Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-12 / 211. szám

• IIAI III BIZIIISlOTIMO I A It.MARX-STAD! BÍR SOIIAtlSTISCHIM i I N H 11 T S f A I T 11 OtHTSCMLAMOS Sajtóünnepségen Ka rl-Ma rx-Stadtba n és Zwickauban A Frei« Presse múltja és jelene Részlet a jól szórakozó közönségből, akiket a tró pusl kétórás felhőszakadás sem mozdított el az ünnepség helyéről Az Elba szépséges völgyét —* aki csak egyszer Is látta —> aligha lelejti el. A Csehszlo­vák—NDK határt kőzentve már egyre szűkül a völgy, egyre me- redekebb az Érchegység mind­két oldalon, az égnek törő — évmilliók alatt széltől, víztől „fa­ragott“ óriási sziklaszobrok lenyűgözik és meghökkentik az embert. Fenyőerdő borítja a hegyoldalakat, hajlatokban, sziklaormokon lagerenda-betétes, manzárd-szobás, csúcsos tetejű alpesi házak, lépésnyi virágos­kertek, — és ami nagy kincs már errefelé — konyhakerti nö­vények. A határállomás Bad- Schandau után a vízparton vé­gig piros, narancssárga, lila (I), fehér, zöld sátrak, kirándulók ezrei.,, Az Elba viszont szörnyen piszkos. Sötétbarna, zavaros, viszi az iparvidékek szennyéi. A partokról hiányoznak — a ná­lunk ismert — ladikos pecázók: bal nincs. Dód tizenkettő előtt érünk Drezda külvárosába, azaz. pon­toson tartja az express a me­netidőt Kaján gondolat a MÁV- nők célozva: lám, a német pon­tosság, a menetidővel nem le­het viccelni.., Készülődünk, de kár sietni. Mert a vonat meg­áll — éppen egy középiskola sportpályája mentén és alkal­munk von végignézni egy ko­sárlabda-mérkőzést .., Egy óra késéssel indulunk Drezda kü­szöbéről a főpályaudvarra ... A kétszintes peronokon tömeg, az óriási csarnok eléggé kopott, poros, az üvegtetőn ólig szűrő­dik át a fény. Annál szebb lát­vány tárul elénk omint kilépünk a pályaudvarról: tágas parkok­ban épültek a csupa-öveg, csupa-beton szállodák, középü­letek, lakóházak. Drága áron ..; A háború utolsó napjaiban egyetlen épület nem maradt épségben. Csak egyetlen ame­rikai bombázás egy szörnyű éj­szakán 30 ezer ember halálát okozta, a belváros teljesen megsemmisült. Ezért nincs „öreg" épület ezen a környé­ken. A 300 ezres K ári - Marz- Stadt legnagyobb pártlapja a Freie Presse. A szerkesztőség vendé­gei vagyunk, elénk jött kocsi­val a levelezési rovat helyettes vezetője Erich Schubert. Az autobahnról mit mondjak? Az Is ismeri, aki nem látta: kitűnő út, behálózza az egész orszá­got, ami feltűnt, hogy eléggé rövid távon meg-meg szakítja egy-egy leágazás, többnyire az erdők szegélyén, ahol padok, asztalok állanak, az autósoknak pihenőhelyül szolgál. A nagy k>rgalmú kereszteződéseknél pe­dig - ahol öt-hat műút Is ta­lálkozik különböző irányból ben­zinkutak és modem vonalú, ra­gyogóan tiszta éttermek enyhí­tik az utazás fáradalmát, * Péntek lérvén, kezdődik a Né­met Szocialista Egységpárt Korf- Marx-Stadti pártbizottsága, 8- ietve a Freie Presse szerkesz­tőbizottsága közös rendezésé­ben ezúttal a 19. sajtóünnep­ség, amely három napig tort Hogy ez milyen óriási tömeg- megmozdulás, azt az alábbiak­ban érzékeltetném. Hannes Köhler főszerkesztő- helyettes mondja; — Az ódét tulajdonképpen az olasz, illetve francia kommu­nista pártok lapjaitól, az Unito- tól, illetve a L'Humaníté-től származik. Tulajdonképpen a pártbizottság és az újság, il­letve a közel kétmilliós megye lakosságának szoros, baráti kapcsolatára épül fel a három­napos ünnepség. Néhány adat; a szerkesztő­ségnek két dolgozója egész esz­tendőben (évek óta I) kizárólag a „Pressefest" szervezésével foglalkozik. Természetesen ahogy közeledik az a bizonyos júliusi nap, egyre nagyobb számú apparátus kapcsolódik a munkába. Tavasszal kezdték a jegyek árusítását: 1,5 millió jegy kelt el. A jegy ára 1 márka, (négy forint). A belépő egyben sorsjegy is: két Trabant a fő­nyeremény és még vagy 50 más értékes tárgy, vagy üdülőbeuta­ló. Kari-Marx-Stodtbon von egy óriási kiterjedésű szép park, szabadtéri színpaddal, a mint­egy 50 kilométerre lévő Zwik- kauban szintén. Mindkét város parkjában több ideiglenes szín­padot állítottak fel erre az ün­nepségre és három napon át reggeltől-estig műsor és műsor, szinte szünet nélkül. Fellépnek Oj NDK legismertebb és köz­kedvelt táncdalértekesef, mű­vészegyüttesei, zenekarai, paro- distói, táncosai és ugyanezen műfajokban fellépnek meghí­vott vendégként, szovjet, mó­ri yar, csehszlovák, jugoszláv, ro­mán, lengyel, kubai művészek A tömeg pontosan ohfon, mént bárhol a Wlógón: Ujjong, nevet tapsol, újrátík, vagyis valóságos karneváli hangulat. A parkot el­árusító-pavilonok gyűrűje veszi körül: virsli, grUI-csirke (szinte hihetetlen milyen kultusza van a csirkének), bockwurst (a ml sültkolbászunkhoz hasonlít), az­tán pecsenye, olajos-halak, édességek, a kerthelyiségekben má h carte" étkezés, aztán a „vursli", céllövöldével, ahol pon­tosan olyan ronda művirágokra lehet lőni, mint a siklósi vár- fesztiválon, — de rongylabdák­kal Is ledönthető az üres kon- zerves dobozok sora (nyeremény simi-labda, papírtrombita, tü­kör, bicska.., stb.) vagy ka­rikákkal célozhatók a polcokra felállított palackborok, konya­kok, kitűnő málnapálinkás üve­gek (huszonöt márkám bánja ügyetlenségemet) és Üt van a kirakodó-vásár is, ahol a sát­rakban ágynemű, függöny, pu­lóver, ing, kombiné, cipő, mell­tartó kapható és — bizistenl — falvédő is, patak vizét kortyolgató szarvassal, fehér cica pamut- labdával... Vagyis: mint ott­hon a vásárban, vagy búcsúk­ban. A tömeg hullámzfk föl-alá, stva lkodé gyerekek, nyűgös asz- szonyok, jókedvű férfiak, ha el­fáradtok visszaülnek a néző­térre, a gyerekeket ölükben altatják el, a férfiak sörért áll­nak sort. Ismét a műsort nézik és tapsolnak. Es vasárnap délután olyan Iszonyatos felhőszakadás sújtja a várost és a parkot, hogy ter­mészetesen az öregek sem em­lékeznek Ilyen „Istencsapásra”. Sátorba menekülünk, folyóként ömlfk lábunk alatt a viz. A tömeg eltűnt. Huszonöt- vagy harmincezer ember? Körülbelül ennyi lehet, ennyi bújt meg a iák és bokrok, sátrak, bode- gák alatt Es éppen most az utolsó napon, amikor közeleg a tűzijáték. Illetve azt megelő­zően a legjobb művészek fel­lépése. * Ennek vége ■— jegyzem meg lemondóan, de Eberhard Weber rovatvezető optimista és fölöttébb nyogodt Oka volt rá. Elállt a vihar, a nép kifacsarta a ruháját és ha nem is harmincezer, de húszezer ember egészen bizto­san Ismét ott tolongott a szín­pad előtt és várta a zóró- produkdót. Hétfőn várfa a kOftöMI új­ságírókat (csehszlovák, bolgár, magyar lapoktól) a megyei pártbizottság titkára I. Schus­ter. Másfél órán át kérdések, válaszok hangzanak el. — Karl-Morx-Stadt megyéi jellemzi erős ipari jellege, következésképpen erős, szilárd munkásmozgalma... Állomásait 1848-ban Chere- nitzben (ma Karl-Marx-Stadt) létrejönnek a munkásegyle­tek ... 1871 -ben gépgyáriak sztrájkolnak, 1903. a textilipari munkások... Az /„ Illetve li„ világháború alatt az osztály- öntudatos munkások aktív har­ca a háború, majd a fasizmus ellen ... A nácik a második világháború alatt 606 férfit, 35 nőt (ezek között 334 kommu­nista, 55 szociáldemokrata és 252 pártonkivüli) végeznek ki Chemnrtzben, többségűket a város közepén álló - mintegy 800 éves — Vörös Toronyban, amelyet a fasiszták börtönnek használtok. Ma Kari-Mont-Stadt megyé­ben 850 ezer Ipari munkás és alkalmazott dolgozik. Legna­gyobb üzemek: autógyár, szer­számgépgyár, harisnyagyár, tex- tttgyár. Az ország egyik legna­gyobb Ipari megyéje. A Német Szocialista Eg/ségpórt topjá­nak, a Neues Deutschland-nak előfizetőszáma 110 ezer a me­gyében. A Freie Presse 550 ezer példányban jelenik meg. 95 üzemi lap jelenik meg, mintegy 230 ezer olvasó számára. A megyeszékhelyen működik a Radio DDK-nek egy stúdiója, ezenkívül a televíziónak szines stúdiója, továbbá Kari-Mars- Stadtbon von az ADN, Illetve a Neues Deutschland-nak egy- égy kihelyezett szerkesztősége, korszerű hirközlőberendezések- kei felszerelve. * Mindezek az élményeknek csupán töredékei. Lesz még al­kalom másról b beszámolnom. Rab Ferenc Urna József felvételei El Marx Károly gránitszobra a város főterén zett főútvonalon a felhőszakadás megbénította a közlekedést. A sajtóünnepség előtt néhány órával Zwickau főterén I ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents