Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-24 / 222. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. augusztus Jl. 24 ora a nagyvilágban Skylab Engedély kilenc napra Ai orpenVn ’öv-rnzbon fiola! zk egy csoportja Amerika-ellenes tűn : : liislt. Képünkön a tüntetők elégetnek egy amerikai zászlót ♦ BERLIN Michael Kohl, az I NDK minisztertanácsának ál- I íamtiúára és Egon Bahr, az NSZK óLamminisztere csütörtö­kön — munkatársa’ k részvéteié- j vei — megbeszélést folytatott kö'csónös érdeklődésre számot- tartó kérdésekről A megbeszé­lése az NDK minisztertanácsá­nak épületében kerüú sor. A fe- 'ek megállapodtak abbén, hogy legközelebbi tcdálkozójukat szeptember 13-dn, Bonnban tartják. ♦ SAIGON: Egész Dél-Viet­nőm területén csökkent a hét j elején fellángolt összecsapások J hevessége, A Thieu-kormány j csapatai azonban továbbra Is I körülbelül olyan mértékben sér- I tették meg a tűzszünetet, mint j ahogy az egv hónap óta „meg­szokottá" vált. • ♦ MOSZKVA: Csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába j érkezeti Ion Gheotghe Maurer j román miniszterelnök. A román j kormánylöt a vnukovói repülő­téren Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták, 4 VIENTIANE: A viantianei koimány és magasrangú laoszi katonatisztek csütörtökön Sou- vanna Phcuma miniszterelnök elnökletével ülést tartottak o laoszi fővárosban. Az ülésről hivatalosan nem közöltek részle­teket, nyugati hírügynökségek azonban úgy tudják, hogy a tonácskozás résztvevői megvi tatták a vietnomi kormánynak o február 21-i fegyvernyugvási megállapodás jegyzőkönyvével kapcsolatos álláspontját. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a MECSEK ÁRUHÁZ szombaton ismét 17 óráig tart nyitva A Skylab 2. legénysége szer­dán engedélyt kapott, hogy folytassa útját. Ez volt az első nap, amikor a földi űrközpont j az űrhajósok megfigyelése alap. , jón, a műszerek adatai szerint j döntötte el. maradhat-e tovább a világűrben a három asztro­nauta. Az út folytatására ki­adott engedély kilenc napra szól, ezután ismét megvizsgál­ják a legénység egészségi álla­potát, nem okozott-e komolyabb károsodást szervezetükben a súlytalanság. A Skylab 2. prog­ramja 59 napos — ha ezt az űrhajósok nem is tudnák kitöl­teni, a szerdán engedélyezett újabb kilenc nappal máris túl­lépik az amerikai űrállomás elő­ző legénységének 28 napos űr- tartózkodási rekordját. Szerdán, útjuk 26. napján az űrhajósok a pénteki űrsétára készültek, ellenőrizték felszere­lésüket és azt a hat stabilizáló giroszkópot, amelyet ki kell cse- j rélniük az állomás külsején. ♦ PÁRIZS: A DIFK és a sai- goni rendszer küldöttségei csü­törtökön ismét találkoztak. Az újabb találkozón' sem történt előrehaladás. ♦ PHNOM PENH: Csütörtö­kön a kambodzsai rezsim csa­patai több Irontszakaszon ellen- támadásokkal kísérleteztek. — Egyébként a harci tevékenység kisebb volt a szokásosnál és ezt a viszonylagos nyugalmat a re­zsim hadserege a főváros déli védelmi vonalának megerősíté­sére igyekezett felhasználni. Phnom Penh déli peremén az Egyesült Államok által szállított nehézágyúkat állították fel. 4- PANMINDZSON A koreai katonai fegyverszüneti bizottság szerdai ülésén a KNDK födele- gátusa tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Államok megsérti az 1953-as megállapodást. Az USA légierejének Japánban ál­lomásozó taktikai gépei közül többet átdobtak Dél-Koreába és nagyarányú hadgyakorlatot hajtottak végre, amely szintén ellentétben áll a fegyverszünet szellemével. Kivándorlás-kiábrándulás B é c s Az Izraelibe bevándoroltak mind nagyobb számban ábrán- dulnak ki az izraeli valóságból és igyekeznek elhagyni az or­szágot. A Tel Aviv-i hatóságok azonban minden módon aka­dályozzák eltávozásukat, min­den eszközt felhasználnak erre — beleértve a provokációt és az erőszakot is. Az Izraelből eltá­vozottak közül sokan Bécsbe kerülnek, ahol nyelvtudás és létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközök híján súlyos körülmények között élnek. Bécsben szerdán kezdődött meg két egykori zsidó nemzeti­ségű szovjet állampolgár — Zo­la Zsvityiasvili és Gabo Hano- nasvilt — pere. Azzal vádolják őket, hogy ellenállást fejtettek ki az osztrák hatóságokkal szemben. Mindketten 1972 februárjában Grúziából vándo­roltak ki Izraelbe, de már júli­usban visszatértek Európába és Bécsből szándékoztak visszate­lepedni a Szovjetunióba. Bécs­ben azonban az izraeli bizton­sági szolgálat ügynökei nem hagytak nyugtot nekik. Elbeszélésük szerint az ügy­nökök hamisított leveleket küldtek, sőt az ö nevükben te­lefonáltak is hozzátartozóiknak, hogy „mielőbb vándoroljanak ki Izraelbe". Honanasvili a bíróság előtt kijelentette, hogy a polgári ru­hás személyek között felismerte a cionista titkos ügynököket. Eimondta, hogy izraeli tartózko­dása idején kétszer támadtak rá cionista suhqncok, nemrégi­ben pedig két izraeli ügynök, akik az osztrák rendőrség mun­katársainak adták ki magukat, elraboltak egy Izraelből eltávo­zott emigránst. A vádlottak nem ismerték el bűnösségüket és kijelentették, hogy az izraeli ügynökök ellen kerestek védelmet.-f BAGDAD: A bagdadi rádió bejelentése szerint augusztus 20-án kivégezték az iráni hír­szerző szolgálat három ügynö­két, akiket június 11-én ítéltek halálra. A kémhálózat másik öt tagja fegyházbüntetést kapott. Allendét támadja a jobboldal Az ellenzéki többség chilei képviselőháza szerda este meg­szavazott egy kereszténydemok­rata határozati javaslatot, amely jogsértésekkel vádolja az Al- Iende kormányt, és felszólította a kabinetben résztvevő katona­tiszteket, kényszerítse rá az el­nököt arra, hogy „a tövérryek- nek megfelelően" kormányoz­zon. A vádak között szereoel többek között a törvény előtti egyenlőség elvének, valamint a szólásszabadsáq jogának meg­sértése. A határozati javaslatot 81 :47 arányban fogadták el. A képviselőházi vitával egy- időben Allende összehívta a nemzetb'ztonsáqi tanácsot és három órán át tárgyalt vele. Kormánytisztviselők szerint a feszült belső helyzetről volt szó. Luis Figueroa, a Chilei Egysé­ges Munkásközpont (CUT) elnö­ke, szerdán nyilatkozatban szüf- tóttá fel a chilei dolgozókat a legnagyobb éberségre. A nyilat­kozat szerint a belső reakció puccsot készít elő, s ennek kö­vetkezményei beláthatatlanok lennének az orszáq jövője szem. pontjából. A legújabb fasiszta jellegű provokációk nyomán a helyzet a végsőkig feszültté vált. A CUT felhívja a dolgozókat és a szakszervezeti funkcionáriuso­kat, hogy gyülekezzenek az üzemekben. A nyilatkozatot alá­írta o CUT-vezetöség volameny- nyi tagja. Mint ismeretes, a kormány hétfőn tárgyalásokat kezdett a lásson egy hónapia sztráikoló magánfuvarosok képviselőivel. A fuvarozók szóvivői szerint péntekre valószinűleq megálla­podás születik. Verseny a szocialista világpiacon A KGST-országok nemzetközi órucsereforgalmának legfonto­sabb összetevője az egymás kö­zötti kereskedelem, amelynek részesedése az egyes tagorszá­gok külkereskedelmében 64—66 százalék. Saját tapasztalataink bizonyítják, hogy a KGST-orszó- gokkal folytatott árucsere fo­lyamatos gazdasági fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A gazdaságfejlesztésnek ezt a fontos feltételét - az egymás közötti árucsere lendületes bő­vítését - a gazdasági együtt­működés jól bevált módszerei biztosítják: a tervegyeztetések eredményeit rögzítő hosszú le­járatú külkereskedelmi megál­lapodások, amelyek egy-egy ötéves tervidőszakra irányozzák elő a forgalom alakulását, a legfontosabb áruk mennyiségét, értékét; az éves árucsereforgal­mi jegyzőkönyvek, amelyek egy. egy esztendőre hozzák össz­hangba a kölcsönös érdekeket és szállításokat s végezetül azok a kormányközi megállapo­dások, amelyek egyik, vagy má­sik termelési ágazatban szabá­lyozzák a kétoldalú együttmű­ködést és az abból adódó köl­csönös áruszállítást, Tévedés lenne mindebből ar­ra következtetni, hogy a kölcsö­nös árucsereforgalom fejleszté­sének ezek a közösen kialakí­tott módszere: minden magyar áru számára zöld jelzést adnak a szocialista piacokra. Az el­múlt esztendőben például a magyar gazdaság export-telje- sitménye kiemelkedően magas volt, 21 százalékkal nőtt. A rendkívül nagymértékű export- fejlődés közepette különöskép­pen szembetűnő, hogy a KGST- országok többségében — kivétel a Szovjetunió és Lengyelország — kivitelünk még az előirány­zott szintet sem érte el. A for­galmi adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a szocialista kivi­tel növekedésében az egyes árucsoportok szerepe, részvétele ugyancsak eltérő volt. Az elmúlt esztendőben 1,8 milliárd rubel értékű árut értékesítettünk a szocialista országok piacain - mintegy 20 százalékkal többet az előző évinél - jórészt annak eredményeként, hogy a fogyasz­tási iparcikkek és az agrárter­mékek, élelmiszercikkek kivitele 9—13 százalékkal meghaladta az előirányzatot. Ugyanakkor a gépek kivitele elmaradt a ter­vezettől. Jelen esetben is elmondható: a hiba nem az együttműködés mechanizmusában keresendő, Igaz, hogy a hosszúlejáratú és az éves megállapodások ma már kevesebb mennyiségi elő­írást tartalmaznak, s egyre több bennük az olyan előirányzat, amely érték-keretekben hatá­rozza meg a különböző áruk forgalmát, kivitelét és behoza­talát. Az érték-kereteket a ter­melő és külkereskedelmi válla­latoknak kell piaci munkával és üzletkötésekkel kitölteniök. S ha ez nem történik meg hiányta'a- nul, annak okát a termelésben, az egyes áruk versenyképtelen­ségében kell keresni, A negyedik ötéves terv az iparfejlesztés fő feladatai közé sorolja a nemzetközi versenyké­pesség javítását. Sokan úgy vé­lik, hogy ipari termékeink ver­senyképességét kizárólag a tő­kés piacokon szükséges növelni s ez a követélmény q szocialis­ta exportra nem vonqtkozik. A mór említett tények, adqtok mellett más jelenségek is arra figyelmeztetnek, hogy iparter­mékeink exportképességét a szocialista országok piacain is javítanunk kell. Köztudott, hogy nemcsak a tőkés kivitel, hanem gyakran a szocialista export — vállalati színtű - gazdaságos­ságát is csak állami dotációval lehet elérni. Az ilyen export-ter­mékek csak vállalati nézőpont­ból keresettek és versenyképe­sek, s ha ezektől megvonnánk az állami támogatást, azonnal súlyos értékesítési és exportrö- velési gondjaink lennének. Az export- és versenyképes­ség reális mérlegelése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy valamennyi KGST-ország- ban szűkült a hiány-termékek köre s egyre kevésbé kénysze­rülnek arra, hogy a hiányok pótlására bármit átvegyenek, megvásároljanak. Eddigi fejlő­désünk néhány hiányossága — a termelési és^ gyártmánystruk­túrák nagyfokú azonossága, a gyártás-szakosítás és a terme­lési együttműködés fejletlensé­ge — is nehezíti az egyes áruk értékesítését, választási lehető­séget odva o belföldi és az im­port-termék között, másrészt arra is, hogy melyik szocialista országból importálják. Hazánk és a tókésországok gazdasági, kereskedelmi együtt­működésének elemzésekor po­zitív értelemben nyugtázzuk, hogy a politikai légkör javulása a gazdasági együttműködés kedvezőbb közegét teremtette meg, amit a forgalom növeke­dése mellett a vállalatok kö­zötti műszaki-termelési együtt­működés szélesedése Is jelez. A fejlett tökésországo Irkat velő normális gazdasági együttmű­ködés lehetőségei azonban va­lamennyi szocialista ország szá­mára megnyíltak, s hozzánk ha­sonlóan élnek is azokkoi. A kelet—nyugat közötti keres­kedelem normalizálódása ter­mészetesen nem módosítja alapvetően a KGST-országok külkereskedelmének országcro- portok szerinti — tőkés és szo­cialista piacokra irányuló — megoszlását, de nem marad ha­tás nélkül: a fejlett tőkésorszá gok szocialista piacokra bejutó termékei a KGST-országoknak egymással szemben támasztha­tó követelményeit is növelik. Hadd utaljunk ezzel kapcsolat­ban az elmúlt évi forgalom né­hány adatára: a fejlett tőkés­országokból származó gépim­portunk erőteljesen nőtt, a szo­cialista országok gépszállításai visszaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba elma­radt az előirányzott forgalomtól. Mindebben korántsem a vélet­lennek, hanem elsősorban an­nak volt szerepe, hogy a gép­ipari berendezések versenyké­pessége ar új követelmények tükrében kölcsönösen nem ki­elégítő. Az előremutató konzekvencia úgy fogalmazható meg, hogy ipartermékeink versenyképessé­gét a szocialista piacon csak a termelési együttműködésben való — minél több termelési és gyártási ágazatra kiterjedő - részvételünkkel őrizhetjük meg. Ennek objektív feltételeit kíván­juk megteremteni a gazdasá­gosabb vállalati gyártmány­struktúrák kialakításával, amely­nek során a gazdaságtalan ter­melés korlátozásával, vagy megszüntetésével helyet, kapa­citást biztosítunk a bármely pia­con versenyképes termékek elő­állításának. Caromvőlgyf István* Az alkotmány és Kissinger Ai amerikai közvélemény nem rea­gált teljesen egyértelműen Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanács­adó külügyminiszteri kinevezésére. Mint annak Mansfield szenátor, köz­vetlenül a személycserét bejelentő Nizon-nyiiafkozat utón hangot adott, az alkotmányosság szempontjából igen problematikus, hogy Kissinger miniszteri posztja mellett megtartja tanácsadói hivatalát is. Míg az amerikai alkotmány értel­mében a kongresszus beszámoltat­hatja a minisztereket, addig az elnö­ki tanácsadók élvezik a végrehajtó hatalom kiváltságait, és nem köte­lezhetők arra, hogy megjelenjenek a kongresszusi bizottságok meghall­gatásain. A kongresszus tehát, bár többsége örömnél üdvözölte Kissin- aernek, mint kitűnő kéoességű ooli­tikusnak kinevezését, attól tart, hooy e két pozíció egyesítésével az új kül­ügyminiszter szinte teljesen kivonhat­ja az amerikai külpolitikát a kong­resszus ellenőrzése glól. Kissinger a hivatalos protokoll-lista szerint az elnök után a negyedik legfontosabb ember, megfigyelők sze­rint azonban szerepe ez elméleti be­sorolásnál jóval jelentősebb. A nem­zetbiztonsági főtanácsadó egyébként az első olyan külügyminisztere az Egyesült Államoknak, aki nem ame­rikai születésű, és mint ilyen, minden funkciót viselhet, csupán az elnöki posztot nem töltheti be. Kissinger külügyminiszteri kinevezé­sét a kongresszusnak még meg kell erősítenie. Az ezzel kapcsolatos szo­kásos meghallgatásokat a külügyi bi­zottság valószínűleg a nyári szünet befejeződése — szeptember 5-e — után nem sokkal megkezdi. Hivatalosan eddio egy kormány rea­gált Kissinger külügyminiszteri kine­vezésire — Izrael. Abba Eban izra­eli külügyminiszter üdvözlő táviratot intézett az új külügyminiszterhez. nős figyelmet szentelnek at európai szövetségesekkel él Japánnal fennálló viszonynak. Nixon elnök ennek megfelelően „nem látványos körutazást akar tenni ősszel Nyugat-Európában, hanem érdemi eredményeket vár látogatásaitól". Az időpon­tot azonban csak oz EGK kop­penhágai külügyminiszteri érte­kezlete utón rögzítik. Kissinger csütörtökön sajtó- értekezletet tartott San Cle- mente-ben. Kijelentette, hogy \ Nixon elnök a külpolitika meg­valósításában „új és teljes part- ! neri viszonyra törekszik a kong- j resszussal" majd egyértelműen hozzáfűzte, hogy a külpolitikát t és ennek keretében a diplomá- I ciát „az eddiginél nyíltabbon, j a nyilvánosság számára hozzá­férhetőbben akarják folytatni". ' Kissinger hangsúlyozta, hogy o következő időszakban külö- ! ♦ NEW YORK: Nagy sikerrel szerepelt az Egyesült Államok­ban a „Szovjet múzeumok kin­csei" című kiállítás, amelyet ez év áprilisától kezdve Washing­tonban, New Yorkban, Los An­gelesben és Chicagóban az amerikaiak milliói tekintettek meg. A sajtó véleménye szerint a szovjet vándorkiállítás az amerikai kulturális élet jelentős eseménye. ^Szentíiás1' harmincnégy Dontban Művezető nyitott üzemben // // O k váltják aprópénzre a vállalati elképzeléseket. Sze­repük legalább annyira fontos mint a vezető műsza­kiaké, s ez manapság egyre inkább érződik. Ezekben a napokban szerte a megyében egymást követik a művezetői értekezletek, ahol a közvetlen termelésirányítók munkáját értékelik, s szó esik a feladatokról is. De valljanak ők maguk munkájuk szépségéről, a gondokról: Borbás Antal, a többezer baranyai művezető egyike. Későn érkeztem, pedig csak | reggel nyolc óra. Az irodák oj- ] taja tárva, o szobákban üres | asztalok. Az eligazítás már be- i fejeződött, az emberek néhány perccel ezelőtt indultak a mun­kahelyekre. Meqszűnt a máslél órás zsibongás itt a volt Lakics- féle laktanyában, ahol ma a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakipari főépí­tésvezetősége székel, Borbás Antalnak, a melegburkoló rész­leg művezetőjének is itt von a rezidenciája. Uou tűnik, a har­mincat alig lépte túl, pedig már unokája is van: neawenöt éves. Élénk tekintetű, vígkedélyű em­beinek látszik Beszélqetés köz­ben időnként elmosolyodik, az­tán ismét komollyá válik. — Lohet-e népszerű egy mű­vezető? — Ilyen nem létezik. A közös­séget kell képviselni, Ismerni o vállalat gondioit, a fejlesztési elképzeléseket, a többi szakma problémáit is, Enélkül nem le­het irányítani, vezetni, emberek­kel dolgozni; éc ez a lényeg. Mindezt úgy kell megoldani, hogy az embereket érdekeltté teqyük abban omit csinálnak. Persze, ha már nem használ a szép szó, akkor egyéb mádon kel| rádöbbenteni őket o jó I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents