Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-19 / 218. szám

1973. augusztus 19. DUNANTOLI NAPLÖ 3 Esztergom 1000 éves Erb János felvétele-------------------------------------------------------*.............................................................. Na gygyűlés Kaposvárott Péter János beszéde Kaposvári nagygyűléssel kezdődtek szombaton az alkotmány­napi ünnepségek Somogybán. Az ünnepség fényét emelte, hogy az esemény egybeesett a megyeszékhely centenáriumával. Festői környezetben, a fellobogózott Cseri-parkban — a nagygyűlés színhelyén — több mint tizenötezren gyűltek össze: a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgo­zói, a környékbeli falvak küldöttei. A Himnusz elhangzása után Németh Ferenc a Megyei Párt­bizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Péter Já­nos külügyminiszter emelkedett szólásra. (Folytatás az 1. oldalról.) gére pedig várhatóan eléri az 1.8-1,9 milliárd forintot. A vál­lalatok termékeiknek csaknem o felét külföldi piacokon érté­kesítik. Ezután a tanácselnök arról szólt, hogy az iparosodással együtt hogyan' változott a város arculata, milyen új lakótelepek épültek. Tovább erősödött Esz­tergom iskolaváros és kulturális központ jellege. 17 tanintézeté­ben több mint 9 ezer diák ta­nul. Nemcsak országos, hanem nemzetközi vonatkozásban is nagy jelentőségű a város 'de- genforgalma. A felszabadulás óta sokat tettek ennek fejlesz­tése, a műemlékek, a műkincsek megóvása érdekében. Brunszkó Antal köszönetét mondott mindazoknak, akik az .elmúlt időszakban a város épí­tésén, szépítésén fáradoztak és külön megköszönte azt az áldo­zatot, amelyet az ezredik évfor­duló méltó megünnepléséért hoztak. A millennium esztende­jében jelentősen megnőtt a tár­sadalmi munkafelajánlás. Az ünnepi tanácsülésen fel­szólalt Fock Jenő is. A párt Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében köszön­tötte a város lakosságát, az ün­nepi tanácsülést. Megemlékezett az évforduló jelentőségéről, majd méltatta a Moszkvában folytatott tárgyalásokat, amelye­ket rendkívül pozitívan értékelt. Ezután Sütő András, a Tata­bányai Városi Tanács elnöke a megyeszékhely és a megye más városainak üdvözletét tolmá­csolta. Átadta Brunszkó Antal­nak annak a díszkútnak a ma­kettjét, amelyet Tatabánya ajándékként épít fel a millen­niumát ünneplő Esztergomban. A Hazafias Népfront városi nő­bizottsága kedves ajándékkal, a város címerét ábrázoló fali­szőnyeggel köszöntötte az ün­nepi tanácsülést. Ezután dr. Sárosi József, a végrehajtó bizottság titkára is­mertette a végrehajtó bizottság javaslatát az első ízben kiosz­tásra kerülő Díszpolgári cím i dományozásáról, az előterjesz­tést a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. A kitüntető címet né­hai Szokob Jánosnak, az esz­tergomi direktórium volt elnöké­nek a Tanácsköztársaság idején végzett kiemelkedő munkásmoz­galmi és közéleti tevékenysé­géért, Fjodor Vasziljevics Jevdo- kimovnak, a Szovjet Vörös Had­sereg zászlósának, a város fel­szabadítása során tanúsított ki- r melkedő tevékenységéért, Martsa Alajos nyugdíjas könyv­tárigazgatónak kiemelkedő mun. kásmozgolmi és kulturális mun­kásságáért, Kollónyi Ágoston esztergomi születésű, Kossuth- dqas filmrendezőnek kiemelke­dő filmrendezői tevékenységé­ért, végül Fülöp József maró­gépgyári lakatosnak, a társa­dalmi és a termelőmunkában kifejtett odaadó, lelkiismeretes munkájáért szavazták meg. A kitüntetetteknek, illetve Szokob János özvegyének Brunszkó An­tal nyújtotta át az okleveleket, A végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén millenniumi em­lékérmeket és okleveleket is adományozott az évforduló elő­készítésében és lebonyolításá­ban kiemelkedő munkát végzett csaknem háromszáz esztergomi lakosnak, illetve szocialista bri­gádnak, kollektívának. Ezeket a kitüntetéseket vasárnap külön ünnepségen osztják majd ki. A tanácsülésen határozatot fogadtak el arról, hogy jegyző­könyvileg is megörökítik a város ezeréves fennállását. Ebben összefoglalták röviden az évez­red történetét. Hálával adóztak a Szovjet Vörös Hadsereg hős katonáinak, köszönetét mondtak Esztergom minden lakójának, aki a 28 év alatt hozzájárult az eredményekhez. Az ünnepség záróakkordja­ként G. Orr, a FIJET (az Idegen- forgalmi Újságírók és (rák Nem­zetközi Szövetsége) elnöke átad­ta a szövetség által 1971-ben alapított ,.Arany alma‘f-díjat. Ezt évenként 2—3 olyan személy, város, terület, illetve szervezet nyeri el, amelyik sokat tett a tu­rizmus fejlesztéséért. A kora délutáni órákban Stei­ner Tibor, a Komárom megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a Balassa Bálint Múzeum­ban az Esztergom története cí­mű jubileumi kiállítást. Bevezetőben a nemzeti és a nemzetközi ügyek szoros össze­függéseiről szólva kijelentette: — Nem szolgálhatja eredmé­nyesen nemzeti ügyét senki úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi ügyeket, a nemzetközi helyzetet. Ugyan­akkor nem viheti előre a nem­zetközi ügyeket sem az, oki el­hanyagolja az egyes nemze­tek és saját nemzete ügyét. Ugyanúgy összefüggnek egy­mással a nemzeti és nemzet­közi ügyek, mint ahogyan a bel- és külpolitika összefügg. — 1972-ben módosított al­kotmányunk új paragrafusa úgy fejezi ki a nemzeti és nem­zetközi ügyek összefüggését a mai viszonyok között, hogy ki­mondja: „A Magyar Népköz- társaság állama védi a dol­gozó nép szabadságát és ha­talmát, az ország függetlensé­gét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának min­den formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializ­mus teljes felépítésére. „Ugyan­ebben a szakaszban a belpo­litikai feladatokhoz kapcsoló­dik a nemzetközi feladat: „a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer ré­sze, fejleszti és erősíti barát­ságát a szocialista országok­kal; a béke és az emberi ha­ladás érdekében együttműkö­désre törekszik a világ vala­mennyi népével és országá­val”. Péter János részletesen ele­mezte a nemzetközi viszonyok javulásának tényezőit, esemé­nyeit, s rámutatott: az enyhü­lés, a javuló légkör alapvetően Augusztus 20. alkalmából ün­nepi gyűlést rendezett a Sziget­vár városi Pártbizottság, a HNF Szigetvár városi Bizottsága és Szigetvár város Tanácsa tegnap délután a helyi művelődési köz­pont udvarában. A Himnusz és Keszthelyi Zol­tán: Óda a néphez című költe­ményének elhangzása után, me­lyet Tresz Zsuzsanna, a pécsi irodalmi színpad tagja tolmá­csolt — Papp István, a Hazafias Népfront városi Bizottságának elnöke köszöntötte a gyűlésen megjelent mintegy félezer szi­getvári dolgozót és a 44 tagú díszelnökséget: Ditrich Józselet, a Szigetvári járási Pártbizottság titkárót, dr. Jerszi Istvánt, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkárát, László Emilt, a Szigetvár városi Pártbizottság titkárát, Primavölgyi Istvánt, a azt jelenti, hogy a nemzetközi erőviszonyok megváltoztak — a béke, a haladás, a társadal­mi fejlődés, a szocializmus javára és az imperializmus, a kolonializmus, a kapitalizmus rovására. Túlzás veszélye nél­kül mondható — jelentette ki —, hogy a történelem során a tartós béke szempontjából a nemzetközi helyzet soha olyan jó nem volt, mint most. — A kedvező eredmények el­érésében — hangsúlyozta Péter János — a Magyar Népköztár­saság is részt vett. Először is az európai viszonyok javításá­val. . Szomszédainkkal most olyan jó a viszony, amilyen a történelem során soha nem volt. A nemzetiségi kérdést úgy kezeljük, hogy a nemzeti­ségek ne elválasztó, hanem összekötő tényezők legyenek közöttünk. Elmondta Péter János, hogy a mai kedvező eredmények nemzedékek szívós munkájá­nak és harcának köszönhető. Az eredmények megszilárdítá­sához és újabb eredmények el­éréséhez további szívós mun­kára és harcra van szükség. Ennek kapcsán kifejtette: — A nemzetközi politikai életben ma az a fő feladat, hogy a mostani kedvező je­lenségeket visszafordíthatatia- nokká tegyük. Vannak az utób­bi évek, évtizedek politikai fej­lődésében olyan eredmények, amelyek máris visszafordítha- tatlanok. A volt gyarmattartó hatalmak soha többé nem tudják visszaállítani gyarmati uralmukat felszabadult, egy­kori gyarmataikon. Az imperia­Vórosi Tanács elnökhelyettesét. Ezt követően dr. Jerszi István mondott ünnepi beszédet. — A magyar népnek szép, ré­gi és új hagyományokban egy­aránt gazdag ünnepe augusz­tus 20. E napon ünnepeljük a Magyar Népköztásaság alkot­mányát, azt az alaptörvényt, amelyben összefoglalva vannak mindazok a jogok és köteléssé- gek, amelyek biztosítják hazánk felvirágoztatását, a szocializ­mus teljes felépítését — mondta a Megyei Pártbizottság titkára bevezetésként, majd szólt arról, hogy augusztus 20-án emléke­zünk meg államalapítónkról, István királyról és ez a nap az új kenyér ünnepe is. Beszéde további részében o Megyei Pártbizottság titkára elemezte a felszabadulás óta bekövetkezett fejlődést, társa­lista hatalmak soha többé nem tudják visszahódítani világural­mi helyzetüket. A szocialista világrendszer végérvényesen és visszafordíthatatlanul — a tör­ténelem lényeges formáló té­nyezője. Valószínűleg az is végérvényes igazság, hogy amint \Soha nem volt, soha nem is lesz még egy olyan hadi- technikai nagyhatalom, mint amilyen a termonukleáris fegy­verzetű Szovjetunió és mellette az Amerikai Egyesült Államok. Számos olapvető kérdésben te­hát végérvényesek az elért eredmények. Nagy kérdés azon­ban, hogy a nemzetközi fe­szültség mostani enyhülése után nem következik-e újabb fe­szültség. i Ennek a veszélye fennáll, de meg lehet akadá­lyozni. Ez ma a fő nemzetközi feladat Az enyhülés mai jelenségei­nek tartósításához, az enyhü­lés irányába mutató további új eredmények eléréséhez te­endőként azt említette a kül­ügyminiszter, hogy tovább kell erősíteni az eddigi eredmények legdöntőbb tényezőit, haszno­sítani, a jövőre alkalmazni az eddigi tapasztalatokat. Beszéde befejező részében Péter János foglalkozott a nemzetközi erőviszonyok alaku­lásában szerepet játszó szub­jektív tényezőkkel, hangsúlyo­zottan szólt a szocialista or­szágok együttműködésének fon­tosságáról, az egyes szocialista országoknak a közös cél érde­kében tett önálló kezdeménye­zése szükségességéről. Kijelen­tette, hogy Magyarországnak is volt és lesz is kezdemé­nyezése a nemzetközi problé­mák rendezésére. A nagy tapssal fogadott be­széd után három fiatal új bú­zából sült kenyeret és búzako­szorút nyújtott át Péter János­nak. Az ünnepi nagygyűlést követően megkezdődött a park­ban a népünnepély. A sza­badtéri színpadokon kultúr- és sportműsor szórakoztatta a je­lenlévőket dalműnk erőfeszítéseit, amelyet a tartós béke megteremtése ér­dekében tesz. Végezetül ezt mondta: — Az új kenyér megszegése­kor emlékezzünk a múltra és lássuk a jelent: örüljünk ered­ményeinknek, sikereinknek, a szocializmustól kapott jobb élet­nek, annak, hogy alkotmányunk paragrafusai nem holt betűk, hanem életünk kifejezői. Az ünnepi beszédet követően dr. Jerszi Istvánnak a szigetvári és a hoboli tsz, valamint a helyi péküzem egy-egy dolgozója át­adta az új kenyeret. Papp István, a HNF városi Bizottsága elnökének zárszava után az ünnepi megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. (Mécs) Kenyérszegés Szigetváron Kitüntetések Szombaton Pécsett, a megyei tanács székházában baranyai kultúrmunkásokat tüntettek ki. Az ünnepségen részt vett, Bocz lózsel, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára. Horváth Lajos Baranya megye Tanácsának elnöke, Antal Gyu­la, a Pécs városi Pártbizottság oszályvezetője, Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyet­tese. Az élet különböző területén a közművelődésért tevékenykedő kitüntetetteket Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője kö­szöntötte és méltatta munkássá­gukat, majd Horváth Lajos, Ba­ranya megye Tanácsának elnö­ke átnyújtotta a kitüntetéseket. A művelődésügyi miniszter a népművelés terén kifejtett kiváló munkájáért a SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntető jelvényt adományozta: Bíró Tibornak, a Baranya me­gyei Tanács VB művelődésügyi osztálya főelőadójának, Bodo- nyi Istvánnak, a Pécsi Bőrgyár raktárvezetőjének, Bognóczky lózselnének, a Hidasi Körzeti Művelődési Ház klubkönyvtára könyvtárosának. Bősz Józsefnek a Bólyi Közös Községi Tanács tanácselnökének, Csorba Tiva­darnak, a Pécsi megyei Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya vezetőjének, Dezső At- tilánénak a Mohácsi Általános Iskola tanítójának, néptánccso­port vezetőnek, dr. Gergely Já­nosnak, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola docensének, Gruber Fe­rencnek, a Véméndi Tanács el­nökének, Halász Rezsőnek, a Pécsi MÁV Igazgatóság cso­portvezetőjének, Kert Lászlónak, a Pécsi Kulturális Rendezvé­nyek Irodája vezetőjének, Kispál Károlynak, az MSZMP Mohácsi Járási Bizottsága propaganda, művelődési csoportvezetőjének, dr. Nádor Tamásnak, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója szerkesz­tőjének, Nékám Paulának, a Pécsváradi Járási Művelődési Központ zenetagozat-vezetőjé- nek, Németh Gyulánénak, a Sik­lósi Általános Iskola tanárának, kórusvezetőnek, Olaj Józsefnek, a Hidasi Körzeti Művelődési Ház szakkörvezetőjének. Rácz Sándornak, a Komlói Városi Ta­nács V. B. művelődésügyi osz­tálya vezetőjének, Újvári Jenő- nének, a Pécsi Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatójának, dr. Sárosi Mátyásnak, a Siklósi Nagyközségi Tanács elnökének, dr. Varga Jánosnak a Kom'ói Városi Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya felügyelőjének. MINISZTERI DICSÉRETBEN ré­szesült Bagi Éva, a Pécsi Ifjú­sági Könyvtár könyvtárosa. Bá­náti Ferenc, a TIT Baranya me­gyei Szervezetének szaktit­kára, Csizy László a Pécsi Pos­taigazgatóság tervezője, Dob- ribán Antal, a Hidasi Községi Tanács nyugdíjas elnöke, Csin- csák Lászlóné, a Csertői Köz­ségi Könyvtár könyvtárosa. Földvári József né, a Lippói Klubkönyvtár könyvtárosa, Ger­gely László, a Szabadszentkirályi Körzeti Könyvtár könyvtárosa. Giith János, a Szajki Általános Iskola igazgató-tanítója. Ko­vács Ferencné, a Pécsi Sopiana Gépgyár számla-ellenőre, Laki Rudolf, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának munkatársa, Majo­rosi István, a zádori klubkönyv­tár vezetője, Schuszter Adámné. a Borjádi Általános Iskola tanítója, tiszteletdíjas könyvtá­ros, Tabár Béláné nyugdíjas ta­nító, szakkörvezető, Várnai Ti- vadamé, a Pécsi Városi Könyv­tár fiókkönyvtárának vezetője, Várnai Lászlóné, a Pécsi Városi Könyvtár gazdasági igazgatója. KIVÁLÓ DOLGOZÓ jelvényt kapott Xurucz Deziő, a Mecse­ki Kultúrpark állatápolója, Ma­gyar Józselné, a sásdi nagyköz­ségi és járási művelődési köz­pont takarítónője. Laki Rudolf átveszi a kitüntetést Augiszlus 20. megyei programja Augusztus 20-, a hagyomá­nyokhoz híven az idén is az alkotmány törvénybe iktatásá­nak, a munkás-paraszt szövet­ségnek és az új kenyér ünnepe lesz. Baranyában megyei nagy­gyűlést rendeznek. Az ország- gyűlési képviselők, állami, pórt és tömegszervezeti vezetők köz­reműködésével rendezvényeket tartanak. A termelőszövetkeze­tek gazdái üzemi munkásokat, bányászokat hívtak meq talál­kozókra és gazdaq kulturális program színezi az alkotmány­napi ünnepségeket. Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára mond ünnepi beszédet a bikali nagygyűlésen, melyet augusztus 20-án 10 órakor tar­tanak a község kultúrparkjá- ban. A rendezvényen részt vesz­nek megyénk párt-és állami ve­zetői, valamint a környező köz­ségek munkásai és a termelő- szövetkezetek gazdái. Megyénk országgyűlési kép­viselői is gyűléseken találkoz­nak az állampolgárokkal. — Csirke Anna, Szabolcsfaluban 20-án, Szabó Mátyás Szeder­kényben 19-én, Palkó Sándor Liget községben 20-án, dr. Sza­bó József Magyarbólyban 19-én mond ünnepi megemlékezést. Vasárnap, 19-én 10 órakor avatják fel Gádor István, Kos- suth-díjas keramikusművész há­rom alakos szabadtéri kerámia plasztikáját az abaligeti tónál. Ugyancsak vasárnap délután kezdődik Pécsett, e Baranya megyei úttörő fúvószenekorolc napja. Ezen a babarci, a máj­sí, a pécsi és a szászvári út­törő fúvószenekar vesz részt. A négy zenekar vasárnap este 6 és 8 óra között — meghatá­rozott útvonalakon — menetze­nével köszönti az I., a II. és a III. kerület lakosságát. Augusztus 20-án délelőtt a Balokány-fürdő, a Hullám-fürdő területén, valamint a Széchenyi téren adnak -műsort; délután 3 órától a Vidámparkban, a me­cseki Mandulás területén, a Tettye téren és a tv-toronynál adnak térzenét. Augusztus 20-án délután 3 órakor Baranyai szőttes címmel a aellérthegyi szabadtéri szín­padon mintegy 3 órás műsorral köszönti Baranya megye és Pécs város az egyesítésének 100 éves jubileumát ünneplő fővá­ros dolgozóit, az I. kerület la­kosságát, A műsorban a Pécsi Tanárképző Főiskola német nemzetiségi táncegyüttese, a Bóbita bábeqyüttes, s a KISZGV néptóneegyüttese, a Mecsek Táncegyüttes, a mohácsi népi nemzetiséqi együttes, az átai nemzetiséni tánccsoport, vala­mint a komlói Spirituálé Együt­tes lép a pódiumra. Az alkotmány ünnepén Ba­ranya községeiben sor kerül a hagyományos új kenyér meg- szeaésére, aratóbálokra. Ének­és tánccsoportok, irodalmi szín­padok műsorai, vers és próza­mondók színesítik az augusztus 20-j rendezvényeket. * TV, V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents