Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-15 / 214. szám

1973. augusztus 15. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Segít az állam Több mint százezer forinttal segíti társadalmunk egy-egy gyermek felnevelését Az utóbbi években az állam lényegesen bővítette a gyerme­kes családok pénzbeni és ter­mészetbeni támogatását. Ezelőtt hat évvel a gyermeknevelés költ­ségeinek még 29 százalékát vi­selte, jelenleg 36—38 százalé­kát vállalja a társadalom, amely egy-egy gyermek felnevelését — 18 éves koráig — több mint 100 ezer forinttal segíti. A gyermek- nevelés azonban — különösen a nagycsaládosok számára — így is nagy kiadásokkal jár. U] karmester a Pécsi « Nemzeti Színházban Heves! András személyében igen népszerű ember távozott a pécsi színház karmesteri ka­rából, s bizony számos találga­tásra adott okot, hogy a sok­oldalú és nagy munkabírású zenei szakembert, kivel pótolja a színház igazgatósága, A választás Lukács Lorántra esett, aki komoly színházi ta­pasztalatokkal és nemzetközi zenei rutinnal rendelkezik, s így méltán várják, hogy az új évad­tól már a szinház egyik erős­sége legyen. A Zeneművészeti Főiskolán eredetileg orgonaművésznek ké­szült, de párhuzamosan tanult a zeneszerzői fakultáson is. Ta­nulmányai befejeztével kezdett érdeklődni a karmesteri fel­adatok iránt, s hamarosan ez kötötte le legjobban. Egy véletlen is segítségére volt. Kise­gítőként működött közre rövid jdeig az Állami Déryné Szín­házban 1957-ben. Eddig csak zenekari műveket dirigált, ám most a színházi karmesterséget Is megszerette. A kővetkező év­ben elvállalta a Békéscsabai Jókai Szinház zenei vezetését. Hamarosan Pestre került, az akkori Tarkaszinpad karmesteri pulpitusára. Ez volt egyetlen re- vüszinházunk, amely azonban hamarosan bezárta kapuit. Lu­kács Lóránt a Magyar Jégrevü-* hőz szerződött, s annak kar­mestereként járta a világot. 1965-ben az NDK-ba szerző­dött, a Rudollstadti Operaház­hoz. Négy évig vezényelt itt el­sősorban klasszikus operákat. 1969-ben Berlinbe került, Fel­senstein világhírű Komischeoper- jéhez, ahol balettelőadásokat dirigál, ám közben vendégként megfordul többször a Metropol Theaterben s divatos musicale­ket vezényel, többek között a My Fair Lady-t, a Can-Cant-t, s a Mein Freund Bunburry-t. Az 1970—71. évadra honvá­gya és családja hazaszólítja. Inditó színháza, a Déryné Szin­ház, szeretettel fogadta, akkor induló operarészlegéhez. Mun­kájához fűződik az utazó szin­ház „Szerelmi bájital", „Don Pasquale" c. vígoperának zenei betanítása s vezénylése. Operát, balettet s operettet egyaránt szívesen vezényel, lé­nyegesnek csak azt tartja, hogy igényes muzsikát szólaltathas­son meg, természetesen igényes előadásban. A pécsi közönség­nek a Szabad szél c. évadnyitó operett karmestereként mutat­kozik be. b. I Egy-egy gyerek eltartására és képzésére 14 éves koráig átla­gosan 211 ezer, 18 éves koráig 315 ezer forintot költ a szülő és az állam — állapította meg fel­mérésében a Központi Statiszti­kai Hivatal. Mindez természete­sen csupán átlag, mert a gyer­mekekre költött összeg erősen függ a családok nagyságától, a jövedelmétől, a társadalmi jut­tatások mértéke pedig aszerint változik, hogy az adott gyermek kap-e bölcsődei, óvodai, kollé­giumi ellátást, ösztöndíjat stb. A gyermekek száma jelentő­sen befolyásolja a családok életszínvonalát. A gyermektelen munkás és szellemi dolgozók családjában 2120 forint jövede­lem jut eay családtagra, egy­gyermekeseknél már csak 1700, kétgyermekeseknél 1400, a há­rom. és többgyermekeseknél pe­dig már csak 1130 forintot költ­hetnek egy-egy családtagra ha­vonta. A paraszti háztartások­ban csaknem ugyanilyen az arány. A megfigyelések szerint a gyermekek igényei legalább azonos, vagy még nagyobb mértékben nőnek, mint a fel­nőtteké, ezért eltartásuk, neve­lésük egyre többe kerül. 1965- ben havi átlagban 660, 1972- ben 1060 forintot költöttek átla­gosan a szülők eay-egy 15 éven aluli gyermekre. A 19 éven alu­liak a szülőknek 1230 forintba kerülnek. Ez is csupán átlag, mert q kétgyermekes családok­ban 17, a három- és többgyer­mekesekben 31 százalékkal ke­vesebbet tudnak egy-egy gye­rekre áldozni, mint az egy-gye- rekesek. Az utóbbi években az állam lényegesen bővítette a gyerme­kes családok támogatását. 1966-ban emelték a családi pót­lékot, 1968-ban a tsz-tago:< csa­ládi pótlékát emelték és a jo­gosultak körét is bővítették, ta­valy a három- és többgyerme­kesek családi pótlékát emelték. A gyermeknevelés költségeinek az 1965. évi 71 százalékkal szemben jelenleg 62—64 száza­lékát viseli a szülő. További 12 —14 százalékát a társadalom pénzben (családi pótlék, gver- mekaondozási segély stb.), 24 százalékot pedig természetben juttat. A 15 éven aluliak átlago­san 310, a 19 évnél fiatalabbak 340 forint értékű természetbeni juttatást kapnak havonta a tár­sadalomtól, a szóródás azonban igen nagy, aszerint, hogy melyik gyereknek tudtak helyet biztosí­tani bölcsődében, óvodában, naoköziben, ki kap kolléaiumi ellátást, kedvezményes üdülést stb. Azok, akik bölcsődei, óvo­dai, napközi és kollégiumi el­látásban is részesülnek, 18 éves korukig természetben 143 ezer forintot kapnak a társadalomtól, azok viszont, a'iz az említett gyermekintézményeket egyálta­lán nem vették igénybe, 40 ezer forint természetbeni juttatásban részesülnek. A párt- és kormányhatároza­tok a gyermekes családok to­vábbi fokozott segítését szorgal­mazzák, a tervek is arra utal­nak, hogy — mindenekelőtt egyes pénzbeni juttatások növe­lésével — tovább javítják e csa­ládok helyzetét. Minden jel ar­ra mutat, hogy az eddigi ten­denciának megfelelően további eltolódások lesznek a gyermek- nevelési költségek viselésének arányaiban, vagyis az állam a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb terheket vállal át a szülőktől. Művezetők tanácskozása A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetősége teg­nap délután 70 művezető rész­vételével műszaki tanácskozást tartott. A konferenciát azzal a céllal rendezték meg, hogy ér­tékeljék a középszintű műszaki vezetők szerepét, tevékenysé­gét a termelés irányításában és segítésében. A tanácskozáson Mátrai Ár­pád, műszaki igazgatóhelyettes vitaindító előadásában arra hívta fel a művezetőket, számol­janak be arról, hogyan gyako­rolják vezetői hatáskörüket, van­nak-e problémáik a munkahe­lyükön és megkapják-e jogkö­rük érvényesítéséhez a vállalat gazdasági és műszaki vezetői­től a megfelelő támogatást Ezt követően megkezdődtek a felszólalások, amelyek során számos vitás kérdést tisztáztak, több javaslat ügyében pedig igazgatósági szinten hoznak mcjd döntést. Budapesti kiemelt munkára keresünk KŐMŰVESEKET, ÁCSOKAT, KUBIKOSOKAT, építőipari gépkezelőket, VASBETONSZERELŐKET, KOMPLEX BRIGÁDOKAT IS — segédmunkásokat — 16 éves kortól is. Szállítást, étkezést bizto­sítunk. Jelentkezés: „ÁPRILIS 4." Építőipari Szövetkezet Budapest, Vili., Auróra n. 23. Munkaügyi osztály. Tengeri turnén — luxushajóval Pécs igen népszerű fuvolamű­vésze, Barth István, a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekartól kapott meghívást, hogy vendég­szólistaként vegyen részt, a zene­kar franciaországi és földközi­tengeri turnéján. Augusztus 18-án utaznak a Ri­viérára. Nizzában, Mentonban és környékén, majd Marseille-ben adnak hangversenyeket. Szep­tember 2-án pedig a Renais­sance nevű luxushajóra száll­nak. A hajón a nemzetközi ze­nei élet jeles szólistái, a római Beethoven-vonósnégyes, Karajan nyugat-berlini zenekarának vo­nósai adnak műsort a magyar muzsikusok mellett. Szárazföldi hangversenyre kerül sor egy-egy kikötés alkalmából Bordeaux- ban, Sevillában, Palermóban, Athénben, Knossosban, Rómá­ban és Cannes-ban. A százötven méter hosszú Re- naissance-nak ez lesz a hete­dik útja. Prospektusa közli azok­nak a művészeknek a nevét, akik korábban hangversenyez­tek a hajón. Ezek kört szerepel Rubinstein, Rihter, Cziffro György is. A részvételi díj kilenc és fél ezer franktól negyven­kilencezer frankig változik. (Fo­rintban a nyolcszorosa I) Igaz, a párosával utazók kedvezmény­ben részesülnek. A magyar zenekar Rómában száll ki, s még két hangverse­nyen szerepel Firenzében. Innen térnek haza egyhónapi távoilét után. Vállalatok, üzemek összefogásával Óvodafejlesztés Szigetváron A szigetvári pártbizottság és a tanács feladattervében szere­pel többek között a város óvo­dai hálózatának fejlesztése. A tanács nemrég megbeszélésre hívta össze a város nagyobb üzemeinek és vállalatainak ve­zetőit: lehetőségeik szerint mi­ként tudnának részt venni az óvodai gondok enyhítésében? A vállalatok és üzemek a fel­ajánlásaik fejében minden 10 000 forint elvégzett munka után egy-egy óvodai férőhely fe­lett rendelkezhetnek. A szerve­zőmunka eredménnyel járt: a Minőségi Cipőgyár Szigetvári Gyáregysége, a Szigetvári Épí­tő Szövetkezet, a DÉDASZ Szi­getvári üzemigazgatósága, a Baranya megyei Vízmű Vállalat Szigetvári Kirendeltsége és a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat tett felajánlást. Az em­lített üzemek és vállalatok kü­lönböző brigádok szakmunká­jával segítik az óvoda fejlesz­tését. A cipőgyár közel 100 000 A szigetvári II. számú óvoda bővitése forint értékű építési jellegű munkát vállalt, - a különböző gazdasági szervek által végzett munka értéke pedig megköze­líti a 160 000 forintot. Az anya- gi-jellegű kiadásokat — mint­egy 280 000 forintot - a tanács vállalta magára. A 25 személyes óvoda építése folyamatban van és előrelátha­tóan szeptemberben megnyitja kapuit Aludttej? kefir? túró? Nehezen ragod a* ember tol­lat, ha valami bosszantja, de úgy gondolom, a pécsi „homo* genizáll" tejföl tollhegyre kíván­kozik. Aggódva olvastuk az új­ságban azt, hogy a pécsi tej­fölt, ami azelőtt néhanapján felerészben savó volt, most ho­mogenizálják. Mint régi tejföl­evőnek az volt a tapasztalatom, hogy a tejfölt —, az igazi Jó tejfölt —, nem kell homogeni­zálni, mert az fenékig tejföl, azaz homogén. Mennél jobb, annál kevesebb a savója, és ha egészen jő, egyáltalán nincsen savója. Tehát azáltal, hogy ösz- szekeverik az említett pécsi tej­fölt, még nem lesz jobb a félig sávos tejfölöspohár tartalma, mert ami idáig sem volt ben­ne, az a keverés után sem lesz benne. Egyébként akit zavart, hogy sok a savó a pécsi tejfölös pohárban, az úgy csinált, hogy megette a valódi tejfölt a tete­jéről, és utólag megitta a savó­ját, rágj pedig fogott egy kis- kanalat és összekeverte —, ar­at házilag „homogenizált**. (Mindezt 10 másodperc alatt és költséges gépek nélkül.) Ez az újfajta folyadék krém- szerű valami, valóban homogén, csak éppen az hiányzik belőle amit az ember a tejföltől elvár­na, viszont az ize kísértetiesen hasonlít a savója nagyjától meg­szabadított összekevert aludt­tejhez. Hogy ez mennyire így van, több módon lehet bizonyí­tani. Ha tejfölös túrót akarunk enni bármeddig öntözhetjük a túróra a „homogént**, változat­lanul valami fullasztót eszünk —, száraztúrót, higtúróval. Bár­milyen ételbe öntünk —, ami tejfeligényes, ebből a „homo­génbőr*, az rögtön kicsapzó- dik, s csomós túró formájában rontja étvágyunkat. így ehe­tünk túrós krumpli levest, túrós gyümölcslevest, túrós majonézt, és túrós cslrkepaprikást. Nincs olyan hét, hogy a kö­zönséget a minisztériumok, a felügyelőségek ne szólítanák fel, tegyék meg kifogásaikat a ter­mékek minőségével kapcsolat­ban. Éltem a lehetőséggel. Ml jó minőségű tejfölt szeretnénk enni, ami önszántából is homo­gén, nem pedig keftrszerű va­lamit. Ha az illetékesek vála­szolnak, a világért se írják, hogy mi ezt a fajta tejfölt kértük, és ne fáradjanak azzal, hogy kiok­tassák a közönséget a tejföl­evés módjára és élvezetére. Szerencsére több tízezren évek óta eszünk tejfölt, s van még összehasonlítási alapunk. Kellemes a nyári délután... A PANNÓNIA SZALLÖ TETŐTERASZÁN I Nyitva: 15—23 óráig Rövid tenyészidejC, betegségturöbb új hibrid Hamatább szüreteljük a primőr zöldpaprikát Primőrválasztékunk zöldpap­rikában ez idő szerint megle­hetősen szegényes, ráadásul az egyes fajták tenyészideje sem eléggé egyenletes. Ez a körülmény nagyban nehezíti a hazai és külföldi piac kielé­gítő ellátását. Ezt a gondot igyekeztek nemesítőink — dr. Angeli Lambert, dr. Ormos Im- réné és dr. Zatykó Lajos — korszerűbb termesztési eljárá­sokkal enyhíteni. Többéves ku­tató-kísérletező munkájuk ered­ményeképpen új fajtajelöltet alkottak, amelyet az Országos Mezőgazdasági Fajtanemesítő Tanács is elismert. A kutató szakemberek el­mondták, hogy a piacainkon ál­talában elterjedt, forgalomban lévő fajták sokféle jótulajdon­ságuk mellett sem elégítik ki maradéktalanul a korszerű kö­vetelményeket. A legtöbb pap­rikafélénk zöld színű, export- partnereink viszont inkább a sima felületű, fehér fajtákat kedvelik, és a nálunk nagy­mennyiségben termesztett csí­pős-erősnél szívesebben vásá­rolnák az édesebb ízű paprika- féleségeket Az újonnan létre­hozott paprikafajta ezeket az igényeket a legnagyobb mér­tékben kielégíti, emellett sze­rencsésen ötvözi a jelenlegi legkelendőbb fajták előnyeit és azok esetleges hiányait Is pótolja. A küllemre k nagyon gusz­tusos, új paprikagyümölcs bo­gyója fehér színű, nagysága megközelíti a tíz centimétert bokra 15—30 centiméter ma­gas, fennálló termésfürtökkel. szilárd szárral és rövid tzkőzök- kel. A hazai és a külföldi vá­sárlóközönség egyaránt régóta hiányolja a most forgalmazott fajtáknál vastagabb húsú, de ugyanakkor vékonyhéjú termé­ket. A nemesítőink műhelyéből kikerült legújabb produkció ezeknek a kívánalmaknak is megfelel. Az említett kiváló tulajdonságai mellett azonban főleg a rövid tenyészidejével vonta magára a figyelmet, to­vábbá azzal, hogy a többi faj­tához képest egy héttel koráb­ban érik. A szakértők tapasztalatai szerint az új fajta a fóliás ter­mesztésnél sokszorosan meg­hálálja a gondozást, de korai szabadföldi termesztése is na­gyon gazdaságos. Négy év át­lagszámai alapján kimutat­ható, hogy fóliás terméshoza­ma az elődjénél szám szerint és súly szerint egyaránt na­gyobb, négyzetméterenként számított forinthozama pedig felülmúlja az eddig legtöbbet jövedelmező fajtáét. A szakemberek kiváltképp o* új hibridnek a különböző pusz­tító betegségekkel szembeni tűrőképességét méltányolják. Ügy tapasztalták ugyanis, hogy hajtatósban az alternária né­ven ismert, veszélyes kóroko­zóval, szabadföldi nevelésben pedig az úgynevezett fenése- dés fertőzésével szemben tel­jesen ellenálló. A különben nagyon életképes új fajtakép­ződmények eddig egyetlen gyengéjét fedezték fel: a haj­tatásban a napfényre valami­vel érzékenyebb társainál. Vállalatok, ÍKOKŰVl termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem! Építkezéshez, szerkezeti és egyéb gyártmányokhoz olcsó áron, nagy választékban vásárolhat használt szerszámokat, gépeket, és motorokat, finom és durvalemezeket, különféle idomacélo­kat, kör- és betonacélokat, acélcsöveket, szalagacélokat és egyéb vasanyagokat a KOHÁSZATI ALAPANYAGELŐKÉSZITŐ KÖZÖS VALLALAT PÉCSI TELEPHELYÉN. Pécs, Légszeszgyár utca 30. szám — Telefon: 12-202.

Next

/
Thumbnails
Contents