Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-02 / 231. szám
4 DUNANTOll NAPLÓ , 1973. szeptember S. Ugrásszerűen változtak az életkörülmények Új lakásban Egy statisztikai megfigyelés tapasztalatai A Központi Statisztikai Hivatal 1971-től figyeli az új lakásba költözöttek családi és kereseti viszonyait, szociális körülményeit. A pécsi megfigyelések 1971—72-es tapasztalatait most tette közzé a KSH Baranya megyei Igazgatósága. Az új lakás általában a család életének új, magasabb szintű szakaszát jelenti. Javulnak a családtagok elhelyezési körülményei, higiéniai viszonyai, feloldódik számos feszültség, amelyek a korábbi lakásviszonyokból eredtek. Ezek érdekében szívesen vállalják az emberek a család költségvetésének a lakásváltozással járó megterhelését. Tanulságos dolog tehát azt vizsgálni a statisztikai elemzés módszereivel, hogy a család körülményeinek változása hogyan összegeződik nagyobb lakossági csoportok viszonyaiban. El5nyben a nagylakás Pécsett a vizsgált két esztendőben 2483 állami és magánerőből épült új lakás segítette a lakásviszonyok javulását, a megfigyelés ezeknek a 60 százalékára terjedt ki. Állami erőből 2001, magánerőből 482 lakás épült. Nagyságukat vizsgálva kitűnik, hogy az állami eszközökből épített lakások 92,5 százaléka egy-, másfél- és kétszobás és csupán 7,5 százaléka két és fél, vagy háromszobás (ennél nagyobb nem épült!). Más az arány a magánerőből épített lakásoknál. Az első kategóriába sorolható a lakások 60,7 százaléka. A 39,3 százalékhoz tartozó 189 lakás így oszlik meg: két és félszobás — 77, háromszobás — 75, ennél nagyobb — 37. Érdekes ez az adat. Azt mutatja, hogy létezik a nagyobb lakás iránti igény, amit ez idő szerint csak magánerős építkezés formájában lehet kielégíteni, jóllehet az oly kívánatos nagyobb nép- szaporulat elősegítésének egyik feltétele lehetne, ha állami erőből is több nagyobb, de legalábbis több-szobaszámú lakás épülne. A megfigyelésbe 1443 lakást sikerült bevonni, ennyiből érkeztek adatok, amelyek jól reprezentálják az egészet. A fenti lakásmennyiség így oszlik meg: bérlakás — 485, tanácsi érté- kesitésű lakás — 596, társasházban — 171, családi házban — 191. A lakások 97 százalékába egy család költözött, a fennmaradó 3 százalékban két vagy több család él. de ezek is többségében családi házakban. Üj lakásba mindössze 26 százalék költözött gyerek nélkül, 70 százalék egy és két gyerekkel, s mindössze 4 százalék három vagy több gyerekkel. Az adat nem meglepő, ám elgondolkodtató. A családok túlnyomó többsége egy-két gyereknél többet nem vállal, ezt pedig — véleményünk szerint — a lakás- nagyság is meghatározza. Az átlagos családnagyság a társasházba költözőknél a legalacsonyabb: 2,9 fő. A nagyobb csalódok — 3,3 fős átlaggal — bér- és tanácsi értékesítésű lakásba költöztek. Családi házak lakói lettek a legnépesebb családok — 3,6 fős átlaggal. Ugyanakkor oz egy szobára jutó lakók száma szerint az utóbbi kategóriában a legkedvezőbb a helyzet: 1,4 fő. (Ne feledjük: családi házakban vannak a „sokszobás" lakások!) Korántsem kapunk ilyen kedvező képet, ha kiemeljük e kategóriából az egy-, másfélszobás családi házakat, amelyekben egy szobára 2,5—1,8 fő jut A bér- és tanácsi értékesítésű lakásoknál nem mutat figyelemreméltó eltérést a lakástípusonként egy szobára jutó lakosszám. Ez átlagban 1,8. szobaszámtól függően pedig 1,3—1,9 között váltakozik. Ez azt jelenti, hogy az új lakás nem minden család számára a létszámának megfelelő nagyságú lakossal egyenlő. Mit építenek a munkátok? Az életkörülményekben mégis ugrásszerű a változás. Az új lakások 26,8 százalékába albérletből, in'ézeti háztartásból költöztek a lakók; ezt részeire bontva — 16,8 százalék tanácsi zalék társas vagy családi házhoz jutott, s mindössze 3,7 szá- értékesítésű lakáshoz, 6,3 százalék költözött bérlakásba. A megfigyelésben kitértek arra is, hogyan változott az új lakások felszereltsége a régihez viszonyítva. A bér- és tanácsi értékesítésű lakásokba, valamint társasházakba költözötteknek általában az egyötöde élt korábban olyan lakásban, ahol nem volt mosdóhelyiség, vagy fürdőszoba, szennyvízelvezetés, WC., egytizede olyanban, ahol nem volt ivóvíz, negyede-fele pedig olyanban, ahol nem volt korszerű fűtés. Más képet mutat a családi házakba költözöttek „előélete". Ök költöztek új otthonukba a legrosszabb körülmények közül: nem volt 2.6 százaléknál villany, 41 százaléknál ivóvíz, 45 százaléknál mosdó vagy fürdőszoba, 52 százaléknál szennyvízelvezetés, 54 százaléknál WC. és 44 százaléknál korszerű fűtés. Érdekes az is, hogy az új lakásokba fele-fele arányban költöztek fizikai dolgozók illetve szellemi foglalkozásúak. Bérlakásokban valamivel több, tanácsi értékesítésében valamivel kevesebb a munkások aránya. Figyelemre méltó azonban a magánerős lakásépítésben való részvételük aránya. Az új társasházak lakástulajdonosai között 73,1 százalékos többségben a szellemi foglalkozásúak vannak, a családi házaknál viszont 72,3 százalékos a munkás-épít- tetők aránya. Nyilvánvaló, hogy az eredeti társasházépítési konstrukció nem kedvezett a fizikai munkásoknak, akik úgy gondolkodtak: ha már olyan hatalmas költségekbe verik magukat, jobb, ha teljesen sajátot építenek. Ha kibontakozik és eléri célját a párt által kezdeményezett munkáslakás-építési akció —• és miért ne lenne így? —, nyilván megváltozik a helyzet és többen lesznek, akik a tekintélyes állami és vállalati j támogatás igénybevételével a társasház-építés változatát vá- | I osztják. Jövedelem és teher Nem érdektelen a jövedelmi viszonyok alapján is vizsgálni az új lakásba költözöttek helyzetét. A bérlakásokba költözőiteknél a legalacsonyabb az egy főre jutó havi jövedelem: 931 forint (az átlagos családnagyság 3,29 fő). Ez art a helyes lakáselosztási elvet dicséri, amely szerint azok jutnak legolcsóbban lakáshoz, okikét jövedelmi viszonyaiknál fogva az leginkább megillet. A legmagasabb jövedelem a társasházakba költözötteknél található: 1550 forint (átlagos családnagyság 2,88 fő). Tanácsi értékes! tésű lakásoknál 1408, családi házaknál 1224 forint az egy főre jutó havi jövedelem. Ennek a másik oldala, hogy az új lakás bére, illetve az OTP-törlesztés milyen terhet ró a családi költségvetésre. A bérlakásba költözöttek átlagos lakbére 313 forint, ami a családi jövedelem 10,2 százalékát teszi ki. A tanácsi értékesítésű lakás 350 forintos törlesztése a legkedvezőbb a családi jövedelemre nézve, mindössze 7,6 százalékot tesz ki. A családi házat építők jövedelmük 9,8 százalékát terhelik le a havi 437 forinttal. A társasházak építésében résztvevők pedig a 606 forintos törlesztéssel családi jövedelmük 13.6 százalékát kötik le. (Ez a magas törlesztési teher is indokolja, hogy a munkások számára kedvezőbb feltételeket kellett teremteni.) A VOLÁN 12. számú Vállalat ér teslti a tisztalt utazóközönséget, hogy szeptember 3-tól — hétfőtől — kezdődően a Pécsről Tekeresre 14 órakor induló 5200 446. sz. járatot 17 órakor, a Tekercsről Pécsre induló 5200 47 st. járatot 20 óra helyett 18 órakor közlekedteti. De miért is oly magas Pécsett a társasházak havi törlesztési összege, illetve maga a társasházépítési költség? A pé esi társasházak általában a vá ros legszebb pontjain épülnek ahol igen magasak a telekárak De a társasházak nem típustervek, hanem az építtetők egyéni elgondolásait tükröző tervek alapján épülnek. E két lényeges tényező is oka a magasabb építési költségnek, amiért ezt a lakásépítési formát a nagyobb jövedelmű családok vállalhatják. Ez is arra int, hogy a tár- sasház-kategóriába tartozó munkáslakás-építésnél körültekintően kell megválasztani az építési telket és a tervet, hogy a jelentős állami és vállalati támogatás mellett is minél kisebb terhet jelentsen részt venni az építtető munkásnak ebben az építési formában. H. I. Díszünnepség az ércbányászok Kiállítások, hangversenyek A Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói és hozzátartozóik, valamint meghívott vendégek töltötték meg tegnap délután négy órára a Pécsi Nemzeti Színház nézőterét. A vendégek között helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára, valamint dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. A vállalat vezetőinek képviseletében jelen volt Fóka Jenő, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagja, a vállalat igazgatója, továbbá a vállalati pártbizottság, szakszervezeti bizottság és a KISZ-bizottság vezetői. A Himnusz elhangzása után Fülöp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház művészet mondott verset, majd Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsa művelődési osztályának vezetője lépett a függöny elé. Szeretettel és tisztelettel köszöntötte a bányák összes dolgozóját Pécs egész lakosságának, közvetlenül pedig a művelődésügy területén dolgozók nevében. Hiszen — mint elmondta, — a város történelme szorosan összefonódik a bányászat történetével. Munkájuk nyoma mindenütt jelen van, a város gazdasági és kulturális 'élete elválaszthatatlan a bányászok életétől. A továbbiakban köszönetét mondott azért a segítségért, amellyel a város kultúrházainak szebbé, jobbá tételét segítették. Harsonák szavára mintegy száz úttörő vonult, sorfalat alkotva a nézőtérre, egy csoport pedig a színpadra. Versekkel és énekkel köszöntötték a bányászokat, majd a Bánki Donát úti, a Jókai úti és a Karikás Frigyes általános iskolák tanulóinak nevében köszönetét mondtak ez iskolák korszerűsítésében nyújtott segítségért, majd piros szegfűvel árasztották el a nézőteret. Az ünnepség további részében a salzburgi vendégek és a MÉV fúvószenekara adtak hangversenyt, továbbá Cseh Mária, Vári Éva, Mester István és Marczis Demeter, a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek műsora következett. Az ünnepség a Bányószhitn-] nusz hangjaival ért véget. Új egyenruhájában hangversenyezett Pécsett a Széchenyi téren a Szénbányák fúvószenekara. Fotó: Erb János (Folytatás az 1. oldalról) ven kép, köztük grafikák, domborművek érzékeltetik a bányász élet küzdelmeit, és örömeit A népi ihletésű tárgyak, például a csont- és fafaragások nem csupán a népművészeti, de a bányász hagyományokat is ápolják. Különféle rézdomborítások, lámpák és vázák művészi funkciójuk mellett sejtetik, hogy a modern lakáskultúra részei is lehetnek. Ugyancsak délelőtt o Petőfi Művelődési Házban Vasason megnyílt a II. bányász fotópályázat kiállítása. Több mint hatvan fotó és portré mutatja be itt a bányászéletet, láthatjuk a Kossuth-bányát, a Petőfi-akna tornyát és a lengyel bányavidékeket. A fotótárlatra a Kodály, a Puskin Művelődési Házak is elküldték munkáikat Délután a Puskin Művelődési Házban Harányi Attila nép iparművész kiállításának meg nyitójára került sor. Az ünnepi megnyitó beszédet Rácz Sándor, a Komlói városi Tanács V. B művelődési osztályának vezető je mondta. A népművész leg alább hatvan alkotása, szobrai festményei és népi iparművé sieti tárgyai a bányászsorsról vallanak. A Széchenyi téren délután négy órától bányászzenekarok szabadtéri hangversenyét hallgathatták a sétálók. Közreműködött a katowice-siemianowi- cel Michal-bánya ötven tagú fúvószenekara, amely nyolcvan éve alakult és a tavalyi siklósi várfesztiválon szintén nagy sikerrel szerepelt. Jozef Konwisorz karmester vezényelte a zenekart. Jobbára lengyel szerzőket. így Byszewski, Moniüszko, Kiesewet- ter alkotásait szólaltatták meg. A másik közreműködő együttes a hatvan éve alakult Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekara volt, vezényelt Gorrieri Ferenc karmester. A díszhangversenyre érkezett fúvószenészeket és az ünneplő közönséget a Pécs megyei város Tanáfsa Művelődésügyi Osztálya nevében Várady Géza köszöntötte. A piros lengyel és a kék egyenruhás magyar fúvószenészek .megszólaló dallamai tegnap is a bányásznapi ünnep, az emlékezet és a muzsika szépségét hirdették Hétfőtől lehet jelentkezni Politikai vitaklub Pécsett A fiatal pécsi értelmiségiek már régebben felvetődött igé- I nyének megfelelően a Városi j Tanács közművelődési csoportja j és a Doktor Sándor Művelődési j Központ dr. Horváth Béla ügyészségi fogalmazó vezetésével politikai vitaklubot szervez. A klubban hetenként egy alkalommal lesz foglalkozás vitákkal, korreferátumokkal — bélés külpolitikai kérdésekről, közéleti problémákról. Havi egy alkalommal reprezentatív rendezvényt terveznek neves fővárosi, vagy helyi előadóval. Ezek a rendezvények nyilvánosak lesznek, a klub egyéb munkája zártkörű. A Doktor Sándor Művelődési Központban létesítendő politikai vitaklubba ugyanitt lehet jelentkezni szeptember 3. és 7. között minden délután 18 óráig. Az alakuló foglalkozásra szeptember 13-án 18 órakor kerül sor. Fegyveres rablás Harkányban Augusztus 26: Nyolc óra után néhány perccel a két benzinkutas hozzáfogott a napi forgalmi jelentés elkészítéséhez, összeszámolták a bevételt. Bíró János pedig címletenként csoportosította a pénzt Ide az ötszázasok, százasok, mindegyik külön, ahogy kell. Ahogy minden áldott nap szokták. Kisvártatva — a töltőállomás irodaépületének kukoricatábla felőli oldaláról — három fel- fegyverzett, álarcos fiatal rontott be a helyiségbe. Az első belépő, akinek a fején egy tömlő nélküli gázálarc volt, kezében csípőlövésre készen egy géppisztolyt tartott. A másik álarcos fején harisnyából készült, szemmagasságban kivágott „sapka" volt, s kezében lövésre készen kisöbű puskát szorongatott. A harmadik — egészen kis termetű személy — fején báli álarc volt, kezében bunkóval. A legalacsonyabb, akin báli álarc volt, az irodában levő nyitott szekrényből az ingébe gyömöszölte a címletenként kiválogatott harminckétezer forintot. A géppisztolyos feltúrta a páncélszekrényt, de az ott levő, borítékba zárt előző napi bevételt, tizenegyezer forintot nem találta meg. Az ott maradt. Csak az egy forinton aluli pénzérmék maradtak ott a páncélszekrényben hagyott pénzen kívül. A puskás felszólította a kutasokat, hogy életük kockáztatása nélkül ne hagyják el egy ideig a helyiséget, majd az egész társaság kihátrált öt perc telhetett el. A három fegyveres kiért az országúira, ahol nem messze két motorkerékpár állt, mellettük a negyedik személy. Mielőtt elérték volna a motorokat, találkoztak egy ott sétáló jegyespárral, akiket felszólítottak, hogy menjenek a kukoricásba. Fegyvert fogtak rájuk is. Aztán Harkány felől jött egy Trabant, fénycsóvája bevilágította az országutat. Akkor sletőre fogták, a gázálarcos levette fejéről a maszkot, s akkor a leány meglátta, hogy szőke, hosszú, de nem vállig érő haja van. Berúgták a motorokat, s erős gázzal kivilágítatlanul Pécs felé elrobogtak. Ekkor jött ki a két kutas, leállítottak egy Pécs felől jövő kocsit, kérték, hogy eredjen a motorosok után. Százharminccal vágtatott egészen Szálán- táig, de nem lelte őket Nem is csoda. A megtartott szemle után kiderült, hogy a tettesek egy földúton távoztak. A helyiségben egyébként számos ujjnyom maradt, a tettesek minden bizonnyal kiválóan ismerték a helyi körülményeket. Ruházatuk foltos, koszos, rongyos volt, a géppisztolyos gumitalpú vászoncipőt viselt, a motorkerékpárok nyomaiból a szakértő megállapította, hogy egy Jawa és egy MZ típusú motorról van szó. Augusztusban Harkányban két motorlopás is történt. Elloptak egy Jawa és egy MZ típusú motorkerékpárt. Ezeket még nem találták meg, az MZ rendszáma OH 78-45, a Jawáé pedig ÖN 32-13. Ez persze nem jelenti egyértelműen, hogy a bűncselekményt a lopott motorok segítségével követték el, az is valószínű, hogy saját motorjukkal voltak. Eddig több tucat bejelentés érkezett A rendőrség széleskörű nyomozást indított, és kéri a lakosságot, hogy az üggyel kapcsolatos észrevételeit közölje o rendőri szervekkel,- k — A
