Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-24 / 222. szám
4973. augusztus 24. DUNANTOLI NAPLÓ Pannónia ”73 Magyarország a Beszélgetés az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete magyar nemzeti bizottságának főtitkárával A Pannónia '73 — a szövetkezeti szakemberek IV. nem- . zetközi találkozója — keretében tegnap délelőtt dr. Korcsai Károly, a FAO magyar nemzeti bizottságának főtitkára tartott előadást Harkányban. Interjúnk ebből az alkalomból készült.- Magyarország 1967-ben kérte felvételét a FAO-ba. Mi tette ezt a lépést lehetségessé, illetve szükségessé?- Az általános politikai helyzet javulása, az országok közötti együttműködés sokirányú kiteljesedése, no és hazánk politikai és gazdasági tekintélyének növekedése tette lehetővé ezt á lépést, ami pedig a szükségességet illeti, nos a válasz rövid és egyszerű: nem nélkülözhetjük azokat a tapasztalatokat és információkat, melyeket a FAO-tagság révén rendszeresen megkaphatunk. A kutatásra és fejlesztésre fordítható kereteink meghatározottak és meglehetősen szűkösek — mint általában a kis országoké —, alapvető érdekünk tehát, hogy folyamatosan ismerjük, s mielőbb ■átvegyük a legújabb nemzetközi tapasztalatokat.- A FAO az UNESCO mellett az ENSZ legtöbbet emlegetett szerve. Tevékenysége — mindenekelőtt segélyakciói révén —, széleskörben ismert, belső életéről, szervezetéről azonban ritkán esik szó . ..- A FAO az ENSZ szerve, de nem szerves része — szerződések fűzik hozzá, mint a legtöbb szakmai jellegű világszervezetet. Székhelye Róma. Feladatai rendkívül sokirányúak, ezért csak három dolgot emelek ki. Tudományos apparátusa prognózisokat készít a várható igényekről; információs és kia- j dói szolgálata hatalmas meny- nyiségű adatot, illetve anyagot biztosít a tagországok tervelőkészítő szakemberei számára, s mint ahogy erről már volt is j szó: a FAO aktívan réfzt vesz j a fejlődő, illetve katasztrófa sújtotta országok megsegítésé- j ben. A gyakorlati munka a kü- j lönböző bizottságokban folyik. Az egyes kontinensek országúit az úgynevezett regionális bizottságok fogják össze, melyek a nemzeti bizottságokra épülnek. A magyar nemzeti bizottság egy tárcaközi szervezet, melyben minden érdekelt minisztérium képviselteti magát. De. jelen vannak e bizottságban a magyar szövetkezeti szervek képviselői és a hazai tudomány jeles egyéniségei is. — Miben lehetne alig több, mint ötéves tagságunk főbb ál- j lomásait meghatározni? — 1967: a belépés éve. 1970-ben Budapesten tartotta az európai regionális bizottság esedékes konferenciáját; 1971- ben beválasztották hazánkat a FAO Tanácsába. A Tanács a szervezet legfelsőbb szerve — 34 taggal —, ez a választás tehát hallatlan nagy elismerés volt. S tekintélyünk azóta csak nőtt. Gödöllőn, Keszthelyen, Egerben tartottak az elmúlt időszakban a különböző FAO- bizottságok szaküléseket - s mindenütt teljes sikerrel. Nagy I sikernek számít — de most már a szocialista országok közössé- j ge szintjén —, hogy kezdeményezésünkre a FAO vizsgálódó- j sai egyik központi kérdésévé tette a korszerű mezőgazdaság- í gal kapcsolatos strukturális i kérdéseket, azaz a szövetkezés gondolatát. De mondhatok más példákat is. Most készül egy terv, mely az európai marhahús- és tejtermelés távlati feladatait ' vizsgálja, s e tervbizottságba is meghívtak egy magyar szakembert. A magyar tervezési rendszer iránt egyébként nagy az érdeklődés. A FAO most készít egy világtervet, mely az ezredforduló tájának igényeit veszi alapul, s ehhez megkérték a maqyar mezőgazdaság 1990-ig szóló fejlesztési tervét, melyet modell-tervként kívánnak közreadni ... — A FAO széleskörű segélyezési akciókat folytat - mégis merőben más, mint a Vöröske reszt, hisz itt a tagországok a közösen létrehozott alapokból segítik egymást - elsősorban távlati célokat tartva szem előtt. Mit adott és mit kapott l az elmúlt öt év alatt Magyarot- szág? — Az információkról már volt szó. Ez létfontosságú dolog. De ezen túlmenően is sok mindent kaptunk. A Tisza II. öntözési propram bizonyos vonatkozásban FAO érdekeltség, s a szer vezet támogatásával építjük a százhalombattai halivadéknéve- lő központot is, mely a belvízi haltenyésztés nagyméretű fejlesztésének egyik alaplétesítmé- nye. Tizenhat FAO-tanulmány- úton 120 szakemberünk vett részt, s jelentős számban küldtünk ki hosszabb-rövidebb időre ösztöndíjasokat is. FAO tapasztalatok alapján szerveztük meg és bonyolítottuk le a múlt évi mezőgazdasági összeírást — egyszóval az együttműködés, illetve profitálás lehetőségei rendkívül sokszínűek. De természetesen adunk is. Szakembereink részt vesznek a legfontosabb tanácskozásokon, s beszámolnak tapasztalatainkról — ez a viszontszolgáltatások egyik módozata. A másik a konkrét, anyagi segítség, illetve közreműködés. Adtunk és adunk terményeket, élelmiszert a rászorultaknak, s átadjuk termelési technológiáinkat, tapasztalatainkat a fejlődő országoknak. Ezek közül csak egy példát: a debreceni Vojnárovics profesz szór Nepálban dolgozik. Haltenyésztő telepeket, tógazdaságokat létesít, s mellesleg meghonosította Nepálban a kacsát. Óriási jelentőségű dolog — az ottani emberek az éhínség rémének elűzőjeként ünnepük. — A halgazdasági program végső célja szintén a kevéssé fejlett országok élelmezési gondjainak enyhítése, de a hazai gazdaság, illetve ellátás szempontjából is nagy jelentőségű dolog . ., — Pontosan erről van szó. A fejlődő országok számára a belvízi haltenyésztés új lehetőség, számunkra pedig az ezzel kapcsolatos kísérletek, illetve fejlesztések a továbblépést jelentik. A százhalombattai ivadéktenyésztő központ jövőre készül el teljesen, de már az idén is működik. Méreteire jellemző, hogy a hazai ivadékigények egybarmadát ez a telep fogja biztosítani. A tenyésztéssel kapcsolatos tapasztalatainkat a Világélelmezési Program rendelkezésére bocsátjuk, mely nagyon sokat vár bizonyos országok vonatkozásában a belvízi haltenyésztés nagyüzemi keretek közötti rendszeresítésétől. De ha már az ilyen konkrét ügyleteknél tartunk, még egy szót a munkára, s ezt olykor a dolgozó a saját zsebén érzi. No, de mást nem lehet tenni. Addig, míg korábban több mint tizenöt éven át az volt a legfontosabb, hogy minél több lakást építsünk, a mennyiségi szemlélet volt a mérvadó és ez beleivódott az emberekbe. Most abba a furcsa helyzetbe kerültünk, — s ez közel két éve tart, — hogy az embereket át kell nevelnünk, s ez nem megy könnyen. Még él „az üsd, vágd” szemlélet, ez valahogy benne van a vérünkben. A fiatalabbak már nem ilyenek. S jól van ez így, hiszen bennünket a minőségi munka után ítélnek meg, s ez egyre inkább így is lesz. E szerint vannak kialakítva a normák is. Ha például valaki a saját hibájából elront valamit, potyára dolgozott. A rossz munkáért levonás jár. •— ön tizenhárom éve művezető és 1949 óta dolgozik a vállalatnál. Mennyiben változott meg a művezetői munka azóta? — Nemrég egy többoldalas kérdőívet kellett kitöltenem, azt hiszem a Népi Ellenőrzési Bi- zo'tságnak, Akkor számoltam össze talán először, hogy menynyi időt töltök az emberek között, az adminisztrációval és egyéb dolgokkal. Naponta a munkaidőm harminc százalékát köti le a papírmunka, két-három órát vagyok kinn a munkahelyeken, a többi időt, főképp délután a következő napi anyagmegrendelésekre, a költségvetések, tervek áttanulmányozására fordítom. Jónéhány évvel ezelőtt másképp volt! Amikor Meszesen, Üjmecsekalján építettünk, ott voltam az emberek között. Ma a déli városrészben folyik az építkezés, mi meg itt vagyunk a Tüzér utcában. Hát ezt egy kicsit sajnálom, mert nem tudok annyi időt az emberek között tölteni, mint azelőtt. így természetes, hogy jobban- támaszkodom a csoportvezetőkre. Három burkoló brigádban hatvan ketten dolgoznak: most éppen a tv-házakban, illetve a 23- as, 24-es épületek melegpadlóját ragasztják. A jobb minőségi munka érdekében bevezettük, hogy az a brigád kerül vissza a melegburkolásra, amelyik korábban a lakások aljazat betonozását végezte. — Mit tart a leglényegesebb feladatának? — A gazdálkodást. Nem mindegy, hogy mennyi anyagot használunk fel, mert a melegpadló burkolat alapanyagai drágák. A mi részlegünk a szakipari részlegek által felhasznált anyagok értékének egyharma- dát építi be. Egy panel épülethez közel hat vagon padlóburkolóanyag szükséges, — És az emberek? — Mindenkit meg kell hallgatni. Sok a gyerekes anya, I szabadság, táppénz, egyéb j problémák, fizetési reklamációk, Mindenki választ vár, s ügye méltányos intézését. Általában reggel jönnek, de kinn az építkezésen is legalább úgy meg kell hallgatni az embereket mint idebenn. Olyan is előfordult már, hogy valaki megkér- j dezte: elváljon, vagy sem? Utó- ; laq gondolkodtam. Talán azért, mert tudja, hogy nagy csaló- ; dóm van: négy gyereket nevel- j tem fel. — Mi volt a legnagyobb gondja korábban, s mi ma? — Két éve csatolták hozzánk a takarító részleget. Több mint százhúsz embert. Többségükben asszonyok, lányok. Veszteséges volt ez a részleg(I?) Azóta nincsenek többen mint j nyolcvanon. Igaz, hogy néhány j hónapig a munkaidőm több : mint a fele arra ment el, hogy segítsek a munkamorál megváltoztatásán: az első időben többször előfordult, hogy néhányon j részegen jöttek dolgozni. Még az is megtörtént, hogy kötőtű és fonal volt a takarítónő kezében. Aki nem állta meg a helyét, azóta elment. Új csoport- vezetőket neveztünk ki, s a brigádok kiközösítették azt, aki nem volt közéjük való. Mi okozza ma a gondot? Elsősorban a szervezettség, Ossz* kell hon- i Tisza ll-ről. A program irányítása magyar kézben van, a FAO ezzel foglalkozó vegyes bizottsága élén magyar elnök áll, s magyar a tervigazgató is. — A FAO felszereléseket, gépeket biztosít az öntözési modell- üzemek számára, melyeket itt, Magyarországon próbálnak ki. A két érdek — a nemzeti és a FAO —, tehát ismét találkozik. — A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok réme a száj- és körömfájás. Tud-e tenni valamit a FAO annak érdekében, hogy ez a félelem mielőbb a múlté legyen? — Reméljük, igen. Az ellenőrzés, a fertőzött gócok elsze- parálása érdekében eddig is sokat tett a szervezet, most azonban létrehozták a száj- és körömfájás elleni védekezés európai alapját — amihez természetesen mi is adtunk bizonyos összegeket. Ez nagyjelentőségű lépésnek ígérkezik. — Végezetül egy Baranyával kapcsolatos kérdés: milyenek megyénk lehetőségei a különböző FAO-programokat illetően? — Kezdjük azzal, ami biztos. Tanulmányutainkon baranyai szakemberek is részt vesznek, illetve részt vehetnek; különösen a fiatal — 25—30 év körüli —, szakemberek lehetőségei jelentősek. Bár itt mindjárt meg kell jegyeznem: a nyelvtudás döntő szempont a kiválasztásnál, ezért is mondom: tanuljanak nyelveket a fiatalok ... — Vannak aztán kevéssé kiforrott lehetőségek is. Ezek közül csak egyet említek konkrétan, s ez a Mohácsi Farostlemezgyár esetleges tovább-bővítése - FAO közreműködéssel ... Békés Sándor Országos postáskonferencia Sopronban Csütörtökön Sopronban Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója megnyitotta a VII. országos postáskonferenciát. Napirendjén a távtárcsázó hálózat üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok, a posta mikrohullámú gerinchálózatának a fejlesztése, továbbá pénztár- és bankszolgálati tevékenységének a korszerűsítése szerepel. A mintegy 700 szakember részvételével lezajló konferencián NDK-beli, lengyel és csehszlovák vendégek is részt vesznek. A konferenciával egyidejűleg nyílt meg a Soproni Postaigazgatóság üzemtörténeti emlékeiből összeállított kiállítás. golni a munkát a többiekkel is ahhoz, hogy határidőre készen legyenek a lakások. Az épületek ma már gyorsan fölállnak. És ilyenkor azt mondják. Szinte kész! De a szakipari munka gépesítése nesezebb: csak kézi munka a mienk. Azon kell javítani, ha egy mód van rá ne egyszerre kerüljön a lakásba a villanyszerelő, a fűtésszerelő, meq a burkoló. Mert akkor mi is kapkodunk, és oz a minőség rovására megy. Ezen csak az összehangolt szervezés segít. — Képzettség, továbbképzés? — Az eredeti szakmám asztalos. Először az általános művezetői tanfolyamot végeztem el, majd a szakipari művezetőit. A vállalat egy ideje minden év elején kéthetes művezetői tanfolyamot szervez, ezek egész naposak, ahol a legújabb dolgokról tájékozódunk. Ez vonatkozik az új műszaki megoldásokra, az üzemszervezési kérdésekre, érinti az anyaggazdálkodás feladatait, a belső tartalékok feltárását, a normaidőt. Borbás Antal egyike a többezer baranyai művezetőnek, aki „nyitott üzemben” végzi feladatát. A megbízólevél mellé egy harmincnégy pontból álló, három oidolcs munkaköri leírás tartozik, Salamon Gyula ? Fájdalommal tudatjuk, hogy augusztus 21-én elhunyt dr. Hajdú Gyula elvtárs, pártunk és a magyar munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanóra, Állami díjas, a jogtudományok doktora, Pécs város és Somogyszil község tiszteletbeli polgára. Dr. Hajdú Gyula elvtárs temetése augusztus 28-án, kedden 14 órakor lesz Pécsett a központi temetőben. Az elhunyt hozzátartozói, barátai, elvtársai, tanítványai és tisztelői 28-án 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest—Pécs, 1973. augusztus 23-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága es a Baranya megyei Bizottsága, az Eötvös Loránd Tudományegyetem A magyar munkásmozgalom ” kimagasló egyéniséget, Pécs díszpolgárát, a magyar tudományos élet nemzetközileg elismert szaktekintélyét ragadta el dr. Hajdú Gyula személyében a halál. Neve elválaszthatatlanul összeforrt megyénk haladó mozgalmaival. A pécsi bányászság, Baranya munkás- osztálya a század első évtizedeiben az ő szellemi irányításával és gyakorlati politikai vezetésével kovócsolódott szervezett, társadalomformáló erővé és írta korai történetének legdicsőbb fejezeteit. Dr. Hajdú Gyula 1886-ban született Somogyszil községben. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Rendkívül éles elméje hamar felismerte a kapitalista társadalom gyógyíthatatlan ellentmondásait, pusztulásra érett kilátástalanságát. Mélységesen humánus szíve korán az elnyomottak, a kisemmizettek oldalára állította. Egyetemi éveiben a radikális, baloldali diákkörök tagja, 1907-től a Szociáldemokrata Pártban képviseli a forradalmi, meg nem alkuvó munkásszellemet. 1910-ben fiatal ügyvédként kapcsolódott be a pécsi munkásmozgalomba, amellyel egész élete, tevékenysége, munkássága azonosult. Ezt a tevékenységet sokszínű egyénisége határozta meg. írt, szervezett, irányított. Mindig ott volt, ahol a ■mozgalomban a legnagyobb szükség volt rá. A legsúlyosabb politikai perekben ő védte az üldözötteket, sztrájkok és tüntetések idején ő fogalmazta meg a munkások követeléseit, a háborúba belefásult katonákat ő védte a bíróság előtt, munkásösszejöveteleken ő öntött reményt az éhező proletártömegekbe, a háború legsötétebb napjaiban ő vázolta fel és hirdette az új korszak, a szocializmus eszméit. Kitűnő szónok, valóságos néptribun volt. Áldozatkész munkájával hozzájárult ahhoz, hogy abban az időben a pécsi szociáldemokrata pártszervezet az ország egyik legnagyobb és legfeqyel- mezettebb szervezete lett. Szervezte és vezette a pécsi munkásiskolákat, hogy mint fiatal értelmiségi segítse kialakítani a munkások tudásvágyát. Mindig bátran harcolt a mozgalomban tapasztalható megalkuvás ellen, pécsi küldöttként bátran nyilvánított véleményt g párt kongresszusain. A polgári demokratikus forradalomban a Pécsi Nemzeti Tanács titkáraként tevékenykedett és szervezője volt a Nemzetőrségnek. A Tanácsköztársaság Országos Ellenőrző Bizottságának tagja és a szerb megszállás idején Somogybán szervezi a Vörös Hadsereget. Eredményes munkájaként a megszállás ellenére a pécs-baranyai munkások, bányászok és szegényparasztok nagy számban jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A Tanácsköztársaság vérbe- fojtása. után a munkáshatalom ellenségei emigrációba kényszerítik. Hazájától távol tovább küzd az Eszméért. 1921-ben a KMP küldötte a Komintern III. kongresszusán , Moszkvában. Olaszországban, * Ausztriában, Franciaországban, majd a Szovjetunióban él, és amikor a világ első szocialista államának harcosai elhozzák számunkra a szabadságot, velük együtt Hajdú elvtárs is hazatért. Újra a mozgalom élére áll. Részt vesz a politikai harcokban, közreműködik a két párt egyesítésében és különböző ól- lámi'fuffkcrőkban erejét nem ki-* mélve munkálkodik az ország újjáépítésén, a szocializmus, felépítésén. 1945-ben pécsit nemzetgyűlési képviselővé választották. 1946-ban iparügyi, 1947-ben igazságügyi államtitkár. 1950—51 között az Állami Ellenőrzési Központ főosztályvezetője. Több évtizedes harcban eltöltött érdemes élet után végre eleget tehetett hivatásszereteté- nek, hogy oktassa, nevelje a fiatal generációt a legszentebb és a nagy humanisták által megfogalmazott eszmékre. 1949- től az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetője. A jogi tudományok doktora. Főbb munkái: Schumann-terv és szuverenitás, A semlegesség, A leszerelés. Nemzetközi jog, Semlegesség a hidegháborúban. Szerkesztésében jelent meg a nemzetközi jog egyetemi tankönyve és a Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. A nagy nemzetközi problémák tanulmányozása mellett időt tudott szakítani szűkebb hazája: Pécs és Baranya munkásmozgalmára való visszaemlékezésekre is. Az „Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról", a „Harcban az elnyomók és megszállók ellen" című munkái a régi barátoknak, harcostársaknak állítanak emléket. Pécs város fala! közül indult, majd bontakozott ki küzdelmes, önfeláldozó, tiszteletre méltó életműve. Mindig pécsinek vallotta magát és még idős napjaiban is minden évben eljött néhány napra nagy küzdelmeinek színhelyére. Pécs város Tanácsa 1969 augusztusában a város díszpolgárává választotta. Az idős, betegségektől meggyötört tudós, a törhetetlen hi‘ű forradalmár látnoki szavakkal mondotta az üdvözlő beszéd,ikre adott válaszában: „Múltjának megfelelően Pécs és Ba a- nya osztálytudatos dolgozói az első sorokban fognak küzdeni és nem lehet kétséges, hogy ebben a küzdelemben, a mara- diság visszahúzó erői elleni harcban a győzők mi leszünk.” Dr. Hajdú Gyula zászlóhordozója volt a pécsi munkásmozgalomnak, kiemelkedő vezetőie azoknak a bányászoknak, munkásoknak, akik a múlt idők küzdelmeiben rendíthetetlenül kitartottak és akiknek o küzdelmei nyomán eljutottunk a szocialista Magyarországhoz.
