárlóközpontot kialakítani. Ez a koncepció ma már több okból is vitatott és tulajdonképpen itt jutottunk el ahhoz a ponthoz, amely miatt a város vezetői is kíváncsiak a lakosság véleményére. Erről vitatkozzunk Több érv szól ugyanis amellett, hogy a Bajcsy úti piacot kellene meghagyni a város központi piacának. Közlekedési szempontból hosszú távon centrális helyen lesz. Megépül a felüljáró, a város déli részein lakók számára könnyen megközelíthető lesz. Megépül az autóbuszpályaudvar - a vidékieket is szinte házhoz szállítják. Remélhetőleg megépül a 6-os út Új városi átkelési szakasza is, és ez szintén a piac körzetébe hozhatja a vásárlókat a város minden részéből. Persze o jelenlegi helyén nem maradhat, de mégis valahol itt képzelhető el végleges helye. Ez természetesen áldozatot kíván a várostól, de a közlekedési beruházások miatt amúgyis szanálni kell a környéken, a piac érdekében pedig ennél valamivel többet. A modern piac helyigényes, feltétlenül közel kell lennie az útvonalakhoz, mert nemcsak az a kérdés, hogy a vevő hogyan jut el oda, hanem qz is, hogy az árut hogyan lehet oda szállítani. Természetesen megfelelő parkolóhelyszükségletet is ki kell elégíteni. Mai ismereteink szerint ez a terület megfelel ilyen célra és a tervpályázat is hasznosítható itt egy városi rendeltetésű bevásárlóközpont kialakítására. A Felsőmalom utcai piac jelentősége bizonyára növekedni fog a Budai városrész rekonstrukciója kapcsán. Megközelíthetőségében jelentős szerepe lehet a majdani Északi körútnak, amely a Mecsek-oldalon lakókat hozza ehhez a piachoz. A két nagyobb piac mellett szükség van kisebb, városne- gyedi szintű piacokra is. Ezek közül egynek a helye adott. Az újmeesekaliai az új 6-os út építése idején költözik végleges helyére a most éoülő ABC-óru- házhoz. A Szigeti városrészben hiányzik a piac. Mint írtuk, próbálkozások vannak a felelevenítésére, ezeket mindenképpen bátorítani kell. A végleges megoldást a folvamatban lévő és ezután sorrakerülő építkezések befolyásolják, ez azonban nem zárhatja ki a lehetőségét, hogy ideiglenes piaci területet jelöljön ki pl. az ABC körül, meri a lakosság ellátása ezt mo megkívánja. Sokkal több gondot jelent c meszesi piac, amíg jelenlegi helyén nem fejleszthető, A vá ros indokoltnak tartja, hogy a környék szempontjából a legjobb helyen, a Budai vámnál, az autóbuszvégállomás közelében létesítsenek új piacot. Itt bizonyáro a jelenleginél lényegesen jobb felhozatalt lehetne biztosítani, minthogy ez közle- kedésileg is vonzóbb lehet a termelőknek és viszonteladóknak. A meszesi piac 1972. évi felhozatala az összes piaci felhozatalnak valamivel több, mint egy százalékát tette ki. Piacot kíván az új városrész, a Kertváros — illetve, ahogy a teljes kiépítés után nevezzük, a Siklósi városrész. A most épülő lakótelepen a városrendezés nem hagyott helyet a piacnak, de a Gyódi úttól délre építendő városrészben már jelölnek ki erre a célra megfelelő területet. Ez azonban még jó pár évet várat magára. A kertvárosiakat azonban addig sem szabad piac nélkül hagyni. Ennél több piacot nem indokolt létesíteni Pécsett. A piacban ugyanis az a vonzó, hogy a vásárlók tömege az áru «tömegével találkozhat. A kívánatos koncentrációt tehát nem szabad feloldani, ha nem akarjuk előnyeitől megfosztani a piacot. Ezt ajánlja a város, ehhez kéri a pécsiek véleményét. Hársfai István Folytatják a szombathelyi kórház- rekonstrukciót Egyéves szünet utón folytatják a szombathelyi Markusovsz- ky kórház rekonstrukcióját. Az 1656 ágyas gyógyintézmény, az ország első oktató kórháza, Nyugat-Dunántúl egészségügyi központja. Felújítása 1965-ben kezdődött s eddig 120 millió forintot költöttek rá. A legkorszerűbb kórházszervezési elveket valósítják meg; a rekonstrukció folytató saként átépítik a volt ideg-elme osztályt. Készül a műtőblokk kiviteli tervdokumentációja és a sebészeti főépület átalakításának programterve. Üj intenzív therápiás részleg, idegsebészet, altató (anaesthesiológia), kardiológia létesül és további osztályokat újítanak fel. Tizenöt éves a jogi tanácsadásunk Csárdaleltár Hortobágyon A hortobágyi nemzeti parkban számbaveszik és rendbehozzák a pusztai csárdákat. Az összeírás az elmúlt hetekben gondos tanulmányozás, helyszíni szemle alapján kezdődött. A Hortobágyon jelenleg hét — a régi időből fennmaradt — csárda található, amelyek közül a legnagyobb a kilenclyukú híd melletti. A nyilvántartásba felvették a kis-hortobágyi, a Sas, a Meggyes, a Kadarcs, a Görbe és a Patkós csárdákat is. A Meggyes csárdában — Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán — már meg is kezdődött a felújítás. Lantos Miklós fotókiállítása, Baranyai est Megnyílt a népművészeti hét Zalaegerszegen ták a jelenlevők Lantos Miklós pécsi fotóművész A Dél-Dunán- túl műemlékei című kiállítását. A tárlat több, mint 80 kinagyított fotóalkotáso elénk tárja a négy dél-dunántúli megye még meglevő jellegzetes, oszlopos- tornácos népi lakóházait, talpasházait; a temető kopjafáit és más emlékeket A fotókon számos baranyai népi műemlék különös szépségére csodálkozhatunk rá. Jó lenne ezt az egyedülálló pécsi fotóanyagot mielőbb Pécsett is megismernünk. Délután bemutatták a göcseji falumúzeum 42 eredeti formájában és szépségében megőrzött népi műemlék épületét Este fél 8 órakor nagy siker fogadta itt, Zalaegerszegen is a megyék művészeti együtteseit A zalaiak után az est második felében Baranya mutatkozott be a mecseknádasdi német tánccsoport, az ótai délszláv együttes, a szebényi, magyaregregyi táncosok, az egyházaskozárí Páva kör, továbbá mohácsi, pécsi és véméndi szólisták műsorával. W. E. Tizenöt évvel ezelőtt 1958 őszén határoztuk el, hogy létrehozzuk a jogi tanácsadást, vagyis lehetőséget teremtünk arra, hogy a hozzánk fordulók szóban és írásban útbaigazítást. felvilágosítást kaphassanak ügyes-bajos dolgaikban. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy elgondolásunk helyes volt, szükséges e tanácsadó szolgálatunk. Tanácsadónk elsődleges feladata, hogy az emberek ügyeinek intézéséhez útbaigazítást adjon. Az élet gyors fejlődése a jogszabályok olyan változó tömegét hozta, hogy a köztük való eligazodás sokszor nehéz, egyes esetekben nem jogvégzett emberek számára szinte lehetetlen. Talán ezért lett egyik legnépszerűbb rovatunk. Ingyenes jogi tanácsadóinkon általában 15—25 ember jelenik meg, nagy számban kérnek segítséget, felvilágosítást levélben is. Havonta mintegy 50—80 emberrel találkozunk a tanácsadókon. ''A társadalmi fejlődés, a jogszabályok állandó, nagymérvű változása sok problémát jelent. Csak példaszerűen szeretnénk egy-két nagyobb jelentőségű változásra — ennek kapcsán a jogi rendelkezések módosulására rámutatni. Amikor 1958. október 1-én tanácsadó szolgálatunkat létrehoztuk, akkor a kérdések zömét a lakásügyi, a munkaügyi és nyugdíjügyek képezték. Hamarosan a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével új területként jelentkeztek a tsz-tagokat, tsz-eket érintő jogszabályok. így a beviteli kötelezettség, a háztáji földre jogosultság, földjáradék, belépés, kilépés joga stb. Időközben már, a majdnem mindenkit érintő jogszabályi rendelkezések is módosultak, így a nyugdíjrendelkezések, a lakásügyi jogszabályok, a szövetkezeti törvény, a földtörvény, a telekről, házról stb.- ről szóló új rendelkezések. Az emberek ismeretei sokszor hiányosak, s kevesen jutnak hozzá szakszerű felvilágosításhoz. Ezért is nagy a hozzánk fordulók száma. örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt években a társadalmi fejlődés eredményeként az emberek problémái lényegesen megváltoztak. Amíg az induláskor szinte mindenkinek a legégetőbb problémái közé tartozott a munkajogi kérdések szabályozása, a nyugdíjra való jogosultság stb., addig napjainkban egyre több ember azt kérdezi, milyen feltételekkel, hogyan lehet szövetkezeti lakást cserélni, hétvégi házat venni, elhalálozás esetén kinek mi jár, miként kell az egyes biztosítási szabályokat alkalmazni, mire terjed ki a casco stb. Tanácsadásainkon felszínre kerülnek a lakosság nagy többségét érintő kérdések, a megoldatlan és rendezetlen problémák, és kiderül, hogy a megjelenő új rendeletek mennyire oldották meg a problematikus kérdéseket A hozzánk fordulók zöme felvilágosítást kér. Vannak azonban akik általunk akarják megoldani problémáikat, s úgy vélik, hogy így köny- nyebben, gyorsabban elérhetik azt, amit szeretnének. S végül megtalálhatók a hozzánk fordulók között azok is, akik sérelmüket velünk kívánják orvosoltatni. Sajnos, ez utóbbiaknak nem tudunk segíteni. Érdekes tapasztalatunk, hogy új jogszabályi rendelkezések megjelenése után több olyan személy is felkeres bennünket, akik munkájukhoz kérik segítségünket Nem tudnak eligazodni a rendelkezések között, $ munkáltatójuk, felügyeleti szervük nem gondoskodik időben az új rendelkezések ismertetéséről, a jogi anyag biztosítósáról. Olvasóink tapasztalhatják, hogy a kialakult kapcsolatot igyekszünk fenntartani, bővíteni és segítséget nyújtani a mindennapi élet problémái közötti eligazodáshoz. Reméljük, hogy továbbra h olyan bizalommal fordulnak hozzánk, mint eddig, s eredményesen tudják igénybevenni segítségünket. Ledőlt az öreg kémény — Vigyázat, emberek, máglya begyújtva! — kiabálta egy munkás. — Fecskendőket előkészíteni, dőlés húsz perc múlva! Tegnap valamíveí nyolc ára utón szokatlanul sok ember ácsorgott a Pécsi Építő Szövetkezet Felszabadulás úti telephelye környékén. Az út mentén autók várakoztak, gazdáik a kerítésre támaszkodva kíváncsiskodtak. A szövetkezet területén lévő mintegy harminc méteres, volt téglagyári kémény forma- bontóan az oldalán okádta a füstöt. A lángok egyre jobban körülúszták az építményt Néhány perc múltán először fárad(Tudósítónk telefonjelentésa) Negyedik alkalommal nyílt meg ünnepélyesen tegnap délelőtt — ezúttal Zalaegerszegen — a Dél-dunántúli Népművészeti Hét. A Megyei Művelődési Központban, ahol a négy dél- dunántúli megye, köztük Baranya és Pécs közművelődési vezetői, népművelői gyülekeztek össze, Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hosszan méltatta beszédében a négy megye: Baranya, Somogy, Tolna és Zala nemes összefogását, amellyel a népművészet hagyományainak ápolása, egymás kincseinek kölcsönös megismerése érdekében évente váltakozó színhelyeken találkoznak a népművészeti hét keretében. Ez a cél önmagában is dicséretes, hiszen kultúránknak minél többet át kell mentenie a régi ér- ; tőkékből. A népművészeti héten általá- 1 ban minden megye elsősorban azt mutatja be, amiben a legtöbb értéket tudta megőrizni, felmutatni. Somogybán a népzene, Tolnában a néptánc, Baranyában népi hímzés, meg a fazekasság került, Zalában ezúttal a népi műemlékek ápolása, megőrzése áll a népművészeti hét középpontjában. Egy esztendeje Pécsett azzal az elhatározással zárult a tanácskozás, hogy a népművészetnek nagy szerepe van kultúránk egészében; a népművészet, a szocialista közművelődés eleven része, serkentője. Ennek a szellemnek a folytatásábun bizakodva nyitotta meg a IV. dél-dunántúli népművészeti hetet Garamvölgyi József minisz- j terhelyettes. A rendezvénysorozat első ; napjának több baranyai vonatkozása is volt. Már a délelőtti , programban is élénk figyelem ! mel, nagy érdeklődéssel fogad— Új közvilágítási hálózat Olaszon. A Déldunántúli Aram szolgáltató Vállalat a közel í múltban fejezte be OlaSz község közvilágítási hálózatának mintegy 6 kilométeres bővítését. Több mint tízezer tégla — ez volt a kémény tan megroggyant, majd loses« dőlni kezdett A környéket percekre elborította a felese pádé por és korom. Kísérteiként libegtek benne az odasiető aum kásák. Tóth F. Győző főmérnök Irányításával döntötték le a szövetkezet birtokában lévő, húszas években épített kéményt — Használni mér semmire sem tudtblc, csak akadályozta a belső forgalmat — mondja a főmérnök. — Többször előfordult hogy még a tehergépko- csjaink is nekihajtottak, így aztán balesetveszélyessé vált Nem is szólva arról, hogy a vállalat későbbi fejlesztését is akadályozta volna. A téglaanyagot is majd ott használjuk fel. Miért választották épp«« a égetési módszert? — Ebben már volt tapasztalatom. Itt Pécsett is terveztem mór hasonlót Szerintem ez a legolcsóbb megoldás. Itt csupán a kémény azon oldalából, ámenre a dőlést terveztük, kibontaö* tunk egy részt és a téglák he-í lyére jól égő fahasábokat tot»' tünk. Ekkor az építmény ezekre a tárnokra, nehezedett Miután elszenesedtek a hasábok, össze» omlott. Körben irodaépületek',' «aktának, értékes gépek, nem tartottak balesettől? — Nem, mert statikai gpSmtj tásokat végeztem, és szinte máj ternyi pontossággal megható* rortam az omlás irányát Silaej ni It A telephelyen több mint (fa» ezer tégla hever. Hagyományért módszerrel egy bontó-brigád több hetes veszélyes munkával végzett volna a kéménybontó% sal—~ k
