Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-19 / 248. szám
DUNÄNTOll NAPLÖ T973. szeptember T9. Kegye of évvel c zárszó me dósok előtt Gondolni keli a lövőre is! Az idén jó termést tokaritanak be a nagyüzemi gazdaságok, ét végén bizonyára vastagabb lesz a szövetkezeti gazdák borítékja. Ez öröm, de meggondolatlanság lenne mindent kiosztani, a jövőre is gondolni kell. Erre hívja fel a figyelmet cikkünk szerzője, a Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatóságának mezőgazdasági osztályvezető-helyettese. Hogy ezzel kapcsolatban miért éppen ez az apparátus hallatja hangját? Nos, a revizoroknak nemcsak a számviteli hiányosságok feltárása az alapvető feladatuk, hanem sokkal inkább a közgazdasági értékelő és elemző munka, a szabályozórendszer hatásainak vizsgálata, az „ütközőpontok” feltárása. Hogyan? Együttműködve a vizsgált termelő- szövetkezetek felelős vezetőivel, nem pedig ellenükben. A tsz-ek működésének kereteit a mezőgazdasáqi termelőszövetkezetekről szóló 111/1967-es törvény szabályozza. A gazdálkodást illetően a törvény — többek között — kimondja, a szövetkezeteknek kiadásaikat bevételeikből kell fedezniük és az elért évi eredményekből, a gazdálkodós folyamatos biztosítására, megfelelő alapot kell képezniük. Kényes féma- a részesedési alap Közismert, hogy a mezőgazdasági termelés, ezen belül is az alapvető növénytermesztő tevékenység — bár csökkenő mértékben, de belátható időn belül még mindig — az időjárási viszonyok függvénye. Az a termelőszövetkezet, amely nem fordít kellő gondot a megfele'ő alapok képzésére, ezen belül is elsősorban o jövedelembizton- sáai alop képzésére, a kedvezőtlen terméseredmények következményeként — amint azt oz elmúlt év is Igazolta — vesztesé- oessé, alaphiányossá válik. A hatósági ellenőrzések tapasztalatai azonban azt is mutatják, hogy o veszteség és alaphiány oka nem minden esetben vezethető vissza időjárási tényezőkre. Tavaly is több százmillió forinttal kellett o tsz-ek áltaJ ösz- szeállított év végi mérleget módosítani, ám, hogy mi mindent takar ez a szám, nem lenne célszerű részletezni, hanem elsősorban azokról a tendenciákról beszéljünk, amelyek a szabálytalanságok mozgatórugói voltok. A revíziók tükrében vizsgálva a termelőszövetkezetek gazdálkodását, az egyik alapvető hiányosság a helytelenül kialakított részesedési alapra vezethető vissza. A tsz-ek részesedésük mértékét és színvonalát az elért gazdasági eredményektől függően, saját maguk határozzák meg. Igen sok esetben tapasztaltuk, hogy több szövetkezet, figyelmen kívül hagyva oz elért eredményeket, egy-egy év kiugró terméseredményére alapozva olyon magas jövedelemszintet alakított ki és kíván tartósan szinten tartani, amelyre csak , igen kedvező viszonyok között lenne képes. t Mérfékíarfást a jövedelemben A termelőszövetkezetek része- s&dési alapjának csökkentése, az esetleges termelési kiesések esetében is, igen nehéz, mert ez lényegében a tagság szövetkezetbe vetett bizalmát csorbítja. Sok szövetkezet vezetősége, bízva abban, hoay majd a következő esztendő kedvezőbb lesz, minden eszközzel, még szabálytalanságok árán is, a jövedelem szinten tartására, esetleg növelésére törekszik. Természet tes, hogy ezek a megoldások csak átmeneti jellegűek lehet nek, hiszen élőbb vagy utóbb a pén7Üavi revíziók során felszínre kerülnek és ennek következményeként a szövetkezet közös- séaének több évre kiható kárt, a felelős személyeknek pedig esetleg súlyosabb felelősségre- vonást vonnak maguk után. Mi tehát a helyes út? Miért tartiuk időszerűnek e kérdés felvetését? Nos, az idei terméskilátások és ennek következtében a várható eredmények kedvezőek. Ez a körülmény sok problémát megoldhat, de egyben sok- probléma forrásává Is válhat Azok a szövetkezetek, amelyek nem gondolva a megalapozott, a kiegyensúlyozott és ütemesen fejlődő gazdálkodásra, ismét abba a hibába eshetnek, hogy jövedelmük nagyobb részét kiosztják, nem gondolva a jövőre. A'vezetőknek helyes irányba kell orientálniuk a tanokat, hogy csak mértéktartó jövedelemnövekedést hagyianak jóvá. Ebben az időben kell gondolni a jövőre, okulva a múltból, feltölteni az alapokat és ezen belül elsősorban a jövedelembiztonsági alapot. Csak ez nyújthat megfelelő biztosítékot arra, hogy a szövetkezetek távlatban is kiegyensúlyozott jövedelmi viszonyok mellett gazdálkodjanak. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy azok a tsz-ek, amelyek éves személyes jövedelmüknek leaalóbb 30—50 százalékát tartalékolják, minden átmeneti nehézséget meg tudnak oldani, Á beruházásból bukás is fehet A másik alapvető hiányosság a beruházások terén tapasztalható. Igen i sok szövetkezetben az a helytelen nézet alakult ki, hogy a megvalósítandó beruházások esetében — mindentől elvonatkoztatva — mindenképpen jól járnak, hiszen ezek ielentős részét (30—50 százalékát) vissza nem térítendő állami támogatásból kapják. Valóban, az állam, a mezőgazdasáq hatékonyabb és dinamikusabb fejlődése érdekében, igen jelentős támogatósban részesíti a szövetkezeteket, mind beruházások, mind pedia az üzemvitel terén. Az a célkitűzés, hogy a támogatási rendszeren keresztül a tsz- ek termelési struktúráját a népgazdasági igényeknek megfelelően orientálja és elősegítse a hatékonyabb termelést Mi ezen a téren a tapasztalatunk? Igen sok szövetkezet a beruházási döntéseknél nem jár el körültekintően. Sok esetben bebizonyosodott, hoqy a beruházások megvalósítása nem hogy a szövetkezet gazdásáai megerősödését nem segítette elő, de ellenkező előjelű hatást váltott ki. Egyes szövetkezeteknél több évre kiható eladósodást okozott és a gazdaságtalan termelés kialakítását idézte elő. A szövetkezetek vezetőinek tisztán kell látniuk, hogy csak az a beruházás biztosíthatja a hatékonyabb termelést, a termelékenység növekedését, amely minden vonatkozásban a beru-. házás teljes vertikumában megalapozott. Azok a tsz-ek, amelyek a beruházás hatékony üzemeltetéséhez nem rendelkezne« megfelelő forgóeszközökkel, szakemberekkel, termelési struktúrájukat a beruházás iaénye szerint nem qlakitiák át időben, eleve nem számolhatnak a megvalósítható beruházások hatékonyságával. Az a tapasztalatunk, hogy a meg nem alapozott vállalati beruházási döntések miatt több termelőszövetkezetnél a pénzügyi .egyensúly felbomlott és a beruházások megtérülési idejéről még csak távlatban sem lehet beszélni. Sok szövetkezet, ezen gigantománikus, minden reális alapot nélkülöző döntése nemcsak a szövetkezetnek okoz súlyos kárt, hanem valamennyiünknek. Újabb vadha'tások Annak ellenére, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszer keretén belül ezen vadhajtások megakadályozására hatékony intézkedések történtek, a termelőszövetkezetek egy része, a rendelkezéseket megszegve, tovább folytatja e helytelen gazdálkodási formát. Természetszerű, hogy a pénzügyi revíziók során a jogtalanul igénybe vett állami támogatások felszínre kerülnek, s a bevételi hivataluk kénytelenek ezek visszafizetéséről intézkedni, melynek következtében a termelőszövetkezet pénzügyi egyensúlya még csak tovább romlik. Az idei várható kedvező eredmények alapján orra kell törekedniük a termelőszövetkezeteknek, hogy a beruházások rentábilis üzemeltetéséhez szükséges forgóeszközöket tartalékolják és megfelelő alapot képezzenek beruházásaik komplettirozésára. Modoros János Fiatal közgazdászok III. országos találkozója daranyáDan Péc* és Harkány lesz a színhelye az idén a fiatal közgazdászok III. országos találkozójának, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság fiatal közgazdászok bizottsága. a KISZ KB ifjúmunkás osztálya és az MKT Baranya megyei csoportja rendez az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda közreműködésével. Az ország valamennyi megyéje képviseletében kétszáz fiatal közgazdász csütörtökön délután érkezik Pécsre Budapestről. A program már a vonatban kezdetét veszi, a résztvevők csoportokra oszlanak, neves közgadászok vezetésével szekcióüléseket tartanak. A fiatal közgazdászok szeptember 20-án, csütörtökön délután Pécs nevezetességeivel ismerkednek, o Nemzeti Színházban megtekintik a Pécsi Balett külön ebből az alkalomból tartott előadását. Este fogadás Harkányban. A résztvevők maradnak, és a harkányi Hotel Touristban és a motelben szállásol iák el őket. Pénteken Pécsett folytatódnak a találkozó eseményei. A Közgáz- Hasóaftudamányi Egyetem kihelyezett nappali tagozatának aulájában délelőtt 9 órakor d r. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára tart előadást Baranya társadalmi, gazdasági fejlődésének időszerű kérdéseiről, amit vita követ. A fiatalok ezután csoportokra oszlanak és üzemlátogatáson vesznek részt a Bőrgyárban, a Kesztyűgyárban, a Pannónia Sörgyárban, a Dohánygyárban és a Műszergyárban. A különvonat a délután1 órákban indul vissza Budapestre. Az MKT hírei Ä „Hit tudnak a mai könyvelők?” ürügyén Őszintén a belső ellenőrökről i OtYen százalékuk elmarad a követelményektől Tanfolyamot szervez az SZYT A vállalatoknál és a szövetkezeteknél a belső ellenőrzést általában szükséges rossznak tekintik. Pedig, s alábbi cikkünknek ez adja fontosságát, az ellenőrzési tevékenység a vezetés egyik alapfunkciója, elhanyagolása a vezetők munkájának hatékonyságát ássa alá. A legutóbbi Közgazdasági élet hasábjain Sasvári Béla cikket írt „Mit tudnak a mai könyvelők?" címmel. Rámutatott arra, hogy a négy megyére kí terjedő ellenőrzési területükön vizsgált harminc vállalat egyötödében a számviteli vezető gárdának középfokú szakmai képesítése sincsen. Érdekelt bennünket, mi a helyzet a beiső ellenőröknél, akiknek feladata többek között a számviteli nun- ka ellenőrzése is. A Szervezési Baranya megyei szervezeteben elemeztük a függetlenített belső ellenőrök adatait. Az ellenőrök irányító szervek szerint csoportosítva az alábbi vállalatokhoz tartoznak: minisztériumi (tröszti): 23. tanácsi: 9, szövetkezeti : 23, összesen tehát 55 tő. Mik a tapasztalatok? A belső ellenőrök 57 százaléka férfi, de az elnőiesedés előrevetíti árnyékát. A nemek és az életkor szerinti megoszlás a követA hónap elejón vezetőségi ülést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. Megtárgyalták a tavaly ősz óta végzett munkát és összeállították az idei II. és a jövő esztendő I. félévi munko- prog romját. Néhány érdekesebb előadás az ez évi programból: Szeptember: Az élelmiszergazdaság ez évi gazdasági eredményeitől és annak jövő évre várható pénzügyi vonatkozásairól Előadó: dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A pénzügyi szakbizottság rendezvénye. Október: Az üzem- és munkaszervezés vállalati eredményei és problémái. Ércbánya Vállalat. Korrefererv sek: Mohácsi Farostlemezgyár, komlói Carbon Könnvűipari Vállalat. Az ioa_ r| szakbizottsáq és a gazdasági szakemberek klubja /endervénye. November: A gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésének kérdései. Flöodó; dr. Csikós Nagy Bé la, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke. Magyarország népesedési helyzete. Előadó: dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese. A statisztikai szak- bizottság rendezvénye. és Vezetéstudományi Társaság kező: férfi nő őssz. %-ban %-ban %-ban 30 év alatti 5 16,2 9,7 40 év alatti 24,5 55,0 37,5 50 év alatti 36.5 28,8 33,3 50 év feletti 34,019,5 összesen 100,0 100,0 100/) Világgazdasági figyelő Eredményes volt a tokiói értekezlet Résx!etek Bíró József nyilatkozatából A nők aránya magas a tanácsi vállalatoknál, az ötven év feletti férfiak jelentős hányada o szövetkezeti szektorban dolgozik. Az ellenőrök egy része kevés gyakorlattal rendelkezik, akár az életkort, akár az adott vállalatnál eltöltött időt vesszük figyelembe. A gyakorlati tapasztalaton kívül nélkülözhetetlen a szakképzettség, ami nem mondható kedvezőnek. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás: általános iskolát végzett 10 százalék, érettségizett 78, főiskolát vagy egyetemet végzett 12 százalék. A szakmai képzettség terén sem kielégítő a helyzet, A revizorok többsége számviteli orientáltságú, ennek ellenére a felének nincs középfokú (mérlegképes könyvelői) végzettsége. íme, a százalékos megoszlás: felsőfokú 1, középfokú 43, alapfokú 43, szakellenőr 7, képzettség nélküli 6 százalék. A szakellenőröket elsősorban a minisztériumok irányítása alá tartozó vállalatoknál foglalkoztatják, ami lehetővé teszi a komplex ellenőrzést. Néhány vállalatnál a komplexitást a revizorok többirányú képzettségével biztosítják. Megítélésünk szerint a vezetők egy része nem tulajdonit kellő fontosságot a belső ellenőrzésnek. Ez megnyilvánul abban is, hogy a vállalatnál vagy nincs függetlenített belső ellenőr, vagy nem megfelelő személyt alkalmaznak abban a munkakörben. Ezek a vezetők nem gondolnak arra, hogy az ellenőrzési tevékenység a vezetés egyik alapfunkciója, tehát saját munkájuk hatékonyságát is veszélyeztetik. Tapasztalataink szerint (ezt egyébként Sasvári Béla cikke is alátámasztja) némely vállalatnál nem megfelelő a belső ellenőrzés megállapításainak realizálása, nem történik hatékony intézkedés a hibák megszüntetésére. Hazánk a múlt hét végén Tokióban már teljes jogú tagként vett részt a GATT miniszteri értekezletén, A háromnapos tanácskozás központi kérdéseiről. a konferencia és az azon elfogadott nyilatkozat jelentőségéről nyilatkozatot adott a magyar küldöttség vezetője, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Nyilatkozatát ismertetjük. A tokiái GATT -értekezleten — mondotta a miniszter — a központi téma a fejlett országoknak a kereskedelmi és a monetáris problémák rendezésével, illetve a rendezés sorrendjével kapcsolatos álláspontja volt, A Közös Piac országai a valutáris kérdések megoldását, sürgették, míq az Egyesült Államok a kereskedelem liberalizálását tartotta a legfontosabbnak. A feszültséget kompromisszumban oldották fel: végül is olyan megállapodásra jutottak, hegy párhuzamos tárgyalásokat kell folytatni és mindkét kérdésben meq lehet és meg kell állapodni. Amerikai igényként vetődött fel a kereskedelmi kérdéseken belül a mezőgazdasági nehézségek felszámolása is. Magyar részről, illetve a szocialista országok szempontjából egyrészt a mezőgazdasáqi akadályok eltávolítása, másrészt a még mindig meglevő mennyiségi korlátozások megszüntetése jelentkezett fontos kérdésként. Felszólalásainkban szorgalmaztuk, hogy ezeket a mennyiségi korlátozásokat mielőbb oldják fel, ne csak elvben, hanem gya- korlatban is. A most következő körtárgyalások Magyarország számára csak abban az esetben bizonyulhatnak eredményesnek, ha a legmesszebb- menóen érvényesül a kölcsönösség. Fontos célkitűzésünk lesz a tárgyalásokon. hogy a mezőgazdasági korlátozások feloldása ne csak az Egyesült Államokra vonatkozzék, hanem ■mindenkire. Jogos az a feltételezés, hogy megvalósul a meny- nyiségi korlátozások megszüntetése is, és létrejöhet a széles körű liberalizáció. A GATT-értekezlet — állapította meq egyebek mellett dr. Bíró József — eredményes volt. Ha a körtárgyalások is sikerrel zárulnak, vagyis a monetáris és a kereskedelmi problémák rendeződnek, ebből számunkra jelentős előnyök származhatnak. Olyan további vámkedvezményekhez juthatunk a piacokra való bejutás szempontjából, amelyek lényegesen kedvezőbbé tehetik exportunk helyzetét és kilátásait. Mindehhez persze idő kell, és arra is fel kell készülnünk, hogy a kapott enged ményekért «erében milyen engedményeket adiunk Felveszünk két jól képzett szerszámlakatost — NAGY SZAKMAI GYAKORLATTAL — Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola a. 45. Őszintén szólva megállapíthatjuk, a belső ellenőrök mintegy 50 százaléka nem tud maradéktalanul megfelelni a párt- és kormányhatározatokban előírt követelményeknek. Ez azonban nem tekinthető speciálisan baranyai jelenségnek. A tények ismeretében írja elő a Minisztertanács 1032/1973. Vili. 23. számú határozata a gazdálkodás felügyeleti és belső ellenőrzésének fejlesztését. Uj feladatokat ró a belső ellenőrzésre, az eddigieknél mélyebb elemzések végzésével, a gazdálkodással összefüggő jelenségek okainak feltárásával hatékonyabban kell elősegíteni a döntések meghozatalát és a vezetés megfelelő tájékoztatását. A magasabb követelményeknek a belső ellenőrök csak akkor felelhetnek meg, ha megfelelően képzettek, és továbbképzésükről, anyagi és erkölcsi megbecsülésükről, működési feltételeik megteremtéséről a vállalatok és a szövetkezetek vezetői gondoskodnak. Hazánkban kifejezetten revizorokat képző iskola vagy rendszeres tanfolyam nincs, ezért a belső ellenőröknek, a megszerzett alapképzettségen túlmenően, állandó önképzést kell végezniük. önképzésükhöz, illetve továbbképzésükhöz kíván segítséget adni a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság azzal, hogy a mérlegellenőrzés, az árképzés és áretlenörzés, a költ- ségqazdálkodós, a beruházási tevékenység, a munka- és üzemszervezés témaköreiből, neves budapesti és helyi előadók bevonásával, még ebben az évben tanfolyamat szervez. A tanfolyamon való részvétel nemcsak a belső ellenőröknek szükséges, de hasznos azoknak a kis létszámú vállalatok és szövetkezetek vezetőinek is, ahol függetlenített belső ellenőrzés nem működik. Horváth József A CARBON VALLALAT geresdlaki ruhaipari kisüzemébe telvesz Vili. általánost végzett lányokat, és asszonyokat üzemi munkára. Kereseti lehetőség a betanulási idő olatt 850,— forint — a betanulási idő után 1300—1500 forint körül — teljesítménytől függően. Autóbusz közlekedés o két- müszakos termeléshez biztosítva. Költségtérítés kollektiv szerződés szerint Jelentkezni lehet: Schunk Nándor főművezetőnél, Geresdlakon. I
