Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-19 / 218. szám
Napirenden a közérdekű témák KÉPVISELŐK Szorgos „hétköznapi" munka a közösség, a válás :íopo!gárok érdekében — ez jellemzi megyénk képviselőinek tevékenységét. Közülük dr. Flerkó Béla professzorral, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövettani Intézetének igazgatójával, Csirke Annával, a Pécsi Porcelángyár dolgozójával és Komár Andrással, a belvárdgyulai Közös Üt Termelőszövetkezet üzemegységvezetöjével beszélgettünk arról, milyen gondok megoldásán fáradoztak az utóbbi időkben. DR. FLERKÓ BÉLA professzor íróasztalán „halomban” a levél : — Néhány napja jöttem haza Amerikából. — Több mint fél évet a baltimore-i Maryland egyetemen tudományos kutatásokkal foglalkoztam. Közben itt az intézetben felgyülemlett a, postám - ezt kell most gyorsan intéznem. Az 1971-es választásokon mint „új jelölt” nyerte el a szavazók bizalmát Pécsett a 3-as választókerületben ... — Jólesett ez a bizalom. A közérdeket képviselni, a közösség érdekében dolgozni nagy megtiszteltetés. — A múlt évben az egészségügyi törvény vitájában fejtette ki véleményét a Parlamentben. Javaslatainak mi lett a követ- ménye? — Felszólalásomban két témát érintettem. Az egyik a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikái ágyszámának növelése. Meggyőződésem, hogy nemcsak Pécs, hanem az egész megye egészségügyi fejlődésének egyik leglényegesebb előfeltétele a klinikai ágyszám növelése. Felszólalásom nem maradt „visszhang” nélkül. Az egészségügyi miniszter első helyettese írásban válaszolt: „Vizsgáljuk a további fejlesztési lehetőségeket”. A másik téma: a mecseki bányászok rehabilitációja. A felszólalást követően megbeszélésre hívtak, amelyen resztvettek az Egészségügyi, a Munkaügyi és a Nehézipari Minisztérium, az Országos Munkaegészségügyi Intézet, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség képviselői. Egyetértettek egy széleskörű vizsgálat szükségességével, a kártalanítandó foglalkozási betegségek körének bővítésével. A vizsgálat folyamatban van. Az egyetemen induló fogorvosképzés, az idegklinika rekonstrukciója — olyan feladatok, amelyek megoldásának segítéséhez nagyon hasznos a képviselő közbenjárása is. — Természetesen választóim egyéni ügyeinek intézését is feladatomnak tartom. Mindezekben nagyon sok segítséget kapok a különböző szervektől. Ügy érzem, hogy mint „új” képviselő igyekeztem megfelelni a bizalomnak. Erre törekszem a jövőben is. CSIRKE ANNA Pécs 2-es választókerületének képviselője. A Gyárvárosban született, első munkahelyén, a Porcelángyárban immár 13 éve dolgozik. — Korongos voltam a gyárban, amikor 1971-ben képviselőnek megválasztottak. A meghatottságtól alig tudtam a gyűlésen néhány szót mondani... A gyűlésen halkan, a parlamenti felszólalásban mór hangosabban beszélt. — Azt tapasztaltam, hogy a gyárakban — nálunk is — sokan varinak, akik kimaradtak az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályából. Iskolai végzettség nélkül mind nehezebb a követelményeknek megfelelni. Meg kell szervezni, szorgalmazni, hogy akik az általánost el akarják végezni, több lehetőséget kapjanak. Jóleső érzés: üzemünkben is vannak már jelentkezők, fiatalok és idősebbek is, akik szükségességét érzik az általános iskola elvégzésének, illetve befejezésének. Nekik az üzemben teremtik meg a tanulás lehetőségét és hetente egy óra munkaidő kedvezményben részesülnek. A beszélgetést a képviselői munka sokrétűségével folytatjuk. — Az útfelújítástól a boltok nyitvatartásáig úgyszólván az élet minden területével foglalkoznom kell. Az úgynevezett „apró-cseprő” ügyek elintézése sok utánjárást és fáradságot igényel, de nem szabad „hagyni" a dolgokat. — Például... — Kis ügynek tűnik talán: választóim kérték egy bolt nyitvatartási idejének rendezését. Elmentem az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat vezetőihez. Rendeződött az ügy. És, ami igazán jólesett: nemcsak a vásárlók köszönték meg az intézkedést, hanem a vállalat is, a lakosság kérésének továbbításót. — ön KISZ-tag is. — Igen, a fiatalok „képviselőjének” tartom magam. Az első kerület jelentős része tartozik körzetemhez, hozzám jöttek I. kerület „felügyelete alatt lévő” balatonfenyvesi ifjúsági tábor gondjaival. A tábor épületének falai vizesek ... A Pécsi Vízügyi Igazgatóság segítségével sikerült a „tatarozás”. Megnéztem ezt a tábort. Most a villanyhálózatának elkészítése a következő feladat. Szóba került: játszóteret kellene létesíteni a gyárvárosi gyerekeknek. A Mélyfúró Vállalattól kaptam a segítséget: a játszótér mór kialakult, kerítése is kész. — Csak úgy tudom végezni a munkámat, ha mások is segítenek - üzemek, intézmények. Ezzel a segítőkészséggel eddig gyakran találkoztam. KOMÁR ANDRAS 1967 óta képviselő. Amikor megválasztották, a tsz traktorosa volt, mc a termelőszövetkezet üzemegységvezetője. Telefonon hívom: mikor találkozhatnánk? — Holnap éppen Pécsre megyek, a Megyei Tanácson von intéznivalóm. Közügyben jött megbeszélésre. — Szeretnénk Pécsvóradon öregek napközijét létesíteni. A tanács kért: segítsek ebben az ügyben. A nagyközségi tanács adná az üzemeltetéshez szükséges pénzt, — most csak a helyiség problémáját kell megoldani. Ennek érdekében járok. Immár két esztendei képviselői munkája során egyik legfontosabb feladata volt a választókerületéhez tartozó kisebb községek bekötőútjai létesítésének szorgalmazása. — Örömmel tölt el, hogy azóta bekötőutat kapott Kiskassa, Pécsdevecser, Pécsudvard, Lot- hárd. Ófalu és Áta ennek az évnek a feladata, aztán következik Magyarsarlós, Peterd és Apátvarasd. A még korábban meghatározott tervben szereplő bekötőútépítések sorra megvalósulnak. Az a véleményem, hogy a különböző szervek gondot fordítanak erre, „sínen van az ügy”. — Üjabb feladatok? — Most a berkesdi művelődési ház építésének a befejezése a soronlévő. Pénz kellene hozzá. Jártam már a Művelődésügyi Minisztériumban. Megkerestem a kapcsolatokat a Pénzügyminisztériumhoz is. Természetesen korántsem azért, mintha egy képviselő „kijáró-em- ber" lenne, nincs is erre szükség. De a feladatok megoldását szorgalmazni úgy vélem helyes. Tapasztalatból mondhatom: a felsőbb szervek is mindig segítőkészek. így van ez a hosszúhetényi új iskola létesítésénél is. Amikor ezt a kérést felvetettem — az általános iskola jelenleg egy felvonulási épületben van — Horváth Lajos elvtárs, a Megyei Tanács elnöke is kiment a helyszínre. Az építés megkezdését a következő ötéves terv első felére tervezik. — Mint képviselő milyen általános feladatokat lát, a községekben lakó választópolgárok milyen jellegű kérésekkel fordulnak képviselőjükhöz? — Általános jellegűek a közműfejlesztés — vízhálózat, villanyhálózat — „témakörébe”, valamint a művelődés és közoktatás területéhez tartozó kérések. Ezek pedig mór a fejlődő falu megoldásra váró feladatai. Képviselői tevékenységemben ezeknek segítésére kívánom erőmet összpontosítani. I ttoroy Ferens Szocialista alkotmányosság a Magyar Népköztársaság módosított alkotmánya alapján Hagyományos alkotmányünnepünk közel negyed százada együtt idézi fel államalapító nagy királyunk, I. István emlékét, a magyar ái- lam több mint ezeréves fennállását, a dolgozó magyar nép vívmányait rögzítő népköztásasági alkotmány elfogadását, a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét, oz új kenyér megteremtését és a szocialista nemzeti egység erősödését. Az állandó elemek mellett mindegyik alkotmányünnephez újabb sikerek és törekvések, sajátos örömök és gondok kapcsolódnak. Az idei augusztus 20-a népköztársasági alkotmányunk elfogadásának 24 évfordulója, de több mint egy év telt már el az alkotmánynak az elmúlt évben végrehajtott átfogó reformja óta. E rövid ünnepi megemlékezésben hadd fordítsuk ezért figyelmünket alkotmányos életünk újabb megnyilvánulásai felé. A szocialista állam erősítésére és a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló együttes erőfeszítések hosszabb ideje állítják elótéroe hazánkban az alkotmány, az alkotmányos rend és a szocialista alkotmányosság összetevőit. A társadalomépítő munka tudatosan követett alapelvévé vált az a felismerés, hogy az alkotmány következetes megvalósításának, vagyis a szocialista alkotmányosság érvényesülésének Igényével akkor léphetünk fel eredményesen, az alkotmány rendelkezései és az alkotmányos valóság csak úgy eshetnek egybe, ha az alaptörvény pontosan tükrözi a szocialista építés elért vívmányait és korszerű előretekintéssel határozza meg a társadalmi rend jellegét, azon belül az uralmi viszonyokat és a tulajdonformákat, a politikai funkciót betöltő társadalmi szervezetek, valamint az állami szervek működésének kereteit, továbbá az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit. Ténylegesen érvényesülő és ezáltal szilárd csakis a korszerű alkotmány lehet. Gondos előkészítés után a vázolt elvek jegyében fejlesztette tovább és foglalta egységes szerkezetbe az országgyűlés 1972. áprilisában társadalmi és állami életünk alaptörvényét, a Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 20-án hatályba lépett alkotmányát. A módosított alkotmány különös figyelemmel jelöli meg megvalósulásának biztosítékait. Zá'ó- rendelkezései között egyértelműen kinyilvánítja, hogy az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és minden polgárára egyaránt kötelezők. Minden állami szervnek és valamennyi állampolgárnak alapvető kötelessége, hogy az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, sőt az is, hogy feladatkörében eljárva megtartassa. Az országgyűlésre, a Népköztársaság Elnöki Tanácsára, a Minisztertanácsra, a bíróságra és az ügyészségre vonatkozó rendelkezések emellett közelebbről is megszabják a szocialista alkotmányossági felügyelet rendjét, valamint a tevékenységgel vagy mulasztással elkövetett alkotmánysértések kiküszöbölésérvek módozatait. Ez természetes is, hiszen a módosított alkotmány az alaptörvény erejével fogalmazza meg azokat a politikai, gazdasági és egyéb feltételeket, oz állami szerveknek, a társadalmi szervezeteknek és a polgároknak azokat a jogait és kötelességeit, amelyeknek fennállása, illetőleg gyakorlása legnagyobb nemzeti célkitűzésünk elérését, a szocializmus teljes felépítését szolgálja. A modern állam uralkodó körei rendszerint törekszenek arra, hogy a hivatalos állameszme megvalósításának alapvető szervezeti kereteit színvonalas alkotmányban rögzítsék. Ezért fogalmazhatták meg az alkotmánytan egyes művelői azt a tételt, hogy az alkotmány kidolgozottságának minősége az állam önbecsülésének mércéje. Ez a megállapítás hazánkra is vonatkoztatható azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar alkotmány nemcsak egyes társadalmi osztályok vagy rétegek politikai koncepcióját és törekvéseinek állami és jogi eszközeit állapítja meg, hanem a magyar nép mindegyik osztálya és rétege érdekelt abban, hogy alapvető politikai és jogi okmányunk, a törvények törvénye valóra váljon. Nyilvánvaló az a következtetés is, hogy korszerű alkotmányunk beható ismerete mellőzhetetlen alapja állampolgári pozíciónk tudatos be- cöltésének, az önként vállalt közérdekű, illetőleg közéleti tevékenységnek. Az alkotmány részletes tanulmányozására és tényleges megértésére épülhetnek azután azok az egyéb állampolgári ismeretek, amelyekre minden öntudatos, az ország gyarapításában, társas és egyéni életünk feltételeinek javításában közreműködni kész magyar embernek szüksége van. Melyik felelős felnőtt személy mellőzhetné például a módosított alkotmány 68. §-ának ismeretét, amely minden állampolgárt feljogosít arra, hogy részt vegyen a közügyek intézésében és lehetővé teszi, hogy az állami és a társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatot tegyen és egyben kötelezi is a címzett szerveket, hogy ezeket a közérdekű indítványokat érdemben elbírálják. Azt is tudnunk kell, hogy bármilyen állami vagy társadalmi köz- megbízatás lelkiismeretes teljesítése minden állampolgárnak az alkotmányban rögzített iogi és erkölcsi kötelessége. Alkotmányos kötelezettségét szegi meg, tehát alkotmánysértést követ el az az állami tisztségviselő, tanácstag, népi ellenőr vagy társadalmi funkcionárius, aki megtisztelő közmegbízatásót nem látja el körülte- ' kintő lelkiismeretességgel. Az alkotmány továbbfejlesztése óta alig több mint egy év telt el, és e rövid idő alatt is számos politikai döntés és jogszabály született a módosított alkotmány végrehajtására. Gondoljunk például a munkásosztály politikai szerepét, anyagi és erkölcsi megbecsülését erősítő intézkedésekre. az állami oktatás továbbfejlesztésének körültekintő megalapozására, o hátrányos helyzetű tanulók nehézségeinek enyhítésére, a környezetvédelmi feladatok sokoldalú felmérésére, a népjólét folytonos javítását és egyben a jövő műszaki és gazdasági előrehaladását megalapozó gazdasági szervező munkára stb. A jogrendszer felújítását és könnyebb áttekinthetőségét célzó kodifikáciás munka keretében olyan nagy jelentőségű törvények születtek, mint az igazságszolgáltatás egységesítését és egyszerűsítését bevezető új bírósági szervezeti törvény, az ügyészség bűnüldöző szerepét fokozó és a szocialista törvényesség biztosításában aktív közreműködését biztosító ügyészi törvény, az új büntetőeljárási és polgári eljárási kódex, az országgyűlés belső működési rendjét, a képviselők jogait és kötelességeit, valamint a megyei képviselőcsoportok tevékenységi formáit meghatározó új országgyűlési ügyrend és nem utolsó sorban a népgazdaság éves, középtávú és hosszútávú tervezési rendszerét szabályozó, az ágazati és a területi tervezés egységét biztosító törvény stb. Hazánk a dolgozók jogai, az egés*ségügyi ellátás, a szociális biztonság, a kulturális felemelkedés tekintetében és számos egyéb vonatkozásban már túlszárnyalta o legfejlettebb kapitalista őrs -ágokat. Utol kívánjuk érni őket a gazdaság és a technika területén is. Fejlődésünk iránya és jellege azonban eltér az említett államokétól. Találóan fogalmazta meg Kádár János elvtárs az alkotmánymódosító törvény országgyűlési vitáján, hogy: „Mi nem elemberte- lenedett, az egyéniséget elszürkrtő, morális csődhöz vezető, sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narkotizálásában és a modern technikával felfegyverzett gengszterizmus eltűrésében versengünk velük. Mi a tudományt és a technikát az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra és a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével, az ember javára akarjuk fejleszteni.” Ezt kívánja tőlünk az alkotmány is. Erre irányulnak erőfeszítéseink.. Dr.. Adóm Antal egyetemi tanár, o Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke DniMM 5 • pécsi XIV-es Autójavító szerelőcsarnoka , Erb János felvétel« W
