Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-22 / 220. szám
W73. augusztus 22. DUNANTOll NAPLÓ Az ember és környezete Országos szociológiai konferencia Pécsett Az új tanév feladatairól 4.) Szakközépiskolák és szakmunkásképzők A mértéktelen különórák száma is a túlterhelés forrása Korábbi írásainkban az új ! tanév általános iskolai feladatairól tájékoztattuk olvasóinkat 0 Köznevelés című szakmai folyóirat cikkei alapján. Ezúttal a szakmai képzést nyújtó iskolákról szólunk, ahol az új tanév egyik fő feladata ugyancsak a tanulói túlterhelés csökkentése: a heti kötelező óraszámok és a tananyagcsökkentés következetes végrehajtása. Az óraszám és tananyagcsökkentés jelentős mértékben enyhítheti a tanulók túlterhelését. Ennek azonban vannak olyan tényezői is, amiket a mindennapi gyakorlatban külön utasi- I fás nélkül kell majd felszámolni. * A szakközépiskolák heti kö- | telező óraszáma jelenleg 35— 38 óra. Ez, valamint a tanulók otthoni tanulmányi feladatai együtt megközelítik a heti 55— 60 órát. Ha semmi mást nem veszünk figyelembe, ez a számarány. ez a tény önmagában is bizonyítja, hogy a heti óraszámok csökkentése a szakközép- iskolákban is mennyire indokolt. Igen, de hol, milyen tárgyakban csökkenjen az óraszám? A közismereti tantárgyak (magyar, történelem, orosz, világnézetünk alapjai, matematika, kémia és az osztályfőnöki órák) heti óraszámának megváltoztatása nem lehetséges, hiszen az a tanulók általános műveltségének, sőt szakmai képzésének és későbbi szakirányú továbbtanulásának kárára történne. A fizika tanítása is nélkülözhetetlen, ezért óraszáma itt nem csökkenhet. Kivéve az úgynevezett nem termelői szakokat (közgazdasági, kereskedelmi és óvónői) ahol nem kapcsolódik a tárgy a szakmai oktatáshoz, ezért az eddigi 8 óráról 6 órára csökkentik az óraszámot. A biológia tantárgy oktatása viszont, amely heti 2 órában szerepelt a legtöbb szakközépiskola tanrendjében, nem bizonyult reálisnak. Ezért a biológiát a továbbiakban törölni fogják a szakközépiskolai oktatásból, kivéve azokat a szakokat, ahol a biológiát szakmai előkészítő tantárgyként tanítják. A testnevelés óraszáma heti 2 óráról 3 órára emelkedik a szakközépiskolákban is. * Az elmondottakból következik, hogy óraszámcsökkentést csak mérsékelten, alig két tárgyban lehetséges végrehajtani a szakmai képzést nyújtó iskolákban. Például: a KGM felügyelete alá tartozó összesen 7 szakközépiskolai szak közül hatnál heti 1—3 órás csökkentésre kerül sor. Az egészségügyi szakon átlagosan heti 1 órával, a szakmai gyakorlaton (a III—IV. osztályban) heti 2 órával csökken az óraszám. A KPM szakfelügyelete alá tartozó iskolák közül a postaforgalmi szak I—II. osztályában heti 3—3 órával, a távközléstechnikai ágazat I—II. osztályában 1—2, a III—IV. osztályban pedig 3—3 órával csökken a tanulók heti óraszáma. Következésül, a tanulók túlterhelését elsősorban a tananyag erőteljesebb csökkentésével kellett mérsékelni, érvényt szerezve annak az alapelvnek, hogy ne történjék alapvető változás azokban a tárgyakban, amelyek a szakmai képesítést, illetve szakiránynak megfelelő felsőfokú továbbtanulást hivatottak megalapozni. Még ebben a hónapban — tehát a napokban — útmutatókat adnak ki a közgazdasági szakközépiskolák, a kereskedelmi és vendéglátáipari szakközépiskolák részére az idegen nyelvek tanításához. Ezek az útmutatók az egyes idegen nyelvek tananyagának mintegy 10—15 százalékos csökkentését teszik lehetővé. A tananyagcsökkentés előkészítésében a szakmai tárgyakban az illetékes bizottságok gondos válogatással, az átfedések kiiktatásával olyan feltételeket teremtettek, amelyek a korábbinál jelentősebb mértékben teszik lehetővé az ismeretek megszilárdítását, elmélyítését, begyakorlását. Minderre vonatkozóan a kiadandó útmutatók a mérvadóak. Ezek kijelölik az elhagyható tananyagrészeket, a tantárgyak törzsanyagát és azokat a tananyagrészeket, amelyeket olvasmányként kell feldolgozni. Bizonyos anyagrészek a gyakorlati oktatás körébe kerülnek. Könnyítést eredményez a már tanult ismeretek gondosabb egyeztetéséből adandó tananyagrendezés is. A tananyag- csökkentésből jelentős változás várható a szakmai gyakorlatra vonatkozó részekben is, ahol a munkábaálláshoz közvetlenül hasznosítható gyakorlatok elmélyítését írják elő elsősorban. * A szakmunkásképző iskolák közismereti tárgyai körében az óraszámokat csökkenteni nem lehet, mivel többségük heti 1 órás tantárgy, ezenkívül a „B” tagozatokon a dolgozók szak- középiskolája III. osztályába is elő kell készíteniük. Valameny- nyi közismereti tárgyban azonban mód nyilik arra, hogy a tananyagot mérsékeljék. A magyar irodalomban például csökkenteni lehet az irodalmi alkotás számát, az elméleti ismereteket; a megmaradó szerényebb anyagot viszont elmélyültebben lehet feldolgozni. A történelem tantárgyban, csakúgy mint a magyar irodalomban, új tananyagválogatás vált szükségessé. Meghatározzák a tantervi minimumot és újra felosztják az egyes tananyagrészekre jutó órakereteket. Várhatóan csökken a megtanulandó évszámok és fogalmak száma is. A matematikában várhatóan nem a teljes fejezeteket, hanem csupán a kisebb anyagrészeket iktatják ki a tananyagból. A „B” tagozatokon is módosulnak a tantervi követelmények és várhatóan csökken a megoldandó feladatok száma. * A tanulók — a szakmai képzést nyújtó iskolákban tanulók — otthoni munkáját, a házi feladatok mennyiségét illetően, a kialakult álláspont szerint törekedni kell, hogy otthoni feladataik mennyisége — különös tekintettel arra, hogy a szak- középiskolák tanulóinak jelentős hányada bejáró és ez további súlyos terhelést jelent — az átlagos képességű tanuló számára napi 2—3 órában elvégezhető legyen. Felmérések szerint ma még nem kevesen vannak, akiknek tisztán az órarend szerinti rendes tárgyakra való előkészítésre jutó átlagos ideje 3—4 órát tesz ki. Ezen túlmenően még most, év elején külön meg kellene vizsgálni — központi intézkedés nélkül is — a tanulók tanórán kívüli elfoglaltságát. A tanulók jelentős részének szakköri és egyéb délutáni elfoglaltsága ugyanis túlterhelésük fontos oka. Épp ezért most, a tanévkezdés előtt mór szeretnénk telhivni a szülők figyelmét is a sokszor mértéktelen különóráknak a tanuló egészséges fejlődését gátló káros következményeire. Jelentős változást ígér a szakmai képzést nyújtó iskolákban is az átlagosztályzat eltörlése. Mi várható ettől itt? Mindenekelőtt azt várhatjuk ettől az intézkedéstől, hogy a tanulók megítéléseiben az eddigi mechanikus rangsorolás helyett a sokoldalú mérlegelés, a személyiség egészének vizsgálata érvényesül majd. Mint korábbi írásainkban már utaltunk rá, az átlagosztályzat megszüntetésével együtt a középiskolákban általában több ezzel összefüggő pénzügyi jogszabály is módosul. (Például a tanulószoba, menzai térítési díjak, externátusi jogszabály; vizsgadíjak, tanulmányi szerződések, ösztöndij-juttatások stb.) I Felsorolni is hosszú a tV. Duna menti folklórfesztivál rendezvényeit. A Bács-Kiskun megyeieknek ez a vissza-visszatérő nagy nyári nemzetközi programja az idén is átfogta a népművészetnek szinte valamennyi ágát, sőt, olyan művészeteket is bekapcsolt a fesztiválba, mint a foto, méghozzá art is nemzetközi kiállítás formájában. A mostani, negyedik rendezvényre minden eddiginél több ország küldte el népi együtteseit, ösz- szesen tizenegy. Közöttük voltak a dél-bácskai és a felvidéki magyar nemzetiségek képviselői is. A sokféle, nagyon szép és nagyon érdekes műsorból hadd emeljünk ki egyet: a népi mesemondók országos versenyét. Először kapott ugyanis nyilvános, versenyszerű fórumot a folklórművészetnek ez az ága. Igaz, a jelentkezők száma — nyolc — még azt bizonyítja, hogy szokatlan ez a versengés. Mégis fontos, mert a népmese különösen kötött a régi falusi életmód hagyományaihoz, és ha kipusztulását még nem is jósolhatjuk meg, de nagymérvű visszaszorulása már nyilvánvaló. Éppen a régi paraszti életmódnak, és a belőle eredő mítoszvilágnak az eltűnése következtében. Az ilyen versenyek viszont hátráltatják az eredeti népmese eltűnését, sót, így az jobban közkinccsé válik és legalább gépi eszközökkel többet tudunk belőle rögzíteni az utókornak. E versenyben egyébként szép baranyai eredmény született: a 71 éves egyházaskozári Máris György megkapta a második 165 ezer forint támogatás Petőfi emlékkönyvtári pályázat A Petőfi-emlékév tiszteletére a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárügyi osztálya által meghirdetett Petőfi emlékkönyvtári pályázat vállalásait értékelték. A pályázat feltételei, pontosabban vállalásai a következők voltak: a könyvtár működési körülményeinek javítása, egy állandó Petőfi kiállítás megszervezése, valamint a Petőfi- könyvek, a nagy költőről szóló irodalom állományának növelése, kiegészítése. A Baranya megyei könyvtárak közül vállalásaik eredményessége alapján anyagi támogatásban részesült a baksai, a berkesdi, a dunaszekcsői, az egyházasharaszti, valamint a tu - ronyi könyvtár. Az öt könyvtár összesen 165 ezer forintot kapott, legtöbbet, 55 ezer forintot a berkesdi, a dunaszekcsői pe- I dig 40, ezer forintot. A pénzt a berendezések, bútorok felújítására és a könyv- állomány bővítésére használják fel. díjat. Máris György a Bukovinából idetelepült csángók egyik lelkes amatőr táncosa és énekese, aki még a nagyanyjától hallotta, Bukovinában azt az aranyszőrű bárányról szóló mesét, amiért most a második dijat elnyerte. A díjban persze be.n-;| ne van a mese előadásának a színvonala is. Továbbá ez a díj is hozzásegítette az egyházas- kozóriakat, hogy a gazdag hagyományok sokéves gyűjtéséért, a Duna menti folklórfesztiváloA Tanárképző Főiskola termeit elfoglalták az ifjú zenészek. Dallam csendül, hol zümmög, hol harsog a sok-sok szobában. A hajnalok, a késő esték is zenélő fiatalokat találnak az előadótermekben. Fuvolák, csellók, hegedűk beszélgetnek a zene nyelvén, a barátság ritmusrendszerében. A múlt hét elején nyitott kaput a VI. nemzetközi ifjúsági zenei tábor. Szervezői a ..Jeunesse Musica- les” — az ifjú zenebarátok magyarországi szervezete — és Pécs Város Tanácsa. Mintegy kétszáz zenekedvelő, muzsikus fiatal érkezett Európa húsz országából, például a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, NDK- ból, a skandináv államokból, Franciaországból. A külföldiek közül a legtöbben, mintegy húszán Belgiumból, hazánk különböző vidékeiről pedig legalább százan jöttek. Miként fog alakulni az ember és a környezet kapcsolata, milyen társadalmi és biológiai tényezők határozzák meg a he- . lyes egyensúly megtartását, sőt aktív alakítását? A tegnap Pécsett megkezdődött II. országos szociológiai konferencia —, amely augusztus 25-ig tart —, éppen a fenti témakörben fog munkálkodni. Az idei konferencia a magyar falu gazdasági és társadalmi szerkezetével foglalkozik, míg a tavalyi komlói az egyre gyorsuló városiasodás problémáit dolgozta fel. Az országos konferencia szervezői a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete és a TIT Baranya megyei szervezete. Céljuk az, hogy ezen az országos fórumon a kutatók és a gyakorlati szakemberek a hazai szociológiai vizsgálódások eredményeit ismertessék, össze- f gezték az öt nap alatt elhangzó több mint húsz előadáson és az azokat követő vitákon. Az ünnepélyes megnyitó — amelyen megjelent Rajnai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőkon való sok jó szereplésért az idén megkapták a fesztiválnak a népi hagyománygyűjtésért kiírt díját. Végezetül a fesztivál legértékesebb díját, a Népek Barátsága címűt, a bajai Bácska együttes, a jugoszláviai Bács- kertes Petőfi Sándor Kultúr- együttese, valamint az NSZK- beli Winzen, az NDK-beli Sor- bis és az ukrajnai Dzsonkoj együttese nyerte el. Georgette Baronheid először van itt: Liege-ből. Ugrin Gábor budapesti karmester két hónapot töltött kinn Belgiumban és előadott Georgette városában is a Kodály-módszerről. A belga tanárnő a konzervatóriumban zongorát, szolfézst tanít, és Bartók Mikrokozmoszát is már régóta, nagy előszeretettel népszerűsíti. Igazgatója jó néhány tanárt szeretne modern zenepedagógiánk jól bevált módszereivel megismertetni. Ugrin Gábor előadásai sok zenetanárt nyertek meg a mi metodikánknak, amely az „egyetlen és üdvözítő” — Georgette szerint. Ö az előőrs, a tapasztalat- és információgyűjtő, aztán jövőre egy egész tanári gárdával tér vissza. — Nálunk még rendszertelen a muzsika tanítása, mondhatnám tragikus .. . Ahány direktor és pedagógus, annyi módszer és értelmezés. A zene a lelket formálja, a szép iránt érzékeny- nyé tesz, s az érzelmekre rendkívül aktívan hat. Engem Chopin és Bach kavart fel és formálta meg érzelem- és jellemvilágom. Georgette itt most a kórus- | ban énekei és szöveggel együtt tanulja a magyar népdalokat. Csodálja zenei nevelésünk folyamatosságát, répdalainkat és I azt, hogy milyen lelkesen, őszin- j tén daloljuk ezeket most is!. . * — Liszt, Kodály, Bartók, a rapszódiák, no meg a „tsárdás” — ezek jelentették eddig számomra Magyarországot — mondta Annick Hallet, Huy városkából, aki szintén Belgium küldötte, most már másodszor. Alig húszéves, az óvónőképző intézet harmadé'zes hallgatója. Ezért a Kodály-módszer vonzza, abból is az elevenség, a kedves játékosság. — Nálunk túlzott a popzene népszerűsítése — mondta. — Számomra a beat, lármás. A szép zene általában pihentet, tartós örömet szerez. je és Lukács János, a Városi Pártbizottság titkára -, tegnap, augusztus 21-én volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1. sz. előadótermében. Dr. Bihari Ottó akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta, hogy nyílt, a problémák őszinte megvitatására jött össze a szociológiát művelők népes tábora. A több mint száz résztvevőt, az egybegyűlt szociológusokat, szo- ciográfusokat, elméleti szakembereket, pártmunkásokat, város- és falutervezőket, valamint a közgazdasági szakembereket Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei szervezete megyei titkára köszöntötte. Tegnap mór előadások hangzottak el a ,,Mezőgazdasági termelés és társadalmi érdek- viszonyok" című témakörben. Szó volt a mezőgazdasági termelésről, az árpolitikáról, valamint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet évtizedeinek falujáról is. A mai nap érdekesnek ígérkező témaköre a Társadalmi szerkezet és kultúra címet viseli. Főleg a somogyi termelőszövetkezetekkel kapcsolatban szólnak az előadók, így például a Somogybán végzett szociológiai felmérések módszertani tapasztalatairól, a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatos magatartás-típusok kialakulásának gazdasági és politikai hátteréről és a vallásos gondolkodás sajátosságairól. Egy több évre tervezett konferencia-sorozat része, vagyis második rendezvénye ez a majdnem egyhetes konferencia. Éveken át behatóan tanulmányozzák, értékelik és megvitatják az ember viszonyát társadalmi és természeti környezetéhez. Az előadások helye a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem elméleí) tömbje. táborban Kodály Esti dalát már tudja énekelni, s itt kórusban gyakorol. Édesapja hegedűtanár. Ö ismertette meg vele a zene varázsát. Tanóra, Paul Morét négyszer járt már a pécsi táborban. Tavaly öt növendékét hozta el, köztük őt is. — Nem ismerem jövendőbeli tanítványaimat, de a zenét igen, és a nyitját annak, hogy miként fogom őket a zene birodalmába bevezetni. S ezt a tábor kitűnő művészeinek és zenepedagógusainak is köszönhetem ... — nyilatkozta. * A spanyolországi Terrossabál, Barcelona mellől épp szombaton futott be Joan Casals. Késett ... A lelkesedés, a zene iránti áhítat azonban bepótol mindent. Számítanak a napok is, de legfőképpen a művészetet élvező és újjáteremtő egyéniség fogékonysága. Joan énektanár, orgonista, kórusvezelő. Először jár nálunk. Megfordult már spanyol és francia zenei táborokban is. — A pécsi tábor nálunk zenészek között közismert. Ez a hírnév is csábított, és vonzanak a magyar zenetanítási módszerek, Miskolc, Szeged, Eger: ezekből a városokból érkezett az öt zeneművészeti főiskolás diáklány. Ök már a Kodály által kidolgozott módszer hatásain nevelődtek fel. * A Jeunesse Musicaíes-t a második világháboiú borzolmas éveiben a belgák és a franciák szervezték. Ezek a fiatalok a frontkatonáknak zenéltek. Huszonöt-harminc év után ez a zenei szervezet már túlnőtte méreteit és változtak céljai is. Közel harminchárom tagországgal működik jelenleg, és évente tíz országban szaktáborral. S arról tanúskodik, hogy a zene az ér- zelmek közös, nemzetközi nyelve, amely eggyé fog sokezer fiatalt, Csufi János Színvonalas, rendezvények Két díjat nyert Baranya A hagyományőrzés díját Egyházaskozár, a nép' mesemondók versenyének második díját Máris György kapta — Tizenegy ország amatőr művészei a IV. Duna menti folklórfesztiválon Földessy Dénes Cs. J. Látogatás a zenei tA «
