Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-20 / 249. szám
WB. September 20. DUNÁN I ULI NArLO Pártszeivezés — páitiiányítás A munkásosztály — ma Komplex felügyeletet kell szervezni Ülést tartott a Dog- és Igazgatáspolitikai Bizottság Érek óta a politikai és tudományos élet egyik központi vitatémája a munkásosztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista viszonylatban ugyanis olyan változások történnek a társadalom szerkezetében, amelyek átformálják a munkásosztályról alkotott hagyományos képünket, fogalmainkat. A termelőerők rohamos fejlődése, a tudományos-technikai haladás és ennek a társadalmi, struktúrára gyakorolt hatása, a magántulajdon megszüntetése és az új tulajdonviszonyok kifejlődése a szocialista országokban — e folyamatok magasabb szintre emelik a munkás- osztályt, bővítik határait, módosítják kapcsolatát, viszonyát a többi dolgozó osztályhoz, réteghez. Változó és állandó elemek Hazánk immár küszöbén ált a tudományos-technikai forradalom néven ismert folyamatnak. Napjainkban részesei és tanúi vagyunk fejlődésünk extenzív szakasza lezárulásának és az új, intenzív fejlődés kibontakozásának. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átalakulás, az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új, modern iparágak megteremtése, a fejlett technológiák alkalmazása és az iparszerű munkavégzés meghonosodása a földeken, átformálják a dolgozók tevékenységét. Mind maaasabb szakmai követelményeket támasztanak, bővítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevételt. Valósággal kitágítják a munkásosztály határait, és új réteoeket vonnak be az osztály körétre a mezőgazdaságból, a hagyományos értelmiségi munkakörökből és az úgynevezett harmadik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások) részarányának növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkásosztályon belül, akiknek tevékenysége közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi termeléshez. Az állami tulajdon mellett a szövetkezeti csoporttulajdon uralkodóvá válása és a két alapvető tulajdonforma szüntelen fejlődése pedig elindította a munkásosztály és a parasztság közeledésének, az osztályhatárok lebomlásának hosszú történelmi folyamatát. A társadalmi feilődésnek ezek az új tényezői itthon és határainkon túl is heves vitákat váltottak ki. E vitákban jó néhánycn, sokszor megfeledkezve a társadalmi rendszer fundamentumát jelentő állandó elemekről, inkább a társadalmi-gazdosági feüődés változásait hangsúlyozták. Ezen az úton nem egy vitázó véaül eljutott a munkásosztály létének tagadásához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a társadalmi struktúra változásait a lehető leatetiesebben és legpontosabban felmérni, és számolni hatásaival. Ez elengedhetetlen oz obiektív folyamatok és tendenciák reális megítéléséhez, a helyes politikai döntések kialakításához, — vaayis a valóságismereten alapuló cselekvéshez. A változásokra figyelve azonban nem szabad meofeledkez- ni a munkásosztály állandó vonásairól, amelyek minden változás mellett folyamatosan jellemzik a társadalom e nagy csoportját. Éopen a munkásosztály lénveaét kifejező fő törvényszerűségek elhanyaaolása vezetett és vezet sok esetben az osztály eoész létének meakérdőielezé- séhez. Erre irányította a figyelmet legutóbb a szocialista országok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol elvetettek minden olvan nézetet, amelv kétséqbevonjo a munkásosztály létét és eayre növekvő szerepét a társadalmi irányításban, a társadalmi feladatok megoldásában. A nagyüzemi emeli a proletár-hatalom védelmében, a szocialista rendszer továbbfejlesztésében. A munkásosztály léte és tevékenysége az össznépi tulajdonhoz kapcsolódik. Ezért a leginkább érdekelt a szocializmus eszméinek, erkölcsi normáinak érvényesítésében, a munka szerinti elosztás megvalósításában, a kispolgári eszmék és felfogás elleni harcban, a kollektivizmusnak, a gazdasági integráció gondolatának képviseletében. Ebből fakad a munkásosztály forradal- misága, amely a társadalom gyökeres átalakításában, a szocialista építés mindennapi gyakorlatában jut kifejezésre. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte —, hogy bár a társadalom eaésze, az egyes osztályok és rétegek egyaránt érdekeltek a haladásban, a szocializmus építésében, az érdekeltség foka és közvetlensége mégsem azonos. Még a munkásosztályon belül sem! A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi munkásság számára magától értetődő a szocialista átalakulás folyamata, mert e réteg létfeltételeivel állnak a legszorosabb kapcsolatban a szocialista építés konkrét követelményei. Ugyancsak e réteg öntudata, politikai aktivi.ó- sa fejezi ki leginkább a munkásosztály egészének valóságos érdekeit. Következésképpen a pártnak az osztály vezető szelepe érvényesítésekor, politikai célkitűzéseinek megfogalmazásakor elsősorban a legöntuda- tosabb és legaktívabb rétegre, a nagyüzemi munkásságra kell támaszkodni! Ma alapvető kérdés számunkra, hogy a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság meqfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munkahely ügyeiben, és anyagi értelemben is mindiobban legyen élvezője az ország gyarapodásának. Azonos és e!térő érdekek Olykor jóindulatú emberek is — akik meg vannak győződve arról, hogy osztályalapon állnak — beleesnek az osztáiyól- láspontot tagadó hibákba. Ez manapság többnyire úgy jelentkezik, hogy szélsőségekben gondolkodnak, nem mérik lel reálisan a társadalom különböző osztályainak, rétegeinek a szocializmus viszonyai között kibontakozó egységesülési folyamatát. A társadalmi integrálódás létező folyamot, amelynek lényege az egyes osztályok és rétegek viszonyaiban mutatkozó nagyobb eltérések, illetve különbségek fokozatos kiegyenlítődése és ennek talaján az alapvető érdekek közelítése. A tulajdonviszonyokban lezajló változások és a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése, a falusi életmód rohamos „városiasodása" alapján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az alapvető érdekek síkján találkoznak Ugyanakkor látni kell, hogy még mindig lényeges különbségek vannak az egyes osztályok, rétegek létfeltételeiben. Ezt fejezik ki a sajátos érdekek, az érdekeltérések, sőt összeütközések. Ha túlbecsüljük a társadalmi különbségek kiegyenlítődését, s nem veszünk tudomást a meglévő osztály- és szociális különbségekről, akkor akarva-akaratlanul háttérbe szorítjuk a munkásosztály vezető szerepének objektív olapját, azaz formálissá tesszük vezető szerepének tényét. Éppen a szövetsépesekhez rű- ződő kapcsolat szilárdsága és állandó erősítése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzetéből adódó politikai vezető szerepet foglaljon el, és ez társadalmi elismerést is nyerjen. Pártunknak fontos tapasztalata, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája, ha az szorosan ösz- szekapcsolódik a munkásosztály vezető szerepével. B. I. Érdekes, még mindig időszerű téma szerepelt kedden a Baranya megyei Tanács Jog- és Igazgatáspolitikaí Bizottsága ülésén. A szövetkezetek állami felügyelete — a beszámoló tanúsága szerint — kívánni valókat hagy maga után. Ez azért is érdekes, hiszen mind a Tanácstörvény, mind a Szövetkezeti Törvény tartalmazza az ide- váaó szabályokat. A legtöbb vita a szövetkeze- j tek szolgáltató tevékenysége | körül tapasztalható. A tanács járási hivatalainál jelenleg nincs megfelelő szakember, aki pon- j tosan meg tudja állapítani a szolgáltatások árait, ezért lehetséges, hogy egyes szövetkezetek drágábban végzik ezeket a szolgáltatósokat. A panaszok nyomán aztán kiderül, hogy bizony, áremelést végeznek, halott van rendelet, amely szerint keli az árakat kalkulálni. A rendelet be nem tartását viszont nem vizsgálják kellőképp felül, akad hót tennivaló. A szövetkezeti alapok képzését jogszabály írja elő. Azt is jogszabály határolja be, hopy melyik alapból mire költhetnek. Ezt is elég gyakran megszegik — s ez már törvénysértés. Elő- I fordult, hogy egy szövetkezet a kulturális alapja terhére bútorokat vásárolt, s amikor az illetékes tanácsi szakember felhívta a törvénysértésre a figyelmüket, azzal válaszolt, hogy ők sem nézik meg, hogy a tanács miből veszi az új bútorokat. . . Ez semmiképpen nem lehet válasz, hiszen az állami felügyeletet előírja a Szövetkezeti Törvény is, s akkor feltehető, hogy az illető szövetkezet vezetője ezt nem ismeri . .. Az egyik baranyai szövetkezetnél jogtalanul fizettek ki 5600 forint újítási díjat. Legalábbis ez áll a felügyelő szerv jegyzőkönyvében. Megállapították tehát a hibát, viszont e megállapítást semmiféle korrekció nem követte, nem intézkedtek a visszafizetésről, sem a felelősségrevonásról . . . Kerülni az összeütközést, ez lehet a jelszó az ilyen esetekben. A bizottság javaslatai között első helyütt szerepel a komplex felügyeleti munka megszervezése. A jövőben minden szak- igazgatási szerv összehangoltan végzi majd a felügyeleti munkát, és a törvénysértések tapasztalásakor segítségül veszik majd az ügyészséget is, hogy minél hamarabb megszüntessék azt. Szerény, szép összegezés Huszonöt éve párttitkár 4 949 nyarán Aczél György * elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára odaadta zör- gő-pöfögö Tátráját a szerkesztőségnek. Szalánta és Németi között az úton barna, hulló- moshajú, kékszemű fiatalembert szólítottam meg. — Kérem, merre találhatom Bors Ferenc elvtársat? — Helyben — hangzott a válasz. Ez volt az első találkozásom Bors Ferenccel, a szalántai pá rttitkárral. Most húszegynéhány év múltán ezt mondja: — Majdnem sírtam, amikor párttitkárnak választottak, majd bírónak is,. Mi lesz veled, Feri? Két hold juttatott földön, majd a nagyapai nyolc holdon gazdálkodott. — Pusmogtak. „Aki szegény, az buta is”. Aztán szóvátették, akiknek nem tetszett: Bíró csak módos gazda lehet, s mi az, hogy pórttitkár? Felállt az elöljáróság ülésén: „Elmúlott néhány hónap, megtanulhatták, hogy nem maguknak, hanem a mi fajtánknak, a cselédnek, a dolgozó parasztnak, a nem fasiszta hivatalnokoknak jött el a felszabadulás". Akkor ez volt a beszéd, értette mindenki. Kialakult az új községi hatalmi rend. Németiben nem a nagygazdák ellen kellett küzdeni. A középparasztok gazdálkodási bátorításáért, a kisparasztok, földhöz jutottak talpraállításáért. Ettől kezdve lett Feri Bors Fe- rencből. A község élenjár a beadás teljesítésében. — 1949- ben elsők között kap villanyt a falu. Még több beadás. A cséplőgéptől? A padlásról is? — Feri! Rosszul van ez így. Mi lesz velünk? Bors Ferenc, a 10 holdas gazda, „középparaszt párttitkár". — Az, ami eddiq. Gazdálkodunk, de méq jobban. Ha nem tart baromfit? Beadni akkor is kell. A nincsből is van beadás. Több baromfit, sertést, morhát kel! tartani, több búzát és kukoricát termelni I — Azért, hogy még többet kelljen beadni? — Nem! Azért, hogy a többől maradjon. Ahol a szó nem használt, ott bizonyított a példa, mert ő is ezt csinálta. A legszigorúbb begyűjtési ellenőr szerint is példa volt Németi. Németit nem érte rossz szó. Akkor sem,. amikor mint délszlávok egyik napról a másikra politikailag gyanúsak lettek. Nehéz időszak volt ez a párt- titkárnak, a négyről, tizenkét főre gyarapodott pártszervezetnek. Megmaradtak annak, amik voltak, többek lettek a munka, a szorgalom nyomón és nem követtek el oktalanságot. — Most így suhan át 25 év emlékein ez a szakasz. Azzal együtt, hoqy 1956 őszén egymaga maradt párttag a faluban. Ekkor már hitte a hihetet- " lent, amit tanítója Embries István jósolt neki is: „Eljön az idő, amikor az embernek nem az lesz az értéke, hogy menynyi a földje, hanem az, hogy milyen ember, mit tud, mit tesz a faluért". Mindent elölről kezdett. Néay esztendeig tartott a helyi politikai csatározás. A helvi konszolidációban főleg fiatalokból szerveződött újjá a pártszervezet. , 1960-ban megalakult a termelőszövetkezet. Az egész falu választotta elnöknek. Elnök is, párttitkár is. Bors, most mit csinálsz? — 280 taq, 1100 kh föld. Ez kevés. Mit lehet ebből kihozni? Három hónap után könnyen történt az egyesülés: Szalánta, Németi, Bosta, később Szilvás. Keményen kellett küzdeni a kezdet nehézségeivel. Helyenként szigorú hangon, mert a saját horvátjainál keményebb a szó, mérgesebb az indulat. Az első évben mindenki attól félt, hogy nem lesz mit enni. A bővített háztáji és a 19.50 forintos munkaegység biztató volt, az 1962-es 30 forint pedig biztonság. — Jó lesz a termelőszövetkezet? — A nagyhangú bosnyáknak még hangosabban kell kiabálni, így lesz jó, — válaszolt 1967 tavaszán. Ilyen Bors Ferenc. Mély, néha döbbenetesen ironikus. Lebosnyákozza önmagát, ami több, mint önkritika. — Minden este számadást készítek: mit végeztem, kivel mit beszélem. Kinek volt igaza, kinek nem. Kit sértettem meg, ki sértett meg. Aztán reggel ... Megy, mint huszonöt éve mindig. Igazat erősít, igazságot ismétel, helyreigazít, „csak abban volt igazam” és szervez, intézkedik, mint párttitkár és másodsorban helyettes tsz-elnök. Mindebből csak annyi csapódik ki: „Mór itt volt a Feri. A Feri bácsi". Erre inkább az utóbbi titulus járja. /Stven éves és ebből a fe- lét párttitkárként küzdötte végig. Ritka eset. Kiterebélyesedett, termőre fordult a fa. Bizonysága ennek, amit a szalántai termelőszövetkezet elért: 117 forintos napi jövedelem, a háztájiból 50 ezer mellékes. Kívülről is látszik „a káposztásokon”. — Csak annyi az érdem, hogy szót értettünk, sikerült összehangolni a népet. Szerény, szép összegezés. Huszonöt év alatt új történelem. S most hadd válaszoljak én a 25 évvel ezelőtti kérdésre: — Ez lett belőled, Feri! Kászon József Első fecske A Baranya megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálya helybenhagyta a Szigetvári Városi Tanács termelés-elló- tásfel ügyeleti osztályának határozatát, amellyel elutasította Mozsgó és Vidéke ÁFÉSZ kérelmét, hogy a Szigetváron, Dencshóza u. 2. sz. alatt létesített büféjében szeszesitalt árusíthasson. A Mozsgói ÁFÉSZ a MEZŐGÉP Vállalat felkérésére az üzem területén azért létesített büfét, mert a MEZŐGÉP Vállalat vezetői szükségesnek látták az üzemi dolgozók reggeli és tízórai étkeztetésének megoldását, az ebéd kiegészítését és üdítő, valamint frissítő italokkal való ellátását. A szeszesital- árusítással kapcsolatban azonban mind a MEZŐGÉP Vállalat, mind a környező üzemek — Déldunántúli Talajjavító Vállalat, 12. sz. VOLÁN Vállalat, a Görös- gali Állami Gazdaság Szárítóüzeme, a Baranya megyei Építőipari Vállalat I/3- as Építésvezetősége — tiltakozásukat fejezték ki, mert a szeszesital mérése, vagy árusítása a munkafegyelmet károsan befolyásolja. A felsorolt üzemek közül három két műszakban működik, a munkaidő utáni szeszesital mérése, vagy árusítása sem lehetséges. E terület kizárólag üzemi telepítésre kijelölt rész, lakóépület egyáltalán nincs,, így a büfé lakossági ellátásban nem vesz részt. Az ÁFÉSZ azzal érvelt: ha palackos szeszesitalt nem árusíthatnak, a büfé csak ráfizetéssel lesz üzemeltethető. Ez az éry minden hasonló büfére vonatkoztatható. ICi- derült azonban, hogy a „ráfizetés” csak látszólagos. Az üzemek dolgozói igen nagy örömmel vették igénybe a büfé bővülő áruválasztékát és annak ellenére, hogy még nem vezették be a virslifőzést, hidegtálakat, cukrászkészítményeket és eszpresszókávét, az üzlet for- aalma augusztusban elérte a 70 000 forintot. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya szükségesnek látja az előbb felsorolt áruk •’ri^'őbbi beszerzését, ezenkívül zöldpaprika, paradicsom és gyümölcs árusítását is. A Szigetvári Városi Tanács I. fokú kereskedelmi hatósága helyesen alkalmazta a szeszesitalok értékesítésének korlátozásáról szóló rendeletet. A szeszesital árusítása és mérése a működési enaedélvben az "”letkörön kívül mindig egy kü'ön iogosítványként szere- oel, és annak elbírálása, hoay e külön jogosítványt hol adják meg, a helyi tanács ioqkörébe tartozik. A fenti határozatnak és annak gyakorlati következményeinek őszintén örülünk. Naqyon 'eméliük, hogy ez a — tudomásunk szerint — első eset mégis nvarat csinál, rést üt az ellenállás sokszor | szövevényes bástyáin és oz j alkoholfogyasztást a termelést és munkafegyelmet közvetlenül érintő területeken meghátrálásra kényszeríti. A Baranya megyei Egészségnevelési csoport munkásság szerepe Mai viszonyaink között melyek a munkásosztály karaktéi et meghatározó főbb vonások? Az. osztály legfontosabb jellemzője, hogy tevékenysége — miután a termelés legfejlettebb területén, az ipari nagyüzemben dolgozik — alapvető jelentőségű a társadalom egész fejlődésében. Ez az objektív alapja társadalmi helyzetének, alapvető érdekeinek, szervezettségének, fegyelmének, koncentráltságának, s mindannak, ami a munkásosztályt a legfőbb politikai erővé Bútorgyártásban jártas KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ szakembert, gyártásközi ellenőrnek felveszünk Bér megegyezés szerint „Bútor” jeligére o Hunyadi úti hirdetőbe. Újpetrei ÁFÉSZ vókónyi TUZÉP-telepén az alábbi építőanyagok korlátlan mennyiségben beszerezhetők: E-gerendák, áthidalók, BH-elemek, tetőcserép, pala, hullámpala, nyílászáró szerkezetek SIKLÓS ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ES ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET m 5/1972. Bk. M. rendelet alapján a kémesi vegyes-iparcikk boltjába pályázatot hirdet szakképzett boltvezetői munkakör betöltésére. Pályázat beküldésének határideje: 1973. szept 22. Cím; ÁFÉSZ, 7801 Siklós, Széchenyi u. 10. v V w
