Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-31 / 229. szám

1973. augusztus 31, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Elfáradás — menetrendszerűen Mitől ideges a gépkocsivezető? Az autóbuszvezetőkről készült felmérés tapasztalatai Kétszáz éve született Pollack Mihály Ai ország negyedik leg­nagyobb városában, Pécsett a Volán 12. számú Vállalata mintegy 130 kilométeres vo­nalszakaszon, évente 60 mil­lió utast szállít. Az autóbusz- járatok 40 százaléka szűk, lejtős, zsúfolt utakon halad. A járatok fele kalauz nélkül közlekedik, ez is többlet­megterhelést ró a gépkocsi­vezetőkre. Valamivel több mint fél évvel ezelőtt a Volán Pszi­chológiai Állomása átfogó felmérést készített az autó- buszvezetők fizikai és pszi­chológiai igénybevételéről. A 30-as autóbusz vonalán például a Főpályaudvartól a Kürt utcáig egy oda-vissza me­net alatt százhússzor kell le­nyomni a tengelykapcsolót, száztizenegyszer kell sebességet váltani, a kormány elfordításá- ra pedig százötször van szük­ség. Ezek természetesen csak a főbb mozdulatok, mindemellett figyelni kell a fel- és leszállás biztonságára, a közlekedésben váratlanul előforduló esemé­nyekre, s nem utolsó sorban szemmel kell tartani a perselyt, és a bérleteket. Vezetés és feszültség Még akkor is, ha segít a helyismeret, a rutin, a gépjár­művezetés feszültségi állapotot idéz elő. Különösen olyankor, ha tegyük fel száz utas élete, biztonsága függ a gépkocsive­zetőtől. Közöttük sokan vannak, akik egy hirtelen fékezés követ­keztében komolyan megsérül­hetnek. Ezért a vezetési mód­szereket úgy kell megválaszta­ni, hogy — akár a sakkozók­nak — az összes bekövetkezhe­tő eseményre fel kell készülni. Ha az illető kalauz nélküli ko­csit vezet, a figyelem követel­ménye méq fokozódik. A válla- j lat felé (viteldíj), és az utas felé (biztonság, udvariasság). Egyszóval, egy forduló alatt a feszültséq és a fokozott fe­szültség között váltakozik a gépkocsivezető pszichikai igény­bevétele. S ha még csak ez volna! Köti őket a menetidő. Nemcsak azért, mert a követ­kező forduló utasai bosszan­kodnak, ha késik a kocsi, ha­nem a vezetőnek is szüksége van egy kis pihenésre. Ezt az öt-tíz percet csak úgy biztosít­hatja magának, hoqy legalább a norma szerinti időt tartja. Idézet a vizsgálat jegyző­könyvéből: „... megállapítha­tó, hogy az első, hosszú időtar­tamú pihenőigény 2 órai veze­tés után jelentkezik, azt köve­tően három alkalommal rövid (10 perces) pihenőidő, majd a szolgálat befejezése előtt egy órával célszerű lenne egy 20 perces pihenőidőt biztosítani." De még milyen célszerű len­ne! A vezetők talán nem len­nének ingerlékenyek, nem len­ne 7,7 százalékuk gyomorbeteg (mint ahogy . azt a vizsgálat megállapította). De ha ezt a Volán biztosítaná, ki vinné el az utasokat? Pihenés vagy szabadidő A vizsgálat egyértelműen be­bizonyította azt, ami korábban sem volt kétséges: a helyzeten változtatni kell — a vezetők és az utasok érdekében is. A Volánnál intézkedtek. A korábbi 255 órás havi munka­időt sikerült 200 óra körüli idő­re csökkenteni úgy, hogy a dol­gozók fizetése változatlan ma­radt. A pihenőidőt nem lehetett az ideálisnak mondott rendszer szerint beosztani, mert kevés o gépkocsi. Hogy mégse kelljen napi 10-12 órát egyfolytában s 'll? S< 1 J % \.® 1 | ,ul -> t’< '< ¥%- M c ' wfftp vt í l a volán mögött tölteni, osztott műszakot vezettek be. E szerint a Volán helyi-közlekedési gép­kocsivezetőinek egyharmada a reggeli csúcsforgalom idején dolgozik, utána körülbelül négy óra szabadideje van, majd dél­után ismét munkába áll. (Ne­kik próbáljon valaki jó taná- j csőt adni a szabadidő helyes | eltöltésére.) A Városi Tanács és a rend­őrség közösen felülvizsgálta azokat az útvonalakat, amelye­ket a tömegközlekedés is igénybevesz. A zsúfoltság elke­rülésére több intézkedés szüle­tett: például a Széchenyi térre torkolló utcák egyirónyúsítása, vagy pedig az, hogy a Bem ut­cában megtiltották a gépjár­művek várakozását. Mennyit ér a ,,vidéki" ? Sok probléma vár még meg­oldásra, ezt azonban a Volán 12-es Vállalat saját erejéből képtelen elvégezni. A perselyes módszerről már rég kiderült, hogy nem a legtökéletesebb. A vezetőnek plusz figyelem­lekötés, emellett az állandó ol­dalt fordulás tartós geríncfáj- dalmakat idéz elő. Volna egy újabb, bizonyára jobb: a jegy­kiadó automőta. Egyelőre azon­ban csak a kísérleti bevezetés­nél tartanak, Debrecenben. Elavult, átlagosan 8 éves ko­csik cipelik dübörögve, rázkód­va a pécsieket, a dimbes-dom- bos, szűk utcákon. Volt itt egy új, az Ikarusz 180-as típus, Pé­csett próbálták ki, hogy bevá­lik-e? Bevált. Azóta sem láttuk itt. Budapesten már többször is. Ugyancsak a fővárosban több automata sebességváltós busz közlekedik. Pécs kénytelen be­érni azzal, hogy időnként ki­próbálja az új konstrukciókat. Valóban ennyivel kevesebbet érnek a „vidéki" utasok és buszvezetők? Az utasforgalom zsúfoltságá­nak némi enyhülésére azért számíthatunk. Négy felújított csuklós autóbuszt állítanak a kertvárosi forgalomba, ezenkí­vül remélhetőleg még az idén megérkezik tizenöt új, nagy be­fogadóképességű Skoda busz. Kurucz Gyula n* ■■ - v, ; f i- 1 • -ni Lnr -- ­.....fT ü. £. i - tí*: A pécsi székesegyház déli homlokzata a Pollack-féle átépités előtt a XVIII. században. A pécsi székesegyház déli homlokzata a Pollack-féle átépités után. Korszerű üzem- és munkaszervezés íejlett technológiák Baranya állami gazdaságaiban Termelés nagyipari módszerekkel Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. decemberi és a MEDOSZ Központi Vezetőségének ezt követő határozata a termelés és a ha­tékonyság növelésének egyik alapvető feladataként az üzemi és munkaszervezet korszerűsítését jelölte meg. Azóta több, mint két és fél esztendő telt el. Időszerűvé vált annak áttekintése, hol tar­tunk a feladatok végrehajtásában. Együttesen könnyebb A Baranya megyei állami gazdaságok eredményesen dol­goznak a korszerűbb gazdálko­dási rendszer kialakításáért. A tíz állami gadaságból öt gazda­ságban már kialakították, szer­vezték, a többiben pedig szep­tember és október hónapban fe­jezik be a munkát. A gazdaság többsége a kerületi szervezést, az úgynevezett kombinatív osz­tály, vagy ágazati vezetés szer­vezeti formát alkalmazzák a gazdaság adottságának megfe­lelően. Minden gazdaságban a szer­vezeti felépítést ügyrend és mű­ködési szabályzat rögzíti. Ezek gyakorlati végrehajtásában a vállalati szakszervezetek részt vállalnak és aktívan dolgoznak. Rendszeresen tájékoztatják a szakszervezeti tagságot és segí­tik érvényre juttatni a dolgozók javaslatait, véleményeit a gaz­daság adottságainak legjobban megfelelő vezetési szervezet ki­alakításában. A szakszervezeti alapszerve­zetek — megyebizottságunk is — a korszerű vezetés kialakításá­val egyidejűleg választják meg és hozzák létre o legjobban megfelelő szervezeti formát a mozgalmi munka, a jog- és ha­táskörök érvényesülése, a gaz­dasági és mozgalmi vezetők eredményes munkakapcsolata érdekében. így például a moz­galmi és gazdasági vezetők együttesen dolgoznak a növény- termesztés korszerűsítésen, majdnem minden gazdaságban már a zárt kukoricatermesztési rendszert alkalmazzák, de ki­alakulóban van a cukorrépater­mesztés zárt rendszere is. Gazdaságainkban egymás után „lépnek be” az új, nagy teljesítményű gépsorok, amelyek ugyancsak fontos feltételei a korszerű technológiák alkalma­zásának, segítik a megfelelő munkaszervezetek kialakítását. Jó ütemben halad a szemes­termények szárítása, tárolásá­nak nagyüzemi megteremtése is. Gazdaságaink létrehozták az „ellátási és szállítási osztályt", melynek alapján 37 százalékkal növekedett a tehergépkocsik napi teljesítménye. A tíz állami gazdaságban az év végéig már négy új sertés- és két szarvás- marhatelep termel a korszerű termelési eljárások és munka- szervezetek alapján. A Szente- góti Állami Gazdaság 230 va­gon sertéshúst kibocsátó tele­pén például az egész munka­fázist 45 fiatal szakmunkás vég­zi el. Ezeken a telepeken a dol­gozók szociális létesítményét a MOTI-normáknak megfelelően alakították ki. A Bólyi Állami Gazdaság Európa legnagyobb vetőmagkikészítő üzemét hozta létre, melynek teljesítmnéye a jó vetőmag előkészítésében 6,5 | vagon/óra. Ebben az üzemben a technológia és a munkaszer­vezés igen magas fokát alakí­tották ki. Agrokémiai központ A Szentegáti Állami Gazda­ság szak- és mozgalmi vezetői­nek kezdeményezésére két álla­mi gazdaság és 12 tsz agroké­miai központot hozott létre. Ez a társulás lendületet adott és megalapozta a korszerű terme­lési és növényvédelmi eljáráso­kat és lehetőséget nyitott a ter­melőszövetkezetekben is a kor­szerű üzem- és munkaszerveze­tek gyorsabb ütemű bevezeté­séhez. Ez azt jelenti, hogy 1—2 éven belül az egész szigetvári járás növénytermesztése és vé­delme meggyorsul és ipari nagyüzemi szintre emelkedik. Ez a társulás saját helikopterrel is rendelkezik majd. A korszerű vezetés, üzem- és munkaszervezés hatósa"az álla- m: gazdaságokban az idei ter­mések betakarításán is érezhe­tő. Nagyobb termésátlagot ta­karítottunk be, (hektáronként | 45,3 q). A 10 állami gazdaság- | ban 18 nap, a bikali gazdaság I pedig 8 nap alatt fejezte be az aratást. Ez a rekordtermés és betakarítás a korszerű gazdál­kodással és szervezéssel függ össze, amelyben jelentős szere­pet játszott a korszerű technika, a gépesítés, a jó talajmunka, a jó vetőmag, a több műtrágya, a kemizáció és nem utolsó sorban a kétkezi munkások szorgalma, szakértelme, valamint a tuda­tukban végbement változás. Az eredmények szépek, bár még mindig nagyon lassú a munkaszervezés fejlődésének üteme. Több gazdaságban a szépen kidolaozott ügyrendet, működési szabályzatot nagyon lassan valósítják meg. Sok a bi­zalmatlanság. szervezetlenseg, idegesség. Több helyen stagnál a termelési szint és igen maga­sak a költségek. Lassan me­gyünk előre a tervszerű munka­erőgazdálkodásban és pénzügyi nehézségektől sem vagyunk mentesek. Nem elég célszerűen használjuk fel azokat a beren­dezéseket, eszközöket, létesít­ményeket, szellemi kapacitáso­kat, amelyek rendelkezésünkre állnak, és könnyítenék a jelen­legi helyzetet. Sok esetben meg­feledkezünk a legfontosabbról, a dolgozó emberek szociális életkörülményeinek folyamatos javításáról, az üzemi demokrá­cia fejlesztéséről, a szocialista •brigádok jelentőségéről. Most az a feladat, hogy az őszi betakarítást, a jövő évi ke­nyér- és takarmánygabona el­vetését, a mélyszántást szerve­zetten, példamutatóan, gyors ütemben végezzük, minden ter­ményt jó minőségben, veszteség nélkül takarítsunk be, mint ahogy azt a nyári betakarítási időszakban tettük. Érvényesítsék minden munkafázisban a kor­szerű munkaszervezést, a szigo­rú munkafegyelmet, a vezetők és dolgozók egységes példamu­tató sát Őszi program Elkészült az állami gazdasá­gok őszi munkaterve. A feladó­tok közül csak a kukorica-beta­karításra utalnék. Idézem: „a kukorica-betakarítást a KSZE program keretén belül 6 gazda­ság végzi a terület 70 százalé­kán. A betakarítást a teljes te­rületen 60 darab nagyteljesít­ményű adapteres kombájn vég­zi. Az indulás időpontját szep­tember 25-re tervezik és így 50 munkanap alatt kell azt befe­jezni, november 25-ig. Ezen idő alatt egy kombájnnak 274 ha területről 139 vagon termést kell betakarítani, ami naponta 6 ha terület teljesítménynek és 280 mázsás termés-betakarításnak felel meg gépenként. Amennyi­ben a gépek mindennapi telje­sítménye a norma alá csökken, úgy a betakarítási idő a veszé­lyes zónába kerül és bizonyta­lanná válik az őszi munka sike­re." Az alapszervezetek mozgósít­sák a dolgozókat az őszi mun­kák sikeres elvégzésére. Legye­nek élenjárók a jövőben is álla­mi gazdaságainkban az ipar­szerű mezőgazdasági termelés folyamatos fejlődésében. Szív­leljük meg ezzel kapcsolatban Fehér Lajos miniszterelnök-he­lyettesnek a kiskunfélegyházi „Lenin" Termelőszövetkezetben elhangzott szavait: „Az iparsze­rű mezőgazdasági termelés túl­jutott a kísérleti szakaszon. Kö­szönet és elismerés ezért az út­törőknek és támogatóiknak. A helyzet érett arra, hogy az ipar­szerű termelés idővel általános rendszerré lépjen elő." Lukics József. a MEDOSZ B. m i Bizottság titkára Kevés ember van, aki ne is- merné a Nemzeti Múzeumot, vagy életében ne hallott volna róla. Hírét-nevét nemcsak az koronázta meg, hogy egybe­forrt 1848, március 15-ével, a forradalom kitörésével és Petőfi­vel, aki a hagyomány szerint a múzeum lépcsőjéről mondta el a Nemzeti dalt, hanem azért is, mert a legszebb magyar klasszi­cista épület, amely a korabeli Európában is elismerést szer­zett a tervező építőmesternek. Pollack Mihálynak. A hazai klasszicista építészet legeredetibb tehetségű mestere kétszáz évvel ezelőtt, 1773, au­gusztus 30-án született — Bécs- ben. Élete, művészete és mun­kássága mégis Magyarország­gal fügq össze, hiszen itáliai tanulmányai után, a XVIII. szá­zad legvégén, 1798-ban Pestre érkezett, s itt élt, dolgozott egé­szen 1855, január 5-én bekö­vetkezett haláláig. Első jelentős munkája a Deák téri evangélikus templom, ame­lyet már az építés megkezdése után vett át egy helybeli mes­tertől. 1805-ben a pécsi székes- egyház helyreállításánál tevé­kenykedett, rá két évre pedig a székesfehérvári megyeháza építésénél. Hamarosan Pesten dolgozott. Éveken át vezette és irányította az Aman János ter­vei szerint készült pesti Némpt Színház építését. Tehetségére, nem mindeábttpi fantáziájára, arónyérzékéíe gyorsan felfigyeltek, s mind na­gyobb, jelentősebb feladatokat kapott; az átalakuló, új, polgá­rosodó társadalom egységes vá­rosképének kialakításában meg­határozó szerepe volt. Épüle­teinek nagyrésze az időik során sajnos, vagy teljesen elpusztult, vagy az átépítéssel elvesztette eredetj formáját. Számos villa, vidéki kastély, városi palota és középület hirdette és hirdeti ma is Pollack Mihály alkotói tehet­ségének nagyszerűségét. Ö ter­vezte és építette a régi pesti Vigadót (ez a mai Feszi Frigyes építette Vigadó helyén állt), amely sajnos már a ’mester éle­tében, 1849-ben elpusztult, Pol­lack Mihály építette az egykori katonai akadémiát, az úgyneve­zett Ludoviceumot, Fő művét, a Magyar Nemzeti Múzeumot, 1837—1846 között készítette. Ez az épület nemcsak művészeté­nek kimagasló teljesítménye, ha­nem a hazai, sőt az európai klasszicista építészeti stílus egyik legarányosabb, legtelje­sebb alkotása. A hazai klasszi­cizmus e legérettebb alkotásá­ban testesülnek meg e művé­szeti irány fő jellegzetességei: a pontos szimmetria, az antik gö­rög—római művészettől örökölt méltósógos oszloprend, s e timpanonnal ékített ünnepélyes homlokzat. Pollack Mihály művészete a késő barokktól indult, de a ba­rokkos jellegzetességeket győz san levetette és az egyre tisz tább, harmonikusabb klasszicis ta épületek és építészet meg valósítója lett. Ehhez élete so rán mindvégig hű maradt, mun kásságóra nem hatottak lénye gesen a kezdődő romantikus törekvések. Pollack az említett középületeken kívül százötvenet meghaladó kisebb-nagyobb, egyszerűbb és díszesebb lakó­házat épített Pesten. Ezek közül az egykori Almásy-palota, a volt Festetich-palota és a mes­ter Münnich Ferenc (azelőtt Nádor) utcai kétemeletes csalá­di háza ma is fennáll. Most, amikor születésének 200, évfordulóján rá emléke­zünk, olyan építőművész szelle­mét idézzük mea. aki mindvégig tehetségének legjavát nyújtva, maradandó alkotásokkal gaz. dagítotla a magyar építészetet. H, M, r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents